Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-22 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r vf.*'—' >> ' ~y M.Í ■>ÍÁP0^^ Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP.0A XV. évfolyam, 197. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1957. augusztus 22. Mai számunk tartalmából A Szovjetunió külpolitikája Várják az iskolák a tanulókat Dobi latrán és Apró Antal beszéde Ünnepségek, jutalmazások, összejövetelek, sportrendezvények, bálok Augusztus 20 a megyében Alkotmányunk ünnepét me- I ban, de minden kis faluban gyeszerte megülte dolgozó né- megemlékeztek az alkotmány pünk. Nemcsak a megye szék- születéséről, s megünnepelték helyén, a járások központjá- I az új kenyeret. A TABI JÁRÁSBAN MINDEK HATALOM A DOLGOZÓ A ÉTÉ ­legyen a miénk a felelősség is, s dolgozzunk jobb életünk megteremtéséért! a legszebb ünnepség talán Ko­rádon volt, ahol csaknem há­romszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák Sidró Antal községi tanácselnök beszédét. A tanácselnök a múltat és a jelent hasonlította össze, és így bizonyította alkotmányunk jelentőségét. A község lakossága délután a sportpályára vonult, este pe­dig bál volt. Ünnepeltek Gamáson, Nágo- eson és Somogymeggyesen is, e két utóbbi helyen is több mint kétszáz hallgatója volt augusztus 20 szónokának. A Tengődi Állami Gazda­ságban még kedden este tar­tották meg az ünnepséget, me­lyet a Toldipusztai Állami Gazdasággal közösen rendez­tek. Az ünnepségen kilencezer forint jutalmat osztottak ki a két állami gazdaság legjobb dolgozói között. Jutalomosztás volt a Darány-pusztai Állami Gazdaságban is. A járás székhelyén lévő üze­mekben és hivatalokban házi összejöveteleken, gyűléseken méltatták e nap jelentőségét: BARCSON Augusztus 20-án Kaposvárott a Virágos-pályán köszöntötték az alkotmány és az új kenyér ünnepét. Több ezer ember gyűlt össze a városból és a megye községeiből a Hazafias Népfront ál­tal rendezett ünnepségen, hogy meghallgassa Losonczi Pálnak, a Központi Bizottság tagjának, a barcsi Vörös Csillag Tsz Kossuth- díjas elnökének ünnepi beszédét. A tűző nap ellenére ezrek áll­ták körül az emelvényt, melyen a díszelnökség foglalt helyet, köztük Losonczi Pál, az ünnepség szónoka, K. Nagy Sándor, a Központi Bizottság tagja, Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, Hevesi János, a pártbizottság másodtitkára, dr. László István, a megyei tanács elnöke, Oravecz Ferenc, a mun­kásőrség megyei parancsnoka, Szántó József, a Hazafias Népfront Somogy megyei titkára, valamint a pártszervezetek, tömegszer­vezetek és a fegyveres testületek képviselői. A Himnusz elhangzása után Varga Károly országgyűlési kép­viselő köszöntötte a Hazafias Népfront nevében az ünnepségen megjelenteket, majd Losonczi Pál emelkedett szólásra. A% „ezeréves alkotmány“ a kizsákmányolók érdekeit szolgálta Benedek László, a járási ta­nács vb-titkára tartott ünnepi beszédet a piactéren összegyü­lekezett félezer dolgozó előtt. A gyűlésre felvonultak Barcs üzemei és intézményei, a fű­részüzem kivételével, ahol az ünnep előestéjén élüzemavatás volt. ‘ Szerdán délelőtt a föld­művesszövetkezet zenekara szórakoztatta a hallgatóságot, délután futballcsapatok mér­kőztek a Nyári Kupáéit. Este itt is bál volt. A barcsi járás számtalan községében tartottak alkot­mány-napi gyűlést. A CSURGÓI JÁRÁS minden községében tartottak ünnepséget augusztus 20-án, bár igen sokan bejöttek ezen a napon Kaposvárra, a nagy­szabású ünnepi vásárra. A leg­kiemelkedőbb egész napos rendezvény Berzeneén volt,, ahol reggel 270 résztvevő előtt Horváth György, a köz­ségi tanács elnöke méltatta augusztus 20-át. Somogyud- varhelyeri is több mint kétszá­zan mentek el az ünnepségre. Szenta községben szintén a helyi tanács elnöke tartott be­szédet. Délután a nőtanács asszonyai teadélutánt rendez­tek, melynek egész bevételét a Latinka-szobor felépítésére fordítják. A járás székhelyén délelőtt tíz órakor került sor az ün­nepségre. Hantos János, a já­rási tanács vb-titkára beszélt az egybegyűltekhez, majd a földművesszövetkezet kultúr- csoportja adott műsort. A csurgói üzemekben ked­den este emlékeztek meg az alkotmány napjáról. A fa- j üzemben, a Mezőgazdasági és Vegyesipari Ktsz-ben jutalom­osztás is volt. MARCALI sportpályáján egész nap foly­tak a különböző rendezvé­nyek. Délelőtt a gyűlésen Papp Ferenc, a járási tanács elnöke mondott beszédet. Utá­na kultúrműsor következett, melyet a helybeli nőtanács szervezett. Délután szovjet elvtársak részvételével sport- versenyek voltak, és a kultúr­műsor keretében az egyik szovjet alakulat zenekara hangversenyt is adott. Este bálban szórakoztak Marcali dolgozói. Igen jól sikerült a meszteg- nyői ünnepség, de a marcali járás területén a legnagyobb szabású alkotmány-napi meg­emlékezés öcsény-pusztán volt. Itt az erdészet üzeme ér­tekezlet keretében jutalmakat osztott a kiváló dolgozóknak. Eljöttek az ünnepségre a meg­hívott somogyzsitvai dolgozó parasztok is, akiket az erdé­szet dolgozói megvendégeltek. . I SIÓFOKON központi gyűlés nem volt, csak az üzemekben, hivatalokban tartottak megemlékezéseket. A hajózásnál, valamint a köz­séggazdálkodási vállalatnál élüzemavatóra jöttek össze a dolgozók. A járás községei kö­zül Ságváron park-avatás volt ezen a napon, Adandón a me­zőgazdasági szakiskola tíz éves jubileumával kötötték egybe az ünnepségeket, Balatonsza- badiban új kultűrotthont avat­tak, Balatonföldváron a borhét és a honvédelmi napok meg­Tisztelt ünnepi nagygyűlés, kedves elvtársaik! A mai napon ünnepeljük al­kotmányunk születésének 'ki­lencedik évfordulóját és az új kenyér ünnepiét. Alkotmá­nyunk bevezető része kiemeli azt a történelmi változást, me­lyet a Szovjetunió fegyveres erejének győzelme hozott. En­nek következtében a demokra­tikus fejlődés útján elért ered­mények tették lehetővé az al­kotmány törvénybe iktatását. A magyar dolgozó népnek ez az első alkotmánya, mert hiszen a sokat emlegetett »ezeréves alkotmány« nem a dolgozó nép érdekeit, hanem a kizsákmányoló osztály ural­mát szolgálta — mondotta Lo­sonczi elvtárs, majd így foly­tatta: A magyar állam megalapítá­sa óta csaknem ezer esztendő telt el. Első István nevéhez fű­ződik a magyar állam alapjai­nak lerakása. Felismerte, hogy a honfoglalás utáni ka­landozások veszélyeztetik a magyarok létét, továbhi fenn­maradását. Erélyes kézzel haj­totta végre az állam és annak szerveinek felépítését, és a po­gány magyarságot a keresz­tény hitre térítette. Szükséges volt abban az időben az egy­ház hittérítő munkája, mert annak következtében honosult meg nálunk a földművelés, és jött létre a fejletteb hűbéri társadalom. Az új társadalmi viszonnyal természetesen nem értettek egyet a régi, nomád pásztorkodáshoz szokott ma­gyarok, s lázadoztak az állam- szervezés ellen. Itt, Somogybán Koppány vezér szervezte a lá­zadást, s István ezért kivégez­tette. A hűbéri társadalom meg­alakulásával a föld a király tulajdonába szállt, és ebből ve­zéreinek, valamint az akkor létrejött egyháznak, annak ve­zetőinek adományozott tetszés szerint. A dolgozó jobbágyok­nak a munkán kívül több jo­guk nem volt. A Dózsa-féle parasz tforrad a - lom leverése után újabb el­nyomó törvényekkel biztosítot­ta az uralkodó osztály a dolgo­zó parasztság elnyomását és kizsákmányolásét. Verbőcziék 71 törvénycikkbe . foglalták össze azokat a szabályokat, amelyekkel a parasztság ked­vét akarták elvenni a további lázongásoktól. Ebben kimond­ták, hogy apákat fiaiik, a fiú­kat apáik bűnei miatt kell fe­lelősségre vonni. ' Kimondták azt. is, hogy a paraszt nem vi­selhet tisztséget, és ha esetleg pap lesz belőle, akkor nem jár néki a papi dézsma. Meghatá­rozták a nemességnek járó kárpótlást is, s a törvény alap­ján maga a nemes határozta meg, milyen kártérítés jár ne­ki. A jobbágyokat ért kárt senki nem térítette meg. Ez a Verbőczi-féle hírhedt törvény- könyv szabályozta az úrbéri járandóságokat is. Ezek a tör­vények — bár több mint négy­száz esztendeje hozták —, fennállottak egészen a múlt század közepéig s részben még azután is. A XX. század elején alkották meg a nagy arató­sztrájkok után a Darányi-féle derestörvényt, amely kimond­ta, hogy az uradalmakban szolgáló cselédséget 18 éves korukig testi fenyítéssel lehet sújtani, s az uradalom terüle­tét csak külön engedéllyel hagyhatják el. nyitására került sor augusztus 20-án. j A kellemes, derült, meleg idő az egész megye területén f kedvezett a szabad ég alatt sorra került rendezvények megtartásának és sikerének. Bátran elmondhatjuk, hogy Somogy dolgozó népe, az üze­mek munkássága éppúgy, mint a földek művelői méltóképp ülték meg az alkotmány szüle­tésnapját, az új kenyér ünne­pét. Büszkék lehetünk eredményeinkre lij tsz alakult Nagycsepelyen Az ellenforradalom szétver­te a nagycsepelyi termelőszö­vetkezeteket. Volt tagjaik visszatértek kisparcelláikra. A Közös gazdálkodás előnyeit azonban nem felejtették el. Ez év tavaszán néhány volt tsz- tag előkészítő bizottságot ho­zott létre. A szervező és felvi­lágosító munka eredménye­ként augusztus 19-én 14 család 21 taggal, 202 kát. hold földön — amelynek nagy része állami tartalékterület — megalakítot­ta a termelőszövetkezetet Bé­ke néven. Elnöknek Reichert Dezső elvtársat választották meg. Juhász István elvtárs, a sió­foki JB osztályvezetője közöl­te szerkesztőségünkkel: az alakuló közgyűlés úgy határo­zott, hogy a napokban hozzá­fognak a közös mezőgazdasági munkákhoz. Megkezdik tehát a talajelő­készítést az őszi kalászosok ve­téséhez. Arról is gondoskod­nak, hogy ne álljon sokáig üre­sen az ötven férőhelyes Istál­lójuk. Ugyancsak elhatározták első közgyűlésükön, hogy to­vább folytatják a szervezést. Ezen az áldatlan helyzeten változtatott a felszabadulás, s kezdtünk hozzá 1945-ben az 1919-es tanácsköztársaság gaz­dag tapasztalatainak felhasz­nálásával az új országépítő munkához. Magyarországon ma a munkások és parasztok vannak hatalmon, s bármennyire becsmérelték is egyesek az ellenforrada­lom előtti időkben a felsza­badulás óta elért eredmé­nyeinket, ezek nagyok, s büszkék lehetünk alkotó munkánk gyümölcsére. A felszabadulás utáni ered­mények közül legjelentősebb a tulajdonviszonyok megváltoz­tatása. A (kommunista párt ve­zetésével kiosztottuk a nagy­birtokosok földjét, és Magyar- ország több minit hárommillió koldusa elnyerte ezeréves jus­sát. A nagyüzemek államosí­tása, s az utána következő tervgazdálkodás tette lehetővé, hogy munkaalkalmait biztosít­hattunk a magyar nép számá­ra, s ezzel sikerült végleg meg-' szüntetni a munkanélküliséget. Az ipari munkások száma az 1938. évi 332 ezerről a múlt év végéig több mint 700 ezerre emelkedett. Az ipari termelés részben a nagyobb munkáslétszám folytán, másrészt pedig a termelékenység emelési­vel csaknem háromszoro­sára nőtt a felszabadulás óta. A munkások és parasz­tok reáljövedelme az elkö­vetett hibák ellenére is egy harmadával nőtt. Az egész országban bevezették a nyolc osztályos általános is­kolát, közép- és főiskoláinkon, egyetemeinken p>edig a mun­kások és parasztok gyermekei foglalták el az őket megillető helyet. Egyetemeinken pl. a hallgatóknak több mint a fele munkás- és parasztfiatal. Az alkotmány leszögezi, hogy a múltban elnyomott munkások és parasztok veze­tik ma az országot. A régi alkot­mány az állampolgárok köte­lességeit sorakoztatta fel első­sorban, az 1949 augusztus 20- án létrehozott alkotmány első­sorban az állampolgárok jo­gait iktatja törvénybe: a mun­kához, a pihenéshez, az üdü­léshez, a művelődéshez való jo­got; biztosítja a nők egyenjo­♦gúságát, az ifjúság fejlődését, | korlásátj a szólás- és sajtosza- nevelését, a -vallás szabad, gya- i badságot. Az ellenforradalom alkotmányos jogainkat akarta azéttiporni Ma már mindenki' előtt vi­lágos, hogy az 1956 októberé­ben -kirobbantott ellenforra­dalmi felkelés ezekből a jo­gokból akarta kiforgatni a ma­gyar dolgozó nép>et. Az ellen- forradalmárok és az imperia­listák a gazdaságpolitikánkban elkövetett hibákat nagyították fel, s ezzel sikerült rövid ideig megtéveszteni egyes dolgozó rétegeket is. Az ellenforradal- márok elleni harc azért is vált nehézzé, mert Nagy Imre és csoportja a párton belül fej­tette ki romboló munkáját. Ennek az ellenforradalmi cso­portnak nyilvánosságra hozott tárgyalási anyagából minden­ki láthatja, hogy ha a népi demokráciához hű tömegek és elsősorban a Szovjetunió fegyveres segítsége nem vet véget az ellenforradalom pusztítá­sának, újra visszasüllyedt volna a magyar nép abba az elnyomott helyzetbe, amelyből a felszabadulás emelte ki. A magyar kommunisták a Magyar Szocialista Munkás­párt megszervezésével helyre­hozták soraikat, az ország po­i litilkai, gazdasági életének . megszilárdításában gyors ered­ményt értek el. Újra hangsú­lyozni kell azonban, hogy a ' testvéri szocialista országok és j a Szovjetunió segítsége nélkül nem tudtuk volna ily gyorsain kiheverni az ellenforradalom 1 okozta anyagi károkat. Losonczi Pál ezután a közép­keleti helyzetről, a nyugati imperialisták, élükön az USA vezetőinek agresszív politiká­járól és a Szovjetunió békehar­cáról beszélt. Majd ezeket mondotta: — Akár az 1956-os magyar ellenforradalmi felke­lésre, akár az Egyiptom elleni agresszióra, akár pedig a mos­tani közel-keleti agresszióra gondolunk, mindegyik!, a har­madik világháború kirobban- t-ásának veszélyével járt és jár, és minden alkalommal csak a Szovjetunió fegyveres ereje, nemzetközi tekinté­lye mentette meg az em­beriséget a harmadik vi­lágháború kirobbanásától. Losonczi elvtárs ezután az országgyűlés álltai tárgyalt há­roméves népgazdasági tervről beszélt, majd így folytatta: Segítsen a parasztság a jobb élet feltételeinek megteremtésében Somogy megyében a terme­lőszövetkezeti mozgalomnak hagyománya van, hiszen á tanácsköztársaság idején itt alakult a legtöbb termelőszö­vetkezet. A szövetkezeti moz­galomban nem álltunk rosszul az 1956-os ellenforradalomig sem: a dunántúli megyék kö­zül legtöbb tsz Somogybán volt. Az is igaz, hogy a leg­nagyobb arányban itt oszlot­tak fel a tsz-ek, s habár ezen a téren javulás mutatkozik, és az idén 18 új tsz alakult, 837 család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára, mégis a szántóterületnek csupán mint­egy öt százaléka a szövetkeze­teké. Az ellenforradalom előtt a szántóterület 22 százaléka volt a termelőszövetkezetek kezelésében. Somogy megye felszabadu­lás előtti agrárviszonyai azt mutatják, hogy itt a • dolgozó parasztoknak 55 százaléka volt nincstelen agrárproletár. A földterület 70 százaléka volt a nagybirtokosok és fculákok bir­tokában. A megye dolgozó kás­ás középparasztjainak az össz­terület 30 százaléka jutott csak. Ezt az állapotot változ­tatta meg a földreform: 561000 kát. hold földet osztottak ki kereken öt­venezer nincstelen és kis­birtokos között. Tehát So­mogybán nem mondhatja senki, hogy a parasztság zöme megszokta az egyé­ni gazdálkodást, hiszen a zöm a felszabaduláskor kezdte saját tulajdonában a föld egyéni megművelé­sét. Azok a volt tez-tagofc, akik bizonyos fokig már beleszok­tak a közös munkába, s az el­lenforradalom hatására váltak ki a szövetkezetekből, kíván­koznak oda vissza. Ezek az emberek elmondják, hogy nekik jobb volt a szövetkezet­ben, de szégyenérzet fogja el őket, amikor visszakívánkoz­nak abbá a szövetkezetbe, amelyhez hűtlenné váltak. A visszatérésben a szövetkezet tagsága sem segíti, hanem in­kább akadályozza őket. A magyar mezőgazdaság alie termel valamivel többet, mint a felszabadulás előtt, no­ha az állam sokkal nagyobb segítséget ad a dolgozó parasz­toknak gépeikben, jó vetőmag­ban, műtrágyában, tenyészál­latokban stb. Ugyanakkor a dolgozó parasztok maguk is beismerik, hogy életkörülmé­nyeik sokkal nagyobb arány­ban változott, ma sokkal job­ban élnek, mint a felszabadu­lás előtti időikben. Mi azt szeretnénk, hogy még jobban éljenek, de ehhez az is kell, hogy a jobb élethez szükséges feltéte­leket ők maguk is segítse­nek megteremteni azzal, hogy többet termeljenek, mint eddig. Az ország lakosságának jobb ellátása kenyérrel, hússal, ál­lati termékkel csakis úgy le­hetséges, ha többet és olcsób­ban termelünk. A termelőszö­vetkezetek eredményei azt mutatják, hogy többet termel­nek, olcsóbban és könnyebb munkával, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Látogassák az egyéni parasztok a megye termelőszövetkezeteit, tanul­mányozzák: munkájukat. Je­lenleg az egyéni parasztok azon a véleményen vannak: majd meglátjuk, hogy a szö­vetkezetek milyen eredménye­ket érnek eiL Nem helyes má­saktól várni, hogy a tűzből ki­kaparják számunkra a geszte­nyét. Életünk jobbá, szebbé té­telében nem várhatunk más­tól segítséget, nekünk kell azt megteremteni. Az alkotmány kimondja: »Minden hatalom a dolgozó népé«; legyen a miénk a fele-1 lősség is, és dolgozzunk fele­lősséggel jobb életünk megte­remtéséért — fejezte be beszé­dét Losonczi Pál. Az ünnepi beszéd után a kaposvári Szabadságzászlő Tsz asszo­nyai barnára sült új kenyérrel, búzából tont koszorúval ajándé­kozták meg Losonczi Pált. Felszó lalt az ünnepségen K. Nagy Sándor is, aki a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről beszélt az egybe­gyűlteknek. Az ünnepség Varga Károly országgyűlési képviselj ' zárszavai után az mtercacionálé hangjaival ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents