Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-17 / 167. szám
SOMOGYI NÉPLAP ■ 3 Csütörtök, 1958. július 17. KÉT ASSZONY El Egy asszony kopogtatott be a minap Kovács Lajosné elvtárshoz, a városi tanács dolgozójához. — Elvtársnő, úgy hallottam, magánál lehet adakozni a La- tinka-szoborra. Tudja — kezdte mintegy magyarázatképpen —, szabadságomat töltöttem, s kihagytak a gyűjtésből. Pedig nem szeretnék kimaradni belőle. írjon be nekem is ötven forintot. Kovácsné, mint mostanában annyiszor, most is megha- tottan vette át a kórház takarítónőjétől az ötven forintot, s szeretett volna valami szépet, köszönő szavakat mondani, de nem jött hang a szájára. Arra gondolt, hiszen ez az asszony megtehette volna, hogy hallgat a gyűjtésről, és ha esetleg később megkérdezik tőle, adott-e a szoborra, nyugodt szívvel mondhatná: nagyon sajnálom, de senki sem fordult hozzám, meg aztán szabadságon voltam, nem is tudtam, hogy mikor gyűjtöttek stb. stb... De ez az asszony a szívére hallgatott, s lelkiismerete nem hagyta nyugodni. Gondolataiba mé- lyedt Kovácsné, és azt mondja: »■Ez a gyűjtési akció több az anyagi segítségnél, politikai vizsga is, s mutatója annak, kiben hogyan él a múlt emlékezete, a ma megbecsülése-«. Az előbb említett takarítóasszony jobban tudja, mivel tartozik az első tanács- köztársaság harcosai emlékének, mint — hogy csak egy példával éljek — a marcali járás állatorvosai, akikről — minden sértő szándék nélkül mondom — nehezen hihető, hogy erejükhöz mérten adakoztak, amikor szinte »kollektiven« 10—10 forintot írtak nevük után a gyűjtőívre. A másik asszony története annyiban hasonlít a takarító- sisszonyéhoz, hogy ő is a városi tanácsra vitte megtakarított 500 forintját. Hogy miért ennyit? Arra az asszony csak any- nyit mondott, hogy az igazságnak akar hódolni ezzel a pénzzel, az igazságnak, amely a mi rendszerünk egyik fő elve. A harminc körüli tisztviselő-asszonynak nemrégen peres ügye támadt, mégpedig nem is akárkivel. Mondták is neki kollégái: »Kár volt kezdened, biztos lehetsz abban, hogy riválisod jó összeköttetései révén megnyeri a pert, akár félbe is szakíthatnád az egészet ...« A fiatalasz- szonyt azonban nem olyan fából faragták, aki egyhamar átadja magát a sors irányításának, már csak azért is erősnek érezte magát, mert hitte, hogy az igazság az ő oldalán áll. S úgy is lett. A pernyertes szürke tisztviselőasszony az igazság birtokosa lett. — Amikor felolvasták előttem a bírósági ítéletet — mesélte —, nagyon nagy bátorság és magabiztosság vett erőt rajtam, jó volt éreznem. hogy ma csak egyféle igazság van. Hát ezért határoztam el: azt az ötszáz forintot azoknak az emlékére szánom, akik vérüket, életüket nem kímélték az új, igazságos világ felépítéséért. Azt akarom, hogy a Latinka- szobor is legyen jelképe a dolgozó emberek igazságának, annak, hogy a mi világunkban nincs kiváltság. (Varga) A mezőgazdasági szakemberek fóruma Tarlóhántás = kevesebb gyomnövény, tóhh termés Azokat a növényeket, me- tani, hogy a talaj kiszárad, de lyek akadályozzák a fcuítúrnö- vény fejlődését, irtanunk kell. Ebbe a fogalomba tartoznak a gyomnövények is. Érdemes velük tüzetesebben foglalkozni. Közismert a védekezési eljárás, mégis az utóbbi, de az ezt megelőző években sem végeztük el a legalapvetőbbet, a tarlóhántást sem. Pedig ez a legelemibb, mert a megbántott tarlón és a később is jól kezelt talajon a gyomnövényeknek nagyobb része elpusztul. Nálunk több mint négyszáz fajta gyomnövény ismeretes. Egy katasztrális holdon a gyommagvak száma 80—120 millióra 'becsülhetők. Ezek a számok világosan bizonyítják, hogy milyen nagy veszélyt rejt magában a tarlóhántás elhanyagolása. A tarlóhántás a következő év termésére nagyon is kihat, csakúgy, mint az őszi mélyszántás, a műtrágyázás vagy egyéb más alapvető agrotechnikai feladat. A most végzett tarlóhántás a következő gazdasági év első talajmunkája, ha ebben lemaradás van, vagy egyáltalán nem végzik el, az a csökkent terméseredményekben mutatkozik meg, de hatással van i későbbi talajmunkákra is. Nem lehet olyan vetésforgót /agy vetési sorrendet összeállítani, amely megengedné az ilapvető talajmunkák elhanyagolásai, ezért a gabonák, takarmány- és egyéb növények itán a tarlóhántás elvégzése szükségszerű követelmény. Az dei nagymérvű gyomosodás >ka az el nem végzett talaj- munka. A gyomnövények milliói sok •setben több tápanyagot fogyasztanak, több nedvességet /esznek fel és párologtatnak d, mint maga a kultúrnövény. Igaz, hogy jelenleg bőven van :sapadék, nem kell attól tarezt a talajnedvességet tartalékolnunk kell a »szárazabb« időkre. Sajnos lemaradás tapasztalható. Nagyon kevesen tartották meg azt a régen elfogadott és a gyakorlat által bebizonyított szabályt, hogy a kasza után azonnal menjen a tárcsa vagy az eke. De még mindig nem késő. Azon se vitatkozzunk, hogy melyik legyen az az eszköz, amellyel a tarlóhántást el kell végezni. Egyik esetben a tárcsa, a másikban az eke vagy a •kultivátor bizonyul jobbnak. Talajonként s előveteményen- ként változik. Lehetséges, hogy egy jó kultúrállapotú, kötöt- tebb búzatarló után az eket végez jobb munkát, az pedig? bizonyos, hogy lazább szer- * kezetű talajon a tárcsával vagy a kultivátorral lesz eredményesebb a munkánk. Minden termelő azt az eszközt használja, amelyik a legalkalmasabb, j A gyomnövények élelmeseb- f bek, mint a kultúrnövények, í - - , , .. és sokkal szaporábbak, mint aí nem sokunknak adatik szántóföldiek. Vannak köztük , ho°V ennV' ldot töltsünk egyszer termők és évelők, magot minden évben hozók és » olyanok is, amelyek a földalatti szárrészükkel is szaporodnak. Ezért fontos a tarióhánAz idei terméseredmények alakulásaiból levonhatjuk a következtetéseket: bár az időjárás is közrejátszott, de a rossz talajmunkákból adódott a legtöbb hiányosság, ez számtalan példával bebizonyítható. Termelőszövetkezeteink nagyi részénél, ahol az alapvető talaj- munkákat jól elvégezték, a gabonatermésünk több mázsával meghaladja azoknak a terméseredményeit, akik azt elmulasztották. Terméseredményeink fokozásához a tarlóhántás elvégzése nagyban hozzájárul. Ezért minden termelőnek érdeke, hogy a legrövidebb időn belül elvégezze a tarlóhántást Molnár Imre 5 Megjegyzések a zép Nagyatádért' mozgalomról E 'z év tavaszán a községi nőtanács és a Hazafias Népfront kezdeményezésére mozgalom indult meg Nagyatádon. »Szépítsük községünket, ne szórjuk el a hulladékot az utcán. Legyen virágos Nagyatád* — mondták az emberek. Lázasan dolgozni kezdtek, s az elvadult kórók és bokrok helyén hamarosan muskátli és nefefi bűnért bSnhődni kell! Miért függesztették fel állásából a Kutasi A. G. igazgatóját? Horváth Istvánt, Állami Gazdaság igazgatóját július 14-én felfüggesztették állásából. Miért? Hiszen szakmai téren kiváló munkát végzett. A megye állami gazdaságainak szántóföldjei közül talán az ő felügyelete alá tartozó területeken ígér legjobb termést minden növényféleség, s lejcs mosolygott a járóke- | ha múlt esztendei tevékenységre. Talán hulladékot is , gének eredményeit nézzük, az kevesebben szórtak el, mint azelőtt. A kívül álló szemlélő azt gondolhatta volna a lázas munka láttán, hogy a község hamarosan virágoskertté fog varázsolódni. A lakosság egy része azonban pesszimista volt, s nem is csináltak semmit. Nekik, volt igazuk. Ahogy közeledett a nyár, úgy múlt a tavasz az utcán. A lelkesedés lelohadt. Most kerékpárosok, gyalogosok próbálgatják, hogy a virágágyak alkalmasak-e a kerékpározásra és a sétálgatásra. Úgy látszik, alkalmasak — a letört virágok ékesen bizonyítják. Vagy talán az idén előbb beköszöntött az ősz? Nem valószínű, mert a park sétányain és általában mindenhol kinövő gaz megmutatják, hogy a természet most van ereje teljében. Szépítsük községünket — mondották abban az időben, és lelki szemeim előtt elsősorban a parkban elhelyezett rosszul felszerelt padok jelentek meg szép új köntösben. Ez azonban csak ábránd volt, minden maradt a régiben. Gondolom, a szépítéshez hozzátartozott volna, ha azt a néhány hiányosan vagy egyáltalán fel nem szereit padot rendbehozzák. Ezt azonban nyilván takarékossági okból nem tették meg, mint ahogyan hulladékgyűjtőket sem szereltek fel, s így a hulládéi: toiwbbra is odakerült, ahová eddig: az utcára. összefoglalva: a gaz újra szabadon burjánzik. Mindenelső, ami szembetűnik, hogj hétmillió forintos eredmény- javulást ért el vezetése alatt a gazdaság. Mégis — az intézkedést csak helyeselni lehet. Ugyanis hiába jó az igazgató szakmai téren, hiába tudja kézben tartani a munkát, irányítani a dolgozókat, hiába a legkitűnőbb szervezőkészsége, mitsem ér az egész, ha ő maga jár elöl a legrosszabb példával a társadalmi tulajdon kezelésében. Horváth István azt hitte, mivel máskülönben jó munkát végzett, neki már mindent szabad. Amikor kedve tartja, előállíthatja a gazdaság teherautóját, megpakoltathatja a gazdaság burgonyájával, kukoricájával, búzájával, és _ vitetheti Bárdibükkbe, a lakására — minden további nélkül. De szerencsére nem addig van ez. A társadalmi tulajdon megkárosítói előbb-utóbb rajtavesztenek, így történt ebben az esetben is. Kiss István, az Állami Gazdaságok Somogy megyei Igazgatóságának revizora már több mint egy hónapja kint dolgozott a Kutasi Állami Gazdaságban, és sorra derítette ki a sikkasztásokat, tolvajlásokat, amiket az igazgató követett el. Eltűnt 202 liter bor, 13 mázsa 40 kiló alma, 19 mázsa 10 kiló Kutasi bonyolítása idejére alkalmazta például egyik bárdibükki rokonát, hogy az is segítségére lehessen. Horváth István működése alatt lebontatta a kis- korpádi üzemegység néhány gazdasági épületét, és ki tudja hogyan, de az épületanyag egy részét is sikerült eltüntetnie. A megyei igazgatóság először csak tizenhárom mázsa burgonya elsajátítása miatt tett feljelentést a bűnüldöző szerveknél a kutasi gazdaság igazgatója ellen. A lista azonban kibővült. hol szemét és hulladék. Saj- j kukorica, 34 mázsa búza, négy űrméter tűzifa, 600 cserép. Előkerült egy 1700 forintot kitevő, telítetlen fuvarokról szóló lista, valamint kitudódott, hogy Horváth István saját céljaira jelentős mennyiségű fát is termeltetett ki. Azokra a helyekre, ahol egy kicsi lehetőség is volt a visz- szaélések elkövetésére, az igazgató a maga »megbízható« embereit állította. A faügyek lenos, a nőtanács és a népfront lelkes és jóindulatú kezdeményezése csődöt mondott az emberek nemtörődöm magatartása miatt. Lehet, hogy azt gondolják, egyszer úgyis megjön a tél, s a hó mindent eltakar. GÁSPÁR ISTVÁN levelező. A kár, amit Horváth István okozott, összesen 55 855 forintot tesz ki. Miért volt szüksége Horváth Istvánnak erre a közönséges tolvajlásra? Havi fizetése 3000 forint volt. Ezenkívül a múlt esztendőben csak különböző prémiumokból, nyereségrészesedésből 6450 forint jövedelmet számolhatott össze. Ehhez jön még az illetményföld, a kedvezményes fejadag, a sertés- és baromfitenyésztési lehetőség. Ilyen jövedelemből tehát nyugodtan megélhetett volna Horváth István és családja. A volt igazgatónak azonban, úgy látszik, nem használt a múlt figyelmeztetése. Ugyanis Horváth István az ellen- forradalom előtt Bárdi- bükkben volt igazgató, és ott is követett el visszaéléseket. Akkori cselekedeteit »megúszta« egy írásbeli megrovással, de óva intették a jövőre vonatkozóan hasonlóktól. Ha most mégis bajba keveredett, ám lássa következményeit. Horváth Istvánt a kutasi gazdaság központi üzemegységének vezetőjével együtt állásából felfüggesztették. A megyei igazgatóság a társadalmi tulajdont fosztogató igazgató leváltásának ügyét jóváhagyás végett felterjesztette az Állami Gazdaságok Főigazgatóságához. Intő példa ez valamennyi gazdasági vezetőnek, akire a nép értékeit bízta. A bűnvádi eljárás folyamatban van, s így az eset bizonyság arra, hogy az elkövetett bűnért bűnhődni kell ? jmr jÖtvenhat év a vízügy szolgálatában /ÖTVENHAT ÉV nagy idő. ^ Egy egész emberöltő. tat. Gyakorlott szeme észreveszi a legkisebb hibát is. Ilyenkor jóságosán cseng fel útbaigazító szava. Es az, aki tévedett, nem szégyenkezik, mert Gyuri bácsitól tanulni nem szégyen. __ , munkában. Keresztes György * állami vízmester e kevesek, e " kiváltságosak közé tartozik, i Úgy, hogy »Keresztes | György*, talán nem is sokan tás elvégzése és a helyes vetés-1már igaz- Fél évszázadnál több _ felöl érdeklődik a faluban, ak- i kor már mutatják is az utat, kell menni. íj REG »VIZIRÓKA* így nevezi magát. Ez va ó egyik építésével felelevenít valami érdekes epizódot. Mindegyikhez tapad valami szép emléke. — Nem fáradt még, Gyuri bácsi? }— tettük fel a kérdést. — Nem én, kérem! — Hogy bizonyítsa is állításának igazát, elmeséli — és a jelenlévő szakaszmémökkel bizonyiUtatnegyedóra alatt a badacsonyi kikötőbe érkezett, át a Balaton jegén. A fővárosi lap hosszan méltatta az idős Keresztes György e »sportteljesítményét«. — Pedig nem is ez volt a legjobb időeredményem — szól közbe, mintha szégyellne a negyedórás teljesítményt. S együtt biztosítja a legeredményesebb védekezést a gyomnö- ♦ vények ellen. Igen nagy gon- í h á ‘ dot kell fordítani arra, hogy a* meTTe tarlóhántással egyidejűleg töltött a vízügy, a Balaton szolgálatában. Ötvenhat év óta szinte megszakítás nélkül Pg a vízügy igazgatóság álkálmai sikertelenül jár, aki Gyuri bá- ugyan már lesit a lakásán próbálja meg- nyugdíjaztak, de aztan visszája —, hogy legutóbb két hónap felsorol egy-két időadatot, a talajt elfogasoljuk és lehengerezzük, ! találni. Itt legfeljebb hozzá > hasonló korú élettársa fogad- [ ja a belépőt azzal, hogy »Gyű- ; ri a Balatonon van.-* De az is meddő volna, ha • valaki a 74 éves vízmestert a vízparton akarná ; megtalálni. Pl. amikor mi ke- í restük, Keszthelyen bukkan- I tunk rá. > Hajdan szikár alakja már s a későbbiek során olyan talajművelő eszközöket alkal-- mázzunk, amelyekkel a talajt i gyommentesen tudjuk tartani, így lesz a gyomnövények elleni küzdelem eredményes, így teremtjük meg a kedvező fel-. fc. . aörnyedt E ■ iaveu. rvszies György muyon teteleit a később végzendő ve-f^ ■fnfprii ■ hnZ 0V„n„ némelykor bizony felér to- vagy őszi mélyszántásnak. jött, mert nem tud a Balaton nélkül élni, meg szükség is volt az öregre. Rakoncátlan dolog ez a Balaton. Sokszor kiszámíthatatlan, és szükség vám Gyuri bácsi szaktudására. Nem egy esetben a vállalat vezetői, még a mérnökök sem szégyellik kikérni Gyuri bácsi szakvéleményét. Hiszen olyan gazdag élettapasztalat áll KeHivatalos közlés az ipari tanuló felvételekről [szik segíteni, hogy vele van : sétapálcája, amellyel korát meghazudtoló frisseséggel \jár-kel a viz partján. így, í bottal a kezében sem kelti f azonban valami hajdani botos munkafelügyelő látszatát, hisz egy diplomával is. Ahogy együtt sétálunk az épülő partvédő gáton, Gyuri bácsibál lassan megered a szó. Kértük, beszéljen a múltról, A Munkaügyi Minisztérium i szülők és a fiatalok tájókoz- atására közli, hogy az állami ■állal átok ipari tanulókat tugusztus 30-ig vesznek fel. A lelyi iparban (ide tartoznak a ■nácsi vállalatok, szövetkeze- ek és magánkisiparosok), az ipari tanuló szerződéseket augusztus 25-ig lehet megkötni. Az iparitanuló-intézetek- ben, iskolákban a tanév szeptember 8-án kezdődik, ezért a fent közölt határidők lejárta : halk szavú, csendes ember fiatal koráról, a fél évszázadhírében állt mindenkor. Szedetik is munkatársai, beosztottai. Ugyanis Gyuri bácsinak sok beosztottja van manapság is. Időnként vagy ötven-hat- van ember munkájának irányítása fut össze kezében, dal ezelőtti Balatonról. A halk szavú elbeszélés nyomán megelevenedik előttünk az 1900-as évek Balatonja, amikor Gyuri bácsi, az akkor még fiatal vízi szakember kialatt nagyrészt gyalog, kisebb részben csónakkal körbejárta az egész Balatont. íj LYAN FELADATOT kapott és vállalt, hogy vizsgálja felül a legkülönbözőbb helyeken lévő létesítményeket. — Nem túl nehéz feladat volt ez, Gyuri bácsi? — Miért lett volna nagy? Hányszor csináltam már ezt, télen, nyáron egyaránt. — Télen? — Igen. Csakhogy akkor nem gyalog, hanem korcsolyával járok. — Zsebébe nyúl, elővesz egy összegyűrt, összehajtogatott újságlapot. Egy pesti újságíróval hozta össze a sors ugyanis a télen. Gyuri bácsi valahogy ilyeténképp nyilatkozott az újságíró előtt Fonyódon: -—.Átugrok egy kicsit Badacsor\jba. Az éles hallású riporter kíváncsi volt, hogy miként »ugrik* egy ilyen idős ember Fonyódról a Balaton túlsó oldalára. Aztán hamarosan meggyőződhetett arról, hogy Gyuri bácsi valóban ugrik. Frisután ipari tanuló szerződést; mint most is, amikor Keszt- kötni már nem lehet. i helyen építteti a partvédő gácserélte a keszthelyi, badacso- sen, fürgén, fiatalokat is meg- nyi, fonyódi, siófoki fapadló- hazudtolóan. Felcsatolta kor- kat betonkikötőkkel. Mind- csolyáját és óiig több, mint többek között azt is, hogy annak idején, de még pár évvel ezelőtt is legfeljebb tizenkét percet vett igénybe nála a nyolc kilométeres út korcsolyával. .. Hetvennégy életév, ötvenhat munkában eltöltött esztendő az éíle t tapasztalatok olyan gazdagságát jelenti, hogy arról egy rövid riportban részletesen írni lehetetlen. Amit papírra vetettem, feltétlenül kikívánkozott belőlem, mert nem mindennapi munkateljesítmény áll az idős vízmester, Keresztes György mögött. Ezt a becsületes, ötvenhat esztendős munkát nemcsak dolgozótársai ismerik el, hanem felettes szervei is. Épp a közelmúltban kapott ezért egy szép kitüntetést: A »-Vízügy Kiváló Dolgozója* kitüntető jelvényt és a velejáró pénzjutalmat. TI A VALAKI MEGÉRDEMLI e kitüntető címet, akkor a most már végképp nyugalomba vonuló Keresztes György állami vw- mester igen. KOVÁCS SÁNDOM
