Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-13 / 164. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1958. július 13. A NÉPVAGYONT VIGYÁZZÁK Á9 agronómuH tanácsa Ne gazdagodjon mások rovására. Amiért nem feszült meg az izma, nem fáradt a szelleme, azokhoz a javakhoz, amit embertársai nélküle teremtettek elő, ne nyúlhasson senki büntetlenül. Ha nem segít a szép szó, ha emberibb, szebbet nyújtó korunk, politikai, gazdasági, erkölcsi normáit nem tartja be valaki, büntesse őt a törvény, a közösség, a nép szankciója. Ha másként nem, hát így tanulja meg becsülni azt is, ami nem egyedül a sajátja, hanem a társadalom tulajdona, ami közkincs, s közvetlenül vagy közvetve, de mindenképpen egész népünk javát szolgálja. A máséban és a mienkben sem szabad jogtalanul markolászni. Nyugodt lelkiismerettel mindenki csak annyit mondhat magáénak, amennyit becsüle­tes munkájával megérdemelt. Nemrég alakult, s teljes erőbedobással csak két hó­nap óta dolgozik a Kaposvá­ri járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A hatvan nap nem nagy idő, mégis vannak már jegyzőkönyvek a fiók­ban. Ezek az iratok jelzik, hogy nem ds egy esetben a dolgok elevenére tapintot­tak az önkéntes ellenőrök: fény hullt több homályos foltra, a fekélyek helyén friss a bőr, s most vagy ez­után tárgyalnak még több kisebb vagy nagyobb ügyet. Az emberek bizonyos há­nyada hanyag. Hajlamos ar­ra is, hogy a sajátján kívül a másikéból zsebre tegyen pár forintot, jogtalan elő­nyöket biztosítson magának, károsítsa embertársait, her­dáljon stb. Hát ilyenek ne­veit őrzik ezek a jegy­zőkönyvek. A népi ellenőrzési bizott­ság nem büntet, csak a fel­tártak alapján — tárgyilago­san és érdem szerint — ja­vasol az ügyészségnek, vagy a túl sokat magára gondoló személy (személyek) felette­seinek. Nekik csak az a dol­guk, hogy érvényt szerezze­nek a törvényeknek, lelep­lezzék a fonákságokat, meg­előzzék a felületesség, az esetleges szakmaibeli hozzá­értés híján keletkezhető te­temes károkat. őrzik, vigyázzák a nép- vagyont. Nem rossz szándék vezérli őket. Munkájuk se­gítség a tanácsoknak, álla­mi gazdaságoknak, földmű- vesszövetkezeteknek, isz- eknek, mindazon különféle szerveknek és vállalatoknak, melyekre ellenőrzési jogkö­rük kiterjed. Segítségadás! Ezt mondtuk az előbb. — A ráksi. kadarkúti, va­lamint a Gölle és Vidéke Földművesszövetkezet ellen­őrzést gyakorló szerve a ka­posvári FJK, mégsem kép­viseltette magát a bizottsá­gi ülésen, pedig az említett szövetkezeteknél tapasztalt hiányosságokról volt szó — mondja Biczó Mihály, a né­pi ellenőrzési bizottság el­nökhelyettese. — Rátasiban — folytatja — 130,27 forint pénztártöbblet mutatkozott. A különböző költségek le­írásához nem volt elnöki ha­tározat, nem könyveltek napra készen. Kadarkúton 10 mázsa szaloncukor feküdt (romlandó áiru). Göllén a biztonsági berendezések hi­ányosak, rossz a raktározási lehetőség. Igaz, a megkül­dött jegyzőkönyv és a ben­ne javasoltak alapján intéz­kedett az FJK, de mégis csak helyesebb, ha nem pa­pír viszi a hírt. Segíteni, ahol lehet, hogy ne ismétlődjék a rossz. Ese­tenként csupán szigorúbb fegyelemre, alaposabb meg­gondolásra van szükség. Nincs mindenütt szándékos­ság, tudatosan rosszat akaró gondolat. A Fonói Gépállomáson 30 ezer forint értékű, normán felüli anyagot talált a bi­zottság. Ha kicsit kerekebb­re nyitják a szemüket a fo- nóiak. meglátták volna ók is a hibát. Pénz fekszik az anyagokban, s lehet, hogy máshol éppen a fonói fölös­leg hiányzik. A skála széles. Hibázni van mód, ha meg nem néz a lába elé az ember, köny- nyen el is esik. A hivatali beosztás nem menlevél. Az­ért, mert valaki valamelyik földművesszövetkezet ügy­vezetője (nem minden ügy­vezető gondolkozik így, de van ilyen is), tévedés, ha azt hiszi, hogy neki most már mindent szabad. -Ha úgy tetszik, hát fuvarozta­tok magamnak a szövetke­zet számlájára. A trágya­hordás költsége is befér még a rubrikába. Aki meg nem nézi jó szemmel, hát csak kiabáljon«. A mozgalom tekintélyén esik csorba, az emberek nem minden esetben a sze­mélyt kárhoztatják, azt is mondják: na. ez is csak en­nél és ennél a vállalatnál lehetséges. Befejeződött a kenyérgabona aratása Régen látott lendülettel folyt az idei kenyérnekvaló betaka­rítása. Gépek százai, kézi ka­szások ezrei vágták kora haj­naltól sokszor az éjszakai órákba nyúló időkig a rende­ket, s még vasárnap sem pi­hentek. Igyekeztek minden percet kihasználni, hogy a megyénkén az utóbbi években rendszeresen július derekán végigvonuló jégverés elől, meg a szempergéstől megmentsék a gabonát. Törekvésüket siker koronázta, s a megyei mező- gazdasági osztály jelentése szerint szombaton egész So­mogybán befejeződött a ke­nyérgabona aratása. A zab kivételével megyénk­ben tehát már nincsen lábon­álló gabona, gondosan össze­rakott gabonakeresztek kato­nás sora látszik mindenütt. Nagy erővel folyik a betakaru- lás, hogy mielőbb asztagba, majd zsákba és padlásra, mag­tárba kerüljön a búza és a rozs. • * * Éberhardt János és Borbély József — mindketten a Bala- tonkiliti Gépállomás kombáj- nosai — teljesítették, sőt túl­teljesítették aratási tervüket. 170 hold gabona helyett 173, illetve 180 holdat arattak le. Borbély József a balatonkiliti Dózsa és a zamárdi Alkotmány Tsz földjein dolgozott — jelen­tették telefonon a Gépállomá­sok Megyei Igazgatóságáról. A leszorított zöld napraforgó csak műtrágyával együtt növeli a talaj termőerejét A Földművelésügyi Minisztérium felhívása A Földművelésügyi Minisz­tériumba érkezett jelentéseik szerint különösen örvendete­sen növekedett a napraforgó másodvetések területe, s en­nek legnagyobb részét zöldtrá­gyaként akarják felhasználni. A minisztérium már most fel­hívja a figyelmet arra, hogy napraforgóval történő zöldtrá­gyázás csakis megfelelő meny- nyiségű nitrogénműtrágya adagolásával hozhat ered­ményt. A termelőknek ezzel a műtrágyaigénnyel feltétlenül számolniuk kell, mert ellenke­ző esetben a talaj leromlását idézhetik elő. A műtrágyaadag nagysága a zöldtömegtől és a szántás idő­pontjától függ. Az általános gyakorlat szerint 60—80 má­zsa zöldtömeg esetében hol­danként mintegy száz kiló nit­rogénműtrágya kiszórása ele­gendő ahhoz, hogy a beszán­tott növény bomlása a legked­vezőbb feltételek mellett men­jen végbe. i — Tavaly a mezőcsoko- nyai földművesszövetkezet- nél például 6639,50 forintot fizettek ki göngyöleg köt­bér címen. Az összeget a veszteségi számlán leírták. Raktározási hiány, minősé­gi értékcsökkenésből szár­mazó kár: 25 914 forint. Ezt is rá a veszteség számlára. Az adatok, melyeket a népi ellenőrzési bizottság el­nökhelyettese sorol, nagyfo­kú felelőtlenségről vallanak. De menjünk tovább. S Biczó Mihály folytatja. — Fék bér, pénzbüntetés: 7353 forint Ebből banki büntető kamat 3493 forint. Szabálytalan borvásárlás miatt kerek egy ezressel csappant a szövetkezet va­gyona. Hanyagság, hanyag­ság! Kötbér, fekbér, bünte­tés csupán azért, mert nem intézkedtek időben! Fölösle­ges is mondani, hogy emiatt év végén kevesebb osztalé­kot kaptak a tagok. A népi ellenőrzési bizott­ságok munkája (országos, megyei, vagy járási) akkor válik még eredményesebbé, ha maguk a vállalatoknál, üzemeknél dolgozó emberek is teljes szívükkel segítik. A becsületes és tisztakezű em­bernek nem eshetik bántó- dása. Nem valamiféle mu­musok a népi ellenőrök. Nem besúgók és spiclik, akik | szót emel nek a tékozlás, és j fosztogatás ellen. Szólni ke'l. 1 ha valamelyik boltban az elárusító javára játszik a mérleg, ha a községfejlesz tési alapra befizetett ö’szeg nek nincs látszata. Akkor is, I ha az üzemi konyhán vala- j mit kifelejtenek a levesből, J vagy a felvásárló ceruzája j kevesebbet számolt az átla­gos áruért. • * * Két hóvar) óta működik a Kaposvári járási Népi El- \ lenőrzési Bizottság. Nincs: dolog nélkül. Talán, ha vele egyidöben még három óla-! kult volna, azok sem élné-; nek tétlenül. Úgy lenne jó, ha arról adhatnánk hírt, hogy nem rég alakult ugvdn ez a bizottság, de feloszlott, mert nincs mit tennie. Saj­nos, van elfoglaltsága. Mun­kájukat segítsük úgy, hogy magunk is őrködünk, vi­gyázunk arra, ami ha nincs is ránk kebelezve, de mégis a miénk. Tegyük szóvá min- j den esetben, ha rendellenes­séget tapasztalunk. Nem szá­mít, hová vezetnek a szá­lak, aki rossz fát dobott a tűzre, nyelje is a füstijét. GÖBÖLÖS SÁNDOR MIÉRT, MIVEL ÉS HOGYAN VÉDEKEZNÜNK A BURGONYABOGÁR EULEN ? A kormányhatározatot, amely a burgonyabogár elleni általános védekezést rendeli el, a megye valamennyi köz­ségében ismertették. A terme­lők többsége már tudhatja, bogy a biztonságos termelés érdekében szükséges a burgo­nyabogár elleni fokozottabb védekezés, hogy a fertőzöttség elle"ére csak úgy lehet a ter­mi z* izamot fokozni, hogy a kártevők szaporodását meg­akadályozzuk. Még nincs szá­mottevő terméskiesés, de a fertőzés — ha nem védeke­zünk — olyan nagymérvű le­het. hogy a következő években kockázatossá válhat a burgo­nyatermelés. Ismernünk kell a bogár élet­tanát, tudnunk kell azt is, hogy a most előjövő új boga­raknak árt a legjobban a mé­reg. Ez a nemzedék — nem mint a tavasszal előjövök — azért, hogy petéit lerakhassa, jobban táplálkozik. A DDT- tartalmú szer ideg- és gyo­morméreg is. Az egyidöben végrehajtott vegyszeres véde­kezés révén az új bogarak jó része elpusztul, így kevesebb lesz a Pete és a lárva. A kö­vetkező évben az egyidöben végrehajtandó védekezést többször meg fogjuk ismételni, amelynek eredményeképpen a bogárfertőzöttség veszélyét erősen vissza tudjuk szorítani. Sokan azt állítják, hogy nem egyforma a különféle szá­zalékos tartalmú DDT-szerek hatása. Nem az a lényeg, hogy hány százalékos porozó- vagy permetezőszert használunk, PERMETEZÉS hanem az, hogy milyen meny- nyiségben. Tíz százalékos DDT porból kát. holdanként 10—15 kg-ra van szükség, hogy a vé­dekezés eredményes legyen. De ugyanilyen hatású az 5 százalékos DDT is, ha az előb­bi mennyiség kétszeresét használjuk. Hatóanyagban ugyanannyit szórtunk ki, te­hát a hatás is megegyező. Permetezzünk vagy poroz­zunk? Erről is vitatkoznak. A jelenlegi időjárási viszonyok között feltétlenül előnyösebb a j:rmetezőszerek használata. Jobb a tapadóképessége, nem mosódik le olyan könnyen, en­nek következtében hosszabb ideig tart a permet. A perme­tezéshez az 50 százalékos DDT, a Holló 10. vagy a Pemit al­kalmas és csak ezekkel lehet permetezni. Több községben a termelők 5—10 és 20 százalé­kos DDT port is használtak permetezésre. Természetes, hogy ezeknek nem minden esetben volt kellő hatásuk. Ezek a szerek porozásra ké­szültek, nehezen keverhetők, leüllepednek, pépesednek, aminek az a következménye, hogy permetezöszerként fel­használva a folyadék egy ré­szében megvan a megfelelő mennyiségű DDT tartalom, a másik részében pedig a rossz elkeveredés miatt nincs meg. Ezért ezeket a szereket csak porozásra használjuk. A hatásosság attól is függ, hogy a nap melyik időszaká­ban védekezünk. Legjobb a hűvösebb reggeli és esti órák­ban, így különböző bomlási folyamatok nem lépnek fel, s a védekezés eredményesebb lesz. mert a hatás hosszabb Ideig tart. A kormányhatározat álta­lános védekezési időszakot ir elő. Ez megyénkben július 14- től 24-ig tart. A burgonya termelését fo­kozni akarjuk. Az általános védekezés a biztonságos ter­melés érdekében történik. Aki nem tartja be a rendelkezést, az ellen szabálysértési eljárási indítanak. MOLNÁR IMRE ?! Megalapozták jövőjüket A Z ELLENFORRADALMI ERŐK hatására a nágocsi i ** Szabadság Termelőszövetkezet is feloszlott. De \ ugyanebben az időben már szerveződtek, egybekapcsolódtak J a gondolatok, s nem is olyan sokára, 1957. január 19-én ki- ■ mondták az Uj Hajnal Tsz megalakulását. A múlt év tava­szán 11 család látott hozzá a közös munkához. Elődjüktől a feloszlott tsz-től — átvették az épületek jórészét. Csak i nem volt mit bekötni, s hiányoz! rk a szükséges gazdasági fel- # szerelések is. A Tabi Gépállomás vezetői nem nézték tétle- ^ nül a közösségi eszme új zászlóbontóinak kezdeti erőfeszíté- i seit, segítettek. A tagok is mozgósítottak. Mikor volt már# közös takarmányalap, a 9 bevitt szarvasmarha mellé 12-t vá­sároltak, s kimondták: föüzeimág a szarvasmarhatenyésztés. Az év végére volt már mivel dicsekedni. Ma 276 hold a szántójuk, s 23 család 53 tagja dolgozik a ( szövetkezetben. Állatállományuk szépen felszaporodott. Je-i lenleg 61 szarvasmarhájuk van, ebből 32 tehén. A jövedelem j túlnyomó részét ezek adják. Csupán az elszállított tejért ha- ^ vönként 15 ezer forintot vágnak zsebre. A szarvasmarhate-# nyészetüket tovább fejlesztik. Az ősszel egy sertéstörzset is # beállítanak, mert ez még hiányzik. Baromfifarmjuk nagy re- f ményekkel kecsegtet. A több mint nyolc és félszáz magyar 1 sárga meghálálja majd a dédelgetést. # A termelőszövetkezet további fejlődésének megvan az f alapja. Mindenki tudja a faluban, hogy egy-egy családnak 30—35 ezer forintot jövedelmezett a közös gazdaság. Annak ellenére, hogy területük egy része jégkárt szenvedett, most elérik a jó középparaszti szintet. A nágocsi Uj Hajnal még kétéves sincs, de máris a tabi járás egyik legjobb termelő- szövetkezete. Szervezetileg és gazdaságilag is megerősödött. A tagoknak munkaegységenként a napokban előleg címén 16 forintot osztanak ki. f ÄGOCSON néhány család kivételével éveken ke­resztül mindenki szövetkezetben dolgozott Jól is-, merik a közös gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Az ellen-1 forradalom ködöt kavart a nágoc&iak körül is, sokan megté- ( védték, de a rossz szél elültével rendeződtek a sorok. Első-' nek az Uj Hajnal tagjai álltak talpra, s most szélesre tárják ( a jövendő kapuját a könnyebben boldogulni akarók előtt. t Biró István levelező.# Utromboló Miért javítjuk útjainkat? Miért dolgozik például a Kaposvár—balatonboglári 651. számú úton is hónapok óta sok ember és gép, ha ugyanakkor semmit nem tö­rődünk azzal, hogy utána mi lesz ezekkel az utakkal. Mit utána? Már akkor sem, ha az útépítők, javítók két kilométerrel odébb dol­goznak. Érdemes lett volna például néhány nappal ez­előtt az arra illetékeseket kivinni a Juta felé vezető útnak arra a szakaszára, ahol csak nemrég készültek el a javítással. Egy lánctal­pas traktor dübörgött végig a még szinte friss bitume­nen a legnagyobb nyuga­lommal, egy útgyalut és egy lakókocsit vontatva ma­ga után. A lánctalp fogai mélyen belevésődtek az út­ba. meglazították az egész építményt, megindították a rombolást. Szinte fizikai fájdalom volt ezt látni. Ezért költünk hát hatalmas összegeket er­re az útra, hogy végül még­se legyen egy rendesnek ne­vezhető útvonalunk, ame­lyen lebonyolíthatjuk a Ba­laton és Kaposvár közötti nagy forgalmat. Ezért kö­nyörögtek hát az autósok, motorosok már évek óta, hogy tegyenek valamit hi­vatalos szerveink, mert ret­tenetesen rongálódnak a járművek a hepehupás, göd­traktorok rös, néhol szántásnak is be­illő úton? Most újra kezdő­dik minden? Lánctalpas traktor »segíti elő« a végre jó útszakasz újra tönkre- menésél? A DT vezetője egyked­vűen húzogatta a vállát. — Mit csináljak, kérem — mondta. — Jutába kell men­nem, a község útjait meg­gyalulni. Valahogy csak el kell jutnom addig. El. Ehhez nem fér két­ség. De nem ezen az úton. Tudomásunk szerint rendel­kezés tiltja a lánctalpasok­nak ilyen úton való közle­kedését. A DT vezetője ezt nem tudja. De nem tudják annak az SZTZ traktornak a vezetői sem, akik a mi­nap Kaposváron a Füredi utcán mentek úgy végig, hogy a hatalmas gép nyomá­ban még az úttest alapkö­vei is szerterepültek. Ideje lenne már, ha hatá­ságaink szigorúbban intéz­kednének ezek ellen a sza­bályokat semmibe vevő útrombolók ellen. A DT, SZTZ könnyűszerrel el tud érni rendeltetési helyére a földutakon is, miért enge­dik, hogy mégis a többé-ke- vésbé jókat tegyék tönkre? Nem állunk még olyan jól utak dolgában, hogy megen­gedhetnénk lúgunknak a csendes, beleegyező szemhA- nyást, ha ilyent látunk..«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents