Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-12 / 163. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1958. július 12. Mernye nyáron Memve község­ben nyáron sem al­szanak el a tervek és a gondok. A nagy munkák ideje alatt ugyan kissé félretet­ték azokat, de mi­előtt belephetné a por, ismét előveszik, hogy terveikből va­lóság legyen. Annál is inkább, mert mi­előtt beállott volna az aratás ideje, szé­pen ment minden. A burgonyabogár invá­ziót megakasztották: minden gazda poro­zott, vagy permete­zett. így azután je­lenleg alig találni a kártékony rovarból a mernyei határban. Három hete meg kellemes estét töl­tött a falu lakossá­ga. »Mari néni és Gergely bácsi leve­lesládája-« előadásán, aizután következett az iskolai évzáró pa­rádés ünnepsége és május 29-én az út­törő-avatás. Most 32 pajtás indul majd el a zsippói úttörő-tá­borba, addig odahaza segítenek, hiszen munka van elegen­dő. Az őszi árpát már csépelik, s a község apraja-nagyja bőven talál dolgot a határ­ban. A mernyei úttörők tudják jól, hogy mi­lyen a nyári táboro­zás, nem idegenked­nek tőle. Kilenc év óta minden nyáron elindultak tábort verni. Eddig főleg a Balaton partjára mentek: alig van hely a somogyi olda­lon, ahol már ne lettek volna. Szán- . tód, Fonyód, Szent- györgy jelentett egy- egy szép emléket. S az idén a zsippói sem hagy kisebb nyomokat a fogé­kony gyermekielkek- ben. Míg az úttörők a nyár örömeit élve­zik, a népfront-bi­zottság kezdemé­nyezésére számottevő munka indul Mer- nyén. Augusztus hó­nap folyamán a köz­ség összes kőművese nekilát két tanítói lakás felépítésének és a központtól az állomásra vezető 1800 méter hosszúságú járda építésének. Természetesen sok társadalmi munkára, segítségre is szükség lesz a lakosság ré­széről, mely most a munka dandárja alatt el sem várható. Hiszen ilyenkor még este sem lehet meg­tartani az esedékes tanácsülést: a tagok a késő esti órákban is el vannak foglal­va. A népfrontnak az építkezésen kívül még távolabbi cél­jai is vannak. Augusztus 20-ának megünneplését akar­ja méltó keretek kö­zött megülni, de már a tavaszra is van terv: permetező brigád megalakítása. Ugyanis a tanácsnak van egy magasnyo­mású permetezője, ezt fogják majd hasznosítani a gyü­mölcsfák védelmére, a pajzstetű és az al­mamoly ellen. Nincs igazsága, aki azt állítaná, hogy meghalt az élet, meghalt a kultúra Memyén. Legfeljebb az fedi a valóságot, hogy másfelé tere­lődött át, a mérleg a másik serpenyő felé billent. De amikor eljön a tervek meg­valósításának ideje, akkor Mernye köz­ség lakossága be fogja bizonyítani, hogy nemcsak a ga­bonát tudja learat­ni... F. K. PILLANATNYI ZAVAR Eredményes less-e a következő három hónap a kefegyárhan? PILLANATNYI ZAVAR. így jellemzik a kefeüzem ve­zetői a második negyedév si­kertelenségét. A tervet igen nagy erőfeszítések árán alig nyolcvan százalékra teljesítet­ték. A pillanatnyi zavar oka a külföldi anyagszállítmányok elmaradásában keresendő. A külföldi szállítmány három hónapos késése arra késztette a Kaposvári Kefeanyagkiké- szítő Vállalatot, hogy egy tel­jes negyedéven át a sokkal munkaigényesebb hazai serte feldolgozásával adjon munkát dolgozóinak. Bizony így alig lehetett szó másról, mint a munkások foglalkoztatásáról, hiszen amíg a külföldi serte feldolgozásánál kilogrammon­ként 50 forintot nyer, addig a hazai sertén 50 forintot veszít az üzem. Ügyes és tervszerű munka- átcsoportosítással azonban a válságos második negyedévben is elkerülték a kapun belüli munkanélküliséget. Senkit sem küldtek el, mert a hazai serte feldolgozásából — ha üzemi nyereségre# nem is — legalább a dolgozók bérére futotta. A HARMADIK NEGYEDÉV első napjaiban végre megjött Reprezentatív agyagipari minta­terem nyílik az Ady Endre utcában Még létrák torlaszolják el az utat, iparosok dolgoznák Kaposvárott az Ady . Endre ut­ca 8 szám alatti üzlethelyisé­gen, de a nagy kirakatabla­kok már sejtetni engedik, hogy az átlagos igényeknél nagyobb- szabású üzlethelyiség gazdagít­ja majd a várost. Itt nyílik meg a kiváló ftiinőségű árujá­ról országszerte ismert kapos­vári Agyagdparosok Népmű­vészeti, Háziipari Termelőszö­vetkezetének mintatenme. Er­re igen nagy szükség volt már, ugyanis a szövetkezet áruit ez- ideig a közönség csak országos kiállításokról, vagy valami­lyen közvetett módon ismerte. Ezek az áruk: különféle for­májú és színű ízléses cserép­kályhák, és kandallók, vala­mint az egyéb cikkek, mint például az iparművészeti igény­nyel készített vázák,, tea- és kávéskészletek. A mintateremben egyelőre nyolc különféle cserépkályhát és kandallót állítanak ki azok közül, amelyekből már na­gyon sok helyre szállított a szövetkezet. így például a ka­posvári és pécsi vasúti étte­rembe, Sztálinvárosba és több budapesti eszpresszóba. A mintaterem hétfőn nyűik «eg. a második negyedévben elma­radt külföldi nyersanyag. Az a kérdés, vajon lehet-e belőle ágy gazdálkodni, hogy a har­madik negyedben bepótolhas­sanak valamit a gyengén si­került második negyedévből? Ez lenne az ésszerű! Bármeny­nyire is az, sajnos már most látni, hogy a befutott mennyi­ség kevesebb így is, mint az eddig kapott negyedéves anyagnorma, és csak annyira elég csupán, hogy szigorú be­osztással 101 százalékos terv­teljesítésre fussa. Erre az ala­pos munkára megvan a re­mény, hiszen az erőfeszítése­ket kívánó elmúlt negyedév­ben a dolgozók példátlan szor­galommal igyekeztek a kevés­ből is sokat kihozni, és szin­te a legjelentéktelenebbnek látszó hulladékot sem hagy­ták veszni. Ha ez a 'következe­tes anyagtakarékosság és se- 'lejt nélküli munka érvényesül a harmadik negyedévben is, van esély, ha csak kis mértékben is, az eredményszépítésre. Hogy mi várható az egész évre? A negyedik negyedév külföldi nyersanyagszállításá­ról egyelőre még csak ígéretet kapott a gyár. Az ígéret sze­rint a következő év első ne­gyedévi anyagkészletét is már az idén megkapják. Az ígéret azonban nem több, mint szép szó... Senki sem állítja, hogy köny- nyű feladatuk lenne a külke­reskedelmi szerveknek. Tud­juk azt is, hogy sokszor nehéz, és kiszámíthatatlan fordulatok elé állítja egy-egy nem várt kellemetlen helyzet. Úgy vél­jük azonban, nem nagy kívá­nalom, ha azt kérjük, ha elő­re nem is, de folyamatosan biztosítsák minden negyedév­re a külföldi nyersanyagot és későd szerződéskötésekkel ne tegyék bizonytalanná és vesz­teségessé a magyar sörteipar üzemeinek munkáját. Különö­sen nem helyeselhető, ha olyan feldolgozó érzi meg ezt az idő­szakos anyaghiányt, mint a kaposvári vállalat, amely tud­valévőén csak előkészíti az anyagot más, fejlétteb körül­mények között dolgozó üze­mek részére és nincs lehető­sége arra, hogy profilja sok­oldalúsága révén munkaigé­nyesebb anyagokkal is bizto­síthatná negyedéves tervtelje­sítését. HA AZ ÉV HÁTRALÉVŐ RÉSZÉBEN a kaposvári ke­feüzemnek nem lesz anyaghi­ánya, a szakemberek szerint szorgalmas munkával, az ed­digi kiesés ellenére is behoz­hatja a lemaradást és mintegy 101 százalékos tervteljesítés­sel zárhatja a gazdasági évet. Célszerű volna, ha ez a le­hetőség nem kerülné el a Könnyűipari Minisztérium áruelosztóinak figyelmét. Sz. N. S omogyfajsz ... Virágos kiskertek, tiszta utcák, udvarok. Ezer lakos, zömmel 5—8 holdas parasztok. A gaz­dák csaknem fele nincstelen cseléd volt, és a felszabadulás után kapott földön gazdálko­dik. Húsz holdon felüli birto­kos nincs. Hogy él e falu? Tanácstagok beszámolóit ol­vasgatom. Kitépett irkalapra nehézkes kezek rótták fel né­hány mondatban, hogyan fo­gadták a beszámolókat válasz­tóik. Kitűnt, hogy sókan nem is vették észre, mennyi min­dennel gyarapodott a falu csak az elmúlt négy év alatt is. Még a kisbíró is csak csodál­kozott, amikor az eredmények hosszú listáját meglátta. Az emberek megelégedéssel ve­szik tudomásul, hogy a tanács valamennyiük javára tevé­kenykedik, és bízva benne, ja­vaslatokat is tesznek. Igaz, ezek megvalósítása sok eset­ben túlmegy a tanács hatáskö­rén. Akadnak azonban egyéb ter­mészetű kérdések, javaslatok is: származó szántóföldi károk miatt, vagy hadd idézzem szó szerint a 18. körzet jelentését: »Jelen van 11 fő. Gazdatársa­im a tanács eddigi munkáját elismerik és helyeslik. A to­vábbi tervekkek kapcsolatban sürgetik az újréti árok kivágá­sát, valamint az autóbuszga­rázs megépítését. György La­jos tanácstag.« Mindezek a megnyilvánulá­sok bizonyítéka annak, hogy az eddigi eredmények alapján bíznak a tanácsban. Helyeslik a terveket is, amelyben többek között járdaépítés, utcai lám­pák szaporítása, tanterem és tanítólakás építése, kultúrte­rem felújítása stb. szerepel. A tanácsülések mindig ha­tározatképesek, igaz, hogy rendszerint személyes meghí­vás eredményeként. A télen ezüstkalászos tanfolyam mű­ködött, amelynek 20 hallgató­ja volt. Az ősszel burgonyater­mesztési szakcsoportot kíván­nak létrehozni. Ez a falu egyik arca. És a másik? A községben 13 tagú párt- szervezet dolgozik, ennek azonban mindössze egy föld­műves tagja van: a néhány hónappal ezelőtt nyugdíjba ment tanácselnök. 1956 októ­bere előtt még 10—12 holda­sok is voltak a párttagok so­rában. Igaz, nem lehet monda­ni, hogy mind elvhű kommu­nistának bizonyultak volna az elmúlt időben! De akik úgy gondolják, hogy ott lenne a helyük, félnek a falu nyelvé­től. Ez a nyelv ugyanis igen éles és kíméletlen. Vagy: a múlt hónapban né­hány parasztember felkereke­dett, és megnézte a ráksi Uj Élet Termelőszövetkezet gaz­daságát. Hazajőve nemhogy elmondhatták volna társaik­nak a látottakat, hanem szi­dalmazás, gúnyolódás érte őket: »Biztos, azért mentetek el, mert ti akartok az elsők lenni a téeszcsében! Ti lesztek a vezetőség! Ugye?« A két eset föllebbentd a fátylat a falu másik ar­cáról is. Ez az arc merev vo­násaival a rideg közöny der­mesztő mozdulatlanságát tük­rözd. És mi van emögött? Mit rejt az agy? A falu színtiszta katolikus. Körzeti plébániája a községet a vallás egyik szilárd bástyá­jává építette ki. Templomá­nak monumentális. modern vonalú külseje, belső berende­Járási ifjúsági találkozó lesz Balatonbogláron Vasárnap rendezik meg Ba­latonbogláron a fonyódi járási ifjúsági találkozót. A tekinté­lyes ünnepi műsor köszöntő­beszéddel kezdődik, melyet Bogó László, a KISZ megyei bizottságának titkára mond, utána rendezik meg a Sporto­lók legjobbjai a járási spar- takdádot. Ebéd után a buzsáki, lengyeltóti, pamuki, és a nagy- bereki állami gazdaság KISZ kultúrcsoportja szórakoztatja a közönséget. Azt köve­— A nagyatádi Szorgalom Termelőszövetkezet befejezte az őszi árpa cséplését. Ter­mésátlaguk katasztrális hol­danként 19,54 mázsás lett. Kú£baese££ fényképek Gépkocsink húsz kilométe­res óránkénti sebességgel száguld az országúton. Ke­zemben tartom a Praktikát, mint a katona fegyverét, ha ellenséget lát. Tűzkész álla­potban. Csakhogy nem ellen­séget, témát lesek, s a júli­usi mező bővelkedik ilyenek­ben. Kora reggel van még, de erősen tűz a nap. Bodor bá­rányfelhők úsznak az égen, alattuk arat a falusi nép. Minden adottság megvan hát, csak azt lesem, mikor kaphatok el egy különösen szép, megragadó pillanatot. Egyik kezem a fényképező­gépen, másik az ajtó kilin­csén. És lábam ugrásra ké­szen. .. A sebesség szédítő. Az el­suhanó búzatáblák mind­egyikét fényképezhetném. Emberek vannak ott. Csak későn kapcsolok. Elvégre csak akkor lát mindent az ember, ha elkerülte a témát. Es akkor már késő... Hatalmas búzatábla mellett robogunk. Tudom, a Tátom- pusztai gazdaságé. A gabona már kévékben hever, a gép elvégezte munkáját. Amott tíz-tizenkét férfiember ül egy kupacban. Biztos, a ke­reszteket rakják. Most reg­geliznek talán? Felvillanyoz e gondolat. »Reggeli a búzamezőn« — igen, ez lesz a kép címe — villan át agyamon. Már nyi­tom az ajtót, s mintha vala­ki kiesett volna a kocsiból, olyan izgatottan kiáltom: — Lajos bácsi, állj meg! ö tudja, hogy nem rá, a gépkocsira vonatkozik a fel­szólítás. Csikordwl a fék, nagy parfelleg. Kinézek, s a »reggelinek« vége, vagy mi a csuda. Mintha puskából lő­nék ki őket, úgy oszlik az ember-csowrt. Felállnak, szétszélednek, s mindenki ke­zébe akad hirtelen egy-egy kéve... Elmosolyodom. Visszaülök a kocsiba. — Lajos bácsi, in­dulunk — mondom, s a ma­sina felbörrög. Hátranézek, Várom, hogy az emberek visszaüljenek helyükre és folytassák a »reggelit«. De pechem van, kanyarba érünk, s eltűnnek szemem elől.. ä Szentgáloskéren haladunk át. S ahogy elhagyjuk az utolsó házat, újabb téma kí- nálgatja magát. Látom, az út mentén, a kukoricaföldön gyerekek munkálkodnak. Ahogy elsuhanunk mellettük, kapát, sarlót látok a kezük­ben, úgy dolgoznak, mint az igazi felnőttek. Azok most aratnak, a gye­rekek meg a házkörül segí­tenek, — gondolom, de ad­digra már százötven méterre is elhagytuk őket. — Állj, — hangzik a ké­rés — rückwärts — teszem hozzá magyarul, s a kocsi ott áll meg a kukoricaparcel­la mellett. Kiugrók, de uram bocsá’, a gyerekek már messze van­nak. Úgy szedik lábukat, mintha ostorral verné vala­ki. Egy kislány nem bízott önmagában, talán félt, hogy utolérem. Inkább ott maradt. — Hogv hívnak. — Mező Marika. — Mit csináltok itt? — Játszunk, Körülnézek. A kukorica­szárak sarlóval tőben levág­va, a babot letaposták. Olyan ez a pár négyzetméternyi te­rület, mint a csatatér. — Miért szaladtak el a gyerekek? — kérdezem Ma­rikát. — Mert féltek, hogy meg­verik őket... Hirtelen világosság gyűlt agyamban. Talán ezért szé- ledtek szét a Tátom-pusztai- ak is?... Hiába, nincs könnyű dolga a fotósnak. Sokszor olyan dolgokat is észrevesz, amit nem lenne szabad... (JÁVORI) tőleg birkózó és ökölvívó bemutató mérkőzés lesz, este előtt pedig a fonyódi váloga­tott és a Baranya megyei vá­logatott mérkőzik meg lab­darúgásban a jobb címért. A kultúr- és sportműsorok után a fiatalok és öregek akár reg­gelig is rophatják a táncot. zésének fénylő pampája pa- rancsolóan uralja a Kund ura­ság volt birtokainak lakóit. E hajdani cselédek, akik bárhol vannak, minden harangszóra leveszik fejrevalójufcat, azt sze­retnék, ha megállna az idő. Ha minden úgy maradna, ahogy ma van. Irtóznak minden új­tól, amit nekik kellene megva­lósítani. Arra nem gondolnak, ha az üzemekben is így véle­kednének a mérnökök, mun­kások, néhány év alatt exoti- kum lenne az országunk: a külföldiek azért jönnének hozzánk, hogy tanulmányoz­zák évszázados elmaradásun­kat. És mosolyogjanak raj­tunk ... Megnéztem az úgynevezett kultúrtermet. A vörös, kőből faragott lépcsők közein gaz bújik elő. A rozoga ajtókat alig tartják a meglazult sa­rokvasak. Kilincs nincs. Bent por, piszok, a falak festésén, a töredezett ülőalkalmatosságo­kon látná, hogy ritkán hasz­nálják: hetenként egyszer, té­len kétszer — filmvetítésre. Egyéb? Télen egy színdarab, a Ludas Matyi. Hivatásos szín­házak nem járnak, mert kicsi a színpad. A négy pedagógus közül csak egy végez kultúr- munkát: az igazgató. Pedig de ráférne a falura a többi se­gítsége is! A KISZ-helyiségben is ha­sonló a helyzet. Itt azonban pin-pong asztal van, és ez lé­nyeges: vasárnap délelőttön­ként ugyanis itt szoktak ösz- szejönni a fiatalok. Elblicce­lik a misét, vagy akit a szülői akarat mégis templomba kény­szerít, a bejáratig legalább el­mennek. Innen aztán vissza asztaliteniszezni! A haladás kereke előre fo­rog, nem áll meg So- mogyfajszon sem. Ezt észre kell venni a falu gazdáinak is, és elsősorban a hajdan volt cselédembereknek! E kerékbe hiába akarnak belekapaszkod­ni, hogy megállítsák, kísérle­tük eleve kudarcra van ítélve^ Annál is inkább, mert a fiata­lok, meg a falu vezetői, no meg néhány józanul, előrelá­tóan gondolkodó, haladni vá­gyó gazda a kerék másik olda­lát húzza, siettetni akarja a magyar falu fejlődését. Paál László Ülést tartott a Somogy megyei Felvásárlási Operatív Bizottság A Somogy megyei Felvásár­lási Operatív Bizottság pénte­ken délelőtt kibővített ülést tartott a megyei tanács kis­termében. A részvevők — az MSZMP járási bizottságainak mezőgazdasági osztályvezetői, a járási tanácsok vb-elnökei, illetve elnökhelyettesei és a bizottság tagjai — a gabona felvásárlására való felkészü­lésről és annak lebonyolításá­ról tárgyaltak. A felszólalók Gábor Dávid, a Somogy megyei Termény­forgalmi Vállalat igazgatójá­nak rövid beszámolója után .elmondották, hogy munkate­rületükön milyen intézkedése­ket tettek már a gabonafelvá­sárlás zavartalan, zökkenő- mentes lebonyolítására. Töb­ben a cséplőcsapatok összeállí­tásának nehézségeiről szóltak, valamint a raktározási prob­lémák megoldásához kértek segítséget. A járási tanácsok képviselői arról beszéltek, mi­ként akadályozzák meg a kü­lönböző intézmények és szer­vek képviselőinek bevonásá­val az esetleges spekulációt. Sok szó esett a természet­beni földadó időben történő, késlekedés nélküli behajtásá­ról is. Hornyok Mihály, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, az operatív bizottság elnöke fel­szólalása után a bizottsági ta­gok elfogadták a felvásárlásra vonatkozó intézkedési tervet, amely a többi között előírja azt, hogy a járásokban is meg kell alakítani a felvásárlási operatív bizottságokat, s ezek­nek működésüket július 19-ig meg is kell kezdeniük! A kormány a legmesszebbmenőkig őrködik a termelési szerződések sérthetetlensége felett A kötelező beszolgáltatás megszűntével új alapokra he­lyezett, illetve lényegesen módosított szerződéses termelési rendszer a mezőgazdasági nyersanyagellátás biztos és jó alapjának bizonyult. A kormány erőfeszítéseket tesz, hogy a szerződéses rendszert összes hibáitól megszabadítsa és to­vább szilárdítsa. Az ezzel kapcsolatban tett intézkedések kö­zül a legfontosabbak azok. amelyek a szocialista törvényes­ség szellemében, a szerződések kétoldaliságát juttatják ki­fejezésre. Ezt a törekvést a Fölművelésügyi Minisztérium felügye­lete alatt készített új szerződés-szövegek realizálják. Az új, már az őszi szerződéskötéseknél használatra kerülő szerző­dés-szövegek teljes részletessé »gél tartalmazzák mind a ter­meltető, mind pedig a termelő jogait és kötelességét. Az új szerződés-szövegek pontos, részletes és közérthető neghatározásaikkal könnyen ellenőrizhetővé teszik a terme­lő részére, hogy a termeltető mikor, milyen szolgáltatások­kal tartozik, s kötelességeikről is félreérthetetlen tájékolt*- tást adnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents