Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-12 / 163. szám

Tudományos V/Zozaik A 2000. év számai URÁNT TARTALMAZ A DUNA VIZE Dr. Hecht, a bécsi egyetem professzora nemrég érdekes felfedezést tett: a Duna vizé­ben uránt talált. Az analízisek azt bizonyították, hot.'y egy liter dunavíz 1,7 mikrogramm tiszta uránt tartalmaz. A KILIMANDZSÁRÓ LEVETI JÉGPÁNCÉLJÁT A Kilimandzsáró hegyről fo­kozatosan eltűnik a jég- és hó­takaró. Downev, angol tudós adatai szerint a hegy gleccserei 1947. előtt több mérföld kiter- jedésűek voltaik, ma már azonban csupán a csúcson ma­radtak meg. Előzetes számítá­sok szerint 50 év múlva a Kili­mandzsáró teljesen leveti jég­páncélját. Az angol meteorológusok egy csoportja megfigyeléseket végez, hogy kiderítse a Kili­mandzsáró »felmelegedésének-“ okait, MÜANVAG CETHALZSlRBÓL Japán tudósok új plasztik műanyagot állítottak elő cet­Aki a Marsra repül, vigye magával Vénuszát is Két amerikai tudás: dr. Donald Cónover és dr. Eugenia Kemp, Los Angelesben tartott előadásukban hangsúlyozták, hogy űrrepülőnek legmegfelelőbb a házaspár, mert így Job­ban el tudják viselni -az esetleg két-három évig tartó uta­zással járó teljes elszigeteltség lélektani megpróbáltatá­sait-«. Dr. Conover kijelentette: a legutóbbi háborúban az angolok tapasztalatokat szerezhettek arról, hogyha férfialt és nők együtt teljesítettek szolgálatot a csapatoktól távoli légelháritó ütegeknél és megfigyelő állomásoknál, jobban hajtották végre feladataikat és az egyes beosztottak nem kérték olyan gyakran áthelyezésükét. Éppen ezért az űrhajózás szerelmeseit a jövőben koe dukációs akadémiákon fogják kiképezni, ahol rábeszélik majd őket arra, hogy mielőtt útnak indulnának a csillagok felé, házasodjanak össze. így tehát ha valaki a Marsba akar repülni, helyesen teszi, ha magával viszi Vénuszát. Madaraink reggeli és esH éneke r F. Groebbels hét éven át, májustól júliusig kutatta, hogy a madarak mikor kezdenek reggel énekelni, csiripelni és este mikor hagyják abba. Amióta Va- ! lentin Haecker (1916) meg- 1 állapította, hogy a madárfa- j jók reggeli énekének a fajra 1 jellemző sorrendje van — s I itt mindenekelőtt az ég vilá- ! -igossága, fénye játszik szere- ; pet —, a kutatók egész sora tanulmányozta a reggeli »madárórát-“. Groebbels mintegy 43 faj énekét,'csiri- pelését tanulmányozva nagy­500000 felvétel másodpercenként A leningrádi finommechani­kai és optikai tudományos ku­tatóintézet munkatársai külön­leges filmfelvevő berendezést készítettek a pillanatfelvételek megörökítésére. Az új gép le­hetővé teszi, hogy másodper­cenként 1000—200 000 kockát fényképezzenek. A különféle hozzácsatolható berendezések módot nyújtanak arra is, hogy a gép felvétel közben 366 fok­ban elforduljon. A gépet egyaránt használhatják meg­világított, vagy sötét tárgyak fényképezésére, mivel az utób­bi esetben saját forrásából su­gároz fényt. A nagy sebesség miatt rend­kívül fontos, hogy a felvétel abban a pillanatban kezdőd­jék, amikor a fényképezésre kerülő folyamat. Ezt speciális szinkron-berendezés biztosítja. Az intézet munkatársai el­határozták, hogy a közeljövő­Mágnes - idegen testek eltávolítására Az utóbbi időben sokszor mágnes segítségével távolítot­tak el az orvosok az emberi testből olyan idegen tárgyakat, amelyeknek kivételéhez ezelőtt fogóra volt szükség. A mágnes tulajdonképpen nem más, mint kis henger. Anyaga alumí­nium, nikkel vagy kobalt. Használatához nincs szükség villamosságra, mert állandó mágneses ereje van, és súlyá­nak 25-szörösét magához vonz­za. Ha idegen tárgy kerül a nyelőcsőbe, gyomorba vagy be­lekbe, úgy a beteggel lenyelet­nek egy bezsírozott szálra kö­tött ilyen mágnest. Az keresz­tül halad a tápcsatornán, amíg nem jut elég közel az idegen tárgyhoz és magához nem húz­ta azt. Ezután a szál segítsé­gével ismét kiveszik a mág­nest a betegből. halzsirból, amely különösen ol­csó, és számos fogyasztási cikk készítésére alkalmas. TORONYÓRA, AMELYET NEM KELL FELHÚZNI Az egyik svájci óragyár, mértékben járult hozzá e kérdés tisztázásához. Szerin­te a legkorábbi nappali éne­kes a nádirigó, a mezei pa­csirta, a rozsdafark és a vö­rösbegy. Az esti ének a kö­vetkező sorrendben hallgat el: kakukk, feketerigó, éne­kesrigó és vörösbegy. Ismeretes, hogy májusban és júniusban az egyes ma­dárfajok reggeli éneke mind korábban kezdődik. Ugyan­annál a madárfajnál azonos területen azonban bizonyos időbeli szóródást tapasztalni e téren. Ennek valószí­ben fekete-fehér és színes fel­vételekre egyaránt alkalmas, másodpercenként 500 000 fel­vételt készítő berendezést ké­szítenek. fönnállásának 125. évfordulója alkalmával különleges órát ké­szített, amelynek működését a levegő mozgása és hőmérsék­let ingadozása biztosítja. A nem mindennapi órát minden 600 évben egyszer kell szabá­lyozni. nűleg az az oka, hogy a hí­mek egymást ingerük, ösz­tönzik az énekre. Groebbels lemérte a dif­fúz égi fény lux értékét és megállapította, hogy a vilá­gosság küszöbértéke — mint énekkiváltó — az időjárástól függ. Ha az egyik napon pl. szép az idő, a következő na­pon pedig zord, akkor a má­sodik napon a madarak nern az első nap csupán időben eltolódott fényértékénél kez­dik az éneket, hanem érez­hetőén magasabb értéknél. Ezt a tényt a kakukknál, pintyőkénél, feketerigónál és a kerti rozsdafarknál sike­rült megállapítania. A ma­darak rossz időben »áthan­golódtak“, és ilyenkor erő­sebbnek kellett lennie a reg­geli éneket kiváltó fényin­gernek is. Mindez bizonyára összefügg a környező vi­lággal: a rossz idővel, le­vegő hőmérsékletével, a ned­vességgel, esővel és széllel. A világstatisztikák és gazda­sági áttekintések tanulmányo­zása arra készteti az embert, hogy elgondolkozzék a jövőről. A statisztikusok a jelenlegi ál­lapot értékelésével párhuzamo­san az elkövetkező évtize­dek technikai és tudományos fejlődését is megkísérlik mér- légeürti. A legmeggyőzőbb ér­vekkel’ számokkal bizonyítják, hogy a társadalmi szervezet magasabb formáira való átté­rés a jövőben elkerülhetetlen, mert a társadalom fejlődése éppen a statisztikában is fel­jegyzett materiális életfeltéte­lektől függ. Ha a statisztikus nem is tud jövendölni, mégis az eddigi gazdasági fejlődést számba véve, aránylag pontos választ ad arra a kérdésre: ml- lyen lesz a világgazdaság 2000- ben? Népszaporulat és táplálkozás Mindenekelőtt avval kell számolni, hogy a legközelebbi évtizedekben az emberek szá­ma rohamosabban fog nőni, mint bármikor eddig. 10 000 évvel ezelőtt legalább 5 mil­lió, de legfeljebb 20 millió em­ber élt a világon. Ha feltesz- szük, hogy 10 millió ember élt akkoriban, akkor is 2500 év­nek kellett eltelnie ahhoz, míg ez a szám megkétszereződött. A kővetkező megkétszerező­dés még mindig 2000 évig tar­tott, a harmadik 1500, a ne­gyedik azonban már csak 1000- ig. Az emberiség legutolsó megkétszereződése 100 évig, 1850-től mostanáig tartott. Ez alatt az idő alatt az em­berek száma , 1250 millióról 2500 millióra emelkedett. En­nek alapján joggal feltételez­hetjük, hogy a 2000. évben 5 milliárdnyian leszünk a vilá­gon. Az a kérdés tolakodik elénk: megéhet-e ennyi ember? Meg — sőt az emberek többsége jobban fog táplálkozni, mint manapság. Jelenleg az egész világon kb. 250 millió föld *" vés család műveli a földet. Eb­ből 250 milliónak nincs más termelőeszköze, mint a kapa, s többnyire ezzel is csak a nők dolgoznak. Sok földművesnek még ma is csak faekéje van. A szántóföldeknek és a lege­lőknek az egész világon éven­Elektronikus költemény A BRÜSSZELI VILÁGKIÁLLÍTÁSON sok olyan dolgot mutatnak be, amely először látható, vagy páratlanul áll a maga nőmében és ilyen módon igen nagy feltűnést kelt. Általános vélemény szerint a legérdeke­sebbek közé tartozik Le Corbusier »Poeme électíomque« — »Elektronikus költemény“ című alkotása. Az ismert francia művész pá­ratlanul álló, különösen merész művel lepte meg a közönséget. Első ízlben használta ki a modern elektronikus technika lehetősé­geit egy olyan rendkívüli alkotáshoz, amely­nek kifejező eszközei a fény, a szín és a hang. Ennek a merész vállalkozásnak a hatásai megkapóik és zavarbaejtőek is egyszerre. A férfi, aki világvárosok új negyedeit tervezte, az Egyesült Nemzetek New York-i épületét megalkotta, aki Indiában új várost épített és építőművészeti teljesítményeivel csodálat­ba ejtette a világot, itt most olyan épületet emelt, amelyben hiába keressük a hagyomá­nyos ismertetöjeleket. Az épület háromszög­letű sátorra, de ugyanakkor egzotikus kagy­lóra is emlékeztet. A nézőközönséget lenyű­gözve a modern technika legkülönbözőbb for­télyai érzékeltetik az elektronikus ‘költe­ményt, amely fény és hang segítségével 8 perc alatt fantasztikus víziók formájában tükrözi a világ történetét, az emberiség küz­delmét. Az elektronikus költeményt Le Corbusier alkotta, a zenét — tán helyesebb volna csu­pán azt mondani, hogy a hangot-»— barátja, e New York-ban élő, olasz származású Edgar Varese szerezte hozzá. ’Már maga az épület is rendkívül merész. Kilenc lebegni látszó betomhéj veszi körül a helyiséget, amelybe 500 látogató fér. Még kü­lönösebb a belső berendezés, amely lehetősé­get nyújt ahhoz, hogy az elektronikus költe­ményt újból és újból automatikusan előadják. Két nagy vetítőkészülék varázsolja a falfe­lületekre a képek játékát, amelyet a tulaj­donképpeni nagy kép körül három kisebb fe­lületre vetített képek kísérnek. Közben időn­ként színes fények suhannak át a falon. A hangot elektronikus úton nyerik és ezért olyan sokszerű, hogy nem hasonlít semmiféle hagyományos hangszerhez sem. A falakon szétszórt 450 hangszóró a plasztikus hatást nyújtja. Az egész berendezést bonyolult elekt­ronikus készülék irányítja, amely több sávos magnetofonszalag segítségével idézi elő a fény- és hangforrások működtetéséhez szük­séges impulzusokat. A látogatót fakó fény fogadja, amelybe vil­lámok hasítanak, éles hangok hallatszanak s az egész valami sajátságos légkört teremt. Az­tán látomásszerűen képek jelennek meg, ame­lyek részben állnak, részben mozognak. Apró majmok, különböző fajtájú állatok, emberek látszanak. Villanásszerűen megjelennek a vi­lágvallások — feltűnik egy Krisztus-fej is — és azoknak vívmányai. A kísérő hang hol erő­södik, hol halkul, fülszaggató, majd behízel­gő, villámszerűén változik. Állandóan színek suhannak végig a szobán. Idillikus jelenetek ijesztő képekkel váltakoznak. Most egy női hang lapozik a szívünkbe, hogy rögtön olyan üvöltó hang kövesse, amelynek eredete egé­szen 'az elviselhetetlen határán mozog. Családi boldogság és koncentrációs tábor, magányos hegycsúcs és felhőkarcoló, legelé­sző nyáj és atombomba látható. A végén pe- íig egy csókolózó emberpár és mögöttük gye­rekek ... az élet megy tovább. A Z ELEKTRONIKUS KÖLTEMÉNYT nagyon sokan nézik meg, hatása kü- ünböző. Srkakat mélyen felkavar, vannak, kik «imk. mások nevetnek. Sokan nem ér­tik az egészet... te 10 millió tonna nitrátos, 60 millió tonna foszforos és 60 millió tonna káliumos műtrá­gyára lenne szükségük. A föl­dek ma világviszonylatban e szükségletnek csak 15 százalé­kát kapják meg. A földművelés technikájának. javításával, a műtrágyák szükséges mennyi­ségének alkalmazásával, s a kórokozók, valamint a kárte­vők elleni hatékonyabb véde­kezéssel az élelmiszerek világ- termelése a mai mennyiség há­romszorosára emelhető. Ennek bizonyítására elég egyetlen példa. Mostanáig az öntözésre alkalmas vizeknek csak egy töredékét használják fel. A folyókból évente mintegy 27 billió köbméter víz folyik a tengerbe. A folyók vízhozamá­ból öntözésre csak körülbelül 1.5 billió köbméter vizet, te­hát körülbelül 5 százalékot használunk el. Ahhoz, hogy 2000-ben 5 mil­liárd embert lényegesen job­ban élelmezhessenek, mint ma a Föld lakosságát, az egész vi­lágon el kell terjeszteni a föld­művelés modern módszereit, a növényeknek meg kell adni a szükséges táplálékot, a folyók vizének felhasználásával nö­velni kell az öntözött területe­ket, emelni kell a villamos- energia termelését és a mező- gazdasági gépek gyártását. Ar­ról sem szabad azonban elfe­ledkezni, hogy még rengeteg megműveletlen és kihasználat­lan föld található az egész vi­lágon. Nem is kell jóformán említeni, hogy mindezeknek a megvalósításéihoz a legjárha­tóbb utat a mezőgazdasági ter­melés kollektivizálása jelenti. A munkaerő-probléma megoldáaa A mezőgazdaságban dolgo­zók számának nem kell emel­kednie a jövőben, hiszen az elmúlt évtizedekben a mező­gazdasági munka terme'éken.v- sége gyors ütemben nőtt. Pél­dául az USA-ban 1830-ban 1 mezőgazdasági munkás mun­kájával 4 személyt, 1900-ban mér 7, 1930-ban pedig 10 sze­mélyt tudott eltartani, ma hú­szat, és 1971-ben majd 22 személyt tarthat el. A szovjet mezőgazdaság 15 év alatt az 1 lakosra eső termelésben utol­ért az Egyesült Államokat, te­hát a Szovjetunióban a fejlő­dés még gyorsabb. 1950-ben a világon körülbe­lül 1 milliárd ember dolgozott, ebből 60 százalék a mezőgaz­daságban, 40 száza’ék más te­rületeken. Mintegy 180 millió volt az ipari munkások száma. Ez a megoszlás 2000-ig előre­láthatólag lényegesen megvál­tozik. A dolgozók száma 2 mil- liárdra emelkedik, s ebből cca 600 miüió — ugyanannyi, mint ma -— dolgozik majd a mező­gazdaságban, s 1400 millió más ágakban. Ez a változás természetesen óriási beruházásokat követel majd. A holland gazdasági in­tézet nemrégiben adatokat kö­zölt arról, hogy mennyibe ke­rül ma egy nem mezőgazdasá­gi munkahely felszere1 ése. A legmagasabb tőkeberuházás a legfejlettebb országok malom­iparában van: 1950-ben min­den egyes dolgozó munkahe­lyének felszerelése 390 000 fo­rintba került. Ez után követ­kezik az acélgyártás, körülbe­lül 320 000 forinttal egy mun­kahelyre. Ha csak 40 000 forint átlagos beruházással számolunk egy- egy munkahely felszerelésénél, csillagászati számokhoz ju­tunk: 2000-ig egy milliárd új munkahely felépítéséhez 40 billió forintra lesz szükség. Ehhez még hozzá kell számí­tani a mezőgazdasági és a ma létező ipari munkahelyek modernizálásához szükséges beruházásokat is. Honnan vegyük ezeket az összegeket? A mezőgazdaságilag vissza­maradt országokban, ahol « földműves kapával dolgozik, egy dolgozó évente körülbelül annyit termel, amennyit elfo­gyaszt. Ez azt jelenti, hogy a visszamaradt országok föld­művesei alapjában véve sem­mivel sem járulnak hozzá a társadalmi javakhoz. A hely­zet lényegesen megváltozik, ha majd kapa helyett ekével kez­denek dolgozni. Ezzel munká­juk produktivitása egyszerre a háromszorosára emelkedik, s ez már lényegesen hozzájáru­lást jelent a társadalmi javak felhalmozásához, de még így is mindig 30-szor kevesebbel járulnak hozzá, mint az az ér­ték, amelyet egy ipari munkás valamelyik iparilag fejlett or­szágban évente termel. A fejlődés lényeges feltéte­lei közé tartoznak az ün. szel­lemi beruházások is. Erre szemléltető példa: a rizs évi hektárhozama Japánban 40 mázsa, Kínában 20 mázsa, In­diában és Indonéziában 10 mázsa. Nem lehet véletlennek tekinteni azt az összefüggést, ahogy az analfabéták szám­adatai ezekhez a számokhoz viszonyulnak. Fordított arány­ban állnak a termelési ered­ményekkel. Japánban keve­sebb, mint 10 százalék, Indiá­ban 90 százalék, Kínában nem­régiben még 40 százaléka volt a lakosságnak az írástudatlan. A szellemi beruházás külö­nösen fontos része a mérnök- képzés. Ezen a téren* a nyugati országok már most is a Szov­jetunió mögött állnak. Például Nyugat-Námetországnak leg­alább 40 000-rel több mérnök­re lenne szüksége, mint amennyije jelenleg van. Az amerikai sajtóban is jelennek meg cikkek arról, hogy a Szovjetunióban évente három­szór annyi mérnök szerzi meg a diplomáját, mint az Egyesült Államokban. Hány mérnökre lesz szüksé­ge a világnak 2000-ben? Fel­tételezzük, hogy a mostani 180 millió helyett 700 millió ember fog dolgozni az iparban. Az ipar automatizálása magas fo­kon áll majd, s így feltételez­hetjük, hogy világviszonylat­ban 50 munkás mellé lesz szük­séges egy mérnök. Ez azt je­lenti, hogy 2000-ben 14 millió mérnöknek keik majd dolgoz­nia a világ üzemeiben. Ennyi mérnököt kiképezni jelenleg csak a Szovjetunió és Kína közoktatása képes. A mai ál­lapot szerint az Egyesült Álla­mokban és a többi nyugati ál­lamban nemsokára katasztró­fád mérnökhiány észlelhető. ZSEBTELEFON KÓRHÁZI ORVOSOKNAK Néhány angol kórházban az orvosok hív ásónak egyszerűsí­tésére, bevezetik a zsebtele­font, amely közvetíti a hívást, és ugyanakkor beszélni is le­het vele. Az orvos o kórház területén egy bizonyos frek­venciára beállított vevőkészü­léket hordoz a zsebében. Ha telefonon keresik, a telefonke­zelő kisasszony a központban megnyom egy gombot és ezzel rezgésbe hoz egy dróthálóza­tot, amely végigfut a kórház egész területén. Az így kelet­kezett speciális hangot kizáró­lag az az orvos hallja meg, akinek a zsebében megfelelő frekvenciára beállított készü­lék van. Szakértők véleménye szerint ez a rendszer 50 száza­lékkal fokozná a kórházi tele­fonközpontok kapacitását, kü­lönösen csúcsidőben és feles­legessé tenné további telefon» vonalak igénybevételéit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents