Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 161. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Csütörtök, 1958. július 10. Hogyan lehetne megszüntetni a félmillió forintos ráfizetést a Patyolatnál? Nyílt titok, hogy a Mező ut­cai hatalmas mosó és vegy­tisztító kolosszus megközelí­tően sem nyújtja azt a teljesít­ményt, amelyet kapacitása és a megépítésére fordított tíz­millió forint befektetés után várni lehetne tőle. Erőfeszíté­sek ide, erőfeszítések oda, a különböző eredményeket fo­kozó törekvésekből legfeljebb holmi szépítésre futotta. A közel félmillió forintos ráfize­tés még ma is megvan. A tavalyi veszteség az idén növekszik, mert az állandó költségek aránya a termelési értékhez viszonyítva megnőtt. Es ha nem vigyázunk, ez a ráfizetés ahelyett, hogy ki­egyenlítené, megkétszerezi a megépítésére fordított összeget. Győztes: a mosógép Amikor a Patyolat-üzem fa­lait felhúzták, senki sem gon­dolta, hogy egy-két év múltán a magyar háziasszonyok nagy része egyszerű villanykapcso­lással megszabadul a legnehe­zebb házimunkától, a mosás­tól. Mosógépeket vesznek a csa­ládok, közös gépeket vásárol­nak dolgozóiknak a vállalatok, intézmények. Az aprókerekű kocsikon hazavitt mosógépek megteszik a hatásukat. Ez az alig egy méter magas masina nagy küzdelmet vív a mosó­gyárakkal. Még tart a küzde­lem, mert minden házba nem jutott még el a mosógép, de a harc kimenetele nem kétsé­ges. Győztes: a mosógép lesz. Az is biztos, hogy ha a Pa­tyolat eddig nem tudta kihasz­nálni kapacitását, növelni ter­melését, a jövőben még keve­sebb megrendelőre számíthat. Ebben a helyzetben még csak rontott a kaposvári Patyolat gazdasági viszonyain, hogy a katonai alakulatok, amelyek a mosatás termelési értékének egy részét1 alkották, jórészt be­szüntették a megrendelést. Székesféhérvárral mosat Sió­fok, mert jobbak a, közlekedé­si viszonyok. Es a nagy távol­ság miatt egyre inkább magán­erőből oldják meg ruhatisztí­tásaikat a balatonparti üdülők is. Ha mindehhez hozzászámít­juk, hogy a TEMAFORG az idén a rongymosatásj is elvet­te a Patyolattól, akkor nem is merünk az idei tervteljesítés­re és termelési érték alakulá­sára gondolni. Arra pedig már éppenséggel nem, hogy ilyen körülmények között a vállalat valaha is elérje az évi három és félmillió forint termelési ér­téket, amely a veszteségesség megszüntetéséhez szükséges lenne, hiszen a tavalyi úgyne­vezett sikeres esztendőben a termelési értéke a két és fél­millió forintot sem érte el. Megszűnjön — ne szűnjön? Az egyre kedvezőtlenebbül alakuló termelés ellenére sem állíthatjuk, hogy a Patyolat megépítése teljesen felesleges munka volt, vagy hogy kapa­citása kihasználatlanságáért valakit is okolni lehetne. A megépítéskor senki sem gon­dolta, hogy ilyen »-veszélyes-« ellenfélnek bizonyul a mosó­gép, hogy az életszínvonal emelkedése folytán betör a családokba, otthonokba. Ir­galmatlan törvényszerűség, hogy az új kiszorítja a régit, a célszerűbb a célszerűtleneb­bet. Ezért nincs is ok a bosz- szankodásra, mert ügyes ipa­ri átszervezéssel nemcsak a nyele menthető meg a veszendő fejszének. A megye tanácsi iparának vezetői most megol­dást keresnek. A tervek kö­zött akad néhány életrevaló el­képzelés. Már eldöntött dolog, hogy a vállalatot nem lehet megszüntetni, egyrészt, mert a mosáson kívül vegytisztítással is foglalkozik, másrészt a mo­satásiban is lesz kisebb-na- gyobb mennyiségben mindig megrendelője. A tervek 'két csoportra oszlanak: a szakem­berek egyik része a vállalat elmozdításában látná a meg­oldást. Kisebb helyre vinné és a modern Patyolat épületben esetleg a faipari vállalat fel- fejlesztésével tanácsi bútor­gyárat létesítene, ahol a csur­gói faipari vállalattal együtt­működve munkaigényesebb bútorfélék gyártására kerül­hetne sor. Mások viszont nem látják célszerűnek a vállalat megmozgatását, és ehelyett profilváltoztatást sürgetnek — mondván, hogy vegyi iparunk jelenlegi fejlettsége mellett le­hetne a vegytisztítással rokon­eljárással kibővíteni a Patyo­lat profilját. Ezt persze olyan arányban, hogy lekösse a vál­lalat teljes kapacitását, épüle­teit, és ellensúlyozza a terme­léssel járó úgynevezett állan­dó költségeket. Ha ezek a költségek csökkennének, igen rövid idő alatt nyereségesen dolgozhatna a Patyolat. Melyik út a kettő közül? Nagyon óvatos és körülte­kintő munkára van itt szük­ség, mert igen könnyen többe kerülhet a leves, mint a hús. Az üzem átmozgatása nagy összegeket emészt fel. És va­jon célszerű lenne-e elvinni a Patyolat gépeit abból az épü­letből, amelybe mérnöki pon­tossággal, a célnak megfele­lően »beépültek«? Vagy ha mégis elvinnék őket, nehéz el­képzelni, hogy az új helyen ol­csón megteremthetnék a mosó- berendezések üzemeltetéséhez szükséges feltételeket. Persze ennek az elvinek védői azzal érvelnek, megérné az esetle­ges többletkiadás, ha a taná­csi ipar, a faipari vállalat fej­lesztése során több nyereség­hez jutna, mint amit a Patyo­latra évenként ráfizet, és ha nem is válna teljesen nyere­ségessé az üzem, legalább egyensúlyba jönne a Patyolat gazdálkodásának mérlege. Ennek ellenére biztosabb­nak látszik azoknak az elkép­zeléseknek a megvalósítása, amelyek a Patyolat profiljá­nak kibővítésével akarják nye­reségessé tenni a vállalatot. Ez a véleménye az ipari osztályon dolgozók többségéne]?: is. És természetes js, hogy vegyiipa- runk fejlettsége mellett lehet­ne találni ilyen munkafolya­matokat (festés, esetleges együttműködés fővárosi vagy más cémagyárakkal stb). Ezen az úton gyorsan és hatékonyan lehetne eredményt felmutatni, és a Patyolat gazdasági életét egyensúlyba hozni. A számítás alapján történő helyzetfelmérés az ipari osz­tályon hamarosan megkezdő­dik. Bármit mutatnak is a szá­ntok, a megyei tanács szakem­bereit az a cél vezeti, hogy a dolgozóknak minden körülmé­nyek között munkát biztosít­sanak, úgy, hogy az üzemek se fizessenek rá. Hamarább is örömmel üdvö­zöltük volna az ilyen bátor, célszerűségre törekvő iparve­zetést. (Szegedi) Kulturális hírek Három Karel Capek novel­lát dolgoz fel új filmjében Milos Makovec cseh filmren­dező. • * * Tömegmozgalom indult el az Egyesült Államokban: le­gyen a »Stille Nacht«, e szép karácsonyi dal az Egyesült Nemzetek Szervezetének him­nusza. * * * Strauss nyugatnémet had­ügyminiszter az adókból pén­zeli azokat a katonai folyóira­tokat, amelyek a fasiszta pro­pagandát terjeseik. Itt első­sorban a Deutscher Soldat, Wehr und Heimat, valamint a Bundeswehr című lapokról van szó. * * * Augusztus 20-tól szeptember 3-ig Taskemtben filmfesztivált rendeznek Ázsia és Afrika or­szágainak filmjeiből. SPORT Tőle függ, hogy melyik utat választja Azt mondották róla, született sporttehetség. Nem is csodálkoz­tak, akik látták gyorsan felfelé ívelő pályafutását. Hisz az édes­apja is jónevű. sportoló volt, aki nemcsak szűkebb hazájában*, So­mogybán ért el szép sikereket, hanem bejárta a fél világot mint profi labdarúgó, majd később mint edző. Apja nevén is szólították, így: Guszti. Pedig valójában Lajos (á neve: Morvái Lajos. Már az általános iskolában elég sok baj volt vele. Nem tanult, pe­dig jófejű gyerek. Ha tanulmányi előmenetelben nem is öregbítette az iskola hírnevét, annál több ba­bért szerzett sportvonalon. Ta­nulótársai büszkék is voltak rá, mert a hosszú, nyurga fiú kerget­te legügyesebben a kerek börlab- dát. Aztán ő volt a leggyorsabb százas futó, ő ugrott legnagyobbat magasba, no és asztalitenisz ver­senyeken mindenkit legyőzött. Ezek a kezdeti sikerek nem vo­nultak el nyom nélkül a fiatal Morvái életében sem. Megszokta, hogy íömjénezték, körülrajongtak. Aztán később mást is megszokott. Azt, hogy pénzért sportolt. Foga­dásból asztalhoz állt és ennyi vagy annyi előnyt adva, pénzért le­győzte ezt vagy azt az ellenfelét. Akadtak vezetők, akik időben ész­revették, hogy a fiú nem helyes irányban fejlődik. A hóna alá nyúltak és ekkor szinte villám- gyorsasággal bontakozott ki egy szép sportkarrier. Vidéki egyéni asztalitenisz-baj­nok lett. Ott volt az országos baj­nokságon a legjobbak között, sőt egy ízben a magyar bajnok férfi párosnak ő volt az egyik tagja. Bekerült a válogatott keretbe. Ed­zőtáborba vitték. Szóval mindent megkapott, amit egy élsportoló megkaphatott ebben az országban. ömaga mesélte el, miként élt vissza a vezetők bizalmával. Budapesten egy edzőtáborozás alkalmával éjszaka kiszökött a tá­borból barátaival s dorbézolt egei?, éjen át. Másnap vérben úszó sze­mekkel állt az asztalhoz. Monda­ni sem kell az eredményt: sorra vesztette el mérkőzéseit, s a ver­seny végén közölték vele: nem tagja már a válogatott keretnek. Ez sem volt elég komoly figyel­meztetés számára, hazajőve tovább folytatta éjszakázásait. Suttogtak nagy kártyacsatákról és még sok minden másról. Egy tény: az asz­talitenisznek ekkor majd hogy nem hátat fordított, s csak kedvtelésből szállt be egy-egy mérkőzésre, rendszerint minden komoly edzés nélkül. Ekkor kezdett el komolyan fut­ballozni. Azt mondottuk róla: ős- tehetség. így is van. Csapatának egyik legjobbja lett. Kétségkívül részese a sikernek, hogy egyesü­lete 1956-ban megyei bajnokságot nyert és bekerült az NB ll-be. Ekkor mint labdarúgóról esett szó róla sokszor, hogy aztán ha­marosan más vonatkozásban em­legessék a nevét. Disszidált . .. Ott Nyugat-Németországban az­tán rájött, hogy örökérvényű az igazság: mindenhol rossz, de leg­jobb otthon . . . Idehaza kényel­mes, sőt mondhatnánk túl kényel­mes állása volt. Odakünn egy né­met húsipari vállalkozónál emel­gette a mázsás ládákat egész na­pon át. Irta is haza a panaszos levelet. O maga festette le a disz­szidens-élet kálváriáját, azt, hogy milyen körülmények között spor­tolnak ott nyugaton. «-Edzésről szó sem lehet. Kinek van kedve ed­zeni, amikor az ember holtfárad- tan abbahagyja a munkát. A fel­szerelést itt a sportolók maguk veszik««. Ilyen és ehhez hasonló idézetek találhatók azokban a levelekben, amelyek nem is titkolták a fiú vágyát. Haza szeretne jönni. »Be­férnék-e a csapatba, megbocsáta­nák-e, amit tettem?-« — így írt édesapjának. No és az apa küldte a válaszát: »Gyere haza, minden meg lesz bo­csátva««. Hazajött. Eleinte kissé megszep­penve járt-kelt az utcán. Talán azért, mert maga sem akarta hin­ni, hogy valóban nem kellett kü­lönösebben felelnie meggondolat­lan tettéért. Annak idején írtak róla a lapok. Elmondották azt, hogy talán némileg változott. Az­tán az a hír járta, hogy csak tíz­ezerért hajlandó felhúzni a szöges cipőt volt egyesületében. Majd ő cáfolta meg, hogy mindez rága­lom. »Én már megtanultam, mi­ként kell a sportkört, az anya­egyesületet tisztelni«« - mondotta. Amíg elevenen éltek emlékében a disszidens-élet nyomai, nem is volt vele baj. Őszintén -csengtek ez időben szavai. Úgy nyilatkozott barátainak, ismerőseinek, s a saj­tónak is, hogy itthon becsüleies munkával igyekszik majd meghá­lálni sportkörének azt a sok-sok áldozatot, amellyel lehetővé tette számára, hogy újra elfoglalja he­lyét a becsületes emberek táborá­ban. Hosszú időn át úgy mutatta, hogy ezt így is gondolja. Valóban tudáíia legjavát nyújtva küzdött sportkörének színeiért. Ahogyan azonban távolodott a disszidens-élet emléke, úgy jött elő a régmúlt. A hányaveti, köny- nyelmű élet. Munkahelyére ugyan bejárt, de majdnem csak tcssék- lássék. ismét előtört szenvedélye, a kártya. Éjszakázott, ennek elle­nére a sportpályán aránylag jo teljesítményt nyújtott, különösen akkor, amikor ä jobbhátvéd he­lyén néha egész nagyvonalú játék­kal rukkolt elő. Jöttek a »jóbarátok«« és duru­zsoltak a r ?be. »Neked nem itt, hanem egy nagycsapatban van a helyed . . . Még válogatott is le­hetsz ...«« Az utolsó bajnoki mérkőzés előtti edzésen aztán végképp fel­borult a fiú lelki egyensúlya. Megjelent a nagycsapat intézője. Egy kapitalista játékosügynöknek is dicséretére váló módon, edzés közben a pályáról hívták le, hogy tárgyalni akarnak vele. Az edző és a sportköri elnök kétségbeeset­ten tiltakozott: - De kedves győri sporttársak, most, amikor vissza van még egy bajnoki mérkőzé­sünk? — Maguknak már nem számít. Úgyis kiestek. Mi tudjuk, tíz csa­pat esik ki. Adják vagy nem ad­ják, mindegy, mi el tudjuk intéz­ni.. . — szólt a győri vezető. — A szezon befejezése után meg­tárgyalhatjuk. Mi nem gördítünk akadályt syenki fejlődése elé — így a KMTE-vezetők. — Hát jó, akkor majd erre még visszatérünk. Most nem is tár­gyalunk vele — így a győriek. És tovább folyt az edzés. Az öltözőben azonban, mint fel­zaklatott méhkasban, olyan volt a hangulat. Hát még amikor a fiúk és a vezetők is látták, hogy más­fél óra múlva az egyik vendéglő­ben ott van Morvái meg a győri sportvezetők. Az edző nem is akarta az utolsó mérkőzésre beállítani. Inkább játsszék egy kisebb képességű já­tékos - hangoztatta. A vezetők azonban másként látták jónak és Morvái ott volt a pályán testben, de lélekben nem. Egyesületének cserbenhagyása már rég megérle­lődött ekkorra fejében, s mi több, játékostársai körében is elhintette a mételyt. Egyesek tudni vélték, hogy tíz­ezret kap. Mások tizenötezerröl beszéltek meg kétezer forintos ál­lásról, lakásról, németországi por­tyáról, ahova már ő is elutazik stb. Mi az igazság? Nehéz volna ezt hirtelenében kibogozni, de tény az, hogy már az utolsó mérkőzés előtti napon munkahelyéről ki­kérte munkakönyvét, aztán a sportkörnek jött az ajánlott levél, amelyben bejelenti, hogy nem kí­ván többet a csaoat színeiben ver- senvezni. Másnap vonatra ült és eltávozott.. . Eddig a történet, amely részle­teiben is ismert sokak előtt. Nem is ezért íródtak e sorok csupán, hanem azért, hogv nróbóljuk le­szűrni ez eset tanulságait mi, s ha még nem késő, akkor Morvái is. Talán először a somogyi tanul­ságot vonjuk le. Adva volt egy A KMTE tekézűk legyőzték a K. Építőket ée továbbjutottak a Balaton Kupában A Balaton Kupa tekeküzdelmek kaposvári csoportjában befejeződ­tek az elődöntő mérkőzések. A még álló két kaposvári együttes, a KMTE és a K. Építők kettős mérkőzésen döntötték el, hogy melyikük jogosult részt venni majd a négyes döntőben. Ez a kettős találkozó a KMTE csapatá­nak győzelmével végződött. A nagyszerűen játszó KMTE együt­tese 98 fával bizonyult jobbnak, mint NB I-es ellenfele. A KMTE ezzel a szép győzelmével kivívta a jogot, hogy ott legyen a július 1.9—2(M döntő résztvevő csapatai között. 1. Barcs 2. Tab 3. Taszári Honv. 4. KH Vasutas 5 Marcali ÁÁÁÁ*mAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA 6. Siófok- 7. K. Kinizsi H. KMTE—K. Építők 4832:4734 Legjobb dobók: Friss 854, Kovács 829, ill. Illyés 803, Horvath 798. A K. Építők az elődöntőben fáradt csapat benyomását keltette. Szinte valamennyi versenyzője jóval tu­dása alatt szerepelt. A KMTE vi­szont a korábbi küzdelmekhez vi­szonyítva fokozatosan feljavult és az idény legjobb eredményét érle el. Ezzel kapcsolatban jogos volt a szurkolók panasza, amely azt juttatta kifejezésre, hogy a KMTE- nek így kellett volna küzdenie az NB n-ben. akkor p^m futott vol­na az együttes a kiesés sorsára. tehetség, félreneveltük, elkényez­tettük. Kicsoda? Mindnyájan. Az édesapa, aki annak idején profi korában nehezebben kereste a kenyeret, mint az »amatőr«« fia, mégsem tudta megmutatni neki a helyes utat. Mi, sportvezetők, akik elnéztünk a hibák felett, hagytuk, hogy e fiatal sportember a sport­ból éljen. Nem adtunk a kezébe szakmát. Hagytuk, hogy huligán- kodjék. Mindent megengedtünk neki, a sztárnak. Persze éreznünk kell a felelősséget nekünk is, akik a sajtó hasábjain nem egy eset­ben írtunk róla. Néha ugyan »megcsíptük««, de nem találtuk meg azt a hangot, amely nevelő hatással lett volna a fiúra. Mindezek összegezve eredmé­nyezték, hogy Morvái nem úgy tá­vozott Kaposvárról, ahogy azt egy sportembertől joggal várhatná va­laki. Mert nem az^ fáj, h>ogy Mor­vái elment. Az,” hogy ő nem az NB II-ben, hanem esetleg az NB I-ben kergeti a labdát, öröm lenne szá­munkra. Ha sportemberhez mél­tóan ezt bejelenti sportkörének, talán fáj, hogy mint játékos hiányzik a csapatból, de e sport­vezetők másik szeme is örül. mert azt mondják, mi neveltük a\ ma­gyar sportnak. És ez elmondott utolsó sorok­ból Morvái leszűrheti magának is a táv ulságot. El kell ismernie, hogy hibázott. Nem most, nem egyszer, nem tízszer. Százszor meg ezerszer, amikor sporttudásával visszaélt. Zsarolta sportkörét, an­nak esetleg könnyelmű vezetőit. Be kell Iatnia azt, hogy ez a módszer, amellyel ő csaknem zül­lésnek indította csapatát, rossz példát mutatva a többieknek, mi­lyen súlyos erkölcsi felelősséget von maga után. Nem várja tőle senki, hogy visz- szajöjjön. Neki és a kaposvári sportnak is jobb, ha másutt pró­bál szerencsét. Csupán azt várjuk tőle, hogy szakít eddigi életével, új emberré lesz. Ez esetben talán még nem késő . .. De ha azt hiszi, hogy daccal, gőggel megoldhatja a megoldatlan kérdéseket, ha ott akarja folytat­ni, ahol most csúnyán abbahagy­ta, akkor megjósoljuk jövőjét. Egyszer s mindenkorra elveszik a sport számára. De a társadalom számára is. Morváin a sor, hogy válasszon. KOVÁCS SANDOK A megyei labdarágóbajnokság képe Már csak egy elmaradt bajnoki íorduló van vissza a megyei lab­darúgó bajnokság I. osztályában az annak idején elmaradt március 23-1 forduló. Hírül adtuk már, hogy Barcs csapata megnyerte a baj­nokságot. A. barcsiak előnye két tiszta pont, ezenkívül olyan jó a Barcsi HVSC gólaránya, hogy elő­nye behozhatatlan. A további he­lyezéseknél néhány kisebb elto­lódás akadt. Tovább javított hely­zetén a tavaszi Idényben jó sze­replő K. Kinizsi II. Feljebb ruk­koltak a siófokiak Is. A sereghaj­tók mezőnyében nincs lényeges változás. E héten is elkészítettük mind a Kinizsi II. mérkőzéseinek figyelem­bevételével elkészített táblázatot, ^ mind pedig a másik változatot, ‘ amikor a Kinizsi II. eredményeit nem vettük számba. A két kép a kővetkező: A Kinizsi II. eredményeit beszá­mítva: Vőlegény lettem. Eltekintek annak taglalásától, hogy milyen érzés vőle­génynek lenni, in­kább elmondom, hogy mások számára milyen. Mert annyi most már bizonyos előttem, hogy isme­rőseimet, munkatár­saimat, barátaimat jobban érdekli ez az életemben beállott gyökeres változás, mint talán engem. Az még a legegy­szerűbb eset, s mi­után már vagy száz­szor hallottam, nem­hogy idegesít, in­kább nyugtat, amikor így szólnak bejelen­tésem nyomán: — Gratulálok, na­gyon jól teszed, hogy nősülsz. Miért le­gyen neked jobt>, mint másnak? Persze ezt a nős emberek mondják. Még nem tudom, hogn igazuk van-e, csak azt sejtem, hogy egyáltalán nem ér­dekli őket, milyen családi halmazálla­potban vagyok. Jobb is. Annál mindenesetre jobb, mint aki vallat őr a Jog. — Mióta ismeritek egymást? — Fél éve. — Az kevés. így nem szabad belero­hanni a veszedelem­be. Előbb jól ki kel7 ismerni a nőt, s csak azután... Nősülök Kíváncsi lennék, hogy valóban célja-e kedves barátomnak, hogy elgondolkodtas­son? Egy másik típus a lehető legnagyobb jóindulattal viselte­tik. — Helyes, nagyon helyes. Ez az élet rendje. Legalább te is megkomolyodsz, megfontoltabbá válsz, nagyobb fele­lősséggel veszed az életet. Kénytelen vagyok ilyenkor udvariasan mosolyogni, és élénk bólogatássál nyug­tázni a szentenciát, mely végeredmény­ben azt jelenti, hagy eddig komolytalan, meggondolatlan, sze- leburdi fickó voltam. No, de majd a há­zasság! Amiről nőismerő­söm így vélekszik: — Marhaságot csi­nál. Nézze, nekem már három férjem volt, tőlem nyugod­tan elfogadhatja a tanácsot: nőt annyit kaphat, amennyit csak akar. Maga még fiatal, szórakoz­zék, éljen. Tudja mit jelent a házasság? Jó, jó, a szerelem el­kopik, semmivé lesz, jönnek a veszekedé­sek, s nyűggé válik minden. Azért akar megnősülni, hogy az­után elváljon? S a másik, a na­gyobb gyakorlati ér­zékkel bíró, még hoz­záteszi: — Lakás, bútor van? Kénytelen vagyok töredelmesen beis­merni, hogy nincs. — Hát akkor mire nősül? Ne felejtse el, hogy a nő igényt tart arra, hogy eltartsák! Gondolja meg fői, ahelyett, hogy fiatal­ságukat élveznék, majd spórolni kell, hol egy asztalra, hol két székre, hol új ruhára. Azután jön a gyerek. Hát tessék! És mit csinálok én? Helyeselek. Mert abban a helyzetben, amiben vagyok, egyedül helyeselni il­lik. Talán csak nem fogok vitába szállni jóakaróimmal, akik készek helyettem gyötrődni a házas­ság tengernyi prob­lémáján? Fel lehet állítani egy létrát: a távoli ismerősök mind ud­variasan helyeslik házassági tervemet, a közelebbiek általá­ban elrettentenek tő­le, a legközelebb esők ismét csak helyeslik t 8. Fonyód — Jól teszed, leg-* *• B.-bogiár alább majd meghí-t H; B“eíiedl zol, nyugodtdbb, ki-t 12’. Nagybajom egyensúlyozottabb £13- Somogyszob életet élsz. Ha jóit £ Gyékényes beosztjátok, nem lesz-t 16. Lengyeltóti nek majd anyagit gondjaid sem. t Hát ezt igazán jót hallani. Milyen szépt világ következik, t kész mennybemenetel t ez a házasság. Min-> den egyedül értem.► s iNasyDaj0 lesz, az én kényei-► 10. B.-bogiár memért. Hej, a tör oki }}■ B.-ieiie- " 12. Somcgyszob volt* 13. Böhönye mint► 14. Gyékényes rám► 15* Lengyeltóti ^ .Inline 1 n 29 21 2 6 93:32 44 29 18 4 7 101:42 40 29 15 6 8 60:44 36 29 14 5 10 60:35 33 29 13 7 9 60:53 33 29 12 8 9 63:43 32 29 13 S 10 56:60 32 29 13 4 12 51:57 30 29 10 9 10 42:48 29 29 11 6 12 67:72 28 29 11 5 13 58:68 27 29 10 6 13 52:58 26 29 10 3 16 39:66 23 29 9 4 16 60:77 22 29 8 5 16 36:70 20 29 3 2 24 34:107 8 A Kinizsi II. eredményei nélkül: 1. Barcs 27 19 2 6 86:30 40 2. Tab 27 17 4 6 93:39 38 3. Taszári Honv. 27 14 5 8 56:41 33 4. KH Vasutas 27 14 4 9 58:32 32 5. Siófok 6. Marcali 7. Fcnyód 8. Zamárdi 9. Nagybajom 28 12 7 9 62:42 31 27 12 6 9 54:51 30 27 13 3 11 48:51 29 27 10 6 11 61:63 26 27 10 6 11 49:53 26 27 9 8 10^ 39:48 26 27 10 5 12 54:64 25 27 10 3 14 37:61 23 27 8 4 15 52:73 20 27 7 5 15 34:65 19 27 3 2 22 32:102 3 Július 13-án az utolsó bajnoki Ä £ fordulóban a következő mérkőzé- napr sekre kerül sor: Lengyeltóti-Barcs, nap, reggeltől^. Marcali-Somogyszob, Gyékényes- estin C'^nk avnzzp fiz^ ®alatonboglár, Zamárdi—Balaton- „ yy°?zeaz> Íelle, Siófok-K. Kinizsi II., Tab- ember hallgatni Nagybajom, Böhönye-KH vasutas, véleményeket. Elő-£ Taszár-Fonyód. szőr kartotékokat ve-* ^ " basáknak sem jobb dolguk, amilyen most vár! így megy ez mint O-l zettem róluk és ép­pen 1029:946 volt házasság javára, ami-t i kor abbahagytam.{ Szintén egy tanács-» ra. Ezt — égé szent ' véletlenül — saját-11 magamtól kaptam ést körülbelül így hang-t zott: t Ne törődj semmi-t Ügyi ma-*. A Somogy megyei Tatarozó és Építő Vállalat parkettás szakmunkásokat vesz fel. Jelentkezők a Május 1 u. 52. sz. alatti vállalati köz­pontban jelentkezzenek, bővebb felvilágosítást ott adnak. vei és senkivek csináld, ahogy gaid jónak látod, st f ahogy az eszed és a J f szíved parancsolja. [ ' S0M0GY| NÉpLAp Azóta immunis ttd-J Szerkeszti a szerkesztőbizottság. avok • ismerőseim* Felelös kiadó: az MS7MP Megyei gyoK ismerőseim* Végrehajtó Bizottsága. mindenféle jó- és í Szerkesztőség: Kaposvár Sztálin . , . . . S út 14. — Telefon: 15-10. 15-11. rosszindulatú tana-* Kiadóhivatal: Latinka S. u. 2/a. Telefon: 15-16. i Somogy megyei Nyomdaip. Váll. F K.” Nyomdáért felel: László Tiber. csaival szemben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents