Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-05 / 157. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1958. július 5. Géppel vágatják gabonájukat az egyéni gazdák Évről évre jobban bebizonyosodik, hogy az egyéni gazdák közül is mind többen ismerik meg a mezőgazdasági gépek munkájának hasznosságát. A marcali földművesszövetkezethez tartozó területen ebben az esztendőben például számosán géppel avattatják le gabonájukat. Horváth János marcali dolgozó paraszt nemrégen kötött szerződést a szövetkezettel két hold tavaszi árpájának aratására. Azt kérte, kombájnnal vágják le árpáját, mert otthon addig számítgatott, míg rájött, hogy akkor válnak be számításai a legjobban, ha a földről mindjárt szemet vihet haza zsákokban. Az aratócséplőgép jövő Heten már le is vágja Horváth János árpáját. A marcali gazdákhoz hasonlóan számítgatnak, gondolkodnak Gyóta-pusztán is a parasztok. Közülük mintegy 15-en, 20-an akarják a gyorsabban és jól dolgozó aratógépipel levágatni gabonájukat. Önkéntes ifjúsági segítőbrigádok dolgoznak a kaposvári járásban Ifjúsági segítő brigádok alakultak nemrégen, amelyek tagjaik önkéntes munkájára támaszkodva igen szép eredménnyel dicsekedhetnek máris. Ezek a brigádok különféle feladatokat tűztek maguk elé, de valamennyi egy alapból indult ki: együttesen segíteni, dolgozni ott, ahol legnagyobb szükség van rá. Patalomban fásítani kellett — elvégezték ezt a fiatalok, akik több mint 15 ezer facsemetét ültettek el. Hasonló munkát végeztek a hedre- helyi, kaposszerdahelyi és a kőkúti kiszesek is. Hajmáson nincs kultúrotthon, újat szeretnének építeni. A társadalmi munkát vállalták a fiatalok és ezt el is végezték. Más típusú, de a segíteni akarásnak igen szép példáját szolgáltatták a kisze sek Csornában, amikor a nemrégen meghalt KISZ-titkáruk levágatlan rétjén kaszával jelentek meg és hamarosan levágták a füvet. Gyűlik a pénz a Latinka-szoborra a barcsi járásban is Hogy a sok bába között el tak a nagy forradalmár szob- ne vesszen a gyerek — azaz a rához. Kiemelkedő a gyűjtés a gyűjtés —, a barcsi járás szék- , barcsi BELSPED-nél, ahol 100 helyén Benedek elvtárs, járási tanácstitkár vezetésével szo- borfelállítási bizottságot alakítottak. Már az első aktuson kimondták az eivtársak, csak azok foglalkozzanak a gyűjtéssel, akiknek ez nem jelent túlságos megterhelést, és adományt szoborra, is csak azoktól fogadjanak el a gyűjtők, akik szívből, meggyőződésből adják a forintokat a Lati nka-szoborra. A járási vezetők áldozatkész munkája és példamutatása máris meghozta gyümölcsét, az egész járásban szervezetten, lendülettel halad a gyűjtés. A barcsi fűrészüzem dolgozói már 2200 forint után írták nevüket a gyűjtőívre. A vezetők megítélése szerint eddig mintegy 18 000 forint az az összeg, amivel a dolgozók hozzájárulforint az átlagadomány. Az ügy iránti áldozatkészség mélyen megindító példáját mutatta Fux Ferenc barcsi ügyvéd, aki személyes ismerője volt Latinka Sándornak, s összesen 708 forintot adott a Időjárásjelentés Várható időjárás szombaton estig: feihősebb idő, több helyen eső, néhány helyen még zivatar. Időnként élénk nyugati, északnyugati szél, a nappali hőmérséklet tovább csökken. Az éjszakai lehűlés a keleti megyékben fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 19—22 fok. Mi£ dolgoznak a községi népfron£=bizo££ságok? Ezek azok a hetek, amikor a parasztembernek annyi az elfoglaltsága, hogy jóformán «•meghalni sincs ideje«. Még folyik a kapálás, s elérkezett a kalászosok betakarításának ideje is. Látástól sötétedésig szinte üres a falu, csak az öregek és a gyerekek vigyáznak a házakra, az apró jószágra. A falu felnőtt lakossága mire esténként hazakerül holtfáradtan és még a ház körül is rá vár több apró munka, bizony nagyon-nagyon vágyódik a pihenést nyújtó, s a másnapra felkészítő éjszakai nyugalom után. Valljuk meg, a parasztember nem szívesen megy ilyenkor gyűlésekre, s nem mintha nem érdekelnék a világ dolgai, de a test fáradtsága nagyobb parancsoló. S hogy ez így van, bizony százszorta nehezebb a dolga a tanácsnak, a különböző tömegszervezeteknek. Azon kell lenniük nekik is, hogy minél jobban megkönnyítsék társaik munkáját. Többet kíván tőlük saját hivatásuk is, hiszen a községpolitikát nem lehet a nyárra felfüggeszteni. Ehhez pedig nyáron sem nélkülözhetik az emberek cselekvő támogatását. Nos, ez az időszak teszi igencsak vizsgára a falusi népfront-bizottságokat: tudják-e mozgósítani ilyenkor is a falu lakosságának széles tömegeit. Éppen ez hiányzott mostanáig a népfrontból.' Mit csinálnak most a népfront-bizottságok: kényszerpihenőt tartanak-e, avagy megtalálták a módját, mivel érdemes foglalkozni, hogyan lehet az emberek érdeklődését a nagy élfoglaltság ellenére is felkelteni. Beszéljenek erről két járás népfront-bizottságának tapasztalatai, amelyeket az elmúlt hetekben szereztek. Napirenden a községfejlesztés és sok más A Hazafias Népfront Barcsi Járási Elnöksége legutóbbi ülésén megvizsgálta: hogyan váltják valóra a lakosság részvételével megvitatott és elfogadott községfejlesztési terveket. Kiderült, hogy ahol nem engedik, hogy napirendről lekerüljön e végrehajtás, ott a lakosság is jobban bízik a tanácsban, s kész erejével segíteni a község szépítését, gazdagodását. A babó- csai népfront-bizottság például a fürdő továbbfejlesztését tűzte ki célul. A lakosság látva a vezetők igyekezetét, társadalmi munkában félkilométernél hosszabb szakaszon járdát épít. Az elnökségi ülésen határozat született: az elnökség tagjai személyesen felkeresik azokat a községeket, ahol nagy lemaradás van a községfejlesztési hozzájárulás befizetésében. Beszélgetnek a dolgozó parasztokkal: saját maguk Hátráltatják községük szebbé, kulturáltabbá tételét. A barcsi járás népfront-bizottságai egyébként majd minden községben segítenek a tanácsnak a cséplőcsapatok összeállításában. A népfront-bizottságok békegyűléseket, nemzeti találkozókat rendeztek júniusban. Tizenhét községben a nemzetközi helyzetről tartottak tájékoztatót. Most a 3 éves terv irányelvének megismertetésével vannak elfoglalva. Szeretnénk tovább erősíteni a tanács tömegkapcsolatát is, de mint a népfront elnöksége megái1apítja, e téren komoly gondot okoz az, hogy a járási tanács tagjai az utóbbi időben egyre-másra hanyagolják el tanácstagi beszámolóik megtartását, nem találják meg választóikkal a megfelelő kapcsolatot. Szövetkezetlátogatás, arafóünnep A marcali népfőiskola évzáróján született az elhatározás: jó lenne csoportosan ellátogatni egy jól működő állami gazdaságba, vagy termelőszövetkezetbe. Az elhatározást a népfront járási elnöksége tettre váltotta, s a népfőiskola hallgatói tanulmányútra mentek a keszthelyi kísérleti gazdaságba. Kezdeti eredménynek számít az is, hogy a népfront-bizottságok és a tanácsok szervezésében nagyszámú egyéni gazda kereste fel a somogyszentpáli termelőszövetkezetet és a tsz gazdaságban látottak sokak elismerő szavát váltotta ki. Követendő ünnepség zajlott le a közelmúltban Sávolyon. A paraszti hagyományok felelevenítendő, a Hazafias Népfront által megrendezett aratóünnepen a népi ruhába öltözött fiatalokon kívül részt vett a falu apraja-nagyja. A községi népfront-bizcíttság elnöke e szavakkal nyitotta meg az ünnepséget: »Ha megünnepeljük a vasutasnapot, a pedagógusnapot, az építők napját, akkor méltán szentelhetünk egy napot az aratás megkezdésekor a parasztságnak is ... Amikor hazánk teljesen agrárország volt, a nemzet jó vagy rossz sorsa, jóléte vagy nyomora függött az aratástól. Ha jó termés ígérkezett, boldog volt a parasztság, mert került egy kis pénz ruhára is, de boldog volt a munkás, az értelmiség is, mert olcsóbb kenyérhez jutott. Mélyen lesújtotta a gazdát egy- egy elemi csapás, hisz oda lett egész évi munkája. Azért nevezte a magyar nép a gabonát életnek, mert ettől függött egész élete.« Az egybegyűltek a búzatáblára mentek, majd onnan egy hatalmas búzatoo- szorúval a művelődési házba, ahol reggelig tartott a vigalom. Júniusban itt is két községben tartott békegyűlést a népfront. Röhönyén Nyáry Pál református püspökhelyettes, Niklán pedig Üst Géza, a járási békebizottság tagja mondott beszédet. • • * íme néhány kép arról, tudnak nyáron is dolgozni a népfront-bizottságok, s nyáron is előre lehet vinni a községpolitikát. V. 1. Élnek a lehetőségekkel Mit nyújt a 3004-es rendelet a kaposvári járás tsz-einek? A Kaposvári Járási Tanács a legutóbbi ülésén napirendre tűzte annak megvitatását, mit tettek, milyen eredményeket értek el a 3004-es kormányhatározat megjelenése óta, s mit tehetnek azért, hogy a rendelet minden betűje életre keljem A 3004-es kormányhatározatot — mint azt a tanácsülés elé terjesztett beszámoló is tartalmazza — a termelőszövetkezetek tagjai örömmel, az egyénileg gazdálkodók pedig az első időkben nem a legszívesebben fogadták. Az egyéni gazdák közül sokan nem értették meg, hogy ez a rendelet szerves része a párt és a kormány világos agrárpo- kiló műtrágya jutott a szövet» litikájának. Ez a politika azt kezetek egy-egy holdjára, ad- a célt tűzte ki, hogy a mező- dig az idén 130 kilót szórnak gazdaságot virágzóvá, belter- | ki. Két tsz-ben — az osztopá- jessé kell tenni, még pedig niban és a somogygesztiben —> oly módon, hogy az önkéntes- nyersfoszfátos trágyakezelést ség és fokozatosság elvének J honosítottak meg, s 500 holdon következetes betartásával az egyéni parasztgazdaságok szövetkezés folytán nagyüzemmé egyesülnek, s megteremtik a lehetőségét a gépi technika alkalmazásának. Márpedig ki tagadná, hogy érteni, mert a kapu valóban az egyéni paraszt leginkább akkor határozza el magát gazdálkodási formájának megváltoztatására, ha látja: a jól dolgozó termelőszövetkezetek kóny- nyebb, jobb életet biztosítanak tagjaiknak. A 3004-es rendelet alapgondo- a kapu volt és azon éppen *lata éPí»n ez: korszerű abban a pillanatban lépett be^agyozemi gazdasagokká fej- Kránis tanár úr. Híres bar-1 Bizony ezt nem mertem elmondani a többieknek. Kimosolyogtak volna, legalább is úgy éreztem. Az igazgatóm naponként rámnézett kérdően, itt-ott elhangzott egy kérdés felém a tanáriban, de a körző nem került elő. Óra pergett óra után, és nap nap után. Peti feszesen ült a helyén, feltartott dacos fejjel és a szeme, hűséges szeme követte minden mozdulatomat. Sokszor néztünk egymásra, és ilyenkor alig észrevehetően, kicsit szégyenkezve elmosolyodott* Kénytelen voltam neki hinni. Ilyen lelki erőt csak az igazság érzete ad. És egy nap tűzgyújtás közben kopogtak az ajtón. Azt hittem, hogy a tornaterem kulcsát kérik és amint a kulcsért nyúltam, Mándi Peti és Berda Kari léptek be az ajtón. Megálltak üRemtudóan, feszesen és néztek. Én is őket. Peti nézett engem egy darabig, azután Karit kezdte nézni oldalvást nagy komolysággal, imponáló, magabiztos nyugalommal. Kari lassan lehajtotta fejét. Peti megint rámnézett, azután fejével intett társa felé. — Kérdezzen tőle. r *— Mit kérdezzek? Í — Hát... a körzőt. | Hahót, csak néztem. — Hol a körző? — kérdeztem végre Karitól. Berda Kari nem szólt, csak oldalt nyúlt a vászon- tarisznyájáért, előrehúzta a hasára és körülményesen bogozta ki a madzagját. Azután belekotorászott és előhúzta a nagy fekete dobozt. Felém nyújtotta. Megvolt hiánytalanul. Peti fénylett, de szemérmesen. Berda Kari meg teljesen összetört. — Te voltál? — Igen. — Miért tetted el? Megvonta a vállát. — Olyan szép... nem lesz nekem ilyen soha. — Látod milyen bajba keverted Petit? Arra nem gondoltál, hagy más gyanúba kerül miattad? — Azért mertem elvenni. — Ezt nem egészen értem ám, Kari. — Mert tudtam, mindenki azt hiszi majd, hogy ő volt. Néztem a két gyereket, s a történtek nyitján tűnődtem. Mi történhetett addig, míg eljutottak ide hozzám. Az örömöm terebélyesedni kezdett. — Miért most vallód be, Kari. — Mert — súlyosan estek ki szájából a szavak — minden este ütik otthon, a körző miatt is... és áthallatszik hozzánk. Akkor jutott eszembe, hogy a két család egy házban lakik. Magam előtt láttam Peti kálváriáját. Csodáltam a gyereket, aki itt is és otthon is így tűrte a szenvedést, igazsága tudatában. Hogy üthették, hogy a másik, a bűnös a falon túl nem bírta tovább hallgatni? Másnap reggel, jobbomon Petivel, bálfelől Karival, a kezemben a körzővel megálltunk az osztály előtt. Beszámolóm után éreztem, ez volt Mándi Péter igazi belépője osztályomba és belépő ilyen fényesen még nem sikerült. Péter szembenézett az osztállyal, büszkén, felemelt fejjel, nagyon komolyan. Minden szem rajta volt, a lélekzetet hallani lehetett. Sánta Biri abbahagyta az örökös színes ceruza csereberét. Úgy nézte Petit, mintha most látná először. És ahogy lassú léptekkel ment a helyére, Rajéi Anna tástva felejtette a száját. * * * Rezi nénivel a régi nagy békességben és szeretetben álltunk a lépcsőn, a szokott helyen. Petinek hozott át tízórait és most ketten néztük a gyereket, amint rohant el futball után és hirtelen fordulattal a kapura lőtt. Ezt szószerint tessék na kucsmáját csak úgy tud-} ta megvédeni, hogy hihetet- S len lélekjelenléttel félre kap-’ ta a fejét. Más ember ren-' dezett volna ám ebből esete-c patát, de ő tornatanár és bolondja a futballnak, ezért] megdicsérte Petit a kitűnő; rúgásért, aktatáskáját felakasztotta egy faágra és} már át is vette a bíró tiszt-} ségét Falusi Mikitől, az" egész tízperc tartamára. Se] leszteni a tsz-eket. íme tehát az összefüggés a rendelet szelleme és az egész dolgozó parasztság érdekazonossága között. A kaposvári járás termelő- szövetkezeteiben mindenütt alaposan elgondolkodtak, hogy erősíthetné a rendelet gazdasági alapjukat már ebben az esztendőben. Meghányták-ve- tették a lehetőségeket és a terveiket már úgy készítették el, hogy ne legyen okuk bánkódni az ősszel: miért nem éltek látva, se hallva futballoztak„ éktelen üvöltéssel kísérve minden lehetőséggel. túlfűtött izgalomtól. Kránis is akkorát kurjantott egyszer Peti egy szép cselezése után, hogy a billegő verebek egyszerre hagyták ott a szomorú fűzfa ágait, elvvtorláz- va békésebb helyek felé A főcél: a belterjes, sok árut termelő gazdaság megteremtése. Okszerű vetésforgó, a talaj táperejének növelése útján több termést elérni egy-egy hold Rezi néni boldog volt, ar-gföldön, hogy több takarmány ca kiolvadt a szigorúságból.}?jusson az állatoknak — több Átkarolta derekam és azt félelem, gabona, hús, zsír, tej Ja népgazdaságnak. Könnyű ezt ‘ mondani, de hogyan lehet ezt jgyakorlatban megvalósítani. A \ kaposvári járás tsz-ei — a já- . rási szervek segítségével — világos választ adtak minderre. Változott a termelés szerke- Izete. A tsz-ek tavaly a szántóterületüknek csak a 14 százalékán termeltek pillangósokat, az idén azonban már 18,2 százalék az arány. Több pillangós, olcsóbb, jobb szarvasmarha tenyésztés, több trágya, jobb talajerő, több termés, magasabb jövedelem. Hasonló javulás van a talajmondta: — Kedveském... ugye, rendes ember lesz belőle? — Reméljük, Rezi néni. — És lehet még jó tanuló is belőle, igaz? í— Az igaz, csak akkor] más körülmények kellenének] — ütöttem ismét a vasat békés családi otthon, sok! szeretet, jó ruha, cipő. Erre azonban nem felelt. Hallgatott egy darabig, me-\ rően maga elé nézve, azután] megveregetve a hátam, el-! köszönt. Olyan furcsa volt,] hogy megijedtem, nem i mondtam-e túl sokat. Hagy-- ni kell őt most már, meg kellj ezt emészteni. Nem kicsi do- .Jerö gazdálkodásiban. Az idén log egy örökbefogadás. Peti szülei már régen örömmel vették volna ezt. (Folytatjuk.) MIHÁLYI MARGIT jmár földjeiknek több mint íegyötödét istáldótrágyázzák a ; tsz-ek. Jelentős mértékben J megnőtt a műtrágya felhasználás. Míg tavaly átlagosan 75 végzik el a talajjavítást a tavalyi 44 hold helyett. Ezek a változások lehetővé tették, hogy a tsz-ek már az idén több állatot tarthassanak. A tsz-ek eredeti — a rendelet megjelenése előtt készített — tarvek szerint százholdanként 19,9 darab számosállatra akarták növelni állatállományukat. Ám a terveket átdolgozták, s kitűnt, hogy többre képesek, mert már jelenleg 23,3 darab számosállat jut százholdanként, az év végiére pedig el akarják érni a 26,5-ös átlagot; Mostanáig 67 tehénnel, 200 üszővel, 35 kocasüldővel gyarapították állatállományukat a járás szövetkezetei, két új tsz pedig juhtenyésztéshez kezdett. Ami a legjelentősebb, az az, hogy a tsz-ekben számottevően megnő az árutermelés. A tavalyi 6 400 000 forintos bevétellel szemben idén 15 millió forintnál többet kapnak a szövetkezetek terményért, állatért, állati termékért. Míg tavaly a bevételek 44 százalékát nyerték növénytermelésből, és 56 százalékát az állattenyésztésből, addig az idén már 67, illetve 33 százalékos a részarány az állattenyésztés javára. Ösztönöz az árutermelésre az új hitelkedvezmény rendszer. Ha a tsz-ek teljesítik értékesítési tervüket, úgy az idén esedékes hitelük jelentős részét elengedi az állam. Mindent egybevetve, számokkal is kimutatható: ha a kaposvári járás termelőszövetkezetei élnek, mindazokkal a lehetőségekkel, amelyeket a 3004-es rendelet számukra teremt, több mint kétmillió-ki- lencszázezer forint többletbevételhez jutnak. Mindezek után nyugodtan elmondhatjuk: a 3004-es határozat minden bizonnyal kiállja az élet próbáját, s a várt eredmények sem maradnak eL örvendetes jelenség, hogy a járásban a kormányhatározat meghirdetése óta két új szövetkezet alakult, s 71 családdal, 758 holddal nőtt a szövetkezők tábora. Minden jel arra mutat, hogy a kaposvári járásban az új gazdasági évben még több lesz azoknak a száma, akik a fejlődés útját választják.
