Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-05 / 157. szám

A TIT megyei szervezetének és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottságának összeállítása if: í') 1%'S - •. • * ''. . A ' • dw"'-: : • : - ✓.' Egy régi postakocsi=állomás\ Az alkímia kora A SZEMES1 FALUSO- RON erős kígyóvonal­ban halad keresztül a balato­ni műút. Mindenütt ott a jel­zés, amely az autósokat a ve­szélyes kanyarokra figyelmez­teti. Sokszor született ezekben a kanyarokban sofőrátkozódás és még többször a kérdés: mi­ért kellett így építeni ezt az utat? Régen a Balaton déli part­ján nem vezetett végig út. Aki Budáról, Pestről Kanizsá­ra akart menni, csak Szemes­ig utazhatott a tó partján. Itt le kellett kanyarodnia délnek, mert vadvizes, lapos berek, következett, amely egészen a Balaton végéig, Szentgyörgy- ig tartott. Ezeken pedig nem lehetett lóval, kocsival járni. Ezt a helyzetet csak a déli vasút töltéseinek építésé, a ötövcsatornával való vizszmt szabályozás és a berek lecsa- poldsának munkálatai szün­tették meg, még pedig a múlt század közepe táján. Csak ez­után köthette össze a parti út özemest LelieveL, Boglárral Fonyóddal. Ebből lett azután a mai szép balatoni műút, a régi pedig megmaradt — mint volt évszázadokon keresztül 1— poros, rázós földútnak. A két út elágazása a falu déli végén épült uradalmi majornál van, melynek kör­nyéke ma is központját ké­pezi a községnek. Ez a major fontos szerepet toltott be a vasút előtti világban. A fő­városból az Adriai tenger­partra, Fiúméba, Triesztbe vezető postaüt egyik »stáció­ja volt itt, ahol minden pos­taikocsi, minden ürífogat megállt, etetett, itatott, éjje­lezett, vagy lovat váltott. De az utazásnak ez a for­mája már fejlődést jelentett a múlttal szemben, mert ezt megelőzően a XV. századig a közlekedés aktáidban ló­háton történt csak. így utaz­tak a futárok, követek, feje­delmek, sőt a királyok és fő­úri asszonyaik is. Konkrét adatunk maradt fenn arra vonatkozólag, hogy Nagy Lajos leánya Hedvig, Jagel­ló Utván herceg felesége Vi- segrádtól Krakkóig lóháton utazott, és így jött Prágából Budára Mátyáis király első felesége, Podjebrad Katalin is. Bár ezek a régi magyarok is ismerték a szekeret, uta­zás céljára csak Mátyás óta használták. Ekkor jelentek meg ugyanis a nehéz, ot­romba »hintószekerek« mel­lett a könnyű, gyorsjárású »kocsiszekerek« (készítési he­lyükről, Kócs faluról elnevez­ve), amelyekből Mátyás az első váltott lovakkal működő kocsi-posta járatot szervez­te. Ez a szervezet a török idők alatt felbomlott ugyan, de a kijelölt postautak mellett lé­tesített lóváltóállomások rendszere a meg nem hódolt területekben tovább is fenn­maradt, s belőle fejlődött ki Mária Terézia alatt a menet­rendszerűen közlekedő tár­saskocsi utazás is. (1752). Az óránként 6—8 kilométeres se­bességgel haladó, 9—10 sze­mélyt szállító, 4—8 lóval von­tatott »diligence«-ok (dili- zsánsz) csak a fő útvonalakon közlekedhettek, míg a mel­lékvonalakon — így Somogy­bán is — kisebb befogadó képességű »gyorsszekerek«, úgynevezett »extra posták« jártak. Somogy megye első posta- útja az volt, amely Bécsből, Szombathelyről, Kanizsá­ról vezetett Csurgóra, Ber- zencére, Babócsára, Barcsra, Szigetvárra és innen tovább Pécsre, Eszékre. ^ZT, A XVI. SZAZAD ELEJÉN is megvolt postautat rendezték be az­után a megye XVIII. századi tigjátelepülése után is előbbt míg a második postavonat létesítésére csak a XIX. szá­zad elején került sor, midőn a Budáról Székesfehérváron, Veszprémen, Sümegen, Kör~ menden át Fiúméba vezető fővonal kiegészítésére Fehér­vártól Kanizsán át is postaál­lomásokat szerveztek. Ez az út vitt át Szemesen. A Balaton mellett futott Sió­foktól, — ahol a Fogas be­szállóvendéglő volt a lóváltó állomáshelye — Szemesig, itt délnek kanyarodott, megke­rülte a Szemes—Lelle közti mocsarat, majd a boglár—fo- nyódi nagy berket és Szöllős- györök, Öreglak, Marcali pos­tastációkon keresztül vezetett tovább. Mindegyik említett stáció uradalmi központ volt. A postaállomások fenntartói ugyanis csak olyan gazdag urak lehettek, akiknek elég lovuk, kocsijuk, személyzetük volt ahh&z, hogy a kocsiposta szükségletét ellássák, s elég vagyonuk, hogy a szállított értékekért kezességet vállal- hassamak. így a jövedelmező postamesterséget általában nagyurak kérték maguknak. Marcaliban a Széchenyiek, Öreglakban és Szöllösgyörök- ben a Jankovichok, Siófokon az ott birtokos veszprémi káp­talan, Szemesen pedig a Hu- nyady grófok. Ez persze nem azt jelentette, hogy ők ma­guk intézték a posta ügyelt, ök csak a hasznot tették zsebre, s a postával összefüg­gő teendőket uradalmaik hi­vatalnokaira bízták. AHOL A BALATONI Mü- UT Siófok felől jövet Szemes faluban először ka­nyarodik északnak, öreg épü­letek mellett haladunk el. Ár­kádos udvarházat látunk, ud­varában hosszú, roggyant is­tállóval, egykori ispánlakást, uradalmi beszálló kocsmát és tágas majorsági udvart, me­lyet kőfal választ el az úttól. Ez volt a régi postastáció, ahová minden hétfőn és pén­teken futott be Buda felől a fekete-sárgára mázolt gyors­szekér és minden másnap ha­ladt rajta Kanizsa felől jőve keresztül. VALAMI A lig lehet FANTASZTIKUSAB­Új univer%ális\ antibiotikum j Japán tudósok és orvosok kanamycin néven új univer­zális antibiotikumot fedeztek fel, amellyel az Egyesült Álla-' mokban is rendkívül eredmé-, nyes kísérleteket végeztek. A( kanamycin a Koch-bacilus, a sztafilokokkuszok és pncumo­A gyorsszekérnek nevezett postakocsi oldalajtós, oldal- hágcsós csukott batár volt, 1 BAT kitalálni, mint amit ot amelyen öt utas számára voltX olvasunk majd: különböző vi- hely Négyen ültek belül a. f lakrészeknek, Európának, Ki­két szemben lévő ülésen, egy * ritkának, Ázsiának legtudosabb pedig kívül a bakon, az egyen-1 fejei és legtökéletesebb szélhá- ruhás postakocsis mellett, akiimosai, uralkodói, orvosai, teo- Vidám ostorpattogással és at lógusai kergetnek egy ábrán- postakürt elnyújtott, dallamos X dot tisztán babonás alapon, szavával adta tudtul érkezését, | minden tudományos támasz mire kiálltak a népek a házak | nélkül. Országok, uralkodó és elé bámészkodni és találgat- ♦ polgári családok sorsát dönti ták, hogy kit hozhatott a í el a babonás hit; fényes élet- posta? A kocsmáros az ér-1 pályák indulnak el, majd fe- kezők elé sie fett, az istálló- f jek hullanak le miatta, A ba- fiúk előhozták a már felszer-1 hona bevésődik a legtudosabb, számozott, pihent lovakat, az | íegfölvilágosultabb fejekbe, és útikocsiból kikászálódó ha- S hályogot von a szem elé, mert rangszoknyás hölgyek és ♦ epbdl, a másfél évezreden át frakkos, cilinderes urak, vagy j tartó ' vergődő vajúdásiból szü- vaskos pénztárcájú, türelmet-1 ietik meg végre a legfonto- len üzletemberek pedig ott jsafob, az emberiség sorsát leg- topogtak az udvaron, hogy ♦ döntőbben befolyásolható tű­mig a lóváltás lebonyolódik, [ domány: a modem vegytan. kinyújtóztassák elgémberedett i xvti volt ez a példátlan erejű tagjaikat. Mindenki a kocsi • ^ hatású babona? körül tolongott ilyenkor, csakt Az g hit. rögeszme, fantasz- a gróf nem, mert a gróf nem t tlkus és fanatikus erőlködéf, lakott Szemesen. S hogy nem nemes fémeket meg­Szemes a töröl: hódoltság ♦ nemesítsenek, olcsó fémekből után került, 1733-ban, vétel | aranyat állítsanak elő. Mert az útján a Hunyadyak kezébe | arany hatalmat, gazdagságot, több balatonmenti faluval ♦ m;ndent jelent. Megtalálni azt együtt. Előző tulajdonosa egyta szert, azt az anyagot, amely Harrach nevezetű steier fő- j lehetővé teszi ezt: a bölcsek úr volt, aki azonban sietett az ♦ kövét. A babona rugója tehát akkor alig lakott puszta te-J a kapzsiság volt, az ember rülettöl szabadulni. Ekkor egyik legerősebb ösztöne. így tesítették a Hunyadyak itteni; aztán nem csoda, hogy uralma majorjukat, s ezt tették köz-J alatt tartotta az elemeket, pontjává annak a több ezer | mindaddig, amíg a tudomány holdas allodiális birtoknak. , könyörtelen keze szét nem amelybe a közeli Szárszó és | romboita az, illúziókat. Ez kö- Szólád is tartoztak, ök ma-1 rülbelül a tizennyolcadik szá- guk általában Kéthelyen, Po-Jzacj víjgén következett be, de zsonyban, vagy Becsben lak-1 a kísértet ltt-ott felütötte fe- tak, s Szemesen csak ispán-..ét még a jelen század elején juk, kasznárjuk, gazdatiszt- j ^ Tehát alig féiszáz éve> hogy jük volt. | végleg megszabadultunk tőle. A XIX. SZAZAD ELEJI f Mi volt a babona alapja? árkádos, könyöklős is- | Megfigyelések, amelyeket kel- pánlakás, a mai kastély ut- [ lő tudás hiányában helytele­cára néző bolthajtásos része,; ................minimum««»».t«♦»«»♦,.» v olt, s »L« alakban tört. Az épület mostani formáját csak újabban nyerte, midőn a régi épületet meghosszabbítva, át­alakítva, nyaraló kastéllyá X léptették elő. Ma iskola cél-X Néhány évvel ezelőtt a jót szolgálja, s udvarát pos- 1 Kaspi-tengeren hét hajó egy _ ... i tutajszerű, mesterséges p’at­takurt helyett vidám gyér-! ^ A /zakembe_ mekzsibongás hangja tölti be. ♦ Tejc g2{ használták »támasz- MÓRICZ BÉLA j Pontul« a tenger fenekén U- X tesítendő olajkutak fúrómun­\ \ffpRT ÉLNEK A NŐK TOVÁBB, : L11 ^^1 MINT A FÉRFI A K ? nül magyaráztak. Valóban elő­fordul, hogy fémek bizonyos körülmények között megvál­toztatják színűket vagy más tulajdonságukat. Van egy egy­szerű kísérlet, amelynek segít­ségével az olvasó maga is meg­győződhetik erről. Vegyen elő nagyobb tiszta vasszeget, és mártsa rézgálic oldatába. Egy idő múlva a vasszeg bronz szí­nű lesz. A tudatlan gyerek vagy az ókor tudatlan tudósa mondhatja rá, hogy a szeg va­sa arannyá változott át. Mi tudjuk, hogy nem ez történt, hanem a réz vált ki a kénsa­vas rézből (rézgálicból), és rá­rakódott a vasra. Ugyancsak az ókoriak megfigyelhették, hogy ha vörösrezet bizonyos cinktartalmú anyagokkal ke­zelnek, aranysárga színt vesz föl (a vörösrézhez cinket öt­vözve kapjuk az aranyhoz ha­sonlatos sárgarezet): arzéntar­talmú anyagok ezüstfehérré változtatják a vörösrezet. Ezek való tények megfigyelései vol­tak. A tudás által nem korlá­tozott emberi fantázia arra következtetett ebből, hogy ak­kor nem lehet akadálya az arany előállításának olcsó fémekből. Ezt a tapasztalati alapot támogatta az ókorban általánosan elfogadott aris- totelesi tanítás, hogy a kü­lönféle testek ugyanabból az ősanyagból vannak, csak tulaj­donságaikban különböznek, miért ne lehetne megváltoztat- nkezeket? Lehet, csak az át- aTnkítés módját ’kell megtalál­ni! TÖBB MINT MÁSFÉL­EZER, de ha a legősibb idők­nél kezdjük, több mint kétezer éven át kerestek ezt a mód­szert, s ennek a szakadatlan egyoldalú, hiú kutatómunká­nak összessége az, amit alkí­miának nevezünk. A kutatás Ház és erőműtelep a tengerben pontosabb célkitűzése még az alexandriai iskola virágzása idején (időszámításunk II—III. századában) megtörtént: meg­találni azt az anyagot, amely közvetíti vagy létrehozza a fémek megnemesítését. Akkor nevezték el ezt a csodás anya­got a bölcsek kövének. Mikor aztán a középkor elején az arab tudomány vette át az al­kímia művelését, a bölcsek kö­ve az »elixir« nevet kapta az ő nyelvükön. A latin országok­ban, illetve az alkímia latin nyelvű művelői »tinctúra«-nak nevezték el a csodaszert, de »magisterium«-nak is (mester­mű). A PRÓBÁLKOZÁSOK en­nek a csodaanyagnak előállítá­sára valóban fantasztikusak. Először a »materia prímá«-nak nevezett nyersanyagot kellett megtalálni, amelyből aztán elő­állíthatják a bölcsek kövét. Ugyanezt nevezték »szűztej­nek«, »szűzföldnek« is. Nyu­godtan mondhatjuk, hogy amint múltak a századok, az alkémisták nem hagytak ki- próbálatíanul semmiféle is­mert anyagot, természeti testet. Próbálkoztak mindenféle ás­vánnyal, növénnyel, állattal, ezeknek különféle váladékai­val, emberi és állati ürülékkel, vizelettel, tengervízzel, külön­leges források vizeivel, az el­képzelhető legundorítóbb anya­gokkal, sőt ezekkel különösen sokat foglalkoztak. Megvizs­gálták alkalmasságra még az emberi és állati nyálat és tejet is. Csak egy-két példát ezekből a fantasztikus kísérletező ku­tatásokból: a XVII. század vé­gén Homberg, II. Fülöp orle- ansi herceg udvari orvosa, ab­ban az időben híres alkimista, olyan irányú kísérleteket foly­tatott, hogy az emberi ürülék­ből szagtalan és színtelen ola­jat állítson elő, amely a hi­ganyt átalakítja ezüstté. Ez persze nem sikerült, de akarat­lanul és véletlenül előállított ♦ egy pyrophomak nevezett ve- | gyületet, amely a levegőn meg- kálatainak végrehajtásához.: gyulladt. Egy Brand nevű ham. A szovjet technikusok azóta t^urg: alkimista 1674-ben em- ■mesterséges sziklákkal és tér- Jben vizeletből akart előállító­Megállapítást nyert, hogy a civilizált világban a nők to­vább élnek, mint a férfiak. Mi ennek az oka? A legújabb vizsgálatok sze­rint a nők hosszabb élete és nagyobb ellenállóképessége bi­ológiai okokra vezethető visz- sza. Ezek az okok a nők vele­született életerejével állnak szoros összefüggésben, és nincs közük a két nem eltérő élet­mőtalajjal beborított szigetet iolyan folyadékot, amely építettek ezen a helyen. A | arannyá volna képes atalakite- szigeten ma már elektromos Xni az ezüstöt, s eközben fol- centrálé áll, amelyből széles X fedezte a foszfort. Persze un- út vezet a partra. Az aramter- % dorito lehetett ilyen anyagok- .melö centrálén kívül üzemek ♦ ^al dolgozni, de mit el nem vi- 3 és raktárak népesítik be a szi- f seltek volna ezek az emberek i getet. Rövidesen négyemele-1 annak az elképzelhetetlen ju­ries lakóház is épül a tenger \ talomnak a reményében, ami közepén. A lakóházat előre-1 siker esetén várt.rájuk. gyek, amelyek 63 napig éltek.}gyártott elemekből építik ésl A hím legyeknél megfigyelt i 2500 négyzetméter lakóterü-1 ' “ ■ ............ I l egmagasabb volt. életkor 54 nap élettel fog rendelkezni Különösen a későbbi idők­ben volt biztató ez a siker, amikor a bölcsek kövének ha­kokkuszok, valamint a salmo-^ módjához A statiszt.ikákból az nella nevű trópusi bélfertőzés I ellen kitűnően alkalmazható.1 További előnye, hogy a szerve- ( zetre kevésbé mérgező hatása j van, mint az eddig ismert an- 1 tibiotikumoknak. Új műbőr a gutiplast E2 A temesvári Breiner Béla gyár dolgozói megkezdték egy új polivinilkloridos műbőr gyárfását. A gutiplastnak ne­vezett új bőrpotló igen alkal­mas női táskák, aktatáskák, ('nyitották, hogy a is kiderül, hogy az élettartam általános meghosszabbodása szintén a nők javára tolódott el. Az Egyesült Államokban a (fehér) nők feltételezhetően 73 évig, a férfiak csak 67 évig él­nek. Tehát a különbség ma haf év a nők javára. Húsz évvel ezelőtt ez a különbség négy évet tett ki. A nők hosszabb életére és nagyobb ellenállóképességére vonatkozó megállapítások nemcsak az emberekre érvé­nyesek. Az állatoknál is álta­lában a nőstények érnek el magasabb kort Az egyik New York-i egye­temen két fiziológus 8500 lé­gyen végzett laboratóriumi kí­sérleteket, amelyek azt bizo- születéstől pénztárcák, övék és más bőr-^számított harminc nap alatt a díszművek gyártására. A guti- J nőstény legyek 5Ö százaléka, a plast rendkívül tetszetős és i hím legyek 95 zsázaléka pusz- tartós. t túl el. Voltak olyan nőstény le­ft férfinem a „gvengftbb“! táskörét kibővítették: már | nemcsak a fémek megnemesí- ♦ tését várták tőle, hanem azt is, j hogy tulajdonosának örök if- J júságot, tökéletes egészséget is ; biztosít. Ez csak elég biztató Londoni jelentések szerint a; arra> hogy nem kell sajnálni Lancet« című orvosi szaklap j semmiféle fáradságot, nem' Megtalálták a trachoma vírusát A férfiaknál megfigyelt na­gyobb halandóság a születéstől j kezdve minden évben érvény­re jut. Sőt már a születésnél! _________ _______= j ____ i s, mivel a halvaszületett gyér. ♦ bejelentette, hogy egy tudós- ; kell UIKjorodni semmitől, mert mekek közt jóval több a fiúcsoportnak hosszas kísérlete- i mindenhatóvá lesz valaki, ha mint a leány (100:162 az lzés után sikerült elkülöníte-* megtalálja a bölcsek kövét, arány). <> nle a trachoma vírusát a. HOGY AZ OLVASÓ ELŐTT ,..A V1,lá8?n mindenütt több ^legveszedelmesebb szembaj- ■ tökéletesen tisztón áUjon az fiú születik, mint leány. Az) kor okozojat, amely a világ J alkimía fogaIma ^ céikitüzé- aüagos arany 100:106. Ez ullakossaganak csaknem egyne-t m közöljük azt a ^ hit_ számbeli különbség azonban aWd részét betegiti meg ft tételt, amelyre az egész közép­húsz—huszonöt eves kong tel-) trachoma vírusának felfede-, alkjmistái jeten e ^ izese az első lépés a veszedel-1 »Van egy finomabb alakú e* Körülbelül 200 olyan beteg-)mes szembaj gyógyítása es színű készítmény; segrol van tudomásunk, amely ^ trachoma-okozta vaksag meg-, t & kövének nevez_ az emberiseget pusztítja, de a jszuntetese fele. szamárköhögés kivételével, í amely eddig ki nem derített f okokból a leányokra és az j asszonyokra veszélyesebb, va- é it) *nek. Ez a nagy elixir, a nagy I magisterium, a vörös tinktúra, [amelyet folyékony ezüstre, hi- í ganyra, vagy ólomra öntenek, í s az illető fémet átalakítja Sanghajban a közelmúltban i arannyá Ugyanezt a készít­Mesterséges vese lamennyi betegség több férfit ( támad meg, és rabol el, mint t jousuaj™.. a »»»»•—— -----j n őt. »sikeresen alkalmazták az egyik A mai életmód, a korszerű (»betegnel a mesterséges veset> | w higiénia eredményeképpen $ miután előzőleg több sikeres ♦ > J5 . ■> ® ^,1 mindkét nem átlag 20 évvel * kísérletet végeztek vele álla-1 meghosszabbítja az eletet, sőt tovább él és marad egészséges, r tokon. Az egyik műtét alkal- : ttey^ fiatal, mint a század elején. \ mával a mesterséges vese 4 ' De, hogy miért vannak az asz-^ óra 20 percen át pótolta egy ♦ P° \ szonyok és leányok e téren is Member veséjének funkcióit, jól-ílhato aranynak nevezik«, előnyben, azt egyelőre nem»lehet a beteg eszméletlen álla- j Dr. Fülöp Zsigmond tudjuk megmondani. »pótban volt. A műtét sikerrel ♦ (Részlet a TIT »A levegő« (A »Basler Nachrichtenéből.) f végződött. » c. előadási útmutatójából.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents