Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-31 / 179. szám

Csütörtök, 1958. július 31. 2 SOMOGYI NÉPLAP „Agresssorok összeesküvése“ A Pravda Eisenhower és Macmillan legutóbbi üzenetéről Moszkva (TASZSZ). «Szem­leíró« a Pravda szerdai számá­ban kimutatja, hogy az Egye­sült Államok és Anglia sem külön, sem a Biztonsági Ta­nács keretében nem akart és nem akar semmiféle kormány­fői értekezletet. Hruscsov válasza, amelyet világszerte helyesléssel fogad­tak — mutat rá a Pravda —. Washingtonban bomba erejé­vel hatott, és mint az angol lapok beismerték, komoly za­varba hozta Nagy-Britannia miniszterelnökét is. A Szovjet­unió válaszával önleleplezésre kényszerítette az Egyesült Ál­lamokat és Angliát. Hruscsov üzeneteire adott legutóbbi vá­laszaikban kénytelenek meg­mutatni igazi arcukat — az agresszor arcát. Eisenhower ezúttal megelőzte szövetsége­sét, Macmillant, hogy itt is megkönnyítse számára az an­gol közvélemény és a munkás­párti ellenzék félrevezetését. Az Egyesült Államok elnöke lényegében elvetette legutóbbi saját javaslatát. A Biztonsági Tanácsban lebonyolítandó kor­mányfői értekezlet helyett a Biztonsági Tanács szokásos ülésszakának összehívását ja­vasolja a szokásos eljárási móddal: «a szavazógépezettel«, amely engedelmesen véghez- viszi azt, amit az ameriKai külügyminisztérium parancsol. Eisenhower azt indítványoz­za, hogy a Biztonsági Tanács döntse el, mivel foglalkozza­nak a kormányfők, mikor ül­jenek össze, kit hívjanak meg értekezletükre. Eisenhower újabb javaslata naív kísérlet arra, hogy állító­lagos tárgyalási készségével félrevezesse a népeket, a való­ságban pedig az egész ügyet zsákutcába, olyan formális el­járási ülésezgetések labirintu­sába vigye, amelyek vég nél­kül tartanak. A tárgyalások lármájában pedig az agresszo­rok folytatják rabló-akcióikat a Közel- és Közép-Keleten. Az amerikai elnök legutóbbi javaslata — folytatja a «Szem­leíró« — az ép értelem kigú­nyolása. Azok válasza ez, akik félnek megállni a világközvé­lemény előtt, és félnek számot adni közel- és közép-keleti rablótámadásukról, politiká­jukról, amely a háború, a ka­tasztrófa szélén tartja az egész emberiséget. Macmillan brit miniszterel­nök is levetette magáról a tár­gyalások hívének képmutató álarcát. Feltétel nélkül támo­gatta amerikai szövetségesei­nek álláspontját. Ezzel meg­mutatta, hogy az Egyesült Ál­lamok és Anglia imperialistái között nyilvánvaló összeeskü­vés van, amelynek célja az ag­resszió kiszélesítése. A nemzetközi közvélemény látja, hogy az Egyesült Álla­mok és Anglia uralkodó körei az agresszió nyomán őket ter­helő felelősség lerázása érde­kében szándékosan becsapták a közvéleményt. Jó előre meg­írták, majd lejátszották a sze­repeket. Az első felvonásban Macmillannak sikerült mun­káspárti tapsokat kapnia aj angol alsóházban, de ezzel az előadás véget ik ért. A szín­játszó «békeatyák« botrányo­san I tegbuktak, és most, ami­kor világszerte kifütyülik őket, a gyarmatosítók és agresszorok rút meztelenségében állnak a nei.Vetközi közvélemény előtt. A Lordok Házának külügyi vitája | 55 Jóléti állam“ a gazdagoknak London (MTI). A Lordok Háza külügyi vitája során Lord Attlee, a volt munkás­párti miniszterelnök erélye­sebb angol vezetést sürgetett a közép-keleti válság ügyében. — Nem hiszem — mondotta —, hogy amerikai barátaink olyan bőséges közép-keleti ta­pasztalatokkal rendelkezzenek, mint mi. Ezeket a kérdéseket nem mindig kezelték okosan. Azt hiszem, a csúcstalálkozó ügyében az amerikai kormány túlzásba vitte a jogászi szőr- szálhasogatást. Nem kellett volna vissza­utasítani a genfi találkozóra vonatkozó javaslatot. New York légköre aligha lehet elő­nyére a találkozónak. Nem volt helyes olyan nagy súlyt helyezni a Biztonsági Az ENSZ-ben derűlátóak a csúcsértekezlet kérdésében New York (MTI). A Reuter jelentése szerint az ENSZ székhelyén egyre inkább bíz­nak abban, hogy végiül is sike­rül megegyezni a csúcsértekez­let módozatairól. Londoni és washingtoni je­lentések szerint Anglia és az Egyesült Államok augusztus második hetét fogja javasolni a Biztonsági Tanács magas szinten tartandó ülésére. A Reuter tudósítója szerint az optimistább hangulathoz hoz­zájárul az a szovjet 'kijelentés, hogy «Hruscsov leveléből túl sokat olvastak ki«. Ugyanakkor nem hagyják fi­gyelmen kívül a franciáknak azt a véleményét, hogy a kor­mányfők értekezletének nem kedvez a New York-i nyilvá­nosság légköre, és diplomáciai körökben nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy a csúcstalál­kozót Genfibe hívják össze. 30000000000000000000000000000000000000000 TELEVÍZIÓS közvetítő állomás a vi Moszkva (TASZSZ). Druzs- kin szovjet tudós és Szorin mérnök a Znanyije-szila (A tudás hatalom) című folyó­irat legutóbbi számában azt javasolja, hogy a mestersé­ges holdra szerelt kozmikus közvetítő állomásokat léte­sítsenek a televíziós adások továbbítására. A cikk szerint az előzetes, számítások arról tanúskod­nak, hogy az ilyen televíziós mesterséges hold állandó és zavartalan vételt biztosítana a moszkvai televíziós köz­pont adásai számára az egész keleti félgömbön, sőt talán még nagyobb területen, esetleg a nyugati félgömbön sebbe kerül, mint sok ezer­nyi televíziós központ, ká­bel és földi közvetítő vonal építése. A televíziós mester­séges hold felbocsátása ré­vén Ázsia és Afrika, Euró­pa és Ausztrália lakossága, vagyis az emberiségnek na­gyobbik fele (2 milliárd 200 millió ember) hallhatná és láthatná a moszkvai adáso­kat. Az alapokmány értelmében ugyanis a Biztonsági Tanács ott tarthatja ülését, ahol akar­ja. Az ENSZ tisztviselői sze­rint nem okozna nagy techni­kai problémát az értekezlet­nek az ENSZ európai székhe­lyén való összehívása. Hammariskjöld főtitkár vi­szont New York felé hajlik, és emlékezetes, hogy Eisenhower meg Macmillan javaslatában kifejezetten New Yorkot emlí­tette. Washingtonban a diploma­ták úgy vélik, hogy az elmúlt 12 órában kedvezőre fordult a helyzet, amely azelőtt eléggé kilátástalannak tűnt. Egy meg­figyelő ezt így fogalmazta: «A csúcs felé indított vonat ismét a sínen van«. Kuwait támogatja az Iraki Köztársaságot Kairó (Reuter). Abdullah al Szahab emir, Kuwait közokta­tásügyi minisztere kedden Kairóban az egyiptomi közok­tatásügyi miniszterrel folyta­tott tanácskozásai után újság­íróknak kijelentette, hogy 400- ról 500-ra emelik a Kuwait- ban működő egyiptomi tanítók számát. A miniszter hozzájá­rult továbbá négy egyiptomi bíró szolgálati idejének egy­éves meghosszabbításához. Amikor megkérdezték, hogy mi a véleménye a közép-keleti helyzetről, Abdullah kijelen­tette: «Meggyőződésem, hogy a béke győzedelmeskedni fog...« Az amerikaiak libanoni be­avatkozását kommentálva a miniszter hangoztatta, hogy «az amerikaiak ötven évvel visszaigazították a történelem óráját Libanonban«. •Abdullah végül kijelentette, hogy Kuwait támogatja az Iraki Köztársaságot. Tanácsra, amelyben Formo- za, nem pedig Kína képvise­lője foglal helyet. Nagyon hajlékonynak kell lennünk. «Szeretném látni a nagy arab állam megvalósulását, amely legyen teljesen független mind az angol, mind az ame­rikai, mind az orosz nyomás­tól« — hangoztatta Attlee. Lord Henderson munkás« párti főrend kifejtette, az idő- fecsérlés nem oldja meg a vál­ságot. Az angol és amerikai kormányok bezzeg tudtak gyorsan cselekedni, amikor csapatokat küldtek Jordániá­ba és Libanonba, cselekedje­nek hát gyorsan most is, ami­kor értekezletre kell összeül­ni a békés megoldás érdeké­ben. Husszein azt mondotta saj­tóértekezletén : »Remélem, hogy nyugati barátaink segít­ségével rövidesen visszahoz­zuk Irakot a kommunista kör­zetből.« Ez játék a tűzzel! Az angol és amerikai kor­mányok figyelmeztessék Husszeint, hogy nem tűrnek el ilyen őrültséget. így nem lehet sem a közép-keleti vál­ságot megoldani, sem Jordá­nia függetlenségét biztosíta­ni.« Lord Strang, a külügyi hi­vatal volt állandó államtitká­ra kijelentette: Legyünk hajlandók meg­beszéléseket folytatni az oro­szokkal bármiről, bármilyen szinten — beleértve a csúcs- találkozót is. A Szovjetunió nagy világhatalom, és ilyen­ként kell kezelnünk. Semmi ok arra, hogy ne folytassunk az oroszokkal tárgyalásokat a Közép-Keletről. A munkáspárti Lord Silkin kijelentette a közép-keleti be­avatkozásról: — Olyan kormányokat igyekeztünk támogatni, ame­lyek a Nyugat iránt barát­ságosak, saját országukban azonban népszerűtlenek. En­nek az eljárásunknak a jog­szerűsége kétes, bölcsessége még kétesebb, következményei tekintetében pedig mérhetet­lenül veszélyes. Ausztriában a jövedelmek közötti eltérés egyre erőseb­ben növekszik. Még az önál­ló foglalkozást gyakoriok körén belül is, a mérleg egy­re nagyobb mértékben az ipari és kereskedelmi nagy- vállalkozók javára bilién, a kisiparosok, a szabadfoglalko­zásúak és a kisparasztok ká­rára. Az Osztrák Gazdaság- kutató Intézet beszámolót adott ki »A személyes jöve­delmek rétegződéséről«. A jelentés a következő érdekes összehasonlításokat tartal­mazza: az önálló foglalkozá­súak legnagyobb jövedelem­mel rendelkező egy százalé­ka, 1933-ban az önállók jö­vedelmének kb 10 százalékát kereste meg. 1954-ben vi­szont a jövedelemnek a 21 százaléka esik ezekre a leg­gazdagabb emberekre. 1933- ban a tíz legnagyobb jöve­delemmel rendelkező önálló foglalkozású az égési ország összjövedelmének egyharma- dát élvezte, 1954-ben viszont majdnem a felét, pontosan 47 százalékot. A gazdaságku­tató intézet ennek egyik oká­ul a háború utáni inflációt és annak gyors kereseti le­hetőségeit jelöli meg. Az idézett adatok az adó­levonást megelőző jövedelem­re vonatkoznak: Az adólevo­nás után fennmaradó jöve­delemre vonatkozólag az in­tézet kimutatja, hogy éppen az a 10 százalék önálló fog­lalkozású, aki a legmagasabb jövedelemmel rendelkezik, kevesebb részt vállalt az adó­kötelezettségből 1954-ben, mint 1933-ban. Mindebből te­hát az következik, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, viszont egyre ke­vesebb adót kell fizetniük. Kíbos következmények Ezernyi nő tüntetett Kwa- me Nkrumah lagoszi lakása előtt a miniszterelnök ellen, aki nemrégiben egyiptomi nőt vett feleségül. Szavaló­kórusok követelték, hogy Nkrumah váljon el. A vá­lasztási kampány során ugyanis Nkrumah minden nőgyűlést ezzel a jelszóval nyitott meg: »Minden ghanai nő a menyasszonyom/« A kanadai külügyminiszter nyilatkozata Ottawa (MTI). Az AFP je­lentése szerint kedden Sidney Smith kanadai külügyminisz­ter a kanadai parlament kül­ügyi bizottsága előtt kijelen­tette, hogy Franciaországnak le kellene mondania az atom­fegyverek gyártásáról. A külügyminiszter egyben azt a reményét nyilvánította, hogy a genfi technikai megbe­szélések után politikai megál­lapodás jöhet létre az atom­kísérletek felfüggesztéséről. A csúcsértekezlettel kapcso­latban a miniszter úgy véle­kedett, hogy Kanada — amint ezt Diefenbaker javasolta — megfelelő hely lenne a talál­kozóra. Smith beszéde végén megál­lapította, hogy az új iraki kor­mány magatartása biztató, de — fűzte hozzá — még korai lenne ebből következtetéseket levonni. Washington elismeri Irakot ? Washington (AFP). Jól érte­sült amerikai forrásból kije­lentik, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya a jövő hét fo­lyamán valószínűleg elismeri az új iraki kormányt. Hatalma» áradások pusztítottak hétfőn az argen­tin főváros környékén. A Rio de La Plata néhol több mint négy méterrel haladta meg rendes szintjét. Legújabb becs­lésék szerint az árvízkataszt­rófa mérlege: 60 halott, 300 el­tűnt és 25 sebesült. Még nem tudnak sok gyermek sorsáról, akiket valószínűleg elsodort a víz. Százezren maradtak haj­léktalanul. A mesterséges holdat, amelyre televíziós közvetítő állomást szerelnének, 36 ki­lométer magasságba kellene fellőni. A mesterséges hold ebben a magasságban olyan szög-sebességgel haladna, amely azonos a Földnek a saját tengelye körüli forgási sebességivel, ennélfogva szinte egy állandó ponton függne a Föld felett. A mesterséges holdra sze­relt televíziós közvetítő ál­lomás berendezésének táp­lálásához két kilowatt nagyságrendű elektronos ka­pacitás szükséges. A szerzők energiaforrásként napener­gia-telepet javasolnak, s azt ajánlják, hogy a közeljövő­ben rendkívül kisméretű atomreaktorokat használja­nak fel erre a célra. A mes­terséges hold, valamint a rá­szerelt televíziós közvetítő­állomás és ~a hozzájuk szük­séges földi berendezések megszerkesztése és elkészíté­se, a televíziós mesterséges hold fellövése nagyon nehéz feladat, de teljesen reális, és a szovjet tudósok, a szov­jet ipari szervezetek számá­ra megvalósítható. Ezért bátran napirendre tűzhető a szovjet tudomány és techni­ka további fejlesztésénél. A szerzők végül rámutat­nak, hogy az egész gondolat megvalósítása sokkal keve­ISMERJÜK MEG AZ ARAB-KELETET 2. IRAK Közel-keleti arab állam, a Tigris és az Eufrátes alsó fo­lyásánál fekszik. Északon Tö­rökországgal, keleten Iránnal, délen, illetve délkeleten Szaud- Arábiával és Kuwaittel, nyu­gaton pedig Jordániával és Szíriával határos. Területe 435 415 négyzetkilo­méter, lakosainak száma 5 100 000. Nagy részük arab, jelentős kurd, török, örmény és perzsa kisebbséggel. Ural­kodó vallása a mohamedán, a lakosság 75 százaléka analfa­béta. Fővárosa Bagdad 837 000 lakossal, második legnagyobb városa Moszul 580 000 lakos­sal. Kőolajban a világ leggazda­gabb országa. Olajforrásai 1952-ben 1 040 000 000 fontster­linget jövedelmeztek. 1956-ban 30 603 075 tonnát termeltek, en­nek nagy részét az angol ér­dekeltségű Iraq Petroleum Co. hozta felszínre. Olajtermelése az egész közép-keleti olajter­melés 16 százalékát teszi ki. Az országban még jelentős arany-, vas-, réz- és mangán- lelőhelyek is vannak. A lakosság nagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik. A dús termőtalaj és a kedvező éghajlat évi kétszeri aratást tesz lehetővé. Irakban több mint 50 millió datolyapálmáról szüretelnek, amelyek a világ datolyatermésének 80 százalé­kát adják, Egyéb termékei a búza, rizs, árpa és gyapot. A népesség jelentős hányada fél­nomád pásztoréletet él, és a jó füvű legelőkön nemes faj­tájú birkákat és szarvasmar­hákat hizlalnak. A földterület több mint háromnegyed része 272 nagybirtökösé, a datolya­ültetvények és a gyapotföldek pedig angol és amerikai tőké­sek kezén vannak. Hárommil­lió parasztnak semmi vagy csak talpalatnyi parcellája van. Az ipari munkásság száma megközelíti a negyedmilliót, nagyobb része kisüzemekben dolgozik. Egyetlen nagyipari ágazata az olajbányászat, amelyben mintegy 100 000 munkást foglalkoztatnak. Története: Irak a hajdani Mezopotámia területének egy részén fekszik. Időszámításunk előtt négy-ötezer évvel itt hoz­ták létre az első ismert állam- alakulatokat az asszír, babilon és sumir népek. Bagdad az arab kalifátus idején élte fénykorát, amelynek az 1250- es tatárdúlás vetett véget. Irak az egykor egységes arab biro­dalom részeként a XVI. század elején török hódoltság alá ke- ......... ... _ ,, rült. Ez az első világháború donto Epéséként a független­támiából az angol stratégiai szükségletnek megfelelően le­hasítják a mai Jordánia terü­letét, Irak pedig formailag ön­álló királyságként alakul meg. Az angolok a Hasemita ural­kodóházból származó Husszein egyik fiát Irak, másik fiát pe­dig Jordánia trónjára ültetik. Az angol uralom megnyomorí­tott közállapotokat teremt. A tömegfelháborodást az 1920., 1941., 1948. és az 1952-es évek­ben vérbefojtott felkelések jel­zik. A második világháború után az angolbarát Nuri Szaid mi­niszterelnöksége alatt Irakot mindinkább bevonják a közép­keleti angol—amerikai agresz- szív tömbpolitikába. Angol su- galmazásra Irak és Törökor­szág 1955 februárjában Bag­dadban kölcsönös együttműkö­dési szerződést ír alá, amely a megkötés színhelye után kapja a »bagdadi paktum« nevet. Féléven belül csatlakozik a szerződéshez Nagy-Britannia, Pakisztán és Irán. A bagdadi paktumot az iraki közvélemény elítélte, és többször tüntetett ellene. 1958 elején a Közel-Kelet teljes újjáalakításának első végéig, négy évszázadig tar­tott, janikor a török uralmat az angol uralom váltja fel. Mezopotámia angol mandátu­mé® terület lett. 1932-ben le­járt a mandátum, ekkor az Iraknak átkeresztelt Mezopo­ség és az egység nevében Egyiptom és Szíria egyesülésé­ből létrejön az Egyesült Arab Köztársaság. Ennek ellensú­lyozására angol—amerikai ösz­tönzéssel Irak és Jordánia ki­rályai létrehozzák az Arab Nem mindennapi esemény Szövetségi Államot. Amikor t Irak fegyveres erőit a »bagdadi j paktum« révén a libanoni fel-« kelés leverésére akarják fel-j használni, ennek elébe vág aj sikeres iraki forradalom. A $ hadsereg, tisztikarának nem- ♦ zeti érzelmű tagjai vezetésé- i vei 1958. július 13-ról 14-rej virradó éjszaka számba vehető ellenállás nélkül megdöntik a monarchiát, és kikiáltják az Iraki Köztársaságot. A felkelők megölik az angol befolyás leg­főbb támaszait: Fejszal ki­rályt, Abdulillah trónörököst és Nuri Szaid miniszterelnö­köt. A köztársaság első mi­niszterelnöke a forradalom előkészítésében és végrehajtá­sában kiemelkedő szerepet ját­szó Abdul Karim Kasszem tá­bornok lett. Az új kormány síkraszállt az arab egység és függetlenség politikája mellett, l és első ténykedései közé tar- j tozott, hogy barátsági és köl-| csönös segélynyújtási szerző-. dóst kötött az Egyesült Arab! Köztársasággal. Az Iraki Köztársaság kor-} mánya szavatolja a nyugati ♦ hatalmakkal kötött szerződések j megtartását, de ugyanakkor l jelezte, hogy szándékában áll ♦ kilépni a bagdadi paktumból, j Az Iraki Köztársaságot eddig { 24 ország kormánya ismerte j el, köztük első helyen az Egye­sült Arab Köztársaság, illetve a szocialista országok kormá­nyai. Brüsszel (Reuter). Kedden megérkezett Brüsszelbe a világ legrégibb és legkisebb köztársaságának két válasz­tott uralkodója, San Marina két régenskapitánya. Nem mindennapi eseményről van szó, történészek szerint ugyanis nem kevesebb, mini 1700 éve nem jártak hivata­losan külföldön San Mari- no-i vezetők. A két régens- kapitányt — akik megláto­gatják a világkiállítást — egyébként Arthur Gilson belga hadügyminiszter és katonai díszszázad fogadta a pályaudvaron. A katonaze nekar San Marino himnu szát játszotta, amely ugyan csak a világ legrégibb him nusza — egy szerzetes kői tötte a X. században. Öreg ember nem vén ember Caracas (AFP). A 83 éves Ladislav Rivas Caruje, 14c gyermek — akik közül UH életben van — atyja, felesé­gül veszi a vele közös ház tartásban élő 19 éves bájos venezuelai hajadont, ak nemrég ikrekkel ajándé­kozta meg öt. Mint öreg­ember elmondotta, életere­iének titka az, hogy égi pohár borban minden reg­gel lenyel két bikaszemet majd egy liter friss vér, iszik.

Next

/
Thumbnails
Contents