Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-30 / 178. szám

Szerda, 1958. július 30. 2 SOMOGYI NÉPLAP A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE A CSÚCSÉRTEKEZLET MEGTARTÁSÁT SÜRGETI Angol kommentárok a csúcsér tekexlétről London (MTI). A Sunday Times hangsúlyozza, nem sza­bad tűrni Jordánia iraki be­avatkozását. Husszeint, aki még ilyesmi után vágyódik, a leghatározottabban figyelmez­tetni kell, hogy ez homlok­egyenest ellenkeznék azzal a céllal, amelynek kedvéért Anglia csapatokat küldött megsegítésére. A Star írja vezércikkében: A bagdadi egyezmény lon­doni értekezlete a lehető leg­szerencsétlenebb időben jött. Angliában az aggodalom ural­kodik, hogy ez az értekezlet komolyan veszélyezteti a csúcstalálkozó kilátásait, ame­lyet nem lehet elég korán megtartani. A jobboldali Evening News írja vezércikkében: Az angol közvélemény egy emberként támogatja Macmil­lan arra irányuló fáradozásait, hogy minél gyorsabban csúcs- találkozót hozzon létre a kö­zép-keleti válság megoldása céljából. Eisenhower és Dul­les vonakodik, de Gaulienak saját elvei és törekvései van­nak. Jobb lenne, ha a nyugati hatalmak igyekeznének gyor­san megegyezni, hogy azután mint egységes csoport talál­kozzanak majd Hruscsowal, akkor és ott, ahol akarnak, de gyorsan és minden jogászi szőrszálh asoga tás és kicsinyes­kedés nélkül. Nagyon sok a tennivaló, és nagyon rövid az idő. Glubb pasa, aki mint az Arab Légió volt parancsnoka sokáig Husszein egyik első ka­tonai tanácsadója volt, írja a Daily Maiiban: — Bármi legyen is a csúcs- találkozó kimenetele, Jordánia nem állhat helyt sokáig Egyiptom, Szíria és Irak ellen­séges magatartásával szem­ben. Nagyon valószínűtlen, hogy Egyiptom megfizetné Jordániának az évi 12 millió font segélyt, még ha akarná is. (Ezt a segélyt Anglia fi­zette addig, amíg Jordánia nem mondta fel szerződését Angliával. A szerk. megj.) Ha nem sikerül pénzt előteremte­ni, nem lehet majd fizetni a jordániai hadsereget, amelyet fel kell majd oszlatni, vagy fel fog oszlani. Ha ez az utóbbi történik, akkor 20 000 katona özönli majd el a már amúgy is csődbe jutott országot, és ezek a katonák minden való­színűség szerint fegyverrel együtt fognak megszökni. A jordániai hadsereg jórészt a törzsek harcosaiból áll, akik jó katonák, ha szigorú fegye­lem alatt tartják őket, azonban zendülésük leírhatatlan zűrza­varba döntheti az országot. Súlyosbítja Jordánia helyzetét, hogy a múlt héten elmaradt az esőzés, és az országot éhín­ség fenyegeti. Jordánia olyan irtózatos emberi tragédia elő­estéjén áll, amely mind komo­lyabb lesz, sőt elkerülhetetlen­nek látszik. Ämerikcsi vélemények a csúcsértekezlet kilátásairól James Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke kijelentette, az Egyesült Államok még mindig hisz abban, hogy a Közép-Kelettel kapcsolatos csúcsértekezletet az ENSZ keretén belül kell megtartani. Hagerty Hruscsov legutóbbi üzenetével kapcsolatban egy újságírónak azt mondotta, hogy az Egyesült Államok el­képzeléseit a közép-keleti bé­ke és nyugalom helyreállításá­ra Eisenhower Hruscsovhoz intézett levelében már le­szögezte, »-ezek a nézetek vál­tozatlanok« — mondotta Ha­gerty. A Szakszervezefi Világszövetség Végrehajtó Bizottsága rendkívüli ülésének határozatai Prága (MTI). A Szakszerve­zeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága július 26—27-i rend­kívüli ülésén több határozatot fogadott el. Felhívással fordult vala­mennyi ország dolgozóihoz és munkaszervezeteihez. A felhí­vásban elítéli az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia liba­noni és jordániai fegyveres be­avatkozását, és üdvözli az im­perialista járom alól felszaba­dult iraki népet. Megállapítja, hogy a világ dolgozói örömmel fogadták a Szovjetunió béke­kezdeményezéseit és határozott állásfoglalását, amellyel meg­állította az imperialistáknak az arab országok ellen tervezett általános támadását. A Szakszervezeti Világszö­vetség Végrehajtó Bizottsága felszólítja a világ dolgozóit: fo­kozzák erőteljes akcióikat az arab országokra nehezedő im­perialista elnyomás ellen, az amerikai és angol fegyveres erők azonnali visszavonása ér­dekében. Legyetek szolidárisak a nem­zeti függetlenségükért harcoló arab országok népeivel, köve­teljétek az angol—amerikai fegyveres erők kivonását vala­mennyi arab országból. Köve­teljétek kormányaitoktól, hogy — ha ez még nem történt meg — ismerjék el az Iraki Köz­társaságot, foglaljanak állást az amerikai és angol csapatok azonnali visszahívása mellett — hangzik a többi között a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának fel­hívása. Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához intézett táviratá­ban a Szakszervezeti Világszö­vetség 92 millió szervezett dol­gozó nevében követeli, hogy az ENSZ haladéktalanul lépjen közbe az agresszív csapatok visszavonása, a csúcsértekezlet összehívása érdekében. Az arab országok dolgozói­hoz és szakszervezeteihez inté­zett üzenetében a Szakszerve­zeti Világszövetség 92 millió szervezett dolgozó nevében biz­tosítja az arab országok né­peit, mindent megtesz annak érdekében, hogy a világ vala­mennyi dolgozóját az arab né­pek függetlenségi harcának tá­mogatására és a világbéke megvédésére mozgósítsa. Illetékes londoni amerikai körökben úgy tudják, hogy Dullest nem nyugtalanítja de Gaulle »független vonala« a tervezett csúcsértekezlettel kapcsolatban. Dulles állítólag utalt arra, hogy de Gaulle csu­pán szívesebben látná, ha a csúcskonferencia Genfben ül­ne össze, de alapjában nem vonakodik attól, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanács New York-i rendkívüli ülé­sén. Amerikai körökben egyéb­ként úgy hírlik, de Gaulienak az a véleménye, rendkívül nagy a valószínűsége annak, hogy létrejön a tervbe vett csúcsértekezlet. Hír szerint azon a megbeszélésen, ame­lyet Dulles vasárnap Macmil­lan miniszterelnökkel és Sel- wyn Lloyd külügyminiszterrel folytatott, lényegében már meg is egyeztek a csúcsérte­kezlet előkészítését és a szük­séges eljárási rendet illetően. A Washington Post Hruscsov válaszleveléről Nem York (Reuter). A Wa­shington Post Hruscsov válasz­levelével kapcsolatban megál­lapítja, hogy figyelembe véve Eisenhower jegyzékének ha­tározott hangját, megjósolható volt Hruscsov erőteljes meg- szövegezésű válaszlevele. Vajon mit nyert az Egyesült Államok Eisenhower levele ál­tal? — veti fel a kérdést a lap. — A világ nagy részének már úgyis az a meggyőződése, hogy az Egyesült" Államck szándé­kosan aláaknázta azt a lehető­séget,, hogy a háborús veszélyt csökkentsék. Az amerikai kor­mány eljárása sajnálatos mó­don megerősíti bizonyos körök ama gyanúját, hogy az Egye­sült Államoknak és Angliának valóban vannak agresszív ter­vei a Közel-Keleten ... Egyre rövideisb a munkaidő a Szovjetunióban A számítások alapján 1956- ban a Szovjetunióban átlag 7,6 órás munkanapokat tar­tottak. Ez tehát 45,6 órás munkahetet jelentett. Idén a munkanapok és munkahetek átlagos időtartama már jelen­tősen csökkent, hiszen 1956 vége óta a szovjet munkások és alkalmazottak fokozatosan áttérnek a 7, illetve 6 órás munkanapra. Az SZKP XX. kongresz- szusa azt a feladatot tűzte ki, hogy több iparágban való­sítsák meg a 7 órás munka­napot. Ezt elsősorban a föld alatti munkahelyeken dol­gozok részére vezették be. Sőt egyik-másik szakmánál már áttértek a napi 6 órai mun­kára, vagyis a 36 órás munka­hétre is. A többi iparágban és hivatalban hetente 41 órát dolgoznak az alkalmazottak. A közeljövőben Szovjetunió- szerte bevezetik a 40 órás munkahetet. Ez úgy történik, hogy az ünnepnapokat meg­előző napokon és szombaton­ként mindenhol egy órával kevesebbet dolgoznak, vagyis ahol eddig a fenti napokon 6 órát dolgoztak, most 5 órára csökkentik a munkaidőt. A fenti tervek megvalósí­tása után, az elkövetkezendő években a szovjet dolgozik munkaideje heti 39,4 óra lesz. Ez a szám úgy jön ki, hogy bizonyos helyeken 7 órát dol­goznak, más kategóriáknál pedig már 4, illetőleg 6 órát. 1955-ben a heti munkaidő 47,2 óra volt. Mindezek alap­ján megállapíthatjuk, hogy a közeljövőben a világ többi ál­lamához viszonyítva a Szov­jetunióban lesznek a legrö­videbb munkanapok. Úgy gondoljuk, nem lenne felesleges, ha kissé visszate­A hét-, illetőleg hatórás munkaidő bevezetése az egyik legfontosabb részét al­kotja annak az intézkedés- sorozatnak, amelynek a célja a dolgozók anyagi és kultu­rális színvonalának emelése. Hiszen nyilvánvaló, hogy a rövidebb íunkanap több le­hetőséget nyújt a pihenésre, a művelődésre, a tanulásra cs a szórakozásra. Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei kötelezően kimondták, hogy a 40 órás munkahétre való át­térés mm csökkentheti a dolgozók keresetét. Sőt még azt sem jelentheti, hogy a munkabéreknek a régi szín­vonalon kell maradniuk, ha­nem állandóan emelkedhet­nek. A szovjet kormány a munkanap megrövidítésével egyidejűleg emeli az alacsony fizetési bérhatár közötti kü­lönbséget. A rövidebb mun­kaidő arra kötelezi az igaz­gatókat és vállalatvezetőket, hogy nagyobb gondot fordít­sanak a műszaki tökéletesí­tésre, s a munkavédelmi tör­vények betartására. Mindez a termelékenység emelkedésé­hez, s ezzel együtt a kereset növekedéséhez vezet. Ezt bi­zonyítják a rövidebb munka­időre áttért bánya- és kohó­ipari vállalatok tapasztalatai is. A vaskohászatban például 1958 első negyedében a mun­ka óránkénti termelékenysége 15 százalékkal szárnyalta tül a tavalyi év hasonló idősza­kának színvonalát. A moszk­vai elektromechanikai gyár­ban az idei első negyedben a munkások csaknem 22 száza­lékkal többet kerestek, mint a múlt év első negyedében. Végül még egy nagyon fon­tos tényre kell rámutatnunk. A rövidebb munkaidőre való áttérés s ezzel kapcsolatban a kintenénk a múltba. 1913-ban ^termelékenység növekedése a az orosz iparban átlag heten­te 57,4 órát dolgoztak a mun­kások, a bányászatban és a kohászatban pedig még ennél is többet — 58,6 órát. Az élel­miszeriparban dolgozókat heti 62,8 órai munkára kényszerí­tették. Számos országban még napjainkban is ilyen színvo­nalon áll a munkaidő. Szovjetunióban nem jelent fizikai túlterhelést a dolgozók számára. A fenti eredmények törvényszerűen következnek a termelés gondosabb meg­szervezéséből, a széleskörű gépesítésből és automatizálás­ból, amelyek nemcsak meg­gyorsítják, hanem meg is könnyítik a munkát. 1 TTTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTT'TTTTTTTTTTTTf "▼▼•»▼TTVTVT'f' VTVvyvyvTVTTTTVTTTTVTVTTTTTTTTTTTTTTTTTITTTVTTyTTT'r ISMERJÜK MEG AZ ARAB-KELETET Á kairói rádió a csúcsértekezlet kérdéséről A kairói rádió beszámolt Hruscsov szovjet miniszterel­nök legújabb leveleiről, majd hangoztatta, hogy a javasolt csúcsértekezlet »bíróság az agresszív hatalmak számára, ahol a széles nemzetközi köz­vélemény előtt fény derül ösz- szes terveikre.« A kairói rádió ezután így folytatta: »Ez az oka annak, hogy ezek a hatalmak igye­keznek kitérni a csúcsértekez­let megtartása elől, és tovább­ra is az értekezlet meghiúsítá­sán mesterkednek.« Az iraki miniszterelnök nyilatkozata a Pravda tudósítójának Moszikva (TASZSZ). A Pravda tudósítója azzal a ké­réssel fordult Abdul Karim Kasszem tábornokhoz, Irak miniszterelnökéihez, hogy nyi­latkozzék níhány kérdésére. A tudósítónak válaszolva, az Iraki Köztársaság miniszter- elnöke többék közt kijelentet­te: Adatok az utóbbi idők amerikai nukleáris robbantásairól Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió megfigyelő állomásai az április 28-tól július 26-ig terjedő időszakban 32 nukleá­ris fegyverrobantást állapítot­tak meg, amelyeket az Egye­sült Államok hajtott végre az említett időszakban a Csendes-óceánon. A robbantá­sokat a Marshall-szigetektől 5—6000 kilométerre fekvő szovjet állomások észlelték. Közük azt is, hogy a most fo­lyó kísérlet-sorozat intenzitása minden eddigi amerikai nuk­leáris kísérletet felülmúl. Voltak napok, amikor két nuk­leáris robbantást is végeztek. — Kormányunk politikájá­nak legfőbb célja a nép élet- színvonalának emelése, né­pünk felvirágzásának biztosí­tása. A régi alkotmány az imperialista érdekeket szolgál­ta. Ezt az alkotmányt ráerő­szakolták az iraki népre. Mi biztosítani akarjuk a nép iga­zi szabadságát, ez forradal­munk célja. A külpolitika kérdéseiről szólva, a miniszterelnök a kö­vetkezőket mondotta: — Bennünket nem aggaszt az, hogy a nyugati hatalmak nem ismerték el az Iraki Köz­társaságot. Szilárdan eltökél­tük, hogy utolsó katonánkig, utolsó csepp vérünkig védel­mezzük köztársaságunkat. De nincs támadó szándékunk semmiféle más állammal szemben. Tiszteletben tartjuk a más országokban fennálló rendszereket. Meggyőződé­sünk, hogy minden nép el­ismeri a forradalmat, amely­nek győzelmét az iraki nép oly lelkesen ünnepelte. A leg­barátibb szándékaink vannak a szocialista országok irányá­ban — fejezte be nyilatkozatát a miniszterelnök. Olvasóink széles körben megnyilvánult kérésének te­szünk eleget, amikor rövid is­mertetőt adunk az arab né­pek országairól. Ezúttal Egyip­tom, Szíria és Jemen politikai és gaz.lisági földrajzával fog­lalkozunk. Hat évvel ezelőtt, 1952. lius 23-án véget ért Faruk ki­rály korrupt, feudalisztikus jellegű uralma Egyiptomban. 1953 júliusában a változást végrehajtó forradalmi katona­tisztek alakította forradalmi tanács kikiáltotta az Egyipto­mi Köztársaságot. A köztár­saság élén Nasszer ezredes váltotta fel 1954 februárjában Nagib tábornokot, majd június 23-án az új alkotmány elfoga­dásával Gamal Abdel Nasszert választottak hat esztendőre Egyiptom elnökévé. Az Egyiptomi Köztársaság megalakulása nagy lökést adott az arab nébek belső és külső felszabadulási harcának, állandó ösztönzést jelent az arab egyesülési vágyaknak. Az ar^b egység felé vezető törté-r nelmi úton az első nagy állo­más Egyiptom és Szíria unió­ja, az Egyesült Arab Köztár­saság létrejötte volt ez év feb­ruár 1-én. Az EAK-hoz már­cius 2-án Jemen is csatlako­zott szövetségi államként. Területe több mint tízszere­se hazánk területének, ponto­san 994 300 négyzetkilométer. Lakóinak száma 23 millió, fő­városa Kairó (2 100 000), ismert nagyobb városai: Alexandria, Port Szaid és Szuez. A Föld­közi-tenger délkeleti partjainál elterülő nagy kiterjedésű or­szágot nyugaton Líbia, délen Szudán, délkeleten a Vörös­tenger, északkeleten Izrael ha­tárolja. A kiterjedés viszony­lag kicsiny művelhető földte­rületet zár magába, 35 200 négyzetkilométert, s csak a Nílus árterületére és deltájá­ra, valamint az öntözött föl­dekre terjed ki, Egyiptomon keresztül fut a Szuezi-csator- na, amely a Vörös-tengert köti össze a Földközi-tengerrel. Egyiptom a legfejlettebb arab ország, de az évszázados török elnyomás, majd az azt követő angol uralom az elma­radottság számos béklyóját rakta az országra, s ezt az el­maradottságot a mostoha ter­mészeti körülmények segítet­tek konzerválni. Mezőgazdasá­ga teljesen egyoldalúan fejlő­dött az elmúlt évtizedekben. Elsősorban a gyapot termesz­tésére fektették a fősúlyt, ez adta a kivitel 80 százalékát. Élelmiszertermelése nem fede­zi a belső szükségleteket. Ipar­ban korábban a textil- és cu­korgyártást lehetett jelentő­sebbnek tekinteni. Az állandó külkereskedelmi deficitet rész­ben a Szuezi-csatorna jövedel­méből fedezték. A köztársaság hat éve már­is változást eredményezett az ország gazdasági szerkezeté­ben, bizonyos javulást hozott az egyiptomi nép életében, bár az ország előtt még nagyon sok megoldandó probléma van. A még teljesen végre nem haj­tott földreform gyakorlatilag megdöntötte a nagybirtokos osztály politikai hatalmát, sa parasztság egy részének hely­zetét javította. Az új kormány igyekszik véget vetni a mező- gazdaság egyoldalú fejlesztésé­nek. Ugyanakkor felismerték, hogy iparosítás nélkül az or­szág gazdasági problémái lé­nyegében nem oldhatók meg. Az 1956-ra befejeződő ötéves iparfejlesztési terv ennek a felismerésnek alapján készült, s a terv végrehajtásában óriá­si a szerepe a Szovjetunióval EGYIPTOM jú­1955 óta megkötött gazdasági, kereskedelmi és technikai együttműködési egyezmények­nek. (Kohászati és gépgyár, ve­gyi- és olajfeldolgozó kombi­nát tervei stb.) Az iparosítás­nak máris vannak eredményei: nagyarányú híd- és útépítke­zés, gumiabroncs- és műtrá­Szíria a Földközi-tenger ke­leti partvidékéről húzódik be­felé a szárazföld felé, a tenge­ren kívül Törökország, Irak, Jordánia, Izrael és Libanon ha­tárolja. Területe 184 920 négy­zetkilométer, lakóinak száma négy és félmillió. Fővárosa Da­maszkusz (350 000), nagyobb városai Aleppo és Homs. Főleg mezőgazdasági ország, mezőgazdasága széleskörű, leg­fontosabb exportcikke ma már a gyapot. Lehetséges, hogy a szíriai föld méhében vas és olaj is rejlik, jelenleg azonban iparilag elmaradott ország, leg­fontosabb ipari ágazata a tex­tilipar, mely körülbelül 600 000 személyt foglalkoztat. Szírián keresztül futnak az iraki Kir- kukból kiinduló olajvezetékek, amelyek Banyas városnál érik el a tengerpartot. A jemeni imámság az Arab­félsziget délnyugati részén fek­szik, Szaud-Arábia és az adeni protektorátus szomszédságá­ban. Területe 120 000 négyzet- kilométer, lakóinak száma 5 millió, többségükben mohame­dánok. Fővárosa az ország bel­sejében fekvő ötvenezer lako­sú Sana. Jemen egyes részei Arábia legtermékenyebb vidékei közé tartoznak. Árpa, rizs, gyümöl­csök és kávé a legfontosabb termékei, állattenyésztése je­lentős. Valószínű ásványkin­csei még feltáratlanok, néhány éve olajkutatás kezdődött az gyagyár építése, vasúti anyag korszerűsítése stb. Az ország egyébként 1881- ben került angol uralom alá. 1922-től névleg független, az angolok tényleges kivonulását azonban csak az 1954-es szer­ződéssel érték el. Az első világháború előtt Törökországhoz tartozott, a háború után francia protekto­rátussá vált. A két háború közti időszak állandó küzdelem a franciákkal a függetlenség elnyeréséért. Névlegesen 1941 szeptembere, gyakorlatilag 1946 áprilisa óta független. Szom­szédai részéről állandó nyo­másnak volt kitéve, Irak és Jordánia részéről folytonosan kísértett a bekebelezés veszé­lye. Az onszág 1949-től 1953 végéig Sisakli ezredes katonai diktatúráját nyögte. 1954 után Szíria visszatért a parlamen­táris alkotmányos rendszerre, ez időtől kezdve Szíria szere­pe megnövekedett az arab vi­lág nacionalista és egységmoz­galmaiban, kapcsolata egyre szorosabbá vált az új Egyip­tommal. országban. Ipara főleg kézmű­ipar. A török uralom alól felsza­badulva folytonos küzdelmet kellett vívnia, hogy független­ségét elismertesse Szaud-Ará- biával és Angliával, s hogy ki­védje a Mussolini-féle Olasz­ország törekvéseit. Jemen mo­narchikus szerkezetű állam, sok feudális maradvánnyal. Az ország élén Achmed imám áll. aki egyben a legfőbb vallási vezető is. Az ország új politi­kai irányzata feltehetően nagy hatást gyakorol majd a szom­szédos adeni területek és pro­tektorátusok lakosságára. SZÍRIA JEMEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents