Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-30 / 178. szám
Szerda, 1958. július 30. 2 SOMOGYI NÉPLAP A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE A CSÚCSÉRTEKEZLET MEGTARTÁSÁT SÜRGETI Angol kommentárok a csúcsér tekexlétről London (MTI). A Sunday Times hangsúlyozza, nem szabad tűrni Jordánia iraki beavatkozását. Husszeint, aki még ilyesmi után vágyódik, a leghatározottabban figyelmeztetni kell, hogy ez homlokegyenest ellenkeznék azzal a céllal, amelynek kedvéért Anglia csapatokat küldött megsegítésére. A Star írja vezércikkében: A bagdadi egyezmény londoni értekezlete a lehető legszerencsétlenebb időben jött. Angliában az aggodalom uralkodik, hogy ez az értekezlet komolyan veszélyezteti a csúcstalálkozó kilátásait, amelyet nem lehet elég korán megtartani. A jobboldali Evening News írja vezércikkében: Az angol közvélemény egy emberként támogatja Macmillan arra irányuló fáradozásait, hogy minél gyorsabban csúcs- találkozót hozzon létre a közép-keleti válság megoldása céljából. Eisenhower és Dulles vonakodik, de Gaulienak saját elvei és törekvései vannak. Jobb lenne, ha a nyugati hatalmak igyekeznének gyorsan megegyezni, hogy azután mint egységes csoport találkozzanak majd Hruscsowal, akkor és ott, ahol akarnak, de gyorsan és minden jogászi szőrszálh asoga tás és kicsinyeskedés nélkül. Nagyon sok a tennivaló, és nagyon rövid az idő. Glubb pasa, aki mint az Arab Légió volt parancsnoka sokáig Husszein egyik első katonai tanácsadója volt, írja a Daily Maiiban: — Bármi legyen is a csúcs- találkozó kimenetele, Jordánia nem állhat helyt sokáig Egyiptom, Szíria és Irak ellenséges magatartásával szemben. Nagyon valószínűtlen, hogy Egyiptom megfizetné Jordániának az évi 12 millió font segélyt, még ha akarná is. (Ezt a segélyt Anglia fizette addig, amíg Jordánia nem mondta fel szerződését Angliával. A szerk. megj.) Ha nem sikerül pénzt előteremteni, nem lehet majd fizetni a jordániai hadsereget, amelyet fel kell majd oszlatni, vagy fel fog oszlani. Ha ez az utóbbi történik, akkor 20 000 katona özönli majd el a már amúgy is csődbe jutott országot, és ezek a katonák minden valószínűség szerint fegyverrel együtt fognak megszökni. A jordániai hadsereg jórészt a törzsek harcosaiból áll, akik jó katonák, ha szigorú fegyelem alatt tartják őket, azonban zendülésük leírhatatlan zűrzavarba döntheti az országot. Súlyosbítja Jordánia helyzetét, hogy a múlt héten elmaradt az esőzés, és az országot éhínség fenyegeti. Jordánia olyan irtózatos emberi tragédia előestéjén áll, amely mind komolyabb lesz, sőt elkerülhetetlennek látszik. Ämerikcsi vélemények a csúcsértekezlet kilátásairól James Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke kijelentette, az Egyesült Államok még mindig hisz abban, hogy a Közép-Kelettel kapcsolatos csúcsértekezletet az ENSZ keretén belül kell megtartani. Hagerty Hruscsov legutóbbi üzenetével kapcsolatban egy újságírónak azt mondotta, hogy az Egyesült Államok elképzeléseit a közép-keleti béke és nyugalom helyreállítására Eisenhower Hruscsovhoz intézett levelében már leszögezte, »-ezek a nézetek változatlanok« — mondotta Hagerty. A Szakszervezefi Világszövetség Végrehajtó Bizottsága rendkívüli ülésének határozatai Prága (MTI). A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága július 26—27-i rendkívüli ülésén több határozatot fogadott el. Felhívással fordult valamennyi ország dolgozóihoz és munkaszervezeteihez. A felhívásban elítéli az Egyesült Államok és Nagy-Britannia libanoni és jordániai fegyveres beavatkozását, és üdvözli az imperialista járom alól felszabadult iraki népet. Megállapítja, hogy a világ dolgozói örömmel fogadták a Szovjetunió békekezdeményezéseit és határozott állásfoglalását, amellyel megállította az imperialistáknak az arab országok ellen tervezett általános támadását. A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága felszólítja a világ dolgozóit: fokozzák erőteljes akcióikat az arab országokra nehezedő imperialista elnyomás ellen, az amerikai és angol fegyveres erők azonnali visszavonása érdekében. Legyetek szolidárisak a nemzeti függetlenségükért harcoló arab országok népeivel, követeljétek az angol—amerikai fegyveres erők kivonását valamennyi arab országból. Követeljétek kormányaitoktól, hogy — ha ez még nem történt meg — ismerjék el az Iraki Köztársaságot, foglaljanak állást az amerikai és angol csapatok azonnali visszahívása mellett — hangzik a többi között a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának felhívása. Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához intézett táviratában a Szakszervezeti Világszövetség 92 millió szervezett dolgozó nevében követeli, hogy az ENSZ haladéktalanul lépjen közbe az agresszív csapatok visszavonása, a csúcsértekezlet összehívása érdekében. Az arab országok dolgozóihoz és szakszervezeteihez intézett üzenetében a Szakszervezeti Világszövetség 92 millió szervezett dolgozó nevében biztosítja az arab országok népeit, mindent megtesz annak érdekében, hogy a világ valamennyi dolgozóját az arab népek függetlenségi harcának támogatására és a világbéke megvédésére mozgósítsa. Illetékes londoni amerikai körökben úgy tudják, hogy Dullest nem nyugtalanítja de Gaulle »független vonala« a tervezett csúcsértekezlettel kapcsolatban. Dulles állítólag utalt arra, hogy de Gaulle csupán szívesebben látná, ha a csúcskonferencia Genfben ülne össze, de alapjában nem vonakodik attól, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanács New York-i rendkívüli ülésén. Amerikai körökben egyébként úgy hírlik, de Gaulienak az a véleménye, rendkívül nagy a valószínűsége annak, hogy létrejön a tervbe vett csúcsértekezlet. Hír szerint azon a megbeszélésen, amelyet Dulles vasárnap Macmillan miniszterelnökkel és Sel- wyn Lloyd külügyminiszterrel folytatott, lényegében már meg is egyeztek a csúcsértekezlet előkészítését és a szükséges eljárási rendet illetően. A Washington Post Hruscsov válaszleveléről Nem York (Reuter). A Washington Post Hruscsov válaszlevelével kapcsolatban megállapítja, hogy figyelembe véve Eisenhower jegyzékének határozott hangját, megjósolható volt Hruscsov erőteljes meg- szövegezésű válaszlevele. Vajon mit nyert az Egyesült Államok Eisenhower levele által? — veti fel a kérdést a lap. — A világ nagy részének már úgyis az a meggyőződése, hogy az Egyesült" Államck szándékosan aláaknázta azt a lehetőséget,, hogy a háborús veszélyt csökkentsék. Az amerikai kormány eljárása sajnálatos módon megerősíti bizonyos körök ama gyanúját, hogy az Egyesült Államoknak és Angliának valóban vannak agresszív tervei a Közel-Keleten ... Egyre rövideisb a munkaidő a Szovjetunióban A számítások alapján 1956- ban a Szovjetunióban átlag 7,6 órás munkanapokat tartottak. Ez tehát 45,6 órás munkahetet jelentett. Idén a munkanapok és munkahetek átlagos időtartama már jelentősen csökkent, hiszen 1956 vége óta a szovjet munkások és alkalmazottak fokozatosan áttérnek a 7, illetve 6 órás munkanapra. Az SZKP XX. kongresz- szusa azt a feladatot tűzte ki, hogy több iparágban valósítsák meg a 7 órás munkanapot. Ezt elsősorban a föld alatti munkahelyeken dolgozok részére vezették be. Sőt egyik-másik szakmánál már áttértek a napi 6 órai munkára, vagyis a 36 órás munkahétre is. A többi iparágban és hivatalban hetente 41 órát dolgoznak az alkalmazottak. A közeljövőben Szovjetunió- szerte bevezetik a 40 órás munkahetet. Ez úgy történik, hogy az ünnepnapokat megelőző napokon és szombatonként mindenhol egy órával kevesebbet dolgoznak, vagyis ahol eddig a fenti napokon 6 órát dolgoztak, most 5 órára csökkentik a munkaidőt. A fenti tervek megvalósítása után, az elkövetkezendő években a szovjet dolgozik munkaideje heti 39,4 óra lesz. Ez a szám úgy jön ki, hogy bizonyos helyeken 7 órát dolgoznak, más kategóriáknál pedig már 4, illetőleg 6 órát. 1955-ben a heti munkaidő 47,2 óra volt. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a közeljövőben a világ többi államához viszonyítva a Szovjetunióban lesznek a legrövidebb munkanapok. Úgy gondoljuk, nem lenne felesleges, ha kissé visszateA hét-, illetőleg hatórás munkaidő bevezetése az egyik legfontosabb részét alkotja annak az intézkedés- sorozatnak, amelynek a célja a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelése. Hiszen nyilvánvaló, hogy a rövidebb íunkanap több lehetőséget nyújt a pihenésre, a művelődésre, a tanulásra cs a szórakozásra. Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei kötelezően kimondták, hogy a 40 órás munkahétre való áttérés mm csökkentheti a dolgozók keresetét. Sőt még azt sem jelentheti, hogy a munkabéreknek a régi színvonalon kell maradniuk, hanem állandóan emelkedhetnek. A szovjet kormány a munkanap megrövidítésével egyidejűleg emeli az alacsony fizetési bérhatár közötti különbséget. A rövidebb munkaidő arra kötelezi az igazgatókat és vállalatvezetőket, hogy nagyobb gondot fordítsanak a műszaki tökéletesítésre, s a munkavédelmi törvények betartására. Mindez a termelékenység emelkedéséhez, s ezzel együtt a kereset növekedéséhez vezet. Ezt bizonyítják a rövidebb munkaidőre áttért bánya- és kohóipari vállalatok tapasztalatai is. A vaskohászatban például 1958 első negyedében a munka óránkénti termelékenysége 15 százalékkal szárnyalta tül a tavalyi év hasonló időszakának színvonalát. A moszkvai elektromechanikai gyárban az idei első negyedben a munkások csaknem 22 százalékkal többet kerestek, mint a múlt év első negyedében. Végül még egy nagyon fontos tényre kell rámutatnunk. A rövidebb munkaidőre való áttérés s ezzel kapcsolatban a kintenénk a múltba. 1913-ban ^termelékenység növekedése a az orosz iparban átlag hetente 57,4 órát dolgoztak a munkások, a bányászatban és a kohászatban pedig még ennél is többet — 58,6 órát. Az élelmiszeriparban dolgozókat heti 62,8 órai munkára kényszerítették. Számos országban még napjainkban is ilyen színvonalon áll a munkaidő. Szovjetunióban nem jelent fizikai túlterhelést a dolgozók számára. A fenti eredmények törvényszerűen következnek a termelés gondosabb megszervezéséből, a széleskörű gépesítésből és automatizálásból, amelyek nemcsak meggyorsítják, hanem meg is könnyítik a munkát. 1 TTTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTT'TTTTTTTTTTTTf "▼▼•»▼TTVTVT'f' VTVvyvyvTVTTTTVTTTTVTVTTTTTTTTTTTTTTTTTITTTVTTyTTT'r ISMERJÜK MEG AZ ARAB-KELETET Á kairói rádió a csúcsértekezlet kérdéséről A kairói rádió beszámolt Hruscsov szovjet miniszterelnök legújabb leveleiről, majd hangoztatta, hogy a javasolt csúcsértekezlet »bíróság az agresszív hatalmak számára, ahol a széles nemzetközi közvélemény előtt fény derül ösz- szes terveikre.« A kairói rádió ezután így folytatta: »Ez az oka annak, hogy ezek a hatalmak igyekeznek kitérni a csúcsértekezlet megtartása elől, és továbbra is az értekezlet meghiúsításán mesterkednek.« Az iraki miniszterelnök nyilatkozata a Pravda tudósítójának Moszikva (TASZSZ). A Pravda tudósítója azzal a kéréssel fordult Abdul Karim Kasszem tábornokhoz, Irak miniszterelnökéihez, hogy nyilatkozzék níhány kérdésére. A tudósítónak válaszolva, az Iraki Köztársaság miniszter- elnöke többék közt kijelentette: Adatok az utóbbi idők amerikai nukleáris robbantásairól Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió megfigyelő állomásai az április 28-tól július 26-ig terjedő időszakban 32 nukleáris fegyverrobantást állapítottak meg, amelyeket az Egyesült Államok hajtott végre az említett időszakban a Csendes-óceánon. A robbantásokat a Marshall-szigetektől 5—6000 kilométerre fekvő szovjet állomások észlelték. Közük azt is, hogy a most folyó kísérlet-sorozat intenzitása minden eddigi amerikai nukleáris kísérletet felülmúl. Voltak napok, amikor két nukleáris robbantást is végeztek. — Kormányunk politikájának legfőbb célja a nép élet- színvonalának emelése, népünk felvirágzásának biztosítása. A régi alkotmány az imperialista érdekeket szolgálta. Ezt az alkotmányt ráerőszakolták az iraki népre. Mi biztosítani akarjuk a nép igazi szabadságát, ez forradalmunk célja. A külpolitika kérdéseiről szólva, a miniszterelnök a következőket mondotta: — Bennünket nem aggaszt az, hogy a nyugati hatalmak nem ismerték el az Iraki Köztársaságot. Szilárdan eltökéltük, hogy utolsó katonánkig, utolsó csepp vérünkig védelmezzük köztársaságunkat. De nincs támadó szándékunk semmiféle más állammal szemben. Tiszteletben tartjuk a más országokban fennálló rendszereket. Meggyőződésünk, hogy minden nép elismeri a forradalmat, amelynek győzelmét az iraki nép oly lelkesen ünnepelte. A legbarátibb szándékaink vannak a szocialista országok irányában — fejezte be nyilatkozatát a miniszterelnök. Olvasóink széles körben megnyilvánult kérésének teszünk eleget, amikor rövid ismertetőt adunk az arab népek országairól. Ezúttal Egyiptom, Szíria és Jemen politikai és gaz.lisági földrajzával foglalkozunk. Hat évvel ezelőtt, 1952. lius 23-án véget ért Faruk király korrupt, feudalisztikus jellegű uralma Egyiptomban. 1953 júliusában a változást végrehajtó forradalmi katonatisztek alakította forradalmi tanács kikiáltotta az Egyiptomi Köztársaságot. A köztársaság élén Nasszer ezredes váltotta fel 1954 februárjában Nagib tábornokot, majd június 23-án az új alkotmány elfogadásával Gamal Abdel Nasszert választottak hat esztendőre Egyiptom elnökévé. Az Egyiptomi Köztársaság megalakulása nagy lökést adott az arab nébek belső és külső felszabadulási harcának, állandó ösztönzést jelent az arab egyesülési vágyaknak. Az ar^b egység felé vezető törté-r nelmi úton az első nagy állomás Egyiptom és Szíria uniója, az Egyesült Arab Köztársaság létrejötte volt ez év február 1-én. Az EAK-hoz március 2-án Jemen is csatlakozott szövetségi államként. Területe több mint tízszerese hazánk területének, pontosan 994 300 négyzetkilométer. Lakóinak száma 23 millió, fővárosa Kairó (2 100 000), ismert nagyobb városai: Alexandria, Port Szaid és Szuez. A Földközi-tenger délkeleti partjainál elterülő nagy kiterjedésű országot nyugaton Líbia, délen Szudán, délkeleten a Vöröstenger, északkeleten Izrael határolja. A kiterjedés viszonylag kicsiny művelhető földterületet zár magába, 35 200 négyzetkilométert, s csak a Nílus árterületére és deltájára, valamint az öntözött földekre terjed ki, Egyiptomon keresztül fut a Szuezi-csator- na, amely a Vörös-tengert köti össze a Földközi-tengerrel. Egyiptom a legfejlettebb arab ország, de az évszázados török elnyomás, majd az azt követő angol uralom az elmaradottság számos béklyóját rakta az országra, s ezt az elmaradottságot a mostoha természeti körülmények segítettek konzerválni. Mezőgazdasága teljesen egyoldalúan fejlődött az elmúlt évtizedekben. Elsősorban a gyapot termesztésére fektették a fősúlyt, ez adta a kivitel 80 százalékát. Élelmiszertermelése nem fedezi a belső szükségleteket. Iparban korábban a textil- és cukorgyártást lehetett jelentősebbnek tekinteni. Az állandó külkereskedelmi deficitet részben a Szuezi-csatorna jövedelméből fedezték. A köztársaság hat éve máris változást eredményezett az ország gazdasági szerkezetében, bizonyos javulást hozott az egyiptomi nép életében, bár az ország előtt még nagyon sok megoldandó probléma van. A még teljesen végre nem hajtott földreform gyakorlatilag megdöntötte a nagybirtokos osztály politikai hatalmát, sa parasztság egy részének helyzetét javította. Az új kormány igyekszik véget vetni a mező- gazdaság egyoldalú fejlesztésének. Ugyanakkor felismerték, hogy iparosítás nélkül az ország gazdasági problémái lényegében nem oldhatók meg. Az 1956-ra befejeződő ötéves iparfejlesztési terv ennek a felismerésnek alapján készült, s a terv végrehajtásában óriási a szerepe a Szovjetunióval EGYIPTOM jú1955 óta megkötött gazdasági, kereskedelmi és technikai együttműködési egyezményeknek. (Kohászati és gépgyár, vegyi- és olajfeldolgozó kombinát tervei stb.) Az iparosításnak máris vannak eredményei: nagyarányú híd- és útépítkezés, gumiabroncs- és műtráSzíria a Földközi-tenger keleti partvidékéről húzódik befelé a szárazföld felé, a tengeren kívül Törökország, Irak, Jordánia, Izrael és Libanon határolja. Területe 184 920 négyzetkilométer, lakóinak száma négy és félmillió. Fővárosa Damaszkusz (350 000), nagyobb városai Aleppo és Homs. Főleg mezőgazdasági ország, mezőgazdasága széleskörű, legfontosabb exportcikke ma már a gyapot. Lehetséges, hogy a szíriai föld méhében vas és olaj is rejlik, jelenleg azonban iparilag elmaradott ország, legfontosabb ipari ágazata a textilipar, mely körülbelül 600 000 személyt foglalkoztat. Szírián keresztül futnak az iraki Kir- kukból kiinduló olajvezetékek, amelyek Banyas városnál érik el a tengerpartot. A jemeni imámság az Arabfélsziget délnyugati részén fekszik, Szaud-Arábia és az adeni protektorátus szomszédságában. Területe 120 000 négyzet- kilométer, lakóinak száma 5 millió, többségükben mohamedánok. Fővárosa az ország belsejében fekvő ötvenezer lakosú Sana. Jemen egyes részei Arábia legtermékenyebb vidékei közé tartoznak. Árpa, rizs, gyümölcsök és kávé a legfontosabb termékei, állattenyésztése jelentős. Valószínű ásványkincsei még feltáratlanok, néhány éve olajkutatás kezdődött az gyagyár építése, vasúti anyag korszerűsítése stb. Az ország egyébként 1881- ben került angol uralom alá. 1922-től névleg független, az angolok tényleges kivonulását azonban csak az 1954-es szerződéssel érték el. Az első világháború előtt Törökországhoz tartozott, a háború után francia protektorátussá vált. A két háború közti időszak állandó küzdelem a franciákkal a függetlenség elnyeréséért. Névlegesen 1941 szeptembere, gyakorlatilag 1946 áprilisa óta független. Szomszédai részéről állandó nyomásnak volt kitéve, Irak és Jordánia részéről folytonosan kísértett a bekebelezés veszélye. Az onszág 1949-től 1953 végéig Sisakli ezredes katonai diktatúráját nyögte. 1954 után Szíria visszatért a parlamentáris alkotmányos rendszerre, ez időtől kezdve Szíria szerepe megnövekedett az arab világ nacionalista és egységmozgalmaiban, kapcsolata egyre szorosabbá vált az új Egyiptommal. országban. Ipara főleg kézműipar. A török uralom alól felszabadulva folytonos küzdelmet kellett vívnia, hogy függetlenségét elismertesse Szaud-Ará- biával és Angliával, s hogy kivédje a Mussolini-féle Olaszország törekvéseit. Jemen monarchikus szerkezetű állam, sok feudális maradvánnyal. Az ország élén Achmed imám áll. aki egyben a legfőbb vallási vezető is. Az ország új politikai irányzata feltehetően nagy hatást gyakorol majd a szomszédos adeni területek és protektorátusok lakosságára. SZÍRIA JEMEN