Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-27 / 176. szám

Vasárnap, 1058. július 81. a SOMOGYI NÉPT Rendeződik as élet as Iraki Köztársaságban Bagdad (MTI). A Tanjug je­lentései szerint az Iraki Köz­társaságban újból működnek mindazok a távíró- és távbe­szélő vonalak, amelyeket a forradalom idején biztonsági intézkedések miatt kiiktattak a forgalomból. A bagdadi re­pülőtéren ismét leszállnak a Bagdad—Damaszkusz—Kairó útvonalon közlekedő gépek. A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében mind­azok az egyetemi hallgatók, akik a régi rendszer alatt po­litikai magatartásuk miatt kül­földre kényszerültek, most visst»térhetnék az országba. A pddzilgym misztérium mellett új hivtatal kezdi meg működé­sét, amely a királyi család va­gyonának kezelését végzi, ez a hivatal leltárt készít a ki­rályi család vagyonáról, és végrehajtja annak felosztását. A kormány határozatot ho­zott arról is, hogy a régi rend­szer funkcionáriusait, akik ha­talmukat személyi vagyonszer­zésre is felhasználták, bíróság elé állítják, és a bíróság deríti ki vagyonuk eredetét. Leváltották a gazdaságfej lesztési hivatal funkcionáriu­sait, akik az iraki olajforrá­sokból eredő jövedelemnek 70 százalékát tartották kezükben. Ezzel egyidejűleg megalakult az új gazdaságfejlesztési hiva­tal, amelynek élén K^'-zam miniszterelnök áll. A kor­mány közölte azt is, hogy Irak désat vesz az arab országok novémberbeh megtartandó kai­rói olajkonferenciáján. Az elő­ző rendszer visszautasított minden nemzetközi együttmű­ködést az olajkiaknázási kon­cessziók politikájának egybe­hangolására. Az Interparlamentáris Uaíó sürgeti a csúcsértekezlet mielőbbi megtartását Rio de Janeiro (MTI). Nyu­gati hírügynökségek jelentése szerint az Interparlamentáris Unió 47. konferenciájának tel­jes ülése egyhangúan elfogad­ta azt a határozáti javaslatot, amely a csúcsértekezlet lehető, legrövidebb időn belüli meg­tartását ajánlja. A norvég delegátus öröm­mel üdvözölte, hogy a közel­Felrobbant egy amerikai Tiior- raketalövedék Vera! (AP). A Cape Cana- veral-i kísérleti terepien szom­baton hajnalban kilőttek egy Thor középhatósugarú ballisz­tikus rakétalövedéket, amely azonban húsz másodperccel később a levegőben felrob­bant. A rakétalövedék részei lángolva és erősen füstölve az óceán vizébe hullottak. A rob­banás oka még nem ismeretes. jövőben összeül a csúcsérter kéziét, s hangsúlyozta, hogy az ENSZ keretében minden év­ben meg kellene rendezni ilyen konferenciát. Roda olasz de­legátus bíráló szavakkal emlé­kezett meg arról, hogy »-bizo­nyos nyugati akciók a leg- reakciÓ6abb arab kormányokat támogatják«. »Minél inkább e vonalat követik a nyugati ha­talmak, annál nagyobb lendü­letet adnak az arab egyesülés folyamatának« — mondotta. Mi less a bagdadi paktum új neve? London (AP). Londoni érte­sülések szerint lázas tanako­dás folyt, hogy milyen új ne­vet adjanak a bagdadi pak­tumnak, amelynek miniszteri tanácsa hétfőn ül össze Lon­donban. Hivatalosan jelenleg még a »bagdadi paktum« név van érvényben, bár Irak, amelynek fővárosában a szö­vetséget 1955-ben létrehoztak, a hétfői értekezleten nem kép­viselteti magát. A szövetség tagjai nem ismerik el az iraki forradalmi rendszert, amely megdöntötte a királyságot, Londonban a paktum köz­pontjához közelálló körökben kijelehtik, hogy az új név »Közép-keleti szerződés szer­vezete« (METO), vagy valami hasonló lesz, de semmiesetre sem »ankarai paktum« vegy »te-heráni paktum«. Ne MZETKOZl s ZEMLE Mit várhatunk a csúcstalálkozótól ? Képzeljük magunkat egy (találkozóra, de az imperialis- piüanatra valamelyik háború- fák halogató, késleltető politi- ra spekuláló amerikai milliár- ! kájnkkal igyekeztek megingat- dos vagy politikus helyébe, j ni az egyszerű embereknek a Milyen kitűnően festett szá- I csúcsértekezletbe vetett hitét mukra a világpolitikai hely- j és bizodalmát. Már-már sokan zet még egy héttel ezelőtt! Li- | arra gondoltak, hogy ez a ha- banonban állig felfegyverzett lógató imperialista taktika leg- ámerikai tengerészgyalogosok aiábbis átmenetileg sikert arat. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztató jelen­tése szerint a lottó 30. játék­hetére 2 562 706 szelvényt küld­tek be a fogadók. így egy-egy | biztosítsa a közép-keleti bé- nyerőcsztályra mintegy 961 000 j két. Bizony, hatalmas változás forint jut. Mivel telitalálatos szálltak partra; Jordániában angol ejtőernyősökét dobtak le; Egyiptom túlsó oldalán, nyugati szomszédságában: Li­banonban is angol csapatok törtek rá erre a gyenve, fegy­vertelen országra. Világszerte sokan úgy érezték, hogy a koc­ka el van vetve, nem lehet meggátolni a harmadik világ­háború kitörését. Alig néhány nap telt el az­óta — s ma már mindenki a készülő csúcstalálkozóról be­szél, amely arra hivatott, hogy Ebben a helyzetben robbant ki a közép-keleti válság. Liba­nonban népfelkelés támadt az imperialistabarát kormány el­len, majd Irakban bátor haza­fiak kikiáltották a köztársasá­got, eltörölték a föld színéről a korrupt, feudális, a gyarma­tosító nagyhatalmakkal össze- fonodótt rendszert. Felborult a közép-keleti egyensúly, szelvény ezúttal sem akadt, a szerencsés négytalálato6ok kő- j zött két osztályra jutó nyere­ményt osztanak szét. Négy találatot is mindössze 12 fogadó ért el, nyereményük egyenként 160 109 forint. A há- romtalálatos szelvények száma ! 2013, amelyekre egyenként 177 | forint nyeremény jut. A 62 732 kéttalálatos szelvényre egyen­ként 15,30 forintot fizetnek. ez, ilyen rövid idő alatt, a bizonyos amerikai politikus most nyilván szorgal­masan szedi a fejfájás elleni tablettákat, vagy nyomdafesté­ket nem tűrő szavakkal szidja az égi hatalmasokat. es Mi t**tte lehetővé Selwyn Lloyd „tanácsa“ az angol ifjúságnak a külpolitikái helyzetnek ezt a héímérföldes léptekkel bekö­vetkező, hihetetlenül gyors megváltozását? amelyre pedig Londonban s 'z j Washingtonban oly gondosan tőkés es vigyáztak. Nyilvánvalóvá vált, hogy nincs az az erő, amely a feltörekvő, i mperialistaellenes arab nacionalizmusnak útját állítatná. De az imperialisták mégis megkísérelték a lehetet­lent, s fegyveresen próbálták útját állni az újnak, az arab népek egyesülési törekvésének. Ez az imperialista agresszió — ahogy mondani szokták — még a vakot is látóvá tette. Az em­beriség túlnyomó többsége Előadásokon, újságcikkek- j mélységesen London (TASZSZ). Selwyn Lloyd angol külügyminiszter az angol alsóházban írásbeli interpellációra válaszolva azt »ajánlotta« az angol ifjúsági szervezeteknek, hogy ne ve­gyenek részt a jövő évben Bécsben rendezendő VII. vi­lágifjúsági találkozón. Kije­lentette, hogy a VIT célja csu­pán az hogy »kommunista propaganda céljaira használ­ják majd fel az ifjúságot.« felháborodott ben gyakran hallunk, illetve ezen a szinte leplezetlen me- olvasunk arról, hogy a béke rényleten. Egyszerű emberek legfőbb biztosítéka: a Szovjet- : tíz- meg tízmilliói és hivatalos unió békeszerető politikája. - tényezők — a szocialista orszá- hogy a Szovjetunió a béke őre, j ffok vezető körein kívül külö- Nos, ennek az Igazságát mu- j nősen az ázsiai és az ameri­Az Arab-Kelet Líbiától Kuwaitig Egyike korunk leginkább előtérben álló kérdésének az arab népek egységének eszmé­je. A megvalósítás első részé­be akkor lépett, amikor az Egyiptomi Köztársaság, mely 1952. július 23-án lerázta a mo­narchikus igát, és így a mo­dern fejlődés útjára léphetett. 1956-ban a Szovjetunió és a népi demokráciáik erkölcsi tá­mogatásával ellen tudott állni Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael együttes támadásá­nak. Egyiptom akkori sikere szár­nyakat adott az arab nemzeti gondolatnak. Ez év elején a Szíriái Köztársaság Egyiptom­mal egyesült, megalakítva az Egyesült Arab Köztársaságot. Röviddel azután a dél-arábiai Jemen is államszövetségre lé­pett az Egyesült Arab Köztár­sasággal, létrehozván az Egye­sült Arab Államot. Jordánia és Irak feudális or­szágainak reakciós királyai megpróbáltak ugyan egy ellen­szövetséget alakítani Arab Szövetség néven, azonban alig néhány hónap után ez az ál­lam ma már a múlté. Irakban megdöntötték a királyságot, és az új iraki kormány szoros szö­vetségre lépett az Egyesült Arab Köztársasággal. U gyári­akkor a kis, félig keresztények lakta arab államban, Libanon­ban az arab nacionalizmus lángjai szintén magasra csap­tak, és az ország nagyobbik ré­sze ma a felkelő hazafiak ke­zén van. A tőkés nagyhatalmak szá­mára az Arab-Kelet rendkívül fontossággal bír a terület stra­tégiai helyzete és óriási kő- olajkészletei miatt (a kapita­lista világ kőolajkészleteinek kb. 60 százaléka ezen a terü­leten található, és kiaknázási joga a nyugati olajmonopóliu- moké), nem volt haj­landó tétlenül nézni az arab népek nemzeti mozgalmainak elsöprő sikereit. Először a dip­lomáciai kombinációkkal lét­rehozott bagdadi paktummal — melynek éle a Szovjetunió ellen is irányult — próbálták megosztani az arab világot. Miután Irak, a bagdadi pak­tum egyetlen arab állama és az imperialisták közel-keleti fő támasza az iraki forradalom első következményeként kilé­pett a bagdadi paktumból, a tőkés hatalmak nyílt interven­cióra szánták el magukat. így kai országok kormányai is — elítélik az amerikai—angol ag­ressziót. S áruikor ismeretessé vált Hruscsov elvtárs ajánlata a tat iák be roppant szemlélete­sen a múlt hét eseményei. Ki kezdeményezte abban a patta­násig feszült nemzetközi hely­zetben. hogy a világ vezető ál­lamférfiai üljenek le egy asz- ' csúcsértekezletre vonatkozólag, tálhoz, és mentsék meg az [ a közvélemény hatalmas nyo- ember’sésret a fenyegető világ- ' mása folytán a vezető impe- került sor leplezetlen amerikai j katasztrófától? Tatán az Egye- i rialista politikusok képtelenek Deavatkozásra Libanonban, an- sült Államok elnöke vagy voltak visszautasítani ezt az Anglia, kormányfője? Szó sincs rda! A Szovjetunió miniszter- elnök», Hruscsov elvíárs volt goi partraszállásra Líbiában és Jordániának angol ejtőernyő­sök által való megszállására. A legkisebb területű állam — melynek egyúttal a Közép- Keleten- legnagyobb az olaj- termelése —, Kuwait, egyelő­re brit védnökség alatt áll, és ezért a brit imperialistáknak ott nem kellett beavatkozni, miután már a helyszínen van­nak. Ezek azok a konfliktusok, melyeknek megoL...,sát a világ a Szovjetunió által javasolt csúcsértekezlettől várja. Jelmagyarázat: 1. USA 6. flotta tengerészgyalogosainak partraszállása Libanonban. 2. Az adanai USA légitámasz­pont. 3. Légi úton érkezett amerikai csapatok összevonása Törökországban. 4. Ejtőernyős USA csapatok szállítása Liba­nonba. 5. Brit tengerészek partraszállása Líbiában. 6. Brit ejtőernyősök szállítása Jordániába. 7. Brit csapatösz- szevonások Cipruson. 8. Brit légitámaszpontok. 9. A bagda­di paktum tagjai. ajánlatot. Különösen Nyugat- Kurópában, ott Is elsősorban Angliában hatott ez a tömeg­az, aki drámai hangú felhívást ; hangulat a kormánykörökre. Intézett a nagyhatalmak veze- j hiszen Angliában az ellenzéki tőihez, és csúcstalálkozóra ■ Munkáspárt — nyilván már a hívta őket. ! jövő évben esedékes válasziá­Nem volt megiepő ez a szov- ! sokra gondolva — élesen elle- jet lépés. Hiszen a tények meg- nezte a közép-keleti angoi- cáfolhatatlan bizonyítékot szol- , amerikai intervenciót. Maemil- gáliaínak rá, hogy ahányszor j *a!1 tanácsára aztán Ersenho- csak a második világháború | wsr ** többé-kevésbé beadta a óta sor került a nagyhatal- i derekát, s így a két nyugati mák államférfiainak találko- \ nagyhatalom azt válaszolta a zójára, kivétel nélkül mindig i Szovjetuniónak, hogy az ENSZ Szovjetunió volt a kezdemé- r.®^z^onsági Tanácsának a kere ni az értekezlet munkájába az érdekelt arab országokat is. Ezek után a csúcsértekezlet megtartásának határidejét még lehet ugyan különböző Imperialista mesterkedésekkel hátráltatni, de magát a csúcs- értekezletet semmiféle módon nem lehet már megakadályoz­ni. Nagyon tanulságos dolog ta­nulmányozni, hogyan is foglal­koznak most az amerikai la­pok a leendő csúcstalálkozó­val. Maga az imperialista saj­tó elárulja, hogy az amerikai vezető körök még jó képet sem tudnak vágni ehhez az érte­kezlethez, s körülbelül úgy mennek majd oda erre a talál­kozóra, mint a fogfájós ember a fogorvoshoz. Nagyon találó a Washington Post hasonlata; »Az Egyesült Államoknak most olyan pikniket kell ad­nia saját hátsó udvarában, amelyre nem látja szívesen vendégeit«. A Nem York Ti­mes arra figyelmezteti az ame­rikai kormányt, hogy ne meg­próbáltatásnak tekintse ezt a reá kényszerített csúcsértekez­letet, hanem próbáljon itt al­kalmat keresni arra, hogy a propaganda területén felvegye a versenyt a Szovjetunióval. Különböző amerikai lapok azt követelik saját kormányuktól, hogy még a csúcstalálkozó megtartása előtt terjesszen elő konkrét javaslatokat a közép­keleti kérdés megoldására, és így vegye ki a kezdeményezést a Szovjetunió kezéből. S most próbáljuk röviden elemezgetni: vajon lesz-e megegyezés nyező fél. Ismeretes, hogy ta­valy novetpber 6-án, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulóján mondott ünnepi beszédében szintén Hruscsov elvtárs volt az, aki javasolta, hogy a megérett nemzetközi problémák tárgya­lására tartsanak csúcsértekez­letet. Az év első negyedében még úgy látszott, hogy az idén nyáron sor is kerül a csúcs­'tet között tartsanak megbeszé­lést a közép-keleti helyzetről. A szovjet kormány nem so­káig gondolkozott a viszontvá­laszon. Még 24 óra sem telt be­lé, amikor már napvilágot lá­tott Hruscsov elvtárs üzenete arról, hogy a Szovjetunió haj­landó a Biztonsági Tanács ke­retei között kormányfői szin­ten tanácskozni, s az az állás­pontja, hogy ezen a csúcsmeg­beszélésen Nehru indiai mi­niszterelnöknek is ott kell len­nie, továbbá, hogy be keli von­ezen a csúcsértekezleten. A kérdésnek azonban az ilyetén feltevése nem szerencsés, hi­szen önmagában már az is rop­pant nagy jelentőségű, hogy a Szovjetuniónak sikerült megál­lítani a közép-keleti imperia­lista agressziót, és sikerült tár­gyalóasztalhoz kényszeríteni az imperialistákat. Azután: már több nyugati hírforrás is felvetette azt a gondolatot, hogy ez a csúcsta­lálkozó ugyan »papíron« csak a közép-keleti helyzettel fog­lalkozik majd, de a Szovjet­unió valószínűleg felhasználja majd az alkalmat, hogy a többi vitás nemzetközi kérdésben is tárgyalásokat folytassanak. S na akárcsak egy pontban meg­egyezés történik, ez megköny- nyíti majd más irányú meg­egyezések elérését is. Ami a szorosan vett közép­keleti helyzetet illeti, kár len­ne előre találgatni, hogy ilyen vagy olyan alapon lehetséges-e a megegyezés. Az egyik legfon­tosabb kérdés nyilván az lesz majd, hogy a jövőben milyen feltételek mellett juthatnak hozzá a nyugati hatalmak — elsősorban a nyugat-európai országok a közép-keleti olaj­hoz. A jelenlegi helyzetben mindenképpen komoly lehető­ség van rá, hogy a csúcstalál­kozó sikerrel végződik majd. Persze, éretlen dolog lenne most már azt várni a megbe­széléstől, hogy most majd be­köszönt az örök béke korszaka, s megszűnik minden imperia­lista háborús mesterkedés. Hogy csak egy jelenséget em­lítsünk: a ma élő nemzedék szemtanúja annak, hogyan hullanak részeikre a régi gyar­matbirodalmak, hogyan vívják ki sorra egymásután függet­lenségüket a gyarmati népek. De szemtanúi vagyunk annak is, hogy az imperialisták nem »nyelik le« szó nélkül ezeket a »békákat«, s mindenféle ár­mánykodással, ha kell, fegyve­resen is iparkodnak a fejlődés útjába állni. (Lásd: Indonézia, Vietnam, Algéria stb.) Világos, hogy ez így lesz a jövőben is. A csúcsértekezlettől tehát semmiképpen sem szabad cso­dát várni. Annyi azonban bi­zonyos, hogy a csúcsértekezlet puszta ténye: a világ békesze­rető erőinek nagy dia da!*, amely jelentősen hozzájárul a világhelyzet enyhüléséhez, a háborútól tartó emberiség fel­lélegzéséhez. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents