Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-25 / 174. szám

SOMOGYI NÉPI/AP 5? Péntek, 1958. július 25. ( ÚJ ÜZEMHÁZ ) 10 OOO eső- és mühőrhabát ft egyedévenként A z építkezés lassan befe- jezéshez közeledik a csurgói Napsugár Ktsz udva­rán, ahol a modem üzemházon dolgoznak szorgosan a kőmű­vesek. Augusztus 20-án avat­ják fel az épületet, ami új fe­jezetet nyit a szövetkezet ed­dig is gazdag történetében. A gyönyörű épület a legmoder­nebb szövetkezeti üzemiház lesz a Dunántúlon. Harminchárom méter hosszú és tizenkét mé­ter széles az épület. A munkatermeket még csak képzeletben vetíthetjük ma­gunk élé. Minden ragyogni fog, a parketta tükörfényes lesz, s olyan példás tisztaság uralko­dik majd mindenfelé, hogy azt gondolja a betévedő idegen: kórházba tévedt és nem mun­kahelyre. Senki se teheti be a lábát cipőben ide. Minden dol­gozó műbőr papucsot kap, s csak abban járkálhat a mun­katermekben. Nappal harminc­két ablakon át ársíd a termekbe a napfény, bonus időben pedig és éjszaka neoncsövek áraszta­nék fényt az asztalokra, varró­gépekre. Az anyag liften jön fel az épület alatt elhelyezett 13x12 méteres rsktárhstyiaég- bői, a készáru pedig az épület vécében lévő fedett rámpán kér® kontinerefcbe rakva te­hergépkocsira. Az épülethez betonút vezet, hogy ne legyen zökkenő a szállításiban. fia idén nem is, de jövőre parko­sítják az új üzemház környé­két. Nagyon fellendül a szövetke­zetben a munka a megnyitás után. Az áj üzemház huszonöt százalékos te rmeléken ység emelkedést hoz, lehetővé teszi a férfi és női konfekció egye­sítését, s módot nyújt arra is, hogy exportra termeljenek. Á női és férfi konfekciÓ6 részleg egyesítése meg takarítást is je­lent, mivel csökken a nem ter­melők száma. Nagy jelentősé­ge van az ú-j üzemhiáznak a szolgáltató részlegek fellendí­tése szempontjából is. Ahol je­lenleg a kon fekciószabóság dolgozik, divatezabó6ág nyílik. Ez is elősegíti a szövetkezet tervének megvalósulását, hogy minél jobban emeljék a mére­tes rendelések számét. Az új üzemház megszünteti az eddigi szétszórtságot is, így lehetőség nyílik a szalagszerű termelés bevezetésére. Az új épületben már új gépek, pél­da«! gombvarró gépek is dol­goznak majd. A z ország minden sarká­' * ban jól ismerik a csur­gói Napsugár Ktez bőrkatoétait. Sokas postán adják fel távoli városokból a rendelést. Ősszel azzal örvendeztetik meg a vá­sárló közönséget, hogy a né­met anyag helyett magyar mű­bőrből készítik a kabátokat. Sokkal tartóeatofoak, ssebbek leseinek az új bőrkabátok, fa­zonban is sok ú jat hoznak, s ami a legfontosabb, árban semmi különbség nem lesz. A magyar műbőrnek az az elő- ; nye, hogy hidegen nem törik, mivel sokkal puhább, lágyabb az anyag. Az új üzemházfoan a terme­lés állandóan emelkedni fog. Az eső- és műbőrkabáíoktxM negyedévenként 10 ezer dara­bot gyártanak majd. A tervek szerint általában mindenből kisebb sorozatokat készítenek, de a fazonok szá­mát emelik, hogy a választé­kot növeljék. Sajnos, a válasz­tók növelése elé sokszor aka­dályok gördülnek. A kiskeres- kedeleip közvetlenül nem ve- ^ heti át a szövetkezettől az árut, | a nagykereskedelem pedig sok­szor visszautasítja azt az árut, amit terven felül készít a szö­vetkezet, vagy kis tételben gyártott. így aztán nem tud­ják elhelyezni az árut, csak nagy nehézségek árán. Változ­tatni kellene azon a kötöttsé­gen, hogy a nagykereskedelem csak a tervezett árut veheti át. Előfordult például, hogy a fér­fi börszandált, amely az üz­letekben hiánycikk volt, a ke­reslet ellenére sem vették át sehol, a legnagyobb nehézsé­gekbe ütközött az áru elhelye­zése. Idén az eddigieknél sokkal nagyobb számban vesz fél a szövetkezet ipari tanulókat. Legalább 8—10 tanuló képezi majd a szabó utánpótlást. A fodrász és cipész szaVrr-^'-oT1 nagy a telítettség, ide nem felvétel. Azonban a szabó ta­nulók képzését a leglelkiisme­retesebben, a legjobb körül­mények között biztosítják. A szövetkezet feladata lenne a kisiparosok szocialista útra vezetése, azonban a korlátozó rendelkezések következtében ez teljesen lehetetlen. Nem tudnak egyetlen kisiparost sem felvenni, mivel a létszámkeret erősen kötött. Valamit itt is tenni kellene, hogy a szövet­kezet foglalkozhassak kisiparo­sok felvételével. A szövetkezet létszáma 1 *- százharminc. Vidéken is vannak női szabó és cipőja­vító részlegei. Berzencén sza­bó, Iharosberényben és Po- gányszentpéteren cipőjavitó részleg van. A közeljövőben szeretnének Gyékényesen és Zákányban cipőjavító részleget létesíteni. A szövetkezet eddig se volt szegény, de az új üzemház tel­jes felépülésével még gazda­gabb lesz, s remélhetőleg nem áll meg a fejlődésben a jövő­ben sem. Lajos Géza Megkezdődött az új gabona felvásárlása A Terményforgalmi Vállalat és a föMmű vess következetek raktárai időben felkészültek az új gabona vásárlására. A tá­roló helyeket kitakarították, gondosan fertőtlenítették, s alig, hogy ezzel a munkával végeztek, máris n-ekikezdlek a gabona átvételének. Amint az eddigi tapasztalat mutatja, a dolgozó parasztok késedelem nélkül beviszik a cséplőgép- részt, s csak kevés az olyan termelő, aki a cséplést követő ötödik napon még nem teljesí­tette ezt a kötelességét, és emiatt a cséplőgéprész mennyi­ségét 10 százalékkal fel kell emelni. Amit hibának lehet felróni az első tapasztalatok utón, az, hogy a községekben a kedvező időjárás ellenére sem megy olyan ütemben a cséplés, mint az kívánatos vol­na, mert sok helyen nem gon­doskodnak kellő szám ú csép- lőmunkásról, s a kaláka meg­szervezésével sem foglalkoz­nak úgy, mint ahogy az szük­séges lenne. Ez pedig fékezi a termén y fel vásárlást. A természetbeni földadó kö­telezettség teljesítése július el­sejével vált esedékessé. Na­gyon örvendetes, hogy megye- szerte már a cséplőgéptől a cséplőrésszel együtt viszik be a föld után adóként járó gabo­nát a terményraktárba. A gaz­dák, akik úgy gondolkodnak, hogy ezáltal leteszik a földadó gondját, mentesülnek az ottho­ni tárolás vesződségétől is. A Terményforgalmi Vállalat ebben az esztendőben éppúgy, mint tavaly, jó árat fizet a ter­melők felesleges gabonájáért. A felvásárló helyek máris nagy mennyiségben vásároltak árpát, és megkezdődött a sza­bad búza és rozs átvétele is. Az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogy a vártnál jobb a termés őszi árpából, és kielé­gítő a kenyérgabonák hozama is. Ez utóbbiak átlaga nem éri ugyan el az előző évi mennyi­séget, de minőségben nagyon kiválóak. Az időben aratott és gondosan, tisztán elcsépelt bú­za és rozs hektoliter súlya gyakran lényegesen meghalad­ja a szabványt. Az ilyen búza után térítést kap a termelő. Ez az összeg például 83 kg hek­toliter súlyú búzánál mázsán­ként eléri a 10 forintot is. Jó árat fizet a vállalat az ipari felhasználásra alkalmas tavaszi árpáért, amikor má­zsánként 260 forintot ad a ter­melőnek. A gazdák azt mond­ják, éppen ezért megéri az, hogy tavaszi árpájukat keve­redés mentesen, külön csépel­tessék el, és feleslegüket ipari árpaként ajánlják megvételre. Nemcsak ennek révén jár­nak jól a termelők, hanem ak­kor is, ha értékesítési szerző­dést kötnek új termésű gabo­nájukra. A szerződéses kötele­zettségek teljesítése igen jó ütemben halad: a gazdák ké­sedelem nélkül, sok helyütt közvetlenül a cséplőgéptől szállítják el a raktárakba ter­ményüket. A szerződéskötéssel különösen jól jártak azok, akik sörárpára is kötöttek megálla­podást, mert tíz forinttal ma­gasabb árat kapnak így, mint­ha szabadon értékesítenék. Híradás a marcali járás földmdvesszövei- kezeteinefc életéből Nagy segítséget ad a dolgozó parasztoknak a burgonyabogár el­leni védekezéshez a marcali föld­művesszövetkezet. Porozó- és per­metezőgépeket bocsát a dolgozó parasztok rendelkezésére napi 10 forintos használati díj ellenében. Az öt porczógép azonban kevésnek bizonyult, háromszor ennyire len­ne szükség. • * * A marcali járásban megsokszo­rozódott a dolgozó parasztság gé­pi munka igénye. Ma már gép- hiánnyal küzd a Tapsonyi Gépál­lomás, ugyanis a dolgozó paraszt­ság nemcsak szántásra, hanem ga­bonabetakarításra is igényli a gé­peket. * * * Régi álma valósul meg a nagy- szakácsi szövetkezet tagságának: a közeljövőben kivál szövetkeze­tük a tapsonyiból. A nagyszaká­csiaknak minden lehetőségük meg­van arra, hogy önállóan gazdál­kodjanak. Rajtuk áll, hogy jól használják fel ezeket a lehetősé­geket. * * • Nagy gondot fordít a marcali föidművesszövetkezet a lakosság nyári italellátására. Valamennyi egységében kapható állandóan hü­tött sör. Tizenegy közétkeztetési egységéből hetet korszerű beren­dezéssel látott el, a további négy ellátása is. folyamatban van. Az italboltokat* kimeszelték. A húsellátásról is megfelelően gondoskodtak. Saját hizlaldájuk sertésállományát száz darabról kétszázra emelték. A jó ellátáson kívül szép jövedelmet is jelent a hizlalás a szövetkezetnek. «arai Imre FJK-elősfdó Jó ez a munkamódszer? Fiizi Ferenc, a Kaposvár és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet igazgatósági el­nöke állandóan tele van mun­kával. Nem is csodálatos, hi­szen ennek a földművesszö­vetkezetnek van a legnagyobb körzete a megyében, a leg­több egységgel. Számoljunk csak: — Tizenhat község tartozik hozzánk Kaposvár környékén — mondja az elnök. — Ebben összesen 96 egységünk műkö­dik, beleértve a felvásárló helyeket, darálókat, vegy es­és italboltokat, áruházat, rak­tárakat. Négy teherautó és két fogat biztosítja az áru- szállítás zavartalanságát. A teherautók hetenként kétszer- háromszor látogatják boltja­inkat, viszik az új árukat, és hozzák a felvásárolt terméke­ket, megüresedett ládákat, göngyölegeket. Van tehát munka, van az igazgatóság elnökének tenni­valója bőven. Fűzi Ferenc azonban panaszkodik: — Napközben nem lehet ebben az irodában dolgozni. Mindenki láthatja, k étper­cenként jönnek a legkülön­bözőbb területről a dolgozók, kérdésekkel, elintéznivalók­kal, problémákkal. Én csak akkor tudok nekilátni mun­kámnak, ha a rendes munka­időnek már vége. Valóban, az elnöki iroda mindig tele van emberekkel. Ki két percet vesz el Fűzi Ferenc idejéből, ki többet. De legtöbbet maga az elnök ra­bolja perceit. A dolgozók által kitöltendő törzslapokat kell széthordani a körzetben? Megtelt valamelyik italbolt biliárd-asztalának »pénzes­fiókja«? Az elnök gépkocsiba ül, és mindenhova ő maga megy, mindent maga intéz. Még az ilyen egészen apró dolgokat is. Jó ez a munkamód­szer? Úgy gondoljuk, nem. Ezért, az elaprózódás mi­att nem jut ideje sa­ját munkájának elvégzésé­re napközben Fűzi Ferencnek. Két megoldás lehetséges. Ha a jövőben is mindent maga akar elvégezni, ám tessék, de ebben az esetben lényegesen csökkentse beosztottjainak nagy számát. Hisz eljárása azt mutatja, nem nagyon biz- za rájuk az apró elintézniva­lókat. A másik viszont az, hogy Fűzi Ferenc változtas­son eddigi munkamódszerén, saját, de leginkább a szövet­kezet érdekében. Az agronómus tanácsa Mit tegyünk a burgonyabogarak ellen? Ebijen az esztendőben or­szágszerte a burgonyabogár nálunk eddig sohasem ta­pasztalt tömeges megjelenésé­nek lehettünk szemtanúi. A tavasz rendkívüli időjárása miatt nagyrészt későn ültetett, a májusi hőségben nehezen fejlődő burgonyavetéseket ha­talmas bogárrajok lepték el, amelyek a nagy melegben nemsokára lerakták petéiket, majd hamarosan megjelentek a lárvák. Ezek, ha a termelők a védekezést elmulasztották, már tetemes rágási károkat okoztak a burgonyaleveleken. Köztudomású, hogy az erősen megkopasztott levélzetű bok­rok lényegesen kevesebb és igen apró gumókat teremnek. Mindez — reméljük — az ed­dig kételkedőket is meggyőzte a kártevő bogarak pusztításának jelentőségéről. Mit tegyünk tehát? A burgonyabogát tömeges elszaporodása a termés megvédésén kívül a kárte­vők számának a lehető leg­kisebbre való visszaszorí­tását is szükségessé teszi. Ezzel nemcsak a későbbi vé­dekezést könnyítj ük meg, ha­nem a kártevőnek a szomszé­dos országokba való behatolá­sát is meglassítjuk. A véde­kezés során egyrészt a kárte­vők fejlődését, másrészt a különböző fejlődési alakok­nak a növényvédő szerek irán­ti eltérő fogékonyságát kell szem előtt tartani. Ami a kár­tevő fejlődését illeti, figye­lembe kell venni, hogy a má­jusban lerakott tojásokból származó első nemzedéki lár­vák a szinte emberemlékezet óta nem tapasztalt melegben gyorsan fejlődtek, és július első tíz napjában megkezdték 35 VAGON FA meg a júliusi vasárnap Reggel 9 óra körül jár még csak az idő, s a nap se az em­ber feje tetejét perzseli még, hanem inkább az oldalát — de azt aztán igen. Vasárnap van, olyan tiszta éggel és meleggel, melyről rögtön azt mondia. at-Tf a sok, útnak indítani a sok-sok vékenykedő dolgozói, kijöttek fát, mely a tavalyi nagy vihar a gépészek, és a társadalmi áldozataként ott hevert a Nagy- munka közös összefogásában atádi Erdőgazdaság erdőségei- nekiláttak rakni a vagonokat, ben. A Kaszái viharkár maga De jött egy sereg »igazi« fa­ts csak hatvanezer köbméter rakó is, akik mindig ezt csi­fa »kitermelését« jelentette, elszállítása inén nnny nálják: hosszú kötelekkel hu­zigálják felfelé a bányába, vagy a fűrészüzembe szánt rönköket. Es száznegyvenen ekiláttak a rakodásnak. Vasárnap ilyenformán 650 öbméter fa került vagonok­ba Szentán, és indult el vagy a budapesti fűrésztelepekre, '’agy Komlóra, a bányába, esetleg a józsefvárosi tűzifate- epekre. Ugyanekkor Somogy- ’zobon 15, Segesden pedig 5 'agont raktak meg hasonló- éppen. Az emberekről folyik a víz. I fiatalabbja többnyire fél­meztelenre vetkőzve végzi a unkát, s az izzadság úgy :Uog a hátakon és az arco- mint a avövay. S min a vagon telik, és a pillérfa vándorol felfelé a lejtős út­ján, egy-egy kötekedő vágás útnak indul a szomszéd va­gon munkásai felé: »Hej, már megint lazsáltok, te?!« így ellenkednek a géptele­pi részleg alkalmi farákói. Viszont a szomszédokat sem kell félteni, mert ők ugyan­csak észreveszik, hogy »ni, a kövér már megint lazsál!« Persze lazsálás nemigen le­hetséges, mert egy órára már mind a harmincöt vagon ra­kotton áll a kályhameleg va­súti síneken, és az emberek is szélednek vasárnapot tartani. A kis vonat is felpöfög és el­kanyarodik tarka szerelvényé­vel be az erdőbe, Kaszára, hogy az elvégzett munka utá­ni ebédre és vidám sörözge- tésre vigye a megizzadt régi és alkalmi famunkásokat. v E. meg néhány romi, cs teie a vagon. kényszer a hőségben való te­vékenykedésre késztet: »Ej, komám, most jó volna ám a Balatonon!« Vagy legalább egy krigli sör kellemes hűvö­se után vágyódik a torok. De persze ezt csak így elejti az ember, akármiféle munkát végez is, mint ahogy megkí­vánták Szentán is a farako­dásnál. Végig az állomás hosszában vasárnap megmozdultak a fa­rakások. A vasúttal szembeni erdő hűvöséből előpöfögött a kis vonat emberekkel, tarka- kendős lányokkal, de jöttek a zsirMi. éi a segesdi srdőgaíilusttyotít is a munká­gondot okozott az erdészet v- zetőinek. Mit lehetne csináln hogyan lehetne elszállítani ez a temérdek fát? — töpreng tek. A legnagyobb baj az hogy folyamatosan nincs meg felelő mennyiségű vagon, met aztán az erő is kicsi ennyi f< berakásához. Tizenharmadikára, vasát napra azonban lett vágót tehát csak emberek kellettel akik jókora erővel nekilátna a Ihatalmas rönköknek, é gördítik felfelé azokat. A emberek jöttek. Kivonultak oazdaság vezetői az adrr msziiácio uóasecal mögött te­t uuuu« u* M MWWMWi Wj. a talajba vonulást bábozódás céljából. A bogár különböző fejlődési alakjainak a növény­védő szerek iránti fogékony­ságával kapcsolatosan tud­nunk kell, hogy a szerekkel szemben a lárvák és a talaj­ból előbújó fiatal bogarak a legérzékenyebbek, Ez azt je­lenti, hogy a kártevő elleni védekezés legközelebbi időszaka kü­szöbön álL Bármilyen, a burgonyabogár elleni védekezésre engedélye­zett DDT tartalmú szerrel (permetező-, vagy porozószer) elvégzett kezelés feltétlenül sikerrel jár. A fiatal bogarak és lárvák elleni védekezés sikere cél­jából a Földművelésügyi Mi­nisztérium intézkedéseket tett, hogy a védekezést ebben az időszakban az ország egész te­rületén valamennyi burgonya­táblán végre kell hajtani, füg­getlenül attól, hogy egyes táb­lák fertőzöttek-e vagy látszó­lag nem. Ez azért szükségesi mert a fejlett burgonya levél- zete között meghúzódó esetleg kisszámú bogarat nehéz ész­revenni, tehát mindig meg­van a lehetősége annak, hogy a látszólag nem fertőzött táb­lákon a kártevő rejtetten to­vább szaporodik. Mivel védekezzünk? A fiatal bogarak és lárvák ellen valamennyi, a burgo­nyabogár elleni védekezés­re engedélyezett szer egy­formán eredményesen használható. Permetezésre a Holló 10, olajos emulzió, porozásra az 5—10—20 százalékos porozószer al­kalmas. HCH' porozószer használata nem ajánlatos, mert szaga a burgonya gumóját élvezhetet­lenné teszi. Nagy gondot kell fordítani az árva burgonyára. Az elő­ző évi burgonyaföldekre ve­tett őszi gabona tarlóján ara­tás után az esetleg megma­radó árva burgonyatöveket ki kell irtani, és mindig számíta­ni kell arra, hogy a tarlóból esetleg kibújt fiatal bogarak később is megtámadhatják a burgonyát. Ha minden termelő lellki- smeretesen elvégzi az előírt védekezési munkákat, akkor i burgonyatermés megvédésén kívül a kártevők számának ökkentését is elérhetjük az gesz ország területén. Ez a ovábbi védekezés szempontjá­ból igen nagy jelentőségű. DRUZSIN IMftS

Next

/
Thumbnails
Contents