Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-25 / 174. szám
SOMOGYI NÉPI/AP 5? Péntek, 1958. július 25. ( ÚJ ÜZEMHÁZ ) 10 OOO eső- és mühőrhabát ft egyedévenként A z építkezés lassan befe- jezéshez közeledik a csurgói Napsugár Ktsz udvarán, ahol a modem üzemházon dolgoznak szorgosan a kőművesek. Augusztus 20-án avatják fel az épületet, ami új fejezetet nyit a szövetkezet eddig is gazdag történetében. A gyönyörű épület a legmodernebb szövetkezeti üzemiház lesz a Dunántúlon. Harminchárom méter hosszú és tizenkét méter széles az épület. A munkatermeket még csak képzeletben vetíthetjük magunk élé. Minden ragyogni fog, a parketta tükörfényes lesz, s olyan példás tisztaság uralkodik majd mindenfelé, hogy azt gondolja a betévedő idegen: kórházba tévedt és nem munkahelyre. Senki se teheti be a lábát cipőben ide. Minden dolgozó műbőr papucsot kap, s csak abban járkálhat a munkatermekben. Nappal harminckét ablakon át ársíd a termekbe a napfény, bonus időben pedig és éjszaka neoncsövek árasztanék fényt az asztalokra, varrógépekre. Az anyag liften jön fel az épület alatt elhelyezett 13x12 méteres rsktárhstyiaég- bői, a készáru pedig az épület vécében lévő fedett rámpán kér® kontinerefcbe rakva tehergépkocsira. Az épülethez betonút vezet, hogy ne legyen zökkenő a szállításiban. fia idén nem is, de jövőre parkosítják az új üzemház környékét. Nagyon fellendül a szövetkezetben a munka a megnyitás után. Az áj üzemház huszonöt százalékos te rmeléken ység emelkedést hoz, lehetővé teszi a férfi és női konfekció egyesítését, s módot nyújt arra is, hogy exportra termeljenek. Á női és férfi konfekciÓ6 részleg egyesítése meg takarítást is jelent, mivel csökken a nem termelők száma. Nagy jelentősége van az ú-j üzemhiáznak a szolgáltató részlegek fellendítése szempontjából is. Ahol jelenleg a kon fekciószabóság dolgozik, divatezabó6ág nyílik. Ez is elősegíti a szövetkezet tervének megvalósulását, hogy minél jobban emeljék a méretes rendelések számét. Az új üzemház megszünteti az eddigi szétszórtságot is, így lehetőség nyílik a szalagszerű termelés bevezetésére. Az új épületben már új gépek, példa«! gombvarró gépek is dolgoznak majd. A z ország minden sarká' * ban jól ismerik a csurgói Napsugár Ktez bőrkatoétait. Sokas postán adják fel távoli városokból a rendelést. Ősszel azzal örvendeztetik meg a vásárló közönséget, hogy a német anyag helyett magyar műbőrből készítik a kabátokat. Sokkal tartóeatofoak, ssebbek leseinek az új bőrkabátok, fazonban is sok ú jat hoznak, s ami a legfontosabb, árban semmi különbség nem lesz. A magyar műbőrnek az az elő- ; nye, hogy hidegen nem törik, mivel sokkal puhább, lágyabb az anyag. Az új üzemházfoan a termelés állandóan emelkedni fog. Az eső- és műbőrkabáíoktxM negyedévenként 10 ezer darabot gyártanak majd. A tervek szerint általában mindenből kisebb sorozatokat készítenek, de a fazonok számát emelik, hogy a választékot növeljék. Sajnos, a választók növelése elé sokszor akadályok gördülnek. A kiskeres- kedeleip közvetlenül nem ve- ^ heti át a szövetkezettől az árut, | a nagykereskedelem pedig sokszor visszautasítja azt az árut, amit terven felül készít a szövetkezet, vagy kis tételben gyártott. így aztán nem tudják elhelyezni az árut, csak nagy nehézségek árán. Változtatni kellene azon a kötöttségen, hogy a nagykereskedelem csak a tervezett árut veheti át. Előfordult például, hogy a férfi börszandált, amely az üzletekben hiánycikk volt, a kereslet ellenére sem vették át sehol, a legnagyobb nehézségekbe ütközött az áru elhelyezése. Idén az eddigieknél sokkal nagyobb számban vesz fél a szövetkezet ipari tanulókat. Legalább 8—10 tanuló képezi majd a szabó utánpótlást. A fodrász és cipész szaVrr-^'-oT1 nagy a telítettség, ide nem felvétel. Azonban a szabó tanulók képzését a leglelkiismeretesebben, a legjobb körülmények között biztosítják. A szövetkezet feladata lenne a kisiparosok szocialista útra vezetése, azonban a korlátozó rendelkezések következtében ez teljesen lehetetlen. Nem tudnak egyetlen kisiparost sem felvenni, mivel a létszámkeret erősen kötött. Valamit itt is tenni kellene, hogy a szövetkezet foglalkozhassak kisiparosok felvételével. A szövetkezet létszáma 1 *- százharminc. Vidéken is vannak női szabó és cipőjavító részlegei. Berzencén szabó, Iharosberényben és Po- gányszentpéteren cipőjavitó részleg van. A közeljövőben szeretnének Gyékényesen és Zákányban cipőjavító részleget létesíteni. A szövetkezet eddig se volt szegény, de az új üzemház teljes felépülésével még gazdagabb lesz, s remélhetőleg nem áll meg a fejlődésben a jövőben sem. Lajos Géza Megkezdődött az új gabona felvásárlása A Terményforgalmi Vállalat és a föMmű vess következetek raktárai időben felkészültek az új gabona vásárlására. A tároló helyeket kitakarították, gondosan fertőtlenítették, s alig, hogy ezzel a munkával végeztek, máris n-ekikezdlek a gabona átvételének. Amint az eddigi tapasztalat mutatja, a dolgozó parasztok késedelem nélkül beviszik a cséplőgép- részt, s csak kevés az olyan termelő, aki a cséplést követő ötödik napon még nem teljesítette ezt a kötelességét, és emiatt a cséplőgéprész mennyiségét 10 százalékkal fel kell emelni. Amit hibának lehet felróni az első tapasztalatok utón, az, hogy a községekben a kedvező időjárás ellenére sem megy olyan ütemben a cséplés, mint az kívánatos volna, mert sok helyen nem gondoskodnak kellő szám ú csép- lőmunkásról, s a kaláka megszervezésével sem foglalkoznak úgy, mint ahogy az szükséges lenne. Ez pedig fékezi a termén y fel vásárlást. A természetbeni földadó kötelezettség teljesítése július elsejével vált esedékessé. Nagyon örvendetes, hogy megye- szerte már a cséplőgéptől a cséplőrésszel együtt viszik be a föld után adóként járó gabonát a terményraktárba. A gazdák, akik úgy gondolkodnak, hogy ezáltal leteszik a földadó gondját, mentesülnek az otthoni tárolás vesződségétől is. A Terményforgalmi Vállalat ebben az esztendőben éppúgy, mint tavaly, jó árat fizet a termelők felesleges gabonájáért. A felvásárló helyek máris nagy mennyiségben vásároltak árpát, és megkezdődött a szabad búza és rozs átvétele is. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a vártnál jobb a termés őszi árpából, és kielégítő a kenyérgabonák hozama is. Ez utóbbiak átlaga nem éri ugyan el az előző évi mennyiséget, de minőségben nagyon kiválóak. Az időben aratott és gondosan, tisztán elcsépelt búza és rozs hektoliter súlya gyakran lényegesen meghaladja a szabványt. Az ilyen búza után térítést kap a termelő. Ez az összeg például 83 kg hektoliter súlyú búzánál mázsánként eléri a 10 forintot is. Jó árat fizet a vállalat az ipari felhasználásra alkalmas tavaszi árpáért, amikor mázsánként 260 forintot ad a termelőnek. A gazdák azt mondják, éppen ezért megéri az, hogy tavaszi árpájukat keveredés mentesen, külön csépeltessék el, és feleslegüket ipari árpaként ajánlják megvételre. Nemcsak ennek révén járnak jól a termelők, hanem akkor is, ha értékesítési szerződést kötnek új termésű gabonájukra. A szerződéses kötelezettségek teljesítése igen jó ütemben halad: a gazdák késedelem nélkül, sok helyütt közvetlenül a cséplőgéptől szállítják el a raktárakba terményüket. A szerződéskötéssel különösen jól jártak azok, akik sörárpára is kötöttek megállapodást, mert tíz forinttal magasabb árat kapnak így, mintha szabadon értékesítenék. Híradás a marcali járás földmdvesszövei- kezeteinefc életéből Nagy segítséget ad a dolgozó parasztoknak a burgonyabogár elleni védekezéshez a marcali földművesszövetkezet. Porozó- és permetezőgépeket bocsát a dolgozó parasztok rendelkezésére napi 10 forintos használati díj ellenében. Az öt porczógép azonban kevésnek bizonyult, háromszor ennyire lenne szükség. • * * A marcali járásban megsokszorozódott a dolgozó parasztság gépi munka igénye. Ma már gép- hiánnyal küzd a Tapsonyi Gépállomás, ugyanis a dolgozó parasztság nemcsak szántásra, hanem gabonabetakarításra is igényli a gépeket. * * * Régi álma valósul meg a nagy- szakácsi szövetkezet tagságának: a közeljövőben kivál szövetkezetük a tapsonyiból. A nagyszakácsiaknak minden lehetőségük megvan arra, hogy önállóan gazdálkodjanak. Rajtuk áll, hogy jól használják fel ezeket a lehetőségeket. * * • Nagy gondot fordít a marcali föidművesszövetkezet a lakosság nyári italellátására. Valamennyi egységében kapható állandóan hütött sör. Tizenegy közétkeztetési egységéből hetet korszerű berendezéssel látott el, a további négy ellátása is. folyamatban van. Az italboltokat* kimeszelték. A húsellátásról is megfelelően gondoskodtak. Saját hizlaldájuk sertésállományát száz darabról kétszázra emelték. A jó ellátáson kívül szép jövedelmet is jelent a hizlalás a szövetkezetnek. «arai Imre FJK-elősfdó Jó ez a munkamódszer? Fiizi Ferenc, a Kaposvár és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet igazgatósági elnöke állandóan tele van munkával. Nem is csodálatos, hiszen ennek a földművesszövetkezetnek van a legnagyobb körzete a megyében, a legtöbb egységgel. Számoljunk csak: — Tizenhat község tartozik hozzánk Kaposvár környékén — mondja az elnök. — Ebben összesen 96 egységünk működik, beleértve a felvásárló helyeket, darálókat, vegy esés italboltokat, áruházat, raktárakat. Négy teherautó és két fogat biztosítja az áru- szállítás zavartalanságát. A teherautók hetenként kétszer- háromszor látogatják boltjainkat, viszik az új árukat, és hozzák a felvásárolt termékeket, megüresedett ládákat, göngyölegeket. Van tehát munka, van az igazgatóság elnökének tennivalója bőven. Fűzi Ferenc azonban panaszkodik: — Napközben nem lehet ebben az irodában dolgozni. Mindenki láthatja, k étpercenként jönnek a legkülönbözőbb területről a dolgozók, kérdésekkel, elintéznivalókkal, problémákkal. Én csak akkor tudok nekilátni munkámnak, ha a rendes munkaidőnek már vége. Valóban, az elnöki iroda mindig tele van emberekkel. Ki két percet vesz el Fűzi Ferenc idejéből, ki többet. De legtöbbet maga az elnök rabolja perceit. A dolgozók által kitöltendő törzslapokat kell széthordani a körzetben? Megtelt valamelyik italbolt biliárd-asztalának »pénzesfiókja«? Az elnök gépkocsiba ül, és mindenhova ő maga megy, mindent maga intéz. Még az ilyen egészen apró dolgokat is. Jó ez a munkamódszer? Úgy gondoljuk, nem. Ezért, az elaprózódás miatt nem jut ideje saját munkájának elvégzésére napközben Fűzi Ferencnek. Két megoldás lehetséges. Ha a jövőben is mindent maga akar elvégezni, ám tessék, de ebben az esetben lényegesen csökkentse beosztottjainak nagy számát. Hisz eljárása azt mutatja, nem nagyon biz- za rájuk az apró elintéznivalókat. A másik viszont az, hogy Fűzi Ferenc változtasson eddigi munkamódszerén, saját, de leginkább a szövetkezet érdekében. Az agronómus tanácsa Mit tegyünk a burgonyabogarak ellen? Ebijen az esztendőben országszerte a burgonyabogár nálunk eddig sohasem tapasztalt tömeges megjelenésének lehettünk szemtanúi. A tavasz rendkívüli időjárása miatt nagyrészt későn ültetett, a májusi hőségben nehezen fejlődő burgonyavetéseket hatalmas bogárrajok lepték el, amelyek a nagy melegben nemsokára lerakták petéiket, majd hamarosan megjelentek a lárvák. Ezek, ha a termelők a védekezést elmulasztották, már tetemes rágási károkat okoztak a burgonyaleveleken. Köztudomású, hogy az erősen megkopasztott levélzetű bokrok lényegesen kevesebb és igen apró gumókat teremnek. Mindez — reméljük — az eddig kételkedőket is meggyőzte a kártevő bogarak pusztításának jelentőségéről. Mit tegyünk tehát? A burgonyabogát tömeges elszaporodása a termés megvédésén kívül a kártevők számának a lehető legkisebbre való visszaszorítását is szükségessé teszi. Ezzel nemcsak a későbbi védekezést könnyítj ük meg, hanem a kártevőnek a szomszédos országokba való behatolását is meglassítjuk. A védekezés során egyrészt a kártevők fejlődését, másrészt a különböző fejlődési alakoknak a növényvédő szerek iránti eltérő fogékonyságát kell szem előtt tartani. Ami a kártevő fejlődését illeti, figyelembe kell venni, hogy a májusban lerakott tojásokból származó első nemzedéki lárvák a szinte emberemlékezet óta nem tapasztalt melegben gyorsan fejlődtek, és július első tíz napjában megkezdték 35 VAGON FA meg a júliusi vasárnap Reggel 9 óra körül jár még csak az idő, s a nap se az ember feje tetejét perzseli még, hanem inkább az oldalát — de azt aztán igen. Vasárnap van, olyan tiszta éggel és meleggel, melyről rögtön azt mondia. at-Tf a sok, útnak indítani a sok-sok vékenykedő dolgozói, kijöttek fát, mely a tavalyi nagy vihar a gépészek, és a társadalmi áldozataként ott hevert a Nagy- munka közös összefogásában atádi Erdőgazdaság erdőségei- nekiláttak rakni a vagonokat, ben. A Kaszái viharkár maga De jött egy sereg »igazi« fats csak hatvanezer köbméter rakó is, akik mindig ezt csifa »kitermelését« jelentette, elszállítása inén nnny nálják: hosszú kötelekkel huzigálják felfelé a bányába, vagy a fűrészüzembe szánt rönköket. Es száznegyvenen ekiláttak a rakodásnak. Vasárnap ilyenformán 650 öbméter fa került vagonokba Szentán, és indult el vagy a budapesti fűrésztelepekre, '’agy Komlóra, a bányába, esetleg a józsefvárosi tűzifate- epekre. Ugyanekkor Somogy- ’zobon 15, Segesden pedig 5 'agont raktak meg hasonló- éppen. Az emberekről folyik a víz. I fiatalabbja többnyire félmeztelenre vetkőzve végzi a unkát, s az izzadság úgy :Uog a hátakon és az arco- mint a avövay. S min a vagon telik, és a pillérfa vándorol felfelé a lejtős útján, egy-egy kötekedő vágás útnak indul a szomszéd vagon munkásai felé: »Hej, már megint lazsáltok, te?!« így ellenkednek a géptelepi részleg alkalmi farákói. Viszont a szomszédokat sem kell félteni, mert ők ugyancsak észreveszik, hogy »ni, a kövér már megint lazsál!« Persze lazsálás nemigen lehetséges, mert egy órára már mind a harmincöt vagon rakotton áll a kályhameleg vasúti síneken, és az emberek is szélednek vasárnapot tartani. A kis vonat is felpöfög és elkanyarodik tarka szerelvényével be az erdőbe, Kaszára, hogy az elvégzett munka utáni ebédre és vidám sörözge- tésre vigye a megizzadt régi és alkalmi famunkásokat. v E. meg néhány romi, cs teie a vagon. kényszer a hőségben való tevékenykedésre késztet: »Ej, komám, most jó volna ám a Balatonon!« Vagy legalább egy krigli sör kellemes hűvöse után vágyódik a torok. De persze ezt csak így elejti az ember, akármiféle munkát végez is, mint ahogy megkívánták Szentán is a farakodásnál. Végig az állomás hosszában vasárnap megmozdultak a farakások. A vasúttal szembeni erdő hűvöséből előpöfögött a kis vonat emberekkel, tarka- kendős lányokkal, de jöttek a zsirMi. éi a segesdi srdőgaíilusttyotít is a munkágondot okozott az erdészet v- zetőinek. Mit lehetne csináln hogyan lehetne elszállítani ez a temérdek fát? — töpreng tek. A legnagyobb baj az hogy folyamatosan nincs meg felelő mennyiségű vagon, met aztán az erő is kicsi ennyi f< berakásához. Tizenharmadikára, vasát napra azonban lett vágót tehát csak emberek kellettel akik jókora erővel nekilátna a Ihatalmas rönköknek, é gördítik felfelé azokat. A emberek jöttek. Kivonultak oazdaság vezetői az adrr msziiácio uóasecal mögött tet uuuu« u* M MWWMWi Wj. a talajba vonulást bábozódás céljából. A bogár különböző fejlődési alakjainak a növényvédő szerek iránti fogékonyságával kapcsolatosan tudnunk kell, hogy a szerekkel szemben a lárvák és a talajból előbújó fiatal bogarak a legérzékenyebbek, Ez azt jelenti, hogy a kártevő elleni védekezés legközelebbi időszaka küszöbön álL Bármilyen, a burgonyabogár elleni védekezésre engedélyezett DDT tartalmú szerrel (permetező-, vagy porozószer) elvégzett kezelés feltétlenül sikerrel jár. A fiatal bogarak és lárvák elleni védekezés sikere céljából a Földművelésügyi Minisztérium intézkedéseket tett, hogy a védekezést ebben az időszakban az ország egész területén valamennyi burgonyatáblán végre kell hajtani, függetlenül attól, hogy egyes táblák fertőzöttek-e vagy látszólag nem. Ez azért szükségesi mert a fejlett burgonya levél- zete között meghúzódó esetleg kisszámú bogarat nehéz észrevenni, tehát mindig megvan a lehetősége annak, hogy a látszólag nem fertőzött táblákon a kártevő rejtetten tovább szaporodik. Mivel védekezzünk? A fiatal bogarak és lárvák ellen valamennyi, a burgonyabogár elleni védekezésre engedélyezett szer egyformán eredményesen használható. Permetezésre a Holló 10, olajos emulzió, porozásra az 5—10—20 százalékos porozószer alkalmas. HCH' porozószer használata nem ajánlatos, mert szaga a burgonya gumóját élvezhetetlenné teszi. Nagy gondot kell fordítani az árva burgonyára. Az előző évi burgonyaföldekre vetett őszi gabona tarlóján aratás után az esetleg megmaradó árva burgonyatöveket ki kell irtani, és mindig számítani kell arra, hogy a tarlóból esetleg kibújt fiatal bogarak később is megtámadhatják a burgonyát. Ha minden termelő lellki- smeretesen elvégzi az előírt védekezési munkákat, akkor i burgonyatermés megvédésén kívül a kártevők számának ökkentését is elérhetjük az gesz ország területén. Ez a ovábbi védekezés szempontjából igen nagy jelentőségű. DRUZSIN IMftS