Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-25 / 174. szám

Péntek, 1958. július 25. 2 SOMOGYI NÉPLAP HRUSCSOV Ü VISSZHANGJA A török külügyminiszter háborúra uszít Bagdad ellen London. Hivatalos angol kö­rökben megelégedéssel fogad­ták a moszkvai rádió bejelen­tését, amely előbb vált isme­retessé Londonban, mint a Hruscsov válaszának átadásá­ról szóló hír. Az angol külügy­minisztérium szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni. Hangsúlyozta, hogy megvárja Hruscsov levelét. Angol körökben rámutatnak: a Biztonsági Tanácsra tarto­zik annak eldöntése, hogy nem BT-tagok képviselőit is meg- hivják-e a vitákra. Megbízható értesülések szerint az angolok­nak az a szándékuk, hogy In­dia és az arab országok kép­viselői is részt vegyenek a Biz­tonsági Tanács rendkívüli ülé­sein. Londoni hivatalos személyi­ségeket szemmel láthatóan meglepte Hruscsovnak az a javaslata, hogy a Biztonsági Tanács rendkívüli ülése július 28-án, hétfőn kezdődjék. E kö­rökben rámutatnak, hogy a tervek szerint hétfőn Dulles külügyminiszter tanácskozni akart a bagdadi egyezmény három tagállamának, Törökor­szágnak, Iránnak és Pakisztán­nak a miniszterelnökével. Pil­lanatnyilag nem világos még, hogy az angol kormány helyes­li-e a csúcsértekezlet megkez­dését a fenti tanácskozásokat megelőzően. « * • New York. Az ENSZ épüle­tének folyosóján az esti órák­ban — amikor a hír megérke­zett — csupán Omar Lufti, az Egyesült Arab Köztársaság ál­landó ENSZ képviselője tar­tózkodott. A hír hallatára meg­jegyezte, hogy a moszkvai rá­dió bejelentése »érdekes«, nem tudja azonban megmondani, hogy Nasszer elnök hajlandó lesz-e részt venni a tanácsko­zásokon. A Biztonsági Tanács ügyren­di szabályainak szakértői tel­jességgel lehetségesnek tartják, hogy meghívják Indiát és az arab államokat a tanácskozá­sokra, * • • j Washington. Washingtoni törökben az a vélemény ala­kúit ki, hogy a Fehér Ház és a külügyminisztérium nagyon gondosan tanulmányozza majd azokat a feltételeket, amelye­ket Hruscsov szerdai válaszá­ban hangoztatott. Egyes hivatalos személyisé­gek szerint további eszmecse­rét kellene folytatni a szovjet kormánnyal az előkészületek teljes kidolgozására. Ezek a személyiségek nem tartják tel­jesen lehetségesnek, hogy az értekezlet Hruscsov javaslatá­nak megfelelően már hétfőn megkezdődjék. Dulles amerikai külügyminiszter ugyanis pén­teken európai körútra indul, és a tervek szerint csak ked­den reggel érkezik vissza Washingtonba. Értesülések szerint Dulles be akarja tarta­ni útitervét. * * * Párizs. Párizsban szerdán este nem látszott valószínű­nek, hogy de Gaulle francia miniszterelnök készen áll majd Bmerikai katonák garázdálkodása Damaszkusz (Uj Kína). Az Al Dzsumhur című damasz­kuszi lap szerdai számában hírt ad arról, hogy a® ameri­kai megszálló csapatok két részeg katonája Beirutban harckocsival ráhajtott két kis gyermekre, akik otthonuk közelében az utcán játszottak. A katonák később több lö­vést adtak le a gyermekek holttestét körülvevő csoport­ra, amelynek következtében egy férfit és egy nőt megöl­tek, egy nőt pedig megsebe­sítettek. Az említett lap keddi híre arról számol be, hogy Beirut­ban egy éjszakai lokál szom­szédságában amerikai kato­nák megöltek két fiatal lányt. Szemtanúk szerint a katonák először erőszakoskodni akar­tak velük, és amikor a lá­nyok kiáltozni kezdtek, a ka­tonák rájuk lőttek, megölték ékei és elmenekültek. elfogadni az ENSZ Biztonsági Tanácsának kormányfői szin­ten tartandó tárgyalásra vo­natkozó szovjet javaslatot. Mint ismeretes, a francia mi­niszterelnök — noha egyetért azzal az elgondolással, hogy meg kell tartani a közép-keleti helyzettel foglalkozó kormány­fői értekezletet — ellenzi, hogy személyesen fejtegessék ezt a kérdést a Biztonsági Tanács­ban. * * * Kairó. Kairói politikai kö­rökben csütörtökön reggel an­nak a véleménynek adtak han­got, hogy Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, ha meghívják, kész részt venni a legfelső szintű tanácskozáso­kon a Biztonsági Tanácsban. * ♦ * Washington (AFP). Az AFP szerint Hruscsov válasza, mely­ben elfogadja, hogy miniszter- elnöki szinten tartsák meg a Biztonsági Tanács ülését, igen kényes helyzetbe hozza az Egyesült Államok kormányát. Megállapítja: az Egyesült Államok, amely »szíve ellené­re« elfogadta az angol kor­mány javasolta elgondolást, most a Biztonsági Tanács vá­ratlan kibővítésével találja szemben magát, amelyről nem is volt szó a Moszkvának ja­vasolt formában. Visszakozni most már igen nehéz, ha nem lehetetlen diplomáciai síkon. Egyes magasrangú személyisé­gek, akik egyébként maguk sem helyeslik a Biztonsági Tanács formuláját, kedden es­te leplezték, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag zsákut­cába került, amely arra fogja kényszeríteni őt, hogy »ilyen vagy olyan formában elfogad­ja« Hruscsov legutóbbi javas­latát. * » * London (AP). Macmillan mi­niszterelnök csütörtök délelőtt­re minisztertanácsot hívott egybe, amely foglalkozik majd Hruscsov válaszával. Angol diplomaták véleménye szerint az a gyorsaság, amely- lyel Hruscsov válaszát meg­küldte, és az a tény, hogy vi­szonylag kevés feltételt fűzött az értekezlet összehívásához, arra utal, hogy Hruscsov két­ségtelenül erősen kívánja a kormányfők értekezletét. A brüsszeli világkiállítás lá­togatóinak egy idő óta abban a kétes értékű megtisztelte­tésben van részük, hogy sze­mélyesen is láthatják Herbert Hoovert, a magasrangú ame­rikai külügyminisztériumi hi­vatalnokoktól körülvett 84 éves volt amerikai elnököt. Eisenhower elnök saját re­pülőgépe vitte a belga fővá­rosba Herbert Hoovert, aki egyébként mindennél jobban retteg attól, hogy a világ el­feledkezik róla. Az eddigi eseményekből ítélve Hoover utazásának az a célja, hogy nem annyira a világkiállításon, mint inkább azon túlmenően fokozza az érdeklődést és szimpátiát az Egyesült Államok iránt. Az idős ex-elnök alig szállt ki a repülőgépből, máris harcba- szállt az amerikaeHenes be­állítottság és propaganda el­len, amely — saját beismeré­se szerint — az egész világon megnyilvánul. Hoover azzal a hosszú beszéddel indította el a harcot, amelyet július 4-én mondott a világkiállításon. Hoover a szerénység legkisebb jele nélkül az »amerikai ideálok« szak­értőjeként mutatkozott be, akinek ráadásul jogában áll tanácsokat adni más népek­nek, hiszen »több mint 50 országban élt és dolgozott«. »Nem turistaként jártam ezekben az országokban — hangsúlyozta Herbert Hoover —, hanem bizonyos mértékig részt vettem népeik életében«. Hoover a világkiállításon mondott beszédében az »ame­rikai ideálokról« szólva hivat­kozott »az emberiség szenve­déseivel való együttérzés szel­lemére«, amely »a kommu­nista Oroszországra is kiter­jed.« ­Hoover csakugyan érti a dolgát! Igaz, amikor az Októ­beri Forradalom elvette tőle Ami Angliát illeti, az érte­kezlettel kapcsolatos egyetlen akadálynak az látszik, hogy azon nyilván részt vesz Nasz- szer, Egyiptom elnöke is, aki­vel Anglia a szuezi válság ide­jén megszakította a diplomá­ciai kapcsolatokat. Ezért eset­leg az a vélemény alakulhat ki, hogy megalázást jelentene Angliának, ha képviselője le­ülne a tárgyalóasztalhoz az arab államférfival. A második akadályt esetleg Irak részvétele jelentheti. Irak jelenlegi ENSZ-kepviselőjét Irak megdöntött kormánya ne­vezte ki. Nem kétséges, hogy a Szovjetunió majd azt köve­teli, az új köztársasági kor­mány küldöttje lépjen helyé­be, viszont Irak új kormányát sem az Egyesült Államok, sem Anglia még nem ismerte el. * * * Párizs (MTI). Valamennyi csütörtök reggeli párizsi lap fő címében ad hírt arról, hogy Hruscsov elfogadta a nyugati ellenjavaslatot és kész július 28-án New Yorkba menni. A Combat csupán azt jegyzi meg, hogy Hruscsov nem fél a Manhattan-palotától. Lépésé­vel zavarba hozza az ameri­kaiakat, akik csak azért fo­gadták el a brit álláspontot, mert biztosak voltak abban, hogy Hruscsov nem fogja azt aláírni. A Figaro New York-i hírek alapján azt írja, hogy a talál­kozó augusztus elseje előtt nem jöhet létre. A lap megál­lapítja, hogy de Gaulle nem tarthatja távol magát egy olyan tanácskozástól, amely rendkívüli jelentőségű a kelet —nyugati kapcsolatok jövője szempont j ából. A Paris-Journal hangsúlyoz­za, hogy Hruscsov válasza rendkívül zavarba hozta a nyu­gatiakat. A Liberation megállapítja: nehezen képzelhető el, milyen indokok alapján odázhatnák el a nyugatiak a csúcsértekezle­tet. Az Humanité vezércikkében Etienne Fajon cáfolja, hogy de Gaulle külpolitikája függet­lenebb lenne, mint elődeié volt, és elítéli de Gaulle-nak az amerikai politikához való igazodását. tevékenyen bekapcsolódott a szovjetellenes intervencióba, ö volt a vezetője a hírhedt ARA-nak, amely az éhezők segélyezésének ürügye alatt a szovjet hatalom minden ren­dű-rangú ellenségének támo­gatást nyújtott. Hoover tette a következő kijelentést, amely 1931-ben a San Francosco News című lapban jelent meg: »Az igazat megvallva, életemnek az a célja, hogy megsemmisítsem a Szovjet­uniót.« Hoover életének még egy célja volt: megegyezés a né­met fasizmussal. Tisztelgő lá­togatásokat tett Hitlernél, megtapsolta Münchent, a há­ború idején különbékére töre­kedett Németországgal, és most a német szoldateszka új- játeremtése mellett foglal ál­lást. Ilyen ember Herbert Hoo­ver, így vett részt más népek életében. Az öreg imperialis­ta farkas erről természetesen nem akar nyíltan beszélni. Azt szeretné, ha szelíd bá­ránynak tekintenék, az Egye­sült Államokat pedig valami­féle idillikus országnak, ahol mindenki boldog és elégedett s amely — szerinte — csak azzal törődik, hogy más né­peket boldoggá tegyen. Hoover beszédének nagy ré­szét arra szentelte, hogy meg­védelmezze az »amerikai élet­formát« a »hazug meséktől, a rágalmaktól és rosszindulatú propagandától.« »Gyakran azt mondják ró­lunk — kiáltott fel Hoover —, hogy rossz emberek ellenőrzé­se alatt állunk, akik a gigászi trösztökön és a hatalmas rész­vénytársaságokon keresztül ki­zsákmányolják gazdasági é'e- tünket. Azt állítják, hogy ezek Moszkva (TASZSZ). A Prav­da megjegyzéseket fűz Zorlü török külügyminiszternek a londoni Daily Mailben a közel­és közép-keleti helyzetről meg­jelent nyilatkozatához. A Pravda megállapítja, hogy Zorlü nem tanúsított valami nagy szerénységet, amikor ki­jelentette, hogy hajlandó »bi­zonyos erőfeszítéseket tenni« a gyarmatosítók megsegítésére közel-keleti kalandjukban. Zorlü sejtetni engedte, hogy az új bagdadi kormány ellen intézett hadjárathoz fel lehet­ne használni »a városokon kí­vül élő törzseket és az észak- afrikai ötszázezer főnyi török kisebbséget«, amelynek — Zor­lü szavai szerint — »csak ve­zetésre van szüksége«. , A Pravda a továbbiakban megállapítja, hogy a török kül­az emberek és ezek a társasá­gok a szegények véres verej­tékéből élnek, és kizsákmá­nyolnak más országokat.« Hoover, a hamis tanú, azt állítja, hogy ez nem igaz. Hamisan tanúskodik, hiszen ki ne tudná, hogy Amerika igazi gazdái a trösztök és a rész­vénytársaságok. Idézzünk néhány tényt. A New York Herald Tribune c. lap szerint az Egyesült Álla­mok jelenlegi kormánya »a milliomosok kormánya, a mil­liomosok érdekeit szolgáló kormány«. Talán ehhez a lap­hoz is befurakodtak a »rossz­indulatú propagandisták«? Vagy idézzük olyan emberek szavait, akikről még Hoover is tiszteletteljesen beszél. Ire­ne Dupont az egyik szenátusi bizottságban felszólalva fölé- nyesen a szenátorok szemébe vágta: »Ez a mi országunk, nem a kongresszus országa.« Mit tud felhozni Herbert Hoover ezekkel a tényekkel szemben? Hetven esztendővel ezelőtt hozott törvényeket, amelyek megtiltják a trösztök és kartellek működését! Csak nem képzeli, hogy e halva született törvényektől elvakí­tott emberek a »Standard Oil«-t golf-klubnak, a »Gene­ral motors«-ot pedig kosár­labda-csapatnak nézik? Az egyik hivatalos szenátu­si beszámolóban a következő sorok állnak: »Ma az ország aránylag kevésszámú, hatal­mas trösztjei uralkodnak egész gazdasági életünk felett, ezek a trösztök pedig nagyrészt né­hány ezer részvényestől függ­nek, s a maroknyi pénzmág- nás-csoport ellenőrzése alatt állnak.« ügyminiszter az uszítás hevé­ben elvesztette a talajt a lába alól, hadjáratra szólította fel az Egyesült Államokat és Ang­liát Bagdad ellen, sőt kijelen­tette, hogy hajlandó vezényel­ni a »felvonulást« a Szovjet­unió ellen és bárhová, ahová teszik. — Jó volna — folytatja a Pravda —, ha Zorlü külügy­miniszternek eszébe jutna a bölcs török mondás: »Aki fel­viszi a szamarat a háztetőre, annak gondolnia kell arra is, hogyan viszi le onnan«. Zorlü fel akarja szítani a közel- és közép-keleti katonai beavatko­zás tüzet, és abban reményke­dik, hogy e tűz mellett meg­sütheti saját pecsenyéjét. Csak meg ne égesse magát! — fejezi be a Pravda. ja —, amelyek arra számítot­tak, hogy a Szovjetunió eluta­sítja a kormányfői találkozót az ENSZ keretében, most csa­lódnak. Az Egyesült Államok elnöke kijelenti, őszintén tö­rekszik arra, hogy egyesítse erőfeszítéseit a szovjet kor­mánnyal az igazi béke érdeké­ben. Az ENSZ-ben megtartan­dó találkozó jó lehetőséget nyújt mindegyik félnek arra; hogy bebizonyítsa, őszintén tö­rekszik a közel- és közép-keleti békés rendezésre, amelyet az összes békeszerető népek kö­vetelnek. Caracas (Reuter). Mint je­lentik, Caracasban és egész Venezuelában teljes sikerrel járt a hétórás általános sztrájk, amelyet a kormány tá­mogatására hirdettek meg, amikor hírék terjedtek el ar­ról, hogy a hadsereg meg akarja dönteni a kormányt. A válság azonban Castro Leon tábornok, hadügyminiszter le­mondásával véget ért. Ennék a ténynek a világá­nál mit ér Hoovernek az az állítása, hogy a részvényesek milliói ellenőrzik a nagy trösztöket? De Hoover még ennél is tovább megy. Tagadja, hogy az Egyesült Államokban lé­teznének »gigászi magántulaj­donok, amelyek a nép élete felett uralkodnak... Ezeknek a magántulajdonoknak a több­sége fokozatosan eltűnik.« Hoover tehát bezárja a trösztöket és a részvénytársaságokat, és új Amerikát fedez fel — olyan Ámerikát, ahonnan a millio­mosok és a milliárdosok foko­zatosan kivesznek, mint az ichtiosaurusok. De engedje meg, mister Hoover, mi történjék a Life cikkeivel, amelyek távolról sem kimerítő jegyzéket közöl-" nek azokról az amerikaiakról, akik több százmillió, sőt több milliárd dollárral rendelkez­nek? S ezeket a cikkeket olyan fényképek illusztrálják, amelyekről a Rockefeller-test- vérek, a Dupont-testvérek és más hasonló emberek jól is­mert vonásai tekintenek az olvasóra. De minek menjünk ilyen messzire? Hoover állí­tásait saját maga, a milliói, a részvényei, a bankfolyószám­lái is megcáfolják. A belügyi kérdések után Hoover áttért a külpolitikára. »Eszméinket az az állítás ha­misítja meg a legjobban, mi­szerint imperialisták vagyunk, és nap mint nap megvalósít­juk az imperializmust« — pa­naszkodik hallgatóságának az ex-elnök műfelháborodással. Az amerikai imperializmus »ártatlanságának« bizonyításá­ra Hoover a Monroe-doktriná­iillM)Í)«WWIHflimilllltlli«IHH)lll«imnmilHWIWimHHm!ll«m!i)HWII!!m«IW)lltW«mH11I!IIWt(Wtlli!lilHimil!ll«llt)«1IIHItMIIIIIHI1IIIIIIIIIIIHIHMtllWIIWHIHH!!(l!:!lllllllllll!lllllllll)!fl«tim!l!HHmi!lill!lilH1ll«lllllllt1llttMllimiHtlll1 Herbert Hoover felfedezi Amerikát írta: M. Mihajlov és M. S^turua oroszországi részvénytőkéit, A Pravda Eisenhower elnöknek a Hruscsov-üzenetre adott válaszáról Moszkva (TASZSZ). A Prav­da szemleírója kommentálja a Hruscsov-üzenetre adott ame­rikai választ. Az ingerült hang­nemű válasz — mutat rá a Pravda — bővelkedik a Szov­jetunió ellen intézett durva ki­rohanásokban, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az amerikai elnök válaszüze­netének ingerült és alaptalan kirohanásai nyilvánvalóan be­folyásos amerikai köröknek a Biztonsági Tanács közelgő ér­tekezletével szemben elfoglalt álláspontját tükrözik. Azok az amerikai körök — folytatja a Pravda szemleíró­Véget ért a válság Venezuelában Szoboljev javaslata H ammarsk földhöz: hétfőre hívják össze a Biztonsági Tanácsot New York (Reuter). Szobol- jev szovjet fődelegálus szerdán este javaslatot terjesztett Hammarskjöld főtitkár elé, hogy a jövő hétfőn hívják ösz- sze a Biztonsági Tanács »csúcs­értekezletét«. A Hamimarsk- jöld'höz küldött levél az Eisen­hower elnökhöz küldött szov­jet jegyzék másolatát tartal­mazza. Milliomosok jó véleménye egy szocialista vezérről Guy Mollet, a Francia Szó* cialista Párt főtitkára algé­riai politikája révén biztosí­totta a maga számára Fran­ciaország leggazdagabb em­bereinek jóindulatát. Bous- sac milliomos a Paris Presse című bulvárlapban »nagyra­becsülését« fejezte ki Guy Mollet iránt: »Mailét — úgy­mond — nehéz körülmények között bizonyította be nagy akaraterejét, bátorságát és nemzeti érzületét.« Még na­gyobb elragadtatással nyilat­kozik Alexandre de Saint Phalle nagybankár. Dicséri Guy Mollet »nemzeti irányú érziiletváltozását«, amely ar­ra indította őt, hogy az 1956 januári választási hadjárat során tett összes Ígéreteit sutba dobja. Ezenfelül — ír­ja a bankár cikke végén — »Guy Mollet a legalkalma­sabb ember arra, hogy a kommunizmustól elszakítsa a, hazafias munkások többségét. E tekintetben figyelmes tá­mogatást érdemel a vállalko­zók részéről.« Nos, ezt a képességét Mol­let még nem bizonyította be, de a vállalkozók segítségét valóban megérdemli. * * * (Guy Mollet legutóbbi »szerepléséről« Pierre Cour- tade elvtárs a V Humanité- ban megállapítja, ha nincs Guy Mollet — nincsen de Gaulle.) „ W1CKIE“ egér a rakétában Cape Canaveral (AP). A Cape Canaveral-i kísérleti te­repről szerdán este ismét ki­lőttek egy rakétát, amelynek első lépcsözete a Thor nevű rakéta!ovedék, második lép- csőzete pedig a módosított szerkezetű Vanguard rakéta volt. A rakéta orrészében »Wickie« nevű háromhónapos egér szállt a magasba hat hét­re elegendő étel- és vízkész­lettel. A hivatalos jelentés szerint remélik, hogy néhány órán be­iül beszámolhatnak az orrész célbaérkezéséről. ra és e doktrína következő jel­szavára hivatkozott: »Amerika az amerikaiaké«. Hosszú idő telt el e doktrína meghirdeté­se óta, s a Monroe-doktrina óriási változáson ment keresz­tül. »Az egész világ az ame­rikaiaké« — így hangzik mai kiadása. De Hoover akkor döntötte meg a farizeuskodás világre­kordját, amikor az Egyesült Államok önzetlenségéről kez­dett szónokolni. »A győzelem után sohasem kértünk egyet­len arcre területet sem, ki­véve néhány katonai támasz­pontot, amelyek a szabad or­szágok védelmét szolgálják« — jelentette ki a volt amerikai elnök. „Néhány katonai támaszpont“ — ugye, milyen szerényen hangzik? De lapozzuk csak fel a New York Times-et. Egyik számában világtérkép látható, a fele fekete festékkel bemá­zolva. A lap katonai kommen­tátora szerint a feketére fes­tett részeken amerikai kato­nai támaszpontok vannak. Ezek a területek pedig Iz­landiéi Okinava szigetig ter­jednek. A hivatalos amerikai ada­tok szerint jelenleg az Egye­sült Államoknak 49 országban vannak fegyveres erői és ka­tonai támaszpontjai. így fest a valóságban a »néhány ka­tonai támaszpont«! :.. Belgium az egész vilá­gon híres lehelet könnyű, fi­nom csipkéiről. De ezek a csipkék elbújhatnak amögött a propaganda-szövevény mö­gött, amit Hoover teregetett ki a világkiállítás látogatói elé. Azonban »az amerikai élet­forma« utazó ügynöke nyil­vánvalóan elfelejtette, hogy ahol vékony, ott szakad a fo­nál. A Hoover által újonnan felfedezett Amerik* — effi**** rűen valótlanság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents