Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

Kedd, 1958. július 22. 6 SOMOGYI NÉPLAP R” ARCSI xx ládi A RRA EBREDEK, hogy Lina néni zokogva kö­BÁCSIÉK csa- ahogy bugyborékol a vízben, paprikáért. Mire visszaértek, házat építettek Lélekszakadva gázolunk mind- telepünk majd megbolondult állami kölcsönnel. Adél néni- nyáján oda, ott azután kiderül, az éhségtől. Úgy eszik min- nyörög kívülről, hogy adjak ék szoba- és konyhabútort hogy a víz csak térdig ér, és denki, hogy a fulladásos ha- életjelt magamról. Adél néni meg mosógépet vásároltak, a mi szórakoztatásunkra ren- Iáitól félek. A beszerzők is- még jobban zokog, ö meg ar- ezért kijelentették: az idén dezte az egészet. Karcsi bácsi mét rohannak, kevésnek bi- ra kér, meg ne moccanjak, ne sátorban nyaralunk, mert az a partig veri édes gyereke fe- zönyUlt az előirányzat. Adél ingereljem a kígyót. A Köly- olcsó, fillérekbe kerül csak, nekét, Lina nénit huzamosabb néni retteg, hogy mire visz- kök majd megvesznek a gyö- ezenkívül egészséges és ideg- ideig ápoljuk, míg visszanye- szaténnek, megint megéhezik nyörűségtől, hogy én már az­ri régi formáját, és később mindenki, és lehet kezdeni óta esetleg a kígyóban tartóz­nyugtató. Először is sátrat kell szerez­ni. Gyurka bácsinak van, ő szerencsére beutalással nyaral. Akkora, mint egy cirkuszi sá­tor, de mi is vagyunk hozzá elegen, és majd csak disznó­öléskor kell érte adni egy kis kocsonyának valót, topörtyűt, zsírt, hurkát, kolbászt, szalon­nát (hasalját) és sonkát. Né­mi javításra szorul, ezért ve­szünk egy kisebb sátort, és abból kitelnek a foltjai. A szabad élethez hozzá kell készülni. Mindenki kap me­legítőt. Adél néninek nem találunk elég nagy számot, egy régiből megtoldotta neki Lina néni, és most a Kölykök szív­repesve várják azt a pillana­tot, amikor százharminc kiló­ját megpillanthatják benne. Mindenkinek kell hátizsák, mert a terheket egyenlően vi­seljük és cipeljük. A takaró sem elég, mert az duplán BALATONI ÖRÖMÖK r b S á t o nyaral n a u n k előtt derül ki, hogy idegességünk- elölről. Most a sátor ben idegcsillapító helyett has- ülnek, és magukba roskadva hs,oA+ i- ~~t.- számolgatják pénzüket. Kar­csi bácsi a mai napig még egy hajtót adtunk neki. Nagyon boldog vagyok, . . . emeletes ágyat kaptam, mert árva keszeget sem fogott, irtózom a Kölyköktöl meg a békáktól, és ők ezt tudják. Lefekvés előtt, a Kölykök rö­högése közben, zseblámpával vizsgálom végig az ágyamat. Tele van kaviccsal, fagyökér- kell rossz idő esetén. Kell eső- re^> találok egy döglött ke­szeget is. Ekkor Adél néni alattam kiugrik az ágyából, visít, mintha életlen késsel nyúznák, majd földhöz veri magát, és habzik a szája. kabát szép számban, szalma­zsákok, és veszünk négy vas­ágyat a felnőtteknek és eme­letesre megcsináljuk. Megvan már az üst is a lánccal, zseb­lámpák, csajkák, kulacsok, kö- Amint kiderül, a hozzám be telek, termoszok, fazekak, hashajtó és lázmérő meg penicillin-injekció. Az ócska kerékpár kormányt kapott, új kereket és festést, vettünk hozzá még egy kerékpárt, kell a beszerzők, futárok számára. Mindezeken kívül van egy alaposan megerősített nyugágy Adél néni kilóinak, mert ő nem tud közönséges széken megülni. Az étel nem prob­telepített békák lepotyogtak ■ - A Kölykök szerint azért, mert ha hal közeledik a horog felé, kihúzza a vízből, nehogy el­szakadjon a damilja. Szenvedek az álmosságtól. Nem merek elaludni a Köly­köktöl, örökké forralnak vala­mit. Az a legszelídebb, ha a talpam csiklandozzák, és fü­vet húzgálnak az orrom alatt, vagy bogarat eresztenek a fü­lembe. Lina néniék elmentek mosni. Karcsi bácsi horgászik valahol. A Kölykök egerei hozzá. Karcsi bácsi előkapja akarnak fogni Adél néninek, horgászbotját, a tokkal együtt, me9 barangolok a parton, és odavág Lajcsinak, az fel­ugrik, az eltalált polc leesik a piócás üveggel. Lina néni er­re versenyt üvölt Adél néni­vel, felkuporodik egy szék­re. Árpika bámészkodás köz­ben leesik a másik emeletről, a földet, rá Lina nénire, majd mind- Beviszem a ketten a földre. Ott sikeresen és találok egy döglött siklót. Még friss és gyönyörű pél­dány, a gerincét törték el. Mi­vel a kígyótól még a Kölykök is irtóznak, középtájon meg­fogom, és így is éri feje, farka léma, mert Karcsi bácsi any- ^gyonnyómnak egypár jól fej- nyi halat fog, hogy csak győz­zük enni, azért már vett is két liter piócát. Végre elindulunk, megérke­zünk és helyet választunk, tá­vol mindentől és mindenkitől egy Afrikába illő szavanná­ba, hogy közelében legyünk a szúnyogoknak. lett, karcsú csali-piócát. Kar­csi bácsi veri a Kölykölcet, most már ők is ordítanak. Ek­kor veszem észre, hogy a sá- tornyílásban két rendőr áll, és udvariasan érdeklődnek, kit ölünk éppen, és mennyi a halottak száma. Azzal kezdődik, míg ■f*- a sátrat verjük, és csücskeit ágakhoz kötjük, Ágika bele akar fulladni a A Z ELSŐ krumplifőzelék úgy lekozmált, hogy ki kellett önteni, és most az üst ázik a Balatonban. A kül­döncök elrohantak kenyérért, Balatonba, üvölt, és idehallik,sajtért, vajért, parizerért és sátorba, kari­kába tekerem, mint a kol­bászt, fejét a sátomyílás felé fordítom, és egy fadarabbal szétpeckelem a száját. Nagyon mutatós. Felmászok az eme­letre, és várom a Kölyköket. Erre belép Adél néni, meg­mered, kancsalítani kezd, majd fura fejhangon morog valamit, azután csörtetve el­dübörög a bozótban, mint Kittenberger »Afrika köny­véiben a széles szájú rino­cérósz találat után a Ruvána- sztyeppén. ködöm. Az asszonyok Karcsi bácsit biztatják. A sátornyílás megemelkedik, megjelenik a feje, ő is belcancsalít, azután nyargalnak ám a szélrózsa minden irányába sikoltozva és jajgatva. Óvatosan és csendben szí várognak vissza. Lina néni és Adél néni kioktatják Karcsi bácsit, és nyakig töltik bátor­sággal, hogy vágjon egy hosz- szú botot, azután a száját csukja be, nehogy a kígyó be­bújjon a gyomrába, vigyázzon, nehogy a torkára tekeredjék és megfojtsa, össze ne rop pontsa, meg ne marja, harap ja, bűvölje és egye... Ismét nyílik a sátorajtó, be­nyúlik er-' vendégoldalnak be­illő akácfácska, a végén Kar­csi bácsival, és úgy odavág kígyónak, hogy döglötten is akkorát ugrik, hogy rokonsá gom megint hanyatt-homlok menekül, elöl Karcsi bácsi a vendégoldallal. Mikor végre sikeresen szétverik a kígyót, megrohannak engem. Rángat­ják kezem, lábam, csípnek, kérnek, hajamat húzzák (a Kölykök), feszegetik szeme­met, számat, fülembe ordíta­nak, üvöltenek, és orvosért sikoltoznak. Adél néni meg­adással és síri hangon beje­lenti, hogy imádkozzanak a lelkiüdvösségemért és el is kezdi... T? RRE FELÜLÖK, a zaj­■L/ ra megfordulok, s hir­telen mozdulattal összekoccan az orrunk, és Adél néni el­ájul. Akkor már nyakunkon a vihar. Villám villámot ér, és iszonyúakat dörren. Es Adél néni csak azért tér magához, hogy minden egyes dörrenésre visítson, ömlik a víz. Pillana­tok alatt vízben állunk, úsznak a szalmazsákok, elsül­lyednek az ágylábak, most már Lina néni is sivalkodik, Lajcsi ordít, mint kutya a he­gedűszótól. borul és mozog minden, ekkor reccsen valami a tomboló űrben, és rám sza­kad a sátor... MIHÁLYI MARGIT OC É T FILM - JClT SIKER É33ELÍ ŐRJÁRAT Izgalmas történést elejétől a végéig egy bűn- szövetkezet lelepleződéséről, mely felhasznál­ja egy régi betörőbanda, az »Ogonyok« mód­szereit, hogy így elkerülje végzetét. Nyikifo- rov főkönyvelő és családja a történet szen­vedő hősei. Előbb a főkönyvelő fia kerül gyanúba a páncélszekrény feltörése miatt, azután maga Nyikilorov válik áldozatává az események sodrának: meggyilkolják. A rend­őrség erős hajszát folytat a bűnösök kézreke- rítésére, és lassacskán kiderül, hogy a régi »Ogonyok«-nak semmi köze az új bűnté­nyekhez, ellenben Kazimir Nyezsuk, a nagy­kereskedelmi vállalat vezető munkatársa áll a banda élén, vezeti a különböző rablásokat, sikkasztásokat, gyilkosságokat. Végül azután tisztázódik a helyzet, és hurokra kerülnek a valódi bűnösök. A film a fordulatos cselekmény mellett nem nélkülözi a hasznos nevelőcélzatot sem: »Ogonyok« alakjába és életébe besűríti az al­világ céltalanságát, erkölcsi posványát. Ahogy maga mondja: »Azt hittem, hogy má­soktól rabolok, de önmagamat raboltam meg«. Az »Éjjeli őrjárat« szereplői közül Szverd- lin, Benesz és Usakova régi ismerőse a ma­gyar xnozilátogatóknak. Anatol úr kalapja Egy kalap komédiája detektívfilm ruhájá­ba öltöztetve. Ez lehetne az »Anatol úr kalap­ja« című film legrövidebb jellemzése. A tör­ténet lényege nem új: számtalan formában feldolgozta már az irodalom, a film is, hogy valamilyen véletlen folytán egy szürke kis­ember jelentős szerephez jut az életben, s furcsa kalandokon esik át. Ebben a filmben a jelentős véletlen egy ka­lap formájában jelentkezik, melyet Anatol úr megvásárol, s mely pechére avagy szerencsé­jére a környékben garázdálkodó tolvajbanda által viselt kalap alakjával megegyezik. Ebből keletkezik azután a számtalan bonyodalom, miközben a tolvajok végül rendőrkézre ke­rülnek és Anatol úr számtalan megpróbálta­tás után megdicsőül. Egy egyszerű ballonka- lap így változtatja meg a főszereplő életét. Amint mondottuk, a filmötlet eredete nem űj, de a lengyel filmvígjáték számtalan szó­rakoztató fordulata, izgalmas jelenete mégis teljesen újjá varázsolja. Kétórás kellemes szórakozást ígér az »Anatol úr kalapja«. ( TALLÓZÁS ) BŰNÜGYI, JOGI érdekességek KÖLTSÉGES DOLOG A világsajtóban nagy port' vert fel az a hír, hogy a pa­lermói börtön 183 rabja fel­lázadt, és két teljes napon át dacolt a támadó rendőr­séggel. A lázadókat bíróság elé állították. A bírói tár­gyalás költségei csekély 60 millió lírára rúgnak. A tár­gyalás lefolytatásához nem kevesebb, mint harminc ügy­védre és 300 fegyérre van szükség. (A Paris Journalból) AZ ILYEN ANYÓS SEM VÁLÖOK A fiatal házaspár az anyós lakásában a konyha melletti kis szobában lakott. A falak azonban oly vékonyak vol­tak, hogy a szobácskábán elhangzó minden szó kihal­latszott a konyhába, a kony­hából viszont a szobába. Ez oly elviselhetetlen helyzetet teremtett, hogy a férj végül is válni akart, és a bírósághoz fordult. A bí­róságon előadta, ha valamit kérdezett például a kis szo­bában a feleségétől, kérdé­sére az anyós válaszolt a konyhából. Az anyós ezen­felül éjszakánként a legvá­ratlanabb pillanatokban megjelent a fiataloknál, kö­zölte velük: »A lányomnak egyelőre még nem kell gye­rek«, majd elvonult. A bíróság nem mondta ki a válást, azzal az indokolás­sal, hogy az anyós nem vá­lóok, a fiatalok pedig úgy oldották meg a lakás- és anyósproblémát, hogy ide­genekhez. költöztek albérlet­be. (A Volksstimmeből) ÓRAK A FŰZŐBEN Wilhelmina Anna Tsehir- ner 22 éves nyugatnémet asszonyt 500 font pénzbünte­tésre ítélték, mert fűzőjében 776 külföldi órát akart Ang­liába csempészni. Az asszony beismerte bű­nösségét. J. D. Heal ügyész kijelentette, hogy az asz- szonyt egy »kereskedelmi csempészszervezet« futár­ként alkalmazta. »A vám- vizsgálatok ^során előkerülő csempészóráik nagy száma arra mutat, hogy egy kiter­jedt csempésztársaság mű­ködik« — fűzte hozzá. Mint elmondotta, az asz- szony Párizsból repülőgép­pel érkezett Birminighambe. A bevándorlási hatóságok tisztviselőjét nem elégítették ki az asszony válaszai, és amikor megmotozták, meg­találták fűzőjében az elrej­tett órákat. Tschirner asszony a vám­tisztnek elmondotta, hogy Genfiben kapta az órákat az­zal az utasítással, hegy vi­gye őket Manchesterbe. Ott vegyen ki egy szobát a Re­gent Hotelben, ahol majd fel fogják őt keresni. A fel­adat végrehajtásáért 25 fon­tot ígértek neki. Az utasítá­sokat géppel írott papíron kapta meg, de figyelmeztet­ték arra, hogy tanulja meg a szöveget, és azután sem­misítse meg a feljegyzést. Az órák összértéke 5255 font volt. Volt köztük 68 aranyóra is, ezeknek ára Angliában , egyenként 40 font. Az órákra 2479 font vá­mot kellett volna fizetni. A múltban az órákat a luxuskocsik üléseibe v< benzintartályaiba rej csempészték az országba, csempésztársaság, úgy 1 szik, rájött arra, hogy ke sebb költséggel jár, ha csempészésre nőket haazr nak fel. Ennek megvan az előnye is, hogy mine egyes útra más és más s mélyt küldhetnek el, és a vámtisztek: nem fogr gyanút. Miután pedig e; a futárok nem is ismerik szervezet vezetőit, ha raj kapják őket, nem tudnak luk információkat adni. (A Daily Workert RENDŐR A CIRKUSZBAN Emlékezetes napot élt Mario Mantarro rendőri ügyelő: két beosztottja’ ellátogatott a Veronát vendégszereplő cirkusz e adására, és mindhárm könnyesre nevették magúi a bohóc komédiáin. Manti ro egyszerre csak eLkon lyodott: észrevette, hogy bohóc sántít. Görcsösein tö a fejét, fürkészően vizsga az embert, és a festék al: felismerte Giusepp>e Arms dola körözött bokszoló arc Habozás nélkül beugrott porondra, és elkapta a 1 hóc hosszú kabátjának szí nyát. Váratlan horogüü kapott! A rendőrök fölöti sük segítségére siettek, egyikük, aki képzett ököl1 vó volt, leterítette a bohc nak öltözött betörőt. A n sem sejtő közönség tömbe tapssal jutalmazta az új ai rakciót. (Az ö. Neue Tageszeitun bői) KIFÜSTÖLIK A GENGSZT: REKET VENEZUELÁBÓL Venezuela az utóbbi éve ben mindinkább a gengszt rek és egyéb bűnözök éld rádója lett, akik menedék keresve a világ minden t járói ebbe az országba özö: lőttek. A helyzet most m; elviselhetetlenné vált, úg; hogy a venezuelai rendőrsí a napikban nagyarányú tis togatási akciót kezdett nemzetközi gengszterek e len. Már a hírhedt Cesaroi olasz gengsztervezér nyom: ban vannak. A rendőrik becslése szerint Venezuel; ban körülbelül hatezí »nemzetközi formátumé külföldi gonosztevő tariózkx dik, (A Volksstimmefcő KERÉKPÁRT LOPOTT, MERT ÉHES VOLT Candido Camillo anna idején szerepet játszott »Kerékpártolvajok« című D Sica-filmben. Néhány nap pal ezelőtt börtönbüntetési- ítélték, mert — kerékpái lopott. Camillo tősgyökerc csavargó, akit annak idejé De Sica az országúton »fe dezett fel« és szerepeltetel filmjében. Amikor a fill forgatása befejeződött, Ca miliő folytatta csavargó éle tét. Milánó közelében eg; kis faluban ellopott egy ke rékpárt, mert — mint mon dotta — az éhségtől és • nyomortól már nem tudót más kiutat találni. Camilh megragadta a kerékpárt besétált vele a legközelebb rendőrőrshöz, kérte a letar tóztatását és — ebédet! (A Schweizer I, Zeitungból Mi hír az angol filmvilágban < Az angliai filmeket finan­szírozó részvénytársaság, ame­lyet a kormány 1919-ben az an­gol filmproducerek támogatá­sára hozott létre a legutóbbi pénzügyi. évben 116 413 font nettó deficitet könyvelt el. Ez a tény egyik biztosítéka annak, hogy milyen nehéz idők járnak az angliai filmiparra. Az 2957- es évben színrehozott és a rész­vénytársaság által finanszíro­zott 31 film közül csak 9 hozott profitot, azaz a filmeknek sok­kal kisebb százaléka, mint az előző években. A részvénytársaság jelentésé­ben hangsúlyozza: »Miután egyes filmek sokkal nagyobb veszteséggel zárultak, mint má sok és bizonyos filmek mé. mindig nagy kasszasikert arat nak, ez azt bizonyítja, hogy közönség, amely ma oly sói szórakozás között választhat jobban szelektál, mint a múlt ban.« A Britisch Lion Dilms Ltd. amelynek részvényei a rész vénytársaság tulajdonábar vannak, az 1957-es évet 300 001 font veszteséggel zárta. A rész vénytársaság el akarja adn. ezeket a részvényeket, a film­ipar helyzete miatt azonban eddig nem kaptak megfeleli ajánlatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents