Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-22 / 171. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958. jnliws 22. Ahol a „folyékony kenyeret" OVEQBE FEJTIK] Az egyszerű épület kívülről sem sokban különbözik a többitől, de a bogláriak jól tudják, mi rejtőzik a belsejében, és ezért dicsekedve mondják: »•Itt csinálják a “folyékony kenyeret«. No, ez nem egészen igaz, mert a “folyékony kenyér«, a sör Nagykanizsán készül, itt csak (magyarul) “kiszerelik«, vagyis a hordókból üvegekbe fejtik át Egy évvel ezelőtt hozták létre a Nagykanizsai Sörgyár balatonboglári kirendeltségét két és félmillió forintos költséggel. Néhány napja ünnepelték egyéves fennállásukat. Az ünneplést meg is érdemelték, mert a nyolc hasonló kirendeltség között 135 százalékkal a bogláriak vannak első helyen a tervteljesítésben. Az engedélyezett béralapból pedig megtakarítást értek eL Kocsis Ferenc, a kirendeltség vezetője tájékoztat a feladatokról. — Hozzánk tartozik Fonyód és Marcali hordós, a Balaton déh oldalának üveges sörrel való ellátása. A szállítást a közeli helyekre két tehergépkocsink bonyolítja le, Lengyeltótiba, Marcaliba és Balaton- szentgyörgyre irányvagonokkal küldjük a sört. Itt fejtjük ót a Balatoni világos, az Ászok és a Kinizsi sört. De szállítunk Sirály sört is, csak azt teljesen Kanizsán készítik ei. Napi tízezer üveg sör Az egész kirendeltségen szorgos munka folyik. Az udvaron éppen hordókat raknak le a tehergépkocsiról: sör érkezett. A pincében Inhoff Miklós pincemester ellenőrzésével a sört átfejtik a hordókból, s csövön irányítják a fejtőhelyiség- be. A fal mellett az egyik sarokban szétszedett gépet látunk. — Hűtőgép — mondja a kirendeltség vezetője —, most kaptuk, az üzem bővülése során szereljük fel. — De kapott a kirendeltség új üvegmosógépet is, amely jelentősen meggyorsítja mimikájukat. Óránként kétezer darab üveget mos tisztára, régi gépükkel ennyi idő alatt csak kétszázat tudtak megtisztítani. A köralakú gépnél két ember dolgozik. Egyikük rakja be a piszkos üveget, a másik pedig szedi ki a tisztát. A fejtőgépekkel az öt fejtő naponta negyven hektó sört fejt le. Dobos Jánosné és Hőgye Lászlóné, bár még csak egy éve végzik ezt a munkát, de máris kiváló eredményeket érnek el. Az itt dolgozók átlagos keresete 1200 forint, de rövidesen áttérnek a darabbérre, s akkor fizetésük növekedik. A két fejtőgéppel naponta nyolc—tízezer üveg sört fejtenek le. Van egy körfejtőgépük is, amely óránként nyolcszáz üveget tölt, de ez csak kis üvegeknél alkalmazható. Még ebben az évben kapnak egy német gyártmányú körfejtőgépet, amely nagy üveg töltésére is alkalmas, s óránként 1600 üveget tölt majd meg. Nem lesz baj tehát a balatonpart és a környék sörellátásával. Sör is van elegendő, üveggel is rendelkeznek bőven. Jelenleg félmillió darab van raktáron, de hoznak újabb szállítmányt Németországból. Ugyancsak innen 'kapják az üvegre való címkéket is. Szeretik az üveges sört a fogyasztók, ezt akarnák bizonyítani a kirendeltség dolgozói, de elhisszük minden különösebb bizonygatás nélkül is. Kedvelik szénsavas tartalma miatt, s azért, hogy nem csupán habot, hanem sört is kapnak. Most új eljárást kísérleteztek ki, s a jövőben eszerint dolgoznak. A sört ezután negyven hektoliteres tartályokban szállítják majd ide, ezekből fogják átfejteni. A fahordókból ugyanis a szénsav egy része elpárolog. Az új eljárások kiküszöbölik a szénsav elpárolgását. Még jobb lesz a sör, ugyanakkor sok fahordó . felszabadul, ezzel pedig megjavíthatják a vidék sörellátását. A kirendeltség télen sem akarja megszüntetni a munkát. Szeretnék ezt a termelési szintet tartani az üdülési idény befejezése után is. A tavalyi téli idényben a szakmunkások felváltva dolgoztak, idén valamennyit foglalkoztatni akarják. Ezt úgy kívánják elérni, hogy piacot keresnek az üveges sör száméra a falvakban. Ha a falura irányuló sörszál- litmány mennyiségét mégha- romszorozhataák, akkor a té-j len sem kell a jelenlegi tíz-; ezer üveg napi teljesítményt: csökkenteni. A kirendeltség tovább fejlő- ♦ dik, tovább bővül. Az udvart? lebetonozzák, a munkásoknak J fürdőt építenek. A megalaku-í lás óta tizennégy ember dol-t gozik itt, a Nagykanizsai Sör-| gyár balatonboglári kirendelt-1 ségénél, s azóta egyetlen egy| sem hagyta el munkahelyét. A ? munkások létszámát nem kí-t vánják növelni, hanem autó-1 matizálássál, még több gép be-j állításával akarják a termelést * fokozni. | S hogy valóban jó munkát | végezzünk mi is, látogatásunk | végén felcsaptunk meósnak, ? megízleltük a világost, a Si-1 rályt, s bátran ajánlhatjuk a j fogyasztóknak: nyugodtan ? ihatják üdülés közben, de máskor is az üveges sört, mert az itt lefejtett sör minősége kifogástalan. Szalai László Közösen termelik a burgonyát Huszonegy holdon' gazdálkodik a darányi burgonyatermelő szakcsoport. Balázs István elnök büszke munkájukra, mert két táblájuk, amelyet közösen szántottak, vetettek és kapáltak, mintául szolgálhat minden burgonyatermelő szakcsoportnak. A szakcsoport nemrégen permetezőgépet vásárolt. Gépesíteni akarják a burgonya szedését, ehhez ugyancsak közösen vásárolnak í gépet. I Marika naplója D. Marika városi kislány, az ősszel lép az általános iskola hetedik osztályába. Ügyes, virgonc kis szőkeség. Nem hiába mondják róla: a torna a legkedveltebb tantárgya. Büszke is erre, s váltig hajtogatja, ha minden úgy sikerül, ahogy tervezte, akkor tornatanár lesz. Szóval Marika városi kislány, s évről évre nyaranként mindig elmegy egy-két hétre falun élő nagyszüleihez. Nem fél ő a munkától; édesanyjától tudom, hogy idehaza gyakran mentesíti őt a tálalásnál, asztalterítésnél, sőt a főzésnél is. Mert bizony a főzo- kanál sem esik ki kezéből. Számos fogást, például tojásrántot- tát, rántott levest is el tud készíteni, ha meg segít anyu, akkor még ennél nehezebbeket is. No, de hogy a nyaralásnál maradjunk, Marika az idén is készülődött nagyszüleihez. Mégpedig komoly tervvel: segít az aratásban. Úgy látszik, a nagyszülők sem akarták kedvét szegni, hozzájárultak, hogy kaposvári unokájuk hadd ismerkedjék meg a kepéstarlóval, a forrósággal. Marika pedig naplót vezetett, melyik nap mivel foglalkozott.-Június 29., vasárnap: Elérkezett a drága nagyapa nevenap- ja (Péter-Pál). Amikor megkő- szöntöttem, nagyon örült, az ajándéknak meg külön is. Sok örömmel és boldogsággal telt el a nap-«. (No, de várjunk csak!)-Június 30., hétfő: Szép, napsütéses időre ébredtünk. Őszintén megvallva, nagyon örültünk a jó időnek a sok eső után. Első utunk a Serkébe vezetett, megnéztük, hogy lehet-e már aratni az őszi árpát. Hát bizony az árpa már kasza alá érett-«.-Június 21., kedd: Megvirradt a várva várt nap. Igaz, kicsit korán, mert hajnalban felébresztettek. Nándor bátyja Kaszál, Irma nénje markot szed, én vagyok a kőtélteregető. A papa nem tudott eljönni, mert egész éjjel nem aludt a veséje miatt. Az idő szép, egész nap aratunk meg aratunk-«. Amikor ideért apu a napló olvasásában, valamiféle furcsa érzés fogta el, örömében könny szökött a szemébe . .... (v.) Magyar államférfiah íidrörlő távirata a lengyel nemseti ünnep alkalmából Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot küldött Alek- sander Zawadzki elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Wla- dyslaw Gomuika elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Jozef Cyrankiewicz elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe, Lengyelország felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából. Az öreg Fazekas János esete a |3 Fazekas János bácsi fiai: Jóska és Jancsi már évek óta jól kerestek a gépállomáson, meg az öregek kis gazdasága is szépen jövedelmezett. Gyűlt is a pénz szaporán a közös családi kasszában. A gyerekek olyan terveket forgattak fejükben, hogy vesznek egy 250-es zöld Pannóniát. A bökkenőt csupán az okozta, hogy »vakmerő« elhatározásukat hogyan hozzák az öregek tudomására, mert köztudomású volt az egész faluban, hogy a leét öreg ádáz ellensége minden motorféleségnek. — A motor csak arra jó, hogy az ember feje egy napon megváljon a nyakától, mellyel pedig azelőtt olyan békességben és megértésben élt együtt — jelentette ki Fazekas bácsi erélyesen, ha valaki előhozakodott valamiféle motorostémával. Rozi néni, a felesége is hasonlóképpen • vélekedett a motorokról. Amikor a gyerekek megemlítették, hogy jó lenne egy motorkerékpár a háznál, indulatosan csak eny- nyit szokott mondani: — Jobb azon törnétek a fejeteket, hogy még egy tehénnel több legyen az istállóban. — Hiszen van kettő, bőven elég az — hajtogatták ilyenkor a gyerekek. S a motorvásárlás csak maradt, maradt, a pénz pedig egyre jobban szaporodott a bu- gyellárisban. A két gyerek közben szomorúan panaszkodott fűnek-fának, hogy van rávaló, és mégsem vehetnek Pannóniát. Egyszer aztán csoda történt, Wtégpedir olyan, her'-' azóta tt arról beszélnek a faluban. János bácsi egy szép, napsütéses vasárnap délután a szőlőhegybe menet összetalálkozott Simon Istvánnal, a falu fiatal tanítójával. Azon nyomban meg is hívta pincéjéhez egy kis paharazgatásra. Simon István szívesen vette a meghívást, s az egész délutánt együtt töltötte János bácsival. írogattak, beszélgettek. Szó esett itt mindenről az égvilágon. Az öreg dicsekedett, amivel csak tudott, a bor megoldotta a nyelvét, hogy szünet nélkül úgy folyt belőle a szó, mint szerzetes barátból húsvértkor az alleluja. Nagy hangon mesélte el katonaélményeit, majd mikor ebből kifogyott, kis gazdaságával kérkedett. Aztán azt bizonygatta, hogy még két olyan szép szál legény nincs a faluban, mint az ő fiai. — Akármelyik fiam — mondta hunyorogva az öreg —, ha eldobja a kalapját, tíz lány fut érte, hogy visszahozza. — Hát még ha Pannóniájuk is volna, akkor lennének ám igazán a falu első legényei — vágott közbe hirtelen a tanító, aki igen jól tudta a két fiú keservét, gondolta, hogyha tud, segít rajtuk. Meghökkent az öreg egy pillanatra, aztán felugorva háromlábú lócájáról, borospohárral a kezében nagy hangon így kiáltott: — Majd lesz az is, a kutya szentségit! Ha kell, akár holnap is. Az én fiaimat az is megilleti, jut rája, van miből! Közben össze‘.zedelőzköd- tek, és indultak hazafelé. Egész úton arról tereferél*'’’-, hogy milyen lesz majd tu az új motorbicikli, és hogy menynyire csodájára járnak majd, a falusiak. Az öreg, amikor hazaért, feleségét a jószágok körül találta. Csak úgy félvállról odaszólt neki: — Anyjuk, gyere be! A konyhában az öreg kis krákogás után megkérdezte az asszonytól: — A gyerekek nincsenek itthon? — Nincsenek — felelte várakozó tekintettel a felesége. — Akkor jó... Hát idefigyelj. Holnap veszünk nekik egy motorbiciklit. — Mi—i—it?! — kiáltott fel rémülten Rozi néni. — Talán elment az eszed? Mi van veled, megőrültél? Szentséges ég! Még ilyet! Motorbiciklit?! — hadarta megrökönyödve az öregasszony. — Jaj istenem, mi lesz velünk, tönkremegyünk tisztára — siránkozott. — Veszünk és punktum! — kiáltotta János bácsi indulatosan, és nyomatékül öklével az asztalra csapott. — Aztán egy szót se többet, ne óbégassl... Azt beszéli mindenki a faluban, még a tanító is, hogy az öreg Fazekas János még a hideg vizet is sajnálja a fiaitól. Elég volt ebből! Ide a pénzt, és már megyek is. — De hova mennél ilyen késő este, meg hát vasárnap is van — szólt az asszony kissé csendesebben. — Igazad van. tényleg, hová is mennék. De valamit csinálni kéne — morfondírozott az öreg a kupáját vakarva —, mert hát azt ígértem a tanítónak, hogy holnap, ha ég, föld egybeszakad is, lesz motor. Es tudod, hogy vasa. az ilyesmi annóniával Közben Rozi néni is kezdett belenyugodni a váitoztathatat- lanba. S már közösen spekulálták ki, hogy itt van ez a Lehocz- ky Miska, aki Nagyatádra jár be mindennap dolgozni. Ért is a motorhoz, meg kellene kérni, hogy holnap vegyen egy Pannóniát. így is történt. Az öreg magához vette a pénzt, és elindult Lehoczkyekhoz. Rozi nem utánaszólt: — Te, apjuk, aztán mondd meg nekik, hogy zöld legyen ám, mert a gyerekeknek az tetszik. Másnap Lehoczky Miska meghozta a motort, a szép, 250-es zöld Pannóniát. Amikor a gyerekek munkából hazajöttek és meglátták az udvaron »parkírozó« vadonat új motorbiciklit, szólni sem bírtak a meglepetéstől. Aztán, amikor apjuk megmondta nekik, hogy a motor az övék, egymás nyakába borultak, csókolták, ölelték egymást, kapott ott csókot mindenki, aki csak beleesett a »szórásba«. A szomszédok is csodájára jártak a Fazekas-gyerekek új motorjának. Az öreg Jómos bácsi büszkén sürgött-forgott a motor körül, mintha legalábbis kizárólagosan csak az ő javát szolgálná, és kívüle senki más nem értene hozzá. — Hát maga el tudmá-e vezetni ezt a masinát, János bátyám? — kérdezte a tanító, aki szintén ellátogatott Fazekasakhoz motorszemlére. — Hát hogyne tudnám — feledte az öreg komoly hangon —, hiszen hat évig parádés kocsis voltam. Wiríh Lajos Tizennégy éves a Lengyel Népköztársaság Az új mezőgazdasági politika eredményei Jóllehet a népi hatalom 14 esztendeje alatt a gyors ipar- fejlesztés volt Lengyelország gazdasági fejlődésének fő problémája, a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdaság korszerűsítésének problémái is a párt, a kormány és a társadalom érdeklődésének homlokterében álltak. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 1956 októberi .plénuma, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és az Egyesült Parasztpárt Országos Bizottságának az új mezőgazdasági politika tárgyában 1957 januárjában közzétett irányelvei fordulópontot jelentenek a mezőgazdaság fejlődésének irányításában. Az új mezőgazdasági politika egyik alapelve az, hogy a falu és a város közötti áruforgalom egyre inkább a gazdasági eszközökkel szabályozott piaci cserén fog alapulni, ami a kötelező beszolgáltatás rendszerének fokozatos megszüntetését jelenti. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét biztosító szerződéses termeltetés és a szabadpiaci felvásárlás válik az állam alapvető eszközévé a városok rendszeres élelmiszerellátásának biztosításában és a mezőgazdasági termelés befolyásolásában. A parasztok anyagi érdekeltségének fokozására gazdaságuk fejlesztésében, a stabiiizáltság érzésének megszilárdítására ‘bevezették a szabad földforgalmat, az állam szabályozó szerepének fenntartásával. Az új mezőgazdasági politika irányelvei teljes határozottsággal a falu szocialista átalakításának taíaj.án állnak, de szembeszállnak azzal a módszerrel, amikor gazdasági és adminisztratív nyomással létesítenek termelőszövetkezeteket. Abból a feltevésből kiindulva, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom helyes és egészséges fejlődése a parasztoknak a kollektív termelési munkára való felkészültségétől függ, az irányelvek nagy súlyt fektetnek a paraszti kollektív munka hagyományos és új formáinak fejlesztésére. Ilyen formák például a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek, a tejérté- kesítési szövetkezetek, zöldségtermelő szövetkezetek, a közös géphasználat és közös legelőhasználat stb. Nagy hatásuk van a mezőgazdaság fejlődésére a parasztság társadalmi és szakmai szervezeteinek: a mezőgazdasági köröknek és a mezőgazdasági termelők szakmai egyesületeinek. A felülről kidolgozott részletes központi tervek megszüntetésével, valamint a munkásönkormányzat létrehozásává! az állami gazdaságok dolgozói számára is lehetségessé vált a termelés önálló irányítása. Bevezették az önálló elszámolást, ami az egyik legfontosabb módszer az állami gazdaságok jövedelmezőségének biztosítására. A Táros több élelmiszert Itap — a parasztoknak nagyobb a jövedelmük A mezőgazdaság a gazdasági élet ama területei közé tartozik, ahol az októberi változások a lehető leggyorsabban meghozták gazdasági hatásukat. A termelésre kedvező légkör alakult ki a falun, a munkájuk eredményeiben anyagilag érdekelt parasztok jobban kezdték művelni földjeiket és fejleszteni állattenyésztésüket. A múlt évben és idén egész Lengyelország területén azt tapasztalhatjuk, hogy jÓbban és gondosabban művelik a földet, gondozzák a vetéseket, pon- -tosan és időben végzik el a mezei munkákat. , A termelés növekedése következtében megjavult a városi lakosság ellátása, főleg tejben, zsiradékban és sertéshúsban. A mezőgazdaság árutermelésének növekedése következtében 1957-ben több mint 5 milliárd zlotyval emelkedett a parasztok jövedelme. A természetbeni beszolgáltatások csökkentése, a tejfoeszolgáltatási kötelezettség megszüntetése, a két ha-nál kisebb gazdaságok teljes felmentése a beszolgáltatások alól, a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának felemelése további 1,3 milliárd zloty értékű jövedelemtöbbletet biztosított a parasztok számára, a gépek és a műtrágya áriának emelését leszámítva. így a parasztság jövedelmének együttes növekedése a múlt évben 6,3 milliárd zlotyra becsülhető. Jelentős mértékben növekedett a termelőszövetkezetek jövedelme is. Igaz ugyan, hogy a múlt évben mintegy 8500, többnyire gyenge, erőszakkal alapított és az egészséges fejlődés feltételeit nélkülöző termelőszövetkezet feloszlott. A többi szövetkezet azonban, szám szerint mintegy 800, jól dolgozik, nagyobb a termelékenysége, mint az egyéni gazdaságoké, és ily módon ténylegesen megmutatja a társasgazdál- fölényét a törpebirtokok felett. A síikor a paraszt önkormányzatot kap A mezőgazdaság termelési eredményeinek javulása többek között a falu megnövekedett társadalmi aktivitásának köszönhető. Jelenleg már működik a falvakban a mezőgazdasági önkormányzat, vagyis több mint 11 000 mezőgazdasági kör, összesen 350 000 taggal. E körök hagyományokkal rendelkeznek a. lengyel faluban, terjesztik a mezőgazdasági ismereteket, és különféle munkacsoportokat szerveznek a föld megművelésére, helyi nyersanyagokból történő építő- anvaggyártásra, közös legeltetésre stb. Különös jelentősége van a gépközösségek alapításának. A Földművelésügyi Minisztérium, következetesen végrehajtva a mezőgazdasági termelés irányításában a decentralizálás elvét, a mezőgazdasági önkormányzat — a mező- gazdasági körök és szervezetek — hatáskörébe utalt számos olyan kérdést, amely eddig a területi mezőgazdasági igazgatóságok feladatköréhez tartozott. Az állami mezőgazdasági szolgálat szakembereinek jelentős része a mezőgazdasági körökben és a mezőgazdasági 'termelők szakmai szövetségeiben fejt ki jelenleg munkát Az októberi átalakulás után reaktiválódott és megélénkült a többi mezőgazdasági szervezet tevékenysége is. A több mint 3 700 000 tagot számláló fogyasztási és értékesítési szövetkezeteik teljes mértékben kezdik betartani a szövetkezeti önkormányzat elveit, igyekeznek odáig fejleszteni a dolgokat, hogy valóban a tagok szabják meg a szövetkezet tevékenységét. Az elmúlt évben reaktivált tejértókesítésá szövetkezetek, melyek a tej felvásárlásával és feldolgozáséval foglalkoznak, ma már 300 000 tagot számlálnak. Élénk tevékenységet fejtenek ki az ugyancsak tavaly reaiktivált zöldségtermelő szövetkezetek is. A takarékszövetkezetek 1 100 000 taggal a parasztok saját eszközeit akkumulálták hitelnyújtás céljára, már eddig is kiterjedt jogkört élveznek, és továbbra is újabb jogokat fognak nyerni a falusi hitelpolitika és takarékossági mozgalom irányítása terén. Az új mezőgazdasági politika megvalósítása máris jelentős eredményeket mutathat fel, nemcsak az állam által nyújtott segítség következtében, hanem mindenekelőtt azért, mert ez a politika a dolgozo parasztok részéről széleskörű támogatásra tálal. A lengyel parasztság aktív és kezdeményező magatartást tanúsít, fokozottabban törődik gazdaságával, jövedelme jelentős részét beruházásokra, főleg épít- kezesre fordítja. Ennek alapján bátran mondhat : ik, hoar • lengyel mezőgazdaság a fejlődés helyes útján jár. ’