Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-03 / 155. szám

VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ¥ 3>" Somogyi Néplap MSZMP MEGyEI Bl 10 T T SÁG A ÉS A MEGYEI TA NÁC S LAPJA XV. évfolyam, 155. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1958. július 3. A mai számunk tartalmából: A munkásifjúaág prágai konferenciája előtt Űttörő híradó Híradás a tabi járásból Működnek a Nemzetközi Szövetkezeti Nap előkészítésire alakult bizottságok (Tudósítónktól.) Csurgón 6-án este a Szabad­ság vendéglőben tartják a nagygyűlést. A ktsz, a tsz-ek és a földművesszövetkezetek, valamint a járási központ ve- • zetőiből alakult bizottság el­készítette már a programot. Borbély István, az FJK elnöke mond ünnepi beszédet. Meg­hívót kapott minden, a szövet­kezeti mozgalomban részt vevő ember. A KISZ-szervezet is kö­szönti a Nemzetközi Szövetke­zeti Nap csurgói ünneplőit. Gyűlés után bál szerepel a programban, Iharosberényben és Zákány­ban is folynak az előkészüle­tek. Nagyatádon, a járás székhe­lyén már június 26-án megbe­szélték a tennivalókat. Nagy­gyűlés: a Mátyás-étterem kert­helyiségében 6-án délelőtt 10 órakor. A Nemzetközi Szövet­kezeti Nap jelentőségét Csor­dás János, az FJK elnöke mél­tatja. Utána kultúrműsor. A fonalgyár, a földművesszövet­kezet kultúrcsoportja, no meg a vendéglő zenekara gondosko­dik arról, hogy a továbbiakban se unatkozzanak a résztvevők. Aratnak, építkeznek r' A Nagybajomi Győzelem Tsz földjein nincs lábon álló árpa, sőt már el is csépelték a termést: 14 mázsa a hol­danként! átlag. Két kazalra való szénát takarítottak be eddig. Kereken száz köhméter silót készítettek már az idei termésből. A kapásnövények nem panaszkodhatnak. Nem gazosak a burgonya- s a kukorica-földek. Az aratással egyidőben építkezik is a Győzelem. Tető alá hozták az ólat, a padlás gabona tárolására is megfelelőnek bizonyult. Július közepén ismét láthatjuk a III. ssputnyikot A III. szovjet mesterséges hold megfigyeléseiről és ta­pasztalatairól Almár Iván, az űrhajózási bizottság titkára elmondotta: június 16. és 27.-e között a III. szputnyik hat. hordozó rakétája pedig hét alkalommal tűnt fel a hajnali szürkületben Magyarország felett. A borult időjárás azon­ban az esetek többségében le­hetetlenné tette a megfigye­lést. A budapesti állomáson ennek ellenére a hordozó ra­kéta átvonulását háromszor fi­gyelték meg. — A legérdekesebb tapasz­talatunk — mondotta —, hogy a hordozó rakéta fényessége meglepő módon igen erősen ingadozik. Fényessége a felvil­lanáskor megközelitette a Vé­nuszét is. A Baján és Szom­bathelyen működő állomások borult időjárás következtében nem tudták megfigyelni az át­haladást. Legközelebb — a számítások szerint — július közepén várhatjuk ismét a III. szputr.yik megjelenését hazánk felett. Megkezdődtek az egyetemi felvételi vizsgák Szerdán országszerte meg­kezdődtek az egyetemeken és a főiskolákon a szóbeli és írásbeli felvételi vizsgák, ame­lyeket július 2 és 23 között tartanak. Rekord az angliai börtönökben Eastbourne (Reuter). Buti«-. angol belügyminiszter egy ér- ♦ tekezleten kijelentette, hogy t Angliában a bebörtönzöttek t száma jelenleg több mint | 25 000, az eddigi legmagasabb ♦ ebben az évszázadban. A vizsga napjáról a jelent­kezők írásbeli értesítést kap­tak. A felvételekről — a vizs­gán mutatott tudás alapján — az egyetemi és főiskolai fel­vételi bizottságok döntenek és az eredményről a vizsgázókat előreláthatólag július utolsó napjaiban értesítik. Gromiko szovjet külügyminiszter nyilatkozata az amerikai igazságügyminiszter szovjetellenes kijelentéseiről Moszkva (TASZSZ). Gromi­ko szovjet külügyminiszter képtelennek és rágalmazónak bélyegezte azokat a kijelenté­seket, amelyeket Rogers ame­rikai igazságügy miniszter tett a Szovjetunióról és külpoliti­kájáról, június 21-én Chicagó­ban mondott beszédében. Gromiko szóbanforgó nyilat­kozatát Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagyköve­te előtt tette. A szovjet kor­mány nevében Gromiko tilta­kozott az an,erikái kormány­nál amiatt, hogy Rogers ellen­séges kijelentéseket tett egy olyan országgal szemben, amellyel az Egyesült Államok normális diplomáciai kapcsola­tot tart fenn. Beszédében Ro­gers odáig ment, hogy azt ál­lította: a Szovjetunió »összpon­tosított agressziót szervez« az Egyesült Államok ellen és »meg akarja semmisíteni« az Egyesült Államokat. Az amerikai igazságügymi- niszter természetesen eemmi- vel sem tudta alátámasztani képtelen kijelentéseit és ezért elővette azt az ítéletet, ame­lyet a magyar bíróság hozott a Magyar Népköztársaság tör­vényes rendjének megdöntésé­re irányuló fegyveres lázadás szervezőinek egy csoportjával szemben. Ka másnak nem is, egy igaz­ságügyminiszternek tudnia kel­lene, hogy egy ítélet, amelyet valamely állam bírósága hoz polgárai fölött az illető állam ellen elkövetett bűntettek miatt, teljes egészében az illető állam belügye. Vajon Rogers nem azért próbálja-e rákenni a Szovjetunióra, hogy beavat­kozott a magyar igazságszol­gáltatási szervek munkájába, mert ő maga — mint chicagói beszéde is bizonyítja — meg­engedhetőnek tartja, hogy a prókátor szerepében lépjen fel olyan . bűnösök melleit, akiket országuk törvényes bírósága ítélt el és akiket felelősség ter­hel sok ártatlan ember pusz­tulásáért. Ismeretes, hogy sem az ame­rikai igazságügyrainiszter, sem az Egyesült Államok más hi­vatalos képviselői nem tilta­koztak az ellen, hogy a minap elítélt összeesküvők bűncse­lekményei következtében Ma­gyarországon vérét ontották becsületes magyar hazafiak­nak, akik népköztársaságukat védelmezték. Nem tiltakoztak akkor sem, amikor Budapest és más ma­gyar városok utcáin a lázadók szörnyű bestialitásokat követ­tek el, tömegével végeztek ki »•'bereket, amikor magyar iwlgozókat felakasztottak csu­pán amiatt, mert nem kíván­ták a fasiszta rendszer vissza­állítását. Ugyanakkor Wash­ingtonban tapsoltak a lázadó elleníorradalmárok gaztettei­nek és élvezettel nézték ezek bűntetteit, különkiadásokat je­lentettek meg a lelőtt, fel­akasztott és éktelenül meg­csonkított emberekről készült fényképfelvételekkel. Rogers úr nem tiltakozik az ellen, hogy napjainkban a ha­zájuk függetlenségét védő ha­zafiak százai halnak meg nap mint nap Algériában, Cipru­son, Ománban és másutt. Olyan katonák tüzelnek rájuk, akiknek kezébe amerikai fegy­vereket adtak. Olyan bombák végeznek velük, amelyeket amerikai gyártmányú repülő­gépekről dobtak le. Az amerikai igazságügymi­niszter nyilatkozatához hason­ló nyilatkozatokat csak azok tehetnek, akik valamiféle nemzetközi zsandár szerepére tartanak igényt. Az amerikai miniszternek a Szovjetunió el­len intézett durva kirohanásait és a magyarországi belügyek- be való leplezetlen beavatko­zási kísérleteit nem lehet más­képp minősíteni. A népi de­mokratikus Magyarország si­kerei nyilván még mindig nem hagynak nyugodtan alud­ni egyes nyugati államférfia­kat, akik még mindig arról ál­modoznak, hogy visszaállítják a kelet-európai országokban a népek által elvetett régi ren­det. Egészen nyilvánvaló, hogy annak az »emberszerető« póz­nak, amelyet Rogers úr chica­gói beszédének elmondásakor vett fel, semmi köze sincs be­szédének igazi céljához. Nyil­ván az a szándék vezérelte, hogy bizalmatlanságot és el­lenséges érzületet szítson az amerikaiakban a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista állam iránt. Nem véletlenül igyekezett az Egyesült Államok igazságügy- minisztere teletömni hallgatói fejét azzal, hogy a Szovjetunió »nem . akar együtt élni« az Egyesült Államokkal és nem hiába hangoztatta egyre-más- ra, hogy »nem szabad beleesni a békés egymás mellett élés eszméjének kelepcéjébe«. Az amerikai kormány tagjá­nak e megnyilatkozása csupán azok érdekeinek felel meg, akik egész politikájukat a nem­zetközi feszültség fenntartásá­ra és a hidegháború kiélezé­sére alapozzák. A beszéd azt a célt szolgálta, hogy aláak­názza azt a minimális bizalmat, amely nélkül egyáltalán lehe­tetlen normális viszonyt fenn­tartani államok között. Decentralizálják mázenaainkaf, tanácsi kezelésbe kerülnek a falusi könyvtárak, EfiP emlékmúzeum nyílik Mihályi Ernő miniszterhelyettes nyilatkozata Mihályfi Ernő művelődés- ügyi miniszterhelyettes nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak művelődésügyünk néhány időszerű kérdéséről. A magyar múzeumügy az utóbbi két-három évben igen gyorsan fejlődött. Múzeumaink mind munkájuk színvonala, mind látogatottságuk tekinte­tében nemzetközi viszonylat­ban az elsők között vannak. Ebben az esztendőben is számos új múzeum kezdte meg munkáját szerte az országban, így példá­ul Nagyvázsonyban, Győrött, Tatán, Sárospatakon, Gyön­gyösön, legutóbb pedig Eger­ben. Az utóbbi városban nyílt Három tisztségei visel Becsületbolt Wellisch Zoltán, a Tolna megyei Népbolt Vállalat dol­gozójának javaslatára Szek- szárd egyik iskolájában »be­csületboltot« nyitottak. A be­csületboltnak az a lényege, hogy 500 forint értékben pa­pír- és írószer-árut adnak át az iskolának. A leggyakrabban használt tanszereket szekrény­ben helyezik el. A tanulók saját magukat szolgálják ki, és az árjegyzék szerint fel­tüntetett árat a szekrényben lévő szabad pénztárba helye­zik. Az eddigi tapasztalatok jók. A becsületbolt hozzájárul a fiatalok erkplcsi neveléséhez, élővé teszi a társadalmi tu­lajdon védelmének gondolatát. A Belkereskedelmi Miniszté­rium a javaslatot megvalósít­hatónak tartja és felhívja a kereskedelmi vállalatok igaz­gatóit, hogy a tantestületek­kel és az iskolák KlSZ-szer- vezeteivel lépjenek érintkezés­be a becsületboltok szervezé­sére. , Fején csak ősz hajszálakat hagyott az idő, abból is ke­veset. — A hetvenharmadíkat tiprom, sok idő — mondja Török Ferenc bácsi s fel­hőkre vet egy pillantást. Szállnak, futnak akár az évek. Nem mondta ki a gondolatot, hallgat egy ki­csit. Fején nincs sapka... Keze még biztosan tártja a gyeplőt. Évei számát tudva azt is hihetnénk, hogy visz- szavonult, saját gondjaival bíbelődő öregember, aki té­len beéri a padkával, nyá­ron meg árnyékban, kisszé- ken ülve hosszan a semmi­be bámul. Nem így van. öregesen bár, de tartja ma­gát. Vállain nemcsak a 72 év és saját gondja a teher... Hetesen a községi nép­front-elnököt kerestük — hozzáküldtek. A falu végén kapaszkodtunk fel a kocsi­jára. A házak elmaradtak. A mezőbe vesző dűlöút sa­rát tiporják már a lovak. Feri bácsi viszi a szót. — Én nem tudom, miért pont engem tettek meg el­nöknek. Hiába mondogat­tam, hogy öreg vagyok, s a tanácselnök helyettesi teen­dő is fáradsággal jár. Nyolc éve tanácstag, négy eszten­deje elnökhelyettes. A fia­taloknak kellene az élre áll­ni. Nem mernek, félnek, nem is tudom, mi van ve­lük? Török Ferencnek van még egy harmadik tisztsége is: járási tanácstag. Javakora- beli férfinek is elég lenne ellátni mind a hármat, meg még helytállni otthon is az öttagú család tagjaként. A 17 hold (4 hold bérelt) föld ad munkát. Jobbra, balra tekint a bakról. — Nézzék csak, azért nem éppen rossz képet mutat a határ. Sokat pihentetett ben­nünket az eső, én mégis azt tartom, az szükséget sohse okoz, csak hasznot. Nő tőle minden, Csak sok a kapálni- való, a növénnyel a gaz is életre kap. Kapálni kellem, de azt- már nem tudok. A mama, a feleségem, még — ő igen. Nyolc évvel fiatalabb nálam. A népfront munkájáról kérdezzük Feri bácsit. — Hát — töpreng — any­agira külön nem lehet vá­meg a napokban hazánk har­madik legnagyobb képtára, amely gazdag magyar és kül­földi anyagot tartalmaz, a XV—XVI. századtól napjain­kig. Ugyancsak Egerben — a tervek szerint még ebben az évben — a vár XV. századi gótikus épületében megnyílik a Fazola Henrikről elnevezett országos vasmúzeum. E váro­sunk jelentős múzeumi köz­ponttá fejlődik, mert szintén itt nyitjuk meg augusztus el­sején a magyar népművészet múzeumát. Múzeumaink helyzetére a kiemelkedő sikerek mellett — 1957-ben például 3 millió lá­togatója volt — ma még az jellemző, hogy anyaguk na­gyobb része a gyakran nem megfelelő, nehezen kezelhető raktárakban hever, a gyűj te­rmények 5—20 százaléka ke- | rülhet csak kiállításra. A jö- I vő évben Keszthelyen, az egy- } kori Festetich-kastélyban meg- | nyílik az ország második ipar- I művészeti múzeuma. Ez eset- I ben is — akár csak Pécsett és párt a ♦ az ország más városaiban — tanács, meg a népfront I niynn helyeken alakítjuk ki együtt — így lehet beszélni |az ’•‘j múzeumi centrumokat, csak. Egyik tudta nélkül;aho1 a vár°s> a megye egyéb­nem cselekszik a másik. ♦ ként is bővelkedik történeti, összedolgozunk. Ha mi aka-1 kulturális hagyományokban. runk valamit, szólunk. Ha;A fejlesztés céljaira egyéb- ők készülődnek, meghívnak t ként a hároméves terv jelen­minket i-s. Így jó. A legutób-; összeget, több mint tizen­öt ülésen Bank Lajos iskola- | millió forintot biztosít. Eh- igazgató személyében béke- i hez járulnak még a tanácsok küldöttet választottunk... | e területen történő beruházá- Azt akarjuk, hogy ne le- ; sai- gyen hiba, gyarapodjék a ; község. Csak az útgyalui A tanácsokról Szólva lonve mar — türelmetlen- ? kedik. Egy-két szakaszon na- j el kell mondanunk, hogy ál- gyon rosszak az utak. ♦, , , . , , . . ... .4 mindenki ügyével „aló | ^hatalmunk helyi szervei or­törődés hangján beszél akár ♦ vendetesen mind nagyobb a napközi otthonról, vagy a ♦ megértéssel viseltetnek a mű- községfejlesztésről esik szó. t velődési kérdések iránt. Meg­nácstól. Elnök, titkár, kis- ♦ nyúva'nul ez a kulturális elet bíró gyakori vendég nála. | j°bb, elmélyültebb irányításá- — Feri bácsi, lépjen át} ban és anyagiakban egyaránt. az irodába, erről és erről % Ezért határozta el a miniszté­lasztani a dolgot. A h°gy július elsejével — akarunk tanácskozni, gyűlést tartunk, számítunk i magára is. — S Török Fe- ♦ kísérletképpen — a megyei ta- renc, mintha nem is 72 ♦ nács irányítása alá helyezi a éves lenne, szedelőzködik. ♦ baranyai múzeumok hálózatát. Az emberek bíznak benne, s|Sokat varunk ettől a kiserlet- ő nem él vissza ezzel a biza- J től. A pécsi Janus Pannonius lommal, | Múzeum — a tanács segítségé­vel irányítja majd a megye valamennyi kisebb múzeumá­nak munkáját. Hasonló lépéseket teszünk — folytatta a miniszterhelyet­tes — a könyvtárak vonat­kozásában is. A felszabadulás óta mintegy 3200 falusi könyvtárat hoztunk létre, irányító szervük azon­ban általában a járási, a me­gyei tanács, vagy a miniszté­rium volt. A tanácsi jogkör ki- szélesítésével most Tolna és Fejér megyében, valamint Borsod megye két járásában a községi tanácsok kezelésébe adjuk a helyi könyvtárakat, bízva abban, hogy ez az in­tézkedés is a népművelés to­vábbi sikereihez vezet. A mi­nisztérium ugyanakkor jelen­tős anyagi segítséget nyújt: az említett könyvtárak kétmillió forintot kapnak új könyvek vásárlására, ezzel állományuk 26—30 százalékkal növekszik; Bizonyos, hogy —amint erre már eddig is számos jó példa volt — a tanácsok mind be­ruházásaikból, mind a község­fejlesztési alapokból további anyagi erőforrásokat * nyitnak a könyvtárak fejlesztésére. Mihályfi Ernő végül tájé­koztatást adott arról, hogyan készítik elő múzeumaink á Magyar Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulóját. A Kommunisták M agyarországi Pártja megalakulásának negy­venedik évfordulójára ez év novemberében állandó emlék­múzeumot nyitnak a Visegrádi utcában abban a házban, ahol a KMP meg­alakult. Javában folynak már a jövő év március 21-én, a Nemzeti Múzeumban megren­dezendő nagyszabású Tanács- köztársaság emlékkiállítás elő­készületei. A kiállítás három hónapig tart nyitva, azután bemutatják szerte az ország­ban,

Next

/
Thumbnails
Contents