Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-17 / 141. szám
LÁTOGATÁS A .MEGYEHÁZÁN" Ahol milliókkal számolna! Tervosztály! A szó egymagában nem mond semmi különösebbet. Azonban a legélénkebb fantázia is csak tapogatózik, ha mögéje pillant. Először labirintnak, kibogoz- hatatlonnak tűnik a kíváncsiskodók előtt a tervosztályon dolgozók munkája. De csak az első pillanatban. Hisz rácáfolna nevére, ha csak »körülbelül«, »hát egy-két hónap múlva«, »majd meglátjuk« elv alapján, idő és pénz figyelembeV£ tele nélkül terveznének. Ami pedig rendszeres, az át is tekinthető. Nézzük meg közelebbről, mivel foglalkoznak ezen az osztályon. A megyei tanácsok vb. tervosztályainak ideiglenes szervezeti és működési szabályzata ezt írja a tervosztályok felad a táróit . a tervosztály a végrehajtó bizottság tervező, gazdálkodó és beruházást lebonyolító szerve. Feladatait a vb. szakigazgatási szerveivel együtt látja el.« Ez azt jelenti, hogy meg kell hallgatni az ipari, egészség-, művelődés- ügyi, építési és közlekedési, mezőgazdasági, pénzügyi, kereskedelmi szakigazgatási szervek véleményét is a tervek készítésénél. Ezen az osztályon készül a megye tanácsi intézményeire vonatkozó összes terv. — Hogyan és milyen szempontok figyelembevételével? — Erre a kérdésre Műdig István tervügyi előadó ad pontos választ. — Az Országos Tervhivataltól a jóváhagyandó keretszámokon kívüi irányelveket is kapunk. Tájékoztatásul közük, csak példának említem — mondja Műdig István —, hogy 1958-ban a vasipar termelését emeljük, a többi viszonylag marad a régi szinten. A tervosztály a kapott irányelvekről és a saját véleményéről tájékoztatja a szakigazgatási "J^Jjerveket, azok meg tovább, a i„yál) álatoknak küldik az információt. A különböző vállalatok által készített tervek visszajönnek a szakigazgatási osztályhoz. Elsősorban itt hagyják jóvá vagy módosítják azokat. A vitába a tervosztály is beleszól. Az osztályok inkább a vállalatok érdekeit tekintik fontosabbnak. Ilyenkor gyakoriak a véleményeltérések. Kell és hasznos is az egészséges csatározás, hisz végső és tiszta formát csak így kapnak a tervek. Ha minden kötél szakad, ha a tervosztály és a tanácsi ágazatok sehogysem jutnak dűlőre, akkor a vb. dönt. De erre nemigen kerül sor, megértjük egymást, jó az összhang — mondja az előadó. Legtöbbször már csak a szak- igazgatási szervek által kidolgozott, az egyes ágazatok valamennyi tervféjezetére (termelés, önköltség, anyag, beruházás stlb.) kiterjedő tervjavaslatot terjesztjük a vb. elé jóváhagyás végett. A vb. által elfogadott tervet megküldjük a Minisztertanácsnak és az Országos Tervhivatalnak. Az ott jóváhagyott, majd visszaküldött tervszámokat lebontjuk a tanácsi gazdaság egyes ágazataira. A lebontás a vb. jóváhagyása nélkül érvénytelen. A tanács éves és távlati tervjavaslatainak kidolgozása, a már jóváhagyót tervek lebontása ágazatokra, ellenőrzés, a vb. és az OT megfelelő időszakonkénti tájékoztatása — ezek a tervezéssel kapcsolatos feladatok. A gazdálkodás sem könnyebb. A kapott keretből a vb. által megállapított irányelvek alapján a szakigazgatási szervek javaslatainak figyelembevételével történik minden. A tervosztály gondoskodik a tanács anyagszükségletének kielégítéséről, ágazatok közötti anyag-átcsoportosításokat végez, ellenőrzi a szállítások lebonyolítását, részt vesz a he'yi anyag- és energiaforrások feltárásában, javaslatokat dolgoz ki a központi gazdálkodás alá nem vont terven fejül előállított termékeit elosztáséra. Anyagfelhasználást, készletgazdálkodást ellenőriz. A létszám- és béralap-gazdálkodásba is beleszól. Az ágazatokra lebontott létszám- és béralapban — a vb.- halározatct és a szakigazgatási szervek kérését szem előtt tartva — az egyes ágazatok közötti szükséges átcsoportosításokat is végzi. Vizsgálja a tervező egységek béralap- és létszámfslhasználását, vezeti az ezekkel kapcsolatos nyilvántartásokat. síb. Addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér! Ennek a közmondásnak a betartását különösen a beruházás és a felújítás követeli meg. Országos érdek, megyei kívánalmak — mindkettőnek eleget tenni, amikor annyi minden kellene, nem könnyű — mondja László György főelőadó. — Pillanatnyilag Kaposvár vízellátása, oktatási és egészségügyi kérdések, iskolák építése forog legtöbbet a napirenden. Ide kell csoportosítani. A beruházásnak csak úgy van értelme, ha a fejlődést, a jobbat szolgálja és van is látszata az elköltött millióknak. Ha kórház, iskola, kút vagy akár egyéb más épül, csak kézzelfogható, lemérhetően hasznos legyen, és a közösséget szolgálja. Oda a forintokat, ahol a legnagyobb szükség van rá! Ellenőrizni a felhasználást, hogy valóban elkészült-e a műszaki kivitelezési tervek alapján ez és ez az épület. Nem másra használták-e fel a köz forintjait? Határidők, minőségi követelmények folyamatos ellenőrzése mind-mind a beruházással kapcsolatos feladat és a tervosztály végzi. Kétszer is meg kell gondolni, mit hova. Milliókról van szó. Egy forintot sem lehet a sárba dobni, minden fillérre szükség van! Új iskolát építenek és villamosítanak A böhünyel pedagógusok szinte Ingajáratot végeznek az órák közti szünetekben, mivel a község különböző helyein vannak a tantermek. 1959. szepteinber elsejével megszűnik ez a nemkívánatos állapot, mert akkorra megnyitja kapuit az új Iskola, amelyet a központi iskola közelében épitenck. Négy tantermet, zsibongót és egy pedagógus lakást foglal majd magában az épület. A költségek nagyobb részét az állam vállalta magára, a hiányzó összeget pedig a községíejleiztési alapból teremti elő a helyi tanács. Az építkezés befejezése után felszabaduló régi református iskolát napközi otthonos óvodává alakítják át, a két szükségtantermet pedig, amely eredetileg más célt szolgált, visszaadják tulajdonosának. A községhez tartozó major kastélyépületében kap helyet ez év szeptemberétől kezdve a nyolcvan fős gyermek intézet. Ebben 6—14 éves korú árva gyermcZtek laknak és tanulnak majd. Négy pedagóguslakást Is létesítenek Itt. Böhönye belterületén régóta áram ad,ja » világosságot. Az idén a község peremeit is bekapcsolják az áramszolgáltatásba. A vasút melletti új település, az Arany János utca, a Bethlen Gábor utca még vlilnmositailan része, a szőlőhegyre vezető mellékutca és a majorban az Illés utca lakói is élvezhetik majd a villanyáram áldásait. Százötvenezer forintba kerül a faluvillamositás e befejező része. Nemrégiben tizenkétezer forintos téglakerítést építettek a labdarúgó pálya elejére a tanács költségvetéséből és társadalmi összefogásból — közölte lapunk munkatársával V»ss József böhönyei vb-elnökhelye ttes. Mire használják fel a községfejlesztési alapot Inkén Inkén 1959-ben négytantermes iskola épül. A községfej- lesatésá alapra befizetett összeget e célra tertalékalják. Az építkezésre fordítandó pénz egymillió forint körül van. Lehetséges, hogy a régi kastélyt teljesen let ontják, de ha a szakemberek úgy döntenek, hogy átalakítás is elegendő, akikor a lebontásra nem kerül sor. Az építkezésiben az egész falu részt vesz, akár bontásra, akár építkezésre kerül sor. NEM LEHET JÁTSZANI A TŰZZEL! A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a megyei tűzrendészen osztályparancsnokság beszámolt a tűzrendészet helyzetéről. — Megyénk tűzrendésze ti helyzete általában kielégítő. Az 1957—58-0* évek öt-öt hónapjában történt tűzesetek Mrérték felbecsüléseinek ösz- szehasonlitásakor az idei év javára billen a mérleg. A csökkenés azt bizonyítja, hogy a megelőző és mentő tűzrendészet — mind az állami, mind a községi tűzoltóság — eredményes munkát végzett — hangoztatta a beszámoló. Felszerelésben sem mutatkozik említést érdemlő hiány. Ebben az évben a községi szertárak felújítására 210 ezer forintot fordítanak. Ez az összeg elegendőnek bizonyul a még meglévő hiányosságok (hibás tűzoltószertárak, anyagok pótlása stb.) felszámolására. Siófokon nemsokára befejezik (136 ezer forintos költséggel) a tűzoltószertár építését. Állami egységeink rendelkeznek megfelelő számú szerrel, sőt áprilisban kaptak egy 18 méteres gépjárművonfatású acéllétrát, ezzel is javult megyénk mentő tűzvédelme. Ez azonban még nem minden. Szükséges, hogy üzemeink, a nagyüzemi mező gazdasági szektor, de az egyéni gazdák is a lehető legpcmlx’ab- ban tartsák be a tűzvédelmi utasításokat. Megyénkben is sok épület, száz meg száz ezres anyagi érték — sőt még emberélet is —martalékául esett a csak gondatlanság okozta tűznek. Fokozottabb figyelem! Főleg a gyermekeket ne hagyjuk őrizetlenül! Május második felében gyermekek okozta tűz pusztított Somodorban. A szél továbbvitte a lángot, hat-hét gazda károsult. Több éberség, jobb megelőzni, mint oltani a tüzet! Különösen faluhelyen nagy HÍREK A Toponár—Őrei—Zimány községak között építendő kövesét munkálataiban a lakosság részt vesz. 25 000 forintot szavaztak meg a községfejlesztési alap terhére. 180-an gyalognapszámban dolgoznak majd, ezenkívül 590 fogat segíti az útépítést. Bárdudvarnokon a legutóbbi tanácsülésen elhatározták, hogy a három külterületen — Bánya, Zsippó, Ka- possizentibenedek — gazda- gyűlést tartanak. Az ,itt megjelentek közül vízgazdálkodási társulás megalakítására előkészítő bizottságot választanak. A kaposfői tanácstagok elhatározták, hogy az adótervek teljesítése cél iáiból többet foglalkoznak a körzetükben az ■adózókkal, a hátralékosokat meggyőzik az adófizetési kötelezettségük teljesítésének fontosságáról. A kisasszondiak jövőre két íáhlán vetik a burgonyát. Hogy melyik dűlőben, azt augusztusban határozzák meg. A táiblásítás a burgonyabogarak elleni könnyebb védekezést szolgálja. Somogycsicsóban egy utcarész nem volt bekapcsolva a hálózatba. A gazdák vállalták az összes költségeket, s minden más támogatás nélkül begondat az óvatosságra! Itt a nyár. Emberek, családok, egy egész falu népének kenyerét pusztíthatja el ,a mezőn hanyagul eldobott gyufa vagy cigarettavég okozta tűz. A tanácsok tegyenek meg mindent a tüzkészültségi és tűzfigyelői szolgálat érdekében. Negyvennyolc órával előbb tértivevényes értesítést küldjenek a szolgálatra hívottaknak. Ne tűrjék, hogy gyerek, vagy esetleg alig látó , magával is tehetetlen idő? ember, öreg néni kerüljön a figyelő helyre. Falun sem ártana dokumentációs filmek bemutatása a tűzrendészetről. A tűzoltók munkájának népszerűsítéséből sosem- elég. Ne hagyják el a tűzfigyelésre kijelölt személyek az őrhelyet; több hasonló javaslattat egészítették ki a beszámolót a hozzászólók. A tűzzel nem lehet játszani! Megelőzni keletkezését, elfojtani a még parányi lángot, védeni, óvni verítéket munkával szerzett javainkat — együtt és szervezetten. Ez kötelessége mindenkinek. A végrehajtó bizottság határozatra emelte a védekezés érdekében előterjesztett javaslatokat. Egymás után alakulnak a vízgazdálkodási társulások Megyénkben is sok kárt okoz esős évben a talajvíz a réteken, legelőkön, de a szántók nagy részén is. Az állam foglalkozik a vízkár megelőzésével. Ez a munka csak akkor lesz eredményes, ha a község laikosságá, de az érdekelt szervek is tevőlegesen segítik sikerre vinni. Kormányzatunk szorgalmazza a parasztok ösz- szefogását, és az ilyen irányú kezdeményezést anyagilag is támogatja, ha az érdekelt lakosság is hozzájárul a vízkár veszély elhárításához. Több községben — pl. Csom- bárdon, Mezőc3okonyán, Bodrogon, Kisberényben — alakultak már vízgazdálkodási társulások. Nemrégiben a bo- ronlcai gazdák hasonló céllal tartottak megbeszélést. Egri Lajos elmondotta: a falu és a környék lakossága megtanulta a múlt években, mit jelent a vízkár. Tönkrementek a legelők, a rét, levágott füvet nagyobb esőzés alkalmával csak a Balatonban találhatták volna meg, mivel az árkok eltömődtek. Torma néni meg azt fájlalta, hogy a kertekből a káposztát, az ubor- Icát is elvitte a viz. Ezután másként lesz, mert létrehozták a társulást. Az alapító tagok egyhangúlag felajánlották: a víz veszélyeztette terület holdjai után a csatornák rendbehozásáig évi 100 forinttal hozzájárulnak a költségekhez, a levezető árkok további karbantartásához is adnak majd pénzt. 105 egyéni paraszt, a Marcali Állami Gazdaság és a somogyszentpáli Béke Tsz vett részt a társulás megalakításában. 767 hold víztelenítéséről gondoskodnak közösen. Kár, hogy az erdő- gazdaság a hálgazdasó-g magatartásától teszi függővé a társuláshoz való csatlakozást. Mesztegnyő, Bize, Marcali és Kéthely dolgozó parasztjai is hozzáfogtak a szervezéshez, hogy a Sári-patak és a Cigányárak medrét együttesen megtisztítsák. A. felvilágosító és szervező munkát a földművesszövetkezetek mezőgazda- sági üzemágának dolgozói végzik a községi tanácsok vezetőinek, tagjainak, segítségével. Mucsi György fTTTTTIf .’7WYYYTYYYYYYTVYYYTYYYYYYYY7YYTYYTYYTT1f7YT777777777T7777V77777777777TV77T77TT77Y7 t est, 1926 óta köz- alkalmazott. Ismeri mindenki. A faluban csak »Imre bácsinak szólítják. Alacsony termetű, elkerülte az ötvenöt. Ha nincs úton, akkor a tanácsháznál található, Rendellenességet nem tűr. Mindennek van helye — ezt tartja. Becsülik. ö is tlsztclettu- dó. Elsőnek érkezik, utolsónak távozik. Kinyitja és bezárja — így lehetne mondani — a hivatalt. Télen fél hatkor már »bent van«. Takarít, befűt, vizet hoz. Nyáron valamivel később megy, tüzet nem kell rakni, mert amúgy is meleg van. A község dobját hivatalosan 1946 januárjában akasztotta a nyakába. Azóta ő tesz közhírré minden, egy igazi kisbíró által tudatni való dolgot. Somogy szob nem éppen kicsi község. Huszonkét kisebb, nagyobb utcája van. Lehet loholni bennük. 49-től 53-ig két hivatalsegéd teljesített szolgálatot. 53 óta Tóth Imre bácsi nyakába szakadt az egész. Ekkora faluvezettéik a villanyt. Kaposújlakon június 10. és bán ez a foglalkozás 15-e között ha tál-szemlét tar- talpig embert köve- tottaik. Ellenőrizték a burgo- tel. Imre bácsi nyabogáir elleni védekezést :”*a a sarat. Akik nem védekeztek. •*- ■' ■ é m»ellen eljárás indul. "—~r\ nem lehet pepecselni. Vannak határidős, vannak sürgős, rendkívüli ügyel az elnöknek, a titkárnak, de a kisfcírónak is. Kő a sorrend. Nin«* hlő órákig tűnődni. Gvors és jó i oiu rezés, egy kis önálló gondolkodás, a közigazgatás minden ágában valamelyes jártasság — ez is keil. Különben nem megy. A hivatalse- réd nem futhat mindig a feletteshez, na, most a rám bízottak közül melyiket intézzem először, melyik Í5-— várhat, mit csináljak síb. Ezt tudnia kell. Imre bácsi tudja. Nem kell őt noszogatni. Reggel elhozta a postát, s annak idejében megkérdi, hogy mit kell vinni. És ha nincs benn, s ilyenkor készülnek a másnapra szóló idézések, ott lehet hagyni az asztalon. Reggel nem mondja: »nem vettem észre«, vagy: »nem találtam meg.« Szorgalmas és lelkiismeretes. Lehet rá számítani mindig és mindenben. Hogy munkája mennyire része az apparátus munkájának, azt csak akkor 'átni, ha szabadsá gon van. Ilyenkor ~gy kis fir társad, ér • nyp lo’or'T -5c" AKIS alkalmával termet rendez: padokat, székeket. asztalokat sorakoztat. Értesít, kézbesít, idézéseket hord, dobol, és ki tudja még mennyi mást végez, gyaíű.., talán az utcákat se tudná félnap bejárai. Hát még a sok-sok névre szóló papírt eljuttatni a címzettekhez! És az is előfordul, hogy nem találja otthon az illetőt, »viég egyszer megy, mert amiről tudatni akarja, nem várhat másnapig. Gyalog nem bírná. Jó és nélkülözhetetlen társ a kerékpár. Biciklijét is ismerik a faluban, hisz annyiszor végig- gurult a házak előtt. Fához vagy lábához támasztva látták elégszer. A kétkerekűn kívül a másik, munkáját megkönnyítő segítő eszköz a hangosbemondó. Persze ez csak továbbítja, de nem pótolja az igazi hangot. (Idézések izéthordására meg egyáltalán nem alkalmas.) A fontosabbakat mégis csak a dobszó útján kel! közhírré tenni. Imre bácsi gyakran odalép a fogashoz (itt függ a két- ’rnekű kutyabőr), le- ■meli a dobot s el- "rtul. A dött-törö'tí jelre csönd lesz. ’Inak a fogatok. az éppen vacsoráját fogyasztó gazda leteszi a kanalat, abbamarad a beszélgetés az utcán, aki csak hallja a dobpergést, dobolnak? felfigyel. — Ma vajon mit Imre bácsi nekiereszti a hangját, s szétröppen a levegőben a hagyományos »közhírré tétetik«. Majd befejezésül nagyot huppan a dob, jelezve a mondanivaló végét. Pedálra lép, s megy tovább, utcáról utcára. A világért sem tévesztené el a helyet, ahol ilyen alkalommal meg szokott állni. Ha éppen »úgy jön ki a lépés«, hát vasárnap is szolgál. Sok, főleg fiatal szakmabeli tanulhatna tőle. Hangos hangszerét háromszor újították (ötévenként vonják be új bőrrel). Eszerint is méri az időt Tóth Imre. Huszonkét utca, sok ház! De nincs zegzúg, amit ne ismerne. Éjjeli őrség, kisbiróság! 46-ig éjszaka, utána nappal szolgálta és szolgálja a falut. 950-et keres. Munkája sok, de becsülettel végzi. Kisbíró csupán, egy a ?ok közül, akik közhírré teszik megváltozott életünk, új a mberf paragrafusait. GffWSlős Sándor
