Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-17 / 141. szám

A vasárnap sportja Megcsillant a remény a magyar válogatott élőit... Ma újra játszunk a továbbjutásért Annyi balszerencse után végre mellénk szegődött Fortuna Isten- asszonya. Svédországban a Labda­rúgó Világbajnokság vasárnapi küzdelmei során a kora délutáni órákban a Svédország—Wales ta­lálkozó 0:0 arányban döntetlenül végződött. Ez a 0:0 egyúttal meg­csillantotta a magyar válogatott csapat tagjai előtt a reményt a továbbjutásra. Ugyanis a walesi döntetlennel szemben nekünk le kellett győzni Mexikó csapatát, s akkor újabb Mágyarország-Wales találkozón dől majd el, hogy me­lyikünk jut tovább. Nos, a magyar válogatott tizen­egy átérezte ennek a mérkőzésnek a íorjtcsságát. átszervezett, az ed­digieknél lényegesen gyorsabb csa­patunk biztos győzelmet aratott Mexikó ellen. A találkozóról az MTI munka­társa a következőkben számolt be: 4:0 (1:0) A két kevésbé sikerült mérkőzés után a Méxlkó elleni találkozó — az eredményen kívül — sok biz­tatót hozott. Elsősorban azt, hogy kezd megjönni a magyar labdarú­gó válogatott önbizalma. Helyen­ként már igen jól játszott csapa­tunk, s a mexikóiakat könnyedén és biztosan győzte le. Ezúttal meg­volt a megfelelő egység és a fo­lyamat is a játékban. Bár a be­fejezéseknél még elég sok hibával találkoztunk. Szerencsésnek bizonyult a ma­gyar csapat felfrissítése, amelyben Ilku beváltotta a reményeket, a hátvédhármas jól rombolt, kitűnőt nyújtott a két fedezet, Kotász és Szojka is. Az »-új« csatársor jól bevált. Budai lelkesen küzdött. Bencsics jól illeszkedett be a sor­ba. Gyors volt és szemfüles. Hi­degkúti nemcsak irányított, ha­nem veszélyes is volt. Tichy vég­re magára talált. Sándor a táma­dók legjobbjának bizonyult. Vég­eredményben a csanat valamennyi tagja beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. A magyar válogatott csapat ez­zel a győzelemmel ismét lehetősé­get kapott arra, hogy bejusson a VB legjobb nyolc csapata közé. Természetesen csak abban az eset­ben, ha ezt, a mai, a Wales elleni második mérkőzésen kiharcolja. Magyarország—Mexikó Sandviken, 12 000 néző. Vezette: Eriksson (finn). Góllövő: Tichy 2, Sándor és Ben­csics. Magyarország csapata a követ­kező összeállításban lépett pályá­ra: Uku — Mátrai, Sípos, Sárosl - Szojka, Kotász - Budai, Bencsics, Hidegkúti, Tichy, Sándor. Borult, enyhén szeles, de kitűnő labdarú­gó-időben indult 90 perces útjára a labda. Már az első percekben kitűnt, hogy sokkal frissebben játszik a csapat, mint eddig, és lényegesen Jobban, mint az előző két kőzésen. Több szép táma­dás ......ott a pályán, majd a 18. percben megszületett az első ma­gyar gól. Tichy hatalmas lendülettel vit­te fel a labdát. Balra adott Sándorhoz, aki azonnal vissza­játszott, és Tichy kapásból a bal sarokba lőtt. 1:0. A 20. percben a mexikóiak közép­hátvédje, Szekuldena megsérült és kiállt. Ez aztán végképp megpe­csételte a mérkőzés sorsát, mert a tíz emberrel küzdő mexikóiak ellen a magyar csapat nagy fö­lénybe került. Szinte állandóan a mexikói térfélen pattogott a lab­da, s a mexikóiak egy-egy előre­töréssel kísérleteztek. A 33. perc­ben egy mexikói támadás után nagy kavarodás keletkezett a ma­gyar kapu előtt, de Ilku tisztázni tudott. A 42. percben a mexikói kapu előtt volt tűzijáték. Hideg­kúti, Tlchy, majd Szojka bombá­zott a kapura, de a labda mindig lepattant valamelyik védőről. Alig kezdődött meg a második félidő, máris újabb magyar gól­nak örvendezhettünk. A 46. percben Sándor futott el, Tichyhez továbbította a lab­dát, aki hirtelen lövésre szánta el magát, s máris a kapuban táncolt a labda. 2:0. Állandósult a magyar csapat fö­lénye. Az 58. percben Tlchy ve­szélyeztetelt, de lövése elakadt. Közben pedig a balösszekötőt sza­bálytalanul akasztották. A megítélt egyszerű szabadrú­gás eredményezte a harmadik gólt. Kotász Ugyanis ügyesen tette a labdát Sándor elé, aki élesen a bal sarokba lőtt, 3:0. A 69. percben Budai futott el szélsebesen, majd Tlchy elé tálalt. Tlchy lövése a kapufáról visszapattant, s a befutó Ben­csics óriási erővel lőtt a bal felső sarokba. 4:0. A mérkőzés további részében i3 a magyar csapat támadott, bár ez­úttal már jó néhány pontatlansá­got fedezhettünk fel a csapatmun­kában. Öt csapat már bejutott a legjobb 8 közé, három helyért hat csapat ma újra játszik Bát hivatalosan befejeződött a legjobb nyolc közé jutásért folyó küzdelem, de a mai napig mégis csak öt csapat tudta biztosítani feljutását a legjobbak közé. Há­rom hely még kiadó. Ezért ma újabb mérkőzéseket játszanak az érdekeltek. A Labdarúgó Világbaj­nokság egyes csoportjainak vég­eredménye a következő: I. csoport: 1. Német Szövetségi Köztársaság 2. Csehszlovákia 3. Eszak-Irország 4. Argentína Ebből a csoportból a Német Szövetségi Köztársaság már beju­tott a legjobb nyolc közé. Az egyenlő pontszámmal végzett Eszak-Irország és Csehszlovákia ma újabb mérkőzésen dönti el a továbbjutást. Argentína kiesett. IL csoport: 1. Franciaország 2. Jugoszlávia 3. Paraguay 4. Skócia Ebben a csoportban befejeződött a küzdelem, mert Franciaország és Jugoszlávia továbbjutott, míg Pa­raguay és Skócia kiesett. III. csoport: 1. Svédország 2. Magyarország 3. Wales 4. Mexikó Ebből a csoportból Svédország jutott a nyolcas döntőbe, Magyar- országnak Walesszel kell ma mér­kőznie a továbbjutásért. IV. csoport: 1. Brazília 2—3. Szovjetunió 2-3. Anglia 4. Ausztria Ebből a csoportból Brazília ju­tott tovább. A másik továbbjutó a mai Szovjctunió-Ar.glia mérkőzés győztese lesz. Ausztria kiesett. * * * A MAGYAR RADIO ma a Kossuth-adón 18.50 órai kez­dettel helyszíni közvetítést ad a Magyarország—Wales világbajnoki labdarúgó mérkőzésről. nagyatádi Kinizsi—Tolnai SE 2:1 (1:0) Tolna, 3500 néző. V: Molnár. Nagyatád: Horváth — Szabó I., Dénes, Vucskics — Selmeczi, Ta­más - Sárdi II., Szabó II., ítani- zsai, Bicsáki, Posta. Tolna: Ezer — Schafler, Kláb, Síraubinger — Pruzsina, Jagicza - Kappéter, Baj­za, Széles, Elekes, Berek. Mindkét csapat nagy lelkesedés­sel vetette magát a küzdelembe, mert átérezte e találkozó sorsdön­tő voltát. A hatalmas számú hazai közönség lelkes biztatása mellett fergeteges tolnai támadások vezet­ték be a találkozót, melyet a nagy­atádiak a játék lendületének le­fékezésével igyekeztek ellensúlyoz­ni. A 30. percben az eddigi szór­ványos nagyatádi támadások góllá értek. Ekkor Posta—Kanizsai össz- játék után a nagyatádiak elpusz­títhatatlan középcsatára juttatta a hálóba a labdát. 1:0. A gól után kiegyenlítetté vált a játék. Az atá- diak azonban nem tudták kihasz­nálni azt, hogy vezető góljuk meg­törte a hazaiak lendületét, érs za­vart okozott a védelemben. Szünet után ismét a tolnai csa­pat vette át a játék Irányítását, Igen élénk volt az iram. A 10. percben ki is egyenlítettek a tol­naiak. Széles jól ugratta ki Baj­zát, akinek a lövése megtalálta az utat a kitűnően védő Horváth há­lójába. 1:1. Az egyenlítő gól után tovább fokózódott a játék lendü­lete, s a csapatok elkeseredetten küzdöttek a győzelemért. A győz­tes gólt az Időnként igen jól játszó atádiaknak sikerült megszerezniük a 35. percben, amikor ártatlan tá­madás gördült a tolnai kapu felé. Ennek befejezéseként Kámzsái nagy lövése a kapufán csattant, a visszapattanó labdát Posta fejelte a hálóba. 2:1. Ettől kezdve az atá- diak már csupán az eredmény tar­tására törekedtek. Csak úgy zá­poroztak a lövések Horváth kapu­jára, de a kapuvédő nagyon ele­mében volt. Jórészt az ő kitűnő védésének köszönhető, hogy med- dőek maradtak a tolnai rohamok. A mindvégig nagy iramú, élve­zetes és jó mérkőzésen értékes két pontot szerzett a nagyatádi csapat, amely korszerű játékával, a szórós embetfogásos védekezés­ből való gyors támadásba való át­menettel két ízben is megtalálta a rést ellenfele védelmén. A jól ját­szó atádiak rá is szolgálták szép győzelmükre. Ae atádi csapatból az egész csapat kiemelkedő telje­sítményt nyújtott. Horváth a me­zőny legjobbja volt, de igen Jól játszott Szabó I., Selmeczi és Pos­ta is. A hazai együttesből E2ér, Bajza és Széles játéka dicsérhető. Pécsbónydelep-K. Textiles 0:0 (2:0) Pécsbányatelep, 300 néző. V: Csá­kányi. Pécs: Höíye - Sértő II., Vámos, Waid — Jakab, Hudecz — Czukor, Dévai, Réti, Sértő I., Hertelendl. Textiles: Nagy - Szegi, Máté, Krettinger — Perreg, Szilvás! — Peresztegi, Radnai, Simon, Nagy­réti, Palltovics. Az első félidőben még valaho­gyan állta a pécsi rohamokat a kaposvári csapat, amely csak húsz percig volt egyenlő ellenfele a ha­zaiaknak. Ebben az első húsz perc­ben a helyzetek egész sorát hagy­ták kihasználatlanul a kaposvári csatárok, és Nagyréti három, Paikovics pedig két ízben is jó helyzetben hibáztak. Szünet után azután csaknem •gyoldalúvá vált a küzdelem. A pécsi csapat szinte tetszés szerint rugdosta góljait, s a textilesek együttesét csupán a jó napot ki­fogó Nagy védése mentette meg a még súlyosabb vereségtől. A pé­csiek góljai közül Hertelendl 3-at, Czukor és Dévai l-l-et szerzett. A pécsi csapatból különösen a tá­madósor, de elsősorban Hertelendl, Dévai és Czukor játéka emelke­dett ki. A textilesekből Nagy és Szegi játéka dicsérhető. Horváth Béla — A totó 12 talilatos szelvénye: 2xlxx2212Ilx. A 12 talá- latos szelvény 158 612 forintot, a 11 találatos 4651 forintot, míg a 10 találatos szelvény 405 forintot fi­zet Ki kivel játszik? A Labdarúgó Világbajnokság legközelebbi fordulója, amelyben a legjobb nyolc csapat küzd, június 19-én, csütörtökön kerül sorra. Ezen a napon a következő ellenfe­lek kerülnek egymással szembe: Az I. csoport győztese (NSZK) a II. csoport 2. helyezettjével (Jugo­szlávia). A II. csoport győztese (Francia- ország) az I. csoport 2 helyezettjé­vel (Csehszlovákia vagy Észák-ír­ország). A III. csoport győztese (Svédor­szág) a IV. csoport 2. helyezettjé­vel' (Szovjetunió vagy Anglia). • A IV. csoport győztese (Brazília) a III. csoport 2. helyezettjével (Ma­gyarország vagy Wales). * * * A labdarúgó VB további vasárnapi eredményei: Német SZK—Eszak-Irország 2:2 (1:1) Csehszlovákia—Argentína 6:1 (3:0) Franciaország—Skócia 2:1 (2:0) Jugoszlávia—Paraguay 3:3 (2:1) Svédország—Wales 0:0 Brazília—Szovjetunió 2:0 (1:0) Ausztria-Anglia 2:2 (1:0) SPORTHÍREK INNEN-ONNAN Az MTK is kiesett a Duna Kupa küzdelmekből, ajnelynek során a Tátrán Presov csapatával mérkőzött Budapesten. A találkozó a rendes játékidőben és kétszer 15 perces hosszabbítás után 4:3 arányú MTK győzelem­mel ért véget, az összesített ered­mény tehát 4:1 volt. Sorshúzásnál a szerencse a csehszlovákoknak kedvezett. Ezzel az utolsó magyar csapat is kiesett a Duna Kupá­UJ világcsúcs született a női magasugrásban: a román színekben induló magyar származású Balázs Jolán ért él egészen kimagasló teljesítményt, 179 cm-es magasságot. Balázs ezt az eredményét Varsóban állította be egy nemzetközi viadal kereté­ben. • • * Megdőlt a magyar kalapácsvető csúcs is, Zsivótzky ugyanis átadta a múlt­nak Csermák 1956-ban felállított 62.59 méteres országos csúcsered­ményét. Az új kalapácsvető csúcs 82.88 méter. Ugyanennek a ver­senynek a keretében az ifjúsági Bognár Judit 15.08 méterre javí­totta a magyar csúcsot. Másnak szerzik a babért a kaposvári származású atléták, akiknek a soraiból ebben az esz­tendőben a kEtonai szolgálatot tel­jesítő Balajczí távozott el. Balaj- cza a Pécsi Dózsa versenyzőiéként Indult a Vasas nemzetközi atléti­kai versenyén, s a 10 km-es gya­loglásban 2. helyezett lett 48.88 perces Időeredményével. A győz­tes Havasi (Vasas) két tized má­sodperccel a hajrában előzte meg Balajcza Tibort. Kiss György után tehát most már Balajcza Is más­nak aratja a babért. • » * NB III. EREDMÉNYEK: Mohács-Baja 4:4, P. Vasas-PBTC 2:2, Nk. Építők—Simontornya 1:1, Bonyhád-Dombóvár 0:0, NVTE- Szigetvár 5:1. VASÁRNAPI labdarúgómérleg NB Il-es csapataink közül ez al­kalommal csupán a KMTE küzdött a bajnoki pontokért. A Kinizsi ugyanis szabadnapos volt és pi­hent. Nos, a KMTE - amely a legutolsó hét mérkőzésén nem szenvedett vereséget - most ke­serves csalódást okozott azoknak a lelkes szurkolóknak, akik elkí­sérték a csapatot Nagykanizsára. Kanizsán ugyanis a KMTE kiáb­rándító játékkal vereséget szenve­dett. Ez a vereség azért fájó, mert a KMTE ezt egy Igen gyenge csa­pattól volt kénytelen elviselni. Ne­héz volna rövid elemzés keretében választ adni arra, hogy mi van a kanizsai 1:2 mögött. Elbizakodott­ság? Fáradtság? Lélektelen játék? A látottak alapján talán határozot­tén egyik kérdésre sem lehetne igenlő választ adni. Tény, hogy a KMTE a kanizsai mérkőzésen igen rosszul játszott, és ha a mérkőzés nagyobbik szakaszában támadott is a kaposvári csapat, gólképtelen támadósora miatt, no és a véde­lem jóvoltából vereséggel volt kénytelen hazatérni a kanizsai ki- rándulásról. Az NB Iil-as csapatok közül Nagyatád szolgáltatta ismét a kel­lemes meglepetést. Az atádi együt­tes Tolnár 3500 néző előtt fektette kétvállra a kiesés elkerüléséért küzdő hazai csapatot. Szép fegy­vertény ez, és értékes két bajnoki pontot jelent, ami remélhetően még esetleges létszámcsökkentés ese­tén Is biztosítja a Nagyatádnak az NB IH-ban való maradást. Kaposvárott a K. Dózsa-Csurgó mérkőzésen döntetlen eredtaény született. A gól nélküli 0:0 híven tükrözi a két csapat erejét és ké­pességét. Ezen a találkozón nem is érdemelt volna győzelmet sem a Dózsa, sem a Csurgó. Bár a ha­zaiak közelebb voltak a győzelem­hez, hisz ha helyzeteikből nem Is, de a 11-csből berúghatták volna a győztes gólt, a büntető azonban kapu mellé szállt. Míg a Dózsa legalább igyekszik szépen meghalni, a K. TextUes már annál kevésbé. A textilesek teljesen széthullt csapata Pécsett súlyos vereséget szenvedett. Ami niég fájóbb, a textilesek háza tá­ján most olyan hangokat is hal­lani, hogy a csapat esetleg már el sem utazik következő mérkőzésé­re. Tudjuk, hogy fájó a vereség, a gyenge szereplés, hogy látszóla­gosan feleslegesen kidobott pénz minden forint. De egyet tudomásul kell venni a textileseknek is: sport­szerűség is van a világon. Nem tennék helyesen a textilesek veze­tői, ha a szép múltú együtteshez méltatlan magatartással és módon zárnák a bajnoki évet. A megyei bajnokságban gólözön- nel győztek a listavezetők: a bar­csiak 5, a KH Vasutas 7, a tahi csapat 11 gólt rúgott. Tudósítóink az alábbiakat jelen­tették a vasárnapi bajnoki labda­rúgó mérkőzésekről^ A védelem és a támadósor egyaránt ludas az eredményben Nagykanizsai Bányász—Kaposvári MTE 2:1 (2:0) Nagykanizsa, 600 néző. Vezette: Váli. Amolyan temetői hapgulat ural­kodott a Nagykanizsai Bányász házatáján e mérkőzés kezdete előtt. Egyébként is a kettős NB III-as mérkőzést az NB Il-es ta­lálkozóval egyidejűleg rendezték meg Kanizsán, és ennek tudható be, hogy félezernél alig többen voltak jelen a találkozón. A kevés nézőszám másik oka egyébként az a Nagykanizsán már kora délután elterjedt hír volt, hogy döntetle­nül végződött a Svédország—Wales találkozó (Nagykanizsán egyébként a gráci televízió közvetítéséből ki­tűnően lehetett látni a Svédország —Wales mérkőzést). A szurkolók azzal voltak elfoglalva, hogy győz-e vajon majd a magyar csa­pat. Igen sokan úgy vélekedtek, hogy ez a találkozó — már mint a Nagykanizsa—KMTE mérkőzés - csak a KMTE-t ösztönzi majd, hisz a kanizsaiak sorsa már megpecsé­telődött. Csapatuk kiesett az NB II-ből. Eszményi labdarúgó-időben, elég jó talajú pályán az alábbi össze­állításban léptek pályára a csa­patok: Nagykanizsa: Bazsó - Kis­gál, Balogh. Leveli - Lukács, Bá­nyai — Bencze, Kovács, Lervencz, Kerkai, Németh. Edző: Mátsáy András. KMTE: Kovács — Vajda, Darvas, Szili — Torok, Paznmer - Jutási, Egres, Morvái, Fapp, Zsol­dos. Edző: Zádori László dr. Nem vár.t gyors kanizsai gól ve­hette be a mérkőzést. Az 5. percben Lervencz a fél­pályáról kitört. Vajda mintegy 30 méterre a kaputól csak kéz­zel tudta visszahúzni őt. A megítélt szabadrúgásnál a ka­nizsaiak kissé előbbre Is vit­ték a labdát. A sorfal nem állt fel. (Állítólag Kovács kapuvédő mondta, hogy nincs szükség sorfalra.) Kingáinak 25 méte­res nagy erejű lövésére aztán már csak késve és hiába ve­tődött a kaposvári kapuvédő, mert a labda a bal felső sarok­ban kötött ki. 1:0. Az ellentámadás során Papn tört ki. Meg is nyílt előtte a gólszer­zés! alkalom, de elég gyengén si­került lövését Bazsó könnyedén védte. A 10. percben újabb gólt ért e! a hazat csapat, ez alkalommal ártatlan nagykanizaai támadás befejezéseként a labda Kov^-s elé került. A 16-osnál a kapu­védő ahelyett, hogy felszedte volna a labdát, nagy erővel ki akarta rúgni azt a mezőny­be, de úgy, hogy közben Vaj­dát találta el. a hátvédről visz- szapattant labdára Jól futott rá a nagykanizsa’ak balszélsője, Németh, akinek az üres kapu­ba kellett csupán továbbítani a labdát. 2:0. A játékidőnek ebben a szakaszá­ban a kanizsaiak már el is lőtték puskaporukat. Ettől az időtől kezd­ve ugyanis teljesen a KMTE vette át a játék irányítását, és az első félórában néhány formás támadást is vezetett a csapat. Először Mor- vai—Zsoldos—Morvái összjáték után a középcsatár előtt a döntő pilla­natban felpattant a labda. Azután Jutási futott el pompásan, az ötös sarkáról azonban lövés helyett be­adott. s oda lett az alkalom. Majd ismét Jutási verekedte át magát a védőkön, a 16-os oldalmagasságá­ban azonban szabálytalanul akasz­tottak. Morvái lőtte a szabadot, a labda azonban elsuhant az elbá­mészkodó Jutási előtt és elhagyta a pályát. Támadott a KMTE, de meddő volt a fölény. A hazaiak viszont csak ritkán, hosszú, előrevágott labdákkal próbáltak támadgatni». de ilyenkor mindig veszélyeztet­tek, mert a KMTE szélső hátvéd­jei bizony meg-meginogtak. Egy ízben a nagykanizsai és a kapos­vári Kovács párharcából a kapos­vári fiú került ki győztesként, ugyanis kitűnő érzékkel húzta le a jobbösszekötő felső sarokba tar­tó, jól eltalált lövését. A néhány percre alábbhagyott KMTE-táma- dásokat nemsokára újabb kapos­vári rohamok követték. Csakhogy ismét eredmény nélkül, mert előbb Zsoldos pattogó lövését véd­te könnyűszerrel Bazsó, aztán a 37. percben Morvai-Egres-Morvai összjáték után a középcsatár lö­vése szállt kapu mellé, végezetül Papp erőtlen lövése és Egres ka­pu fölé küldött labdája jelentett némi gondot a fiatal kanizsai ka- puvédonek, de ezekben a lövé­sekben igen kevés volt az erő. Szünetben Zádori edző határozott hangon hívta fel a hibákra a fi­gyelmet, s hangsúlyozta, hogy ezt a mérkőzést 0:2-ről is meg lehet nyerni. A látottak alapján ez az állítás valóban helytálló volt. A második félidő kezdete arra is engedett következtetni, hogy ta­lán használt a kaposváriaknak az edző korholása. A 8. percben ugyanis szépí­tett az MTE. A kaposváriak szögletet harcoltak ki, melyet Jutási ívelt. A labda Egres le­jére szállt, onnan Morváihoz került, aki a megdermedt ka­nizsai védők mellett nyugodtan juttatta fejjel hálóba a lab­dát. 2:1. Az ezt követő percekben eldőlhe­tett volna a mérkőzés sorsa a KMTE javára is. Csakhogy az eddig rohamozó KMTE a gól után érthetetlenül leállt. Annyira, hogy a 17. percben már Torok unta meg azt, hogy a KMTE-csatárok csak oftlalt és hátrafelé passsolgafcnak, és lövésre szánta rá magát, de a lövés fölé szállt. Majd Pam- mer kisebb sérülése keltett za­vart a KMTE soraiban. A mélyen hajoló, fejelni készülő Patronért ugyanis Kovács fejbe rúgta. A fedezet csak néhány percnyi áoo- lás után, beragasztott fejjel jött vissza a pályára. Az egyre keményebbé váló küzdelemben szinte állandóan szólt a sokat fütyörésző játék­vezető sípja, aki végül is úgy próbált á pályán rendet te­remteni, hogy a 22. percben ki­állította Bányait. Ennél az esetnél az történt, hogy Vajda dancsolta a kanizsaiak fe­dezetét, mire Bányai belerúgott Vajdába, a játékvezető szabadrú­gást ítélt a kanizsaiak javára, de leküldte Bányait. A KMTE azonban nem tudta kihasználni az emberelőnyt. Különösen a támadósor tagjai já­ték helyett állandóan feleseltek, vitatkoztak, s egy ízben Egresnek az egyik partbíróval történt »né­zeteltérése«. Ezt még Egres meg­úszta figyelmeztetéssel, de amikor a 28. percben Egres is­mét a játékvezető ítéletét ki­fogásolta, a bíró megunta Egres sorozatos reklamálását és ki­állította. Oda lett tehát az emberelőny és alábbhagyott a támadási lendület is. Sőt kis híja, hogy a 34. perc- ben meg nem ismétlődött a máso­dik kanizsai gól. Kovács ezúttal Darvasba vágta a labdát, holott nyugodtan kirúghatta volna. Csak­hogy most a labdára nem rajtol­tak időben a kanizsaiak. Azután egy rossz Kovács-kapukirúgás keltett izgalmat a KMTE kapuja előtt. De a kanizsai csatárok is tehetetlenek voltak. A másik ol­dalon Kisgál vágta fel csúnyán Pappot, akit már korábban is ha­sonló alkalommal percekig ápol­tak. A megítélt szabadrúgásból a/.onban semmi sem lett. Az utol­só percekben a kanizsaiak már csak az időt húzták. Ezért a bíró két perccel hosszabbított is. A 46. percben egy baloldalról beívelt labdát Pa mmer ugyan a hálóba juttatott, mivel azon ban előzőén lökte a kapust, a gól érvénytelen volt. A 47. percben nagy kavarodás tá­madt Bazsó kapuja előtt, Jutásinak mellel csak be kel­lett volna nyomni a labdát az üres kapuba, hisz mindössze egy méter választotta el a gólvonaltól. lett az utolsó egyenlítési alkalom is. A KMTE tehát megszakította ed­digi szép szereplési sorozatát, és vereséget szenvedett. Ez a vere­ség annál inkább fájó, mert a Nagykauizsai Bányász csapatában valóban olyan gyenge együttest ismertünk meg ezen a találkozón, mint amit a kanizsaiak eddigi sze­replése sejtetni enged. Mit láttunk ezen a mérkőzésen? Az első fél­időben húsz percig időnként jó és szemre is tetszetős KMTE-játékot. Ez az időszak remélni engedte, hogy a KMTE kiegyenlíti a hatá­rozottan balszerencsés körülmé­nyek között bekapott gólokat. Nem volt veszve a mérkőzés még for­duláskor sem. Azonban a kapos­vári rohamok érthetetlenül korán lelohadtak. S valahogy nem is voit kellő erő sem ezekben a tá­madásokban. Bizony a támadósor ezen a mérkőzésen elégtelenre \ Izsgazott. De hasonlóképp gyen­gélkedett a KMTE közvetlen vé- ls; Különösen a két szélső hátvéd és főként Vajda okozott néhány kellemetlen percet a K'>7Tr; kapuja előtt. A szélső hátvédek gyengébb szereplése nehéz hetv- zelbe hozta Darvast, aki 'hol egyik, hol másik oldalon volt kénytelen közbelépni. Végül is a találkozón alulma­radt a kaposvári csapat, amely ezzel a játékával és játékfelfogá­sával nem is lehetett eredmé­nyes. A gyenge csapatteljesítmények mögött gyengék az egyéni telje­sítmények ls. A kanizsai csapatból Kisgál és Balogh Játéka emelhető ki. A kaposváriak közül csupán Torok, Darvas és Pammer ér­demel dicséretet. A többiek csak időnként, vagy _ mint például Morvái - csak egy félidőn át ját­szottak jól. Váll játékvezető igen gyenge formában, sok hibával vezette a mérkőzést. Sokat és feleslegesen fülyült. Volt, amikor a kaposvári csapat támadását a 16-osnál meg­állította, s a felező vonalról sza­badrúgást ítélt a kaposváriak Ja­vára, mert ott valamelyik kanizsai játékos beszélt. Az eredmény ki­alakulását azonban a játékvezetői tévedések nem befolyásolták. Kovács Sándor EZ TÖRTÉNT MEG AZ NB II-BEN: DéTbudal Spartacus-Pécsbányate- lep 1:0 Győr—Mosonmagyaróvár 2:1 Székesfehérvár—Veszprém 2:1 Láng Gépgyár—Sopron 4:1 Budafok—PVSK 3:0 Sztálinváros-Szombathely 4:1 Oroszlány-Szekszárd 5:0 Zalaeg. TE-Zalaeg. Dózsa 3:0 K. Dózsa—Csurgó 0:0 Kaposvár, Dózsa-pálya, 200 néző. V: Kleiber (Simontornya). K. Dózsa: Molnár II. — Csizma­dia, Deák, J&nkovics - Nagy A., Kecskeméti - Molnár I., Veverán 1., Németh dr., Tacsl, Molnár III. Csurgó: Kepler — Németh, Jak oda, Nagy I. — Molnár, Szanyi — Hottó 11., Bata, Hottó I., Szabó, Nagy II. Úgy indult a mérkőzés, hogy a közönség sok gólt és változatos, szép játékot lát majd. Az első tíz percben a gólhelyzetek sorozata adódott és maradt kihasználatlanul mindkét oldalon. A Dózsa-kapu előtt már a 3. percben veszélyes helyzet alakult ki. Hottó I. közeli, lapos lövését Molnár II. kiütötte, de mielőtt a csatár ráduplázhatott volna, Kecskeméti elpöccintette a labdát előle. Azután Nagy II. hi­bázott jó helyzetben, majd Jakoda sarokba tartó szabadrúgását védte Molnár II. A másik oldalon Né­meth várt ki gólhelyzetben, nem sokkal később Molnár III. ugrott ki, mindenki verve volt már, de a kapufa mentett. Végül Molnár I. erős lövését ütötte szögletre Kep­ler. Ezután egyre inkább mezőny­játék alakult ki, melyben a jobban adogató Dózsa harcolt ki tartós fö­lényt. A 23. percben Jakoda lábá­ról Németh dr. elé pattant a lab­da, de mielőtt a középcsatár lőhe­tett volna, a csurgói védők fellök­ték. Il-es. Ezt Nagy A. a jobb ka­pufa mellé lőtte. Esemény nélkül, meddő Dózsa-támadásokkal telt el az első . félidő hátralévő ideje, melyből a játékvezető öt percet el­nézett és ennyivel korábban fújta le a játékot. Szünet után egyre inkább kiful­ladt a kaposvári csapat és a csur­góiak kerültek fölénybe. A 8. perc­ben a kitörő Nagy n-t Deák kí­sérte, a 16-oson belül Összecsaptak, a csatár elesett. A csurgói szurko­lók harsányan követeltek ll-est (valóban gyanús eset volt), de a játékvezető nem látott szabályta­lanságot. Szabó nagy lövése csú­szott el a felső sarok mellett, majd a 16. percben Bata hátrahúzott labdája esett a felső kapufára. Egyre inkább lapossá, csapkodóvá vált a játék, ilyen játékstílussal a csurgói csatárok sem tudták áttör­ni a Dózsa-védelmet. A mérkőzés végéig még egy esemény akadt, amikor a 31. percben Veverán I. beadását Tacsi fejjel jól küldte sarokra, de a nem túl erős labdát Kepler remek vetődéssel elcsípte. Ezzel aután el is fogyott mindkét csapat tudománya és megosztoztak a pontokon. Ez az osztozkodás igazságosnak is mondható, mert míg a védelmek mindkét oldalon jól álltak a lábu­kon, a csatárok egyformán ki­hagyták helyzeteiket. Dicséretet inkább a felforgatott, tartalékos Dózsa csapata érdemel, amiért pontot rabolt az esélyesebb, egy­ségesebb csurgói csapattól, amely csapkodó játékával csalódást kel­tett. Az eléggé gyenge színvonalú mérkőzésen a Dózsa csapatából Deák, Jankovics és Molnár II. mu­tatott jó játékot. A csurgói csa­patból a nagy munkabírású Mol­nár a mezőny legjobbjának bizo­nyult, kívüle még Nagy I. Nagy II. és Kepler érdemel dicséretet. Mayer Cttu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents