Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-15 / 140. szám
Vasárnap, 1958. június 15. 4 SOMOGYI NÉPLAP felhívás A* MSZMP Somogy megyei Bizottsága felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemének 1958— 59-es tanévére. Az egyetem célja, hogy a párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, vezető propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/1957. M. T. rendelet biztosítja. A Marxizmus—Lenini zrnus Esti Egyetemének vizsgáit elfogadják a szakegyetemeken vagy szakaspiranturá- kon kandidátusi minimumként. Az egyetemen hetenként egyszer kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 forint, mely félévenként fizethető. Az egyetem hallgatóinak az 1088/1957. XI. 21. M. T. rendelet alapján évi 24 nap tanulmányi szabadság jár. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik mindazok, akik érettségivel vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett (gimnázium, technikum stb.). A pályázatot az MSZMP Somogy megyei Bizottsága Agit.-Prop. Osztályára (Kaposvár, Sztálin út 14.) kell beküldeni 1958. július 8-ig. A pályázat a pártbizottságon beszerezhető kérdőív alapján történik. A kérdőívhez mellékelni kell: 1. részletes önéletrajzot, 2. az illetékes pártszervezet ajánlatát, 3. a vállalat, intézmény igazolását a jelentkező jelenlegi munkaköréről. MSZMP Somogy megyei Bizottsága ft Pravda Macmillan amerikai tárgyalásairól Moszkva (TASZSZ). A Pravda Macmillan angol miniszterelnöknek Eisenhower amerikai elnökkel és Dulűes külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól hangsúlyozza, hogy ismét bebizonyosodott: az “Atlanti politika-“ jelenleg zsákutcában van. Ez Dulles erőpolitikájának és a háborús szakadék szélén táncolás politikájának következménye. Ebből a zsákutcából — folytatja a Pravda — nem teremti meg a kivezető utat az a mostani angol—amerikai tárgyalásokon tett kísérlet sem. hogy közös angol—amerikai politikát dolgozzanak ki, amely a csúcsértekezlet halogatására irányul. Nem nyitja meg a kivezető utat az Egyesült Államok és Anglia ama törekvése sem, hogy a fennálló gazdasági nehézségeket úgy próbálják »megoldani“, hogy az angol—amerikai nagytőke »együttesen« hatol be a gazdaságilag fejletlen országokba. E politika végrehajtásának egyik megnyilvánulása lenne a libanoni közös beavatkozás. KOREAI MI\TAIIA Amerikai lap a libanoni ügyekbe való amerikai és angol beavatkozás terveiről New York (TASZSZ). Robert Allen, a New York Post washingtoni tudósítója jelenti: Eisenhower elnök és Macmillan angol miniszterelnök a most véget ért tárgyalásaik idején megegyeztek abban, hogy milyen feltételek mellett indítanak katonai intervenciót Libanonban. Mint a tudósító rámutat, egy ilyen intervenció egyik fő előfeltétele: Ohamoun libanoni elnök hivatalos kérése. Allen szavad szerint »MacmdUam teljes katonai és egyéb együttműködést ígért. E határozattal megismertették a kongresz- szus vezetőit. Közölték velük, hogyha elengedhetetlenül szükségessé válik a libanoni beavatkozás, végrehajtják azt a kongresszus által tavaly jóváhagyott Eisenhower-doktrina alapján«. A tudósító hangsúlyozza, hogy ugyanilyen politikát folytatott Truman elnök Koreában. »Eisenhower elnök és Macmillan — írja Allen — elhatározták, hogy a koreai példát követik a libanoni fegyveres beavatkozás esetében. Már megtörténtek az előkészületek abban az irányban, hogy ismét felvessék ezt a kérdést az ENSZ-toen«. A libanoni közvélemény aggodalommal fogadta a Biztonsági Tanácsnak azt a határozatát, hogy ENSZ-itk'"'figyelőket küld Libanonba. Abdallah Jafi, Libanon volt miniszterelnöke, ismert politikai személyiség kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács döntése rendkívül súlyos következményekkel járhat: maga után vonhatja, hogy külföldi csapatokat küldenek Libanonba, s ez veszélyezteti Libanon függetlenségét. Oszei- ran, a libanoni parlament elnöke is aggodalmának adott kifejezést, hogy a külföldi megfigyelők Libanonba való irányítása »nem egyéb, mint a külföldi intervenció előkészítése«. Rövid filmhírek Egy egyedül élő asszony a háború viharában megment két árva, üldözött gyermeket. Evek múlva jelentkezilc « egy idegen asszony és magáénak követeli a fiúcskát. A drámai történet főszereplői között két ismert művésznőt találunk: Lil Dagpvert és Luise Ulricht. A nyugatnémet film címe: Értük éltem. Budapesten június 5-én tűzik műsorukra a mozik az országszerte nagy sikert aratott Svejk, a derék katona című magyarul beszélő színes csehszlovák film II. részét. E héten két új rövidfilmet is bemutatnak. Magyar film a Levél a közönséghez, amely a helyes táplálkozásra irányítja a figyelmet. A rövid játékfilm főszereplői Szabó Ernő, Horváth Tivadar, Kállai Ilona. Tarka — bark Egy kis tévedés Ghana párizsi követségén fogadást rendeztek. A fogadás megkezdésekor a zenekar élénk ritmusú »tánczenébe« kezdett, és az összegyűlt vendégsereg már-már táncba fogott a zene lüktető ritmusára. Elképzelhető, milyen zavarban volt mindenki, amikor kiderült, hogy az elhangzott zene- szám Ghana állam nemzeti himnusza volt. Égy mohamedán menyecske és a nyugati civilizáció Izraelben törekszenek arra, hogy az országban élő mohamedán kisebbséget részesítsék a nyugati civilizáció áldásaiban. Elsősorban azon vannak, hogy egészségügyileg ellássák a mohamedán lakosságot. Egy napon férje kíséretében egy fiatal mohamedán menyecske jelent meg a kötelező orvosi vizsgálaton. »Vetkőzzék le, kérem-« — szólt az orvtos tárgyilagos hangon. Az ifjú arab menyecske rémülten ránézett, majd pánikszerűen kirohant a szobából. A felvilágosult férj azonban nagy nehezen megmagyarázta neki, hogy nincsen oka félni, itt csak egy bevett nyugati szokásról van szó. »Nos, levetkőzik-e már, kedves?« fordult hozzá ismét az orvos. A menyecske lesütötte szép fekete szemét, majd halk hangon y szólt: »Nem, vetkőzz le előbb te«. Melyik ér többet? Egy nagy müncheni szálló igazgatója a hallban és a vendégszobákban a következő feliratot helyezte el: »Kérjük vendégeinket, legyenek kedvesek személyzetünkhöz. Szállodai alkalmazottat nehezebb találni, mint szállóvendé- •eu. Angolok Párizsban Valaki elmondta Chevaliernak, hogy egyik kolléganője, akit nem sokra becsül, jelenleg Londonban vendégszerepel. »Úgy - mondta Chevalier — most már értem, miért van mostanában annyi angol Párizsban!« Figyelmes tolvajok A New York-i postaládákból naponta átlag 55 levéltárcát és 20 pénztárcát szednek ki - természetesen üresen. Úgy látszik, a zsebtolvajok rájöttek, hogy a postaláda a legjobb »depo« a lopott holmik számára. Persze abban, hogy a zsebtolvajok a kiürített tárcákat a postaládába dobják, a meglopottak iránti részvét is szerepet játszik. Elég az hozzá, hogy a posta számos ellopott tárcát kézbesít ki a kárvallottaknak, különösen olyant, amelyben személyazonossági iratok vannak. Egy öngyilkos halálos balesete Heinrich Borman német állampolgár fel akarta akasztani magát. Ehelyett azonban vízbefnl- ladt, mert az ág, amelyre a kötelet kötötte letört, és ő a folyóba zuhant. Hogyan lehetne paradicsommá változtatni a földet? Daninos francia író véleménye szerint »a föld paradicsommá változhat«, ha az egész világon az amerikaiak szerveznék meg az egészségügyi szolgálatot, az oroszok az űrhajózást, a svájciak a vendéglátó ipart, a franciák az étkeztetést, az angolok pedig a ma- dirvüág tanulmányozásával fog- i lalkoznának. Kétezer méter mélységre süllyedt alá egy búvárgömb Tokió (AFP). A francia haditengerészet búvárgömbje* szombaton reggel végezte első leereszkedéset a Csendes-óceánba az észak-japáni Onagava kikötőtől 127 kilométerre. A csütörtökre tervezett első kísérletet ugyanis a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztottak. A búvárgömböt helyi idő szerint reggel kilenc órakor bocsátották le a mélybe. Kétezer méter mélyre ereszkedett le, és ugyancsak helyi idő szerint délután két órára került ismét a felszínre. Észak-Japán térségében hét kísérletet \ ettek tervbe. Ezenkívül négy alkalommal a Japán délkeleti részében lévő Boszó közelében bocsátják le a búvárgömböt. Az első lemerülésben Georges Huot, a búvárgömb parancsnoka és Z&icou Küszako, a kísérletet patronáló Aszahi japán lapkonszern tudományos rovatának igazgatója vett részt. Huot kijelentette, hogy számítása szerint a jelenlegi kísérletek alkalmával négyezer méternél nagyobb mélységet is elérnek majd. Nemzetközi Szemle Világszerte zajlik az élet a külpolitikában Újabb és újabb »szenzációs« hírek látnak napvilágot a sajtóban. Ezek a hírek Ciprusból, Libanonból, Párizsból és Algírból érkeznek, és bármilyen »szenzációsak«, mégsem vonják el az emberiség figyelmét a döntő kérdésről: a béke megvédésének kérdéséről. A béke megvédésének ügye, ha sok nehézség leküzdésével, sokszor vontatottan is, de határozottan halad előre. Akadályokon keresztül gyarapodnak a csúcsértekezlet megtartásának esélyei. Éppen ezt a célt szolgálja Hruscsov elvtársnak csütörtökön este Eisenhower elnökhöz intézett harminc oldalas üzenete. Mialatt a béke hívei küzdenek és eredményeket vívnak ki. ezalatt a világ több helyén az imperialista erők, a gyarmatosítók elvedásokat, belvi- szályokat robbantanak ki. AZ EMBERISÉG SZÉGYENE Ciprus szigetén tovább tombol a török soviniszták e zsve- szett terrorja a görög lakossággal szemben. Ciprus viszonylag kis sziget a Földközi-tengeren. Területe nem sokkal nagyobb, mint Nógrád és Pest megye együtt, és fővárosa Nicosia — ez a név igen gyakran olvasható a sajtóban — lakosságának száma harminchétezer, nem több és nem kevesebb, mint Cegléd városáé. A kis sziget problémája mégis régóta foglalkoztatja a világ közvéleményét, és előreláthatólag sokáig foglalkoztatja még. A terrorcselekményeknek, amelyeket a török kisebbség követ el a sziget többségét alkotó görög lakossággal szemben, fel kell ébreszteniük a világ lelkiismeretét. Az, ami ma Ciprus szigetén történik, valóban az emberiség szégyene. Karamanlisz miniszterelnök a görög parlament ülésén rámutatott arra, hogy a fenyegetések és kegyetlenkedések nem félemlítik meg a görögöket és ciprusi testvéreiket. »Felszólítjuk azokat, akik ezt nem látják be, hogy térjenek észre, mielőtt ellenséges magatartásuk miatt széthull az Atlanti Szövetség.« Ha az események ennek a kijelentésnek aj. §úiyát talán, nem is fogják igazolni, kétségtelen, hogy a görög külügyminiszternek a szavai igen sokra engednek következtetni. Averoff görög külügyminiszter a parlament ülésén közölte, hogy kormánya a ciprusi helyzet súlyosbodása miatt több diplomáciai lépést tett. Hogy Cipruson kinek az oldalán van az igazság, azt még a New York Times szerkesztőségi cikke is kénytelen elismerni: »Aligha indokolt annak a kétségbevonása, hogy a robbanásig feszült helyzetért a ciprusi török kisebbség és Törökország a felelős«. A lap rámutat a legfőbb lényegre is. “Az angolokat nem menti az a körülmény, hogy a szuezi támaszpont elvesztésével ösz- szefüggő stratégiai meggondolások arra a véleményre bírták őket, hogy Szuez helyett a ciprusi támaszpontra van szükségük. Anglia mindemképpen kompromisszumra törekszik, de olyan kompromisszumra, amely semmibe veszi a ciprusi nép önrendelkezési jogát; egyetlen célt kíván szolgálni, mégpedig azt, hogy Anglia megőrizze pozícióját a szigeten. A Manchester Guardian követeli a kompromisszum elfogadását azért Is, hogy “fennmaradjon a nyugatiak szövetsége a világnak ebben a részében«. Az angol kormánynak a ciprusi kérdés megoldására irányuló terve még csak szórványaiban ismeretes, de az angolok máris érzik, hogy a sziget lakói aligha tekintik ezt majd megoldásnak. Éppen ezért máris azzal fenyegetőznek, hogy a többi gyarmatosító segítségét veszik majd igénybe. “Meg kell szereznünk a tervhez a NATO tagországainak legerősebb támogatását«. Természetes, hogy semmiféle politikai, stratégiai vagy más meggondolás nem helyettesítheti a ciprusi népnek azt a természetes jogát, hogy maga döntsön jövőjéről. Még ha valamennyi gyarmatosító nép össze fog is — mint ahogy a ciprusi nép egyedüli igaz képviselője, Makariosz mondotta; “a ciprusi nép nem fogadhat el álmegoldásokat«. a korAn levett Álarc A történelem franciaországi színpadán az utóbbi idők egyik drámájának véget ért az első felvonása. Kétségtelen, hogy a negyedik köztársaság beadta a derekát De Gaulle-nak. Az is kétségtelen azonban, hogy De Gaulle szélsőséges elemek fegyveres erejére támaszkodva jutott hatalomra, és az ország lakosainak jelentékeny hányada, a leghazafiasabb erők, i a helyzet a holtversenyek esetén a labdarúgó VB-h? A labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatban sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy az egyes csoportokból hogyan lehet továbbjutni a legjobb nyolc közé. Főleg azért probléma ez, mert az eddig lejátszott mérkőzések után meglehetősen tömör a helyzet az egyes csoportokban, s előfordulhat, hogy hármas, sőt négyes holtversenyek is kialakulnak. A világbajnokság rendezősége felkészült az ilyen esetekre, és szabályozta holtverseny esetén a továbbjutást. Ha az első és második helyezett egyenlő pontszámmal, de különböző gólaránnyal áll egymás mögött, akkor gól arány dönti eil az 1—2. hely kérdését. Ha az 1—2. helyezettnek a pontszáma és gólaránya is egyenlő, sorsolással döntik el a csoportban az 1—2. hely kérdését Ha három csapat áll egyenlő pontszámmal, de gólarányuk különböző, akkor a három közül egyet kisorsolnak, ez minden további nélkül az első helyen továbbjut. A másik kettő új mérkőzést játszik a második helyen való továbbjutásért. Há ez a mérkőzés a rendes játékidőben döntetlent eredményez, akkor 2x15 perces hosszabbítás következik. Ha ezúttal is döntetlen marad az eredmény, akkor a két együttes között az eredeti gólarány dönti el a továbbjutást. Ha a második, harmadik, negyedik helyen van pont- egyenlőség, akkor a legrosz- szabb gólarányú csapat kiesik, és a másik kettő új mérkőzést vív egymással az előbbi feltételek mellett. (Döntetlen esetén hosszabbítás stb.) Ha a második, harmadik és negyedik helyen nemcsak pont-, hanem gólarány-egyen- lőség is van, akkor egy együttes sorsolás útján kiesik. A másik kettő új mérkőzést játszik. Ha az új mérkőzés a rendes játékidőben, majd a hosszabbítás után is döntetlen akkor — sorsolnak. A magyar csapat tovább futása a svédek kezében van Van még esélyünk bejutni a labdarúgó VB. legjobb nyolc csapata közé. Meg kell azonban mondani, hogy ez az esély igen gyengécske lábon áll. Az első feltétel ugyanis hogy a svéd válogatott — amely már benn van a legjobb nyolc között — legyőzze a wallesieket. No és természetesen a mi csapatunknak is győznie kell Mexikó ellen. Papíron ennek megvan a lehetősége, sőt a svédek fogadkoznak is. Az előjelek azonban korántsem ilyen biztatók, mert a svédek máris bejelentették, hogy három kiválóságukat: Skoglun- dot, Hamrint és Lietholmot pihentetni akarják. Ennek ellenére nagy a svédeknél a fogadkozás. Nekünik csak a remény marad, h°gy a svédek hátha kiharcolják csapatunknak a továbbjutást. Egyébként a Mexikó elten felálló magyar csapatban számos változásra kerül sor. Grosics helyett Ilku lesz a kapus, Mátrai helyén Kárpáti játszik a hátvédsorban. A fedezet, Berendi is pihen, és Kotász kap helyet a csapatban. A támadósorban csak Budai helye látszik biztosnak. Legvalószínűbb, hogy a következő ötösfogat lép pályára: Budai, Hidegkúti, Monostori Tichy, Sándor. szembeszegültek fellépésével. Amint várható volt, a belső ellentmondások máris kezdenek megmutatkozni, és hogy ezek az ellentmondások hogyan oldódnak meg, az jelentősen befolyásolja Franciaország legközelebbi sorsát. A legszélsőségesebb jobboldalon is igen sok támadás éri De Gaulle kormányát. Az algériai ejtőernyősök, a »párák«, az algériai túlzók, vagy más szóval «ultrák« elő akarják írni a kormány számára az Algírban követendő politikát, sőt részt akarnak venni az ország új arculatának kialakításában. Sok jelből úgy tűnik, mintha De Gaulle arra törekedne, hogy azoknak, akik őt hatalomra segítették, az általuk kívántnál alárendeltebb szerepet juttasson, és ne kelljen elképzeléseit az ultrákkal összeegyeztetni. A Yorkshire Post angol konzervatív lapban Sir Charles Petrie, erősen jobboldali beállítottságú történetíró foglalkozott a franciaországi helyzettel, és ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy a helyzet »az algériai szélsőjobboldali engedetlenségek következtében nagyon súlyos. Talán az menti meg Franciaországot — írja —, hogy a reakciósok túl korán vették le álarcukat. Ezeknek az algériaiaknak az őrültsége elősegítheti a mérsékelt erők tömörülését«. Sokan vannak olyan véleményen, hogy az ellentét hangsúlyozása az ultrák és De Gaulle között csak azt a célt szolgálja, hogy De Gaul- let bizonyos körök előtt udvar- képessé tegye Franciaországban és azon kívül. »Szemleíró« a Pravdában rámutat arra, hogy De Gaulle miniszterelnök algériai utazása egyáltalán nem erősítette meg azokat a Párizsban elterjedt (jelentéseket, amelyek szerint az új francia kormánynak szándékában állana véget vetni a lázadó területek tevékenységének. Ugyanakkor hozzáteszi azonban a lap: a francia nép minden őszinte barátja azt a biztos meggyőződést fejezi ki, hogy a köztársaság védelmezőjének erősödő többsége eltorlaszolja az utat a reakciós erők elől, amelyek Franciaországban kezet emeltek a demokratikus szabadságjogokra. Bár az ellentéteknek újabb és újabb megnyilvánulásáról adnak híreket, így például arról, hogy az algériai közüdv- bizottság szóvivője sajtóértekezletén közölte, nem tesznek eleget De Gaulle követelésének, a tisztek nem válnak ki a közüdv-bizottságokból, a Francia Kommunista Párt sajtója nem látja az ellentéteket túlzottnak. A Salanhoz intézett távirat például — írja az Humanité — »egy gyöngéd apának rakoncátlan gyermekéhez intézett figyelmeztetése. Ha a rakoncátlan gyermekek azt hiszik, hogy nekik mindent szabad, ez azért van, mert biztosítékot kaptak«. Az Humanité megállapítja: »Egyetlen dolog vezetheti a tábornokot a francia valóság jobb megértéséhez, ei pedig a köztársaság védelmére megindult népi akció«. Sálán és De Gaulle, Algír és Párizs között az ellentét nagyságát az ellentmondó hírekbcl ma még nehéz lemérni. De | annyi bizonyos, hogy De Gau!- ! let az események előbb vagy ] utóbb, valószínűleg nemsokára I választás elé állítják: vagy a I legszélsőségesebb elemek : uszályába kerül, vagy pedig I valamiképpen sikerül magit ' tőlük elhatárolnia. LOTTÓ A 24. játékhéten 2 500 513 lottószelvény vett részt a ji- tékban. 5 találatot ezúttal sen ért el egyetlen fogadó sen. Négyes találat 12 szelvényen volt, nyereményük 162 531 forint. Háromtalálatos szelvéiy 1075 van: nyeremény 904 forint. Két találatot 45 118 fogadó ért el, 21,60 forint nyereménnyel.
