Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-12 / 137. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1958. június 12. ötezer egyetemi hallgató végez az idén Egyetemeinken az idén mintegy ötezer egyetemi hall­gató végez, közülük a műszaki egyetemeken töhb mint 1600. Ezenkívül mintegy 200 köz­gazdász, 220 jogász, csaknem 800 tanár, 645 orvos, 31 fogor­vos és 258 gyógyszerész fejezi be egyetemi tanulmányait. A természettudományi és bölcsé- szi-karok nem tanári szakán 127, a művészeti főiskolán 117 hallgató végez. Januárban 26 geológus, februárban pedig 120 vegyész fejezte be egyetemi [ta­nulmányait, akik már munká­ba is álltak . A Művelődésügyi Miniszté­rium felhívja az érdekeltek fi­gyelmét, hogy a főváros okta­tási intézményeiben kizárólag matematika, fizika, ének- és rajzszakos tanárokra van szükség. Különféle szaktaná­rokra viszont fokozott igényt tartanak elsősorban Nógrád, Szabolcs, Békés és Zala megyé­ben, s általában az ország pe­rem megyéiben. Milyen vegyszer kell a Mirpnyaisogár elleni védekezéshez! A megvalósult és megszilárdult munkásegység alapján M A burgonyabogár veszélyez­teti burgonyatermésünket. Kü­lönösen azért, mert mind a bogarak, mind pedig a lárvák rendkívül falánkok, és igen mohón fogyasztják a burgo­nyabokrok lombját. A talajban lévő bogarak az idén május első felében búj­tak elő. A burgonyabogár rend­kívül szapora- Egy nőstény évenként 2000 petét is rakhat. A petéből kikelt lárvák a talaj­ban alakulnak át bogárrá. Évenként két nemzedéke van. A bogarak és a lárvák legsú­lyosabb kártételével június kö­zepén és július közepén szá­molhatunk. A védekezés — amely min­den termelőnek kötelessége — kétféle lehet. Az erőművi vé­dekezés, abból áll, hogy a kár­tevőket összeszedjük és petró- leumos vízbe tesszük, ahol el­pusztulnak. Erős fertőzés ese­tén azonban vegyszerrel kell védekezni. Ehhez elegendő készlet áll rendelkezésre mind a DDT tartalmú idegméreg po­rozószerekből, mind pedig a permetezőszerekből. Az 5 szá­zalékos DDT porozószert első­sorban kistermelőknek ajánl­juk, mert az háti porozógépek- fcol porozható ki. Katasztrális holdanként 20—30 kg porozó­szer szükséges. A 10 százalékos DDT porozószerből 10—15 kg, a 20 százalékosból pedig 5—8 kg szükséges kát. holdanként Rapidtox géppel porozva. A »Holló 10« olajos DDT emulzióból kát. holdanként 5 —6 kg-ot számítunk és ezt a szert a perzselésck elkerülése céljából 400 liter vízben alapo­san elkeverve permetezzük ki. A »Holló 10«-et a virágzás utáni burgonya megvédésére használjuk. Permetezhetünk még Pernittel, vagyis mikro- kristáyos DDT-vel, amelyből katasztrális holdanként 1,5— 1,7 kg-ot számítunk, amelyet a gép típusának megfelelő víz- mennyiségben oldunk. A földművesszövetkezeti és állami kereskedelem feladata most az, hogy ismerje meg körzete burgonya vetésterüle­tének nagyságát. A burgonya védelmére szükséges 5—10—20 százalékos DDT porozószereket, továbbá a »Holló 10« olajos permetezőszert, a DDT perme­tezőszert haladéktalanul ren­deljék meg a MÜNÖSZER Vállalat megyei kirendeltségé­nél. Nagyon fontos, hogy idő­ben és kellő mennyiségben le­gyen védekezőszer a boltok­ban. A burgonyabogár irtására szolgáló növényvédőszerek be­szerezhetők a földművesszövet­kezeti mezőgazdasági szaküzle­tekben, a földművesszövetke­zeti boltokban, továbbá az ál­lami kiskereskedelmi és vető­magboltokban. a tíz esztendeje, hogy hosszú, kemény politi­kai harc után a Magyar Kom­munista Párt és a Szo­ciáldemokrata Párt egyesülése után létrejött a Magyar Dolgo­zók Pártja, s ezzel megvaló­sult a magyar munkásosztály szervezeti, politikai egysége, amely kiinduló pontja, forrása szocialista építőmunkánik sike­reinek. Akadnak, akik úgy vélik, hogy a 'két pórt egyesülése pil­lanatnyi elhatározás műve volt. Akik így vélekednek, tévednek. A munkásmozgalom legjobb képviselői mindig küzdöttek a munkásosztály forradalmi egy­ségének megteremtéséért. Bát­ran hirdették, hogy a munkás- osztálynak a kizsákmányolok elleni harcában a legfőbb fegy­vere a szervezettség, amely megsokszorozza a munkásosz­tály erőit Hirdették, hogy a hatalmat megszerezni, a prole­tárdiktatúrát megtartani mar­xista—leninista párt által meg­valósított munkásegység nélkül nem lehet. 1919-iben a szocialista forra­dalom előkészítése során a Kommunisták Magyarországi Pártja megnyerte a munkás­osztály nagy tömegeinek tá­mogatását, s a Szociáldemok­rata Párt maga is kérte a két munkáspárt egyesítését. A muntoásegysóg megvalósulása lehetővé tette, hogy polgárhá­ború nélkül, viszonylag békés körülmények között kerüljön a hatalom a munkások kezébe. Az egyesült munkáspártban a becsületes szociáldemokrata vezetők és szociáldemokrata munkások nagy (tömegei őszin­tén a tanácsköztársaság olda­lán álltak. A munkászászlóal- jaikban egymás mellett küzdöt­tek a kommunisták és a szo­ciáldemokrata munkások. Kö­zülük sokan vérük hullásával tettek hitet a szocializmus eszméi mellett, s az ellenforra­dalom és a külföldi interven­ció elleni harcban örök dicső­séget szereztek nevüknek. A tanácsköztársaságért vívott harcokban 'edződtek harcos .«♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦I ITTHON ( Külföldről hazatért fiatalember elbeszélése szerint ) M ar megnyugodtam és valóban boldog va­gyok, hogy itthon lehetek. De a hontalanságot elfeledni nem fogom soha, nem is akarom. Nagyon is megjegyeztem ma­gamnak, levontam a tanulsá­got, és ezután aszerint fogok élni. Ezt nem feledni kell, ha­nem tudtad minden emberrel, hogy elítélje. Jó lecke volt ez nekem, annak kell lennie mindannyiunknak. • r— Mik a tervei? — Dolgozni szeretnék, spor­tolni és tovább fejleszteni nyelvtudásomat. Remélem, mindez sikerül. Csak úgy fe­szít az erő, és mindenre képes vagyok. Ami tőlem telik, min­dent véghez viszek, csakhogy jóvátegyem végtelen nagy hi­bámat. Véleményem szerint egyetlen nagy bűn van a vilá­gon: a hazaárulás. Akkor vé­tettem legnagyobbat önmagam és hazám ellen, mikor meggon­dolatlanul, könnyelműen neki­vágtam a nagyvilágnak. — Maga ezt a tettét haza­árulásnak nevezi? — Hát minek lehetne ne­vezni? Egyedül az szolgál mentségemül, hogy tizennyolc éves koromban kissé túlságo­san is lázas fejű voltam, és előbb cselekedtem, mint gon­dolkoztam. Az ellenforradalmi eseményeket értelmetlenül szemléltem, és igazi értelmét, annak földindulásszerű borzal­masságát csak ott a légióban, Keszthelyi keze alatt értettem meg. — Fájdalom, hogy olyan ké­sőn. — De mégis megértettem. Azonban azt látom, vannak még, akik ma sem értik meg. A nekem szegezett kérdésekből legalábbis erre következtetek. Ez szerintem még szomorúbb. Döbbenten néztem Selmecaire, és hirtelenében nem is tud­tam, hogy mit válaszoljak ne­ki. Rövid hallgatás után elko­molyodva folytatta: — Kis ország vagyunk, kis nép, de itthon nem is sejtik, hogy amerre csúk jártam, is­mernek bennünket, és a leg­nagyobb elismeréssel beszélnek rólunk. Azonban megvetettek miniket azért, hogy a bajban annyian odébbálltunk. Hiába volt minden propaganda, a ma­gyar ifjúság tömeges kiván­dorlását sehol sem tartották dicsőséges felvonulásnak. És én ezt most annyira szégyel­lem. — Maga még fiatal. Még lesz. ideje az életben mindent jó­vátenni. Remélem, a fiatalság szívesen fogadta magát itthon. — Nagyon. Amerre megyek, mindenütt közrefognak, min­denki barátságos hozzám, és egyáltalán.;. szóval... min­den a legnagyobb rendbei, van. — Gondolom, a lányok is örülnek magának. Nem lehet közömbös számukra, hogy egy jóképű fiúval több van a fa­luban — mondtam neki, csak­hogy felvidítsam, mert nagyon lehangolödott. — Hát.;. nem mondom, a lányok is nagyon kedvesek hoz­zám — válaszolta mosolyogva. — Talán furcsán hangzik, de én azelőtt nem is láttam, hogy milyen szépek a mi lányaink. — Most szépeknek látja őket? — A legszebbeknek az egész világ lányai között! — jelen­tette ki olyan elragadtatva, hogy el is hittem neki. — Itt­hon minden olyan szép... Gyö­nyörűségnek találom az éle­tet, még a levegő is szinte mu­zsikál körülöttem. No, és ez a tavaszi orgonaillait! Ilyet se­hol sem lehet érezni az egész világon — mondta, miközben az ablakhoz lépett, és mélyet lélegzett. Átszellemült arccal tekintett körül a gyepes ud­varban, majd lehunyta szemét, mintha álmodozna. Nem szól­tam hozzá, nem akartam el­rontani a pillanatot. Meg vol­tam róla győződve, hogy cso­dálatosan szép érzések kava­rognak lelkében. Csöndes cso­dálkozással figyeltem. A te­mérdek borzalom, megpróbál­tatás nem durvította el, ellen­kezőleg: megtanította arra, hogy értékelni tudja azt, ami szép és jó. Milyen szépen be­szélt .. i S milyen meggyőző­déssel­— Mindaz, amit elmondott — szólítottam meg később — végtelenül megdöbbentő. Kö­szönöm, hogy elmondta, s hogy így mondta el. Örülök, hogy itthon jól órai magát, s hogy megtalálta, amire vágyakozott: a szeretedet, nyugalmat, bé­két. Megírom így, ahoc- el­mondta nőisem Azonban sze­retném, ha maga döntené el, mit adjak az írás címéül.;. — Legyen a címe ez: Ka­landvágy ..; keserű tapaszta­lat .;; honvágy..; — Végezetül? Az egészet összefoglalva, mi a véleménye arról, ami mögötte van, és amit itthon lát? — Röviden és velősen ennyi: Mindenütt élnek derék, be­csületes emberek, de vannak gazok is. Mindenütt van szép, jó, de még temérdek rossz is. Sehol sem fenékig tejfel az élet. Még ott sem, ahol szép pénzt lehet keresni, mert ott meg — mint a mellékelt ábra mutatja — ezer veszedelem le­selkedik az emberre. Legjobb itthon.. j Cserna Marianna (Vége.) kommunistákká Landler Jenő, Hamburger Jenő, Nyisztox György, Bokányi Dezső elv- társak és még sokan mások. A z 1919-ben létrejött egye- ” sülés azonban nem je­lentette a munkásosztály for­radalmi egységének megvaló­sulását. A hiba ott volt, hogy a szervezetileg gyenge kom­munista párt felolvadt a nagy tradíciókkal, széles szervezeti hálózattál rendelkező szociál­demokrata pártban, s a jobb­oldali elemeket nem órták ki a pártból. A jobboldali szociáldemok­raták tevékenységét a kommu­nisták lejáratása, a tanácsköz­társaság alapjainak aláásása és a miunkáshataüom megbukta­tására irányuló népellenes cselekedetek jellemezték. A dicsőséges tanácsköztár­saság megdöntése után a ha­talomra került ellenforrada­lom kiépítette a magyar sajá­tosságoknak megfelelő fasisz­ta rendszert. A jobboldali szo­ciáldemokraták, Peyer és tár­sad a munkásegyiség megbontá­sára 1919 augusztusában újjá­szervezték a szociáldemokrata pántot. Később létrejött a hír­hedt Bethlen—Peyer-paktum, s a jobboldali szociáldemokra­ták szövetséget kötöttek az uralkodó osztállyal, legális munkájukkal segítették a fa­siszta diktatúra megerősödé­sét. Ezzel a cselekedetükkel elárulták a nép ügyét. Természetesen nem lehet azonosítani a jobboldali szoci­áldemokrata vezetők politiká­ját a szociáldemokrata párt munkástömegeivel, akik a szo­ciáldemokráciában és a szak­szervezetekben az egyetlen le­gális lehetőséget látták osz­tálycéljaik megvalósítására. Kommunista és szociálde­mokrata munkások sztrájkok­ban, antifasiszta, háborúellenes tüntetésekben és sok más ak­ciókban közösen vettek részt. Ilyenek voltak például a vasárnap délelőttön/kénti közös Népszava-agitációk, az 1941. .Október 6-i tüntetés a Ba.t- thyány-mécsesnól és november 1-én Táncsics Mihály sírjának megkoszorúzása a Kerepesi te­metőben, az 1942. március 15-i tüntetés a Petőfi-szobormál. A szakszervezetekben, a szociál­demokrata pártszervezetekben és az ifjúmunkás szervezetek­ben különösen jó eredmények­re vezettek a kommunista és szociáldemokrata munkások közös akciói. Ezek az akciók elősegítették a munkásosztály egységének kialakulását. 1 944 őszén létrejött az első hivatalos egyezség- megállapodás a két munkás­párt között. Az egyezmény például közös feladatként szab­ta meg a szabad, független, demokratikus Maigyarorszá- gért, a bókéért vívott harc szervezésiéit. A felszabadulás után a tár- ^ sadialmi fejlődés napi­rendre tűzte hazánkban is a szo­cializmus építésiének megkez­dését. Nemzetközileg és Ma­gyarországon is ez az időszak két út lehetőségét állította a munkásmozgalom éts annak vezetői elé. Az egyik út: a kommunista- elilenességen, szovjetellen essé­gen, a munikásegység megbon­tásán, a kizsákmán y ol ókk al való együttműködésen, a hír­hedt Marshall-terv elfogadá­sán keresztül a kapitalizmus megőrzéséhez vezetett. Ha­zánkban ezt az utat választot­ták- a jobboldali szociálde­mokraták — Peyer, Kéthly, Kelemen, Szeder és társaik —, ezt az utat választotta Francia- országban Leon Blum, Olasz-i országban Saragat. De volt még egy másik le- j hetőség is. Ez a másik út; a Szovjetunióval való baráti kapcsolat a proletár interna­cionalizmus útján, a munkás­egység megszilárdításán ke­resztül a burzsoáziának, a kizsákmány óinknak a hata­lomból való kiszorításához, s a proletárdiktatúra polgárhá­ború nélküli megteremtéséhez vezetett. Hazánkban és más népi demokratikus országok­ban a baloldali szociáldemok­raták történelmi érdeme, hogy hűen követték a munkásosz­tály, a dolgozó nép érdekeit, és ezt az utat választották. 1948-ban hazánkban is lét­rejött a két munkáspárt egye­sülésének döntő feltétele: a munkásosztály többsége meg­győződött a kommunisták igazságáról, és az MKP mögött sorakozott fel. A munkások, dolgozók saját tapasztalataik alapján ovőződtek meg az MKP által kijelölt út helyes­ségéről. A földreform, az újjá­építés, a stabilizáció, a 'három­éves terv, a reakció elleni harc eredményei az MKP po­litikáját igazolták. 1948 tava­szára a tömegek azt is megér­tették, hogy az MKP-nak a jobboldali szociáldemokraták­kal szemben is igaza volt. Az MKP mind ideológiai síkon, mind a maga helyes gyakorla­ti politikájával bebizonyította a marxizmus—leninizmus fö- iénvét az opportunizmus felett. Az egyesülés másik alapvető feltétele a jobboldali szociálde­mokraták leleplezése, politikai elszigetelődése és a munkás- mozgalomból való eltávolítása volt. H azánkban káspárt két iwun- egyesülése 1948. április—május—júniusá­ban ment végbe. Az 1948. jú­nius 12—13-án lezajlott Egye­sülési Kongresszus lezárta és jóváhagyta a pártszervezetek­nek gyakorlatilag már végbe­ment egyesülését. Az egyesü­lés során létrejött Magvar Dol­gozók Pártja politikáját és szervezeti felépítését tekintve a munkásosztály forradalmi marxista—leninista pártja lett, amely képes volt vezetni a munkásokat, a dolgozó töme­geket a szocializmus építésé­ben. A munkásegyiség meigivaló- sulásának döntő szerepe volt országunk szocialista [fejlődé­sében. Egyesültek a munkás^ osztály erői, megszűnt az ál­datlan testvérharc, és ezzel tel­jesült a munkásosztály régi álma. A magyar munkásmoz­galom a marxizmus—leniniz­mus forradalmi ideológiájá­nak irányításával fejlődött, iz­mosodott tovább. A marxiz­mus—-leninizmus győzelme ha­zánk munkásmozgalmában elő­feltétele volt a szocializmus építésének, ment a munkás- osztályt csakis a marxista—le­ninista elmélet teszi képessé és alkalmassá a szocializmus épí­tésében reá váró történelmi feladatok elvégzésére. Csakis a munkásosztály egy­sége alapján lehetett megszi­lárdítani a proletárdiktatúrát és a munkásosztály vezető sze­repét az államhataloínibain, tár­sadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életünk területén. A munkásegység megsokszoroz­ta a munkásosztály erejét, s alapja volt azoknak a nagy si­kereknek, amelyeket a mun­kásosztály, a dolgozó nép a szocializmus felépítésében el­ért., A munkásosztály egysége alapja volt a munkás-paraszt szövetség további megerősödé­sének. Pártunk nagy erőfeszí­téseket tett azért, hogy a .párt. a munkásosztály vezetésével valamennyi dolgozó réteget bevonja a szocializmus építé­sének munkájába, hazánk füg­getlenségének védelmébe. Pártunk tudatában volt an­nak, hogy a munkásosztály egységéért vívott harc nem fe­jeződött be a két munkáspárt egyesülésével. Ennek megfele­lően munkálkodott a munkás­osztály egységének további erősítésén, ezt a munkát azon­ban nehezítették az MDP ve­zetői áltál elkövetett — mind­nyájunk által jól ismert — hibák, melyek kedvező talajt teremtettek a nép ellenséged­nek romboló tevékenységéhez. Az ellenforradalom előké­szítésében, kirobbantásában és átmeneti sikereiben nagy sze­repet játszó revizionisták és ellenforradalmi társaik nagy szerepet szántak a szociálde- mokratizmus maradványainak is. Az ellenforradalom idején, amikor somra alakultak meg a legkülönbözőbb reakciós, fa­siszta tónusú pártok, a hétpró* ibás, kivénhedt munkásáruló, Kéthly Anna és hasonszőrű társai megalakították a szoci­áldemokrata pártot. Munkáseigyséig nélkül nincs proletárdiktatúra, nincs szoci­alizmus. Ezt a nép ellenségei is jól megtanulták. Ezért tör­tek a munkásosztály egysége ellen. A munkásosztály pártja és egysége ellen intézett tá­madás a munfcáshatalom elle­ni támadás szerves része volt. A munkásosztály legjobbjai hamar felismerték, hogy az el­lenforradalmi veszély a szo­cialista vívmányokat fenyege­ti. ezért a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt köré tömörül­tek, s megvetően elítélték a munkásárulók népellenes cse­lekedeteit. Az a harc, ame­lyet a dolgozó nép legjobbjai az MSZMP vezetéséivel az el­lenforradalom reakciós erői el­len vívtak, újból egybeková­csolta, és megszilárdította a munkásosztály szervezeti, po­litikád egységét. A megvaló­sult és megszilárdult munkás­egység nemcsak az ellenforra­dalom leverésének volt alap- feltétele, hanem egyben fel- emelkedésünk záloga, s bizo­nyítja pártunk politikájának helyességét. apj afrokban nemzetközi méretekben folyik az élet-halál harc a szocializmus és az imperializmus erői között; Ebben a harcban, melyet a ha­ladásért, a szocializmusért, a béke megőrzéséért a dolgozó tömegek a kommunista pártok vezetésével vívnak, legfonto­sabb fegyver a munkásosztály egységének megteremtése, s annak állandó erősítése. Ehhez ad nagy segítséget az SZKP XX. kongresszusa- amely hangsúlyozta: a jelenlegi viszo­nyok közt minden lehetőség megvan a két párt együttmű­ködésének megteremtésére, a munkásosztály előtt álló leg­főbb feladatok megoldására, A kommunista pártok az SZKP XX. kongreszusa után még inkább hangsúlyozták szilárd eltökéltségükéi, hogy megteremtik a munkásosztály 'harci egységét. A kapitalista országok kommunista pártjai számtalan kísérletet tettek és tesznek, hogy létrejöjjön a munkásosztály akcióegysége. Ez azonban a jobboldali szo­ciáldemokrata vezetők részé­ről ellenállásba ütközött. így volt ez legutóbb Franciaor­szágban is. A francia jobbol­dalid szociáldemokratákat ter­heli a felelősség a fasizmus előretörése miatt. P ártunk büszkén vallja • ma is magáénak az egyesülési kongresszus ragyo­gó eredményeit és a tíz évvel ezelőtt megszületett egységes marxista—leninista munkás­pártnak, a Magyar Dolgozók Pártjának összes sikereit. A hatalomra került munkásosz­tály és a felszabadult paraszt­ság, a dolgozó nép gazda lett a saját földjén. A munkásegy­ség erejével és a kajpniinista párt vezetésével államosítot­tuk a gyárakat, bankokat, építjük a szocializmust, és ezen az úton napról napra si­kereket érünk el. A tíz évvel ezelőtt megvalósult és az ellen- forradalom szörnyű viharában megszilárdult munkásegység alapján tömöríti pártunk ma­ga köré a dolgozók milliós tö­megeit, s erre a szilárd bázisra támaszkodva vezeti népünket a boldog, ragyogó, szocialista jövő felé. Ami jelenleg a legfontosabb A Barcsi Fűrészüzem idén min­denképpen szeretné az »Élüzem- címet elnyerni. jelenleg azonban gátló akadályok gördültek a szép terv megvalósítása elé, erősen visszaesett a termeíés. Mi az oka ennek? Nem halad elég gyors ütemben a bükkfa feldolgozása. Az üzem dolgozói előtt ai2ó leg­fontosabb feladat Június 15-ig fel­vágni a füledékeny bükkfát. Meg kell értetni a dolgozókkal, neffi szabad hagyni, hogy selejtbe men­jen az értékes faanyag. 200—300 köbméterrel több bükkfa áll a rönktéren, mint kellene. Ha nem vágják fel idejében a fát, akkor már csak tüzelőnek használhatják. Ez azonban mérhetetlen kár volna népgazdaságunknak, akkor, ami­kor legfontosabb minden üzem­ben, munkaterületen a takarékos­ság. Egy rönk fa se menjen ve­szendőbe; az üzem vezetőinek, dol­gozóinak mindent el kell követ­niük, hogy a fát határidőre fel­vágják!

Next

/
Thumbnails
Contents