Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-10 / 135. szám

Kefffl, 1958. Június 10. 0 omen néplap Somogyi sikerek az Országos Népi Iparművészeti Kiállításon (Budapesti tudósítónktól.) Szombat óta népi iparművészek legszebb alkotásait láthatja Budapesten a múzeumlá­togató közönség. A Műcsarnokban megrende­zett kiállítás művészi értékén és érdekessé­gén kívül bizonyos dokumentáló tulajdon­sággal is bír: ötéves fennállását ürmeplá a Népi Iparművészeti Tanács és a Háziipari Szövetkezet. Ennek az öt évnek eredményeit hivatottak alátámasztani kiállított tárgyaik­kal az ország legjobb népművészei. A kiállítás anyaga igen gazdag. A ma élő népművészet szinte valamennyi ágának al­kotása megtalálható itt. Olyan termékek, me­lyek külföldön js elismerést seereztek a ma­gyar iparművészetnek. A tatai Nagy Ferenc ■— a népművészet mestere — 1955-ben a var- sód VIT nagydíját kapta szép szarukürtjéért, a moszkvai VIT-en pedig harmadik díjjal ju­talmazták a sárközi szőttest. Népi iparművé- 6zetünk legújabb elismerését Brüsszel je­lenti, a világkiállítás. Ezeknek a sikereknek a bázisát mutatja be a Műcsarnokban meg­nyílt kiállítás. Somogy megye igen jelentős részét ad ja a kiállított tárgyaknak. Faragó művészetünk immár klasszikus számiba menő Kapóit An­talinak alkotásaitól a legújabb, inkább ipar­művészeti igényű tárgyakat készítő fiatalabb nemzedék munkáiig minden megtalálható. Épp a faragás az, melyen legjobban lemérhe­tő az út, ahol az általános népművészet is hadad: a pásztor vagy a készítő spontán el­képzelését hogyan váltja fel a társadalom kuitúrigénye. Míg az idősebb nemzedék pél­dául az ivó alkalmatosságként használt ko­bakra karcolozta figuráit, a fiataloknál ezek a motívumok már asztaldíszen vagy sakk­táblán kapnak helyet. A régebbi irány kép­viselőjének számít Kálmán István, a népmű­vészet mestere (Balatanfervyves), Tóth Mi­hály (Felsősegesd), míg a VIT-díjas Nagy Fe­renc, a népművészet mestere (Tab) figurális kompozícióval már túllépte a népművészet témakörét. Alkotásai igen szépek, s nagy si­kert aratnak. Hasonlóképpen sok nézője akad Jancsikity János (öreglak) ízléses sakk-kész­letének, illetve Fehér Lajos (Somodor) csont- faragványainak. De így lehetne sorolni vala­mennyi somogyi kiállító faragó művész ne­vét. Rajtuk kívül még egy terület van, ahol kü­lön, komoly specialitásként emlegetik a szak­emberek és laikusok egyaránt megyénket: Tamás László, a népművészet mestere, a ka­posvári fazekas alkotásainál. Hangsúlyozni kell, hogy a fazekasság az a terület, ahol a magyar népművészet sokrétűsége, formakin­csének gazdagsága a legjobban érvényesül. Ennek a formagazdagságnak jegyében dol­goznak a fazekas népművészeti szövetkezetek, azzal a sajátossággal, hogy a paraszti edé­nyek mellett mindjobban előtérbe nyomulnak a figurák és a modern háztartás, valamint a lakásberendezésre aiflcalmas dísztárgyak. Ez a sajátosság figyelhető meg Tamás Lász­ló alkotásain is. Egyik virágos vázája ízléses formájával, jól megválasztott motívumaival egyik legszebb iparművészeti példányát adta a kiállításnak. Igen előkelő helyet kapott a viitrinsordkiban a csipkekészítés. Elsősorban a kiskunhalasi csipke viszi el a pálmát, de meg kell említeni, hogy a balatonendredi csipke is igen tetszik a közönségnek. A kiállításon egyébként nagyméretű táblák ábrázolják a sajátos nép­művészettel rendelkező helyeket. így többek között Buzsák neve is szerepel a hímző népi iparművészet térképén. Sajnos azonban a ki­állításon nem látható más, mint két varrot- tas. Ez képviseli a rendkívül gazdag fauzsáki népművészetet. S ha már országos népművészeti igénnyel rendeződött a kiállítás, hiba, hogy sem a ka- rádi hímzés, sem a drávamenti népművészek szőttesed nem találhatók a kiállított tárgyak között. Ettől eltekinlve a kiállítás mind rendezés­bal, mind anyagválogatásban igen kellemes benyomást kelt a látogatóban. K. E. Ceruzasorok egy filmről Apák és fiúk 71J ario MoniceUi rendező o »Hűtlen asszonyok-« és a »Rendőrök és tolvajok« című nagysikerű filmjei után ezúttal az »Apák] éS) fiúk« filmjével szerez elismerést az olasz film­gyártásnak. A film meséje arra figyel­meztet, hogy mi is voltunk fia­talok, gyermekek. Az új olasz film nem ad megoldást a szü­lők és gyermekek közötti ele­ven problémákra, mintha csak azt vallaná a költővel együtt: »Nem hoztam én semmi meg­oldást, azért jöttem, hogy éne­keljek, s hogy te is énekelj ve­lem!« Bocci professzor, a történet e nagyon olasz, nagyon valósá­gos alakja szájából így hangzik a film mondanivalójának ma­gyarázata, egyúttal az örök mentség is, amit magunk sok­szor hajtogatunk: »Sehol nem tanítanak bennünket arra, ho­gyan kell jó apának lenni!« Ennél többet nem is mondana hát számunkra e kedves, jó al­kotó szándékból született film, amelyben egyszerűség párosul a hétköznapok vidámságával, borújával? Nem, nem mond, de az egy centrumból szertefutó öt cselekményszál, mely öt család életébe enged bepillantást, gon­dolkozásra kürztet. Gondolko­zásra kényszerül a néző azon felül, hogy derül vagy borul a kedve a nézőtér sötétjében, és kénytelen kissé önmagába néz­ni, rokonságot felfedezni az «■Apák és fiúk« egy-egy sze­replő figurájával, így: vajon nem vagyok-e én is sokszor ilyen? Nem ugyanezt tenném én is hasonló esetben? A filmmese ötfelé ágazó szálát remekül fogja ösz- sze Ines Santonelli, az ötgyer­mekes csinos ápolónő, és segít, hogy Vincenzo Corallo úr (Vit­torio de Sica alakítja igen ro­konszenvesen, finom ezközök- kel) anya nélkül felnövekedett leánya, Mancelle és a hirtelen haragú, szigorú Bocci profesz- szor fia, Sandro serdülőkori tiszta szerelme kibontakozhas- sék és ne szenvedjen hajótö­rést a két fiatal lélek a szülők elvakultsága miatt. Megragadó epizódja a fűm­nek a kis Santorelli-fiú vendé­geskedése a gyermektelen fia­tal házasoknál, Cesare Marche- lotti pilótáéknál. A fiatal férj meghasonlik, amikor megtud­ja, hogy nem lehet gyermekük. Az apró, nagyszemű vendég — i kit eleinte idegenkedve néz Marchelotti — csintálansága mellett roppant bájos, eredeti kis kölyök, észrevétlenül barát- fává hódítja a férfit, S miután visszatér testvérkéi közé, úgy tűnik, nélküle nagyon üres a ház. Marcheíattiék egy gyerme­ket fogadnak örökbe, megbé­kélnek. Mint mondottuk, nem a nagy drámai összecsapások filmje az "Apák és fiúk« című olasz film, nincsenek nagy, ünnepi pillanatai. Hétköznapiságával, egyszerű vidámságával marad meg emlékezetünkben. Érde­mes megnéznie mindenkinek. — Országnézésre utazik a tanév befejezése utón a kuta- si általános iskola húsz tanu­lója és .tíz pedagógusa. Kilenc nap alatt megtekintik Salgó­tarjánt, Narancsot és a Mátrát. A kirándulás költségeit egész évi szorgalmas takarékoskodá­suk gyümölcséből fedezik. Világító ablakok Az Egyesült Államokban a belső termek megvilágításá­nak új módszerét dolgozták ki. Két elektromosan vezető táb­laüveglap közé vékony réteg­ben átlátszó luminescéns-anya- got helyeznek. Ha az üvegla­pokat áramkörbe kapcsolják, a villamos áram hatására a lu- minescens anyag az ablak fe­lületén enyhén világítani kezd. Tehát a fény éppen úgy az ablak felől sugárzik a szobá­ba, mint nappal, amikor az áramot kikapcsolják, s a külső világosság akadálytalanul be­hatol az üvegen át. Ugyan­ilyen módon világítóvá »va­rázsolhatok« a falburkolatok, asztali apók és bútorfelületek is. A jelenség az elektro-lu- minescensián alapszik. Érdekességek — furcsaságok A FEHÉR Ló A Japán északkeleti körze. tében, Tohokuban élő lóte­nyésztők még napjainkban is tisztelik Sozent, a lovak szü­letése és növekedése felett őr­ködő istenséget. Sohasem fe­ledkeztek meg arról, hogy 'ál­dozatot mutassanak be Sozen- nek, amikor csikóikat lóvásár­ra küldik, vagy amikor lovaik csikóznak. A közhit szerint Sozen ere­detileg »szent fehér lovat« jelentett. Mivel a fehér lovak ára magasabb, a lótenyésztők azt remélték, hogy lovaiknak szürke kiscsikóik lesznek, ame­lyek felnövekedve fehérekké válnak. Japánban a fehér lovakat szentnek tekintették, felaján­lották a szentélyeknek, hogy ezek a lovak álljanak az ott imádott istenség szolgálatára. Az uralkodók is előnyben ré­szesítették a fehér lovakat. Mi­vel pedig minden lótenyésztő fehér lovat kívánt magának, ez a remény Sozen imádatá­ban csúcsosodott ki. Egyes helyeken Sozent te­tekintik a selyemhernyók is­tenségének is. Valószínűleg azt gondolták az emberek, hogy egy istenség, amely alkalmas a lovak vé­delmére, »elláthatja« a se­lyemhernyókat is. A fehér lovakat ma már nem tekintik szentnek, a lótenyész­tők azonban még ma is hisz­nek abban, hogy Sozen jó lo­vakkal tudja ellátni őket, s ezért is imádkoznak hozzá és áldozatokat mutatnak be neki. A VILÁG LEGKISEBB ÓRÁJA A brüsszeli világkiállítás svájci pavilonjában sorban ál­nak az emberek, hogy óriási nagyító alatt bámulhassák a világ legkisebb óráját, amely a reklám szerint garantáltan pontosan jár. A miniatűr óra átmérője 15 milliméter, »vas­tagsága« pedig 1,3 milliméter A luxustípuá természetesen női karóra. Rövid kulturális hírek — Shakespeare: Szentiván- éji álom című mesejátékát ad­ja elő ma Balaton le Hón a Győri Kisfalud! Színház. — Schubert dalai címmel a TIT marcali járási szervezete június 11-én, szerdán este 8 órakor a kultúrotthoniban elő­adást rendez. Dr. Pálinkás Sándor hanglemezeken mutat­ja be Schubert műveit. r HÍREK CÍMZETT: Az embert sok meglepetés érheti, ha kicsit jobban sze­mügyre veszi a kereskedel­met, de kétségtelenül a leg­nagyobb csodák közé tarto­zik, melynél a napokban a 204-es fűszerbolt alkalmazot­tai voltak a szemtanúk. El­fogyott az üvegből a neveze­tes, új gyógykaramell, a Lead, s pótolni akarták a Szerencsi Cukorgyárból érkezett gyári csomagolású bádogdobozból. ömlött kifelé a szép ezüst­papírba csomagolt karamell. Egyszerű hétköznapi módon. A végén jött csak a csoda: vagy nyolc-tíz darab faguri­ga alakjában. Azonnal vilá­gossá vált, hogy ez nem tar­tozik szorosan az édességárúk közé. Méltán csodálkozott te­hát a bolt vezetője éppúgy, mint az ottlévő vásárlók és e sorok írója. Gyorsan mérlegre tették a leletet, amely ponto­san húsz dekát nyomott. Lé­vén pedig az egész doboz két kilogramm súlyú, s kilója 42 forint árú, a fagurigák 8,40 forintot jelentettek. Soha életemben nem talál­koztam még ilyen drága fa­áruval! Könnyen arra gondolhatna az ember, hogy a szerencsiek túlteljesítették a fagurika ter­melés tervét, s kellő piac hiá­nyában rejtett árukapcsolás­sal oldják meg az értékesítést. De azután le kell mondani erről az ötletről, mivel nem valószínű, hogy egy cukor­gyárban fagurigát gyártaná­nak, s a rejtett árukapcsolás folyamatossága ellen szól az is, hogy a többi Lead karamel- les dobozból hiányzott eme meglepetés. Tovább álljon minden rossz indulat tőlünk ennek az ügy­nek kapcsán. Nem is lehet azt feltételezni, hogy késza­karva, mondjuk csalás szán■* dékával csomagoltak a cu­korkához fát. De hogy ha­nyagság történt, az bizonyos. Hol volt rajon a szerencsi gyár meója, ellenőrzése? A Szerencsi Cukorgyárnak címezzük ezért szemrehányá­sunk. Talán meg tudják ma­gyarázni, miként esett meg ez a dolog, mely nemcsak ,cso­dálkozást és boszankodást váltott ki, hanem kárt is okozott a 204-es bolt dolgo­zóinak. F. K. BŰN ÉS BŰNHÖDÉS írta: G. Riklin Két hete, amikor a szanató­riumba Jöttem, egyre csak azon töprengtem, hogyan kap­hatnék egyágyas szobát. Ra­vaszsághoz folyamodtam. Megérkezésem után nyomban beállítottam az igazgatónőhöz, és szelíd mosollyal így szól­tam: — Mélyen tisztelt Olga Fjo- doszejevna. (Előre szeretnem figyelmeztetni, nehogy valami félreértés legyen: rossz szo­batárs vagyok az üdülő em­ber számára, különösen, ha az illető ideges is egy kissé. — Kiabál álmában? — Nem — ezen a téren nincs hiba —, ellenben hor­kolok. , — Erősen? — Eddig még senki sem tett túl rajtam. Született tehetség vagyok. Mellettem aztán le­hetetlen aludni. Még az igen kitartó emberek, mondjuk a bölcsészek, vagy a kritikusok sem bírják ki mellettem egy óránál tovább. Olga Fjodoszejevna erre megnyugtatott, mondván, úgy intézi a dolgot, hogy elégedett legyek. Az igazgatónő körülnézett s magához intett egy fehér köpenyes leányt. — Mondd, Masa, melyik szobába kapott beosztást ez az elvtárs? — Az ötösbe. — Tegyétek át a kilencesbe. — Horkol? — tájékozódott szakértelemmel a leány. — De még mennyire! — vá­laszoltam büszkén. így hát a kilences szobába kaptam beosztást. Benyitok az ajtón, s látom, hogy elhi­báztam a dolgot: a szoba két­ágyas. Szobatársam, mint ahogy a beszélgetésből kitűnt, egy kis­ipari termelőszövetkezet el­nöke. Közlékeny ember, én sem vagyok melankolikus. Élénk beszélgetésbe merül­tünk, s hirtelen nekem sze­gezte a kérdést: — Horkol? — Dicsekvés nélkül állítha­tom, hogy ezen a téren ko­moly eredményeket értem el. — Akkor hát majd együtt horkolunk. Elveszett velem a világ. Mi­csoda katasztrófa! — Erősen horkol? — kérdeztem. — A szövetkezet legjobb horkolója vagyok. Másutt is nehéz lenne ilyen éjszakai harsonát találni. — Bizonyára csak tréfál! — reménykedtem. — Ilyesmivel nem szokott tréfálni az ember. Éjszaka egyébként bemutatom utánoz­hatatlan művészetemet. A szövetkezeti elnök állta a szavát. Az esM séta után nyomban lefeküdtünk. Azaz az elnök aludni készült, ben­nem pedig olyan érzés tá­madt, mintha a siralomházba lennék. Szomszédom még jó­formán le sem hunyta a sze­mét, máris rázendített. Sosem hittem volna, hogy vannak a világon olyan orr­és garatüregek, amelyek ek­kora teljesítményre képesek. „. töltöttem öt rettenetes éjszakát. A hatodik nap reg­gelén felkerestem Olga Fjo- doszejevnát, hogy másik szo­bát kérjek. Azt mondtam, hogy ezt a szobát keveset éri a napsütés, én pedig gyermek- koromtól kezdve imádom a napot. Az igazgatónő nyomban se­gítségemre sietett. Meghagy- ! ta Masának: | — Tegye át őt a hetesbe — majd hozzám fordulva hozzá- j tette: — figyelmeztetem, hogy négyágyas szobába kerül. I Örömmel egyeztem bele a j cserébe. Mit bánom én, legye­nek a szobában négyen, hú- ! szán, harmincán, csak minél messzebb jussak a horkoló­tól. S tudják, mi történt? Ab­ban a szobában kaptam he­lyet, amelyet külön a horko­lók számára tartottak fenn. Éjszakánként persze nem jön álom a szememre. Hall­gatom szobatársaim különös hangversenyét, hallgatom, s úgy érzem, mintha e hang- orkán hatására már én is hor­kolni kezdenék. Mitévő legyek? Megszökjek a szanatóriumból, ahol az igazgatónő félrevezetéséért én magam szabtam ki a bünte­tést? Vagy menjek Olga Fjo- doszejevnához kanosszát jár­ni? — A városi pártbizottság mellett működő régi munkás- mozgalmi elvtársiak ügyével foglalkozó bizottság ma dél­után ülést tart. — Egész estét betöltő mű­sort ad a nagyatádi járási mű­velődési ház »Gergely bácsi és Mari néni vidám postája« címmel június 14-én, szomba- tan. Az Országos Filharmónia rendezéséiben Balázs János, Völcsei Rózsi, Béres Ferenc, Farkas Ilona, Hódosa Mária és Marlkovics Endre lép fel. Köz­reműködik a Császár—Gnohl harmonika-kettős. — Kutuzovnak, a kiváló orosz hadvezérnek emlékművet állítanak Moszkvába a róla el­nevezett körúton. — A Városi Tanács VB. Me­zőgazdasági Osztálya közli, hogy a Csurgói Téli Mezőgaz­dasági Iskola f. év november 1-től március 15-ig megnyílik. Az iskolába felvételt nyerhet­nek azok a 15—27 év közötti fiatalok, akik tsz-tagok, vagy tsz-tagok gyermekei, továbbá állami gazdasági dolgozóik, va­lamint egyéni dolgozó parasz­tok, illetve ezek gyermekei. A tanítás díjtalan. Részletes fel­világosításért a Városi Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályá­hoz lehet fordulni. (x) — A totó 12 találatos szelvénye: x2lxxxlxl2xx. A hét x ellenére Is akadt egy 12 találatos szelvény, ennek tulajdonosa 403 223 forintot nyert. A 11 talála­tos szelvény 25 201 forintot, a 10 találatos pedig 1822 forintot fizet. — Értelmiségi ankétot szer­vezett Csökölyön a pártszerve­zet és a tanács. Az ankéten pe­dagógusok, orvosok, tömeg- szervezeti vezetők jelentek meg, és hosszasan beszélgettek problémáikról. Művelődés «Szórakozás Vörös Csillag: Apák és fiúkj 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: A feleség; 4, 6, 8 órakor. Dózsa Kertmozi: Kötekedő Lia. Szovjet film. 8 óraikor, A Nagyatádi Járási Művelődési Ház filmszínházának műsora: Tettes ismeretlen. Magyar film. 6, 8 órakor. RipplRónai Múzeum: ösré- gészeti, várostörténeti, népraj­zi, természettudományi kiállí­tások, és a XIX. század osztrák' —német festőinek kópxkiálllíitá- sa. Nyitva: 15—19 óráig. Megyei Könyvtár: Könyv­kölcsönzés és olvasótermi szol­gálat 9—11 óráig. NYÍLT TÉR I Férjemtől, Urbán Ferenctől különváltan élek, érte sem anyagi, sem erkölcsi felelőssé­get nem vállalok. Urbán Ferencné Apróhirdetések ADÁS-VÉTEL Tűzhely, vendéglói, 100x220 cm főzőlappal eladó. Érdeklődni lehet: KISOSZ üdülő, Balatonszdplak-al­só.______________________________(2000) Varrógépek javítását vállalja ga­ranciával Szabó műszerészmester, Kaposvár, Berzsenyi u. 30. (840) Kisméretű, használt eladó. Géza u. 14. tetőcserép (2125) Gamáson asztalosszerszám sürgő- sen eladó. Cím a Hirdetőben. (2128) Bem u. 27. sz. eladó. Érdeklődni Vidáné Kisfaludy u. 24. (212Ö) Kovácsfújó, nagyméretű, kitűnő állapotban eladó. Pécsi Oszkár re- szelővágó, Berzsenyi u. J2. (862) Bejáratott Danuvia, sluszkulcsos, sürgősen eladó. Kölcsey u. 76. (861) Jókai u. 2. sz. ház eladó. Meg­tekinthető du. 6-tól. _______(860) E ladó Dimitrov u. 10. sz. kétszo­bás, felerészben beköltözhető ház. Érdeklődni: Ezredév u. 10. (2117) Kaposvárott, Bajcsy-Zsilinszky u. 13. sz. ház egyben vagy lakáson­ként. részben részletre is, eladó. Érdeklődni: Mező u. 6. vagy Rákó- czi tér l. üzletben Lébernél. (2114) Eladó 4 kocsi búzaszslma. Bő- vebbet: Virág u. 11. szám. (2123) Messerschmidt páncéltőkés zon­gora eladó. Cím a Hirdetőben. _____________________ (2124) É pítési anyag bontásból eladó, 45 000 tégla, gerendák, lécek, desz­kák, pala Bedegkéren. Vörös, Ba- latonszéplak._________(8165) S omogysártíon étkezési burgonya mázsája 80 forintért eladó. Cím: Szulimán, Kossuth Lajos u. 45. sz- (2119) CSERE Belvárosi kétszobás, összkomfor­tos lakásomat elcserélném esetleg kisebbért is, ahol disznótartás és kert van. Cím a Hirdetőben. (2126) HÁZASSÁG Laborfalvi Róza u. 33. sz. két^o- ba, összkomfortos családi ház azonnali beköltözhetőséggel eladó. Vételár egvharmada esetleg rész­letre is fizethető. (2110) Jó erkölcsű, 40-50 év körüli, füg­getlen, gyermektelen, háztartásban jártas, nem molett nőt keresek háztartásom vezetésére. »Házasság lehetséges« jeligére leveleket a Ma­gyar Hirdetőbe. (2122) SOMOGYI NÉPLAP Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MSZMP Megyei Végrehajtó Bizottsága. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin üt 14. — Telefon: 15-10, 15-11. Kiadóhivatal- Latinka S. u. 2/a. Telefon: 15-16. Somogy megyei Nyomdaip. Váll. Nyomdáért felel; László Tibor.

Next

/
Thumbnails
Contents