Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-11 / 136. szám

•í. ^POSM^ TILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK^ Mai számunk tartalmából: George Morris: A kapitalista kannibalizmus »■legjobb formájában« Halva született tejszövetkezet AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mit hozott a posta? XV. évfolyam, 136. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1958. június 11. Szél-lesen A határszéliéit tapasztalatairól A határszemle bizottságok befejezték munkájukat. Dűlő­ről dűlőre jártak, s összegez­ték tapasztalataikat. Megyénk minden falujának határáról kész a kép. Nézzük meg, mit mutat. Molnár Imre megyei főag- ronómusé a szó. — A cél: adott körülmények között a legnagyobb termés­hozam elérése. Ennek a gondo­latnak a jegyében végezték munkájukat a bizottságok — mondja a főagronómus. Számba vették az egy-egy községhez tartozó földek meg- műveltségi fokát. Mire szá­míthatunk az ősszel? Hol tör­tént mulasztás, mit kell, s mit lehet tenni? Kielégitő-e a növényápolás, milyen mérvű a rovarkár, hasznosítják-e a tar­talékföldeket, és kik? Ilyen és sok hasonló szempontot tar­tottak szem előtt. — A tapasztalatok? — Kezdjük talán az őszi ga­bonáknál. Általános megálla­pítás az, ahol az alapvető ag­rotechnikai feladatokat idejé­ben elvégezték, ahol találko­zott az elmélet a gyakorlattal, ott {nincs különösebb hiba. Gondolunk itt az őszi mély­szántásra, a műtrágya haszná­latára és egyebekre. Akik ezt nem mulasztották el, azok a hosszú és még most is tartó szárazság ellenére is legalább közepes termésre számíthat­nak. A tavaszi vetésű növények­nél is hasonló a helyzet. De itt meg kell még említeni azt is, hogy a fejlődésben a hibrid- kukorica előbbre van, mint a szokványfajták. Zabnál, tavaszi árpánál, len­nél már a szemlék idején — májusban is — látható volt a szárazság miatti visszaesés. Ezek a növények érezték meg legjobban a forróságot. Az ábrán — amit a főagro­nómus szavakkal vázol — az időjáráson kívül vannak ha­nyagság okozta foltok is. Pél­dául a megyében 432 termelőt szólítottak fel a tengeri szár letakarítására, az időszerű me­zei munkák elhanyagolása miatt. Több mint 250 kataszt- rális hold földön találtak ta­valyról ott maradt vágatlan szárt. Sokan korállották a répaegyelést, pedig ez a még zsenge növény fejlődésének egyik feltétele. A kánikula kedvezőtlenül hat a mezőgazdaság majd min­den ágára. Közvetve, vagy közvetlenül az állattenyésztés és tartás is szükséget érez, ha a gazda gondossága nem csök­kenti, vagy a termelők nem ellensúlyozzák a szárazság miatt várható terméskiesést. A rétek és a vetett takarmá­nyok sem jók — mondja Mol­nár Imre. — Segíteni csak úgy lehet — folytatja —, ha amire tavaly vagy az elmúlt években, kedvező időjárás mellett, kevesebb gondot for­dítottunk, most jobban ügye­lünk. Nem mulasztjuk el a kapálást, a takarmányfélé­ket idejében lekaszáljuk, pon­tosabban: elméleti és gyakor­lati tudásunkkal pótoljuk, amit még lehet. A szemle-bizottságok ta­pasztalata összegezés. Eddig es ezután! Az utóbbin fordul minden — jóra vagy rosszra. Ápoljuk, ami fejlődik, bogy hiánytalanul beérhessen amink van — ezér folyik a harc. A legeltetési bizottságok 3392 holdat, a földművesszo- vetkezetek 556-ot, a tanácsok 878 hold földet gondoznak. A többi tsz-eké és állami gazda­ságok vagy egyéni gazdak, sí, .csoportok kezelésében van. Mindegy. Csak mindenfé­le és fajta növénynek legyen gazdája. A kapálásukról, le- Kratásukról és a betakarításról gondoskodjék a tulajdonos. Amit lehet géppel, amire nincs embert helyettesítő esz­köz, azt kézzel óvjuk. Tsz-einkben már a határ­szemlék idején folyamatosan történt a gépi növényápolás. 2813 holdra kötöttek növény­ápolás] szerződést. Egyre na­gyobb teret hódít a gép, az emberi energiát helyettesítő erő. Rovarkár is mutatkozott, főleg a lennél és a cukorrépá­nál. De ellenszerről is gondos­kodtak, hatott az Agritox. — De mi lesz a csökött zab­bal és árpával? — Ha nincs más megoldás, ki kell szántani. Természete­sen tanácsi engedéllyel lehet csak — hangzik a válasz. — Aztán silókukoricát — jó tömegtakarmány — vagy mást bele, ezt lehet tenni — mon­dotta befejezésül Molnár Imre főagronómus. ,,Semmiféle elvi megegyezés nem jött létre ••• ^ Washington (AFP). Eisenho­wer amerikai elnök és Mac­millan amgol miniszterelnök hétfőn este a Fehér Házban tartott első megbeszélésein át­tekintette az összes időszierű problémákat, kezdve a nyugati biztonság kérdésein, folytatva a gazdasági problémákon, egé­szen az aitomkérdésekig. A két kormányfő a tanács­kozás első részében a NATO és Európa problémáival fog­lalkozott. Valószínűleg szóba került a francia kérdés is. Az angolszászok — mint ismeretes — kivételes bi­zalmat előlegeztek De Gaulle tábornok kormá­nyának. Macmillan máris írt a francia miniszterelnöknek, hogy mi­Hetven kiszista segítő-brigád működik a megyében előbb szeretne találkozni vele. A francia válság ezek szerint nem okozott feszültséget »a három nyugati nagy« ' viszo­nyában. Macmillan a Fehér Háziból távozóban pusztán annyit kö­zölt a sajtóval, hogy Eisenho­wer elnökkel áttekintett «kü­lönböző kérdéseket«. Minit mondotta, »semmiféle elvi megegyezés sem jött létre, te­kintve, hogy a tanácskozás ki­fejezetten félhivatalos volt«. Az egyik újságíró kérdésére válaszolva Macmillan hangoz­tatta, hogy az angol—ameri­kai megbeszélésekről nem ad­nak ki semmiféle közleményt. Erősödik a londoni “ kikötőmunkások sztrájkja Újabb véres incidensek Ciprus szigetén egyetértésben Athén (MTI). Averoff gö­rög külügyminiszter hétfőn es­te bejelentette, hogy a NATO tanácsa elé terjesztik a cip­rusi incidensek okozta problé­mát. Kijelentette: céltalannak tartja, hogy a Biztonsági Ta­nácshoz forduljon, mert ott minden akciót meg lehet bé­nítani a vétójoggal. Digemisz, az EOKA vezetője nyilatkoza­tában azzal vádolta a törökö­ket, hogy ők követték el a tá­madást a nicosdai török attasé irodája ellen, amely szombaton éjjel véres incidenseikre veze­tett a szigeten. Hangoztatta to­vábbá, hogy ezt az agressziót az angolokkal követték el. A ciprusi kormányzóság két* ezer görög alkalmazottja hét­fői közgyűlésükön megbélye­gezték a sziget kormányzósá­gának botrányos magatartását és az angolok késedelmes köz­belépését. Elítélték a törökök erőszakos cselekményeit. Hétfőn éjjel Omorfitában, Nicosia külvárosában törökök egy csoportja fejszével leütöt­te Kirtakosz Petru ciprusi gö­rög ifjút. Bár Petrut sietve kórházba szállították és azon­nal megoperálták, életbenma- radásához nincs reményi londonit Megyénkben a kiszisták minden .társadalmi megmozdu­lásból derekasan kiveszik ré­szüket, és igyekeznek segítsé­get nyújtani a tanácsoknak és egyes családoknak az építke­zéshez és egyéb munkához. Az elmúlt hetekben egymás után alakultak meg a fiatalok­ból álló segítő brigádok, ame­lyek a fain művelődési házá­nak építkezése olcsóbbá té­teléhez járulnak hozzá önkén­tes társadalmi munkával Je­lenleg hetven segítő-brigád működik a megyében, és iigen figyelemre méltóan dolgoznak a ijigoszláiv haítámmenti Zá­kány községbeliek a művelő­dési ház építkezésénél, az épü­let körüli parkosításnál. Ezzel Tar István szobrászművészt bízták meg a Latinka-szobor megalkotásával város üzemeiből, hivata­London (MTI). A kikötőmunkások nem hivata-1 a segítséggel több ezer forint-\ íos sztrájkja ismét megerősö-► iáiból egyre jönnek a meg- tal csökkentik a költségeket, s J dött. A sztrájkolok száma el- £ örvendeztető hírek arról, hogy tanács m^ célokra hasz-Jérte a 19 893-at. 118 hajón tel-* a dolgozók szinte egy ember­nalhatja majd fel. fiesen kettőn részhen szí in elel > ként vállalnak áldozatot a ta­Kaposvar kaszistaimak sem .-iesen. kettőn részben szünetelj nácsköztársaság 40. évforduló­kén szégyenkezniük. Minden-Ja munka. 16 egészségügyi jára felállítandó Latinka-em- nap délután az jif jóság _ házal ügyelő megvizsgálta a kikötő- £ lékmii költségeiből. Bár a rén^keS. XVcTümű teá^bfen TCSateisW hajók élelmi-r gyűjtés megkezilése óta még nyálból, a Vaskombinát fiatal-J szerrakományait., és _ ^udun" jaiból alakult segítő-brigádok ? pította, hogy kb. nyolcezer iton-J: iák a környéket ? { ha kedden vagy legkésőbb szer- £ romfifeldolgozó, az Autóközle­Ezenfeivül több brigád eliha-Ldán nem rakják hűtőháziba. > kedési Vállalat, a _ Belsped tározta, hogy az aratás idején J Ezenkívül 2300 tonna gyü- £ nagyszerű eredményei már is- azoknak a családoknak, ahol \ mölcs, burgonya és paradicsom* veretesek itt a dolgozok tobb- a fiú katona idejét tölti vágyj E seve szivet-lelket melven mce­a munkaképes családtag beteg a közeli napokban, ,£sége szívet-lelket mélyen meg- tovaJbba * in()itó módon fogadta a La­segítenek az idei kenyérnek?1500 tonna vaj a hét vége fe-* tinka-szoborra indított gyűj- vadó gyors betakarításában is. lé fog élvezhetetlenné válni. ► test. TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTI , EGY HÉT A TEXTILMŰVEKBEN II KEDD Az osztály együtt van. A legfiatalabb diák alig töltötte be a 17. évet, a legidősebb 38-nál tart. Ahogy a délelőtti mű­szak befejeződött, nyomban a gyűrűs-fonó melletti kisterem­ben gyülekeztek — órára. Figyelem a kezdés előtti pillana­tokat, amelyek semmiben sem térnek el akármelyik iskola jól ismert óra előtti »idilliétől«. Éppen olyan zajos, pajkos és drukkal teli a hangulat. És — mint ez ilyenkor már len­ni szokott — ezek a diákok se nagyon válogatják mondani­valójukat: ami a szívükön, az a nyelvükön is. Atkozzák a vizsgát, amely rohamosan közelít, és nagyon találgatnak; persze a másik végletnél kezdik: ugyan mi is lesz, ha megbuknak? Pótvizsga következik.;. Ha az is kudarcba fullad...? A koromfekete hajú Tolna megyei Fábián Bri­gitta a bukás gondolatára elpirul. Az érettségin nem bu­kott meg, és ha pont ezen a vizsgán történik baj ... akkor úgy tesz, mint Radzs Kapur a legutóbbi filmjében... Szedi a sátorfáját... irány: a nagyvilág! — Hát hogyne buknánk meg, amikor nem jut idő a tanulásra! — kiált fel egy fürge tekintetű, szőke hajú fonónő. Ezt nem azért mondja, mert elkésik a randevúkról, nem is azért, mert fáradt, hanem mert túlzsúfolt a heti szabad időre jutó program, ha délelőttös a műszak. Hétfőn oktatás, kedden szeminárium, szerdán megint oktatás, csü­törtökön tűzoltógyakorlat, pénteken légó, meg ugyancsak ezen a héten kell időt szorítani a havi KISZ-taggyülésnek s egyéb előre nem tervezett rendezvénynek. így aztán nap mint nap majdnem mindig öt-hat óra után kerülnek haza az üzemből. A parázs vitára érkezik az előadó. Riadó! Füzeteket eltenni! És máris kezdődik a technikai minimum elneve­zésű szakoktatás. Különös háromszögek kerülnek a táblára, képletek hangzanak el, és mindjárt azt is megtudom, ho­gyan lehet kiszámítani a pamut finomsági fokát, szakító szilárdságát, mi a szubjektív és mi az objektív minősítési mód; mi a jellemzője az amerikai, mi az egyiptomi gya­potnak. Szóba kerül itt Szudán és Mexikó, Szovjetunió és Kína, Brazília meg Irak.. i igen, ahány gyapottermelő ország csak van ezen a kerek világon. Fő tantárgy még a technológia, tudni kell mindent a helyes munkaszerve­zésről is. Nagyszerűen értenek ebben az üzemben ahhoz, hogy aki az előadásokra odafigyel, egy-kettőre textilszak­embert formáljanak belőle. Aki törekszik, az valóban szak­mát sajátít el, amiről bizonyítvánnyal is rendelkezik. A megalapozott szaktudásra szükség is van a modern gyár modem gépei között. Tudja ezt jól Varga Marika, Ragula Vera, a 38 éves Petrakanics Andomé, aki nem is olyan belenyugvó természetű »diák«, mert ugyancsak sű­rűn ellenőrzi kérdéseivel a leírtakat és elmondottakat. Megértik a tanulás fontosságát a többiek is, és egyáltalán nem túlozunk, ha azt mondjuk róluk, hogy szorgalmasak. Csak az e heti program zsúfoltság! Ezzel nincs senki ki­békülve, akkor se, amikor távozná készülnek, Az előadó szerint az üzem nem tehet arról, hogy az ellenforradalom miatt nem tudták megindítani a szokásos négy órás tanuló­műszakot, a tudnivalókat pedig el kell sajátítani. Ki ne értene egyet emel? Inkább azzal a bizonyos rugalmassággal van baj. Ügyes átcsoportosításokkal sok rendezvény alól lehetne mentesíteni a vizsgára készülő tanulókat legalábbis a másfélhónapos szakoktatás idején. Mert nem kerül ám veszélybe a vizsga sikere, ha a délelőttös hét alatt is akad egy-két szabadnapja a fiataloknak. * * * — Hát maga mit csinál, mondja csak — ezzel lé­pett be azon a reggelen a bőrözőbe a művezető. A 47 éves tűzrőlpattant, jól megtermett asszony, Antal Mihályné egyre szorította még mutatóujját a nyomócilinder lapjára, és közben felnézett a gépéről. Aztán csak ennyit mondott, hogy »újítok«. A művezető jól megnézte ezt a különös, egyénileg alkalmazott újítási eljárást, dehát akár­hogyan fordította a fejét, Antalné mutatóujjának szorítása nyomán csakugyan lepergett a lakk a nyomócilinderről anélkül, hogy — mint annak előtte — külön mosást al­kalmaztak volna erre. Aztán Antalné ujja helyett egy-ket­tőre sokkal célszerűbb tisztító posztót szorított az orso nagyságú piros lakkos nyomócilinderhez. — Ejha! — néztek össze munkatársai — mire viszi ez az öregasszony.;.! Nem hiába Csepelen dolgozott 19 évig, benne is van az igazi találékony munkásyér. Az új tisztítási eljárással a Textilművekben egy év­ben megtakarítottak 29 000 forintot, Antalné pedig felvette az újítás után járó 2700 forintot négy részletben — de jólesett! Ez az asszony is ott volt tegnap az újítási ankéton, amelyen a találmányi hivatal munkatársa, dr. Dán Jenő szavaiból értesült az összegyűlt harminc műszaki és rend­szeres újító a manapság mar sokkal inkább felkarolt újító mozgalom örömmel üdvözölt változásairól, ésszerűbbé té­teléről, az újítók kötetlenebb jutalmazásáról, megbecsülé­séről. Különösen a találmányok iránt érdeklődtek a mun­kások, és akadt köztük olyan is, aki ötször-hatszor hozzá­szólt a problémákhoz, mert érdekes volt a téma, mert min­denki a szívét »vitte bele« a beszélgetésbe. Antalné egészen feloldódott az igen baráti légkörben zajló tudományos megbeszélésen, mégsem mert elsütni egy kérdést. Azt akarta megtudni, hogy a vagy tizedik újítása után miért nem vihetik egyszer őt is tapasztalatcserére? Mert itt van kérem — ez a másik »titka« — a nyújtóci­linderen is valahogy okosabban kellene megoldani a tisz­títást, és ha ő láthatná Szegeden vagy mit tudom én hol, ezt..; talán nem is váratna a dolog sokáig magára. A gyakori tapasztalatcsere között biztosan jutna An- talnénak is egy hely, még akkor is, ha túl van már a negy­venen. Legalább az eddigi eredményeiért! De aligha hiszem, hogy visszajönne üres kézzel... SZEGEDI NÁNDOR Megható pillanatoknak le­hetnek szemtanúi szinte nap mint nap a pártbizottság mun­katársai, a gyűjtéssel megbí­zott elvtársak. A tanácsköztár­saság és a mártírok emléke mélyen él a szívekben. Nem egyedüli példa, hogy magukra maradt, ráncos arcú, idős asz- szonyok, kevéske nyugdíjból élő öreg emberek személyesen hozzák el szíves adományai­kat, mert nem akarnak kima­radni a gyűjtésből. Most már biztos, nem volt hiábavaló a kezdeményezés: a nép pénzével és hálájával fel­állítja a jövő tavaszra annak a szobrát, aki ugyan életét ad­ta a proletárokért, de akinek neve halhatatlanul él, és ra­gyogni fog a hálás utókor sze­mében. Egyúttal örömmel számol­hatunk be olvasóinknak arról, hogy az illetékes pártbizottság és tanáes, illetve a művelődés­ügyi miniszter között teljes az egyetértés a szobor kivitelezé­sét illetően. A Művelődésügyi Minisztérium Tar István bu­dapesti szobrászművészt, a Veszprémben nemrég leleple­zett József Attila-szobor alko­tóját bízta meg a Latinka-szo­bor megalkotásával, aki a meg­bízást készséggel és örömmel vállalta. A szoborfelállítási bi­zottság képviselői már tárgyal­tak a szobrászművésszel, s az megígérte, hogy rövidesen le­utazik Kaposvárra, hogy itt, a helyszínen részletesen ismer­tesse a bizottság tagjaival el­gondolását a szoborra vonat­kozólag. A Latinka-szobor az eddigi tervek szerint két-, két és félméteres, bronzba öntött emlékmű lesz, Postán is feladható az adomány A városi pártbizottság és a tanács több levelet kapott vi­dékről, melyben arról érdek­lődnek, hová juttassák el ado­mányukat, mivel őket még senki sem kereste fel. A szíves érdeklődőkkel közöljük, hogy a gyűjtés technikai lebonyolí­tására a járási tanácsok is el­vitték a gyűjtőíveket és em­léklapokat, és a megbeszélé­sek szerint a pártszervezetek minden faluban operatív bi­zottságot alakítanak, melyek a gyűjtést elvégzik. Azonban, akik közvetlenül a szoborfel­állítási bizottsághoz akarják adományukat eljuttatni, azok a postán vásárolható bianco csekklapon is feladhatják az általuk szánt pénzösszeget ne­vük és pontos címük feltünte­tésével a következő címre: »Országos Takarékpénztár, Kaposvár, Latinka-szobor alap és ünnepség 195 823-as csekfe. számlaszámú

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents