Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-10 / 135. szám

SOMOGYI NÍPLAY 5 EstM, 1938. JŰnius HL PÉNZ, PÉNZ és Vasárnapi labdarúgó mérleg Biztosan győztek a Dózsa öklözök PÉNZ Légy átkozott te könnyű kis papírlap, forrása annyi bajnak, annyi kínnak! (Burns) Ezeket a sorokat jegyezte fel e kétszáz évvel ezelőtt élő an­gol költő egy bankjegy oldalá­ra. Vajon igaza volt? Bizonyá­ra igen. A pénz mindig meg­keserítette azok életét, akik­nek nem volt. És nem volt so­hasem a jó Burnsnak, ahogy híjával élt a világon az embe­rek túlnyomó része, a dolgozók, az egyszerű emberek. Hogy an­nál több gyűljék össze a ban­kok pincéiben, a paloták szek­rényeiben, a szalmazsák alatt vagy a klauzúrák mögött. PÉNZ, PÉNZ ÉS PÉNZ — mondásként idézik hal ettől, hol attól a nagy hadvezértől vagy államférfitól. Pénz kell a háborúhoz, pénz kell a béké­hez, az élethez, a halálhoz egy­aránt. Pénz nélkül nincs bol­dogság — tartják egyesek, a pénz nem boldogít — vallják mások. A pénz hatalommá nőtt, »disznófejű nagyúr«-rá és istenséggé. Vannak, akik imád­ják és áldozatokat hoznak ne­ki. Nézd az imperialista hábo­rúkat: a pénz, a vagyon hajtott vágóhídra ezreket és milliókat. Atombombákat gyárt és szava­zógép-parlamenteket, puccso- kat és emberpiacokat. A bussi- ness, a haszon, a jövedelem, a pénz pckszááai hálózzák be a fél világot Család, emberség, eszmények, művészet mit sem számít, mindenből gyárat ké­szít, futószalagot. Uniformizál, s ebben az egyformaságban a család a társadalom nyűge, az emberség felesleges luxus, az eszmények kiirtani való ész­megzavarás, a művészet a mé­terre mért üres forma, absz­trakció, halálvágy, nosztalgia A pénz fütyüli a maga önös, kegyetlen melódiáit, s neveti a körülötte táncoló áradatot, a feléje táruló görcsös kezeket és ölni kész szemtőröket. EZ A MODERN DÖGVÉSZ, mely rosszabb minden beteg­ségnél, mert nem a testet, ha­nem a lelket teszi tönkre. Ebben a füttyös, őrjöngő hangzavarban támadt pedig egy újabb hang, mely nem a pénz hatalmát dicsőítette, mely nem vágyott a rabszolgaságába, mely szembenézett és szembe­szállt a rettenetes áradattal, és először a történelemben az embert, a szenvedő, dolgos em­bert kiáltotta ki fejedelemnek. Ez a hang lett a modernség Igazi hangja. Ez a hang a. szo­cializmus hangja. Hogy nem ment minden egy­szerűen? Nem változott meg egyik napról a másikra a vi­lág? Nem is változhat olyan gyorsan. De a lassú változásban egyre fogyott a pénz ereje, s egyre nőtt az emberé. Verseny indult, kemény csatározás, mi­közben égre magasodtak az új gyárak falai, az új iskolák épületei, miközben bő termést hozott a föld, és elindult a vi­lágűr meghódítására az ember alkotta csodák sorozata. A rikoltó hangzavarban így alakult ki az új világ szimfó­niája, az igaz emberség diadal­mas dallamtengere. Közöttünk a szocializmus szelleme, de még köztünk a pénz rossz szelleme is. Ezred­évek szálai körül-körülfonnak, mint polipkarok. Az enyém he­lyett oly nehéz megszokni, hogy miénk.. Nehéz megszokni, és még nehezebb teljes hittel úgy is élni. A pénzből sohasem elég — hallani a régi jelszót, s való­ban kevés az ezerkétszáz forint fizetés háromezerhez képest, a nyolc hold föld a tizenkettő­höz. A szomszédban telik már autóvásárlásra is, nekünk pe­dig társbérletben kell lakni, egyik ismerősünk láncol, és felesége nyári ruhái valódi kí­nai selyemből készülnek. Ne­kem még motorkerékpárra sem jut, de az utca végében megvettek egy házat kétszáz­ezer forintért. Olyan jó lenne a mosógép mellé egy elektro­mos hűtőszekrény is, a kony­hába új bútor, miért is nem le­het repülőgéppel felutazni Budapestre, vagy legalább vil- lanyvasúton. Pénz kellene. Pénz, pénz és pénz. Ti kicsinyhiitűek, akik nem láttok még a változás legmé­lyére! Jód figyeljétek! Azelőtt tízezer ember élt a kultúra minden kényelmével, és há­rommillió koldus ette a sze­génység penészes kenyerét. Ma nincs olyan tízezer, aki abban a jólétben élne, de nincsen kol­dus egy sem. Ma nincs ember, kinél három gépkocsi áll a garázsban, olyan se sok, akinek egy. De utazhatsz bármerre kényelmes autóbusszal, beül­hetsz sietősen a taxiba, olcsón a gyorsvonatba Gyermeked nem öt elemit vagy még any- nyit sem végez, hanem leg­alább nyolc általánost, vagy érettségizik, s természetesen nem hajlandó rongyokban jár­ni, mint ahogy fiatal korodban te kényszerültél. Érthető, vilá­gos, és így jó: elosztódtak a ja­vak, a pénz leszállt elefánt­csont-tornyából, megszűnt is­tenség lenni. Milliók váltak tu­lajdonosává annak, ami csak tízezreké volt AZ EMBERI ELÉGEDET­LENSÉG, a továbbjutás vágya az élet hatalmas motorja, a haladás energiája A szülő többnek akarja gyermekét, sőt a maga életeben is szebbnek várja a holnapot, mint a mát. S régen ez leginkább meddő vá­gyakozás volt, ma valóság. Pénzből sohasem elég? De kin áll, hogy több legyen? A lán- calóra íakat zárul, s a szép kí­nai selyem csík** rabruhá­vá válik Ez az út még a pénz hal ál táncából maradt vissza, akár a pénzsó vár ügy­véd, orvos, kisiparos vagy ke­reskedő némelyike, aki min­denáron hamarabb akar autó­hoz jutni, lakást szerezni, mint a többiek. Ott a pénz cél volt, itt csak eszköz. Hatalmas ez a különb­ség, mindent kifejez. Ki akar manapság meggazdagodni? Vannak, de kik? Akiket meg­vetünk, kinevetünk, sőt meg is akadályozunk ebben. A más kárán ne jusson vagyonhoz senki. Nem köttetnek érdekhá­zasságok, nem épülnek bérpa­loták, nem alakulnak részvény­társaságok, nem jönnek létre nagybirtokok. De helyette élet- közösségre lépnek a dolgos em­berek, lakótelepek nőnek ki a földből, a »v«nvörű gyárak, és termelőszövetkezetekben egye­sül a paraszti munka. A PÉNZ LEHET »forrása annyi bajnak, annyi kínnak«, ha kis papírlapját arra hasz­nálják fel, hogy az legyen. Mert sohasem a pénz a bűnös benne, hanem az ember, mi­kor megfeledkezik céljáról, amikor kivetkőzik emberi mi­voltából, amikor embertársa el­len használja fel azt, amit ja­vára kell fordítania. FEHÉR KÁLMÁN Az 1848-as forradalom aradi múzeuma Az aradi kultúrpalotában megnyílt lS48-as polgári forra­dalmi múzeumot ezekben a napokban rengetegen látogat­ják. A múzeumban előadások hangzanak el a forradalom 110. évfordulója alkalmából. A forradalom szakaszos bemuta­tása, hatása Erdélyre, a Bánát­ra, Moldvára és Munténiára teljes képet nyújt a látogatók­nak az akkori helyzetről, s ezt a képet még kiegészítik a ko­rabeli eredeti dokumentumok, a forradalmárok fegyverei. A múzeumban látható a for­radalom két vezérének arcké­alatt halhatatlan szavai olvas­hatók: »A közöttünk és a ma­gyarok közötti megbékélés olyan tett, amelyet a jövendő történelme majd számon tart«. Az egyik vitrinben különböző tárgyakat állítottak ki: egy francia nyelven írott könyvet, egy szemüveget, egy zsebken­dőt, egy sétapálcát, s egy tás­kát, melyeket Kossuth Lajos használt az emigrációban, A vitrin fölött Kossuth követke­ző szavai olvashatók: »...meg­értés, testvériség a magyarok, szlávok és románok között! Ez az én legh/Sbb ■vágyam, 1 pe: Mocolae Balcescué és Kos­suth Lajosé. Balescu arcképe , őszintébb tanácsom«, Két fronton találkoztak NB li­es csapataink a zalaegerszegi labdarúgókkal. Az eredmény mindkét mérkőzésen 1:1. A K. Kinizsi zalaegerszegi lil­ét bátran nevezhetjük vereséggel felérő döntetlennek. A Z. Dózsa ma kétségkívül az NB n. egyik leggyengébb csapata. A jó for­mában lévő Kinizsinek még az Idegen pálya hátrányával Is meg kellett volna birkóznia Zalaeger­szeggel. Nem ez történt. A Kini­zsinek a támadósora ezen a mérkőzésen Is tehetlennek bizo­nyult, s ha meg Is szerezte ez az fitősfogat a csapatnak a veze­tést, a zalaegerszegi egyenlítés után újabb erősítésre már nem futotta erejéből. A kihagyott li­es ugyan a balszerencse szám­lájára írható, de ez csak némileg menti a Kinizsit, amely ezzel a döntetlennel kétségkívül nehéz helyzetbe kerül. A hátralévő mér­kőzéseken bizony elég nehéz lesz megszerezni azokat a pontokat, melyek az élmezőnyben biztosít­hatná a Kinizsi helyét a baj­nokság befejezésekor. A kaposvári l:l-el a mérkőzés előtt talán sokan kiegyeztek vol­na. A látottak után már kevés­bé. A tartalékos ZTE ellen ugyan­is a KM TE mindvégig fölényt harcolt ki, de Itt is baj volt a támadókkal. A KMTE ölösfoga- tából is hiányzott a kellő átütő­erő, és Itt Is sorra kimaradtak a helyzetek. Ezen a mérkőzésen az a fájó, hogy a KMTE már-már biztos győzelmet engedett ki a kezéből. Ez a találkozó Is bebi­zonyította, mint már oly sok mérkőzés a múltban, bogy a já­tékidő 99 percig tart. Bizony nagy hiba volt jóformán az utolsó pil­lanatokban kiengedni a kézből a már-már biztos győzelmet. Pedig arra a második pontra is nagy szüksége lett volna a KMTE csa­patának. A megyei válogatottak tornáján kellemes meglepetés született. Hossz előjelek között vágtunk neki mindkét mérkőzésnek, s ha a felnőttek 4:2 arányban veresé­get szenvedtek is Budapesten, megvigasztaltak bennünket va­sárnap délelőtt az ifik, akik jó­formán lelépték Ep. Észak válo­gatottját. A 7:V arányú győzelem egyúttal azt Is jeletjfi, hogy a somogyi lfl csapat csoportelső lett. Beszámolónk a vasárnap sport­járól) Sorsdöntő 11-est hagyott ki a Kinizsi K. Kinizsi—Zalaegerszegi Dózsa 1:1 (1:1) Zalaegerszeg, 800 néző. Vezette; Potocsnyl clr. Kinizsi: Kapp - Szigeti, Szili, Gergely - Var vízi, Márkus - Tóth, Szentgróvi, Stöúier, Acs, Horvátit. Edző; Zaborszky vCilu. Z. Dózsa; Hamp — Tímár, PAltozdi, Nagy II. - Schuh, Lőrlncz - Keszthelyi, Barabás, Teplán, Szarvas, Godó. Edzó: Nádast István. A kaposvári csapat kezd nappal szemben, de mindjárt a hazaiak veszik kezükbe a játék Irányítá­sát. A 3. percben Teplán remekül ugratja ki Barabást, az összekötő az ötösön lövés helyett kivár és szerelik. Egy perc múlva Rapp ki­fut egy labdára, de nem tudja megszerezni, Barabás IS méterről az üres kapura lőhet, de rossz az irányzéka, és a labda a kapu mel­lett száll el. A kaposváriak a 8. percben vezetik első támadásukat, és Hamp csak az utolsó másod­percben előrevetődve tud tisztázni Horváth elől. A lelkesen küzdő Dózsa mezőfölényt harcol ki, de a kaposvári 18-osnál elfogy a hazai csatárok tudománya. Bara­bás lövése kerüli el a kaput, majd Teplán erős lövését üti a bal fel­ső sarokból lel Rapp. Húsz perc után alábbhagy a Dózsa támadó- kedve, s • 24. percben a kaposváriak gyors támadás során gólt ér­nek el. Schuh és Pákozdl ek­kor egymást zavarják a labda elf ej élésében. A. labda Szent- » gréti elé kerül, s az összekötő 13 méterről habozás nélkül lő a kapu jobb oldalába. 1:0. Újabb Díjzsa-rohamok következ­nek, de lüvóhelyzet egyelőre nem adódik Rapp kapuja előtt. A 28. percben Gergely az öt és felesen elesik, közben a labdát kézzel érinti, a közönség 11-est rekla­mált, de a játékvezető továbbot Int. A 38. percben egyenlít a Dó­zsa. Teplán S3 méterről rúg­hat szabadot. Lövése a sorfal­ról lepattan, a középcsatár újra lőni tud, s a labda a lá­bak között utat talál a kapu jobb alsó sarkába. 1:1. Mindjárt kezdés után Horváth IS méterről hatalmas lövést ereszt meg, de Hamp remek vetődéssel hárít. A 43. percben tömegjelenet adódik a Dózsa kapuja előtt. Stad­ler hanyatt esve, hátrahúzva lő, de Hamp eíüttal is parádés védés­sel ment. A második félidőt a Kinizsi kezdi jobban, de lövés csak a 7. percben esik. Tóth 14 méteres lapos lövését fog­ja Hamp. Az erősítő kaposvári együttes most lényegesen jobban Ját­szik, mint az első félidőben. de a Dózsa védői határozottan és eredményesen rombolnak. A 14. percben Várvlzi remek labdával ugratja ki Szentgrótit, s az össze­kötőt elől Hamp csak merész be- vetődéssel tud tisztázni. A másik kapunál Schuh lő fölé. A 20. perc­ben egymás után két szögletet rúg a Z. Dózsa, gólveszély azonban nincs. Most esik a Játék Irama, mind­két oldalon a fáradtság Jelel mutatkoznak a játékosokon. A 29. percben szöglet után Stadler lő veszélyesen, de Hamp most Is a helyén van. Egy pere múlva a Kinizsi meg­szerezhetné a győztes gólt. Tóth viharzik el összekötője helyén, Hamp kifutva eléje ve­tődik, a labdát azonban nem tudja megszerezni, s a kapus kétségbeesetten megfogja a csatár lábát. Vitathatatlan 11-es. Horváth áll neki a büntetőnek, s azt laposan a jobb sarokba lövi, a lövésben azonban nincs kellő erő, s a remekül vetődő Hamp az alapvonalon túlra ök­lözi a labdát. E szöglet nyomán meleg helyzet keletkezik a hazai kapu előtt, míg végül is felszabadítanak a védők. A kihagyott gólszerzést alkalom láthatóan kedvét szegi a Kinizsi játékosainak, s az utolsó negyed­órában mér csak küzdelem folyik a pályán. A 35. percben Tóth a 16-os sarkáról küld szabadrúgást kapura, de ekkor a nap folyamán elemében lévő Hampnak már egy­szerűen nem lehetett gólt lőni. Mer*oviá**frkal telnek el az utolsó percek. Jó iramú, változatos mérkőzést vívott a két csapat. Az első fél­időben a Zalaegerszegi Dózsa har­colt ki fölényt, s ha csatárai ek­kor nem hibázzák el a jobbnál Jobb helyzeteket, akár több gólos vezetést Is szerezhettek volna a lila-fehérek. Szünet után már megváltozott a játék képe. Ekkor a Kinizsi tá­madott többet és veszélvesebTjen. A 11-es sorsdöntő volt. Ka ezt ér­tékesítik a kaposváriak, akkor a Z. Dózsában már nem lett volna erő az újabb egyenlítésre. A lel­kesedéssel egyik csapatnál sem vélt baj, erőnlét tekintetében sem mutatkozott különbség a két együttes között. Az eredmény te­hát Igazságosnak mondható. Egyénileg a Kinizsi kapujában Rapp a gólnál kissé elaludt. A hátvédek közül Szili volt a leg­jobb, Szigetit és Gergelyt néhány­szor átj átszőtték. A fedezetpár volt a legjobb csapatrész. Várvlzi és Márkus egyaránt fáradhatatlanul küzdöttek elöl és hátul. A támadó- sorban Szentgróti sokat vállalt magára, de bírta Is a nagy mun­kát. Rajta kívül Tóth lendülete, Horváth lövőereje és Stadler né­hány ügyes megoldása érdemel dicséretet. A Z. Dózsa kapujában Hamp a mezőny legjobbjának bizonyult. Több biztos gólnak látszó labdát védett. A hátvédhármas végig Jól rombolt. Tímár szünet után igen hasznos tagja volt ennek a sor­nak. A íadezetek közül Schuh nyújtott átlagon felülit, de Lő- rincz Is megfelelt. A csatársorból hiánvzott az átütőerő, Barabás dol­gozott közülük legtöhbet, Teplán, Szarvas és Keszthelyt a második félidőre már elfáradt. Godó keve­set volt Játékban. Potocsnyl dr. játékvezető né­hány Ítéletével nem értettünk egyet. Ez ítéletek azonban az eredmény kialakulását nem befo­lyásolták. Bánhidi Tibor EZ TÖRTÉNT MÉG AZ NB U-BEN: Szcmbathely-Budafok 3:0!!! L, g Gépgyár-Pécsi VSK 3:3 Sopron-Székesfehérvár 2:0!!! Veszprém—Nagykanizsa 4:0 Szék ..zárd—Mosonmagyaróvár 2:2! Győr—Pécsbányatelep 4:1 Délbudai Sp.—Sztállnváros 1:1! Pont 6 órahsr kezdőik a ma tíéfutáisl ökiíiílióvíadal A K. Dózsa ökölvívó szakosztá­lyának vezetősége a következők közlésére kért fel bennünket: A mo délután sorra kerülő Szlo­vén válogatott-Déinyugati kerületi válogatott ökölvívó mérkőzést percnyi pontosan kezdjük. A pon­tos kezdésre azért van szükség, mert a szabadtéri szorító megfelelő világítással való ellátása technikai akadályokba ütközik. A csapatok tíz perccel hat óra előtt vonulnak fel. Pontban hat órakor a légsú- Iyúak küzdelmével kezdődik meg a mérkőzés. K. Dózsa—Szekszárdi SC 15:5 Szekszárdon vívta az »őszi for­duló« első mérkőzését a K. Dózsa ökölvívó csapata, a találkozó a várakozásnak megfelelően a ka­posvári öklözök biztos győzelmét hozta annak ellenére, hogy a Dó­zsa ez alkalommal pihentette Dó­rit. Pedig szekszárdon nagyon várták az újabb Dőri-Kálmán ta­lálkozót a váltósúlyiíak versenyé­ben. Kálmán így Jakabbal került össze, és Jakab dicséretére legyen mondva, ez a mérkőzés a vártnál szorosabb küzdelmet hozott. Ja­kab minimális vereséget szenvedett. A kedden sorra kerülő kaposvá­ri nemzetközi viadal előtt meg­nyugtatónak látszik a Dúzsa-ököl- vívók formája. Nachladel, TÖM, Sülé, Mlklai és Riba kitűnő for­mában öklözött. Nagyon jó volt Pepp Béla Is. Részletes beszámo­lónk a mérkőzésről (elöl a kapos­vári öklözök): Légsüty: Makk az első menet szfihetében feladta Dorogi ellen. Dorogi pompás formában van, az esélytelen Makk a második me­netre már nem állt ki. 6:2. Harmatsúly: Nachladel ellen Sö­rös a harmadik menetben feladta. A kevés edzéssel rendelkező Nach­ladel fokozatosan melegedett bele. Mindvégig jobb volt, s a harma­dik menetben Sörös feladta. 2:2. Pehelysúly: Tóbl ellen Takács az e'tő menet szünetében feladta. Tóbl íren kemény egyenesekkel puhította meg Takácsot, s Takács az első menet utáni szünetben fel­adta. 4:2. Kőnuvflsúly: Sülé ellen Magvar a második menetben feladta. E mé-kőzés kimenetele sem volt eév piilamtig sem vitás, a második menetben Sülé nagy fölénybe ke­rült. ekkor Magyar feladta. 6:2. Klsváltősűlv: Parn ei'-n Kennel a harmadik menetben feladta. Két meneten át szoros és heves küz­delmet ’"ívott a két tehetséges ökölvívó, a harmadik menetben azonban Perm olvan Iramot dik­tált. hogy Kennelnek nem volt el­lenszere és feladta. 8:2. Váltősúlv: .Jakab pontozással vesz+ett Kálmán ellen. Eev me­netben Jakab, kettőben Kálmán volt több. Kálmán minimális kü­lönbséggel evőzött. 8:4. NagwáltősúTy: Hergert ellenfél nőikül győzött. ’6:4. közóosűIv; Mlklai ellen Sere« n második menetben feladta. Mlklai a számára szokatlan súlycsoport­ban is meglepően keményen öklö­zött és hiztosan győzött. 12:4. Fétrehé-sútv: p’ha r>onto74«sa1 győzött Varga ellen. A nagyyéltő- súlvű Elbának a félnebézedivhan meg kellett küzdenie a győzele­mért. de győzelméhez nem fér két- sém 14-4. Nehézsúly: Gerber—eitáb döntet­len. A nebárs,'it«rúvá kikiált—Ger­ber szoros küzdelmet vívott a ná­la osaknem húsz kilóval nehezebb Oláhval. Az eredmény 15:5. A 88. percben egyenlített a ZTE Kaposvári MTE—Zalaegerszegi TE1:1 (0:0) Kaposvár, 2506 néző. Vezette: Géczl. GollövŐ: Egres (58. perc), Bélák (68. perc). KMTE: Kovács - Morvái, Dar­vas, Szili - Torok, Pammer - Ju­tási, Egres, Papp, Tiszagáti, Zsol­dos. Kuző: Zádcn László dr. ZTE: Barna — Gáspár, Németh, Novák - Bélák, Madár - Durgó, Bölcs­földi, Dombai, Pete, Ebedli. Edzó: Csüngd Pál. A mérkőzés első tíz perce ese­mény nélkül telt el. Aztán a KMTE kapott jobban lábra, s a 16. perc­ben Zsoldos lövését kellett véde­nie Barnának. Műid a csatár, mind a kapus teljesítménye mél­tán váltotta ki a nézők tapsát. Ál­landósult a KMTE fölénye, a játék leginkább a zalaegerszegiek térfe­lén folyt. A vendégcsapat csak hosszan előrevágott labdákkal, gyors lefutásokkal kísérletezett. A kapuk azonban csak ritkán forog­tak veszélyben. A 19. percben még­is meleg helyzet adódott a zala­egerszegi kapu előtt, amikor Eg­res kiugratta Pappot és a közép- csatárnak a balszélső helyéről be- Ivplt labdáját Barna csak nehezen tudta lehúzni a kitörő kaposvári csatárok fejéről. A másik oldalon Bölcsföldi futott el a 20. percben, kisodródott a balösszekötő helyé­re, Kovács szabálytalanul tartotta fel a kitörő csatárt. A Játékvezető azonban nem látott szabálytalan­ságot, közben * labda az oldal- hálőban kötött ki. Szép és változatos volt a játék A KMTE főként a széleken veze­tett formás támadásokat. A Jobb­oldalon Jutási, a baloldalon vi­szont a Zsoldossal helyet cserélő Papp futott el néhányszor szépen, a befejezés azonban nem sikerült. A 25. percben Zsoldosnak nyílt alkalma, hogy fejjel a hálóba Jut­tassa a labdát, de a csatár nem Jól időzítette az ugrást. A 26. perc­ben a mérkőzés legszebb labda­menetét láttuk. Morvái iveit előre. Egres a balösszekötő helyéről fej­jel Jutásihoz továbbított, a csatár sarokkal egyből küldte a labdát a bal felső sarokba, azonban a Jó érzékkel vetődő Barna szögletre hárított. Ez sorrendben mér a ne­gyedik szöglet volt. De miként az előzőek, ez sem vezetett ered­ményre. Beszorultak a vendégek Barna két Ízben Is nehéz helyzet­ben a fejekről szedte le a labdát. Aztán Papp egyéni kitörése jelen­tett veszélyt. A csatárnak 15 mé­terről küldött nagy erejű lövése szélyeztetett első Ízben a ZTE, ek­kor azonban Durgó csúnyán kapu mellé küldte a labdát. Két perccel később Papp játszotta át előbb Belákot, majd Gáspárt, ez utóbbi­val való összecsapásakor azonban megsérült, és öt percig a pályán kívül ápolták a kaposvári csatárt. Szünet után percekre feljött a ZTE. Az 5. percben Darvas hibájából kis híja, hogy vezetést nem szer­zett a zalaegerszegi csapat, ugyan­is Pete elcsípte Darvas rosszul to­vábbított labdáját, és éles lövést küldött, melyet azonban Kovács jó érzékkel védett. A 7. percben mintaszerű támadást vezetett a KMTE a balszárnyon, s ennek be­fejezéseként Tiszagáti ejtett labdát küldött kapura. Barna már verve volt, de Gáspár az utolsó pillanat­ban a gólvonalról a mezőnybe vágta a labdát. Ez bizony könnyen gól lehetett volna! A Játék képe most sem vál­tozott, a KMTE támadott, a ven­dégek inkább csak védekeztek. A KMTE támadásai rendre elhaltak a sziklaszilárdan álló zalaegersze­gi védelmen. Vagy ha a hátvéd­hármas mér nem bírt Pappékkal, akkor ott volt Earna, aki mindent hárított. A másik oldalon a táma­dók már kevesebb veszélyt Jelen­tettek. Igaz, hogy a 8. és a 16. percben Bölcsföldi, az egyetlen ép­kézláb zalaegerszegi csatár meg­próbálta bevenni Kovács kapuját, de a KMTE-védök Is Jól álltak a lábukon. A 13. percben esett a KMTE vezető gólja. Ekkor már hato­dik szögletét rúgta a kaposvári csapat. Jutási ívelte be a sa­rokrúgást, jó ütemben emelke­dett ki a bolyból Egres, aki­nek a fejéről a labda a jobb alsó sarokba hullt. 1:0. A gól szárnyakat adott az MTE- nek, és Idegessé tette a zalaeger­szegieket. Beszorult a ZTE, előbb Pa’jt), majd Zsoldos jelentett ve­szélyt Barna kapujára. A 23. perc­ben Ismét Zsoldos futott el és lőtt fó helyzetben fölé. Aztán Gáspár vitte fel egyedül a labdát, de a 16-osnál szerelték. A másik olda­lon Morvái »Irigyelte meg« a zala­egerszegi hátvéd nekibuzdulását, ő is egészen az ötösig felküzdötte magát, de ott elvesztette a labdát. Az utolsó tíz percben a KMTE már csak az eredmény tartására törekedett és az Időt húzta. Ez megbosszulta magát. Feljött ugyan­is a ZTE, és néhány támadást ve­zetett. A 37. percben Madár 45 méteres szabadrúgása szállt el Kovács kapuja mellett. Majd Pete csípte el Pammer labdáját és ldtt a kapufa éléről vágódott az alap- j kapu mellé. A 42. percben EbedU vonalon kívülre. A 31. percben ve- a lesen álló Petéhez játszott, a csatár már-már kitört, amikor megállította a játékvezetői sípszó. Beszorult a KMTE. A 43. percben csak szöglet árán tudták feltarta­ni sziliék a kitörő Bölcsföldit. A jobboldalról beívelt sarok­rúgáskor 18 játékos tartózko­dott a KMTE 16-osán belül. Jól szállt a szöglet az ötös és a 11-es pont közé. Kovács meg­próbált kiugrani a labdára, de az efőtte állóktól nem érhette azt el, ez alkalommal Belük feje emelkedett jól ki, és a fe­dezet fejéről a jobb alsó sa­rokba jutott a labda. 1:1. Mindkét csapat feladta, a ZTE Is megelégedett a döntetlennel, és most már á zalaegerszegiek húz­ták az időt. Az eredmény nem is változott. Jó Iramú, változatos mérkőzést és a várakozásnak megfelelően nagy küzdelmet hozott a bajnok­ság élmezőnyében tanyázó zala­egerszegi csapat és a KMTE ösz- szecsapása. A nagy meleg ellené­re a csapatok mindvégig kedvvel játszottak, s a közönségnek tet­szett is a játék. A mérkőzés fo­lyamán mindvégig a KMTE tartot­ta kezében az irányítást. Azaz nem mindvégig, mert az utolsó öt perc­ben a KMTE érthetetlenül kiadta kezéből a dirigensi pálcát. Telje­sen feleslegesen védekezésre ren­dezkedett be a kaposvári csapat, és húzta az Időt. A találkozón egyébként elsősor­ban a jő védelmek harcát láttuk. A támadósorok már mindkét ol­dalon gyengélkedtek. Különösen a zalaegerszegi ötösfogat volt erőt­len, amelynek játékán meglátszott, hogy a csapatban néhány tarta­lékjátékos is szerepel. Mindennek ellenére a KMTE állt közelebb a győzelemhez, és a zalaegerszegi csapat csak a KMTE helytelen taktikájának és a szerencsének kö­szönheti egy pontját. Egyénileg a KMTE csapatában Kovács csak a gólnál hibázott. Moirai a mezőny legjobbja volt. Szili meglepően Jól játszott. Dar­vas szokott Játékát nyújtotta. To­rok teljesítménye változó volt. Pam- me* jól semlegesítette Bölcsföldit. A támadósorbői Jutási, Tiszagáti és főként Papp Játéka emelkedett ki. Zsoldosnak és Egresnek nem ment. A zalaegerszegi együttesben Bar­na kis szerencsével a gólt védhet- te volna. A hátvédhármas legjobb­ja Németh volt. utána Gáspár, No­vák a sorrend. A fedezetsorban Madar Játéka tűnt ki. de Jól látta el feladatát Bélák is. Á támadósor­ban csak Bölcsföldi íelentett ve­szélyt. Dombai a védőknek még valamit seeftett. elöl nem volt veszélves. Dnreőt. Petét és Fbedllt észre sem lehetett venni, hogy a rvSWán varnak. öécsl i játékvezetőnek nem volt nehéz dolga, feladat i*i i*tta e!. Kováé«

Next

/
Thumbnails
Contents