Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-05 / 131. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1958. júniiu E. A hízlalási szerződések tekintélyének védelmében A Somogy megyei Állat- forgalmi Vállalat fegyelmi bizottsága három magyaratádi dolgozójának vétségét tárgya,ta a minap. Megszületett a döntés: Németh Miklós felvásárlót és Nyári József szerződte- tőt azonnali hatállyal elbocsátották, Harangozó Ferencet írásbeli megrovásban részesítették, és az okozott kár megtérítésére kötelezték. A vállalati, sőt esetleg a Területi Egyeztető Bizottság- majd ezután szól bele így vagy úgy a dologba, ha az érdekeltek fellebbeznek. A végső szó tartalmának milyenségétől függetlenül, a fegyelmi bizottság állásfoglalásának értékelése nélkül is sok megszívlelni valót ad ez az ügy. A tárgyalás homlokterében Németh Miklós tevékenysége áll. Tudnunk kell róla, hogy családja 13 hold földön gazdálkodik. ű évek óta nem- csali alkalmazottja, hanem ügyfele is volt az Állatforgalmi Vállalatnak. Rendelkezések nem tiltották, tehát szerződött egy-egy esztendőben sertések tízeinek hizlalására Ezt a bizottság' meg sem említette, — mert a hizlalás természetesen nem fegyelmi vétség. Annak kutatása sem tartozik a vállalat vezetőségének hatáskörébe, hogy a 13 hold, rendes vetésforgó szerint müveit föld megrterem-e annyi abrakot, amennyi 30—40 süldő felhizlalásához elegendő. Németh Miklós nem tartozhat a paraszti kategóriába, mivel vállalati dolgozó, ezért, ha pénzen vett kukoricával etette sertéseit, akkor üzletszerű hizlalással foglalkozott, amit az állam külön adóztat Szóval ennek kibogozása a pénzügyi szervek dolga Miért távolították el Németh Miklóst a vállalattól? A vétség lényege így foglalható össze: Harkány. József állami gazdasági dolgozó annak idején tíz sertés szerződéses hizlalására vállalkozott Később »rájött-«, hogy nem lesz elég az abraktakarmánya A süldők közül hatot Németh Miklós, négyet pedig Mester Lajos mernyei lakos vett meg tőle. A szerződést átírták a vevők nevére. Az ügy lebonyolításában tevékenyen közreműködött Nyári József szerződtető. A süldők meghíztak, s a vállalathoz kerültek rendes áron. A szerződéses előleg is megtérült. — A népgazdaságot nem érte anyagi kátan tiltott dolognak számított ennél a vállalatnál. Legfőbb ideje volt belenyúlni ebbe a darázsfészekbe. Végtére is széles, belátható utat kell vágni az átfirkált szerződések sokszor szinte kifürkészhetetlen őserdejében. Még azon az áron is, hogy kenyértörésre kerül sor a vállalat és néhány dolgozója között. Még azon az áron is, hogy az ilyen és hasonló szabálytalanságokat nemcsak elnéző, hanem cselekvőén segítő osztályvezető szintén megkapja érte a magáét. Meg kell védeni az állammal kötött szerződések tekintélyét, avagy vissza kell szerezni az ilyen hivatalos megállapodások becsületét! Az egyik fél — az állam, amelynek nevében szerződik a vállalat a parasztokkal — állja a szavát. Megadja az ígért szerződéses előleget, a meghatározott időben és áron átveszi az állathizlalóktól sertésüket, hogy megmentse őket mindenféle értékesítési válságtól. Joggal elvárja hát népi államunk, hogy — úgymond: szerződéses ügyfelei se csapják be, illetve a vállalat dolgozói ehhez ne nyújtsanak segédkezet. Mert igenis az állam becsapása az, hogy a Harkány Józsefek hónapokig forgatják a sertéshizlalásra felvett pénzelőleget, és nem gondoskodnak szerződött állataik meghizlalásáról. Itt természetesen nem azokról az elfogadható indokokról beszélünk, amelyek alapján fel lehet és fel kell bontani a szerződést, hanem a hanyagságból, nemtörődömségből ere| dő szerződés-szegések ellen emelünk szót. Nem tűrhető, hogy bárki is — kihasználva j a piac esetleges és időleges • áregyensúlyának megbomlását j — szerződött állatát eladja. Ha ezt teszi, tudja meg, hogy kötbér, sőt kártérítés is van a világon. Az állathizlalási szerződés két oldali egyezmény, amelyből az államnak is, a gazdának is előnye származik. A szerződés módot ad arra, hogy a népgazdaság szükségleteinek kielégítését szolgáló sertéseket előre számba vegyük. Ne igyekezzék hát senki gátat vetni e józan előrelátás valóra váltásának! Amelyik ál'at hizlalására meg van a szerződés, azt ily módon akarja átvenni az állam. A többit, a fölöslegeset pedig a szabadpiacon vásárolja fel. A vállalat három említett dolgozója mindezt nem vette figyelembe: megsértette a szocialista munkaerkölcs szabályait és a tervfegyelmet. Ezért marasztalta el őket a fegyelmi bizottság. Védeni az állam, a becsületes gazdák és az Allatforgalmi Vállalat lelkiismeretes alkal- I mazottainak érdekét — ez a ' felismerés jut kifejezésre a fegyelmi döntésben. És ebből okulhat mindenki, akit illet a dolog. KUTAS JÓZSEF Kitüntetett úttörővezetők Az Úttörő Szövetség Megyei Elnöksége május 30-án ünnené- lyes keretek között adta át eddig végzett jó munkájuk jutalmául és elismeréséül a »-Kiváló úttörővezető»-i kitüntetést és a vele járó 1000 Ft pénzjutalmat az alábbi elvtar- safcnak: Tóth László Kaposvár, Balogh László Mesz-teg/nyő, Balogh István Kaposvár, Fenyvesi Péter Tato, Laczó Elemér Kadarkút, Erdélyi József Bszteyörgy, Varga Irén S-tamóca, Ludán Imréné Kuntelep. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a kitüntetett úttörő- vezetőknek és továbbá jó munkát kívánunk Magyar Úttörők Szövetsége Megyei Elnöksége Jól dolgozik a balatonberényi nőtanács Nem nagy múltra tekinthet vissza Balaton berény ben a nőtanács, mégis megalakulása óta igen komolyan kivette részéi a társadalmi munkából. A községi tanácsnak minden feladat megoldásához segítséget nyújt. Idén a községfejlesztési alapból 4 km hosszú baton járda épül. A nőtanács segített az építési munka megszervezésében, Főleg a rendezvények szervezését vészi kiválóan. A sportolóik majálisát, az anyák napját, május 18-án az apák napját, május 25-én a gyermek napot rendezték meg nagy sikerrel. Június 1-én a tanáccsal közösen rendezték meg a pedagógus napot. A tanítókat, tanárokat terített asztal, torta sütemény várta. S hogy a torok se maradjon szárazon, jegelt sört ihattak az ünnepeltek és a vendégek. Búcsú a katedrától Nagyatádon a pedagógusnapon bensőséges ünnep keretében mondott búcsút a. nagyatádi iskola nevelőtestülete Láng Gizella igazgató- helyettestől és Szondy Vilma nevelőtől. A tantestület nevében Selmeczi Miklós igazgató méltatta munkásságukat. Azok, akiket tanított, azok, akik ismerték, fájó szívvel vesznek búcsút a szeretett Gizi nénitől és a kedves Vilma nénitől. Az iskola két kiváló pedagógusa vonult vissza az oktató, nevelő munkától. Fáradságot nem ismerve négy évtizeden át dolgoztak lelkiismeretesen, becsületesen ifjúságunk nevelése érdekében. Amikor a tantestület átadta az emlék- albumot, és a Pedagógus Szakszervezet ajándékát, mindenki arra gondolt, nem vettünk örökre búcsút Gizi nénitől, Vilma nénitől, közöttünk élnek továbbra is, tovább élnek a gyerekek, akikbe tudásukat átplántálták. Csökkentsük a szárazság okozta károkat Nem szabad megelégedett hangulatban, tévhitekben ringatni magunkat. A szinte eső nélkül eltelt május, a túlságosan hirtelen meleg súlyos helyzetet teremtett megyénk mezőgazdaságában. A várható terméseredmények alakulását is kedvezőtlenül befolyásolták ezek a körülmények, s mintegy 290 ezer holdnyi, kalászosokkal elvetett területünkön — a növények összességét szám- bavéve — 3—4 mázsás terméscsökkenést idéznek elő holdanként. A jelenlegi számítások szerint búzából 6,8— 7, rozsból 6, őszi árpából pedig a tavalyi 11 mázsán felüli átlag helyett 8—8,5 mázsa termés várható holdanként. Mintegy négyezer hold terményünk a kiszántás sorsára jut. Ennek nagy része tavaszi árpa és zab, de lentermésünk 60—70 százalékára — s éppen a magnak szánt részek nagy többségére — szintén ez a sors vár. Termelőszövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó parasztjaink azonban sokat tehetnek' a szárazság, a rendkívüli ímeleg okozta károk csökkentéséért. Ezeket a tennivalókat a helyzet teszi szükségessé, és kemény szóval parancsolja is. Mi a legfontosabb ezek közül most? Elsősorban is a kiszántásra kerülő területek gyors bevetése, akár rövid tenyészidejű, akár pedig silókukoricával. A másodvetéshez szükséges vetőmagot elsősorban saját készletükből biztosítsák a termelők. Ez azonban csak egyik része a feladatoknak. Elvégzésükkel a kiesés egyrészét — ha másként is — pótolni tudjuk. Ám a többi, viszonylag szépen fejlődő terményünk adja majd a jövőben a nagyobb munkát. Ezek közül a lehető leggyorsabban a cukorrépa egyelését kell elvégezni. Cukorrépavetéseink fejlődésénél amúgy is nagy az elmaradás, ami annak a kö( Külföldről hazatért fiatalember elbeszélése szerint ) ITTHON 1. Kalandvágy... Keserű tapasztalatok. Honvágy ••• P ÁR NAPPAL AZUTÁN, — Húsz leszek. Most a nyá- hogy hazatért, összeta- rom ... lálikoztam vele az utcán, és — Miért hagyta el hazáját? rosodás, sőt jól járt az állam, t megkértem, ikeressen fel lakú- Kérem, őszintén válaszoljon mert tíz szerződött süldőből 7 somon és mondja el élményeit, erre. tíz szerződött hízót kapott, f Néhány másodpercig elgondolSzüksége van minden falatnyi f kozva szemlélt, majd kezét húsra az országnak — mondja f nyújtotta, és azt mondta batá- Németh Miklós. Igen ám, de Orozott hangon: a szerződés — hivatalos okmány! Erről majd később bővebben szólunk. Más alkalommal Németh Miklós átvette Kovács Lajos magyaratádi lakos szabad sertését és azt Zsalakó Rozália szerződésére számolta el. A felvásárló egy fillért sem nyert az üzleten. A gazdák egymás között szépen elrendezték a pénzügyet Itt azonban mindjárt megmondhatjuk, hogy becsapták az államot. A szabad sertés ára ugyanis alacsonyabb, mint a szerződésesé. Tehát egyáltalán nem közömbös, hogy a szóban forgó hízót hogyan könyvelték el. Pontosan ilyen szabálytalansáSzívesen elmondom éimé- | nyeimet magának. De ügye, , megírja? — Természetesen. Magam is [erre gondoltam. Egy hetet váratott magára. | Mikor megjelent, kedvesen ^mosolyogva mentegetőzött: — Nem jöhettem előbb. Tud- íja, szétszednek az ismerősök. (Mindenki érdeklődik, és nem • győzök felelgetni. De most itt • vagyok, rendelkezésére állök i — mondta csendesen, és le • ereszkedett velem szemben egy • székre. Cigarettára gyújtottunk. Né- 'hány percnyi csönd állt kö- izénk. Elnéztem az elegáns, csi— A nyugati propaganda és a kalandvágy. Ebben benne van minden, ugye? Világot akartam látni és ... és sok pénzt. — Biztosan rossz anyagi helyzetben volt. — Dehogy! Rendes állásom volt, csak hát... olyan lázban égtek a srácok. Tudja, akkoriban mennyit hőfoöngött a »Szabad Európa«. Alig voltam tizennyolc éves, s hát... mentek mások is, én is nekivágtam. — És az édesanyja... Mit szólt hozzá? Vagy csak úgy — elment? E lkomolyodott. Kissé lehajtotta fejét, és maga elé nézve beszélni kezdett: — Igen, csak úgy elmentem. — Csak úgy gyalog nekivágtak? — Igen. Gyalog indultunk el S... községből. Zamárdi'ban felkéredzkedtünk egy keszthelyi TEFU-kocsira, majd Keszthelyen egy M ... vállalatbeili kocsira szálltunk át, és az egészen a határig vitt bennünket. — Mit vitt magával? — Semmit. Ami éppen rajtam volt. Csákánydoroszlón léptük át a határt. Itt már körülbelül háromszázan voltunk. Mondhatom, igen vegyes társaság. A határátlépés után gyalogoltunk 20 kilométert és akkor elértünk egy osztrák falut: Karácskát. Itt fogadott bennünket a Nemzetközi Vöröskereszt és átvittek Grázba. Ott két napig időztünk, s aztán vonattal Piddngbe mentünk. Itt lágerben laktunk, az ellátás meglehetősen rossz volt. Elégedetlenkedtünk a koszt miatt, mert amiket adtak nekünk, az .tartalmatlan, elkészítési módja is szokatlan volt számunkra. Egy hétig tartottak itt bennünket, és ez idő alatt got követett el Harangozó Fe-lnos fiatalembert, és fejembe a renc is, ezért vonták felelős-i kérdések százai kezdtek bulségre. Négy esztendő alatt más kivetnivaló nem akadt munkájában, így meghagyták eddigi munkakörében. Lássuk mi volt itt a baj. Tudja, nehéz erről beszélni, de átestünk az orvosi vizsgálaton, hát... Akkor délelőtt azt kihallgattak bennünket. ________„___________________ mondtam anyámnak: mutikám. — lágerben milyen vdt a l ámzani: miért ment el, miért főzzön egy kis jnákos nudlit hangulat? Erről beszéljen bőjött haza. Most nyugódtnak, — ÉPPen vasárnap? — ütkö- vebben.-szinte boldognak látszik. Pil- meg a kérésen, de azért Hántásom végigsiklott nyak- teljesítette. Ma akkor mér meg- HANGULAT. Hat . i kendőjén, melyen csintalan for- beszeltük a srácokkal, hogy el- kerem, erről lehet ! májú sellő tekenődzött és mo- indulunk. Hiába főzött anyam beszelni. Az úgy volt, hogy isolyogtam. Elkapta tekintete- nudlit, man bírtam enni belő- együtt laktunk mindenféle • met és ő is a nyakkendőre le- Valami úgy összeszorítatta börtönből kiszabadult népséga torkomat, hogy nem ment le gél. Szökött gyilkosok is akad- egy falat sem. Aztán elindul- ták szép számmal. De hát ki a tunk — mondta lehangolóan, és csoda tudta azt addig? Aztán még mélyebbre eresztette a fe- elkezdődték a bajok, verekedéják a legocsmányabb módon. Egy ideig hallgattam, aztán ellenvetettem. Kitört belőlem,' megmondtam nékik, hogy csak! azt beszélje mindenki, ami, igaz. Akkor többen nekem támadtak és nagy culibuli volt. — Verekedtek? — De még hogy! No, nemi azért boxoltam én, hogy meg- í ijedjék. Párat kiütöttem, aztán! ■már ritkábban kommunistáz- á tak. — Bántotta ez magát? — Nem ez bántott, hanem! az, hogy olyan egyoldalúan és j rosszindulatúan beszéltek ha- < zánferól, hogy elviselhetetlen < volt. — Még akkor sem gondolt^ arra, hogy visszatérjen? — Arra nem, mert féltein ( volna hazajönni. Hiszen olyan < borzasztó formában állították < be nekünk az itthoni helyzetet, ! hogy hajunk az égnek .meredt.! De akkor már láttam, hogy! valami nem stimmel, és igen! rossz éjszakáim voltak. Estén-< ként eszembe jutott anyám is,: és hát... az nagyon rossz volt.! Éheztünk, és eszünkbe jutott! minden hazai ennivaló. A tó-! bort nem hagyhattuk el, való-* sá.gos rabok voltunk. Piding-* bői Bocholdba költözött az # egész tábor. Nekem az volt a 4 célom, hogy Németországba) maradhassak. Bodraidban egyé gyárba kerültem, és mint he-* geszté dolgoztam. 350 márkát * kerestem egy hónapban, volt * privát lakásom, ami azt is je-i lentette, hogy szabad kijárásom volt a városba. Bekapcsolódtam a gyár sportéletébe,! és a gyári csapatban fubbal-1 laztam. H Aki hizlalási szerződést köt, pillantott: az vegye számításba jó előre,* _ Feltűnő? — kérdezte va- hogy tartani .tudja-e magát- a gányoskodó fejrándítással, s feltételekhez. Ha nem érzi, i1 a mozdulat olyan nagyviláhogy ura maradhat írásba |!gj volt. Majd egészen kisfiús adott szavának, akkor inkább * zavarral hirtelen átfordította, ne kössön szerződést. Ám ha * elrejtette, és mentegette maaláírta ezt az okmányt, akkor fgát; teljesítse is, amit abban vállalt. A szerződések átírogatása, a leszerződött állatok cserebe- rélgetése — ahogy mondják — bocsánatos bűnnek, meg nem engedett, de nem is határozot— Odakimn ilyet hordanak. — Persze. Tudom — váila- i szóltam még mindig mosolyog 1 va. — Itthon ez szokatlan, szintté vadul hat. Hány éves? jót. — Mikor ment el? 1956. november 23-án, — Hányán voltak? — Hatan. Név szerint: Simon Ferenc, Kiss Attila, Somsek. Rendszerint lopás miatt. Ezek az elvetemültek megvámolták a többiek holmiját, és kitört a balhé. Mikor rájöttem, hogy e csűrbe miatt elítélik a magyar népet, nagyon megdöblai László, Makkai István, Szó- bentem és elkeseredtem. Vol- koli Jáno6 és én. tak, akik kizárólag csak azért — Magát hogy hívják? nyitották szólásra a szájukat, — Seltneci László. hogy Magyarországot szapulOGY RENDBE JÖTT, A SZÉNÁM, kissé megvigasztalódtam, de azért | mindig akadt valami kel-< lemetlenségem. Többek között | rosszul érintett, hogy szemembe mondták, hogy nekem nemi jár annyi kereset, mint a töb-< iá dolgozónak, mert magyar menekült vagyok. Persze tő lem sem kell pénzért venni, és jól odamondogattam nekik. — Mégis, mit mondott? (Folytatjuk.) Cserna Marianna i vetkezménye, hogy ebben a* évben későn került a répamag a földbe. Áztán a termelők többsége esőre várva egyre halogatta az egyelést, pedig a gaz most már veszélyessé válik a kultúrnövényre. Az egyelés késésének egyik következménye az is, hogy több területen megjelent a cukorrépatáblákon a lisztes barkó, e növény kártékony ellensége. Másik — és az eddigieknél semmivel sem kisebb fontosságú — tennivalónk a takarmány biztosítása. A szárazság takarmánynövényeink fejlődésére is rendkívül kedvezőtlenül hatott, éppen ezért meg kell ragadnunk minden módot, lehetőséget arra, hogy jószágaink a következő időkben ne szenvedjenek hiányt. Ennek a munkának elhanyagolása nagy károkat okozhat. Az évek hosszú sora óta lassan, türelemmel, körültekintéssel gondozott, nevelt állományunk rövid néhány hónap alatt ismét leromolhat, ha nem tudunk megfelelő mennyiségű takarmányt biztosítani nekik. Akik foglalkoznak állattenyésztéssel, jól tudják, mit jelent ez: újabb sok évi nehéz munkát, hogy a színvonalat helyreállíthassuk. Ebben az időszakban megnövekedett tehát a silózás, a silótakarmány jelentősége. Ahol mód és lehetőség van rá, azon kell igyekezni, hogy minél többet készítsenek belőle. Ugyanekkor az eddiginél nagyobb mértékben kell kihasználni az olyan lehetőségeket, mint az utak, vasutak mentén s az erdei tisztásokon található, takarmányozásra alkalmas növények összegyűjtése. Meg kMl szervezni mindenütt az ezekről a helyekről történő takarmánybegyűjtést, hogy a sok értékes növény ne menjen kárba, hanem inkább állataink táplálékául szolgáljon. , Nemsokára elérkezik a mezőgazdaság legnagyobb munkája, az aratás, cséplés ideje is. Ez ismét új feladatokat ró minden termelőszövetkezetre, egyéni gazdára. Eddig is minden esztendőben beszéltünk arról, hogy a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni a szemveszteséget. Ez azonban most minden eddiginél fontosabb, hiszen a szárazság úgyis sokat rontott már kenyérgabonáink hozamán. Minden szem búzára, árpára, rozsra vigyáznunk kell, hiszen sok kicsi sokra megy. S ha már ezt az elvet valljuk, nem szabad megfeledkeznünk még valamiről: a tűzrendészet! szabályok betartásáról. Sok községünkben akad szomorú példa arra, hogy az elmúlt esztendőkben milyen károkat okozott ezeknek a szabályoknak semmibevevése. Most tehát gondosan ügyeljünk arra, hogy a vasutak mentén mindenütt elvégezzék a gazdák a védőszántásokat, nehogy a mozdonyból kipattanó szikra tönkretegye egész termésüket. Óvakodni kell az asz- tagrakástól olyan helyeken, ahol az asztag és a lakóépületek között nincs meg a kötelező tűztávolság. Az ilyen udvarral rendelkező gazdák inkább közös szérűn csépeltessék el gabonájukat, hiszen végeredményben jövő évi kenyerünk biztonságáról van szó. Csökkentsük hát minden lehető módon a szárazság okozta károkat! Minden tudásunk felhasználásával igyekezzünk ezt a munkát eredményesen végezni, mert nem kis dologról: országunk jövő évi kenyerének egy részéről, szépen fejlődő állat- állományunk takarmányának biztosításáról van szó! Áramnélkuli villanykörte A harvelli angol atomikutató intézetben olyan áiramnél- küli égő villanykörtét kísérleteztek M, amely rádióaktív gázzal van megtöltve és legalább tíz évig világít anélkül, hogy bekapcsolnák »7 áramkörbe.
