Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-27 / 150. szám

SOWOGTt tffíPLAT 5 Pénlei, 195?!. Jiinfus ST. Tisztulnak a gizflnlfi goadiai A panaszok egy részére vá­laszt a gözfürdőjegyek statdsz­Fagy osztott űrhajósok Dr. Sydney Bausor, a ere. ightoni egyetem biológia-ta­nára különös javaslattal állt elő. Egyes bolygók oly nagy távolságra vannak a földtől, hogy az űrutazás odáig év­századokba kerülne, óránként 40 000 kilométeres sebességgel is. Bausor dr. úgy képzeli, hogy az űrhajó utasai fagyasz­tott állapotban életben megér­kezhetnének a távoli bolygók­ra, s ott fel lehetne éleszteni fizikai funkcióikat a halálhoz hasonló álom állapotából. Bau­sor dr. szerint ennek az elgon­dolásnak nincsenek kivihetet­len akadályai. Az első lépés az anyagcsere megállapítása volna, vegyi eszközökkel. Azu­tán a testet fokozatosan lehű­tenék, és fagyasztott állapot­ba hoznák. S OK KÖZSÉGET meg (kell járni, mire olyan meghitt, kedves könyvtárat ta­lál az ember, mint amilyen a szöilősgyöröki népkönyvtár. Két szekrény tele könyvekkel, a könyvek 'katonás rendben várják az olvasókat az ízlése­sen elhelyezett asztalok mellé. A falak frissen meszeltek, tisz­ták. Szép tablókon »A gazda segítője« cím alatt a legjobb mezőgazdasági szakikönyvek sorakoznak. Kiemelkedő helyen függ egy oklevél, amely azt bizonyltja, hogy a szöílősgyöröki nép­könyvtár nyerte meg 1955-ben a könyvtárosok versenyében a fonyódi járás első díját. Igaz, azóta egy-két 'könyvtár meg­előzte, de így is dicséretet ér­demel Túli Géza, aki a könyv­tár létesítése óta vezeti a könyvtárat. A hajdani DISZ- titkárt és könyvtárost az 1955- ös tanács-választásokon titkár­rá választották. Munkája meg­sokszorozódott, de a könyvtá­rosságot mégsem adná senki­nek, úgy összenőtt a könyv­tárral. Most a Tanácsakadé­mia levelező tagozatán tanul, de a könyvtárosságot továbbra is megtartja. Megbeszéltük az ünnepi könyvhét rendezvényeit a ta­nács vezetőivel és a pedagógu­sokkal. Koltay Péter igazgató­helyettes július 6-án előadást tart Kossá István »-Nehéz éb­redés« c. könyvéről. Azért ezt Különböző panaszokat hal­lottunk az elmúlt hetekben a kaposvári gőzfürdővel kapcso­latban. Volt, aki kifogásolta, hogy nincs egész héten át nyit­va, volt, aki avu Óságát pana­szolta, 6 akinek nem tetszett az állítólagosán tapasztalt korrup­ció a szombati csúcsforgalom idején. Városunk gőzfürdője való­ban nem a legmodernebb in­tézmény. A technikai berende­zés, de maga az épület sem fe­lel már meg teljes mértékben a követelményeknek. (Bár olyan nagyváros, mint Pécs, sem rendelkezik jobb gőzfür­dővel.) A korszerűsítés azonban állandóan folyik. Még ebben az évben új kazánokat kap a für­dő, és teljesen átépítik a fű­tési rendszert is. A beruházás összege a félmillió forintot is meghaladja. könyvtárat. Szereti szülőfalu­ját. Egyedüli ember a fonyódi járásban, aki azzal dicseked­hetne, hogy az első tanácsvá­lasztástól fogva elnök. De ő nem dicsekszik, annál sze­rényebb ember. Helyette di­csekszik a falu népe, mely igen nagy szeretettel és bizalom­mal van iránta. Az ünnepi könyvhét ünnepségén az új magyar Irodalom terméséből kiállítást rendez Túli Géza könyvtáros. Van miből, mert az év elején 1500 forintért vá­sároltak könyveket népkönyv­táruk számára, és az év vé­géig még legalább 500 forintot fordítanak könyvekre. A já­rási könyvtár is erejéhez mér­ten segíti könyvállományuk gyarapítását. A zzal búcsúztunk egymástól, hogy min­dent megtesznek a könyv ün­nepség sikeréért, de Bata bá­csival feltétlenül beszéljek, hogy okvetlen vigyen könyve­ket az ünnepségre. Biztosan ígérhettem, hogy Bata Lőrinc pontos időben ott lesz a köny­vekkel. Rigó Lajos, fonyódi könyvtáros tikaja ad. A múlt ev októbe­rében (legerősebb forgalom ter­mészetesen az őszi-téli időszak­ra esik) egy hét végén így ala­kult a látogatottság: közös kád fürdő 22. péntek 77 41 23. szombat 243 74 24. vasárnap 170 42 Az idei májusból vett példa­ban pedig az alábbi szerint: közös kád fürdő 23. péntek 88 35 24. szombat 241 56 25. vasárnap 123 44 Mindkét példa ékesen bízó­nyitja, hogy pénteken nincs kihasználva a fürdő, szomba­ton tumultus van, vasárnap normális a forgalom. Ebből egyrészt az következik, hogy teljesen felesleges lenne a hét eleji nyitvatartás, mert erre nincs igény. Másrészt az kö­vetkezik, hogy az emberek többsége szombaton akar fü­rödni, tehát nem a vállalat te­het a túlzsúfoltságról. A kapos­vári gőzfürdő a felszabadulás óta tart a jelenlegi rendszer szerint nyitva, és e módszer a tapasztalat szerint be is vált. Kifogás esett, mely szerint nem mindenki használja az előfurdőt. Ez valóban megtör­ténhet, hiába van a felszólítás kitéve a zuhanyozónál. Igen helyes lenne, ha a vendégek nem tűrnék meg, ha valaki nem tartja be kötelező haszná­latát. Belátható ugyanis, hogy lehetetlen őrt állítani minden­ki mellé, aki ellenőrzi a lemo- sakodás alaposságét. A korrupciós jelenség vádja sem nélkülözi az alapot. Idő­sebb Tóth István ellen a vál­lalat június 5. óta fegyelmi el­járást Tolytat. Tóth anyagi előny biztosításáért hajlandó volt a vendégek számára ital­árut vinni a belső helyiségek­be, és a tömeges forgalom ide­jén a kádfürdőnél némelyeket soron kívül kiszolgált. A töb­bi dolgozóval kapcsolatban ilyen kifogások nem merültek fel. Július 1-től — a szökés sze­rint — egy hónapi időtartamra bezárja kapuit a kaposvári gőzfürdő. Ez alatt az-idő alatt végzik el a szükséges tervsze­rű megelőző karbantartás munkálatait. Augusztusban az­után maga a közönség tapasz­talhatja, hogyan orvosolták azokat a panaszokat, melyek részéről jogosak voltak. I (Fehér) Évzáró a kereskedelmitanuló­A szöllősgyörö ki könyvtárban a témát választották, mert az író gyermekéveinek egy ré­szét Szol lősgyörökön töltötte. Négy évig ott járt iskolába. Külön meghívóval hívják meg az író ískolatáraait, mert a re­gényben még sok ma is élő személlyel' találkozhatunk. A regény nagyon sok cselekmé­nye Szöllősgyörökön játszódik. Meghívják Bata Lőrincet, a fonyódi könyvesbolt vezetőjét is hogy vegyen eladásra köny­veket az ünnepi könyvhétre nagyobb számban. Kossá Ist­ván könyvét Teveli László ta­nácselnök olvasta el elsőnek, aki szintén nagyon szereti a iskolában A szakmai vizsga letétele előtt még utoljára összejöttek a kereskedelmitanuló iskola növendékei, hogy elbúcsúzza­nak tanáraiktól, társaiktól, az iskolától. A feldíszített torna­terembe számtalan szülő és a vállalatok képviselői jöttek el, hogy részt vegyenek az év­záró ünnepségen. Az iskola igazgatója, Bárdos Kálmán Ismertette a tanév tör­ténetét és a növendékek tanul­mányi eredményeit. Legjob­AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT KIADVÁNYAI Az idei ünnepi könyvhéten több politikai kiadvány is for­galomba kerül. A klassziku­sok közül Ismét kiadják Marx —Engels művei sorozatának első kötetét. E kötet azokat az írásokat öleli fel, amelyeket Marx és Engels együttműkö­désük kezdetéig, 1844-ig Ír­tak. Megjelennek Rosa •Lu­xemburgnak, a német mun­kásmozgalom nagy alakjának beszédei és írásai. A mai ma­gyar közgazdaságtudományi müvek sorában megjelenik Csapó László »Az állam gaz­dasági tevékenysége az Egye­sült Államokban« című tanul­mánya. »Kommentár nélkül« címmel disszidensek leveleiből összeállított dokumentum-kö­tetet jelentet meg a Kossuth kiadó. Hézagpótló mű a »Képi Kína« című kézikönyv. Szere- ’pel a könyvheti újdonságok között »A szocialista tanító- mozgalom története 1900— 1920.» című kötet. * * * Ez év második félében több irodalomtörténeti jelentőségű mű jelenik meg a könyvpia­con. Móricz Zsigmond testvé­re, Móricz Miklós, a nagy író­ra vonatkozó emlékezéseit gyűjtötte össze. Ferenczy Béni »írás és kép« címmel gyűj­tötte össze emlékezéseit, és a kötet reprodukciói a művész több rajzát, szobrát, képét, mutatja be. Gábor György »Francia aforisták« című an­tológiája a nagy francia mo­ralisták legjellegzetesebb élet- bölcseleteít és társadalom bírE ló mondásait tartalmazza. Lukácsy Sándor, a magyar történelem egyik hőse korsza­kának, a reformoknak az iro­dalmi életét mutatja be »Élet­képek a reformkor irodalmá­ból« című válogatásában. Ha­lász Gábor válogatott tanul­mányait és eszméit most kü­lön kötetben bocsátják közre. Vargha Balázs összeállításá­ban látnak napvilágot Károlyi Gáspár, a nagy bibliafordító válogatott írásai. A századtor­ban a III. évfolyam vált ki 4,11-es átlaggal, de az egész is­kola 3,85 százalékos tanulmá­nyi átlaga is igen-igen szép eredmény. Sok tanuló üdülési beutalót, könyv- és pénzjutal­mat kapott egész éven át vég­zett szorgalmas elméleti és gyakorlati munkájáért. Megható percek következtek, amikor elbúcsúztatték az isko­la volt igazgatóját. Takács Győzőt, aki mögött nyugdíjba vonulásáig ötvenegy esztendős pedagógusi múltja áll. Amikor pedig a tanulók virágözormel árasztották el a tanári kart, köztük osztályfőnöküket, Tor­ma Károlynál, akit az egyik búcsúzó a “-világ legjobb tanár nénijének« nevezett — a szü­lők és pedagógusok szemében könnyek ültek. A gyermekek hangja is el-elcsuklott, amint kivonulva a teremből énekszó­val búcsúztak iskolájuktól, és diáktársaiktól, akikkel együtt szívták be ikét—három éven át a tudás levegőjét. Az ünnepség után még so­káig együtt voltak szülők, pe­dagógusok és a volt tanulók. Az iskolában eltöltött időről beszélgettek és a küszöbön ál­ló szakmai vizsgákról, melye­ken eldől, hogy milyen szak­embereivé válnak a szocialis­ta kereskedelemnek. — A nyár folyamán a nagy­atádi általános iskola 80 tanu­lója két csoportban 3—3 napos tanulmányi kirándulásra megy Pécsre. A kirándulás költségeit a szorgos takaré­kosság eredményeként össze­gűid költészetét Véph György gyűlt takar-kbélyegekbő! fede- válogalása mulatja be. * zik a tanulók. SPORT A% elázott Az időjárás nem vette kegyeibe a falusi dolgozók spartakláajának járási döntőit. Már szombaton vi­gasztalanul megeredtek az ég csa­tornái, s hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a tahi járás versenyét Karádon, az újonnan készült sporttelepen lebonyolítani nem le­het. A versenyt szombaton le is fújták. A többiek megpróbálták, kisebb nagyobb sikerrel. Minden­hova nem jutottak el tudósítóink, de ahol ott voltunk, láttunk, ta­pasztaltunk egyetmást. Láttuk, hogy ahol jól fogták meg a dolog nehezebbik végét, ott tudtak da­colni még a mostoha idővel is. A gyengéket - mint az lenni szo­kott az élet más területén is - elfújta a vihar szele. Körjáratunkban bepillantunk há­rom járási siMtrtakiád döntőre. Az ott látottakat, tapasztaltokat köz­readjuk, hogy mind a jóból, mind pedig a kivetnivalóból tanuljanak mindazok, akiket illet. Bglatonboglár | lett volna a fonyódi járási döntő színhelye. Vasárnap reggel azon­ban úgy esett az eső, mintha dé­zsából öntötték volna. Csupán egy maroknyi sportoló csoport érkezett meg a megye legszebb sporttele­pére, a bogiári pályára. Vermes Imre, a Megyei Testnevelési és Sport Tanács elnöke is jelen volt, hogy megszemlélje a fonyódi já­rás fiataljainak nemes vetélkedé­sét. Már dél felé járt az idő, amikor­ra ritkulni kezdtek a fellegek, de ekkorra már látni lehetett azt Is, hogy a spartakiád döntőből nem lesz semmi. Nem is Jett. Talán majd egy hét múlva, ha Püspök István, a Fonyód! JTST elnöke — még az eddiginél is jobb munkával -r ren­dezni tudja sorait. Reméljük, a já­rási sportvezető fáradozása nem lesz hiábavaló, és ami a múlt va­sárnap nem sikerült, legközelebb majd annál jobban menni fog. Kaposvárott is csak lassan gyülekeztek a já­rási spartakiád döntő résztvevői. A verseny kezdetére ugyan elállt az eső, de a kora reggeli zápor itt is megtizedelte a sorokat. A verseny kezdetéig emiatt alig het­ven sportoló gyűlt egybe. Legna­gyobb számmal az igaliak vonul­spartakiádok nyomában tftjk fel. Hiába, Tobak József, az Igali SK vezetője, Puskás Gyula, az igali sportolók mindenese igazi sportemberek: Azt mondták, hogy ha a futballisták ki tudnak állni mérkőzéseikre szakadó esőben, ak­kor a spartakiád járási döntő sem maradhat el, mert a sors mosto­ha a somogyi falvak sportolóihoz. Az igalíakhoz hasonlóan, szép számmal vonultak fel a kaposmé- rőiek is. Szóval a sportolók szine- java, azok, akik nem ijedtek meg kisebb nagyobb nehézségektől, mind ott voltak. Rajthoz is álltak. Egyik-másik számban, mint pél­dául a férfi 400-asoknál, igen szép volt a mezőny, és több idő előfu­tamot kellett indítani. Sokan vol­tak a százasok is. A felázott pá­lyán persze nagy eredményekről szó sem lehetett. Az is kitűnt, hogy a spk-sok spartakiádot meg­járt igaliak fölénye elvitathatat­lan. Verhás nemcsak távolugras- ban, hanem a százon is győzött, és ott lesz a megyei döntőn is. Nagy küzdelmet vívtak a kerék­párosok meg a röplabdázók is. Hát még, ha jobb lett volna a/ idő, a pálya! Megyénk legnagyobb járásának döntőjén annyi lett vol­na az induló, mint más, hasonló alkalmakkor. Az adott körülmények között azonban elégedettek lehetünk a kanosvári járási spartakiád döntő­vel. j Marcaliban nem úgy sikerült a járási sparto- kiád, ahogyan a járás lelkes sport­vezetői a KISZ-nél meg a JTST-nél szerették volna. Pedig e járásban igen jól felkészültek. Kisgyura Ká­roly, a JTST fáradhatatlan elnöke hosszú hetek óta járta a községe­ket, agitált, és úgy látszott, nem eredménytelenül. Mert ha elmos­ta is a marcali járási sparlakiá- dot eső, azért voltak c verseny­nek eredményei. Ebben az évben rendezték meg legtöbb községben, szám szerint tizennégyben a mar­tak iáöot, és e tizennégy versenyen négyszáznál többen indultak. Itt is volt baj a nő versenyzőkkel, ugyanis csak Horvátkút, BÖhönye, Kétheiv és Mareali nosportolói »♦■vetkőztek le«. A járási döntőt pedig csaknem tök életesen megszervezi ék. Járási ifjúsági találkozó keretében, sport- és kultürversenyeken mérte vol­na össze tudását a járás fiatalsá­ga. Voltak azonban olyan közsé­gek, melyeket elriasztott az idő. Az előkészületek során igen jói vizsgázott horvátkútiak, csáká­nyiak sem tudtak a rossz idő miatt bejönni. Persze voltak, akiket a kétna­pos eső sem ijesztett meg. A kora- reggeli vonat meghozta a böliönyeí fiúkat és lányokat, a lelkes Zóka József községi tanácselnök és Fá- bos Jani bácsi sportköri vezető vezérletével. A kéthelyiek és so- mogvszentpálisk kerékpárral ér­keztek meg a verseny színhelyére. A somogyszentpáli fiúkat bizony alaposan megtépázta az eső, a sár, de ott voltak. A hiány«ó községek közül So* mogyfajsz, Horvátkút csak hírnö­köt küldött, hogy nem tudnak jönni, s a verseny elhalasztását kérték, A verseny rendező bizott­sága már-már hajlott a kérésre, amikor az egyik böhönyei női sportoló lépett közbe, mondván: »Mi nem vagyupk cukorból, nem félünk egy kis víztől sem« gondolva itt a szemerkélő esőre s a futópályát borító tekintélyes vízmennyiségre. A böhönyei kis­lány álláspontja győzött. így kez­dődött meg a küzdelem, amely a SZÓ szoros értelmében küzdelem volt az idővel, az irreális verseny­pályával. Komoly időeredményekről szó sem lehetett. Mert például a száz métert majd végig vízben futották. Laza eiugró helyről rugaszkodtak el a magasugrók, távolugrók, vagy innen dobtak a súlylökók. Éppen ezért érdemel figyelmet a böhö­nyei Füiöp Imre 150 cm-es magas­ugró, vagy Zóka József 10 méte­ren felüli súlylökő eredménye. Jó pályán, megfelelő viszonyok kö­zött mindkét versenyző ennél sok­kal többet is tud. * * * Minden jó, ha a vége jó - tartja a közmondás. Hogy itt milyen lesz a vég, még nem tudhatjuk. A kez­det - jórészt objektív okok kö­vetkeztében — nem a legkedvezőb­ben sikerült. Be azt sem mondhat­juk. hogy falusi sportolóink nem állták ki a próbát. Szerintünk a mérsékelt eredmények ellenére is jól vizsgázott a kaposvári és mar­cali járás. Talán sikereiken maid felbuzdulnak azok, akik még hát­ra varrnak, E járási döntő tapasz­talataival felvértezve látunk inaid a megveí döntő megszervezéséhez, hogy legjobb fabmi sportolóink augiisztu^han Szelne kon. az or­gy* go*? döntőn mecvénk eddíori hírnevéhez méltóan szere"*»!Jenek majd. (Kovács) Utolsó akadály előtt a K. Dózsa ökölvívó csapata Kaposvár neve manapság már szinte összeforrt az ökölvívással. Ha országos értekezleteken vala­hol szóba jön e sportág ügye, ak­kor ott hamarosan hallható lesz Kaposvár neve, mint olyan váro­sé, amely a magyar ökölvívásnak egyik vidéki fellegvára. Kétségkívül így van ez. Kapos­várott a fejszabadulás után elin­dult felfelé ez a sportág, és né­hány lelkes vezető, no és termé­szetesen jó néhány kemény öklli somogyi fiatalember dicséretére legyen mondva, ebben a fejlődés­ben szinte nem állt be törés. A kaposvári ökölvívók már csak­nem eljutottak a lépcső legmaga­sabb fokára is, amikor az orszá­gos bajnokságon az első osztály­ban egy erősen vitatható döntés elütötte a somogyiakat a bajnoki címtől. Majd az eléggé elkényez­tetett budapesti nagy csapatok kí­vánságának megfelelően, kirekesz­tették a somogyiakat a legjobbal vei élkedéséből. De csak egy idő­re. Mert a somogyi szív, a kaposvári fiúk kemény ökle visszaszerez­te a jogot a K. Dózsának, hogy újból az élvonalbeliekkel mér­kőzzék. Újabb gáncsoskoöásók, érthetet­len intézkedések igyekeztek szinte tudatosan áthághatatlan akadályt gördíteni a kaposvári öklözök elé, Gondolunk itt arra, amikor a K. Dózsa a helytelen bajnoki kiírás értelmébe. < n volt vala­mennyi mérkőzését Budapestén lejátszani. Később mégiscsak ki­tűnt ez álláspont tarthatatlansága. Tavaly a Dózsa ismét a legjobbak között öklözött, s végeredményben a bajnokság ötödik helyezettje lett a legjobb nyolc csapat között ví­vott versenyben. Ekkor Budapes­ten ismét gondoltak egy nagyot, és a nyolc csapat felét a szó szo­ros értelmében kidobták az első osztályból, így a Dózsa ismét kénytelen volt alulról kezdeni, lent a kerületben. Törhetetlenek azonban a kaposvári öklözök és vezetők, akiket nem sújt le az ef­féle cseppet sem apró kellemetlen- scfi. Elkezdték hát1 valóban leg­alul. 19:1, 19:2, Ilyen eredmények je­lezték, hogy Kaposvár ökölvívó sportja már réges-rég túl van Baja, Dom­bóvár meg Szekszárd színvo­nalán. Azok az eredmények, mint ami­lyeneket felsoroltunk, nem tesz­nek jót az ökölvívónak, de a csa­patnak sem, mert szinte a biztos győzelem tudatában lép minden­kor a szorítóba, s a biztos siker reményében könnyen születhet meglepetés. Miért mondtuk el mindezt? Azért, mert úgy érezzük, hogy ebben a kf^delemsorozatban a Dózsa most mégis a íegnebe- zebb állomásához érkezett. Komlón sok jó képességű ökölví­vót szedtek össze a bányász csa­patnál, Egyébként is Komlón jár­tunkkor láttuk, hogy a bányász együttesnél erőteljes felnőtt és if­júsági ökölvívó-képzés folyik. Helytelen volna, ha fiaink, a Dó- zsa-öklözők lebecsülnék vasárnapi ellenfelüket. Vasárnap, amikor a Délnyugati ökölvívó Csapatbajnokság rangadóján a K. Dózsa ver­senyzői szoritóba lépnek, már nem iesz helye a fölényeske- dcsnek, elbizakodottságnak. A Kaposvárott oly népszerű ökölvívás szurkolótábora e »kis CsB‘- mérkőzéseit is nagy figye­lemmel kísérte. Valószínűleg ugyanilyen érdeklődés követi majd a vasárnapi találkozót is, amikor a Dózsa bebiztosíthatja területi bajnokságát. Ráléphet az első lép­csőfokra, amely a mostani bajnoki kiírás szellemében megnyitja az utat az országos vidéki bajnokság, majd ősszel pedig az NB I, felé. Reméljük, hogy Döriék, az oly sok nagy csata hősei, a Papp Bé­lák és Dunajeczek, a jövő remény­ségei nem lesznek méltatlanok ar­ra a bizálgmra, amely őket körül­övezi.- K. S. m Milyen legyen megyénk labdarúgó­bajnokságának új rendje? Hozzászólás a Somogyi Néplap vitaindító cikkéhez Nagy figyelemmel kísérjük Ka­rádon azt az egyre szélesebb körű vitát, amely megelőzi megyénk 1958—50. évi labdarúgó-bajnoki rendjének kialakítását. Olvasgat­juk a javaslatokat, s megállapítot­tuk, hogy talán mindegyikben vaú valami, amit érdemes megfontol­ni. A közölt írásokból Tamásovics József somogyvári sportlevelező javaslatát tartjuk a legmegfele­lőbbnek. Voltak olyan vélemények, amikor a sportköri vezetőkkel be­szélgettünk, hogy kár erre a szót pazarolni, hiszen »biztos forrósból« tudják, hogy a megyei labdarúgó szövetség idén eltörli a megyei II. osztályt. Azonban nem osztjuk vé­leményünket a kiesínyhitűekkel, s e vitában éppen a megyei II, osz­tállyal kapcsolatban emeljük fel szavunkat. Azt mondjuk, szükség van a II. osztályra. Kérdezzék meg az ille­tékesek erről akár az összes sport­körök véleményét. Az olyan kö­rültekintéssel megszervezett baj­noki rend, mint amit Tamásovics József javasol, egyaránt rendelke­zik erkölcsi alappal, s vélemé­nyünk szerint anyagiakkal is, A háromcsoportos megyei li, osztályt (megfelelő körültekintéssel előké­szítve a csoportokat) anyagiakkal is bírják az arra érdemesült c®«- mtok. Viszont visszaállítani a ré­gebbi bajnoki rendet, a megyei I. osztály mögé a járási bajnokságo­kat, úgy érezzük, nemcsak a múlt felidézése lenne, hanem egy lépés visszafelé is. Sportkörünknek nincsenek olyan álmai, hogy az I. osztályban sze­repeljen. Ezt anyagiakkal sem bír­nánk. Azt azonban erezzük, hogy labdarúgóink kinőttek a járási bajnokságok szűk keretéből. Ne­künk és a hozzánk hasonló csa­patok számára feltétlenül létfon­tosságú a megyei II. osztály, amelyre azért is szükség van, hogy kiküszöböljük az csztályozó- kat. Az ifjúsági csapatok szerepelte­tése legyen kötelező a megyei I. osztályú csapatok számára. Azon­ban úgy látjuk jónak, hogy a fia­talok utazzanak együtt a felnőt­tekkel. A sportköri vezetőkön áll, hogy e közös, utakon mit tanul­hatnak. mit láthatnak az ifjúsági játékosok. Van még egy megjegyzésünk. Az úgynevezett szövetségi napokon helyes lett volna szembeállítani egymással a különböző megyei II. osztályú csonortok válogatottjait. Például a mi községünkben, de más hasonló helyeken is nagy ér­deklődés nyilvánult volna meg az ilyen komoly összecsapás iránt, A múltban ez nem történt meg, de a Jövőben yűán m^y, ' ' Mészer János ivar ad. Kikapott a K. Téglagyár — mégis megnyerte a bajnokságot Tulajdonképpen nem volt baj­noki forduló a megyei labdarúgó bajnokság II. osztályában. Egy mérkőzésre azonban mégis sor ke­rült Kisgyalánban, ahol a Fonó- Gázló csapata látta vendégül a kaposi csoport lislavezetőjét, a K. Téglagyár csapatát. A mérkőzés a hazaiak nem várt nagyarányú győ­zelmével ért véget. Ennek ellenére a Kaposvári Téglagyár csapata megnyerte a bajnokságot, és meg­szerezte a jegot, hogy jövőre a megyei bajnokság I. osztályában játsszék. Beszámolónk a találkozóról: Fono-Gázló—Kaposvári Téglagyár 4:1 (2:l) Kisgyalán, 200 néző. V: Rei- chardt, Fonó-Gázló: Bán — Böjté, ^ente, Mihalovies I. — Mihalovies u., Klopfer - Vörös, Somogyvári, Rózsa, Kelemen, Lukács. Tégla­gyár: Ferincz — Zaccommer, Bé- várdi, László - Hosszú, Bors - Nagy, Balogh, Merles, Csukvári, Deák, A kaposvári csapat teehni- kásabban és szebben is játszott, mint a hazaiak. Csakhogy hiaba támadott többet, e támadások rendre elakadtak a fonó-gazlóiak Jfi-osánál. A hazai csapat nemcsak lelkesen játszott, hanem szórvá­nyos támadásai mindenkor ve­szélyt jelentettek. Végig jó iramú, sportszerű mérkőzés volt. A játék­vezető néhány ítélete főként a ka- oosvári csapatot hozta hátrányos helyzetbe. Kitűntek: Bán, Böjté, Mihalovies I. és II., Balogh, ill, Bors, Deák és Bévárdi. Ez' utóbbi a mezőny legjobbjának bizonyult. KeresÄtes--QäJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents