Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-27 / 150. szám

ffcOCri'i jS&i k-.

i'éüiti'ck, J.UÓÖ. június 27.

A KISZ-ELET

Méhészek híreif figyelmébe1.

Az SZTK kaposvári alköz-f miin^T, av_

pontjának KISZ-fiataljai leg- í, izeinknek minden ev *7, .. í ■ ..... J -.Ilf ♦ ben komoly gondot okoz a muutoto taggyűlésükön ethata-^ 5eszerzé^ műlép jelenroztaik, hogv a to vőben ok vise- ♦ , ,, . ,, ’ a

]«, o^ndiát oiiV,n',ni7+ -r>á»-++itifá-1)"os reszet ugyanis külföldről

behozott viaszból állítják elő. Most ezt a problémát is megoldja a budapesti méhészeti szakszövetkezet. Július 1-ével _ ..... , . . .... . ♦ Budapesten új sonlkoly-főzőt

>« * *>

KISZ-vezetők ajánlják fel forintjaikat. A fonyódj járásban Németh Géza járási titkár volt az első jegyző, ötven forintot

ük gondját elihúnyt párttitkáruk eddig elhanyagolt sírjának.

* * *

A Latinka-szofoorért indított i

! kiválasztása után fennmaradó anyagból vonják ki a viaszt. Az úi üzem évente hárommillió forint (értékű viaszmegtaka‘tT ! rítás-t tesz lehetővé, adott az emlekmu megalkotá- » ___

s

ára.

...

A Háziipari Tenmelőszövet- ♦ kezet vezetősége pénteken dél- ♦ után a Vasutas-körben adja | át KISZ-szervezetének koráb- | ban felajánlott zászlaját. A ♦

KISZ-fiatalok ez

fogadalmat tesznek, s szerve- S kaszálásból

Debrecenben sorsolják a Lottót

A júniusi utolsó lottósorso- lást ismét vidéken rendezi meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A lottó 26. heti nyerőszámainak húzását azonban a tiszántúli tenyészállat- kiállítás és vásár alkalmából az eredeti tervtől eltérően nem Nagykanizsán, hanem Debrecenben, a vásár színhelyén tartják:

A LUCERNA- ÉS VORÖSHEREMAG TERMELÉSÉRŐL

,, , , ,, i A jövő évi lucerna- és vő- amennyiért átvette tőle a válalkalombol * röshere-vetőmagot

a második

.... . „ , „... . ------------------ nyerhetjük. A

z

etuk e napon veszi fel Kallar | nemrég lehullott csapatlék és

va nevet. ^ ^ ^ ja jelenlegi meleg enyhít _a

^ , , ,, . , *szálas takarmány-gondokon, de

Tizennyolc holdas négyzetes |a lucerna) és vöröshere bujább vetesu kukorica minden mun- 2

kaját külön if júsági, KISZ-brigád végzi a Pusztaszentgyörgyi Állami Gazdaságban. A termésbetakarításkor a KISZ-fia- talok meg akarják látni, milyen termésnövelő hatással, van a kukoricára a négyzetes vetés és művelés.

* * *

Papírhulladékot gyűjtenek a balatonszentgyörgyi KISZ-fia- faiok. A szervezet meghirdette a gyűjtési mozgalmat, s felkérték a községben lévő hivatalok, ' szervek vezetőit, a lakosságot, hogy a papírhulladékot adják át a igyűjtő fiataloknak.

* * *

Van már hol összejönniük a Vízművek fiataljainak. A vállalat vezetősége meghallgatta a KISZ-szervezet kérését, és azzal a kikötéssel, hogy a fiatalok gondját viselik az udvarnak nekik adta az eddig irattárnak -használt helyiséget. A KISZ-fiatalok már be is rendezték új helyiségüket.

* * *

Érik a gabona, pendülnek a kaszák, folyik a készülődés a betakarításra is. Már szervezik az ifjúsági cséplőbrigádokat. A megyei KISZ-bizottság 15 000 forintos versenydíjat tűz ki a cséplésben 3 legjobb eredményt elérő ifjúsági brigádnak. Nosza rajta: ki nyeri el a jutalmat?

* * »

A Textilművek kiszistái a 5 mádé, köles, mohar stb. Ezen

jövő hónapban választják meg ♦ túlmenően a szerződéses mag

az alapszervezeteket összefog-1 árából futja szálas-, vagy abni hivatott üzemi KISZ-bizott- ; raktakarmány vásárlására is.

Ságot mivel eddig csak szer-, Hel teIen sok gazdálkodó.

vezo bizottság működött. Az* . ®

alanszerveaeték már megvá- Jnak az a felf»sasa, hogy »meglasztották küldötteiket a ° bd-!termelek a»°yi maffot, ameny- 1 asztmák ku Mottóikét a w jnU el akarok vetni«. Az igaz,

zottsagi ütésre^ jhogy megtermeli, de szaksze* * * ♦ rüen tisztítani nem tudja. Szelj j KISZ-szervezetet alaki-1 me,es tisztítaílan, fémzárolattottak a Hold utcai cigányfia-| jan csak arankával és

tatok. Kikötötték, hogy csak ♦ egypb gyomokkal fertőzött lu- rendes, dolgos fiúkat és lányo- • cemások és vörös-herések szarkát vesznek be ^szervezetükbe. J m;17,hatnak. Egyetlen megöl- Alakuld taggyűlésükön f^íl- | elás az, hogy a gazda adja cl ajánlották segítségüket az épü- * szerződésesen a lucerna- és lő kultúrotthanhoz is. ; vörösheremagot a MEZÖMAG

* * * 5 Vállalatnak. Az átadott tisztiötezer darab társadalmi , íatlan mag minden mázsája

munkában készített téglát ad-1 után kap 20 kg fémzárolt vötak a kaposvári Ifjúsági Ház j röshere-, vagy lucernamagot építéséhez a Téglagyári Egye- , 20, illetve 35 forintos kilón- sülés fiataljai. : kénti áron, vagyis annyiért,

fejlődésére nem számíthatunk. Magfogásra meg éppen az a lucernás és vörösherés a legalkalmasabb, amelyik nem lesz buja, rogyott és megdőlt. Az időjárási körülmények tehát jó magtermést ígérnek.

Minden tsz és egyéni gazda minél több lucernát és vörös- herét hagyjon meg magfogásra, és azt szerződje le a MEZÖMAG Vállalat vagy a földművesszövetkezet megbízottainál.

A magfogás eredményessége nagyban függ a lucerna és vöröshere rengeteg kártevője elleni védekezéstől. A szerződött termelők ingyen kapnak holdanként 30 kg Agritoxot, amelyből 10 kg-ot a tarlóra, 20 kg-ot pedig a zöldbimbós növényre kell kiszórni. Minél előbb kötik meg a szerződést, annál előbb hozzájutnak a védekezőszerhez. A somogy- szentpáli Béke Tsz-nek tavaly vörösheremagból 104 000, lucernamagból pedig 31 000 forint bevétele származott. A vöröshere 2 mázsás, a lucerna 180 kilós holdankénti átlagtermést adott. E hozamok elérését az ingyenesen juttatott porozószerek felhasználása tette lehetővé.

A magtermelésre visszahagyott lucernával és lóherével természetesen csökken a szálastakarmány mennyisége. Pótlására módot ad a másodnövényként termesztett csalaialat a szerződéses magot. Csakis fémzárolt mag cserélhet gazdát, s a zugtermés zugpiaci értékesítését rendelet tiltja. Ha bárkit is rajtakapnak a rendelet megszegésén, azt megbírságolják. Ezért, azok a termelők, akiknek szükségük van vöröshere- vagy lucernamagra, tisztított, fémzárolt magot szerezzenek be a szakboltokban.

Mik tehát a szerződési feltételek? A lucemamag mázsánként! ára 3500, a vöröshe- remagé pedig 2000 forint. A vállalat 20 kg fémzárolt vetőmagot juttat vissza az eladott nyersáru minden mázsája után a már említett áron. A szerződött terület minden holdjára holdanként 30 kg Agritoxot kap ingyenesen a termelő. A tsz-eknek ezen kívül térítés nélkül elvégzi a porozást a Növényvédő Állomás.

A somogyjádi Augusztus 20. Tsz 20 kh. vörösherére és 6 kh. lucernára kötött szerződést. Egymázsás átlagtermést vár, ami 10 000 forint bevételt jelent. Visszakap 400—450 kg. fémzárolt lucerna- és vörösheremagot. A somogygeszti Uj Barázda Tsz 20 kh. lucerna "és 15 kh. vörösherére szerződött. Itt mintegy 100 000 forintos bevételt várhatnak.

Előbbre vivő vi£a

A kutasi Haladás Tsz közgyűléséről

MOST VAN, vagy éppen

Zf öTYÍ/ví-nfc n 'rmi'n Irn A/rn

kezdődik a munka dán dórja. A kutasi Haladás Tsz- ben is hosszúra sikerülnek a napok. Hajnalitól estig a mezőn, ilyenkor ezt kívánja a munka. így érthető, hogy az estére hirdetett közgyűlést sem lehet napnyugtakor megkezdeni. De fél tízkor már népes az iroda.

— Hát akkor kezdjük — mondja Héjjas Ferenc, s energikus mozdulattal belelapoz az előtte fekvő jegyzetekbe.

A tagok, a tizenkét család képviselői (de nemcsak tizen- ketten vannak itt) csendben ülnek. A férfiak ujjai közül cigarettafüst kígyózik. Nem bóbiskol senki. Figyelemmel hallgatják az évközi nyersmérlegről készített elnöki beszámolót.

— Milyen lesz a termés, mennyi takarmányra számíthat a szövetkezet, s hány jószágot tarthat — ezek a fő kérdések. Várható bevétel, kiadás, mi marad — nem közömbös dolog. Az elnök adatokat sorol, összegez.

— Tíz szarvasmarha, tizenkét ‘ növendék, nyolc ló, két csikó — ennyi az állatállományuk. A szárazság okozta kiesést figyelembe véve is azt mondhatjuk, hogy a takarmányszükséglet biztosított.

Megint számok következnek.

— Takarmány szalmából mutatkozik majd hiány, de abrakból meg többletünk lesz. Tudunk javítani. Az ősziek és a kapásnövények közismerten szépek, tiszták. A jelenlegi becslések szerint — persze pontosat majd csak akkor lehet mondani, ha learatnak-, betakarulnak — szerényen számítva a burgonya holdjától száz mázsát várnak, de köny- nyen lehet százhúsz is. Búzából nyolc és felet terveztek. Ebből is több lesz. Beszélni kell a szárazság utáni tennivalókról. Minden tag lássa a képet, amit a jelenlegi helyzet

mutat. Kalkuláció, új számbavétel, s ehhez javaslatok.

A TAGSÁG HALLGAT, de belül sem forrong indulat4 Ismerik valamennyien a másfélszáz holdas szántóval rendelkező szövetkezet problémáit. Azt is tudják, mit várhatnak. Biztosak a dolgukban és nyugodtak.

— Inkább kevesebbet és úgy kalkulálni, hogy ha csalódunk, kellemesen csalódjunk. — Nincs is ennél több megjegyzésük.

Szabó Gábor, a járási párt- bizottság titkára »forszírozza a dolgot«. A tagság igen, de a kívül álló -5 a beszámoló alapján — nem látja tisztán a képet.

— Mpnnyi a tervezett munkaegység, mennyit használtak föl eddig, s mit osztanak egy munkaegységre — nem lehet figyelmen kívül hagyni ezeket — mondja. Héjjas Ferenc újjal között megzizzennek a lapok.

— Nézzük csak sorjában. 412 7 munkaegységet terveztünk. Elfogyott 1621, nincs szükség mindre. Az értéke — egynek — (pénz és termény) 47,16 forint. De! Ennél több jut. Két okból: nagyobb lesz a terméshozam, a másik: nem használjuk fel mind a 4127 munkaegységet.

— A válasz valóban kielégítő — mondja a járási titkár.

— Hanem van itt még más probléma — szól az elnök. — Vásároljunk-e most góbékét, vagy csak az ősszel. Döntsünk!

— Ráérünk később is a tíz anyakocával. A télre mala- coztatás nem jó — érvel Horváth Ferenc.

— Etesse a gazdája. Minek tartsuk őket, ha csak tavasz- szál akarunk malacot? — szól közbe az egyik asszony. A kérdés eldőlt. De hogy műtrágya kell, ezen nem is vitatkoznak.

— A felülvetéseknek feltétlen. A kukoricának se ártana. Lóherére, szarvaskerepIPARITANULÓ-KIÁLLÍTÁS

Az 503. Helyiipari Tanulóiskola az elmúlt vasárnap kiállítást nyitott a szakszervezeti székházban. »A kiállítás anyaga felöleli az iskola által oktatott fontosabb szakmákat Jelentős segítséget ad, hogy — lehetőségekhez mérten — s fiatalok pályaválasztását elősegítse. Azon túl, hogy felkelti a szakmák iránti érdeklődést, elrendezésében is szép, kulturált« — írta a látogatókönyvbe egy szakember, az iskola tanulmányi felügyelője.

Ezeknek a dicsérő szavaknak a helyeslése kíséri a látogatót, amint a kiállítást szemléli, a kőműves, épület-asztalos, asztalos, központi fűtés-szerelő, női szabó, villanyszerelő, géplakatos, cipész, szíjgyártó tanulók kiállított kis mesterműveit végignézni. Legjobban Matesz Imre asztalostanuló gyönyörű bárszekrénye ás László Lajos cipésztanuló női szandálja ragadja meg a figyelmet. Mindketten aranyfokozatot értek el a Munkaügyi Minisztérium és szakszervezetek által kiírt szocialista munkaversenyben. De felhívja a figyelmet a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat ipari tanulói által készített kapcsolótábla is, mely iskolai rajzának fényképe a folyosón, műszaki rajza pedig a kiállítási terem falán látható. Egyedül talán a géplakatosok részénél kiállított csatornadísz tetszik kevésbé. Régies stílusa nem fedi a mai kor emberének ízlését.

Nagyon szépek a bőrdíszmű-áruk és a lószerszámok, valamint a szabóipari szakkör munkaidő után készített bájos babaruhái.

Igen nagy a kiállítás látogatottsága, a nyit- vatartás néhány napja alatt már túlhaladta a háromezret is. Szakmabeliek és szakmán kívüliek nézegetik a szép kivitelű iparcikket, gyermekek és felnőttek gyönyörködnek bennük. A látogatók nézegetik a szép, kész kiállítást, melyen nem, látszik, hiszen nem is látszhat meg, hogy mennyi erőfeszítést, munkát rejt magában.

Pintér Kálmán igazgató és Kecskeméti Sándor tanár készítették elő a kiállítást. Az ő érdemük az is, hogy a múlt hónapban 15 ezer forintos mozigéphez jutott az iskola a vállalatok jóvoltából, s hogy most előteremtették a kiállítás igen magas költségeit. Az előkészületek már márciusban megkezdődtek. Minden ipari tanuló maga választotta meg, hogy mit állít ki, s ennek elkészítésében a legmesszebbmenő támogatásra találtak a vállalatok, szövetkezetek és magánkisiparosok segítésében.

így érte el a kiállítás kitűzött célját: valóban bemutatta, hogy a múlté az inasvilág, s ma már művelt iparosok állnak a szocialista építés szolgálatába.

re, répára szintén szórhatnánk

— így az elnök..

— Dehát honnan?

— Ad kölcsön az állami gazdaság húsz mázsa pétisót.

— Akkor jó. Ebben maradnak.

MAR ÉJFÉLRE Jár az idő, de nem álmos senki. Mindenkit érintő kérdés, a fegyelem kérdése kerül terítékre.

— Mégis csak tűrhetetlen, hogy a tagok bejelentés nélkül elmaradnak a munkából, így van ez Bözsi, nem kell haragudni — néz az egyik lehajtott fejű asszonykára az elnök.

— De nemcsak veled, mindenkivel előfordult már —. folytatja. — Egy nagy szövetkezet egyetlen brigádjában van any- nyi ember, mint ahányan mi vagyunk. Ott egyfelé megy a csapat, nekünk külön-külön kell járni. Nem lehet, hogy megígérem, reggel meg nem megyek munkába. Javaslom, büntessük meg a szabályok szerint a bejelentés nélkül távolmaradót.

— Azt nem lehet — csattan fel egy hang. — Amelyik családban ketten vannak, onnét nem mehet mindig az asszony is, meg az ember is.

— Az igaz, de legalább szidjon: eb vagy kutya, hát holnap ilyen és ilyen dolgom van, ezt megértjük.

— Baj van a vezetéssel is. Nem lehet egyedül irányítani.

— Helyes — vág vissza az elnök. — De ki az, aki segít?

— Tartson gyűlést az intéző bizottság legalább hetente egyszer, de akkor itt legyenek. Azt nem lehet, hogy házról házra járják, na, holnap ezt tesszük, te ide, te meg oda mégy. Segítsenek! Nekünk nincs brigádvezetőnk, függetlenített elnökünk, értsük meg egymást, különben!.., — nem fejezi be a mondatot.

Joó Imre bácsi előbbre hajol a széken.

— Minek vitázni, mit civakodunk. Itt vannak a járástól, meg máshonnét is. Azt hihetik, hogy mást sem tudunk, csak ezt. Igaz, kevesen vagyunk, s összetorlódott a munka, de azért megy. Nézzük meg a mezőt: kinek szebb a krumplija, búzája, ki várhat több termést. Sehol sem megy nehézségek nélkül. Ha nem lenne látszatja a munkánknak* akkor megérteném. De így?

TEHORGADNAK A FE- -LJ JEK, spekulálnak, maguk elé néznek az emberek. Szégyenkeznek. Pedig nincs min. Legkisebb nyoma sincs Itt a gyűlölködésnek, nem veszekedés ez. A saját ügyüket előbbre vivő vita csupán. Hisz mód van arra, hogy kiki megpermetezze a szőlőjét, vagy a ház körül egyéb munkát végezzen, de mondja meg, hogy mikor akarja. Lehet, hogy az elnök azt mondja: Imre vagy Feri bácsi, ma ne menjen, mert kinn van még a szénánk, előbb azt behozzuk, vagy aratni kell ma :— holnap majd mehet. Így van ez rendjén, ennek van teteje.

Tudják ezt, és helyeslik ők is. De hát megtévéd néha az ember. Ám ha belátja hibáját, ki is tudja azt javítani...

GÖBÖLÖS SÁNDOR

Feltette nekem a szokásos (kérdéseket, de nem erőszakolta őket. Azután visszatért a »nagy politikához«, örült módjára rohangált ide-oda a szobában, egy-egy pillanatra felém tartott, és egy mondatot vágott az arcomba. Azt remélte, hogy a háború átterjed Tuniszra és Marokkóra, .Sajnálta, hogy az egyiptomi expedíció nem nőtt általános világégéssé: »Szerettem volna, ha egy amerikai tengeralattjáró elsüllyeszt egy francia hajót. Háborúztunk volna az amerikaiakkal, de legalább tisztább lett volna a helyzet!« Ellenvéleményt nyilvánítottam, de valahogy úgy, mint amikor beteggel beszél az ember, és nem akarja nagyon felizgatni. Többször támadt kedve, hogy pofonüssön, de fékezte magát; egy ízben így rivailt rám: »Nem akar semmit sem mondaná? Én úgy nyitom ki az emberek száját, hogy éjszaka nekinyomom a torkuknak a kést. Kerül maga még az én utcámba!« ,

Amikor a lodi táborba küldtek, kétségkívül mindannyian jwra számítottak, hogy »visszavesznek« majd. Lodi á gyanúsítottak olyain »tartaléka« volt, ahonnan akkor merítettek, amikor azt éppen jónak látták.

* * *

A

z utolsó kihallgatás és a teljesen váratlan átszállítás előtt egy egész hónapig ügyelhettem a kínzó-gyár működését. Cellám kulcslyukán át láthattam a folyosót, a lépcsőfordulót és néhány lépcsőfokot. A vékony válaszfalon áthatoltak a szomszédos szobákból jövő zajok.

Nappal szüntelen volt a jövés-menés a folyosón: ejtőernyősök szaladgáltak vagy durván lökdösték maguk előtt az elkábult »gyanúsítottakat«. Később megtudtam, hogy mindegyik emeleten tizenötösével-húszasával zsúfolták össze ezeket a szierencsétleneket a börtönökké átalakított szobákban. A foglyok a cementpadlón aludtak, vagy hárman-négyen osztoztak egy szalmazsákon. Állandó homályban éltek, mert a redőnyök mindig le voltak engedve, nehogy-a szemközti házakból megláthassa őket valaki. Napokig, hetekig, néha több

mint két hónapig vártak a kihallgatásra, a táborba történő átszállításra va-gy a börtönre, vagy a »menekülési kísérletre«, azaz a hátukba bocsátott géppiszitolysorozatra.

Naponta kétszer, délután kettő és este nyolc óra felé — ha ugyan ,nem feledkeztek meg róla — katona-kótszarsültet kaptunk — öt darabot délben és ötöt este — nagy ritkán kenyeret és általában néhány kanál levest, amelyet az uráli lakomájának maradványaiból kotyvasztottak össze. Egy ízben csikket találtam a levesben, más alkalommal egy cédulát és kiköpött gyümölcsmagokat.

Az élelem elosztásával egy mohamedánt bíztak meg.'Ez az ember a gyarmati hadsereg egykori lövésze, átállt a partizánokhoz és egy csata alkalmával foglyul ejtették. Kiszolgálta az ejtőernyősöket, hogy életben maradhasson. Bula... volt a neve, de mindenki csak »bulistának« csúfolta. Fejébe nyomtak egy kék sapkát, s felfegyverezték egy gumibottal, amelyet időnként használt is, hogy elnyerje gazdáinak tetszését. Ezt az aljaembert mindenki megvetette: az ejtőernyősök és a foglyok egyaránt.

A »válogató központ« azonban éjjelenként élte igazi életét. Hallottam az expedíció előkészületeit: a folyosón csizma- csattogás, fegyvercsörgés, I. parancsai. Azután az ablakon keresztül más zajokat is hallottam. Az udvarban ‘beindították a dzsippelket és a teherautókat. Egy-két óráiig teljes volt a csend, azután visszatértek, az autók megrakva a hadműveletek során letartóztatott »gyanús elemekkel«. Villanásnyi időre láttam őket, amint áthaladtak a látóteremen: a folyosón, a lépcsőn és a lépcsőfordulón. Többnyire fiatalok voltak. Alig volt idejük felöltözni: egyesek még pizsamában voltak, mások mezítláb vagy papucsban. Néha nőik is akadtak köztük, őket az épület jobbszámyában helyezték el (Vége következik^

1