Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

XV. évfolyam, 148. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szerda, 1958. június 25. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r't"vn> ■-!. 7‘ 4^- * . , _W——^ K ", . számunk tartalmánál: Űjra dobog a szív,., Lehet-e kötelezni a vásárlót szikkadt, száraz kenyér megvételére? Mit hozott a posta? Kiállták a »íűzpróbát« Miért hördültek fel a népi Magyarország ellenségeinek pártfogói? Sutba kell dobni a Ciprusra vonatkozó angol terveket Moszkva (TASZSZ). A Prav­da keddi számában szerkesz­tőségi cikket közöl a Nagy Im­re és bűntársai ügyében kihir­detett ítélet nyugati visszhang­járól. Utal a reakciós sajtó rágalomhadjáratára, fasiszta elemeknek a magyar és a szov­jet diplomáciai képviseletek ellen intézett támadásaira, majd megállapítja, hogy ezek a provokációk szervezett jel­legűek, s a pogrom-lovagok a New York (MTI). A New York Herald Tribune a liba­noni helyzettel foglalkozva ezeket írja: »A hétfői beiruti bombarobbanás arra figyel­meztet, hogy Libanonban sür­get az idő. E bomba robbaná­sa megszakította ezt a csak­nem fegyvemyugvási állapo­tot, amely Hammarskjöld lá­togatásakor uralkodott, és vi­lágos, hogy ha Hammarskjöld- nek Nasszer elnökkel folyta­tott tárgyalásai nem hoznak drámád eredményeket, az ENSZ-közvetítés és megfigye­rendőrség és a hatóságok tá­mogatását élvezik. Fel kell hívni a figyelmet arra — hangsúlyozza a Prav­da —, hogy az imperialista erők taktikája az utóbbi na­pokban mind jobban emlékez­tet 1956 őszén követett takti­kájukra. A reakciós nyugati körök félnek attól, hogy nor­mális mederbe terelődik a nem­zetközi élet, és bealkonyul a hidegháborúnak. Az amerikai lés időszaka sajnálatos véget ér. A diplomácia minden eszközét igénybe kell vennj a békés rendezésért, de ha csak erő mentheti meg Libanont, erőt kell alkalmazni-«, • * * New York (Reuter). A New York Times kairói jelentésé­ben jól értesült körökre hivat­kozva azt írja, hogy Nasszer eleget tesz Hammarskjöl'd sür­gős felhívásának, hogy vesse latba befolyását a libanoni válság rendezése érdekében. nagytőke számára igen fontos, hogy feszült nemzetközi lég­kört teremtsen éppen most, amikor az amerikai gazdasági életben mind kifejezettebb vál­ságjelenségek észlelhetők. Ezen túlmenően — mutat rá a Pravda — az amerikai sajtó nyíltan kijelenti, hogy a Nagy Imre-ügyben hozott ítélet nagyszerű ürügy a csúcstalál­kozó meghiúsítására. A szerkesztőségi cikk meg­állapítja, hogy a szocialista or­szágok közvéleménye egyönte­tűen támogatja a magyar nép árulóira kimért ítéletet. Ez a támogatás újabb kifejezője annak a megbonthatatlan egy­ségnek, amellyel a szocialista tábor minden országa segített a magyar népnek az ellenfor­radalom szétzúzásában és a szocializmus további eredmé­nyes építésében. Újabb amerikai rakétakudarc Cape Canaveral (AP). Négy napon belül másodszor sem sikerült kiröpíteni az ameri­kai haditengerészet Vanguard- rakétáját, amelynek feladata lenne, hogy kosárlabda nagy­ságú mesterséges holdat vi­gyen a világűrbe. Athén (AFP). Sem a hiva­talos görög körök, sem pedig a külföldi diplomáciai körök nem osztják az angolok de­rűlátását a ciprusi ügy meg­oldását illetően. Senki sem gondolja komolyan, hogy a szembenálló felek végül is beleegyeznek a Macmillan- terv alkalmazásába, és hogy a probléma idővel békés lég­körben megoldódik, amint azt a hétfői angol sajtó hi­szi. Dulles szerint kevés kilátás van a feszültség enyhülésére Washington (Reuter). Dulles hétfőn este egy kanadai rádió­riporter kérdésére válaszolva megismételte véleményét, hogy szerinte »-kevés a kilátás a Kelet és Nyugat közötti fe­szültség enyhülésére«. Mint annyiszor, most is a Szovjet­unióra próbálta hárítani a fe­lelősséget, változatlanul meg­ismételve, hogy nem lát sem­mi tényleges bizonyítékot a szovjet vezetők részéről arra, hogy a feszültséget enyhíteni óhajtanák. Ellenkezőleg, attól tarta­nak, hogy a ciprusi helyzet fokozatosan tovább romlik, és kihatással lesz magának Görögországnak a belpoliti­kájára is. Nem téveszthet meg sen­kit, hogy az EOKA eddig még nem reagált az angol tervre — mondják jól érte­sült körökben. Általában azt hiszik, hogy a ciprusi szerve­zet a közeljövőben még eré­lyesebben fog megnyilatkoz­ni, ha az angolok megpró­bálnák létrehozni a tervben kilátásba helyezett szerveket, vagy ha a törökök ismétel­ten zaklatnák a görögöket Cipruson vagy másutt. Hivatalos görög körök sze­rint a jelenlegi helyzeti to­vábbi súlyosbodását csak ak­kor lehet elkerülni, ha sutba dobják a jelenlegi tervet, és Ankara részvételének mellő­zésével, London és Athén kétoldalú tanácskozásainak útján más tervet dolgoznak ki. Nem titkolják, hogy a Karamanlisz-kormány is nagy nehézségekbe ütközhet magában Görögországban a ciprusi ügy fejleményei mi­att. Magyar párt­ós kormányküldöttség Szófiában Szófia (MTI). A magyar párt- és kormányküldöttség második napja kedden gyár- látogatással kezdődött. A reg­geli órákban a szófiai »Vaszil Kolarov« villamossági gyárba látogatott el a küldöttség. A nagy szófiai gyár vezetője és üzemi bizottsága köszöntésére Kiss Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára válaszolt. A küldöttség délután megte­kintette Szófia környékét, majd este Várnába utazott. Korám volt lifsastoni miniszterelnök derft- láteau ítéli meg a hl- kelők katonai helyzetét Kairó (AFP). »Közeledik a győzelem órája« — jelentette ki a kairói rádióban az észak­libanoni katonai helyzetről Rasid Korám volt libanoni miniszterelnök, a Chamoun el­nökkel szembenálló ellenzék egyik legfőbb vezetője. A kairói rádió a továbbiakban úgy tájékoztat, hogy a felke­lők tovább nyomulnak előre, Akkar Halba, Hermel és Ni- nia északi városok a felke­lők ellenőrzése alatt állnak. „Ha csak erő mentheti meg Libanont, erői kel! alkalmazni" — írja a New York Herald Tribune RHtMiMlilimtlIHIMIMIMIIMIHIMiftlillim Wt1IHIÜIHIItlttHi!liHil!l!!l!till'ltMIIÍIII( Tetszenek a kísérletezések — magam is megpróbálkozom velük... Beszélgetés Dimiter Petrov bolgár agronómussal LÁTOGATÁS A JÉGVERTE MEZŐKÖN Nyílt tekintetű, szívesen mo­solygó fiatalember ül velem szemben az asztalnál. Dimiter Petrov, a bulgáriai Sztár a- Zagora-i járás Sztahanovo községében lévő gépállomás főagronómusa. Két hete tar­tózkodik hazánkban kilenc honfitársával együtt. rIsmer­kedtek a somogyi tájakkal, emberekkel. Gondjaikkal, örö­meikkel. Dimiter Petrovot és Zahari Sztepanovot, az opani gépállomás mérnökét — ter­mészetesen — a szakmájukba vágó dolgok, látni-, tapasztal- nivalók érdekelték legjobban. Zahari Sztepanov most is ép­pen kérdezősködik, míg mi Petrovval néhány szót beszél­gethetünk. Az első liérdés szinte általá­nosnak hat: *— Mi a véleménye a megte­kintett gépállomásokról, azok munkájáról? — Általánosságban jó. Ami legjobban tetszett, az az igen kiváló képzettségű műszaki gárda volt. Ilyen emberekkel természetes, hogy magas a gépállomások műszaki kultú­rája, ennek következtében mindenütt jól karbantartott, W'ít’SZQrkilcLQ szinte kifog ást a- km ;■ gépeket találhattunk. Csakhogy — jígy vettem ész- re — a gépeket még nem tud­ják kellő mértékben. kihasz­nálni. Ennek oka legfőképp az, hogy önöknek még sok a kis- parceltájük. ~ Ilyen probléma ezek sze­rint Bulgáriában nincs, mi­óta a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése befejeződött? — Nincs. Sőt. A jelenlegi géppark mindenütt kevésnek bizonyul. Nálunk például nem egy ízben előfordul, hogy a környező' termelőszövetkeze­tek elnökei már kora reggel összegyűlnek a gépállomási irodában, leadják igényeiket, s amikor azt kell mondanunk, hogy egy időben nem tudunk minden kérésnek eleget ten­ni, szinte összevesznek azon: kinek fontosabb, sürgetőbb az, hogy földjét megműveljük, növényápolását elvégezzük. — A sok kis parcella bizony elég gondot okoz gépállomá­sainknak. — Igen. Ennek ellenére azért tapasztaltam egy nagyon jó dolgot. Azt, hogy itt min­dig kísérleteznek. Ez rendkí­vül jelentős azért is, mert azt mutatja: a cél a minél jobb, minél tökéletesebb munlai. Amikor a Balatonkiliti Gépál­lomást látogattuk meg, ott ép­pen egy kukorica művelő gép tökéletesítésével . próbálkoz­tak. A szakemberek elmond­ták, hogy ha elképzelésük be­válik, sokkal nagyobb lehető­ségük lesz a gyorsabb, ponto­sabb munkára. Ez nagyon jó így. örülök, hogy szinte tudo­mányos alapom, dolgoznak már a somogyi gépállomásokon. Tetszenek a kísérletezések, s ha ismét hazatérünk, magam is megpróbálkozom velük. Nálunk ez annál is fontosabb, mert amennyire lehet, még a konyhakertek művelését is gé­pekkel végeztetjük, nem be­szélve példáid a silózásról, amit már teljesen gépesítet­tünk. — Ezek szerint új tapaszta­latokban nem volt hiány? — Nem. Ellenkezőleg na­gyon sok hasznos tapasztalat­tal térek haza. Kicsikkel és nagyokkal egyaránt. Ilyen pél­dául az is: mit jelent, ha egy gépállomáson nincs olyan sok típusú gép, mint nálunk. A bulgáriai gépállomások ugyan­is sokat bajlódnak amiatt, hogy a sok különböző géptí­pus javításához nehéz alkat­részt biztosítani. Nálunk is van tehát, amin változtatnunk kell. — Kéthetes látogatásunk­nak azonban nemcsak ilyen vonatkozásban volt haszna — mondja végül Dimiter Petrov —, hanem másként is. Mégpe­dig: én annak idején néhány nálunk tanuló magyar fiatal­lal együtt jártam egyetemre. Ismerek egy olyan bolgár ag- ronómus nőt is, aki viszont Magyarországon szerezte meg diplomáját. A tapasztalatom az volt., hogy a nálunk tanuló magyar fiatalok mindig szor­galmas, igyekvő segítőkész társak voltak, honfitársnőm pedig igen magas szakképzett­séget szerzett az önök országá­ban. Mi ez, ha nem az igazi jó barátság egyik jele? És va­lóban, most is, mintha, édes­testvérek közé jöttem volna társaimmal együtt. Úgy fogad­tak, úgy vettek körül minket mindenütt. S ez a legértéke­sebb, legszebb tapasztalat, amit hazaviszek Magyaror­szágról. (Weidinger) Látrány, Karád, Miklósi, Kára, Szorosad, Tengőd, So- mogydöröcske, Törökkop- pány, Somogyacsa, Kercseli- get, Nágocs, Andocs, Nagy- berény, Gamás; ezekben a községekben pusztított múlt hét csütörtökén a jég. — Hirtelen nem tudnám megmondani, mikor volt ilyen idő. Legtöbbünket kint ért a mezőn. Szinte pillana­tok alatt elkomorult az ég, s a nagy, dagadt felhőből aláhulló esőben alig láttunk — emlékeznek vissza a lát- rányi Alkotmány Tsz tagjai. Vízzuhatag mindent elsöpör­ni akaró vihartól kísérten... Félelmetes és megrendítő délután volt a csütörtöki. — Itt mintegy félóráig esett a jég, északnyugatról délkeletnek húzódva, négy­kilométeres sávban. Gazda­ságunk szíve beleesett a zó­nába. Elvert mindenünket — tette hozzá tompa hangon Knoll László, a tsz elnöke. Lchorgadt fejjel jártunk a minap a jégverte és eső dön­gölte földeken. Az ég színe ólomszürke volt. Esett ak­kor is. — Itt már befellegzett, nem lesz taipraállás — mond­hattuk volna az elénk tá­ruló szomorú kép láttán. Búza, rozs, árpa, borsó, tök, dinnye, uborka és a paprika is — minden oda van. — Már érett a dinnyénk, öröm volt itt járni — szólt halkan Orosza István ker­tész. — Rövidesen piacra dobhattuk volna az első szál­lítmányt. — Maga a dinnyés? — Csak voltam. Most már nincs mit babusgatni... Nézzék, még az eke is kint maradt, nem volt időnk ko­csira rakni. Alig találtunk el a lovakig. Az Állami Biztosító embe­rei is ott voltak látogatá­sunkkor. Jelenlétük meg­nyugvást adott az emberek­nek. — Jó, hogy biztosítottunk; ez volt az első gondolatunk, mikor galambtojás nagysá­gú jég verte a határt. Most foghatnánk a fejünket, ha... — s a többit nem mondta ki az elnök. A látrányi Alkotmány Tsz nem, de hány és hány egyé­ni gazda van, aki felesleges­nek tartotta a biztosítást. A szövetkezet kára megtérül, de másokon a késői »bár csak én is« sóhaj nem segít. Karád határát kisebb-na- gyobb mértékben, de min­denütt érte jég. Csak a szer­ződéses lentermelők és még 1? paraszt biztosította ter­ményeit. — Minek, az idén úgyse lesz jég — vélekedtek a töb­biek. »Inkább én fizessek, mint a biztosító«. Aki így számít, az nyugodtan alhat. Ha a jégfelhők terhüket kihullat- va elvonulnak, nem áll min­dent elveszítve parcellája vé­génél. Nem a maga kárán ta­nul az okos. De áld még a magáéból sem okul (ilyen is van), az vessen magára. Bíró Lajos, a nágocsi Rá­kóczi Tsz elnöke mondja: — A mi szövetkezetünk tagjai sem voltak hívei a jégbiztosításnak. Hosszas agitáción, meg egy kis vé­letlenen múlott az egész: a könyvelő beküldte a papírt, s már nem kértük vissza. A kukorica így is kimaradt a számításból. A jég rátalált... Azt hiszem, jövőre nem kell magyarázni a biztosítás fon­tosságát. Petre László, az Állami Biztosító megyei igazgatósá­gának helyettes vezetője szombaton még nem kárfel­vétel végett látogatott el ve­lünk a jégverte községekbe. Azért ment, hogy megnyug­tassa az embereket, akik an­nak idején hallgattak a józan ész diktálta szóra, oda ment, ahonnét nem távoztak alá- íratlan papírral a vállalat megbízottai. — Ha hagyott a jég arat« ni való árpát, vágják nyu­godtan, csak pár négyszög« ölnyi mintát hagyjanak a becsüsöknek. A pénzt is megkapják, miután a kár­felvétel megtörtént. Fizet a biztosító. Nemcsak a bizto­sítási összegért jövünk, itt vagyunk akkor is, ha nekünk kell fizetni — mondotta Pet­re László. Az emberek megnyugod­tak. Mégiscsak jó volt, még­iscsak megérte. Kenyerünk, takarmányunk bosszú ideig, a betakarításig kint hál a mezőn. A mi megyénket min­den évben megkeresi a jég, ez az általános vélemény. Miért húzódozunk? Értsük meg végre, hogy csak az a biztos, ami biztosított. (Göböíttfcgj Az alacsonyabb fokú szövetkezetről tárgyalt a fonyódi FJK (Tudósítónktól.) A Földművesszövetkezetek Fonyódi Járási Központjába«', a járás agronómusai és szövetkezeti elnökei nemrégiben megbeszélést tartottak. Az értekezleten a fonyódi járás szak­csoportjainak és a föidművesszövetkezethez tartozó egyéb szövetkezetek fejlesztésének tennivalóit tárgyalták meg an­nak alapján, hogy a dolgozó parasztok hol, milyen szövetke­zés i forma iránit érdeklődnek. A lengyeltóti földművesszövetkezetnél és a hozzátartozó Buzsákon, Kisberényben tejszóvetkezet megalakítását terve­zik a gazdák. Ugyancsak e három 'községben vízgazdálkodá­si társulásokat kívánnak létrehozni. Buzsákon és Lengyeltó­tiban géphasználati társulás szervezését is elhatározták. Tás­ka község környékén elég rosszak a termőföldek, ezért itt a talajjavító társulás segítene a gazdákon. A somogyvári fmsz körzetében Somogyváron, Pamukon és Somogy vámoson vízgazdálkodási, Somogyváron és Somogyvámoson géphaszná­lati társulás megszervezésének lehetőségeit latolgatják. A ba- latordellei földművesszövetkezetnél Balatonlellén és Somogy- túron zöldségtermelő szakcsoport alakul. A balatonfooglári szövetkezet Szollőskislakon szőlőtermelő és Ordacsehiben növénytermelő szakcsoportba tömöríti az érdeklődő egyéni parasztokat. A fonyódi fmsz és a balatonfenyvesi fmsz zöldségter­melő szakcsoport létrehozását segíti, valamint takarékszövet­kezet alakítását határozták el. A balatonmáriai fmsz körze­tében ugyancsak előreláthatólag egy-két héten belül meg­alakul a takarékszövetkezet. Balatonkeresztúron és Balaton- berényben rostíkendertermelő szakcsoport megalakítását ter­vezik.” A balatonszentgyörgyi földművesszövetkezet Holládon szőlőtermelő, Vörsöm növénytermelő szakcsoport és Bal at on- szentgyörgyön kacsa-liba-nevelő és hizlaló szakcsoport létre­hozásához ad segítséget. Ez utóbbi iránt az fmsz nőbizottsá­gának kezdeményezésére különösen az asszonyok érdeklőd­nek. Az öreglakiak vízgazdálkodási társulás létrehozásán munkálkodnak. A fonyódi járás szövetkezeti tervének megvalósulása nagy segítséget ad majd a mezőgazdaság szocialista átszer­vezéséhez. Sikerre akikor számíthatnak a földművesszövet­kezetek, ha nemcsak várják, hanem magyarázó, érvelő szó­val, tapasztalatcserék szervezésével fel is keltik az egyéni gaz­dák érdeklődését egy-egy szövetkezési forma iránit. Ebben a munkában a földművesszövetkezetek nem nélkülözhetik a párt- és tanácsszervek hathatos segítségét.

Next

/
Thumbnails
Contents