Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-10 / 109. szám

<mmwwm **«wsM»'tSPacwi^v: 5a >/.">'.i'jtj-s® 11 Ulnuai mHlllil A Balaton déli partját lássuk el somogyi zöldséggel, gyümölccsel és szőlővel! Előszó a Hazafias Népfront egy kezdeményezéséhez Ml Sok szó esik manapság a Balaton mentének holnapjá­ról. Életrevaló elgondolások, okos tervek kezdik mutatni nemzeti kmcrttnik, a magyar tenger környéke fejlődésének irányát. Hazánk több dolgozó­ja, minél számosabb íkülföldi vendég pihenhessen, szórakoz­hasson itt nyár idején — ez a cél. Villasorok, új családi há­zak építésének lehetünk ta­núi már ma is, de az elkövet­kező időikben még inkább. Né­pesebb, sűrűn lakottabb lesz tehát a déli part. Ez a körül­mény gondos előrelátásra, na­gyobb erőfeszítésre kell, hogy ösztönözze megyénk, különö­sen a Balaton somogyi szegé­lyének mezőgazdaságát is. A növekvő létszámú üdülők, va­lamint a siófoki, fonyódi járás bérből és fizetésiből élő lakos­ságának ellátása ma is, holnap is — legyen a mi gondunk. Megtermeljük-e, megtermel­hetjük-e a Balaton mentén a kellő mennyiségű zöldségeit, gyümölcsöt és szőlőt — erre a kérdésre kerestünk választ Siófoktól Balatonszent­györgyiig. Primőr-zöldség kellene A termelőszövetkezetek egész sora — a siófoki Uj Ba­rázda, a zamárdi Alkotmány, a baiattonszeimesi Dózsa, a kő­röshegyi Alkotmány — fejlesz­ti konyihakeirtészetét. A bala- tonőszödi Vörös Csilláig a ta­valyi nyolc hold helyett az idén tizenegy holdon termel zöldségféléket. Vörs határában ezen a nyáron díszük először petrezselyem, káposzta Sitb. az ősszel alakult szakcsoport föld­jén. A zöldséigellátási legna­gyobb részét két állami gaz­daság — az újhelyi és a magy- bereki — vállalta magára. Mindkét helyen egyre korsze­rűbb a felszerelés — e mező­gazdasági nagyüzemek mind jobban megfelelnek az irán­tuk támasztott követelmé­nyeknek. A balatonpairti zöld­ségtermelés tehát a főszezon­ban fedezd, sőt meg is halad­ja a helyi szükségletet. Az or­szág más részébe vagy kül­földre is jut például az újhe­lyi paradicsomból. Az már Csupán szervezés dolga, hogy egyetlen üdülő-konyhára se kerüljön fonnyadt zöldség. Ennek biztosítéka: a földmű­vesszövetkezetek ezirányú fel- vásárlási tevékenységének szé­lesítése. Az elmondottakat megnyug­vással fogadhatjuk. De ko­rántsem minden rendben a primőr-iáink bázatáján. A Me­zőgazdasági Termélkeíket Érté­kesítő Szövetkezeti Központ (MürK) siófoki kirendeltségén hallottunk nyugtalanító dol­gokról. Tavaly Keszthelyről és Balatonalágáról kaptáik az első karfiol-szállítmányt. Inéig- szemcséről pedig paprikát ho­zattak. Uborkáért vdszant még ennél is messzebbre, Gyulára kellett küldeniük a rendelést. Aligha szorul bővebb bizonyí­tásira, hogy adottságaink fel- használásával meigszüntethe- tők ezek a fonákságok. Ujfíely és Nagyberek már tett lépése­ket ezen az úton. Több korai gyümölcsöt Keimenesi Géza siófoki járá­si főagsronómus szerint máju­si cseresznyéből számottevő 'mennyiséget csupán a bal&ton- szemesi Dózsa Tsz-től várhat a somogyi part. Keményhúsiú ropogós cseresznyét ad majd az újhelyi gazdaság is, amely — nagyon helyesen — diilőút- jait ilyen gyümölcsöt termő fákkal szegélyezte. A spanyol meggy szinte fehér holló a ba­latoni piacokon. Korai körtét Böhönye és Csurgó környéke küld Siófokra.. Nyári almát a Bárdibükki Állami Gazdaság­tól kaptak, de keveset — így kénytelenek voltak az Alföld­ről is hozni. Kötcse, Teleki és Nagycsepely — a siófoki járás e három községétől vár a jö­vőben több korán érő gyümöl­csöt. Az Országos Üdülővendéglá­tó Vállalat leilei kirendeltsége — 'amely nyáron huszonegy- ezer (!j ember asztalára tesz figknet — tavaly a túlsó partról szerzett korai -gyümöl­csöt. Őszibarackért Budapes­ten is kellett zörgetni, bár az elmúlt esztendőiben a boglárt szőlészeti gazdaság szintén megbízható szállítónak bizo­nyult. A MÉK boglár! kiren­deltsége esetenként bajiba is jutott: törődötten érkezett hoz­zá a Pécsről vagy Zalából ként gyümölcsújdonság. Ami pedig frissen, tetszetősen tette meg a hosszú utat, azt nem tudták megfizetni az üdülőik, hiisaen szállítási költség rárakódott az almára, körtére. ►Gyümölcs-futószalag-« kel­lene a jövőben, hogy a cse­resznyétől kezdve a nyári al­mán át az őszi szilváig bezá­rólag minden időben, minden helyen legyen somogyi termel- vény. Érdemes tenne gondol­kodni a földi epres és málnás kertek létesítésén is. Csemegeszőlői, csemegeszőlőt! A balatoni ellátással foglal­kozó emberek Siófok és Szent- györgy között egybehangzóan panaszolják: a csemegeszőlő hiánya a legkínzófcib gond. Szőlőskertek királynőjét, Sasz- lát adott a boglár! gazdaság az elmúlt nyáron, ám az igények jóval meghaladták a kínálatot. Abasár, Gyöngyös, Kecskemét e távoli helységeik a szőlő- szállítmány legtöbbjének fel­adói. Somogy is megtermel­hetné a szükségletet, s a tá­volról küldött Csabagyöngyét nem must alakjában fogyaszt­hatnák a ►►csemegére« vágyó üdülők. A gazdák körébon tartja miagát az a nézet, miszerint a csemegeszőlő későn érik be ná­lunk. Szárszón, Szemesen vi­szont, ha szűk parcellákon is, de ennek ellenkezőjét bizonyít­ja a gyakorlat. Vagy faggas­suk a múltat! Babóísai Lász­ló, az őszödi tsz mezőgazdá­sza a harmincas évek óta eb­ben a faluban él. Jól emlék­szik rá, hogy a papi birtok hetven holdas szőlőjében volt Csabagyöngye is; amelynek el­ső termését minden eszten­dő augusztusa elején a rend­házba küldték. A termelőszö­vetkezet f oglalkozik a cseme­geszőlő telepítésének gondola­tával. Helyes lenne, ha ugyan- ezt tenné a kereiki szakcsoport, amelynek jó földjén nagy jö­vője van, akár a Szőlőskertek királynőjének is. A balatonbe- rényi nagyabbik szakcsoport szintén fontolóra vehetné — mielőtt hozzáfogna a tíz hold szőlő telepítéséhez —, hogy milyen fajtának a vesszőjét érdemes a földbe tenni. A kőröshegyi, szálúd!, köt­éséi gazdák érdeklődését ne­héz lenne a bcirtermelós'ről a csemegeszőlő felé fordítani. Balatonújlakon is nyomós ér­vek kellenének a jisfenlagi szemlélet megváltoztatásához: az Otelló egyre nagyobb teret hódít a mezőiben, mert ezt a direkttermő szőlőt jó pénzért megveszi az állam. (Az új, vil­laszerű házakat ez a bevétel húzza ki a földiből.) Ám a tü­relmes:, szakmai. felvilágosító szó ereje nem máról holnapra ugyan, de legyőzheti a meg- szofcottságot. Vegyük szómba tennivalóinkat Ez a cikk nem lép — mert nem is léphet fel a teljesség igényével. Csupán néhány gondra, tennivalóra kívántuk ráirányítani a figyelmet vele.* A Hazafias Népfront Megyei < Bizottsága veszi kezébe a so-\ roog.yi bailafonpart mezőgazda- \ sági termelése fejlesztéséből \ adódó feladatok felmérésének < és valóraváltósánaik szervező- \ sét, a szaikemibereik, gazdák, \ tanácsok segítségével. Igaz, ‘ hogy ma nincs számottevő' fennakadás az ellátásban. De [ az is tény, hagy a jövőt a js lenben kell megalapozni. ] Olyan céltudatos munkához kell, .már napjainkban hozzá-' fognunk, amelynek gyümölcse csak évek múltián érik meg. Sokrétű, szerteágazó ez az akció. Sikere nagy körül tekin­tést, alapos mérlegelést igé­nyel. A talajadottság, számos éghajlati tényező, az árpoliti­ka hatása, a 'belterjesség kö­vetelménye — mind-mind be­leszól a tarveik formálásába. Különös gondosságot kíván a csemegeszőlő telepítés szorgal­mazása mellett a ba laton part bortermelésének felkarolása. (A keresztúri műút mellett nagyapjuk ültette szőlőben dolgoznak az emberek!) A fenmelők érdeklődésének fel­keltése, az anya- és oltvány,te­lepek létesítése útja — mód­jának megvitatása — ez a kez­deti lépés... Az utolsó pedig az lesz, ha elmondhatjuk: »Kiaknáztuk a somogyi föld kincsét, s terem olyan szép és jó gyümölcsünk és szőlőnk, mint az ország bármely más vidékén. Annyi terem, hogy a balatoni szükségletet bőven futja; sőt hazánk más tájai­ra vagy külföldre is tudunk küldeni kora tavaszi zöldséget, aratásikor érő gyümölcsöt és augusztusi csemegeként Csa­bagyöngyét«. Kutas József HOQY QYÜMÖLCSÖZZÉK AZ AQRONÖMUS TANÁCSA... Szabó János — amint szer­kesztőségünkhöz küldött leve­lében írja — nagy figyelem­mel olvassa lapunkat, főként Az agronóimis tanácsa című rovatunk cikkeit. A Somogy megyei Növényvédő Állomá­son dolgozik, ezért leginkább a növényi és állati kártevők el­leni tennivalókról szóló szak­cikkek keltik fel érdeklődését. Most azért fogott tollat, hogy személyes tapasztalatait tudo­másunkra hozva segítsen a ba­jokon. Először is a burgonya kárté­telének megakadályozásáról ír. Látta, hogy az ősszel felszán­tott, kalászossal elvetett bur­gonyaföldeken helyenként ezen a tavaszon megjelentek a kolorádóbogarak. Tehát élnek, virulnak — erőben egészség­ben átieíeltek (megélhetésük­ről gondoskodik az árvabur­gonya), s készülnek az idei krumpliíermés megdézsmálá- sára. Ha a burgonya után ve­tett gabonát vegyszerrel meg- permetezziik, kipusztulnak a burgonyatövek, s a kolorádó­bogarak kénytelenek lesznek átíeSepedni a mostani burgo­nyaföldekre. Ott aztán meg­kaphatják a magukét, a jól megszervezett és szakszerűen végrehajtott védekezés elpusz­títja a kártevőket. Minden ter­melőnek érdeke, hogy a tava­lyi burgonyaföldben maradt, kicsírázott gumók ne adjanak védett szállást és jó élelmet a kolorádóknak. TbkSi-pusztán az állami gaz­daságnak van Raoidtox gépe. Most mégis kézzel szórták ki a porozószert, ami nem osz­lott el egyenletesen, hanem itt-ott csomóban hever — írja Szabó János, akinek a tahi já­rás a körzete. Öva inti a szö­vetkezeteket a gép mellőzésé­től. Hívják segítségül a nö­vényvédő állomást a lemföldek bolháinak kiirtására, mint ezt megtette a nágocsi Rákóczi és a kapolyi Szabadság Tsz. j — Sajnos, azt kell írnom — I folytatódik a levél —, hogy a tabi járás egyetlen termelő- szövetkezetében sem tudtunk még vegyszeres gyomirtást vé- j gezni a kalászosok Több szövetkezet elnöke — mint pi. a bábonymegyeri is — szeretné velünk elvégeztetni ezt a munkát, mert tudja, hogy ezáltal holdanként 2—3 mázsával több gabona terem. A vállalat azonban nem kül­di a Dikonírtot, pedig a ren­delést időben megkapta pél­dául az andocsi Uj Élet Ter- melőszöv etkezettől is — írja Szabó János. Ha nem is ez a teljes igaz­ság, mégis érdemes volt szó­vá tennie a visszásságot: itt az ideje a vegyszeres gyomir­tásnak, mert kezd szárbaszök- ni a gabona — de porozószer nincs a helyszínen. Mi az oka ennek? Klauz Róbert elvtárs­tól, a Műtrágya- és Növényvé- dőszer Értékesítő Vállalat ka­posvári kirendeltsége vezető­jétől az alábbi felvilágosítást kaptuk: — Két hónapja küldött ne­künk jelentést a növényvédő állomás a szerződésekről. Eb­ben a bábonymegyeri tsz-ről nincs említés. Rendelés sem jött tőlük. Az andocsi Uj Élet március első felében meg­rendelt 50 kg Dikonírtot. Sze­mélyesen postáztam a levelet, zetnek sem. Érthetetlen a tabi bankfiók illetékeseinek csaknem kéthó­napos hallgatása. Kötelessé­gük lett volna, vagy illett Cnnió Gia! Sokat nem tudok neked írni magamról. L Itt, a város peremén, a gyárak ölén élek. A fal­ról nővérem és egy katona, sógorom arca néz rám. Alább egy férfifej: apámé, akivel együtt dolgozunk a cukorgyárban. Az anyám, mint az egyszerű asszonyok, a konyhában érzi jól magát... És Gia, ne haragudj ám, hogy megkerestelek néhány sorommal. Nem is tudom igazában, hogy miért, csak úgy. Jólesett. Te is. én is emberek vagyunk, fiatalok, és hát.. — hogy mit kérek? — írjál valamit magadról, aztán, ha nem sajnálod az idődet, dobj postára egy képeslapot is. Ne legyen más rajt, mint az a táj, az ég és valami a városból, ahol élsz. A hátul­jára ennyit írj: Giától..: A szoba sarkában ülő göndör hajú négerbaba, amely nagyobb fehér szőrű mackót tart a kezében, mint ő maga., mintha mosolyogna. És ha élne. azt is tudná szegény baba­feje, hogy müven érzés képeslapok között tallózgatni annak, aki él, olyan képeslapok között, amelyek Moszkvából, New York-ból. Tisinából, vagy éppen a csehszlovák Rimaszom­batról érkeztek egy alig 22 éves kaposvári munkásfiú, Illés Gyula címére. Úgy érzem magam ebben a városszéli csinos kis mun­káslakásban, mintha valami nemzetközi levelezőközpontban járnák. Ahogy Gyulával, a cukorgyár segédraktárosával né­zegetjük a képeslapokat, mintha a világvárosok szíve dob­banása lüktetne a körülöttünk hallgató csendben. A történet egyszerű, mint maga az őszinte élet: Gyula gyerek, akinek minden mozdulatában, hangszínében, hajá­ban. még a kamaszkor emlékei élednek, egyik délutánon szabad idejében kezébe vette a Világ Ifjúsága című lapot, és olvasgatás közben egyszerre csak megakadt a szeme egy név betűién: »Eroeirik Takiács Klsveland USA«. Ez az Eme- nik Takács, aki mindéin valósizínűséig szerint valami reges- régen kitántorgott Takács nevű volt magyar állampolgár fia vagy unokája, annyit kér csak azoktól, akik magyarra fordított sorait olvassák, küldjenek neki bélyeget, írjanak pár sort az itteni irodalomról, a filmről, mert ez nag.von- nagyon érdekli, és hát ne nehezteljenek érte, ő nem tartja lehetetlennek az ilyen távoli igaz barátságot.:: Gyula, a kaposvári munkás fia még valószínűbbnek tartotta ily távolról is az igaz barátságot, ezért gyorsan leült p néger baba mellé, és nagy betűiből kikerekedett, a barátság első nyitánya: ; Ismeretlen ismerős, barátom.:? Imre...« — valahogy így írta. fZ s mintha Adám-Éva óta ismernék egymást, a vi- *- lág legegyszerűbb szavaival fölajánlotta ennek az Emeriknek, hogy bélyeget küld, tájékoztatja a filmről, az irodalomról, és mivel ő maga a képeslapok szenvedélyes gyűjtögetője, hát azt kér tőle cserébe. A levél elment. És lehet, hogy a végtelen Atlanti-óceánon elindult már a hajó Európa felé a válasszal. Ki tudja, hogy ki ez az Emerik, mi­lyen szenvedélyek hajtják, tartják fogva, hogy milyen tudat­lanságból eredő vagy mesterségesen szított vad elképzelései vannak a szocializmusról. De ha már ez az Emerik él-hal a művészetért, a szépért, ápolgatja, őrzi azt. amit az emberiség évezredes verejtékével összekuporgatott, és őszintén leírja: a ^ barátság, akkor ez az Emerik bizton nem akar senki életére Nemzeti S? törni: ez az Emerik ötven év múlva is hírt szeretne hallani az európai filmekről és könyvekről, az ötven év múlva is embert akar találni a föld kerekén, akinek leírhatja, és elküldheti ezt egy képeslapon: »barátom, üdvözöllek.« Már­pedig, ha mindezt szeretné az Emerik, akkor a kaposvári Illés Gyula és kaposvári fiatal munkás-barátai azt is tudják róla, hogy Emerik gyűlöli a háborús uszítókat, vagy ha éppen az amerikai munkásosztály soraiból való. akkor ez a fiú küzdeni is képes körömszakadtáig azért, hogy ezt a barát­ságát senki meg ne zavarja. A barátkozást akarja Igazi őszinte szívvel a tisinai ju­goszláv 'kislány, EHda Rriigjta, ezt akarja az ausztráliai fia­talember és Ennio Gia a napfényes Itáliában, akiknek leve- megérkezbek ide, a kaposvári mun­ameíyet a Magyar Bank tabi járási fiókjának cí­meztem, és kértem benne, küldje el az andocsiak fedeze­ti igazolását. Március 13-a óta a napokban isméi megsürget­tem ezt a papírt, mert nem segített az időközbeni tahi MNB fiókkal folytatott tele­fonbeszélgetésem sem. Én fe­dezeti igazolás nélkül nem 2590 forintnyi, de még csak egy filíérayi értékű anyagot sem küldhetők egyik szövetke- J iXtöbbkgükben káslakásba, vagy akiket éppen most keres a nagyvilágban egy-egy Iranern küldött levél. És lehet, hogy egyik map Gyuszi lakásának ajtaján kislány kopogtat majd lerázva magáról a hosszú út porát... Mert legalább ezt ígérte levélben egy Zsuzsi nevű jugoszláv óvónő Gyulának, sajnálva, hogy volna már jó ideje elküldte-1 - , _ . , , niük az igenló va^ nemleges! meg eddig nem járt Magyarországon. Gyuszi azonnal irt: *- Jöjjön, csak jöjjön, szívesen latjak. Ezt egy kicsit a barátok nevében is, ígérte, akik napomként faggatják új ismerőseiről. A gyárban már titkolózni kénytelen, és a sportkörben is ►►harapnak« a kollégák az új levelekre, és mint meleg em­beri szenzációt viszik magukkal otthonaikba minden egyes darabját. És mire visszakerül Gyulához, ki tudja, hány fiú és lány fogadta a távoli üdvözletei úgy, mintha neki szólna. választ. Ám a járási mezőgaz­dasági osztály vezetői vagy be­osztottai is utána nézhettek i volna ennek a dolognak. Ks-Í méljük, Szabó János levele > nyomán megtörik Tabon a| hallgatás, sőt a felelőtlenségj, jege, és mihamarabb szórhat- ,i ja a gép az andocsi határban >; a búza hozamát növelő^ Diko- nírtot. Persze csak akkor, ha l a tsz-nek van a vegyszerre anyagi fedezete. Brüsszeli utazás ás sivéb mm iwersméayek a Budapesti Ipari Vásár sors játékán A május hó 23-án megnyi-: kárpitozott csőbútor-garniitúra íásra kerülő idei vásár egyik j egy magnetofon készülék, 60i) legnépszerűbb attrakciója liter űrtartalmú Elekther- }­alighanem a feltűnően jelen- j mex hűtőszekrény, egy televí-} tős nyereménylehetőségeket ziós készülék, világvevő rádió i tartalmazó sorsjáték lesz. így j ultrarövid hullámberendezés-} a húzásoknál osztályon felül j sei, női arany karóra, két f három nyerőszám boldog tu- j mosógép, nagyméretű ebédlő- lajdonosa abban a Szerencsé- szőnyeg, egy férfi bőrkabát, ben részesül, hogy ingyenesen egy Zorkij fényképezőgép, női kiutazhat a Brüsszeli Világ- import pulóver nylon fe- kiállításra, öt napig a helyszí- hérnemű garnitúrával együtt, nen tartózkodhat és vissza- Húzás 1958. június 2-án du. A szerelem annál könnyebben lobban fel, minél roman­tikusabb két szív találkozása. Gyuszi még nem írt, és nem kapott szerelmes levelet idegen barátnőitől. Annál inkább mindjárt az ismerkedés kezdetén baráti intelmet egy szlovák kislánytól, aki így húzta meg a vészharangot: nagyon szíve­sen benne van mindenféle levelezésben, eszmecserében és ajándékozásban, egy feltétellel — ha nem kap szerelmes­levelet. Persze tél zúgott akkor még a Kárpátokban, amik or ezek a sorok papírra kerültek. Most pedig Kaposváron is kapibbaiboiRtí'taik a fák... — De nem is ez a lényeges — mondja Gyuszi, ő nem a szerelem miatt csinálja a világlevelezést. Nem törvény, hogy fejét veszti a legény az első gyöngybetűk láttán. Vala­mi más, a szerelemnél is több, nagyobb erő hajtja az em­bert az eimíber felé: az eggyétartozá®, és ma már, a hidro­génbombák árnyékában: az élniakarás. »Élni jó! Élni aka­rok !... Szép -az étet.. !« — Ki gondolná, hogy ezek a szavak, amelyeket olyan egyszerűen, annyi nyelven mondanak el egymásnak a különböző világtájakon élők mindig űj él­ménnyel, elszánt harccá lesznek előbb-utóbb. óriási tiltako­zássá tornyosulnak, és kiütik a fegyvert a félőrültek ke­zéből. .. f evetek jönnek, levelek indulnak — magyar fia- talofe teremtenek kapcsolatot távoli népek fflai­utazhat ugyancsak díjmente-”4 órakor a vásár területén.? , „ . , , , ,. ., ^ . „ . .. .... sen. A további értékesnél ér- A sorsjegyek beszerezhetők i vaL Gyuszt valahányszor U] idegen nevet hall barátaitól, üdéken az Állami Biztosító, t va^ ol™s’ megírtai levetsfe .. kereslek távoli ember! ;- az IBUSZ és az Országos Ta-’> Enmo Gia megáll Pistoria utcáján, mintha valaki irtana tékesebb tizennyolc főnyere­mény sorában szerepel egy bárhol felállítható, berende­zett kétszemélyes nyaraló, egy barokk-hálószoba, egy 175 és 125 köbcentiméteres mo­torkerékpár, egy Panni robo- földjein. gó, egy Moped kerékpár, egy karékpénztár fiókjainál, to-( vábbá minden megyei és já­rási székhelyen a postahiva­taloknál, május 23-tól kezdve a vásár terül étén j A sors­jegy ára 4 forint, fa­de szólt volna... Még nem jött az elment levélre válasz, kereslek Gia! Legyőzöm a távolságot. Akarom! És megtalállak, ne félj. ' SZEGEDI NÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents