Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-08 / 107. szám
SOMOGYI NÉPLAP CsattírtSfc, 1958. nttjus 8. Májusi napsütésben szépen fejlődnek a palánták — állapítja meg mosolyogva Kovács Mária, a Kertészeti Vállalat dolgozója. Háztartási cikkek és textiláruk valóságos eldorádója az idei ~ mri Fásáron Ipi Az idei vásár ismét alkalmat ad arra, hogy mindenki kellő tájékozódást szerezhessen háztartása szükségleteinek legkorszerűbb és legcélszerűbb megoldási lehetőségeiről. A textilipar gazdag minta- anyaiggal vonni fel a vásárra. A Textilminiiagyártó Vállalattal együtt tizenegy vezető tex- tiligyár állítja ki legújabb cikked. Ezek sorában frottier törülközne, méteráruk, pupl irtás zefflnanyagok, inlet-, novo- dia- és Icartonanyagok, műszál- és schottisáruk, abroszod, szalvétáik, zsebteendők, nyüs- tös és jaquardáruk, tarkán szőtt abroszok, műszaki cérnák, fiiaméi!, pamutvászon, fca- nsvász-cikkek, s a nagy .hiányt pótolni kívánó Icárpitosipari és búitórttédő textilanyagok, bal- lonvászmak, továbbá különféle műrost, selyem, nylon, sdma- és nyomott áruk kerülnek kiállításra. A bútoripar egész sor új megoldású lakberendezési ötlettel, bútortípussal és igen tetszetős, célszerű konyhabútorokkal jeteratkezik a vásáron. Nagy választék lesz a külön- fiélie háztartási edényekben, gépekben és készülékekben. Nagy kedvességre számít az egyik bútorgyárunk kombinált szekrényből, kommódból, könyvszekrényből, asztalból és tálaiéból áMó nappali szoba készlete te, mág az igényesebbek válogathatnak a stíl-, modem és csőbútorok különféle váttozfatad’bam. Külön figyelmet érdemelnék az ízlésesnél ízlésesebb lakberendezési cikkek, üvegcsillárok, éjjeli lámpák, gyermekkocsik, fonott garnitúrák, díszipámák és a kínai gyékényből, vagy rafiából készült iglen mutatós faMdószek, valamint az iparművészeti cikkek. Reggeltől estig A Somogy megyei KISZÖV rendezésében május 11-én délután 5 óraikor az Iparosszékház nagytermében zenés műsorral egybekötne a Somogy megyei kisipari termelőszövetkezetek bemutatják kitűnő kivitelű tavaszi-nyári rwhatno- delljeiket. Á bemutatón számos modellel részt vesz a Kaposvári Fehérnemű és Felsőruha Ktsz, a Kaposvári Szabó Ktsz. mértékszabósága és a Csurgói Napsugár Ktsz. Műhelyeikben hetek óta élénk készülődés folyik a bemutatóra. A férfi- és női divatrészlegek gondosain munkálják a szebbnél szebb modelleket. »■Reggeltől estig« a bemutató cíimeí Válóban a reggeli köpenytől a csipkés hálóingig bemutatásra kerülnek a szövetkezetek legszebb termékei: tavaszi-nyári utcai rv.hák, kosztümök, kis és nagy estélyi ruhák, divatos fürdőruhák, strandruhák. A férfiaknak a pizsamától a szmokingig, jó vonalú, modern szabású divatöltönyöket, fehémeműeket mutatnak be a szövetkezetek. Nemcsak a szövetkezetek, hanem a vásárló közönség, a divatos holmik kedvelői is érdeklődéssel várják a színvonalasnak ígérkező bemutatót. A NAQYATÁDI NŐTANÁCS ÉLETÉBŐL A községi nőtanács lelkes Vezetőinek, mindenekelőtt Sas-vári Feremmé elnöknek köszönhető, hogy a faluban mintegy 150—220 asszony munkájára lehet számítani. A niitxmá'ps tagjai ai télen sem tétlenkedtek: téglajegyeket árusítottak, szakkörök munkájában tevékenylcedtek, műsoros estet rendeztek, és előadásokat szerveztek. A megyétől kapott téglajegyeket mind elárusították, összesen 8700 forint értékben. Rendezvényeik bevételéből mosógépet vásároltak, mely nap mint nap házról házra járva segíti az asszonyok házi munkáját. A kézimunka-szakkörben 25 asszony, a játékvarrószakJcör- ben pedig 30 asszony tevékenykedett. A maguk készítette játékokból leállítással egybekötött vásárt rendeztek. A bevételből mintegy ezer gyer- melcet ajándékoztak meg. Jelmezes farsangi báljuk bevételéből a fóti gyermekváros részére paplanokat, párnákat vásároltak. Műsoros estjük, bevéNyári szabadegyetem Pécsett! A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei szervezete Pécsett július 6-tól 19-ig és július 21-től augusztus 3-ig megrendezi a TTIT Munkácsy Mihály Szabadegyetemének Nyári Tagozatát. A Nyári Szabadegyetem célja Baranya és Pécs történelmének, irodalmának, művészetének, néprajzának, szociálpolitikájának és tudományos életének megismertetése, valamint a történelmi nevezetességű siklósi, szigetvári, pécsvá- radl vár festői környékének bemutatása, Mohács, Komló, az abaligeti cseppkőbarlang, Harkány- fürdő és Sikonda megismertetése. A hallgatók látogatásokat tesznek Pécs tudományos intézeteiben, tanulmányozzák a 2009 éves város műemlékeit, és mecseki túrákon vesznek részt. Részletes tájékoztatót küld a TTIT Titkársága, Pécs, (Janus Pannonius u. 11.), valamint a megyei TTlT-szervezetek titkársága. Részvételi díj 670 forint. A részvételi díjban kéthetes szállás, ellátás és a kirándulások költségei foglaltatnak bent. Az állatorvosok megyei tanácskozásáról Újabb célt kapott munkájuk teléből két KISZ-zászlót készítettek, s azokat a területi és gimnáziumi KISZ-szervezetnek ajándékozták. A nőtanács vezetői megmozgatják a község asszonyait: munkás-, paraszt-, értelmiségi asszonyok egyaránt szívesen tesznek részt a nőtanács által szervezett jótékony mozgalmaikban, rendezvényekben, legutóbb nagyszabású pettyes- bált rendeztek. A járási művelődési ház nagytermében mintegy 500-an vettek részt a bálon. A tick pettyes ruhában, a férfiak pettyes nyakkendőben jötték el a bálra. Aki azonban megfeledkezett pety- tyes ruhadarabot ölteni magára, az beszerezhette a helyszínen is a színes papírból készített pettyes sankálcat. Kellemes zenéről, kitűnő ételekről és italokról is gondoskodott, a rendezőség. Vidám hangulatban. reggelig szórakoztak a bél részvevői. A bál jelentős bevételéből a nőtanács helyiséget rendez be miagának. Szőnyegeket, függönyöket vásárolnak, és ízlésesen akarják berendezni helyiségüket. Néhány igen szorgalmas aktíva a tagság közül: Gondos Istvánná, Seress IAszlóné, Vol- J tig Lajosné és Kiss Ferencné. — iwungüMwi —----— A brüsszeli tapasztalatok alapján a lipcsei mezőgazdasági 'kiállítás rendezősége javaslattal fordult Magyarországhoz: kérik, hogy a lipcsei mezőgazdasági kiállításon is működjék magyar vendéglő. Ahol a paraszti termeléshez minden kapható (Tudósítónktól!) Városi embernek talán fel sem tűnik Kaposvárott az Ady Endre utca 3. szám alatti mezőgazdasági gépszaküzlet. Nemigen érdekli a városiakat az a sok áru, amely ebben a boltban látható, kapható. Annál inkább érdekli a bolt árukészlete a parasztokat. Különösen hetipiac alkalmával adják egymásnak a kitin eset a falu dolgozói, a termelőszövetkezetek megbízottai és egyéni parasztok. Már az üzlet kirakata magára vonja a figyelmet. Ritkaságszámba menő gépek sorakoznak ott, kínálva magukat az egyik kirakatban, míg a másik kirakat mezőgazdasági szerárukat, kötélárukat, növényvédőszereket és vetőmagvakat mutat be a vásárolni készült és nézelődő embereknek. Nemcsak a kirakat szép, és tetszetős ebben az üzletben, hanem maga a bolt is, ahol csaknem egymillió forint értékű mezőgazdasági kis- és nagygép, ezek alkatrészei, villany- és benzinmotorok, kutak, szivattyúk, permetezőéi porozógépek, szőlészeti felszerelések, prések, zúzok, növényvédőszerek, mezőgazdasági ponyvák és kötéláruk, lószerszámok, lópokrócok, tejszeparátorok, vetőmagvak és műtrágyák vannak, várva azt, hogy valamely termelőszövetkezetben vagy egyéni gazdaságban segítsék a többtermelést, a belterjes gazdálkodást. A nagy választékú árucikkekből havonta mintegy 300 000 forint értékű talál gazdára. Nemrégiben szakosította ezt az üzletét a Kaposvári Földművesszövetkezet. Néhány héttel ezelőtt ugyanis másféle vasáruk is voltak ott, nemcsak mezőgazdasági jellegűek. Ezeket az egyéb árukat most kivonták az üzletből és ma csak olyan árukat tartanak, amelyek a kerti kapától, a műtrágyától és növényvédő szerektől, a nagyteljesítményű robotgépig mind-mind a mezőgazdasági munkákat, a többtermelést segítik elő. A boltról még annyit, hogy az árukezelés úfogástalan, ott a rend, a tisztaság otthonos, és minden árun rajta van az árjelző cédula is. A bolt vezetője, Rézbányái elvtárs régi, kipróbált szakember, akinek minden gondja az, hogy a parasztság ne csalódjék a szaküzletben. Helyesnek tartjuk, a Kaposvári Fmsz kezdeményezését, amely azt igazolja, hogy a szövetkezet vezetői megértették a SZŐ VOSZ IV. kongresszusának határozatát, s a bolt létrehozásával is elősegítették a mezőgazdasági termelés fokozását. Annyi bizonyos: hosszú ideig emlékezetes lesz ez a tanácskozás az állatorvosok számára. Nagy jelentőséget tulajdonítottak neki a rendezők; ezért vett részt, jelent meg és szólalt fel ezen Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság titkára, dr. László István megyei tanácselnök, Illés Dezső, a megyei pártbizottság osztályvezetője — aki az előadást tartotta és dr. Pusztai Oszkár, a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Igazgatóságának vezetője. Nehéz lenne eldönteni, mi hatolt be a részvevők emlékezetének legmélyébe: a megvitatott téma sokoldalúsága, az állatorvos szakmai és közéleti tevékenysége összefüggésének tudatosítása, a valóság kendőzetlen feltárása — mindez mint tartalom —, avagy pedig módszer, amely meghitt, feszélyezetlen beszélgetéssé magasztosdtotta ezt az egész napos értekezletet... A faliam élő értelmiségiek közül az állatorvos aß legközvetlenebb kapcsolatban a mezőgazdasággal, a parasztokkal. Gyógyítja a kóros állatot, elejét veszi a jószág megbetegedésének; egyéni, közösségi, népgazdasági érték megmentésén fáradozik. Ám ő is benne él az emberek sűrűjében, s nem függetlenítheti maigát a társadalmi ráhatásoktól. KeH, hogy legyen kimondott véleménye a mi pezsegve, forrongva formálódó új világunkról, amelynek előreforgó kerekét senki meg nem kötheti; alávetheti magát és erkölcsi hullaként a porban heverve hátramarad, vagy nekifeszített vállal segíti előbbrelendítem a haladás szekerét, s akkor megbecsülés jut osztályrészéül — amint ezt Szirmai elvtárs mondta később felszólalásában. Kanba öltött kézzel szemlélni az új viasko- dását a régivel — nem tartozik helyeselhető cselekedetek közé. Állást foglalni a haladás és maradás küzdelmében, nyíltan, következetesen és pártfogóén segíteni a múlt köldökzsinórjának. elvágásában, a vajúdó jövő burkának kibontáséban — szakmai tennivalói derekas elvégzésén túl ez is erkölcsi kötelessége az állatorvosnak. E küldetés betöltése nem óhaj-e csupán? Többnyire ma még igen, ám az óhaj valósággá erősítéséért van mit tennie és kell is tennie a pártnak; megmagyarázni célkitűzéseinket, s megnyerni azok valóra váltásához az állatorvosi kar hathatós segítségét. Ezt a célt szolgálja Illés elvtárs beszámolója. A felszabadulás előtti agrárviszonyok, a negyvenöt utá-n kialakult falusi helyzet, a szocialista szektor megjelenése a mezőgazdaságban, a birtoksaétaprózódás nálunk, a föld összpontosítása tőlünk keletre és nyugatra, hazánk és a világ mezőgazdasága, a mi szövetkezeti mozgalmunk erényei és 'hibái, s pártunk agrárpolitikájának fő pontjai — mindezek hosszaibb- rövidebb ismertetése után tágul és tisztul a látóhatár. Az előadás segít eligazodni a mai falu osztály- és rétegszerkeze- tének, vonzási központjainak szövevényében. Az állatorvosokat foglalkoztatja a gondolat: hogyan alakul anyagi helyzetük a szocialista útra átvezetett mezőgazdaságban? Erre válaszolva dr. Fazekas Jenő (Barcs) felszólalásában elmondja saját tapasztalatát: az állatorvos megkeresi a magáét a jó szövetkezetben. Szirmai elvtárs tovább gördíti a gondolatot: «-Senki sem tiltja meg a ^tsz-eknek, hogy a lelkiismeretes állatorvosnak írjanak jóvá munkaegységet«. Az állatorvos tekintélynek számít falun. Régen a paraszt előbb fordult hozzá, mint az emberi betegségek gyógyítójához. Ma te baj esetén mindjárt hívják az állatorvost. Különleges lehetőséget rejt magában az adott lélektani pillanat: segít, vagy segített a beteg jószágon a doktor. A parasztember jótevőjét látja és tiszteli az állatorvosban, bízik benne, hallgat a szavára. Szóba kerül ilyenkor a gyógykezelést követően — ha nem te az istállóban, hanem mond juk a szobában poharazgatás közben — az ország-világ dolga, a falu holnapja. Ugyan melyik gazdálkodó nem latolgatja manapság: merre visz a parasztság útja? Ha esze, szive úgy diktálja, ne szégyellje megmondani és megmagyarázni az állatorvos: a történelmi szükségszerűség a falut is a szociali« nus felé irányítja. Ha egyelőre nem történik más, »csupán annyi, hogy a szíves házigazda elkezd gondolkodni ekképpen: »Lehet valami igazság a dologban, mert a doktor úr te ezt mondta« — már ez te eredmény. Elvárja a parasztember az állatorvostól its, hogy választ adjon sorskérdésére —ahogy ezt dr. Somogyi Dezső siófoki járási főállatorvos megfogalmazta. Ha se hideg, se meleg ez a felelet, akkor ebből politikai kár ered. Az egyértelműen helyes válasz viszont 'bőven kamatozó erkölcsi érték forrása. Lám, mit akar a párt: tsz- szervezésá kampányba küldi az állatorvosokat — vélhetnék egyesek, idáig jutva a cikk olvasásában. Mélységesen tévednek! Maga Szirmai elvtárs magyarázza: »Nem arról van szó, hogy holnaptól kezdve záros határidőig ennyi és ennyi családot agNáljon- be a tsz-be minden állatorvos. De arra igenis megkérjük őket, hogy munkájuk során ne kitérő választ adjanak a parasztóknak, ha megkérdik tőlük: egyéni gazdálkodás vagy szövetkezet. Persze, ezt ma attól az állatorvostól várjuk el, aki már belátta, hogy a mezőgazdasági nagyüzemé a jövő. Aki még nem lát tisztám ebben a kérdésben, azt baráti módon, kézenfogva elvezetjük igazunk megértéséig, s arra törekszünk, hogy minél előbb, minél több állatorvos legyen a szocializmus híve, sőt harcosa, és minél kevesebben ingadozzanak. Aki pedig — tájékozatlansága miatt — ma még ellene van a falu szocialista átalakulásának, azt türelmesen meggyőzve igyekszünk megnyerni ügyünk támogatójául...« Igényli ezeket a félreérthetetlen, biztonságot adó szavakat a hallgatóság, hiszen a közömbösséget az óvatosság táplálja: hátha ismét bajok adódnak elő a politikában. A felszólalásokból ki is cseng a figyelőmre méltó tanulság: a hibákat az első pillantásra észreveszi az értelmiség, és gyorsan visszavonul. Az eredményeknek viszont vitathatatlan fölénvt kell elérniük ahhoz, hogy az értelmiségi foglalkozású réteg többsége nyíltan a proletár állam intézkedéseinek igenlőjévé, támogatójává váljék. Örök mementóként idézi dr. Váczi Jenő tabi járási fő- állatorvos a múlt helytelen tsz-szervezési módszereinek áldatlan következményeit: az önkéntesség megsértésével létrehozott szövetkezetekben tengődött a közös állatállomány, fecsérlődött az állaimtól kapott pénz, elégedetlenkedett a tagság. Másak meg az MDP értelmiségi politikája hullámzásában, túlkapásaiban véláik meg- láttatni a bizalmatlanság gyökereit. Ám van szavuk a kö-' zelmúlt és a jelen beszédes eredményedről is: a ma szövetkezeteit a tagság önkéntes akarata forrasztja egybe, s az állatorvosak — a másfél évvel ezelőtt súlyosan megingottaik is! — nagy bizalmat kaptak a párttól előlegképpen. Kapkodás nélkül megyünk előre a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, amely következetes elvi politikát folytat. Ez a záloga a jövő sikereinek, iezi a biztosítékai az) éntjelmteég ingadozó része megnyerésének, megszilárdításának is. Szakmai tekintetben az élvonalban haladnak a somogyi állatorvosok — jólesik ezt hallani az FM képviselőjétől, meg a megyei pártbizottság első titkárától ist aki ezért dicséretben részesíti őket. A baJ ráfi eszmecsere azt célozza, hogy felkeltse figyelmüket az étet társadalmi, politikai kérdései iránt is. ígéretes megnyilvánulások fültaműi vagyunk. De. Egyed Lajos somogyjádi köréülator- vos ébreszgeti kollégái lelkiismeretét: »Kötelességünk tudományos előadásokkal hadakozni a babonák ellen«. Dr. Gálos! István Mesztegnyőről így beszél: »Akit érdekel a nép sorsa, az felvilágosító szóval is segíti a társadalmi haladást«. Dr. Lelkes Ödön szavait idézzük: »A párt agrárpolitikai téziseit behatóan ismerni — több mint illendőség az állatorvosok számára«. Dr. Kovács Kálmán kastélyosdombói körállatorvos tömör véleménye: »Tudtuk, hol lenne a helyünk. Ma örömmel hallottuk, hogy ott számunkra van hely.« És végül dr. Sima Imre megyei főállatorvos szavai: »Hivatali eskünk kötelez bennünket hazánk, szeretett népünk szolgálatára«. A megyei vezetők nem hallgatnak az egyes állatorvosok politikai, etikai tévedéseiről sem, de nem általánosítanak Nevén nevezik a bajt — s a hibázófehoz emberi közelségből intéznek néhány bátorító szót. Kendőzés nélkül megmondják, hogy e falun élő értelmiségiek politikai közömbösségében része van annak is, hagy bizalmat igen, de ilyen segítő útmutatást — mint ezen a tanácskozáson — eddig még nem kaptak a párttól. Kétoldalú ez a beszélgetés: a párt vezető funkcionáriusai ismerkednék az állatorvosok munkájával, tennivalóival és viszont. Ki ne remélhetné joggal, hogy — ülés elvtárs szavaival élve — »ezután jobban tiszteljük, becsüljük egymás hivatását és hathatósabban segítjük egymást«. Katas József. Javul Kaposvár vízellátása Három kutat fúrnak a Császár-réten, melyek percenként 400 liter vizet adnak. Kovács Bálint fúrómester és brigádja minta közbea»