Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-08 / 107. szám

SOMOGYI NÉPLAP CsattírtSfc, 1958. nttjus 8. Májusi napsütésben szépen fejlődnek a palánták — állapít­ja meg mosolyogva Kovács Mária, a Kertészeti Vállalat dolgozója. Háztartási cikkek és textiláruk valóságos eldorádója az idei ~ mri Fásáron Ipi Az idei vásár ismét alkal­mat ad arra, hogy mindenki kellő tájékozódást szerezhes­sen háztartása szükségleteinek legkorszerűbb és legcélszerűbb megoldási lehetőségeiről. A textilipar gazdag minta- anyaiggal vonni fel a vásárra. A Textilminiiagyártó Vállalat­tal együtt tizenegy vezető tex- tiligyár állítja ki legújabb cikked. Ezek sorában frottier törülközne, méteráruk, pupl irt­ás zefflnanyagok, inlet-, novo- dia- és Icartonanyagok, mű­szál- és schottisáruk, abroszod, szalvétáik, zsebteendők, nyüs- tös és jaquardáruk, tarkán szőtt abroszok, műszaki cér­nák, fiiaméi!, pamutvászon, fca- nsvász-cikkek, s a nagy .hiányt pótolni kívánó Icárpitosipari és búitórttédő textilanyagok, bal- lonvászmak, továbbá különféle műrost, selyem, nylon, sdma- és nyomott áruk kerülnek ki­állításra. A bútoripar egész sor új megoldású lakberendezési öt­lettel, bútortípussal és igen tetszetős, célszerű konyhabú­torokkal jeteratkezik a vásáron. Nagy választék lesz a külön- fiélie háztartási edényekben, gépekben és készülékekben. Nagy kedvességre számít az egyik bútorgyárunk kombi­nált szekrényből, kommódból, könyvszekrényből, asztalból és tálaiéból áMó nappali szoba készlete te, mág az igényeseb­bek válogathatnak a stíl-, mo­dem és csőbútorok különféle váttozfatad’bam. Külön figyelmet érdemelnék az ízlésesnél ízlé­sesebb lakberendezési cikkek, üvegcsillárok, éjjeli lámpák, gyermekkocsik, fonott garni­túrák, díszipámák és a kínai gyékényből, vagy rafiából ké­szült iglen mutatós faMdószek, valamint az iparművészeti cikkek. Reggeltől estig A Somogy megyei KISZÖV rendezésében május 11-én dél­után 5 óraikor az Iparosszék­ház nagytermében zenés mű­sorral egybekötne a Somogy megyei kisipari termelőszövet­kezetek bemutatják kitűnő ki­vitelű tavaszi-nyári rwhatno- delljeiket. Á bemutatón számos model­lel részt vesz a Kaposvári Fe­hérnemű és Felsőruha Ktsz, a Kaposvári Szabó Ktsz. mér­tékszabósága és a Csurgói Napsugár Ktsz. Műhelyeikben hetek óta élénk készülődés fo­lyik a bemutatóra. A férfi- és női divatrészlegek gondosain munkálják a szebbnél szebb modelleket. »■Reggeltől estig« a bemuta­tó cíimeí Válóban a reggeli köpenytől a csipkés hálóingig bemutatásra kerülnek a szö­vetkezetek legszebb termékei: tavaszi-nyári utcai rv.hák, kosztümök, kis és nagy estélyi ruhák, divatos fürdőruhák, strandruhák. A férfiaknak a pizsamától a szmokingig, jó vonalú, modern szabású di­vatöltönyöket, fehémeműeket mutatnak be a szövetkezetek. Nemcsak a szövetkezetek, hanem a vásárló közönség, a divatos holmik kedvelői is ér­deklődéssel várják a színvona­lasnak ígérkező bemutatót. A NAQYATÁDI NŐTANÁCS ÉLETÉBŐL A községi nőtanács lelkes Vezetőinek, mindenekelőtt Sas-vári Feremmé elnöknek kö­szönhető, hogy a faluban mintegy 150—220 asszony munkájára lehet számítani. A niitxmá'ps tagjai ai télen sem tétlenkedtek: téglajegyeket árusítottak, szakkörök munká­jában tevékenylcedtek, műso­ros estet rendeztek, és előadá­sokat szerveztek. A megyétől kapott téglajegyeket mind el­árusították, összesen 8700 fo­rint értékben. Rendezvényeik bevételéből mosógépet vásá­roltak, mely nap mint nap házról házra járva segíti az asszonyok házi munkáját. A kézimunka-szakkörben 25 asszony, a játékvarrószakJcör- ben pedig 30 asszony tevé­kenykedett. A maguk készítet­te játékokból leállítással egy­bekötött vásárt rendeztek. A bevételből mintegy ezer gyer- melcet ajándékoztak meg. Jel­mezes farsangi báljuk bevéte­léből a fóti gyermekváros ré­szére paplanokat, párnákat vá­sároltak. Műsoros estjük, bevé­Nyári szabadegyetem Pécsett! A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei szerve­zete Pécsett július 6-tól 19-ig és július 21-től augusztus 3-ig meg­rendezi a TTIT Munkácsy Mihály Szabadegyetemének Nyári Tago­zatát. A Nyári Szabadegyetem célja Baranya és Pécs történelmének, irodalmának, művészetének, nép­rajzának, szociálpolitikájának és tudományos életének megismerte­tése, valamint a történelmi neveze­tességű siklósi, szigetvári, pécsvá- radl vár festői környékének be­mutatása, Mohács, Komló, az aba­ligeti cseppkőbarlang, Harkány- fürdő és Sikonda megismertetése. A hallgatók látogatásokat tesz­nek Pécs tudományos intézetei­ben, tanulmányozzák a 2009 éves város műemlékeit, és mecseki tú­rákon vesznek részt. Részletes tá­jékoztatót küld a TTIT Titkársá­ga, Pécs, (Janus Pannonius u. 11.), valamint a megyei TTlT-szerveze­tek titkársága. Részvételi díj 670 forint. A rész­vételi díjban kéthetes szállás, el­látás és a kirándulások költségei foglaltatnak bent. Az állatorvosok megyei tanácskozásáról Újabb célt kapott munkájuk teléből két KISZ-zászlót készí­tettek, s azokat a területi és gimnáziumi KISZ-szervezetnek ajándékozták. A nőtanács vezetői megmoz­gatják a község asszonyait: munkás-, paraszt-, értelmiségi asszonyok egyaránt szívesen tesznek részt a nőtanács által szervezett jótékony mozgal­maikban, rendezvényekben, legutóbb nagyszabású pettyes- bált rendeztek. A járási mű­velődési ház nagytermében mintegy 500-an vettek részt a bálon. A tick pettyes ruhában, a férfiak pettyes nyakkendő­ben jötték el a bálra. Aki azonban megfeledkezett pety- tyes ruhadarabot ölteni magá­ra, az beszerezhette a helyszí­nen is a színes papírból készí­tett pettyes sankálcat. Kelle­mes zenéről, kitűnő ételekről és italokról is gondoskodott, a rendezőség. Vidám hangulat­ban. reggelig szórakoztak a bél részvevői. A bál jelentős bevé­teléből a nőtanács helyiséget rendez be miagának. Szőnyege­ket, függönyöket vásárolnak, és ízlésesen akarják berendez­ni helyiségüket. Néhány igen szorgalmas ak­tíva a tagság közül: Gondos Istvánná, Seress IAszlóné, Vol- J tig Lajosné és Kiss Ferencné. — iwungüMwi —----­— A brüsszeli tapasztalatok alapján a lipcsei mezőgazdasá­gi 'kiállítás rendezősége javas­lattal fordult Magyarország­hoz: kérik, hogy a lipcsei me­zőgazdasági kiállításon is mű­ködjék magyar vendéglő. Ahol a paraszti termeléshez minden kapható (Tudósítónktól!) Városi embernek talán fel sem tűnik Ka­posvárott az Ady Endre utca 3. szám alatti mezőgazdasági gépszaküzlet. Nemigen érdek­li a városiakat az a sok áru, amely ebben a boltban látható, kapható. Annál inkább érdekli a bolt árukészlete a parasztokat. Különösen hetipiac alkalmával adják egymásnak a kitin eset a falu dolgozói, a termelőszövetkezetek megbízottai és egyéni parasztok. Már az üzlet kirakata magára vonja a fi­gyelmet. Ritkaságszámba menő gépek sora­koznak ott, kínálva magukat az egyik kirakat­ban, míg a másik kirakat mezőgazdasági szer­árukat, kötélárukat, növényvédőszereket és vetőmagvakat mutat be a vásárolni készült és nézelődő embereknek. Nemcsak a kirakat szép, és tetszetős ebben az üzletben, hanem maga a bolt is, ahol csak­nem egymillió forint értékű mezőgazdasági kis- és nagygép, ezek alkatrészei, villany- és benzinmotorok, kutak, szivattyúk, permetező­éi porozógépek, szőlészeti felszerelések, pré­sek, zúzok, növényvédőszerek, mezőgazdasági ponyvák és kötéláruk, lószerszámok, lópokró­cok, tejszeparátorok, vetőmagvak és műtrá­gyák vannak, várva azt, hogy valamely ter­melőszövetkezetben vagy egyéni gazdaságban segítsék a többtermelést, a belterjes gazdál­kodást. A nagy választékú árucikkekből ha­vonta mintegy 300 000 forint értékű talál gaz­dára. Nemrégiben szakosította ezt az üzletét a Kaposvári Földművesszövetkezet. Néhány héttel ezelőtt ugyanis másféle vasáruk is vol­tak ott, nemcsak mezőgazdasági jellegűek. Ezeket az egyéb árukat most kivonták az üz­letből és ma csak olyan árukat tartanak, ame­lyek a kerti kapától, a műtrágyától és nö­vényvédő szerektől, a nagyteljesítményű ro­botgépig mind-mind a mezőgazdasági munká­kat, a többtermelést segítik elő. A boltról még annyit, hogy az árukezelés úfogástalan, ott a rend, a tisztaság otthonos, és minden árun rajta van az árjelző cédula is. A bolt vezetője, Rézbányái elvtárs régi, ki­próbált szakember, akinek minden gondja az, hogy a parasztság ne csalódjék a szaküzlet­ben. Helyesnek tartjuk, a Kaposvári Fmsz kez­deményezését, amely azt igazolja, hogy a szö­vetkezet vezetői megértették a SZŐ VOSZ IV. kongresszusának határozatát, s a bolt létre­hozásával is elősegítették a mezőgazdasági termelés fokozását. Annyi bizonyos: hosszú ideig emlékezetes lesz ez a ta­nácskozás az állatorvosok szá­mára. Nagy jelentőséget tulaj­donítottak neki a rendezők; ezért vett részt, jelent meg és szólalt fel ezen Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság titkára, dr. László István megyei ta­nácselnök, Illés Dezső, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője — aki az előadást tartot­ta és dr. Pusztai Oszkár, a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Igazgatósá­gának vezetője. Nehéz lenne eldönteni, mi hatolt be a rész­vevők emlékezetének legmé­lyébe: a megvitatott téma sok­oldalúsága, az állatorvos szak­mai és közéleti tevékenysége összefüggésének tudatosítása, a valóság kendőzetlen feltárá­sa — mindez mint tartalom —, avagy pedig módszer, amely meghitt, feszélyezetlen beszél­getéssé magasztosdtotta ezt az egész napos értekezletet... A faliam élő értelmiségiek kö­zül az állatorvos aß legköz­vetlenebb kapcsolatban a me­zőgazdasággal, a parasztokkal. Gyógyítja a kóros állatot, ele­jét veszi a jószág megbetege­désének; egyéni, közösségi, népgazdasági érték megmenté­sén fáradozik. Ám ő is benne él az emberek sűrűjében, s nem függetlenítheti maigát a társa­dalmi ráhatásoktól. KeH, hogy legyen kimondott véleménye a mi pezsegve, forrongva for­málódó új világunkról, amely­nek előreforgó kerekét senki meg nem kötheti; alávetheti magát és erkölcsi hullaként a porban heverve hátramarad, vagy nekifeszített vállal segí­ti előbbrelendítem a haladás szekerét, s akkor megbecsülés jut osztályrészéül — amint ezt Szirmai elvtárs mondta később felszólalásában. Kanba öltött kézzel szemlélni az új viasko- dását a régivel — nem tartozik helyeselhető cselekedetek kö­zé. Állást foglalni a haladás és maradás küzdelmében, nyíltan, következetesen és pártfogóén segíteni a múlt köldökzsinórjá­nak. elvágásában, a vajúdó jö­vő burkának kibontáséban — szakmai tennivalói derekas el­végzésén túl ez is erkölcsi kö­telessége az állatorvosnak. E küldetés betöltése nem óhaj-e csupán? Többnyire ma még igen, ám az óhaj valósággá erősítéséért van mit tennie és kell is tennie a pártnak; meg­magyarázni célkitűzéseinket, s megnyerni azok valóra váltásá­hoz az állatorvosi kar hatha­tós segítségét. Ezt a célt szolgálja Illés elv­társ beszámolója. A felszaba­dulás előtti agrárviszonyok, a negyvenöt utá-n kialakult fa­lusi helyzet, a szocialista szek­tor megjelenése a mezőgazda­ságban, a birtoksaétaprózódás nálunk, a föld összpontosítása tőlünk keletre és nyugatra, ha­zánk és a világ mezőgazdasá­ga, a mi szövetkezeti mozgal­munk erényei és 'hibái, s pár­tunk agrárpolitikájának fő pontjai — mindezek hosszaibb- rövidebb ismertetése után tá­gul és tisztul a látóhatár. Az előadás segít eligazodni a mai falu osztály- és rétegszerkeze- tének, vonzási központjai­nak szövevényében. Az állatorvosokat foglalkoz­tatja a gondolat: hogyan ala­kul anyagi helyzetük a szocia­lista útra átvezetett mezőgaz­daságban? Erre válaszolva dr. Fazekas Jenő (Barcs) felszóla­lásában elmondja saját tapasz­talatát: az állatorvos megke­resi a magáét a jó szövetke­zetben. Szirmai elvtárs tovább gördíti a gondolatot: «-Senki sem tiltja meg a ^tsz-eknek, hogy a lelkiismeretes állator­vosnak írjanak jóvá munka­egységet«. Az állatorvos tekintélynek számít falun. Régen a paraszt előbb fordult hozzá, mint az emberi betegségek gyógyítójá­hoz. Ma te baj esetén mindjárt hívják az állatorvost. Különle­ges lehetőséget rejt magában az adott lélektani pillanat: se­gít, vagy segített a beteg jó­szágon a doktor. A parasztem­ber jótevőjét látja és tiszteli az állatorvosban, bízik benne, hallgat a szavára. Szóba kerül ilyenkor a gyógykezelést köve­tően — ha nem te az istálló­ban, hanem mond juk a szobá­ban poharazgatás közben — az ország-világ dolga, a falu hol­napja. Ugyan melyik gazdálkodó nem latolgatja manapság: mer­re visz a parasztság útja? Ha esze, szive úgy diktálja, ne szégyellje megmondani és megmagyarázni az állator­vos: a történelmi szükségsze­rűség a falut is a szociali« nus felé irányítja. Ha egyelőre nem történik más, »csupán annyi, hogy a szíves házigazda elkezd gondolkodni ekképpen: »Lehet valami igazság a dologban, mert a doktor úr te ezt mond­ta« — már ez te eredmény. El­várja a parasztember az állat­orvostól its, hogy választ adjon sorskérdésére —ahogy ezt dr. Somogyi Dezső siófoki járási főállatorvos megfogalmazta. Ha se hideg, se meleg ez a fe­lelet, akkor ebből politikai kár ered. Az egyértelműen helyes válasz viszont 'bőven kamatozó erkölcsi érték forrása. Lám, mit akar a párt: tsz- szervezésá kampányba küldi az állatorvosokat — vélhetnék egyesek, idáig jutva a cikk ol­vasásában. Mélységesen téved­nek! Maga Szirmai elvtárs magyarázza: »Nem arról van szó, hogy holnaptól kezdve zá­ros határidőig ennyi és ennyi családot agNáljon- be a tsz-be minden állatorvos. De arra igenis megkérjük őket, hogy munkájuk során ne kitérő vá­laszt adjanak a parasztóknak, ha megkérdik tőlük: egyéni gazdálkodás vagy szövetkezet. Persze, ezt ma attól az állat­orvostól várjuk el, aki már be­látta, hogy a mezőgazdasági nagyüzemé a jövő. Aki még nem lát tisztám ebben a kér­désben, azt baráti módon, ké­zenfogva elvezetjük igazunk megértéséig, s arra törekszünk, hogy minél előbb, minél több állatorvos legyen a szocializ­mus híve, sőt harcosa, és minél kevesebben ingadozzanak. Aki pedig — tájékozatlansága miatt — ma még ellene van a falu szocialista átalakulásának, azt türelmesen meggyőzve igyekszünk megnyerni ügyünk támogatójául...« Igényli ezeket a félreérthe­tetlen, biztonságot adó szava­kat a hallgatóság, hiszen a kö­zömbösséget az óvatosság táp­lálja: hátha ismét bajok adód­nak elő a politikában. A fel­szólalásokból ki is cseng a figyelőmre méltó tanulság: a hibákat az első pillantásra észreveszi az értelmiség, és gyorsan visszavonul. Az ered­ményeknek viszont vitathatat­lan fölénvt kell elérniük ahhoz, hogy az értelmiségi foglalko­zású réteg többsége nyíltan a proletár állam intézkedéseinek igenlőjévé, támogatójává vál­jék. Örök mementóként idézi dr. Váczi Jenő tabi járási fő- állatorvos a múlt helytelen tsz-szervezési módszereinek ál­datlan következményeit: az önkéntesség megsértésével lét­rehozott szövetkezetekben ten­gődött a közös állatállomány, fecsérlődött az állaimtól kapott pénz, elégedetlenkedett a tag­ság. Másak meg az MDP értel­miségi politikája hullámzásá­ban, túlkapásaiban véláik meg- láttatni a bizalmatlanság gyö­kereit. Ám van szavuk a kö-' zelmúlt és a jelen beszédes eredményedről is: a ma szövet­kezeteit a tagság önkéntes aka­rata forrasztja egybe, s az ál­latorvosak — a másfél évvel ezelőtt súlyosan megingottaik is! — nagy bizalmat kaptak a párttól előlegképpen. Kapko­dás nélkül megyünk előre a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével, amely követ­kezetes elvi politikát folytat. Ez a záloga a jövő sikereinek, iezi a biztosítékai az) éntjelmteég ingadozó része megnyerésének, megszilárdításának is. Szakmai tekintetben az él­vonalban haladnak a somogyi állatorvosok — jólesik ezt hallani az FM képviselőjétől, meg a megyei pártbizottság el­ső titkárától ist aki ezért di­cséretben részesíti őket. A baJ ráfi eszmecsere azt célozza, hogy felkeltse figyelmüket az étet társadalmi, politikai kér­dései iránt is. ígéretes megnyilvánulások fültaműi vagyunk. De. Egyed Lajos somogyjádi köréülator- vos ébreszgeti kollégái lelkiis­meretét: »Kötelességünk tudo­mányos előadásokkal hadakoz­ni a babonák ellen«. Dr. Gálos! István Mesztegnyőről így be­szél: »Akit érdekel a nép sor­sa, az felvilágosító szóval is se­gíti a társadalmi haladást«. Dr. Lelkes Ödön szavait idéz­zük: »A párt agrárpolitikai té­ziseit behatóan ismerni — több mint illendőség az állatorvo­sok számára«. Dr. Kovács Kál­mán kastélyosdombói körállat­orvos tömör véleménye: »Tud­tuk, hol lenne a helyünk. Ma örömmel hallottuk, hogy ott számunkra van hely.« És végül dr. Sima Imre megyei főállatorvos szavai: »Hivatali eskünk kötelez bennünket ha­zánk, szeretett népünk szolgá­latára«. A megyei vezetők nem hall­gatnak az egyes állatorvosok politikai, etikai tévedéseiről sem, de nem általánosítanak Nevén nevezik a bajt — s a hibázófehoz emberi közelség­ből intéznek néhány bátorító szót. Kendőzés nélkül meg­mondják, hogy e falun élő ér­telmiségiek politikai közöm­bösségében része van annak is, hagy bizalmat igen, de ilyen segítő útmutatást — mint ezen a tanácskozáson — eddig még nem kaptak a párttól. Kétol­dalú ez a beszélgetés: a párt vezető funkcionáriusai ismer­kednék az állatorvosok mun­kájával, tennivalóival és vi­szont. Ki ne remélhetné jog­gal, hogy — ülés elvtárs sza­vaival élve — »ezután jobban tiszteljük, becsüljük egymás hivatását és hathatósabban se­gítjük egymást«. Katas József. Javul Kaposvár vízellátása Három kutat fúrnak a Császár-réten, melyek percenként 400 liter vizet adnak. Kovács Bálint fúrómester és brigádja minta közbea»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents