Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-08 / 107. szám

P *> r ■ UTTORO HÍRADÓ-fáűumd-­--------=-f’< » 1 A megyei úttörő elnökség dicséretét és köszönetét fejezi ki 'Békét »Mé kAA minden úttör övezetének. csapatvezetőnek a május 1-i felvo­nulási ünnepély sikeres előkészítéséért, Lebonyolításáért. Külön köszönetünket, elismerésünket tolmácsoljuk Kaposvár összes csapatvezetőjének, rajvezetőjének, az Úttörőhöz veze­tőinek, akik sok-sok szeretettel, lelkesedéssel készítették fel a pajtásokat a május 1-i ünnepségre, s ennek köszönhető, hogy a város ünnepi felvonulásának egyik legszebb része volt az úttörők színpompás csapata.- tm rrrr, Czák Jánosné m. titkár. Szovjet és magyar úttörők találkozása Tabon Nagy nap volt szombaton az általános iskolában. Falunktól nem messze élő szovjet úttö­rők fogadására készülődtek úttörőcsapataink. Délután fél 4 órakor végre megláttuk vár­va várt vendégeinket. Nagy szeretettel fogadtuk őket. Úttörőcsapataink műsort ad­tak, mely nagyrészt orosz nyelvű volt. A pajtások jól érezték magukat. Csapatunk dégeink, s mi nagyon örültünk ennek. Beszélgettünk éppen, ahogy tudtunk, de a legfonto­sabbat, a barátságot, nem kel­lett szavakba halmozni, lát­szott a pajta >k tekintetéből. Minket éppúgy, mint őket is érdekelt egymás sorsa, élete és tanulása. A késő esti órákba nyúló találkozó végén megköszönték a meleg fogadtatást, és jó be­A VILÁGNAK Mi békét akarunk és békében élni, Boldog, szép Jövőről szép álmokat szőni. Egy az akaratunk, hogy békénket védjük. Ne legyen háború, mindnyájan ezt kérjük. Ha mindenki összefog, aki békét akar, Akkor biztos győzünk, s miénk a diadal. A testvér népekkel szorítsunk hát kezet, S a háború ellen lobogjon gyűlölet. KOLICS PÁD, őrsvezető, Bolhó Fr*V*YV »TTTTTTTYTTTTTTZTTTTTTT Fogjatok össze, elvtársak! A fasiszták már a város­ban voltak, amikor el­rejtettem apám és idősebb bátyám fényképét. Ök a Vörös Hadseregben harcoltak. Csa- lovszkája Ljusza szavát adta: könyörtelenül fog harcolni az ellenség ellen. Nemsokára Csa- louszkájáék lakása titkos talál­kozója lett a partizánoknak. Azután Ljusza beszélt mamá­jával, és elment az erdőbe. A 17 éves komszomolka partizán felderítő lett Dzerzsinszkij Ée- liksza csoportjában. Ez időtől fogva Boriszov utcáin gyakran láthatták a sovány falusi kis­lányt. így teljesítette Ljusza a nehéz feladatokat. Megfigyel­te a német intézmények mun­káját, kapcsolatot szerzett a partizánok számára. Nem gondolta Ljusza, hogy az ő tette zavarja a fasisztá­kat. Fejéért a németek ötezer márkát ígértek. De Ljusza ez­után is bejárt a városba, és csaknem a fasiszták szeme előtt végezte el feladatait. Egyszer megjelent az áruló Grisko munkahelyén, az útle­vél-hivatalban, és nyugodtan kijelentette: — Eljöttem hozzátok a par­tizánok törzsloarától tiszta, ki­töltetlen útlevelekért. Minámi partizán, a felderítő osztag vezetője társaival fel­robbantott két német katonai szerelvényt. ■ Ljusza feladatul kapta, men­jen el Boriszov városba, és fogja el Berke német kémel­hárító őrnagyot, ö azonban nem tudott elmenni a város­ban külön megrendezett es­télyre, ahova Berke őrnagyot Grisko elsápadt, felugrott és meghívták. Nem akart tán­felkiáltott: — Mit mondtál? Te undok kislány. — Én partizán felderítő vto­colni a fasisztákkal. Mikor Ljusza másnap a vá­rosba ment, valaki elárulta őt a németeknek, és elfogták. gyök — ismételte nyugodtan i Mikor a kísérő katona nem fi- Ljusza —, és eljöttem hozzá- * gyeit oda, odakiáltotta a lako­tok útlevelekért. I soknak: minden pajtása elővette orosz nyomással búcsúzták el tő­tudását, mert a szovjet paj­tások nem tudtak magyarul. A műsor után megkezdődött az ismerkedés, jelvény- és n y akkend őcsere. Tánc közben szintén jól érezték magukat kedves ven­lünk. Reméljük, és biztosan tud­Marika győzelme Marikának hívják, szép szó­juk, hogy ez a kis úttörő talál- ( mű, hamvas arcú, félénk kis kozó elmélyítette barátságun- madár, mint a többi sok-sok kát. társa. Hol esett így, nem is '■ Takács Sándor olyan fontos, de igaz vo.t, a úttörő, Tab napokban történt. R^«%próhat tett eh a kfhettei jují******* Újjászervezett úttörőcsapatunk­nak két fiú- és két leányőrse van. A lányok őrsei a Hattyú és a Tulipán, a fiúké a Szarvas és a Párduc. Én a Tulipán őrsben va­gyok, mint őrsi krónikás. Pár nappal ezelőtt voltunk az első portyán. Falunk egyik leg­szebb része volt az akadályver­seny főállomása. Riadólánccal ér­tesítettük egymást a gyülekezés helyéről és időpontjáról. Két órára mindenki pontosan megérkezett az iskolához. Először a Tulipán őrs indult el. Csendesen, az űt- jeleket figyelmesen nézegetve ha­ladtunk. Az úton jelzett levelet hamar megtaláltuk. A partoldal­ban volt egy elhagyott fecskefé­szekben. A kérdésre megírtuk a feleletet, majd továbbmentünk. Odaértünk az első állomásra, ahol a csapatvezető pajtás volt az állom ás vezető. Kikérdezte tő­lünk a kar-, út- és sípjeleket. Mindenből jól vizsgáztunk, ezért 6 pontot kaptunk. örömmel, de azért halkan, fegyelmezetten men­tünk tovább. Útközben feljegyez­tük az ütjeleket, az elrejtett le­velet is megtaláltuk. Megérkeztünk a 2. állomásra., ahol a Párducok őrsvezetője volt az állomás vezető. Itt a csomózást mutattuk be. A 3. állomáson, azaz a célnál a tanító néni várt ben­nünket. Az őrsvezető jelentése után a rangjelzéseket kérdezte tőlünk. Azután megkerestük tá­borhelyünket. A nyugati domb csúcsára telepedtünk. Előszedtük a burgonyát, kolbászt, sőt, papri­kát, hagymát, gallyat gyűjtöttünk, megástuk a tűzhelyet, vagyis min­den előkészületet megtettünk a paprikás krumpli elkészítésére. Közben megérkezett a többi őrs is. A Hattyúk egy terebélyes fa alá telepedtek, a Párducok a domb oldalára, a Szarvasok pe­dig a kis akácligetbe. Nemsokára Kellemes tavaszi délután volt. Örsi gyűlések folytak, együtt hajnc’úroztunk, tanul­tunk, daloltunk boldogan a friss májusi illatban. vidám núiaszó, kacagás töuöite be Hazafelé igyekszünk, csak a domboldalt, a kis erdő hahó- a boltba nezek még be. Marika zástól visszhangzott, a lányok,; is odatart, megyünk kéz a kéz- sSk? a csábításnak’ iboIyát ben, mint két jóbarát. Ő is, én Minden »teiepedésnéi« sürögtek- bevásárolok, rendben kifi- forogtak a pajtások, a tűz fölött zetjük a számlát, és indulunk Totyogott a paprikás krumpli, rán­totta, tea. A fiúk szalonnát sütöt­tek. Sokan voltak kíváncsiak, va­jon melyik őrs lesz az első? A nap lefelé íveit a pályán, mire mindenki elkészítette az előírt ételt. Letelepedtünk a virágoktól tarka gyepre, és enni kezdtünk. Mindegyikünknek ízlett a paprikás krumpli, még a csapatvezető paj­tásnak is, aki a főkóstoló szere­pét töltötte be. Kis pihenő után a völgybe mentünk le, ahol a csa­patvezető pajtás kihirdette az aka­dályverseny eredményét. Első a Szarvas őrs. második a Tulipán őrs, harmadik a Párduc, negyedik a Hattyú őrs. Bár a Hattyúk utol­sók lettek, az uzsonna nekik si­került a legjobban. Rántottájuk és citrommal ízesített teájuk nagyon finom volt. A nap elérte a dombok peremét. Sorakoztunk, . majd felkapaszkod­tunk a keskeny úton. Még egj'szer gyönyörködtünk a lenyugvó nap­ban, majd nótaszóval indultunk hazafelé. Mind annyiunk vélemé­nye: jól sikerült a részpróba. ANDERS EDIT VIII. o. t., Kötcse A »-HÁBORÚ ÉS BÉKE A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunió 105 500 dol­lárért megvásárolta a Tolsz­toj regényéből készült »-Hábo­rú és béke« című olasz-ameri­kai koprodakciós film előadá­si jogát. kifelé. Néhány métert hala­dunk csak, Marika hamiská­san meghúzza a kabátom szé­lét. Látom, mondani akar va­lamit. — Tanító bácsi, én most jól jártam! A boltos bácsi elfelej­tette felszámítani a Kossuth- edgarettát, igaz, sok mindent vettem. így most három fo­rintom lett cukorra, s még kun_ cog is egy kicsit hozzá. — Csakhogy ez lopás, Mari­ka — döbbenek meg az okos­kodáson. — Hogyan volna ez lopás, a bácsi adta vissza, én nem vet­tem el egy fillért sem, éppen olyan, mintha találtam volna. Hirtelen jött az egész, pilla­natig szótlanul lépegetünk. — Marikám, gondolkodjál csak. Édesanyád sokat utazik. Egyszer a pénztárcájából ki­veszi a menetjegyét, a tárcát még maga , mellé teszi. Benne van a te cipőcskéd, a testvér­kéd ingecsfcéjének az ára. Szomszédjával beszélget, és elfeledkezik róla. És Kapos­váron leszáll. Egyik útitánsa észreveszi az ott felejtett tár­cát és zsebreteszi. Pedig köny- nyen utolérhetné még édes­C7& eregauzontf éi a medve — Mardoni népmese — Az erdő mellett élt egy öregember s egy öregasszony. Az öreg­ember csendes volt, szorgalmasan dolgo­zott, de az öregasz- szony kötekedő és haragos természetű. Egész nap vágta a fát az öreg az erdő­ben, kötötte a sok­sok nyírfaseprűt. Es­te fáradtan jött haza, s mindjárt lefeküdt aludni. Az öregasz- szony nappal kialud­ta magát, s nem volt álmos. Nos, hát el­kezdte piszkálni az öreget. — Kelj fel, te nap­lopó, ébredj fel! Te csak horkolsz, de ez asszonnyal sohasem beszélgetsz, A medve is kevesebbet alszik, mint te. De hogyha az öreg a szemrehá­nyásoktól sem ébredt fel, vett az öregasz- szony egy vödör vi­zet, s az alvó öreg fe­jére öntötte. így történt, hogy a goromba asszony nem engedte egész héten át aludni. Sze­gény öregember azért csak elment az erdő­be, de a fejsze reme­gett a kezében, nem volt ereje dolgozni. Leült egy tuskóra, és sírva fakadt. Hirtelen a bokor mögül kijött egy nagy medve. — Hát te miért sírsz, öreg? — Nem hagy alud­ni az asszony, s nap­lopónak szidalmaz. — Na, mutasd ne­ttem, merre van a kunyhód. Majd meg­tanítom az öregasz- szonyt, eszéhez térí­tem én. Az öregasszony nem volt otthon: el­ment a szomszédba panaszkodni férjére, hogy heveset dolgo­zik. A medve lefeküdt az ágyba, betakaró­zott, az apó pedig el­bújt a pitvarba. Visszajött az asz- szony és meglátta, hogy valaki alszik az ágyban. — Majd mindjárt felkeltem! Felkapta a vödröt tele vízzel, és leön­tötte a medvét. A medve felugrott, és elbőgte magát. — Te, engem mersz locsolni? A medve rohan, üldözi az asszonyt, s ö teli torokból kia­bál, — Férjecském, drá­ga! Hol vagy? Ments meg! Az öreg kiszaladt a pitvarból, de a medve elfutott az er­dőbe. Ettől a perctől fogva megváltozott az öregasszony, már nem tett szemrehá­nyást ok nőikül az apónak. Rendben és összhangban kezdtek élni ezután. Oroszból fordította: Kovács Pák anyádat. Lopás-e ez Marika? — Igen, ez már lopás! — és bosszúsan a vasút felé pillant. — Azért, mert titeket ért kár? Csak azért? Nem tiszta a fejed, Marika, még nem tisz­ta. És gondolj arra is, hogy a nyakadon még ott díszük a vörös nyakkendő! Marika megáll, elmereng, merőn néz maga elé, gondol­kodik komolyan, mélyen. Las­sacskán megfordul, még le­hajtott fejjel ballag visszafelé a bolthoz. Visszakísérem, meg­szorítom Ideges kis kezét, bá­torítom. A boltajtó küszöbére lép, fejét lassan felemeli, sze­me már felszabadultan tekint rám. Néz, a szememet (keresi, az biztatva Tnt vissza, elmoso­lyodik, s most már felemelt fejjel, büszke tekintettel és határozott mozdulattal le­nyomja a kilincset. Győztél, Marikám! _____ Nagy Károly O rosz est Újdelhiben A közelmúltban folyt le In­dia fővárosának egyetemén a hagyományos orosz est. Ezt évenként megrendezik az orosz nyelvi tanszék hallgatói. A diákok részleteket olvastak fel orosz írók műveiből. Fordította: Egerszegi Edit, Hámán Kató Iskola. — Hogy mertél idejönni? Én téged azonnal letartóztat­lak, és elküldelek a Gestapo- hoz. — Csendesebben, te áruló! Merjed csuk, hiszen én téged ma megölhetlek. Hallottad7 Add hát! — mondta parancso­lóan Ljusza. Q risko engedelmeskedett. — Ha engem letartóz­— Elvtársak, adjátok át a brigádba »Kol ja bácsinak«, hogy elfogtak engem a provo­kátorok. A hazáért becsülettel meghalok! A katona megverte Ljuszát, de ő tovább kiáltott most már a németeknek. — Reszkessetek, férgek! Jön a Vörös Hadsereg és megsem­misít benneteket, mind egy tatnak — fűzte hozzá Ljusza szálig. Éljen a Komszomól! —, akkor azt mondom, hogy' -j 943 novemberében, az ti régóta elláttatok üres útleve-1 • Októberi Forradalom lekkel. — Grisko megdermedt évfordulójakor Ljuszát agyon­lőtték. Az utolsó percben, fci­a félelemtől, majd rátért beszélgetésre. — Mennyi kell neked? ■ kérdezte. — Kétszáz. — Ezt hamar észreveszik németek — mondta Grisko. végzése előtt mondta Ujusza: — Fogjatok össze, elvtársak! A haza bosszút áll értünk. A szovjet nép bosszút állt hűséges leányaiért. A némete­ket régen kiűzték földünkről. Ljusza megegyezett há.t 75 Boriszov lakossága nagyrab e- darabban, amit át is vett, de esitli ^ ifjú partizánlány em- mondta, hogy visszajön majd lékszobrát, aki életét adta a még néhányért. !l haza becsületéért! Ljusza zsákmányával az, v. Vlagyimiréi,, üres útlevelekkel a felderítő j partizánokhoz ment, akik. sza-. A Pionyersríkaja Pravdából badon járkáltak Boriszov, fordította: Kónyi Éva, Hámán Minszk és Szmolevicsej utcáin. 1 Kató Ált. Iskola VlII/a. Köszönet érte A csckonyavisontai úttörő-1 lönböző szervezetek (igépáüo- csapatnál jól működik a szer- más, munkásőrség, föidmúves- vezőtestület. Ez megmutatko- [ szövetkezet, tsz, tanács stb.), zik a segítségnyújtásban, az anyagi támogatásban is. A földművesszövetkezet egy őrsöt patronál. Már vett 12 sátrat, egy dobot és egy kür­töt. Az őrs viszonzásul magáé­nak tekinti a szövetkezetnél a kulturális munkát. Milyen szép lenne, ha máshol is így cselekednének! Majdnem minden faluban vannak (kü-, egyik szervezet az együk, a má­sik szervezet a másik őrsöt patronálhatná. Nálunk mér nemcsak kezdeményezésről van szó. Nagyon jólesik ne­künk, hogy akik máskor ali g törődtek az úttörő szervezettel, most szívügyüknek tekintik segítésünket. Nagy Gyula tanító, Csökön y avisonta Petőfi egyik verséből idézünk, melyben az édesanyja iránti sze- retetről ír: folytatólagosan vízszin­FEJTSD MEQ! tes 1, függőleges 1. Beküldendő e két verssor. 1 2 |. 4 |S 6 7 8 Ts~ 9 1U jil 12 j 15 14 :::::: r 16 !SÍÍ17 18 1 niit íf8?! 19 | UHHÍ20 fel 21 Ili!22 |23 28 ::kk| 25 !!»:! 26 ÜT fel fel 31 32 33 :::::: :::::: :gHí :b:í: 34 35 36 39 ül37 Ili 38 ill *0 I fel 1 Ilii42 Hl43 1 Iliiül Is»: 44 | 45 46 «üli47 48 49 Ilii50 51 mnii ni52 nr 1 ii54 ii ii! SS S6 Iíssík fe 57 58 Ü 11159 60 m 61 62 63 64 ül65 66 1 sz*|> 1 1 Vízszintes: 14. Terror. 15. Péksüh- temény, névelővel. 16. Határozó- rag. 17. Üt. 19. Jutalom. 20. Kötő­szó. 21. Vissza: határozószó. 22. A fának van. 24. Lányom férje. 25. Biztató szó. 27. Vaddisznófog. 30. Hasznos háziállat. 31. Autóbusz márka. 34. Ellop. 37. összezavart. 38. Kerti szerszám, névelővel. 39. Belül üres vezeték. (Az első koc­kában kettősbelűt) 41. Ilyen film is van. 43. A beszéd legkisebb ér­telmes egysége. 44. Indulatszó. 45. Folyó Németországban. 47. Főzelék. 50. Bolgár pénzegység. 53. Fém. 53. Sír ikerszava. 57. Kar betűi kever­ve. 59. Vissza: időmérő. 61. Azo­nos magánhangzók. 62. Termények, helye. 65. termékek értékesítési Becéző megszólítás. Függőleges: 2. Akták. 3. Azo­nos magánhangzók. 4. NSV. 5. Szám. 6. Végtag. 7. Ilyen unoka is van. 8. Kicsinyítő képző. 9. AZD. 10. Főzéshez szükséges. 11. Egész­séges Ital. 12. Emel fele. 13. Visz- sza: Megjelenik. 18. Fekvőhelye. 22. A fa része. 23. Azonos magán­hangzók. 26. Biot, más szóval. 27. Szárít. 28. Villamos melegítő. 29. Tetőt szerkeszt. 32. Félig akar. 38. Búslt közepe. 35. Hőemelkedés. 38. Ételeink legfontosabb ízesítője. 40. Állatok lakóhelye. 42. A legkemé­nyebb vas. 44. Véd. 46. Igekötő. 48. Vérvezeték, ék. hib. 49, tű. 51. Igekötő. 52. Vég nélkül érint! 54. Vissza: község Bács- Kiskún megyében. 56. Az irodalmi művek szerzője. 57. Becézett édes­apa. 58. Növény része (utolsó koc­kában kettősbetű!). 59. Kezdet nél­küli karó. 60. Orosz névmás, ki­ejtve (visszafelé). 61. Azonos ma­gánhangzók. 63. Megelégel. 64. CE. 65. Vissza: Nagy növény. 66. YL. Betűrejtvénye h rejtvényeink helyes Legutóbbi megfejtése: Keresztrejtvény: Május elseje a világ dolgozóinak nagy ünnepe. Betűre jtvény ek: Négyszemközt, Leopárd, Párat­lan siker. A sok helyes megfejtő közül könyvjutalmat nyertek: Balogh Piroska Kaposvár, Kis- pál Ilonka Magyaregres, Bóna Jó­zsef Gálosfa, Fekete Tamás Tab, Horváth János Kaposvár, Borbély Kettősbe- Zsuzsa Somogyjád.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents