Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-30 / 126. szám
Korsmii csecsemé Kórház A kasseli gyermekkórházban >a valamelyik szobában egy secsemő sírni kezd, hangját elveszi a mikrofon, és az ápo- >nő szobájában abban a pillanatban kigyullad a megfelelő /imú lámpa. A lámpát csak ab- 61 a szobából lehet leoltani, .hol a gyermek sírt. A gyer- nekágyakban nedvességmérők mutatják, hogy tisztába kell-e tenni a kicsit vagy sem. Szülőknek gyermekekről Gyermekeink művelt magatartásáért A múlt héten a szövetkezeti boltban vásároltam, amikor csengő gyermekhamg ütötte meg a fülemet: »Manci néni, kérek szépen két deka élesztőt és egy mosószappant!« — A hang ismerősen csengett, majd felismertem tulajdonosát is a tömegben. Nem csalódtam: egyik tanulóm volt. Most •tovább figyeltem. A kért élesztőt és szappant átvétele után megköszönte, majd hangos -jó napot kívánok" köszönéssel távozott. Jól ismerem a tanuló szüleit is. Édesapja egyszerű paraszt- ember. Még nem sikerült meg előznöm őt a köszönésben. Talán apróság az egész, és mégis mennyi figyelmesség, tisztelet, udvariasság bontakozik ki az előbb leírtakból. Hány és hány gyermek még az iskolás korban sem ismeri a »kérem szépen, köszönöm szélien" szavakat — igaz, találkoztam mór ilyen felnőttel is! Az udvariasság, a tapintatos és figyelmes magatartás környezetünk iránt, a nők, az idősebbek, a szülők tisztelete — a műveltség jellemzője, mely szerves kapcsolatban áll minden ember személyisége iránt tanúsított tisztelettel. A művelt magatartás ismerete nem születik velünk Erre nevelni kell már egészen kicsi kortól kezdve a családiban. Udvariasságra nevel az édesanya már akkor is, amikor a tipegő gyermeke által átadott tárgyakat megköszöni gyermekének. A »köszönöm szépen« és a »kérem szépen« szavak csak a szülők példaadása révén válnak már kicsi korban készségekké. Az ember kultúráltsá- g.ára rendszerint a külső jelekből ítélnek. A művelt magatartás szolgásad azonban mindenekelőtt belső tartalmat: szépséget, tisztaságot, beszélgetést, nyilvános helyeken való viselkedni tudást kell, hogy kifejezzenek. A nevelőmunkánknak az iskolával karöltve az ilyen készségek kialakítására kell törekednie. A minap atlétikai versenyre utaztunk autóbusszal, egy faluban idősebb nénilkék szálltak feL Jóleső, meleg érzés hatott át, amikor a közelebb ülő néhány tanulóm szinte egyszerre állt fel, hogy helyét átadja. ■Örültem, hogy osztályfőnöki óráim legalább ennyi eredménnyel jártaik. Neveljük gyermekeinket nap mint nap a »jó ízlésre«, fejlesszük esztétikai érzéküket. Szód a virág a lakásban, rend ás tisztaság az osztályban, szép a hófehér inggallér a munkaköpenyen, szép a reg- gelenkót tisztított cipő, ruha, és különösen szép, ha •mindezt gyermekünk szükségletnek érzi, s maga készíti el. A külsőnek nagy jelentősége van az ember életében. Nehéz elképzelni, hogy piszkos, rendetlen ember vigyázna cselekedeteire. Amikor gyermekeinkbe neveljük az előnyös szokásokat és készséget, ugyanákltor gondoskodni kell, hogy irtsuk a rosszakat. Ilyen rossz készségek: a durvaság, faragatlanság, hanyagság, más emberek lenézése, a csúnya modor, korai dohányzás, italozás. Ahol a családban az állandó veszekedések, durva szidalmazások napirenden vannak, ha a családban a műveletlen- sóg uralkodik, a gyermekben csak az említett rossz készségek ibastakozhataalk ki. Ahol az apa italos fejjel a gyermeke előtt bántalmazza, szidalmazza az édesanyát, ott nem lehet a nő, a szülők iránti tiszteletről beszélni. Egyes családokban a dohányzásra maga az apa szoktatja rá gyermekét. A cigaret- tázást rendszerint tréfából kezdik, s mivel a gyermeknek természetes utánzó kedve van, »szívesen csinálja« azt, amit a felnőttek. A dohányzással is szeretné bizonyítani, hogy nem gyerek már: komoly ember. A szülők csak akkor ébrednek rá a tréfa »sikerére«, amikor egy doboz helyett már kettőt kell megvenni (egyet a »felnőtt gyermeknek« is). A káros készségek kiküszöbölése nehéz feladat. Sokkal •könnyebb a gyermeket normálisan nevelni, mint átnevelni. Ne feledjük el, hogy a gyermekek magatartása rendszerint apróságokból alakul ki. A művelt magatartásra nevelés kérdéseit egyszerre nem oldhatjuk meg teljes mértékben. A család és az iskola állhatatos, mindenben következetes együttes nevelőmunkájára van szükség. — Uj művelődési otthont építenek Rinyabesenyőn a községfejlesztési alap 160 ezer forintjából. A munkához a lakosság 65 ezer forint értékű társadalmi munkával is hozzájárul. A LÓFAROK-FRIZURA EREDETE A lófarok-frizura grönlandi eredetű. Az Eszaki-sark e nagy szigetén hosszú ideig a nők nemzeti hajviselete volt, ám őshazájában épp akkor kezdett kimenni a divatból, amikor elindult világhódító útjára. így aztán az a fura helyzet adódott, hogy a lófarok-frizura feltalálói, a grönlandi nők hátat fordítottak divatkedvencüknek, az európai, amerikai s más földrészben leányok és asszonyok pedig sörény-nagyságúra növesztették hajukat és lófark-utánzattá alakították. Még egy titokról lerántjuk a leplet. Ugyan miért vált népszerűtlenné Grönlandon a lófarokviselet? Egyszerűen azért, mert a grönlandi nők szörnyű mód kopaszodni kezdtek, azaz a homlok feletti részen kihullott a hajuk, mégpedig azért, mert a hátrafeszített s a lófarok formába kényszerűen haj gyökerei meglazultak. Valószínű, hogy Európában és másutt csak addig tart a lófarok- frizura divatdicsősége, amíg a nők észre nem veszik, hogy homlokuk mind több bölcsességet árul el, azaz vészesen ritkulni kezd juk. haAz idei csehszlovák divaf | Takarékos család f Kívülállók nem is sejtik, milyen sok érdekes, tanulső- t gos eset zajlik le a takarékpénztárban. Elbeszélésbe is beille- t ne például annak a takarékos családnak a története, amelyet tulajdonképpen a kisunoka vezetett rá a takarékosságra... ÍDe ne vágjunk elébe a történetnek... í Az egyik reggel iskolás lányka állított be a takarék - • pénztárba. Bátortalanul kérdezte a betétszámfejtoktől, hogy ő »is válthatna-e betétkönyvet? ■ ► — Hogyne válthatnál — válaszolták —, de miért nem 1 veszel inkább a pénzedért az iskolában takarékbélyeget? ► — Gyűjtök takarékbélyeget is kirándulásra — mondta a kislány pirulva —, de arról az egész család tud, én pedig a » nagymamát szeretném meglepni, s ezért a pénzem egy részét itt szeretném összegyűjteni, í Teljesítették a kislány kívánságát, aki boldogan ment el betétkönyvével, hogy azután hétről hétre újból eljöjjön, és í néhány forinttal gyarapítsa vagyonkáját. » Jó néhány hónap múlva egy napon idős asszony állt t meg a számfejtők előtt, és betétkönyvet nyújtott át. Mind- “ járt megismerték, hogy a kislány betétkönyve. í — Jó ez a betétkönyv? — kérdezte a néni egy kicsit bizonytalankodva, szégyenlősen. Sí Természetesen. Kifizessük? t — Szó sem lehet róla — mondta az asszony —, a kis1 * unokámtól kaptam születésnapomra. Nagyon meghatott, és boldoggá tett vele. Ha ő ilyen takarékos volt, és lemondott kedvteléseiről, hogy nekem örömet okozzon, akkor most már nekem is követni kell a példáját. Attól kezdve a nagymama rakosgatott mindig a betéthez. r Azt is elárulta, hogy ő meg unokája részére gyűjt, egy kis » kerékpárt akar neki vásárolni. A kis unoka példája elterjedt a családban. Eljött a® mosógépre, amika első szempontja a kényelmes, i ják. Egyaránt érvényesül » könnyed szabás. A tweedből szák és bő vonal. A derék- ► s más hasonló szövésű anya- rész mindkét fajtánál elöl ► anyuka is betétkönyvet váltani, hogy gokból készült félbő vagy kisebb, hátul mélyülő, nagy ; meg fényképezőgépre gyűjtsön. A nagyobb testvérek is mind szabad esésű, bő köpenyekhez j kivágással készül. A szűk dél- ► betétkönyvet váltottak, és takarékoskodnl kezdtek valami- is a könyök felé bővülő és utáni ruhákhoz egyenes szabd- {iyen célra. A történethez tartozik még, hogy a kislánynak manzsettába szűkülő ragián-, 'sú kabátkát, kis köpenyt, ima r ér újra van »titkos« betétkönyve, s megint gyűjtöget kimonó- vagy bevarrt ujj és saját vagy idegen anyagból készült szélesebb öv a divat. A ruháknál is, amelyek sima és mintás, különböző shantung hatású, csikós stb. gyapjúszövetből készülnek, érvényesül mindkét vonal; hozzá saját anyagból vagy bőrből készült széles övét, szoros háromnegyedes ujjakat viselnek. vagy hétnyolcados paletót hordanak. de most már az egész családjával együtt. ^AAAAAAAAAAiAAAAAAAAAAAAAiAAlAAAAAAAAAAAAAáAAAAAááAAAAAAAÁAáAi Szabásminta-szolgálatot vezetett be a posta hírlaposztálya A divatos öltözködésről már sokat hallhattunk. Sokan haj- A nyári divat az ún. ingsza- I lantosak is arra, hogy a divabású, szalaggal vagy övvel összehúzott, esetleg öv nélküli ruha, enyhén szűkülő szoknyával, vagy mintás köpeny. Több részes szoknyából, egyenes kabátból állnak a nyári kiskosztümök, és ismét divatos a csikós, klasszikus kosztüm. őszre sima ruhát, vagy szűk szoknyából és hétnyolcados piramisszerűen szélesedő paletóból áUó kompiét ajánlanak a di vatkreátoroft, csuklóhoz simuló, széles ujjal, fekvő gallérral, félbő kötött kabátkával. A délutáni ruhákat brokátból, taftból, csipkéből, szilin- ből és selyemanyagokból varrABLAKFÜGGŐXY Az ablakok függönyözése ma már egészen más elvek szerint történik, mint azelőtt. A régi, szerény méretű ablakot úgy beöltöztették, hogy alig maradt belőle valami. A szép formájú ablakra alig kell tulajdonképpen függöny, de több szempontból mégis szükséges. Két egyszerű szerepet tölt be: esténként elsötétít és a legtöbbnyire nem szép ablaknyílást bizonyos mértékig »felöltözteti«. A beömlő éles világosság és az ablakot körülvevő íalrészek ellentétét egyenlítjük ki a könnyű, áttetsző anyaggal. Az ablakfüggöny két, vagy ha szükséges több egyszerűen varrott, fodrozott vagy rojtozott függélyes szárnyból áll. A szokásból itt felejtátt felső drapériának legtöbbnyire semmi célja, értelme. Az emberi szervezetnek minél több tiszta levegőre, napfényre van szüksége, a jól szellőztethető, sok fényt beengedő, sokszor egész szobafalat betöltő ablak tehát megfelel az egészséges élet követelményeinek. tot nőies hóbortnak vagy talán finomabb meghatározással »szeszély«-nek minősítsék. Ez talán azért von, mert míg a férfidivat lassabban változik, a női divat álomszámyakon repül. A női divat egyik napról a másikra produkálhat újat, s csak az a kérdés, hogy a változó formák sokféleségéből kiválasszuk az alakunknak legmegfelelőbbet. A divat gyors változása azonban egyetlen ponton mindenkit érint — legyen sovány vagy telt, magas vagy alacsony — ez a pénztárca. Ennek ellenére a nők széí>en és divatosan akarnak öltözni, s leleményességük nem ismer határt. A szűkre szabott »pénzügyi kereteket« ötletességgel pótolják. Sokan varrótanfolyamokon vagy barátnőik segítségével amatőr-varrónőknek csapnak fel. E tekintetben azonban igen komoly gondot jelent a textilanyagok kiszabása, mert az ollóval elkövetett hibák helyrehozhatatlan kárt jelenthetnek. Örömmel hallottuk, hogy a posta hírlapszolgálata — amely a divatlapokat is terjeszti — szabásminta-szolgálatot vezet be. A postahivatalok hírlap- osztályán a legújabb divatfor- mák alapján az átlagos méretre készült szabásminták beszerezhetők. Ha valaki saját méretére kívánna szabásmintát rendelni, annak sincs akadálya, mert ugyanott a legújabb divatlapokból kiválasztott modell és megadott testméreteik alapján megrendelt szabásmintákat a posta utánvéttel megküldi a megrendelőknek. Az amatőr-varrónők már nyugodtan elkészíthetik otthon is ruháikat! Ha a most bevezetett szabásminta-szolgálat ked- veltté válik, akkor szélesebb körben is kiterjesztik, s a szabásmintákat meg lehet majd rendélni a kisebb helységek postahivatalaiban, valamint a textil anyagokat árusító üzletekben is. Üdítő nyári ételek gyorsan kiegéBár nincs túl közel a nyár, ezúttal mégis elkészülő üdítő ételt, az ebédek, vacsorák gyors szitáit »tálaljuk«. A téli étlapnak a kiadós sütemények feleltek meg, nyáron azonban a könnyű, üdítő, vitamindús ételeket kívánjuk. íme, néhány gyorsan elkészíthető üdítő étel, melyeket a háziasszonyok a gyümölcséréskor jól tudnak hasznosítani. Barack-krém 2 tojáskanál cukrot Negyed liter tejbe sárgáját, 1 tojást, 1 lisztet és 2 kiskanál habarunk. A keveréket forró vízbe állítjuk, és sűrűsödésig keverjük (forrnia nem szabad). Ha a krém kihűlt, szitán átnyomott, érett barackot keverünk hozzá. A krémet kis tálakban hűvös IjToI volt, hol nem volt, élt ■Í-L egyszer egy ember, akinek a fia hét világ lustája volt. Reggeltől késő estig dolgozott az ember a mezőn, míg a fia otthon a legyeket csapdo&ta a térdén. Arról fogalma se volt, hogy az emberek dolgoznak: ivott, evett, amit eléje tettek, ha adtak ruhát, felvette, szórta apja pénzét az ablakon, szóval nagy lábon élt. Egyszer aztán az apa is megunta fia dologtalan életét. Elhatározta, hogy munkára szoktatja, takarékos embert farag belőle. Átvitte a fiút a szomszéd faluba, s egy aranyért elszegődtette egész évre. Hét világ lustájának nem akaródzott munkába állni, azonban kibújni mégsem tudott a dolog alól. A gazda kiszimatolta, hogy nem szegény szülök gyermeke. »Miért dolgoztatnám a legényt, mint a többi bérest? — morfondírozott. — Az apja se azért hozhatta ide, s ha a fia megerőlteti magát, a végén még megharagszik.-« Nem is fogta hát munkára, hanem etette, itatta, szép ruhában járatta a léhűtőt. Kitelt az éve, a gazda az egyezség szerint kiadta az aranyát, s hazaküldte. — No, dolgoztál, fiam? — érdeklődik az apa. — Dolgoztam. — Megkaptad a béred? — Men. — Add ide! A fiú odaadta az aranyat. VEREJTÉKEN SZERZETT ARANYAK (Kabard népmese) Az apa meg beledobta a folyóba. A fiú cseppet se csodálkozott ezen, hisz mivel nem dolgozott meg érte, értékét sem ismerte. — Hát látom, hogy egy évi munka kevés volt, dolgozz még egy évet. A zzal elvitte egy másik aulba, másik gazdához. Megegytztek abban, hogy a fiú egy évet szolgál, s egy aranyat kap fizetségnek. Gyanút fogott azonban ez a gazda is. »Lehet, csak azért hozta ide az apja ezt a legényt, hogy kifürkéssze a gazdaságomat. Ha nagyon dolgoztatom, azt találja mondani, hogy nálam rossz dolguk van a béreseknek/« Nem fogta hát munkára, mondván, ha nem akarsz, ne dolgozz. Etette, itatta, szép ruhában járatta a lustát. Amikor letelt az éve, odaadta az aranyát és hazaküldte. — Dolgoztál, fiam? — kérdezte az apja. — Dolgoztam. — Megkaptad a béred’’ — Meg. — No, akkor csak «/• •'« le> A fiú átadta apjának n? aranyat. Az újra fogta, és a folyóba dobta. A fiú most se kérdezte meg, miért tette, rá se hederített cselekedetére. Bántotta az apát, hogy csak nem akar a fia javulni, ahogy szerette volna, fiút. Tfarmadik évben egy igen távoli aulba vitte a — Amint látom, nem vagy valami gazdag — mondta az apa a gazdának —, így bért nem kérek, csak azt, hogy nálad dolgozhasson a fiam.. Sejtette a gazda, miért hozta hozzá az apa a legényt, hát az első perctől fogva keményen dolgoztatta, pihenőt se adott, enni is csak napszállta után ehetett. így ment el nap nap után. A gazda már pirkadatkor talpon volt, a lustát se hagyta aludni. Nem lazsálhatott az oldalán, megkívánta, hogy úgy dolgozzon, mint ő. Nem ment a munka eleinte a lustának, sóhajtozott meg nyögött, még a könnye is eleredt. A gazda azor\bav úgy tett, mintha nem venné észre. »Járj mindig a nyomomban, ne maradj le mögöttem. Ne 1égy olyan lusta, ingyenétől« Mivel nem bú i ntaH W n hr*t+/J fi non >• an'1'ff nini ÍŐAV0l úgy hozzászokott, hogy már biztatni se kellett. Régebben a gazda mindig szidta, most meg már néha meg is dicsérte. Elmúlt az év. A fiú tenyere csupa hólyag, ruhája elron- gyolódott. — Apád ugyan nem kért fizetést, de te olyan jól dolgoztál, hogy nem engedhetlek üres kézzel haza. Itt van ez a két arany, tedd el, s jó utat. Az apa igencsak somoly- gott a bajusza alatt, amikor a. fia megérkezett. — Hát dolgoztál, kedves fiam? — Bizony dolgoztam. — Aztán jó dolgozni? — Jó. — Fizetett-e valamit a gazda? — Két aranyat. — Hát akkor add ide. A z apa fogta a két ara- nyat, már nekilendült, hogy a folyóba dobja, mikor a fiú elkapta a kezét. — Mitől ijedtél úgy meg? — kérdi az apa. — Miért akarja apám a folyóba dobni az aranyamat, amit véres verejtékemmel szereztem? — Látom, fiam, hogy megdolgoztál ezért a két aranyért — mosolygott boldogan az apa. — S akkor ugye azt is megérted már, hogy nem szórhatja két marokkal az ember az aranyakat. — Megértettem, apám! Fordította: LAJOS GÉZA helyre állítjuk, és piskótával tálaljuk. Az eper-krémet ugyanígy készítjük. Málnahab lisztes polentából Fél liter vízben 10 deka sima főzőhsztet főzünk, és 8 deka cukorral édesítjük. A főtt kását tálba tesszük, 3—4 kanál málnabefőttet, esetleg fél citrom levét és héját tesszük hozzá. A kasát habverővel addig verjük, amíg megsűrűsödik, Málnahab 3 tojás sárgáját 3 kanál cukorral keverjük el. Ehhez 5 kanál málnát és 2 szelet, langyos vízben feloldott zselatint adunk. Végül tojáshabot keverünk hozzá, és tálacskákba öntjük. Hideg orosz leves Kellő mennyiségű savanyú tejet megsózunk, jól elkeverjük, utána négy kanál felforralt hideg vizet öntünk hozzá, majd karikára vágott uborkával, vagdalt főtt tojással, burgonyával habarjuk össze, és petrezselyemmel, vagdalt kaporral fűszerezzük, Ribizke-krém Háromnegyed kiló tisztított ribizkét szitán átnyomunk; Fokozatosan 15 deka cukrot, 1 tojássárgáját és 2 kanál burgonyalisztet keverünk hozzá. A jól elkevert ribizke- pépet lábosban tűzre vagy forró vízbe állítjuk, és addig habarjuk, míg megsűrűsödik (forrnia nem szabad). Azután levesszük a tűzről, és tovább keverjük, míg kihűl; Végül a tojásfehérjéből készült habot keverjük a krémhez, és poharakba töltjük,
