Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-21 / 118. szám

.... >■-' H LJ.G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap ______________________________________íp»?*§1 m m m A Z MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 118. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1958. május 21. V' Mai számunk tartalmából: Mikor fogjuk látni a szputnyikot? A megyei főagronómus tájékoztatója Mit hozott a posta? Munkásököl _____ ­E gy nagy cél, a hozott össze béke utáni vágy bennünket... — Megyei küldöttválasztó békekonferencia Kaposvárott — Egyszerű, fejkendős falusi asszonyok, parasztemberek, üzemi dolgozók, papok, hivatalnokok, a megye minden rétegének mintegy kétszáz küldötte gyűlt össze hétfőn, május 19-én a megyei tanácsszékház nagytermében, hogy meghallgassa a békebizottsáO titkárának beszámolóját, hogy megválasszák küldötteiket az V. magyar békekong­resszusra. A díszelnökségben helyet foglaltak a baráti Román Népköztársaság budapesti nagykövetségének képviseleté­ben Vilhelm Einhorn és Vasile Gliga első titkárok, a megyei pártbizottság részéről Takács István osztály- vezető, valamint más tömegszervezetek vezetői, képvi­selői. Balogh Béla, a békebizottság elnökének megnyitó szavai után Nagy Lajosné, a békebizottság titkára tar­totta meg, beszámolóját.., A háborús uszítok hangját el kell nyomja a béke után vágyó milliók kiáltása rátsági esteket rendeztek, me­lyek igen nagy eredménnyel jártak. Az elmúlt hónapok so­rán 136 községben, 27 üzem­ben, hivatalban volt béke­gyűlés, 55 esetben pedig a Szovjetunióban járt békevonat utasai tartottak élménybeszá­molót. Most, a megyei béke- konferencia előtt 129 küldött­választói gyűlést tartottak, el­helyeztek a megyében tíz­ezer Ft értékű békebélyeget, s mozgósították a népek barát­sága hónapja rendezvényeire a megye majd minden lakóiát. Ezek ' az eredmények azt mu­tatják, hogy Somogy megyé­ben megértették, mit jelent Hallgatják a küldöttek a titkári beszámolót, s szemük előtt szinte elvonul a második világháború óta eltelt minden esztendő harca, melyet a béke ügyéért vívtak. Szinte látják az emberek 1945. május 9-ét, amikor szerte a világon sor- tüzek dördültek, s örömujjon­gás töltötte meg a szíveket, fáklyás felvonulással ünne­pelték a háború végét a béke kezdetét. Ekkor a harcban ki­fáradt, sokat szenvedett em­berek: oroszok, amerikaiak, angolok, és románok, s külön­böző nemzetiségűek fogadták meg: békében élni, soha töb­bet háborút... Ezt akarta a nép, de az amerikai imperia­listák a Koreában, Vietnam­ban, 1956 októberében pedig hazánkban, Szuezbe« kirob­bantott fegyveres felkelések­kel azt akarták, hogy a világ ismét lángtengerré változzék. Az emberek békeakarata azonban megakadályozta szán­dékukat. S ez a tábor ma a Szovjetunió vezetésével hatal­mas, erős, és képes arra, hogy megvédje vívmányait, eredményeit, békés életét. Milliók harcolnak azóta, ami­óta a békemozgalom elterjedt a világon, s ez a harc most, a stockholmi béke-világkohg- resszusra való készülődés so­rán egyre fokozódik. Ezt a harcot erősíti a népek barát­sága hónapja is, mely elmélyí­ti a nemzetek közötti barát­ságot, összefogást. Békében akarnak élni a világ népei, a magyar nép, Somogy dolgozói békegyűlést és három nagy az egyes ember szerepe a bé- béketalálkozót tartottak. Ba- kéért folyó harcban.., Nyári Pál református pök, a megyei békebizottság alelnöke Kínában szerzett él­ményeiről beszélt, Több tízezer kilométert utaztam, láttam különböző né­peket, melyek nyelvét nem ér­tettem ugyan, de mégis meg­értettük egymást. Megértettük egymást, mert ismerjük egy­más céljait, szándékát, s tudj u k, hogy közös ügyért, a békéért küzdünk. Beszélget­tem kínaiakkal, s meggyőződ­tem, hogy a népek barátsá­ga valóság és hatalmas erő. Kínai barátaink elmondták, hogy 650 milliós népük csak úgy élhet békében, ha össze­fog a 9 milliós magyar nem­zettel és a többi békeszerető néppel. Van egy kínai köz­mondás: »A barátság megrö­vidíti _ az utat. Ezt szeretnénk, ha megértenék mindenütt a világon. Ha meg­értenék, hogy a háború útjai hosszúak, teli szenvedéseikkel, borzalmakkal, míg a béke, a barátság megrövidíti, boldog­gá teszi az utat. Ezután Egyed Lajos állator­vos _ a somogyjádiak békeüze­netét tolmácsolta, majd a 1 román követség egyik képvi- selője emelkedett szólásra. Hatalmas erő a népek barátsága püs­Ma minden becsületes ember a legszebb, legnemesebb célért: a békéért küzd Vilhelm Einhorn, a nagykö­vetség első titkára a testvéri román nép üdvözletét tolmá­csolta Somogy dolgozóinak. Beszélt a népek barátsága hó­napjának jelentőségéről, s ar­ról, hogy a magyar és román nép a történelem folyamán már sok közös harcot folyta­tott az emberi haladásért... »Dunának, Óit maik egy a hang­ja« — mondotta. Bélkét akar a magyar, békét akar a román : nép is és boldog életet. Ez a harc, a közös ügy még jobban összeforrasztja a népeket, el­mélyíti barátságukat, elmélyí­ti a magyar és román nép test­véri barátságát. Kívánok Önöknek sok sikert a béke megvédéséhez, mely j biztosítja a jobb életet, az elő- . reihaladást a szocializmus felé j vezető úton — fejezte be hoz­zászólását Vilhelm Einhorn. Az emberiség válaszút elé érkezett Mi együtt akarunk örülni minden néppel, és ünne­pelni, hogy közös erőfe­szítésünk a béke megvédé­sének óhaja győzedelmes­kedik, hogy megteremt­jük az emberiség békés együttélését — mondotta többek között Nagy elvtársnő. És hiába az imperialisták minden mesterkedése, mely- lyel visszautasítják a Szov­jetunió javaslatait a tárgya­lásra, a megegyezésre, a le­fegyverzésre, hiába robbanta­nak az amerikaiak hidrogén- és atombombákat, a béketábor hatalmas ereje, a Szovjetunió technikai fölénye, a milliók és milliók követelése nem kétséges — mondot­ta a békebizottság titkára —, a közvélemény előbb vagy utóbb tárgyalóasztal­hoz kényszeríti őket, mert nincs más út a né­pek követeléseinek kielé­gítésére. Takács István, a megyei pártbizottság osztályvezetője arról szólott, hogy az emberi­ség válaszút elé érkezett. — Az a kérdés most, hogy az emberek a pusztítást, a hábo­rút, vagy pedig a bélkét vá- lasztják-e. Tolmácsolta a megyei pártbizottság köszöne­tét a báikeharcosokniaik lelkes munkájukért, majd így foly­tatta: — Keressenek fel megyénk­ben minden emberit, magya­rázzák meg mindenkinek, hogy a békéért az egyes em­bernek is harcolnia kell. Azt kell elérni, hogy minél több ember emelje fel tiltakozó sza­vát a háború ellen. Dr. Lanigmár Lápot siófoki apátplébános így szólott: —1 Láttam a szovjet embert alkotni, dolgozni, láttam és tudom, hogy békét akarnák, békében akarnak élni. Dr. Szabó Árpádné, a csur­góiak küldötte ezekkel a sza­vaikkal tolmáctstílita választói­nak kívánságát: —• Boldog élet csak béké­ben lehetséiges. De ezt mondotta dr. Pfeifert, János somoigyvári esperes-plé- I bános, Győr Sándor Mtrányi j református lelkész, Gombos ' Istvánmé baüatonszárszói béke- . küldött. Erről beszélt Lon- gauer Imre kaposvári esperes­plébános, dr. Szaubner Andor, a siófoki járás békebizottsé- gának titkára, Endréd: János felsőmoesoládi református lel­kész és Szántó József, a Ha­zafias Népfront megyei titka- : na is. Harcolni az emberiség bé- : kés életéért, elérni, hogy min- I den ember a munkahelyén dol­gozzon a békéért, mert a jö­vő a béke emberéé... Ezután Nagy Lajosné, a békebizottság titkára kitüntetéseket adott át a kiváló. békharcosoknak, majd a békekonferencia hatá­rozatot hozott a békeharc So­mogy megyei aktíváinak leg­fontosabb feladatairól, ezután pedig a konferencián részve­vők megválasztották az V. ma­gyar békeikongresszus kül­dötteit. Szabii László. DE GAULLE személyi hatalomra tőr Az MTI párizsi tudósítójának helyzetképe Párizs (MTI). De Gaulle tá­bornok, akinek hétfői sajtóér­tekezlete a nap eseménye volt, kevéssel hat óra előtt gépko­csin Párizsból hazaindult falu­jába, Colombey-ies-deux-Egli- ses-be. Amerre a gépkocsi el­haladt, kisebb, fiatalokból álló csoportok éltették De Gaulle-t. A fővárosban egyébként este szórványos tüntetések voltak, így a Champs-Ely- sée-n, ahol az amerikai nagykövetség épülete kö­zelében szélsőjobboldali fiatalok egy csoportja tün­tetett hangos, De Gaulle-t éljenző kiáltásokkal. A rendőrség hamarosan szét­oszlatta őket, és mintegy hú­szat őrizetbe vett közülük. Ke­véssel ezután baloldali fiatalok gyűltek össze a francia főváros híres sugárútján. A rendőrség itt is közbelépett, és mintegy ótven fiatalembert előállított. Párizs elővárosaiban is voltak az este folyamán tüntetések. Ezeken a mun­kásnegyedek lakói adtak hangot elszánt akaratuk­nak, hogy megvédik a köz­társaságot, nem kérnek a De Gaylle-féle hatalomátvételből. De Gaulle melletti tüntetésnek minősít­hető, hogy a délután folyamán mintegy 15 francia vadászgép a De Gaulle-féle lotharingiai kettős keresztes alakzatban re­A kormánynak arra kell használnia különleges hatal­mát, hogy leváltsa parancsnoki tisztükből a lázadó tábornoko­kat, hogy a köztársasági elnök engedelmességre szólító felhí­vásának érvényt szerezzen; a kormánynak kivételes hatal­mával fel kell függesztenie azoknak a képviselőknek men­telmi jogát, akik a felkeléssel vállaltak közösséget, meg kell indítani ellenük az eljárást, követelni kell, hogy a rádió a köztársasági törvényesség.szol- gálatában álljon. A kormány­Az ülés után a parlamenti csoport egyik tagja kijelentet­te: a szocialisták véleménye szerint el kell kerülni Algéria és az anyaország elszakadását, pült Strasbourg és Metz fö­lött. De Gaulle sajtóértekezlete után rövid idővel a francia bal­oldali pártok, szakszervezetek egymás után megnyilatkoztak. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy De Gaulle tábornok válaszainak értelme világosan kitűnik; De Gaulle újra megerősí­tette, hogy ő a feje az al­gériai túlzó gyarmatosítók­nak, ő az ösztönzője és ve­zetője az algíri felkelők összeesküvésének. De Gaulle nyilatkozatával fe­dezte a gyarmattartó körök vakmerő összeesküvését, hogy így Algírban megteremtse a kiinduló alapját annak, hogy lerombolhassa Franciaország­ban a köztársaság demokra­tikus intézményeit; Korlátlan hatalmat köve­telt magának a törvényes és alkotmányos kereteken túl, Most már nincs kétség afelől, hogy valóban személyi hata­lomra tör. Ezen az úton pedig nem vár más Franciaországra, mint a kaland és a szerencsét­lenség, a polgárháború, a sza­kítás a nemzet és a hadserege között. Kétértelműségnek nincs helye — mondja a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának közleménye. re irányuló minden erőfeszíté­se, a köztársaság intézményeit, a szabadságjogokat megvédeni akaró minden intézkedése a munkásosztály és a népi töme­gek teljes támogatására szá­míthat — hangzik a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának nyilatkozata. A szocialista párt parlamen­ti csoportja és országos vezető bizottsága együttes ülést tar­tott és ezen magáévá tette a párt országos vezető bizottsá­gának nyilatkozatát, amely le­és emiatt tartózkodtak a »tel­jesen elítélő megállapítások­tól«. A szakszervezetek közül el­sőnek a közoktatásügyi és a tanító szakszervezet foglalt ál­lást. Leszögezte nyilatkozatá­ban, hogy a Pflimlin-kormány a köztársaság törvényes kor­mánya. A demokraták támoga­tásával megerősödve, ennek a kormánynak szembe kell néz­nie a reá háruló rendkívüli feladatokkal. A köztársasági elnöki palo­tában és a miniszterelnökség épületében egészen a késő éj­szakai órákig folytak a politi­kai tanácskozások. Kedden reg­gel a kormány tagjai minisz­tertanácsot tartanak. Pflimlin miniszterelnök a kora esti órákban tárgyalt négy jobbol­dali független miniszterrel, köztük Mutter algériai minisz­terrel. A jobboldali függetle­nek szerint De Gaulle közlései »nem keltettek , semmilyen meglepetést«. A nemzetgyűlés kedden ösz- szeül, hogy megvitassa azt a törvényjavaslatot, amely a Pflimlin-kotrmánynak az előző kormányokhoz hasonlóan meg­adja az algériai rendkívüli ha­talmat. De Gaulle nyilatkozatának hatása a jobboldal tömörítését és erőgyarapodását, a mun­kásosztály tömegeinek aktivi­zálását eredményezheti. Erre vall, hogy De Gaulle sajtóértekezleté­nek idején szerte az or­szágban sok helyütt szün­tették be a munkát, Claude Roy, ismert író, akit a magyarországi események után elfoglalt álláspontja miatt a Francia Kommunista Párt ideiglenesen kizárt tagjai so­rából, visszavételét kérte a pártba. Lépését indokoló leve­lében a többi között ez áll: »Ma, a demokráciát, népemet és hazámat fenyegető súlyos veszélyek láttán, azonnali visz- szavételemet kérem a Francia Kommunista Pártba«, A késő esti órákban a tá­jékoztatásügyi minisztérium közölte, hogy mivel Algírban irányított tájékoztatási rend­szert léptettek életbe, a fran­cia tájékoztatásügyi miniszter és a belügyminiszter a sajtó- ügynökségekben az Algériára vonatkozó hírek ellenőrzését rendelte el. Algírból Párizsba érkezett hír szerint újabb szökevény képviselő érkezett Algírba: Pascal Arrighi korzikai képvi­selő, aki a »disszidens« radi­kálisok képviselőcsoportjának volt tagja. Repülőgépen érke­zett az algíri »fehér ház« re­pülőterére. Le kell sújtani a lázadúkra, meg kell védeni a köztársaságot nak a köztársaság megvédésé- szögezi: Se Gaulle megtagadta a köztársaság alkotmányát René Pleven a Rapaeki-tervet tanulmányozza Párizs (MTI). A francia kül­ügyminisztériumhoz közelálló körökből származó értesülés szerint »René Pleven, a Pflim- lin-kormány pénzügyminiszte­re a feszült franciaországi helyzet ellenére is hozzálátott a Rapacki-terv tanulmányo­zásához. Hírek szerint a fran­cia kormány René Pleven elő­terjesztése alapján rövidesen választ ad a lengyel kormány­nak. De Gaulle nyilatkozatainak algériai hatása Algír (MTI). De Gaulle tá­bornok hétfőd nyilatkozatait a tábornok segítségével megala­kult »közüdv-bizottság« támo­gatásának tekintik — állapít­ja meg a Reuter algíri tudósí­Nagy elvtársnő ezután a bé­keharc Somogy megyei ered­ményeit ismertette. Az atom- és hidrogénfegyverek felhasz­nálása ellen 290 tiltakozó gyű­lést és több nagygyűlést tar­tottak. Megalakultak a járási békebizottságok, amelyekben az egyházak képviselői is köz­reműködnek. A moszkvai bé- ftokváitvány ismertetésére 234 Idegen hajók és tengeralattjárók cirkálnak az indonéz vizeken Djakarta (Uj Kína). Szubi- jaílko ellentengernagy, az in- icnéz haditengerészet vezér­kari főnöke a sajtó képvise­lődnek. kijelentette, hogy érte­sülései szerint idegen hajók és tengeralattjárók cirkálnak az indonéz vizeken, feltehetően azzal a szándékkal, hogy meg­félemlítsék Indonéziát, Undorral és felháborodással... London (MTI). A független munkás,párt országos tanácsa nyilatkozatban kijelentette, hogy undorral és felháboro­dással szemléld a kegyetlenke­déseket és az algériai francia I fegyveres erők viselkedését. A nyilatkozat hangoztatja, hogy egy franciaországi ipari tö­megmozgalom véget vethet a fasizmus veszedelmének, vala­mint az algériai háborúnak, és leverhet minden nemzetközi fasiszta támadást, . , _ tója. A bizottsághoz közelálló kö­rök szerint — mondja az idé­zett tudósítás — De Gaulle nyilvánvalóvá tette, hogy tör­vényes eszközökkel kíván él­ni. »Mi is a törvény keretein belül kívánunk megmaradni« mondják ezekben a körökbea.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents