Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-21 / 118. szám

Szerda, 1958. május 21. 2 SOMOGYI NÉPLAP Mikor fogjuk látni a szputnyikot? JA REYNOLDS NEWS- \ « Egyesült Állomok fénypont körülbelül olyan se-f> r m rm * _ * % bességgel mozog, mint egy ma--0S O 0010111071X01 07SZOOOX gasan haladó kivilágított re-r •• , ■ »■ * pülőgép, és közben rendszerint' OH OH lOt01701 alig változtatja fényességét. Az' új szputnyik nagy méretei? London (MTI). A Reynolds miatt általában minden csíl-'News tudósítója jelenti Cara- lagnál nagyobb fényű, küíönö- ? casból: Cnn Cilrlrnt* .lmílrn«« n . \ IVOVG A szputnyik láthatóságáról, valamint a műholdak fényké­pezéséről adott tájékoztatót Al- már Iván csillagász, a magyar űrhajózási bizottság titkára az MTI munkatársának: — Mindaddig, amíg csak rádiómegfigyelésekről van tu­domásunk, a szputnyik pálya­meghatározása igen nehéz. A rádióvétel ugyanis nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy hol, milyen Irányban és tőlünk milyen távolságban vo­nult el a mesterséges égitest. Ne képzeljük, hogy valahány­szor mi itt Budapesten halljuk a szputnyik hangját, hogy az közvetlenül fejünk felett re­pül el. Sőt többnyire az a hely­zet, hogy még Igen nagy távol­ságban más országok felett ha­lad át, amikor már rádiója jól hallhatóan jelez. sen akkor, amikor a földközel­ben jár. Ilyenkor még közön­séges fényképezőgéppel Is lehet fényképezni. A fotoamatőrök a felvételt 10—20 másodperces expozíciós idővel kísérelhetik meg. Gondosan kell ügyelni arra, hogy a gép tökéletesen mozdulatlan legyen. Remélhe­tőleg rövidesen nálunk is si­kerül majd fényképen megörö­kíteni legújabb égi kísérőnket, a harmadik szputnylkot. Kövek és záptojások pergő- 'tüze Caracasban Eisenhower ’hősévé avatta Nixont. Ez nem pugztán a kedvezőtlen vám­politika következménye. A záptojások arra emlékeztették , Nixont, hogy az Egyesült Ál­lamok menedéket adott Ve­nezuela elkergetett diktátoré­inak, Jimeneznek, de kizárta a férfiak és nők százait, akiket ia diktátor vasökle kergetett jbujdosásba. Nixon megtanulhatta, hogy ,az Egyesült Államok súlyos baklövést követett el midőn Castillo Armas diktatúráját ül­tette nyeregbe. Venezuela ke­vés olyan nyersanyagot ter­mel, amelyeket az Egyesült Államok piacán eladnak. Ez különösen sebezhetővé teszi gazdaságukat a legcsekélyebb áreséssel szemben. Az egyet­len könnyű kivezető út: ke­reskedelem a kommunista or­szágokkal. Az Egyesült Álla­mok ezt ellenzi. A latin-ame­rikaiak eddig meghajoltak előtte, de most kifogyott a türelmük, s a Latin-Ameriká- ban lévő kereskedelmi kül­döttségek még nehezebbé te­szik a dél-amerikaiak szá­mára, hogy ellenálljanak a csábításnak. Ollenhauer hitet tett az atomfegyverkezés elleni harc mellett A Német Szociáldemokrata Párt kongresszusa Berlin (MTI). A Német Szo­ciáldemokrata Párt kongresz- szusa első munka ülését hétfőn délelőtt tartották a stuttgarti Liederhallc-ban. Erich Ollen- hatier ezen az ülésen »Békét és szabadságot a szocialista po­litika útján« címmel beszámo­lót mondott. Ollenhauer beszámolójában ismét élesen támadta az Adenauer-kormány atom­fegyverkezési politikáját. Hangsúlyozta, hogy a szociál­demokrata párt »minden al­kotmányos eszköz felhasználá­sával küzdeni fog a nyugatné­met hadsereg atomfegyverke­zésének megaikadályozásáért. A szociáldemokrácia célja az ál­talános, nemzetközileg ellenőr­zött leszerelés megvalósítása« — fűzte hozzá, Ollenhauer hangoztatta, hogy a nemzetközi helyzet rosz- szabbodásához jelentős mértékben hozzájárult az Adenauer-kormány politi­kája, amely a tárgyalások vonalán minden kezdemé­nyezést és elgondolást nél­külöz. »Adenauer kormánya krónikus jóindulat-hiányban szenved« — kiáltotta a szociáldemokra­ta párt elnöke, majd állást foglalt az európai atomfegyver­mentes övezet létrehozása és a nemzetközi tanácskozások mel­lett. A Német Szociáldemokrata Párt kongresszusához levelet intézett a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­ga. A levélben leszögezte: a feladat az, hogy a német mun­kásosztály, a békeszerető la­kosság erejét összefogják a német nép ellenségeivel, a né­met imperializmussal szemben és kiüssék kezéből az atom­fegyvereket. Az ilyen elzárkó­zás létrejöttét a munkásosz­tály és a nép együttes erejé­nek bevetését, a német mun­káspártoknak, a Német Szo­cialista Egységpártnak, a Né­met Szociáldemokrata Pártnak és a Német Kommunista Párt­nak kell elsősorban megvaló­sítaniuk. Az Adenauer-kormány egyre inkább elszigetelőd'k A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Max Reimann, a Központi Bi­zottság első titkára beszámolt az atomfegyverkezés elleni harcról. Rámutatott arra, hogy a nép- tömegek Adenauer atomfegy­verkezési politikája elleni har­cukban támadásba mentek át. A munkásosztály mind­inkább vezető erővé válik a népmozgalomban. félretenni mindent — hangsú­lyozza az üdvözlet —, ami el­választ, mert az atomhalál el­leni népmozgalom győzelmé­nek érdekében arra van szükség, hogy a mozgalomban világnézet­től, pártpolitikai hovatarto­zástól és szociális helyzet­től függetlenül részt ve­gyen mindenki. Az atomfegyverkezés megaka­dályozása feltétele annak is, hogy szabad legyen az út a bé­kés újraegyesítés felé. A békés újraegyesítésnek egyetlen út­ját: a két német állam közti tárgyalások jelentik. Az üdvözlet javasolja, hogy a két német állam munkás­pártjai és munkásszervezetei tárgyaljanak egymással. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Kairó (Uj Kína). A szudánj fővárosból érkezett jelentés szerint vasárnap délután hatal­mas tömegek tüntettek Khar- tumban azellen a segélyegyez­mény ellen, amelyet a Szudá­nt kormány és az Egyesült Ál­lamok írt alá. * * * Párizs (Reuter). jPüetékes francia körök,h«h hétfőn kö­zölték, hogy a kormány terve­ket készített a Libanonban tartózkodó háromezer francia állampolgár elszállítására, ha az szükségesnek mutatkoznék. A kormány folytatja tanács­kozásait az Egyesült Államok­kal és Nagy-Britanniával a li­banoni helyzetről. * * * Miami (Reuter). Hammars­kjöld, az ENSZ főtitkára az Egyesült Államok államai kor­mányzóinak évi értekezletén beszédet mondott, melyben hangoztatta, hogy reméli, az ENSZ az ősszel megnyíló köz­gyűlése »alapvető rendelke­zést« fog hozni arról, hogy egyetlen földi ország sem ra­gadhatja magához az uralmat a bolygók felett. Időjárás] elentés Várható időjárás szerdán es­tig: északon kevés, délen több felhő. Néhány helyen eső, zivatar. Mérsékelt keleti, dél­keleti szél. Meleg idő. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet szerdán 25— 28 fok között. „Szíves vendéglátás" Peruban Az Egyesült Államok al- elnöke, Richard Nixon, Peru fővárosában, Limában rend­kívül heves és ellenséges légkörrel találta szemben magát. Lássuk csak, hogy az Uni­ted Press amerikai hírügy­nökség miképpen számol be az eseményekről: »A limai San Marcos egyetem körül­belül 2000 diákja Nixont és kíséretét dühödt kiáltá­sokkal fogadta, köveket do­báltak, és a következő fel­írásos táblákat hordozták körül: »Peru nem eladó«, »U. S. Go home«. (Amerika, menj haza). Az alelnök alig tudott kiszállni kocsijából a rázúduló kőzápor miatt. Az egyik kő el is találta nya­kán, a kíséretében lévő Jack Sherivoodnak pedig egy fo­ga eltörött. Az alelnök igyekezett jó képet vágni a fogadáshoz és a következő szavakkal pró­bálta lecsititani a tömege­ket: »Engedjék meg, hogy először elmondjam maguk­nak az igazságot«, — erre azonban nem akartak alkal­mat adni neki. Míg a hiva­talos személyiségek a kezét szorongatták és tapsoltak, a diákság füttykoncertet ren­dezett, sőt köpködött Nixon felé. Az egyetemről Nixon gya­log tért vissza a szállodájá­ba, miközben újból ellen­séges megnyilvánulásokkal találta magit szemben. A szállodai előtt vagy ezeröt­száz ember túlérett naran­csokkal és citromokkal do­bálta, de kenyérhéjak és piszkos papírok is röpködtek. Közben állandóan ellenséges kijelentések hangzottak el Nixonnal és az amerikai po­litikával kapcsolatban.« — Így ír az United Press. A perui hatóságok igye­keztek. a tüntetéseket »kom­munista uszításnak« beállí­tani, de Nixon nemigen volt hajlandó ezeket a kifogáso­kat elfogadni. Mint mon­dotta, a hatóságok gondos­kodhattak volna arról, hogy ne forduljanak elő ilyen szégyenletes incidensek. A hatóság részéről egy sajtó- fogadás alkalmával történtek a mentegetődzések. Nixon ekkor azonban már kezdte elveszíteni nyugalmát és idegesen így kiáltott fel: »A mai nap szégyenfolt marad a San Marcos egyetem tör­ténetében«. Az Eayetemi Diákszövetség nyilatkozatot adott ki a tün­tetésekkel kapcsolatban. Eb­ben udvariaskodva mente­getőzik a megnyilvánulások hevessége miatt, de rámutat arra, hogy május 7-én már eleve kijelentette, hogy Ni­xon »persona non grata« az egyetemen, tekintettel arra, hogy a diákság súlyosan el­ítéli az »Egyesült Államok imperialista politikáját«. Idézzük ismét az United Press véleményét az ellen­séges hangulat okairól: »a limai politikai megfigyelők véleménye szerint az Ame- rika-ellenes érzületet Peru rossz gazdasági helyzete váltja ki. Perui üzletembe­rek azzal vádolják az Egye­sült Államokat, hogy bizo­nyos árukkal, így például gyapjúval elárasztja az or­szágot, ugyanakkor azon­ban tiltó-vámokkal véde­kezik a perui import ellen, ami rendkívül súlyosan érinti az ország ólom« és cinktermelését. Az ország kétségbeejtő gazdasági hely­zetére jellemző, hogy Peru aranytartaléka egy évvel ez­előtt még 40 millió dollár értéket képviselt, ma pedig négymillió dollárra esett. Ezért az országban általáno­san a »jenki-imperializmust« teszik felelőssé. Eisenhower elnök üze­netet küldött Nixonnak, és ebben igen dicsérő hangon emlékezett meg az alelnök »■bátorságáról, türelméről és nyugalmáról, amelyről az el­lenséges megnyilvánulások során tett tanúságot...« Feltehető azonban, hogy Nixon nem óhajtja az Eisenhower által oly nagyra becsült erényeit továbbra is ilyen túlzott mértékben gya­korolni, mert a Reuter hír- ügynökség jelentése szerint: »Nixon alelnöknek az ecqua- dori főváros, Quito egyete­mére tervezett látogatása az utolsó pillanatban elmaradt. Ennek okát nem hozták nyil­vánosságra, de feltehető, hogy az elhatározás annak következménye, hogy Ni­xont a perui diákok Limában ellenségesen fogadták. Az Egyesült Államok alelnöké- nek útját Argentínában és Uruguayban ugyancsak ha­sonló incidensek kísérték«. ....................................»»«»««>«« A z atomhalál elleni harc a munkásosztály és az értelmi­ség közötti szövetségről tanús­kodik, és az Adenauer-kor­mány egyre inkább elszigetelő­dik. A Központi Bizottságnak a szociáldemokrata párt küldöt­teihez intézett üdvözlet# ki­emeli, hogy az atomfegyverke­zés elleni harc szorosan össze­függ a demokrácia védelmé­vel. A kommunisták készek Levegőbe repült egy garázs Párizsban Párizs (MTI). A franciaor­szági helyzet robbanásig fe­szült volta elterelte a figyel­met arról a valóságos robba­násról, amely szombaton dél­előtt Párizsban egy több eme­letes garázst döntött romba. A garázs tulajdonosa a püs- . pökl'adányl születésű Nádházi Béla és francia felesége is ott halt meg a romok alatt. Nádházi Béla a huszas évek­ben vándorolt ki Franciaor­szágba a Horthy-rendszer munkásnyomora elől. Hosszú évek munkájával teremtett magának egzisztenciát. 1943- ban és 1954-ben járt Magyar- országon budapesti és piispök- ladányi rokonainál. Párizsi magyar ismerőseinek elmon­dotta, a jövő nyáron akart újra hazalátogatni 15 éves Anikó nevű kislányával. Szombaton a több emeletes garázs a levegőbe repült. 1200 liternyi benzin gyulladt láng­ra és robbant fel a villanyve­zetékből kipattanó szikrától. Nádházin és feleségén kívül még 14-en haltak meg a ször­nyű katasztrófa következté­ben. Lenin müve — fegyver a jelen Iiareában írta: E. VANNAH N egyven évvel ez­előtt, 1918 májusá­ban jelent meg Lenin egyik legnagyobb jelentőségű műve, az »Állam és forradalom«. Ez a mű a jelenkor legbonyolul­tabb problémáit — a tőkés ál­lam lényegét és sorsát a prole­tárforradalmak közepette, a jövő szocialista államának ki­alakulását — alkotó módon tárgyalja. Lenin Marx és Engels meg­állapításaira támaszkodva fel­tárta a burzsoá állam osztály­jellegét és fejlődését a mono­póliumok uralmának korszaká­ban. »Marx szerint — írta Lenin - az állam az osztályuralom szerve, az egyik osztály szer­ve a másik elnyomására, egy olyan »rendnek« a megterem­tésére, amely az osztályok kö­zötti összeütközéseket mérsé­kelve, ezt az elnyomást törvé­nyesíti és tartóssá teszi.. j .;. Az imperializmus az óri­ási kapitalista monopóliumok kora, az a kor, amelyben a monopolkapitalizmus átnő az állammonopolista kapitalizmus­ba, mutatja az »államgépezet« rendkívüli megerősödését, hi­vatalnoki és katonai apparátu­sának hallatlan megnövekedé­sét és ezzel együtt a proletariá­tus elleni megtorlások fokozó­dását mind a monarchiákban, mind a legszabadabb, a köz­társasági országokban«. (Lenin összes Művei, 25. kötet, 415. és 440 oldal.) KA I JÁTSZÓDOTT LE a * ^ * fenti szavak megjelené­se óta az imperialista álla- mokiban? A hivatalnoki és a j katonai apparátus óriási mér­tékben megnövekedett. A ka- j tonal kiadások megtízszereződ­tek. Az államok hivatalos ve­zetői nyíltan a szocialista ál­lamok megsemmisítésére töre­kednek. A fenti körülmények között mégis akadnak olyanok, akik Marx és Lenin tanításait elferdítve azt bizonygatják, hogy az imperialista államok­ban fokozatosan kifejlődnek a szocializmus gyökerei. Úgy tün­tetik fel, mintha az állam az osztályokkal szemben semleges magatartást tanúsítana. Vajon mire alapozzák »elméletecskéi- ket« a marxizmus jelenkori revizionistái? Lehet, hogy a nyugati államokban végbeme­nő úgynevezett »államosítások« zavarják meg őket. Vegyük például Angliát, me­lyet gyakran tipikus példaként emlegetnek. Vajon kik vezetik Angliában az államosított vál­lalatokat? A válasz egyszerű: az egykori tulajdonosaik. A kormány a szénbányászat irá­nyítására például 9 tagú veze­tőséget alakított, amely az ed­digi munkaadókból áll. Lénye­gében tehát az állam cégére alatt egy újabb monopólium alakult ki. Érthető, hogy az ilyen fajta államosítás előnyös a nagyburzsoázia számára. Hi­szen az állam segítségével megszilárdíthatják gazdasági pozícióikat. Ugyanezeket a je­lenségeket figyelhetjük meg a többi imperialista országokban is. Világos tehát, hogy az im­perialista állam sohasem tanú­sít semleges magatartást a tő­kés osztály irányában, hanem mindig a monopóliumok esz­köze lesz. A »szocialista gyö­kerek kinövésének« jelszavát pedig csak a dolgozók megté­vesztésére találták ki. Lenin rámutatott arra, hogy csak a szocialista forradalom szabadítja meg a népeket a ka­pitalista oligarchia uralmától, amikoris felszámolja a tőkés államot és megvalósítja a pro­letariátus diktatúráját. Nyilvánvaló, hogy a tőkés állam felszámolása különböző formákban, más és más ütem­ben történik. A szocialista for­radalom győzelme azonban létrehozza azt a hatalmat, mely az egész népet a szocialista gazdasági élet fellendítésére, a kultúra felvirágoztatására ösz­tönzi, biztosítja a teljes sza­badságot, valamint az életszín­vonal állandó emelkedését. A marxizmus klasszikusai — dalom« című művét — tehát világosan és egyértelműen mu­tattak rá a szocialista állam fontos történelmi szerepére. Ennek ellenére a jelenkori re­vizionisták, a reakciós erőkikel egyetemben mindent megtesz­nek, hogy gyengítsék és bom­lasszák a proletariátus állam- hatalmát. Azt hirdetik, hogy a szocialista állam ellentmond a demokrácia elveinek, elsza­kad a munkásosztálytól, bü­rokratikussá válik stb. Mind­ezt olyan időszakban állítják, amikor szerte a világon a szo­cialista államok egyre széle­sebb körben vonják be a nép­tömegeket az országot érintő legfontosabb kérdések megol­dásába. SZOCIALISTA ÁLLAM A marxista párt. Lenin az »Ál­lam és forradalom« című könyvében így ír: »A marxizmus, amikor a munkáspártot neveli, a prole­tariátus élcsapatát neveli, mely a hatalmat meg tudja ragadni és az egész népet el tudja ve­zetni a szocializmushoz, tudja az új rendet irányítani és szer­vezni, valamennyi dolgozó és kizsákmányolt tanítója, veze­tője és vezére tud lenni abban, hogy társadalmi életüket a burzsoázia nélkül és a burzsoá­zia ellenére berendezzék«. (Le­nin összes Művei, 25. kötet, 433. oldal.) Milyen szerepet szán a párt­nak a jelenkori revizionizmus? Véleményük szerint a pártnak nem szabad beleavatkoznia az állam ügyeibe, s nem kell ma­s itt külön meg kell említe-gára vállalnia az uralkodó párt nünk Lenin »Állam és forra-feladatait, Feladata ■— mond­ják a revizionisták —, hogy propagandisztikus és felvilágo­sító tevékenységet fejtsen ki. Ily módon a revizionisták meg­testesítik azit a marxi—lenini megállapítást, hogy aki bár­milyen formában is kisebbíti a proletariátus pártjának jelen­tőségét, azok valójában a pro­letariátus ellenségeit segítik. A revizionisták elferdítve a marxi—lenini tanításokat, a szocialista államról azt hirde­tik, hogy az államnak már a szocializmus építésének korá­ban is meg kell kezdenie el­halását és egyes funkcióit át kell adnia a társadalomnak. Ezt annak idején Bemstein is vallotta, de Lenin határozottan elutasította és megcáfolta e káros elveket. Kimutatta, hogy a szocializmusban az állam feltétlenül fennmarad, mert csak így küzdhetnek a régi tár­sadalom erőinek és maradvá­nyainak megsemmisítéséért, s csak ebben a formában ellen­őrizhetik a szocialista terme­lés és elosztás folyamatait. Ezenkívül kétségtelen, hogy csak a szervezett államhatalom védheti meg a szocialista or­szágokat a külső reakciós erőktől. Az állam elhalása te­hát hosszú és bonyolult folya­mat, amely nemcsak belső, ha­nem külső tényezőktől is függ. A lenini államel­mélet biztos iránytű­ként mutatja azt az utat, ame­lyen a szocializmus következe­tes híveinek haladniok kell és erős fegyvert jelent az oppor­tunizmus, a renegátság és a revizionizmus elleni harcbMk

Next

/
Thumbnails
Contents