Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-20 / 93. szám
SOMOGYI NÍI’LAP 5 Vasárnap, 1958. április 20. Hogy több legyen a bevétel, mint a kiadás! konyha nélkül? Az elmúlt évet nyereséggel cukorrépa táblát nem hagyják nincs — a tenyésztésbe fogott szerette volna zárni a Marcali Állami Gazdaság. Terve csaknem sikerült. Az esztendő közepén tizenháromezer forinttal kerülte el a kiadás a; miatta Szép István igazgató- bevételt. A vezetők bíztak ab- nak járási, megyei, sőt országazban, így nem feleannyi ler- húsz üsző is -kiváló egyedektől méssel fizetett volna ez a nő- í származik. A takarmónyalaip vény, mint amennyit a -terv j az idén tovább szélesedik: a előírt. Volt is mit hallgatnia \ szántóföld 67 százaléka ad abban, -hogy július elseje és december vége között több pénzt kapnak termények és állatok értékesítéséből, r„int ameny- nyit rájuk költöttek. Vajai László főkönyvelőnek azonban már októberben voltaic bizonyos fenntartásai 'a jövedelmezőség alakulását illetően. Nem. merte azt állítani, hogy biztosan nyereséggel zárnak. Óvatossága helyénvalónak bizonyult. A mérleg egyensúlyához negyvenhatezer forintos bevétel kellett volna még az év végén. Ezt a pénzt azonban hiába várták. Honnan indultak? Háromezer holdas gazdaságról van szó. Olyanról, amely korábban nem tíz, de nem is százezrekben, hanem milliókban fejezhette ki a ráfizetést. Ha az értékelésiben nem akarják elveszteni lábuk alól a valóság talaját, akkor egyik szemükkel az indulási, a másikkal pedig a végállomást kell néznünk. így észrevehetjük, hogy év elején jelentős volt a gos fórumon is. Hosszú út vezetett a "csak nagyvenhatezres« veszteségig. Jóval ezelőtt az állattenyésztés fejlesztése vonzotta magára a gazdaság figyelmét. Az ellenforradalom után kényszerhelyzetbe kerültek Úgy látták, hogy a kialakult vetés- szerkezet nem ad elegendő eleséget a sertéseknek is, meg a már szép virágzásnak indult szarvasmarha állománynak is. A későbbi bajoknak elejét akarták venni, ezért merész lépésre szánták rá magukat. Csaknem teljesen (kiürítették a fcutri- cákat, disznóólakat. Ötvennégyben kétszáznál is több anyakocájuk volt, tavaly pedig csak hatvanat tartottak, így már nyugodtak lehettek afelől, hogy teheneik nem ismerik meg a koplalást. Öt- venhétben szántójuk 27 százalékán termeltek szemes abrakot, csaknem egyiharmadán pedig szálastákarmányt. Az át- teleltetés nem is hozott kellejóváhagyott veszteség; decem ,, bér 31-ig pedig a milliót is el- meglepetést szamukra. haevta az eredményjavulás. ' Tegyük mindjárt hozzá: na- """ gyobb gonddal tiszta jövedelemhez is juthatott volna a marcali gazdaság, ha nemcsak az állattenyésztést tekintette volna magáénak, hanem a növénytermelést is. Szépíthették volna az eredményen például azzal, hogy a hatvan -holdas gosan 3337 liter tejet fejték, 460 literrel többet, mint a megelőző évben. A lelkiismeretes gondozás, megfelelő takarmányozás mellett a selejtezés végrehajtásának hatása is érződik a tejtermelés növekedésében. Háromezer literen aluli tehenük Még több jó gépet kér a mezőgazdaság Gép kell, s minél több jó mezőgazdasági gép. Ez a gondolat egyre növekszik szakembereinkben, s kifejezésre jutott néhány nappal ezelőtt a TTIT megyei szervezetének rendezvényén is, ahol Ozs- vátih Károly, a Kaposvári Állaim Gazdaság főagronómusa tartott előadást a gépesítés agronómiái vonatkozásairól, s ö Itakiarmámyttermelés gépesítéséről. Mezőgazdasági szakembereink: nagy része, s az előadáson jelenlévők közül is minden bizonnyal számosain, néhány esztendővel ezelőtt még rossz szemmel nézték az egyre sokasodó mezőgazdasági gépeket. Nem azért, amiért az első világháború után a szegény emberek rettegtek a két kezűk munkáját könnyen helyettesítő masináktól, amelyeknek működését később kormányrendelet szabályozta és tiltotta meg, -mert sok nincstelen ezek miatt télidére teljesen kenyér nélkül maradt Az idegenkedést csupán az váltatta ki, hogy a mező- gazdasági gépek gyártásának első időszakában nem hallgatták meg a később ezeket basznóló szakembereket, vagy véleményüket nem vették figyelembe. Ebből adódtak aztán a legkülönbözőbb szerkesztési és később szerkezeti hibák, amelyek alkalmatlanná tették |az egyes gépeket a megfelelő minőségi munkára. Az első hibáikat azonban szerencsére nem követték a többiek. Néhány esztendővel ezelőtt még csak egyfajta traktor állt rendelkezésre a mezőgazdasági munkákhoz, s ma már egész traktor-lépcső alakult ki. Ezek között olyan korszerű eszközhordozó is szerepel, mint a legújabb keletnémet gyártmányú »Fortschritt« traktor, -amelynek sebessége negyvennyolcféle képijén állítható, s a legkülönbözőbb növényápolás! munkák végezhetők el segítségével. Az első időben sok kifogás merült fel a kombájnnal kapcsolatban is. A szakemberek különösen azt rótták fel hibájául, -hogy nagymennyiségű szalmát hagy a földeken. Ez pedág — mondták —, sokat számít laz alom-, később pedig j rákot, zöldet, silót és szénát. ' Ez a vetésforgó minden bizonnyal lehetővé teszi a nagy céljuk elérését; átlagosan négyezer liter tejet akarnak fejni a -kétszáznegyven tehéntől. (Hadd írjuk ide, hogy a megye tarmelősizövet- kezetei-ban és egyéni gazdaságaiban az egy tehén évi átlagos tej-hozama tavaly 1850 liter volt, s a tervek szerint két év múlva éri el a 2150 litert.) A marcaliak célkitűzésének van valós alapja. Elég, ha megemlítjük, hogy teheneik jelentős hányada a múlt évben ötezer liternél több tejet csurgatott a sajtárba. A 258-as szám Pille nevével biztosan találkozhatunk a megyei rekorderek között is. Ma 35,2 liter tejet fejnek tőle naponta. Óvatos becslés szerint is megadja év végéig a nyolcezret! Nemcsak megtermelni keli a tejet, hanem takarékoskodni szesen 294 liter teljes és 694 ■ . 4^ évben az ttdüléliter fölözött tejet iszik meg > ? «“"V befejeztevel a bala- leválasztásáig. így aztán szá- ) tonboglan vasutas üdülőben mottevoen csökken a borjune-f vetés költsége! Mi történt a sertésáJJománnyal,^ amelynek a múlt esztendő elején jóformán csak hírmondója maradt? Nemrégiben a járás termelőszövetkezeteibe 97 fehér hús-kocasüldőt tudott küldeni az állami gazdaság, ötvennégy göbe 503 malacot ellett, hatvanhat fiatal koca pedig egy hónap múlva fial. A számítás tehát -bevált. A szarvasm'arha.-.tenyésztés fejlődése nem torpant meg, hanem megszakítás nélkül emelkedik. A sertéstenyésztés időleges háttérbe szorításának szakasza lezárult, ez az állatfaj kezdi isimét visszahódítani -régi helyét A gazdaság határa dísze a határnak. Szépek az őszi kalászosok, földben vannak a koratavasziak, sőt ai cukorrépa nagyobb része is A Mindez megmagy arázza,. | _______ ____________ m iért bizakodóbb az igazgató, (i mintegy 100 000 forintot köl- meg az »óvatos« főkönyvelő is,5 tőitek az építkezésre, s most korszerűsítési munkákat határoztak el. Leglényegesebb a ltonyha bővítése, korszerűsítése volt. Röviddel később az üdülő gondnoka megtette az első intézkedéseket, hogy a munka megkezdődhessék, s az új nyaralószezonban már tágas, világos, jól felszerelt, az egészség- ügyi követelményeknek is megfelelő új helyen végezhessék el teendőiket a konyha dolgozói. Az építkezés elvégzésére a fonyódi Építőipari Ktsz kapott megbízást. Szakemberei, amint az időjárás engedte, hozzá is fogtak a falak felhúzásához, ám körülbelül egy héttel ezelőtt hirtelen megszakadt minden munka. »Nincs megfelelő méretű vasbeton födémgerenda« — indokolják a leállást a fo- nyódiák. Az üdülő gondnoka pedig kétségbeesetten tájékoztatja felettes szerveit. Aggodalma érthető. Eddig is kell vele — ehhez az elv-, mint tavaly. Okulva az elmúlt! aiig egy~hónappal az’ első béhez tartja magát a gazdaság, j esztendő bajain, tovább gya- J A borjú csak addig szopja az rapítva a sikereket, elérhetik, J anyja tőgyét, ameddig kifogy belőle a föcstej. Két hetes korában a borjúnevelőbe vezetik át a -kis állatot, ahol öszhogy egyéves kieséssel ugyan,! de átbillen a mérleg a nyere-J ség oldalára. Kutas József! utalt nyaraló csoport megérkezése előtt, úgy látszik: nem lesz, ahol főzzenek számukra. De ez még csak az egyik baj! A másik: a vasutas üdülőben kapnak reggelit, ebédet, vacsorát hosszú esztendők óta a Magyar Hirdető és a Budafoki Zománc- árugyár üdülőjének lakói is, ami azt jelenti, hogy rendszeresen 200, néha pedig 350 emberre főznek itt. Ezek szerint a ktsz hanyagsága miatt, amíg a konyha el nem készül, az ide beutaltak ne egyenek, vagy menjenek talán a földművesszövetkezeti vendéglőbe, s a számlát fizeti a kisipari szövetkezet? Azt mondtuk: hanyagság történt, s ez így igaz. Az Építőipari Ktsz ugyanis az első perctől kezdve tudta, milyen méretűre kell építeni az új konyhát, tehát még időben gondoskodhatott volna megfelelő vasbeton fő« démgerendákról. Vagy talán szívesebben fizetnek tetemes kötbért — amelyben a szerződés szerint megállapodott az építtető és az építő —, mint rendesen, határidőre készítenék el a konyhát? Ezek szerint lehetséges. Any- nyi azonban bizonyos, hogy nem állít ki valami jó bizonyítványt magáról a fonyódi szövetkezet, ha késlekedése, rosszul szervezett munkája miatt május 28-án nem nyithatja meg kapuit a nyaralók előtt Balatonboglár legnagyobb üdülője. Már mos! pénzt hoz a házhoz a nyáron beérd búza Az értékesítési szerződési Ütések nyomában az is tálló trágya mennyisége miatt. Nos, éppen a kombájnok szaporodása folyamán új gondolat született az agronó- musokban: mi történne, ha trágyázás nélkül próbálkoznának a -mövénytermeléssel. A Kaposvári Állami Gazdaságban már van is egy olyan nagyobb terület, amelynek földjét hosszú esztendők óta nem javították istállótrágyával. Búza, kukorica, lucerna, borsó, s még több más növény terem rajta. A földdarab 17 százalékát esztendőről esztendőre zöld trágyával erősítik. Azon a részen pedig, ahol ezt éppen nem alkalmazzák, holdanként 240 kiló ..............».—«.«»»....................♦•«» p étisót, vagy szuperfoszfátot | szórnak ki. Az istállótrágyá-1A agronÓmU8 tanácsit zas hiánya eddig meg nem • & éreztette hatását. Az elmúlt j évben ezen a területen búzá- i bői 15,3 mázsa, őszi árpából \ 15—17 mázsa, lucernából 30 ; mázsa, kukoricából 28 mázsa, | hibridkukoricából pedig 43 ♦ mázsa termett holdanként. J Ezek szerint agronómiái vo- ; jriatkozásban a- sok szalma ♦ miatt nem kell elítélni a t kombájnt, ha az egyébként i megfelel a követelményeknek. { S hogy ma már sokat javí- ♦ tottak hibáin, azt bizonyítják» az egyre Nem elég csak a mára gondolni. Az előrelátó családfő is hosszabb időre tervez, beosztja pénzét, kenyerét, számbavesz mindent, amit a család magáénak mondhat. Az ország v/ezetől jis. ezt teszik. Azt akarják, hogy a nép ne érezzen semmiből szükséget, még akkor se, ha mostohább napok jönnek, elemi kár éri az ország egy-egy területét. A gazdasági év után, ha kövér is volt az esztendő, a fölösleget nem adhatjuk el teljesen más országnak. Gondolni kell a holnapra, gondolni kell a követlcező évre is. Hátha!... önkéntelenül is felvetődik, a. kérdés: vajon van-e tartalékunk? Lesz-e kenyerünk, ha valami baj történik a vetésekkel? Senki nem akarja, hogy 1958 nyarán ne legyen mit aratni. De ha kevesebb, jóval: kevesebb lenne is a tavalyinál az idei termés, akkor is kenyeret ennénk. Beszéljenek a tények. Böhönyén, a megye legnagyobb, legkorszerűbb raktárában alig lehet lépni. Feszes gabonazsákok, hatalmas búza-, rozs-garmadák akadályozzák a közlekedést. De van itt más is: árpa. zab, kukorica, tökmag és egyéb magvak. 1952-ben építették ezt a telepet, de ennyi termény soha, még a beszolgáltatás idején sem volt benne. A jó árpolitika, a terményforgalmi dolgozók munkájának dicsérője a tele raktár. A megye más helyein is hasonló a helyzet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Vendler Béla, Káplár István, Horváth János és a többi TV- alkalmazott karbafűzi a kezét. Nem! Sőt! Munkájuk még A csúcsárló kártétele, és az ellene való védekezés javuló munkateljesítmények, valamint a mezőgazdasági í szakember ék kérése; gépet, I még több gépet küldjenek a | földekre. Máskülönben ho- { gyan érhetnénk el végre odá- | ig, hogy ne csak beszéljünk ; arról: viaszérésben kell a bú-• zát aratni. Viszont jól tudja ♦ mindenki, hogy a viaszérés { mindössze 2—3 napig tart, az * aratás pedig még néhány esz- | tendővel ezelőtt is legalább | három heti kemény munka | árán fejeződött be a gazdasá- * gokban. Igaz, voltak olyan | Őszi gabonavetéseinkben nagy kárt okozhat a gabona- futrinka lárvája, a csócsárló. Ez a 0,5—2,5 cm-re is megnövő lárva, amelynek a feje és a fejmögötti első három szelvénye fekete, testének többi része barnásfekete, rendkívül falánksága következtében az egész tábla őszi kalászost képes kipusztítani. Kártétele az őszi gabona kelésétől a tél beálltáig, majd a koratavaszi meleg napoktól a késő tavaszi napokig, néha pedig május hónapig is eltart. Ez utóbbi esetben a sarj- hajtásokat rágja, ami által ritka lesz a gabona. Jellegzetes a károsítása, A gabonatő mellett a talajban függőleges aknát váj, és ide húzza be a gabonanövény leveleit. A levelet meghámozza, a nedvdús részeket kiszivo- gatja, »csócsárolja« — innen kapta a nevét is. A rostokat pedig kócszerű gomolyagba gyömöszöli össze. Kártétele általában foltokban mutatkozik. Ha a táblán az elmúlt évben is őszigabona volt, a keresztek hslyén foltok keletkeznek, amelyek rohamosan terjednek. Ha a szomszéd tábláról vándorol át, akkor a tábla szélén keziődik a kártétel. A csócsárló ellen a legbiztosabb védekezés a helyes vetésforgó. Gabona gabonát ne kövessen. Ha elkerülhetetlen» a gabonának gabona után való vetése, akkor ügyeljünk arra,? legalábbis hallgat az ostoba hogy őszi után tavaszi kerüljön. Ha a helytelen vetésforgó S mertáenumdákra. Egyik felvár- következtében igen elszaporodik a csócsárló, akkor csak ve- J sarlótól ezt kérdeztek: »Iga., gyi úton védekezhetünk ellene eredményesen. Legjobban; h°?V nem kapnak bevált a HCH tartalmú »Agritox« porozószer. Ha a tábla j egészében fertőzött, úgy 25 kg-ot kell kiszórni kh-ként. Haj „ több lesz. Ebben az évben már nemcsak adásvétel, Hanem szerződéskötés »ügyben« is kell beszélgetniük a parasztokkal. Gondolni a holnapra! Iaen. éppen ezért. Április derekán is túl vagyunk. A gazda szeme fölmér, az értelem számít. Ilyenkor már minden valamirevaló parasztember — körülbelül — meg tudja becsülni a v rh tó tei m •«#. Ennyi és ennyi gabonám lesz. Vetőmag, »fejadag«, stb. stb., eladásra pedig ennyi. Közülük sokan nem keresik fel a Terményforgalmi Vállalóit megbízottjait. S ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor... — akkor a felvásárlók keressék fel a parasztokat. Ne várjanak, menjenek, hátha éppen őket várják. _ A terményeikre szerződők kamatmentes előleget kapnak. Okosan cselekszik az a gazda, aki él a lehetőségekkel. Különben csak cséplés után kapna forintokat, így meg, ha fejet nem is, de pénzt már korán hoz a házhoz a búza. Sok embert kisegít a bajból a szerződéskötéskor felvehető előleg. Igaz, nem mindenki kér, de nem is mindenki kap. A felvásárlóktól függ a dolog. Teljes anyagi felelősséggel tartoznak, s csak azoknak fizetnek ki pénzt, akiknél biztosítottnak látják az összeget. Böhönyén a hét közepéig 2 és fél vagon árura kötöttek szerződést. A szenyéri Lenin Tsz 154 mázsa kenyér- gabona 1 s sörárpa leszállítására írta alá a papírt. A felvásárlók egy pillanatra se vegyék le a napirendről ezt a pontot. Menni, menni és menni a parasztokhoz! Sok termelő elhiszi, vagy Mások . csak fokokban károsít akkor a foltok aélléni 1 métei_szé-j ™0V helyek, ahol 4-5 nap utam? les savban kell a porozást elvégezni, ezzel a tovabbter.jedest más természetű kár lesz a gaiái,™ őiiA ; megakadályozzuk. A porozást lehetőleg a késő délutáni órák-; f)arutf,an s akkor hogyan ban kell elvégezni, mert ilyenkor »dolgozik« ez a növényi • teS2neJc ’eleget. kártevő. _ t A tanácsi igazolás — ilyen A csócsárló elleni védekezést csak a tsz-ek nagyüze- * esetben — mentesítő a köteleim parcelláin végzi el ingyenesen a növényvédő állomás mo-; zettség alól, csupán az előgazdaság, ez azt eredményez-1 toros géppel. Az állami gazdaságoknak saját géppel kell a 5 leget keli visszafizetni. heti, hogy majd mindenütt» csórsárló elleni védekezést elvégezniük. Az egyéni gazdák j Különösen a termelőszöveta földművesszövetkezetekben megvásárolhatják a szükséges j kezeteknek kár nem szerződ- védekezőszert. Ha nagy területen fellép a csócsárló, akkor; ni. Ha jól számol, gondolko- — megfelelő térítés ellenében — a növényvédő állomás gé- {dik a vezetőség, akkor csupán pi segítségét is igénybe vehetik az egyéni parasztok is. ♦ a helyes kalkuláció is ezreket már nem volt lábon álló gabona, de ez korántsem nevezhető általánosnak. Ha több gépet kap a jövőben a mezőidőben végezhetnek a nyári időszak legnagyobb munkáival. Weidinger jelenthet. Itt a példa: A so- mogyszentpáli Béke Tsz elnöke, Bula Sándor mondja:_ — Tavaly 90 holdon termett kenyérgabona. Az idén jóval kevesebb a vetés. Több tag van, kisebb a bevetett terület, mégis eladunk annyi búzát, meg rozsot, mint az elmúlt évben. (200 mázsa gabonára, 40 mázsa napraforgóra szerződött a szövetkezet) A magyarázat egyszeri: holdanként 208 kiló műtrágyát szórtak el. (Műtrágyakedvezmény 15 000 forint.) Átlagosan a földektől — joggal — egy-másfél mázsával várnák többet. A többlet termény értéke meg a műtrágya kedvezmény mintegy 60—70 ezer forintot tesz ki. Igen jó segítség a 3004-es. A szövetkezetnek az országnak is hasznos. A többől jut eladásra. A Béke Tsz előlegként is jó pár százast) markolt föl. Bizonyára nem a szekrénybe rakják kamatozni. Másik faluban is szerződnek. Tsz-ek, egyéni gazdák egyaránt. Horváth György kiskorpádi felvásárló szerint, bár kicsit még várnak, tapogatóznak a parasztok, azért megy a dolog. 120 mázsát kötöttek le eddig. Főleg azok keresték fel, akiknek pénzre volt szükségük A TV marcali telepének vezetője, Dávid Kálmán mondja: Boronkán kereken 600 mázsa terményre szerződtek. De Csömend, Nikla se marad el mögötte. Házról házra memtek a felvásárlók, raktárosok. Nem ok nélküli, céltalan munka ez. Az ország kenyeréről van szó. A gazda számít, menynyit adhat el, hol tárolja a termést stb. Érthető, hogy a vezetők is tudni akarják, mit várhatunk, mennyi a kínálat stb. Ezeket figyelembe véve s csak ezután döntenek egyes kérdésekben. Akik azt hiszik, hogy előnytelen a szerződéskötés, azok tévednek. Nincs emögött hátsó gondolat, nem köteleznek rá senkit — ki, hogy gondolja. GŐBÖLÖS SÁNDOR
