Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-16 / 89. szám
riLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vikár Béla emlékünnepség Hetesen XV. évfolyam, 89. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1958. április 16. i Mai számunk tartalmából t A „legkisebbek' csúcsértekezlete Mit hozott a posta? állatorvosok és a barsmfloltás Hruscsov beszélgetése Erzsébet belga királynéval Moszkva (TASZSZ). Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának. elnöke beszélgetést folytatott Erzsébet belga királynővel, aki K. J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége , elnökének meghívására a nemzetközi Csajjkovszkilj^vteírsenyf alkalmából a Szovjetunióba utazott. A beszélgetés szívélyes légkörben folyt le. * * * Moszkva (TASZSZ). Erzsébet belga anyakirályné háromhetes szovjetuniói látogatása végiéhez közeledik. A királyné szovjet kormány döntése nagy megkönnyebbülést okozott.. Frédéric Joliot-Curie nyilatkozata a szovjet kormány döntéséről Párizs (MTI). Frédéric Joliot- Curie, a Béke-Világtanács elnöke nyilatkozatot adott a szovjet kormány ama döntésével kapcsolatban, amellyel egyoldalúan leállította nukleáris kísérleti robbantásait. Joliot- Curie professzor e lépést rendkívül nagy horderejűnek tartja az emberiség szempontjából. A nukleáris kísérleti robbantások még békeidőben is szörnyű veszélyt jelentenek — állapította meg —, ugyanis a robbantások nyomán keletkezett ártalmas anyagok nem egyformán oszlanak az egyszerű számítások jósolják — mondja Joliot-Curie. A professzor szerint a jóslások tévedéseit a rádióaktív előrejelzéseknél nem lehet kiküszöbölni. A szovjet döntés nagy megkönnyebbülést okozott és reményt keltett az emberek százmillióiban. Könnyen megvalósíthatónak tűnik, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia is hasonló döntést hozzon. A nukleáris robbantások nagy távolságról megállapíthatók, ha pedig szükséges, az ellenőrzés megszervezése nem jelent komoly nehézségeket. Egyesek »olcsó propagandának« tartják a szovjet határozatot és erőfeszítéseket tesznek a dolgok összezavarására. A népek józan esze nem csalatkozik akkor, amikor nagy jelentőséget tulajdonít ennek a cselekedetnek. Konkrét bizonyítékát látja ebben annak, hogy véget akarnak vetni egy szörnyű veszélynek, és kedvező légkört akarnak teremteni a valódi leszerelés nagy problémáinak megoldására. Képek a Szovjetunióból A zaporozsjei acélmű. elutazása előtt Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadást adott a királyné tiszteletére. A fogadáson megjelentek: Mikojan, Furceva, • Gromiko, továbbá sok író, műviész, s a Csajkovszkij - verseny részvevői. meg a légkörben, hanem valóságos láthatatlan felhőket alkotnak, amelyek a légáramlatok szerint változtatják helyüket a Föld körül. A rádióaktív részecskék hullása helyileg és gyakran a robbanás helyétől távol is sokkal jelentősebb és veszélyesebb lehet, mint ahogyan A KÜLPOLITIKA HÍREI Szófia (MTI). A bolgár fővárosban közzétették azt a nyilatkozatot, amelyet Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság M iniszter tanácsának 1 elnöke Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet minisztereiHatvanezer holddal növekszik a szőlőtermő — 240000 hold szőlőt újítanak fel 15 év alatt Az utóbbi évtizedekben sok kárt szenvedett, nagy múltú magyar szőlőtermesztés új felvirágoztatása népgazdaságunk legfontosabb feladatai közé tartozik. A felújításról és a szőlőtermesztés más, időszerű problémáiról régebben is sok szó esett ugyan a tudományos tanácskozásokon,- a szakemberek körében, s a sajtóban, de a feladatok alig jutottak közelebb a megoldáshoz. Legfőbb akadály a szaporítóanyag-termelés elégtelensége volt. 1953 óta a termelési és a telepítési kedv észrevehetően megjavult: az évi 1500 holdról 5500 holdra növekedtek a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák új szőlőtelepei. De javult a növényápolás és a növényvédelem színvonala is, s ennek megfelelően a termésátlagokban mintegy 20 százalékos emelkedés mutatkozik. Szőlőtermesztésünk helyzetéről a Földművelésügyi Minisztérium Gyümölcs- és Szőlőtermelési Igazgatóságán Tóth Dezső tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Elmondotta többek között, hogy szőlőültetvényeink területe az utóbbi évtizedben — elsősorban a termesztés kiöre- , gedés, továbbá egyes helytelen gazdaságpolitikai intézkedések következtében — az 1948. évi 413 000 holdról 340 000 ho-ldra csökkent. Az ültetvényeknek mintegy 50 százaléka természetes kiöregedés, tőkepusztulás folytán sürgősen felújításra szorul. A további 25 százalék megfelelő agrotechnikai rendszabályok megtartásával még 10—25 évig kielégítő termést adhat, így a tőkeállománynak csupán 25 százalékától várhatunk még előreláthatólag 30—40 évig jó termés- eredményeket. Szőlőültetvényeink állagát fenntartani, a termőterület további csökkentését megakadályozni csak úgy tudjuk, ha a következő 15 év alatt évi átlagban legalább 17 —18 ezer hold új szőlőt telepítünk. A szőlők felújítását a monográfiái felvételek alapján a megritkult, kiöregedett ültetvények helyén kezdik meg, az új telepítéseket pedig a szőlővel még nem hasznosított, de szőlőtermesztésre igen alkalmas hegyvidékeken, továbbá a síkvidéki homokon, a mintegy 70—80 ezer holdat kitevő parlag-, vagy az egyéb kultúrákkal alig hasznosított területeken. A tervek szerint szőlőtermő területeinket legalább 400 000 holdra egészítik ki. A távlati fejlesztési tervszerűit a következő 15 év alatt fcb. 240 000 hold szőlőt újítanak fel, illetve telepítenek a rendelkezésre álló, szőlőtermesztésre elsősorban alkalmas területeken. Ebből körülbelül 150—160 ezer holdon lehet és kell kialakítani a gépek alkalmazására lehetőséget adó nagyüzemi szőlőtermesztést. A fejlesztés távolabbi időszakában évente körülbelül 35 —45 millió oltvány előállításáról kell gondoskodni. Ezért isA péntek reggeli hó beleszólt az emberek dolgába. Keresztül húzott jó néhány számítást, mitsem törődve a szitkozódókkal. — Én vetni akartam ma, a föld már kész — mondja az egyik. — Én meg szántani, de azt nem lehet — s dühösen lepakolja az ekét a kocsiról... Valóban, fehér a határ, de süt a nap. Bolond és szeszélyes ez az április. A rinyaújlaki Haladás Tsz elnöke is vakargatja a fejét. A fiatal szövetkezetni^ amúgy is sok o gondja, most még ráadásul az idő is akadékoskodik. — No, mindegy, nem rakjuk zsebre a kezünket, ha így történt is. Bár felborult a terv, de azért cselekszünk — mond- ia Farkas István, az elnök. — A vontató már hordja a trágyát. — H onnét? — A tagok udvarából. Révész József, Horváth Ferenc- né, Tóth Imre, Apáti Lajosné portáján is van, meg nálam is. A tanácsház felé tartunk. Oda hivatalos az elnök. — Földügy — magyarázza. — Nekünk csak 44 hold saját van. Ez nem elég... Most még nehéz is a dolgunk. Első év — kezdő év, de jövőre 1nár! — elharavja a mondatai Vontató P-ifog el mellet tünk... A közös földre viszi a mét megindítják az oltványtermelést, elsősorban Sopron, Eger, Szekszárd, Mád, Tállya és Tokaj környékén. Régóta vajúdó problémája szőlőgazdaságunknak a direkt- termő szőlőfajták visszaszorítása. A jó minőségű bor termelésének^ céljával összeegyeztethetetlen'ugyanis, hogy olyan hegyoldalakon, ahol kiváló bor termelhető és a termékeny, jó homokterüleíeken silány borokat adó szőlőt neveljenek. A direkttermő szőlőfajták termesztésének visszaszorításával a szőlőtermelők túlnyomó többsége is egyetért. A Földművelésügyi Minisztérium még ebben az évben erélyes rendszabályokat hoz a direkttermő kérdés eredményes megoldásánök üzenetével kapcsolatban tett. A nyilatkozat hangsúlyozza: a Bolgár Népköztársaság kormánya és az egész bolgár nép lelkesen helyesli és támogatja a szovjet kormánynak azt az elhatározását, hogy megszünteti az atom- és hid- rogénfegyver kísérleteket. * * * New York (MTI). Hétfőn tüntetők álltak őrséget az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tamnia és a Szovjetunió ENSZ- küldöttségének központja előtt, s a nukleáris kísérletek beszüntetését követelték. A tüntetést a józan nukleáris politikát sürgető New York-i bizottság rendezte. Egy szóvivő közölte, hogy a tüntetése-- két péntekig bezárólag naponta megismétlik. » * * Moszkva (TASZSZ). Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke levelet intézett Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez és üdvözli a szovjet kormánynak azt az elhatározását, hogy 1958. március 1-től kezdve elsőnek megszünteti az atom- és hidrogénfegyver minden fajtájával végzett kísérletek végrehajtását, valamint a szovjet kormánynak azokat a javaslatait is, melyeket az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányának tett. Kirakják a teherautókból a répát a Kirgiz SZSZK kant! cukorgyárában. Közlemény a második szovjet mesterséges hold megsemmisüléséről Moszkva (TASZSZ). Az 1957. november 3-án röppályájára fellőtt második szovjet mesterséges hold 1958. április 14-én reggel a légkör alsóbb rétegeibe jutott és megsemmisüli Az eddigi adatok szerint a második mesterséges hold egyes részei azon az útvonalon hullottak. szét, amely délkelete irányban a Kis-Antílléfc, Brazília és az Atlanti-óceán lelete húzódik. A második mesterséges hole körülbelül 2370 fordulatot tett a Föld körül, és több száz millió kilométernyi utat futott bej I rTmTTTTTVTTTyTTTVWTVTTTVVTTVTyTTTTTyTTTTTVVVWTVyTTTyTVWVTTTyVVTrrVT’ Most még nehéz, de jövőre...! trágyát. A pótkocsin állók mellükkel a villanyélre támaszkodnak — A munka? — Megy, csak az idő — ez komisz. Csillagfürtöt is akartunk vetni, de ma nem lesz belőle semmi. Kicsit összehúzza homloka redőit, majd így szól: — A csíráztatott krumplit már várja a föld. öt holdba elegendő gumó van. T íz lépés hosszan egy szó se. Aztán újra ő kezdi. Pár mondattal keretbe foglalja a szövetkezet múltját, de annál többet beszél a jövőről. Február 16-án szövetkezett a 11 család. Egyet kivéve párholdas mind. 18 hold őszi búza és rozs vetésük van csupán. Ezt fejtrágyázták már. — Vetünk 40 hold zabot, gátlásként... Nem érti? Az ősziekből nem futja osztalékra, meg magnak is. Adunk el zabot, s veszünk helyette búzát. A szántó és a rét — a 27 hold erdő kivételével — 211 holdra rúg. Látszatra talán nem is bírunk ennyivel. Elhallgat. Töprengés látszik az arcán. Ö az elnök, ő a feje a 22 tagú családnak. — Van olyan tag, aki bizo nyos ideig nem is tud segíteni a közösben. Mi még nem fizethetünk. De élni kell a családjának. A téglagyárnál dolgozik. Most még így állunk. De! — És sorolja: — Veszünk 2 pár lovat, 40 sertést és szarvasmarhát, fele-fele arányban — hizlalásra. — Tenyészállat?-N Majd csak aztán. Tíz anyakocát, tíz üszőt... Hát így. Most vagyunk alkuban egy épületre. Istállónak alkarjuk. Hittel és határozottan beszél. Ilyen a többi tag is. Bíznak, akarnak, de dolgoznak is. Egyszer el kell kezdeni. És ök elkezdték. Senki, sétmmi nem térítheti le őket az útról. .. O daérünk a tanácsházhoz. Az ajtónyitás zajára felénk fordulnak öten is. Mind rá várakoznak. — Emberek — kezdi —, a fűzfahántoló üzem részére ötvenhatban betagosított földekről van szó. Amint tudják, az ellenforradalom miatt az építkezés még csak el sem kezdődött. Maguk tavaly tavasszal nem a csereföldeket, hanem a tagosítottat vetették el és azt művelik most is. Üzem nem létesült, így a járási mezőgazdasági osztály nekünk adta a szóbanforgó 18 holdat. Ennek a területnek egy része üres, más része be van vetve. Egyezzünk meg szépen ezekre a földekre. Egyszerre hárman is kiáltanak: »Nem! Mi aratjuk le a termést, s nem adjuk, a földet sem.« — Nem lehet így, emberek. — Lehet! Mi adózunk. A tanácstitkár is bekapcsolódik a vitába. Előhozza a tagosítást térképet. Egy-kettőre kiderül, hogy csak Deáki Aladár nem kapott csereföldet a betagosított helyett. Sokáig húzódik az eredménytelen vita. Majd így szól Farkas István: — Maguk is kisemberek, mi is. Ne veszekedjünk. Az üres földeket adják már most a tsz-nek, ít be- vetettekről pedig takarítsák. le a termést, s csak aztán. És ezt foglaljuk jegyzőkönyvbe. — Kinek mekkora a bevetett területe a fűzfahántáknak ta- gosított földből? Már csattog is az Írógép. Óvári Ferenc; 2400 öl búza, Deáki Aladár; egy katasztrá- lis hold búza, rozs, Bók Imre; 500 négyszögöl gabona, 400 négyszögöl burgonya, Koósz Lajos, Rapósa István, Gerde- licr, Izidor — ők is búzát, vagy lucernát vetettek a földbe.. ■ — Kész a jegyzőkönyv, tessék, írják alá — mondja az elnök. Deáki Aladár, Koósz Lajos, Favosa István egvmás után lépnek az asztalhoz. A többiek nem. Nekünk kell az a föld. Nem írtuk alá a tagosítást sem, Hiába adtak helyette másikai. Azok rosszabbak — tiltakoz* nak sorjában. — Rendben vám. — szól nyii‘ godt hangon az elrtök. — Én nem veszekedem, majd dönt a törvényi Valóban, ez már nem az ő dolga. Horváth Ferencné per&íil be az ajtón. Farkas Istvánt keresi: — Megsüllyedt a vorn tató, nem bír menni a csúszói talajon. Fel kefl htvni a gép- állomást, küldjenek körmöt traktort — mondja sietve. — Süpped? — Nagyon. Valaki a daráló felől érdek- lődik. — Működik egy a mi kezet lésünkben. Kereken 17 ezer forintot költöttünk rá. De megéri. A vámkeresetből ad* tunk is el, hogy 100—100 forintot adhassunk egyes csalót dóknak — húsvétra. — Kicsit messze néz. Mintha ezt gondolná: — Jövőre már gazdagabbak leszünk... Horváthné szól újra: — Jó lenne megnézni a föU öleket. Hátha vethetnénk még ma csillagfürtöt. N yílik az ajtó. Fén% árad be a terembe. Az elnök tépelödik, majd a főt 7cs felé indul, a sapkájáért.., GÖBÖLÖÉ SÁNDOR
