Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
AZ MSZMP MEGYEi BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 85. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1958. április 11. Mai számunk iartalmséből s Hruscsov elvtárs csepeli beszéde Elkéstünk kicsit, sürget az ide OTTHONUNK ÖNZÉS Közös nyilatkozat a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormány küldöttségének tárgyalásairól A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány meghívására április 2-től 10-ig a magyar párt- és kormányküldöttség múlt évben a Szovjetunióban tett útja viszonzásául a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége látogatást tett a Magyar Népköztársaságban N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével. A látogatás idején tárgyalások folytak a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, valamint a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között. A tárgyalásokon részt vett: A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, a küldöttség vezetője; dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke; Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter tanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; F. R. Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese; A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere; V. V. Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke; P. E. Se- leszt, az Ukrán Kommunista Párt Kijevi Területi Bizottságának eiső titkára; A. P. Boj- kova, az SZKP Leningrádi Bizottságának másodtitkára és J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A tárgyalásokat mindvégig a szívélyes barátság légköre és a teljes egyetértés jellemezte. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége részt vett a Magyarország nemzeti ünnepe — a fasiszta iga alól történt felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepségeken meglátogatott ipari üzemeket, tudományos intézményeket és termelőszövetkezeteket, járt az ország különböző városaiban és falvaiban. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége magyarországi látogatása idején számos ízben találkozott és folytatott baráti beszélgetést párt- és állami vezetőkkel, közéleti személyiségekkel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel. E találkozókon és beszélgetéseken őszinte véleménycsere folyt a két ország baráti, testvéri kapcsolatainak fejlődését és további megerősödését érintő különböző kérdésekről. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének alkalma volt meggyőződni a magyar dolgozók növekvő politikai aktivitásáról és munkalendületéről. Mindez arról tanúskodik, hogy a magyar dolgozók rendíthetetlenül hisznek a szocializmus nagy eszméjében és eltökélték, hogy szorosan összefogva a szocialista tábor többi országával, felépítik hazájuk boldog jövőjét. A küldöttség személyesen is meggyőződött arról, hogy a magyar dolgozókban mélyen él a barátság a szovjet nép iránt és őszintén kívánják, hagy fejlődjenek és erősödjenek a magyar—szovjet kapcsolatok a testvéri kölcsönös segítség és a proletár internacionalizmus magasztos elvei alapján. A szovjet küldöttségnek a Magyar Népköz- társaságban alkalma volt megismerkedni azokkal a nagy sikerekkel, amelyeket a magyar nép a háború utáni élekben, majd pedig az ellenforradalmi felkelés következményeinek felszámolásáért és a népi hatalom megerősítéséért vívott harcában elért. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a maga részéről szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió politikai és erkölcsi támogatása jelentős mértékben hozzájárult az ellenforradalom következményeinek gyors felszámolásához, anyagi segítsége pedig hozzásegítette a Magyar Nép- köztársaság kormányát ahhoz, hogy igen rövid idő alatt úrrá legyen a gazdasági nehézségeken, elhárítsa a munkanélküliség veszélyét és elkerülje az inflációt. A tárgyalásokon a küldöttségek tájékoztatták egymást pártjuk és országuk belső kérdéseiről, eszmecserét folytattak a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak továbbfejlesztését szolgáló lépésekről, a nemzetközi helyzetről és a békehare időszerű problémáiról, A küldöttségek az esc tecs-. .• alapján megállapították, hogy nézete, > valamennyi megtárgyalt kérdésben teljesen azonosak. A tárgyalásokon a Felek megelégedéssel szögezték le, hogy az 1957. március 28-i közös nyilatkozatukban foglaltak végrehajtása előmozdította a két ország testvéri kapcsolatainak mélyülését, a magyar és a szovjet nép barátságának erősödését. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak és együttműködésének elmélyítése céljából több fontos megállapodást írtak alá. Létrejött a Magyarország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetére vonatkozó egyezmény, a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről szóló egyezmény és a konzuli egyezmény. Előkészületben van több más, a két ország kapcsolatait érintő egyezmény. A Felek nagy megelégedéssel szögezték le, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködése az 1957. március 28-i közös nyilatkozatban foglaltak szellemében, eredményesen fejlődik. A közös nyilatkozatnak megfelelően aláírták az 1958—60. évi hosszúlejáratú áruszállítási egyezményt, amely biztosítja Magyarország ipari kapacitásának kihasználását és megfelelő magyar iparcikkek exportját a Szovjetunióba. A hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény a kölcsönös áruszállítások további növelését irányozza elő. A magyar kormány kérésére a szovjet kormány a magyar népgazdaság további fejlődését elősegítendő, kiegészítő gazdasági segélyt nyújt a kohászati, 'gépgyártási, elektrotechnikai, vegyi-, olaj-, könnyűipari és más ipari és közlekedési üzemek építéséhez és rekonstrukciójához. Hosszú időre szóló megállapodást kötöttek és annak alapján bővítik a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió iparának tudományos és műszaki együttműködését az erős- és gyengeáramú berendezések, műszerek és Diesel-motorok gyártásában. A küldöttségek hangsúlyozzák, hogy népgazdaságuk fellendítése, népeik életszínvonalának további emelése végett fokozottabban össze kell hangolniuk népgazdaságfejlcszlési terveiket országaik lehetőségeinek és gazdaságuk fejlesztési távlatainak legmesszebbmenő figyelembevételével. A Felek nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a két ország tudományos és kulturális kapcsolatai eredményesen és gyümölcsözően fejlődnek. A tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésében elért sikerek nagymértékben hozzájárultak a magyar és szovjet nép barátságának elmélyítéséhez és egyben gazdagították mindkét nép kultúráját. 1957- ben a magyar tudományos és kulturális élet számos képviselője járt a Szovjetunióban. Nagy számban érkeztek Magyarországra is a szovjet tudomány és kultúra ismert művelői. E látogatások lehetővé teszik a két ország gazdag tudományos és kulturális örökségének kölcsönös megismerését, ami előtt a szocializmus viszonyai között korlátlan távlatok nyílnak. A kulturális és tudományos kapcsolatok további fejlesztése érdekében aláírták az 1958. évi kulturális munkatervet, a két ország tudományos akadémiájának megállapodását. A Felek nagyra értékelik a Magyar Népköz- társaságban és a Szovjetunióban működő baráti társaság munkáját a két nép kulturális kapcsolatainak bővítése szempontjából és kijelentik, hogy ezeknek a szervezeteknek minden támogatást megadnak. A tárgyalások folyamán a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg a védelmi jellegű varsói szerződés szerepét és jelentőségét illetően; ez a szerződés a benne részvevő országok biztonságának fontos tényezője az agresz- szív északatlanti tömb mind fokozódó háborús készülődéseivel szemben. A Felek tárgyalásaikon egyöntetűen leszögezték, hogy minden szocialista ország nemzeti függetlenségének és szuverenitásának legfőbb biztosítéka a szocialista államok egységes táborba való szoros tömörülése, a kölcsönös testvéri segítség a teljes egyenjogúság, a területi sértetlenség, az állami függetlenség és szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján. A szocialista államok szolidaritása egyetlen állam ellen sem irányul, hanem az összes népek érdekeit szolgálja, mert fékezi a> imperialista körök agresszív törekvéseit és támogatja a béke és haladás nap mint nap né vekvő erőit. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikai téren az egyetemes béke megszilárdítása érdekében ezután is a hatalmas sz<k cialista tábor összefogásának és további meg* erősítésének feladataiból indul ki. Sesnmiiyeis erő nem képes megbontani ezt az egységei amely a marxizmus—Ieninizmus közös nagy- eszméin, a kommunista társadalom felépítéséi nek közös célján és a szocialista országoknak azon elszántságán alapul, hogy visszaverne! minden kísérletet, amely zavarni próbálná néi peik békés építő munkáját. A tárgyalásokon megállapítást nyert, bog? mindkét Fél azonos álláspontot foglal el a jer lenlegi nemzetközi helyzet minden kérdésébeiiA Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió híven a kommunista és munkáspártok áltá 1957 novemberében Moszkvában aláirt nyilai kozat és békekiáltvány elveihez és eszméihez legfontosabb feladatának tartja, bőgj' mindéi erővel elősegítse a béke összes erőinek össze» fogását, a népek valódi biztonságáért, az ú háború veszélyének elhárításáért vívott barer ban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetuni» megállapítja: a mai nemzetközi helyzet leg főbb problémája továbbra is az, hogy megái lapodás jöjjön létre a nemzetközi fessüUséf enyhítését, a fegyverkezési bajsza megszűnte tését és a mi századunkban az emberisége! súlyos következményekkel fenyegető hábor* veszélyének elhárítását szolgáló konkrét é> halasztást nem tűrő intézkedésekről. A kél küldöttség kifejezte azt a mélységes meggyő» ződését, hogy e téren fontos lépés lenne a ve; zető államférfiak értekezletének a közeljövő; ben való összehívása, a kormányfők részvér telével. A Szovjetunió kormánya által s legmagasabb szintű tárgyalásokon megvitatásra jaw sóit kérdések pozitív megoldása megfelelt alapja lehetne hathatós európai kollektív biz»- tonsági rendszer létrehozásának. Ennek külöc nős jelentősége van a béke védelme szempont; jából, hiszen Európa az elmúlt fél évszázad» ban két ízben is véres és az európai népeknél? mérhetetlen szenvedéseket okozó háború keletkezésének tűzfészke volt. Ebből a szempont ból különösen nagyjelentőségű lenne, ba meg kötnék az északatlanti tömb és a varsói szerződés szervezete országainak meg nemtámad ás szerződését. A jelen körülmények között, ami kor a népek állhatatosan követelik a légion tosabb nemzetközi problémák rendezését elő mozdító intézkedéseket, s e megállapodás le* hetővé tenné, hogy megkezdődjék az. államot viszonyában meglévő feszültség csökkentése? s megtörténjék a kellő fordulat a nemzetközi; kapcsolatok alakulásában, A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kijelenti, hogy határozottan törekedni fog t sürgető nemzetközi problémák megoldásra érett kérdéseinek rendezésére, így az atom- és hiú (Folytatás a következő oldalon.) SZOVJET PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG) LATOQATASA TATABANYÁN ÉS SZEQEDEN
