Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

t SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1958. április 39. KÉT VIZSGA — SOK T Március 8-án és 9-én az ádándi gépészképző szakisko­lában vizsgát rendeztek azok­nak az állami gazdasági gép­szerelőknek, traktoros gépé­szeknek, akik már hosszabb ideje dolgoznak a szakmában, ám a szakmunkást képesítést mindezideig nem szerezték meg. összesen ötvenkilencen, harminchárom traktoros. gé­pész és huszonhat szerelő állt á szakiskola tanáraiból, valamint az országos és me­gyei szakemberekből álló összetett vizsgabizottság elé. S az 59 emberből mindössze 29 lett a kérdések megválaszolá­sa után szakmunkássá. Har­mincán nem tudták sikerrel letenni a vizsgát Miért? íMert már a minisz­tériumból is leszóltak a me­gyébe, hogy a vizsgabizottsá­gok mindenütt nagyon szigorú­ak, túlságosan sokat. köve­telnek. Mert a tél folyamán mindenütt meghirdették az előkészítő tanfolyamokat, de ahol későn jelentkeztek, ott már nem tudták megindítani, hanem csak instruktorokat ál­lítottak a vizsgázni szándéko­zók mellé, hogy valamennyire is segítsék tanulásukat. Mert nem volt megfelelő szákiroda­lom, aminek alapján felké­szülhettek voltui az emberek. Ezek a kifogások, de egy sem fogadható el teljesen. Az állami gazdaságokban tudták, hogy rendelet teszi Munkában az új felügyelő bizottság Március 17-én a barcsiak küldöttgyűlésén Tóth Vendelt választattáli meg a felügyelő bizottság elnökéniek. Mit csi­náltak a felügyelő bizottság tagjai megválasztásuk óta? Munkájukban hogyan érvénye­sül ez az egy szó: «-vagyonvé­delem«? Nem tétlenkedtek. Még március végén megbeszélték az elmúlt évek tapasztalatait, részben a gyakorlat, részben a tájékoztatás alapján. Felosz­tották maguk között a sok­fajta területet, meghatározva a végzendő ellenőrzések mód­ját, időpontjait és módszereit. A bizottság elnöke nemrégi­ben a húsboltokban tartott ellenőrzést, mert hibákról ka­pott jelentést. Megtették az intézkedéseket. A hibázó dol­gozókat először figyelmeztetik, hogy elkerüljék a bajt. Leg­utóbb a vendéglőt leltározta a bizottság. Dezséry László előadása a siófoki járási könyrlár könyvankétján Április 2 l én délután 5 órá­tól népes volt a siófoki Batthyány és Bélavári utca, pedig hűvös szél verte a Ba- latpn hullámait, és hidegen Söpört végig Siófok utcáin. Szinte özönlött a tömeg a SZOT központi éttermébe, ahol a járási könyvtár ren­dezésében Dezséry László, a rádióból ismert író tartott elő­adást *■Gyermekeink védel­mében-x című könyvének anyagából. Sereglettek az anyák, apák, nagyszülők, de az ifjak is. Dezséry László írót a közön­ség nagy tapssal üdvösölte, majd Molnár Péter, a járási tanács elnökhelyettese rövid megnyitója után megkezdte előadását. Előadásában hang­súlyozta a szocialista pedagó gia nyílt, őszinte, a dolgoka4 nem titkoló haladó módszere­it, a bátor, közvetlen felvilá­gosító nevelés fontosságát. A csaknem másfél órás elő­adást a közönség szűnni nem akaró tapssal köszönte meg, mely kifejezője volt a meg­jelent mintegy 500 szülő egyet­értésének az előadás tartal­mával, mely kényes, de el­kerülhetetlen nevelési kérdé­részt vett tekintélyes számú közönség már nemcsak könyv- kölcsönző intézményt lát a járási könyvtárban. hanem olyan művelődési intézményt is, ahonnan számos problémá­ra kaphat választ, és amely gyümölcsöző kapcsolatot tud teremteni az írók és a közön­ség között. ZSILVÖLGYI JÓZSEF Siófok, járási könyvtár kötelezővé a gépszerelők és traktoros-gépészek számára a szakmunkás-vizsgát. Miért nem gondoskodtak hát időben és megfelelően az előkészítő tanfolyamok megszervezéséről, illetve a megyei igazgatóság miért nem biztosította a tan­anyagot? Akkor minden bi­zonnyal nem tűntek volna túl szigorúaknak a vizsgáztatók, akik mindemellett feltehetően nem voltak kíváncsiak másra, csak amit egy szakmunkás-je­löltnek tudnia kell. Zalában és Veszprémben még rosszabb volt az ered­mény — vigasztalták magukat a vizsga után a somogyiak. Gyenge vigasz. Különösen, ha a néhány nappal később, áp­rilis 15-én lezajlott gépmű­hely- és gépcsoport vezetők művezetői vizsgáiénak ered­ményét is számba vesszük. Ez alkalommal még siralma­sabb volt a helyzet. A tizen­három, vizsaára meai-leni szakember csak úgy tudott a kihúzott kérdésekre választ adni, hogy mamik a vizsaáeto- tők is segítettek, olyannyira, hogy a vénén telítsen róv'ze*- ták m'ndannyiukat a helyes feleletre. No, de sebaj. Ez a művezetői oktatásnak úgy is esek a f-lAv! vizsgája volt Az évvégi szám­adás még messze van, 1959 márciusában kerül rá a sor. Addig az ősszel bentlakásos iskolát szerveznek, vaav he­tenként kétszer konzultációt tartanak, de legalább is biz­tosítják a megfelelő tan­anyagot. Így tervezgetnek az állami gazdaságok megyei igazgatóságán. S ha ezt sem? Akkor az »évvégi« vizsgára is ilyen ké­születlenül jönnek majd a müvezetőielöltek? Reméljük, nem. Mert e két esetből sok tanulságot vonha­tott le mindenki, aki az állami gazdasági szakemberek okta­tásával foglalkozik. — ger — Amit még meg kell tenni... — A MEDOSZ tapasztalataiból — A MEDOSZ megyei elnök­sége mellett nemrégiben lét­rehozták az állami gazdasá­gok, gépállomások, erdőgazda­ságok szakcsoportjait, a szak­emberek szakcsoportját és a nőbizottságot. Egy-egy bizott­ság vagy szakcsoport 7—11 tagból áll. Az állami gazdasá­gok szakbizottsága például két brigádot alakított több állami gazdaság felülvizsgálására. A vizsgálat alapján a bizottság konkrét segítséget ad a helyi szakszervezeteknek ahhoz, hogy milyen módon foglalkoz­zanak a szervezeti élet megja­vításával, a termeléssel. Az erdőgazdasági szakcsoport az elfekvő újítások sorsát vizs­gálja. A bizottságok létreho­zásával szélesebb társadalmi alapokra helyeződött a szak- szervezeti munka. A demokrácia jelentős ki- szélesedését jelentette, hogy 37 mezőgazdasági üzemben megalakult az üzemi tanácsa A Balatonújhelvi Állami Gazdaságban a MEDOSZ me­gyei elnöksége nem engedé­lyezte az üzemi tanács létre­hozását a helyi szakszervezet gyengesége miatt. Az üzemi tanácsok részt vettek a nyere­ségrészesedés elosztásában. Eddigi működésük á1 tálában pozitívnek mondható, munká­jukban azonban sok még a kezdetleges vonás. Ennek oka az is, hogy a szervezett dolgo­zók nem ismerik az üzemi ta­nács működési elveit. Éppen ezért a MEDOSZ elnöksége el­határozta, hogy a jövőben na­gyobb figyelmet szentel a jól működő üzemi tanácsok mun­kamódszereinek elterjesztésé­re. Azt szeretnénk elérni — mondotta Fekécs Lajos elv­társ, hogy az üzemi tanácsok ülései vitafórumok legyenek, amelyeken a dolgozók képvise­lői minden gátlás nélkül, sza­4Z AGROKÓMCS TAKÁCSA Vegyszeres gyomirtás — nagyobb terméshozam olyan rét és legelő, ahol az ér­tékes füveket a terület húsz százalékára visszaszorítják. Aligha kell bővebben magya­rázni az ellenük való védeke­zés szükségességét és jelentő- s'eteeff oglaÍko3»tt~ és * hasznos s,®8®t. Korábban mechanikai Kultúrnövényeink nagyon el- több víz, tápanyag, napfény és terjedt, szívós és veszedelmes bő jut véleményeinknek. Ezál- sllenségei a gyomok. A gabo- tál a kalászosok holdanként na vetésterületének 20—30 egy—három mázsával nagyobb százalékán burjánoznak, s van hozamot adnak. Ebből bőven megtérül a vegyszer és a per­metezés költsége. További előny az is, hogy nemcsak több, hanem tisztább gabonát is takaríthatunk be. A gyom­mentes táblán könnyebben dolgozik az ember is, a gép útmutatást adott. Ezután az író a szülők néhány kérdésére válaszolt, azonban az idő rö­vidsége miatt hosszabb vitát nem nyitottak. Az előadás bebizonyította ismét, hogy az embereket ér­deklik napjaink problémái és szinte kívánják a színvonalas, tudományos és közérthető előadásokat. A jól sikerült előadás a já­rási könyvtárt közelebb hozta a társadalmi szervekhez és a közönséghez. Az előadáson úton irtották a gyomokat. Ez az eljárás azonban — mivel nagyon költséges — idejét múlta. Helyette mindinkább a vegyszerek veszik át a szót. A Dikonírt kipermetezése révén elpusztítható a gyomok kilencven százaléka, megaka­dályozható azok magkötése, tehát nem szaporodnak to­vább. A vegyszer hatására és tiszta lesz a jövő évi mag­ágy. Gabonavetéseink ezekben a napokban elérik a bokrosodás állapotát és a 15—25 centimé­teres fejlettségi fokot. Egyszi­kű őszi kalászosaink ilyenkor a vegyszerre nem érzékenyek, ám a szárbaszökéskor kárt te­het bennük a hormonhatású gyomirtószer. Itt van az ide­je a gabona vegyszeres gyom­tönkremegy az évelő gyomo 1 irt^s^nak — május közepéig. gyökérzete, s elszáradnak ezek a nem kívánatos, haszontalan, kari okozó növények. így Vízügyi társulás a Pogány völgyében Régi vágyuk a lengyeltóti­aknak, hogy a szeszélyes Po- gány-patak völgyét szabályoz­zák, s ezáltal az állattartás céljából jól használható ka­szálókat és legelőket nyerje­nek. A községi tanácsülés már tavaly nyáron elhatározta, hO'gy vízügyi társulást létesí­tenek, melyben a Pogány északi részén lévő valamennyi község rés t venne. Az elmúlt napokban össze is hívták a fonyódi járási ta­nácshoz az érdekelt községek vezetőit, ahol a megyei tanács mezőgazdasági szakemberei is­mertették: milyen előnyökkel jár a vízügyi társulás. Va­lamennyi érdekelt község ve­zetője helyeselte a társulás létrehozását. Elhatározták, hogy a községekben gazda­gyűléseket tartanak, ahol e tanácskozás alapján ismertetik, milyen előnyök származnak a gazdákra nézve, ha részt vesz­nek a társulás munkájában. Ismertetni kell — határozták el a tanácskozáson —, milyen előny származik abból, ha sza­bályozzák a pataikot, levezetik a rétekről a vizet, s ezáltal nagyobb terület válik alkal­massá legelőnek, kaszálónak. Végül megállapodtak abban, hogy május 11-én Lengyeltó­tiban szervező bizottsági ülést tartanak, ahol a további teen­dőket fogják megbeszélni. A kétszikű gyomok ugyanis eddig az időszakig három— négy levelet hoznak, ekkor pusztíthatók a legsikereseb­ben. Mivel és hogyan permetez­zünk? Az őszi kalászosok min­den kát. holdjára 100—150 li­ter vízben oldott 1—1,25 kilo­gramm Dikonírt szükséges. A tavaszi vetésű egyszikű növé­nyek holdjának 0,8— 1 kilo­gramm Dikonírt 100—150 liter nyi vizes oldatát adjuk. Ezek az adatok nagyüzemi növény­védőgépek alkalmazásakor irányadók. Kisebb parcellán a háti permetezőgép is jó szol­gálatot tesz. Ebben az esetben viszont 300—100 liter vízre van szükség. A gépeket a vé­dekezés után langyos szódás víz. zel ki kell öblíteni, nehogy kárt tegyen a kétszikű növények­ben a vegyszer maradványa a gép későbbi használatakor. Az óvatosságra egyébként is nagy szükség van. Csakis szél­csendes időben, 16 Celsius fo­kú hőmérséklet esetén perme­tezzünk. Ha a tábla vagy a parcella szomszédságában két­szikűek vannak — pL répafé­lék, napraforgó, mák, kender, len, repce, dohány, borsó, bab, pillangós takarmányok, ká­posztafélék és egyéb konyha­kerti növények stb. —, akkor hagyjunk a permetezett terü­let szélén 5—10 méteres biz­tonsági sávot. Ismétlem: ez azért fontos, mert a ködszerű permetezés kipusztítaná a két­szikű kultúrnövényeket, ha a szél segítségével rájuk jutna. Célszerű tehát a vegyszerek al­kalmazása előtt meghallgatni a szakemberek útmutatását. TEMESFÖI EDE badon, bátran mondhatják el véleményüket. Csak így felel­hetnek meg választóik bizal­mának is. A szakszervezetek erejét — bár megizmosodtak, nőtt az összes dolgozókhoz való arány­számuk — még sok fogyaté­kosság gyengíti. Ennek egyik oka, hogy még mindig alábe­csülik a bizalmiak szerepét. Ezért hoztak olyan határoza­tot, hogy a közeljövőben a gazdaságokban összbizalmi ér­tekezleteket hívnak egybe, ez­zel is kifejezésre akarják jut­tatni, hogy a szakszervezeti tagok első embere a bizalmi. _A MEDOSZ megyei elnök­sége a napokban felülvizsgálja a gyengén működő szakszerve­zeti bizottságokat, s el akar­ják érni, hogy a mezőgazda- sági munkások körében teljes befolyása legyen a MEDOSZ- nak. A tervismértető értekezlete­ken eddig több mint hétezer ember vett részt. 36 üzemben szerveztek egyéni, páros- és brigádversenyt. valamint, üzemrészek közötti versenyt. 31 üzemben tűztek céljutalmat a tavaszi munkák elvégzésére. A szakszervezetek a közel­múltban nagyobb gondot for­dítottak a dolgozók szakkép­zettségének növelésére, mint a megelőző években. Ennek következménye, hogy a szak­oktatás eredményesebb, maga­sabb színvonalon folyik. A szakszervezetek az elmúlt időszakban rendszeresen fog­lalkoztak a munkavédelem, munkásellátás megjavításával. A MEDOSZ megyei elnöksége nyolc üzemben azt vizsgálta meg, milyen a dolgozók mun­ka- és életkörülménye. Az el- ’enőrzés során megállapítot­ták, hogy javult a munkásel­látás. Az ételek mennyisége és minősége, a konyhák tiszta­sága sokat javult. A gazdasá­gokban felkészültek az idősza­ki dolgozók fogadására. A munkavédelem és munkásellátás terén azonban a kétségtelen előrehaladás ellenére sincs minden rendben. A megye mezőgazdasági üzemeiben saj­nos elég gyakoriak az olyan hibáik, amelyek azt tanúsítják, hogy egyes gazdasági és szak- szervezeti vezetők hatodrendű feladatnak tekintik a dolgo­zókról való gondoskodást. A Balatonújhelyi Állami Gazda­ság szerelőműhelyében hosz- szú idő óta életveszélyes álla­potban van az akna. A nap minden órájában ott settenke­dik a dolgozók körül a halálos baleset veszélye. Azonban a legenyhébb sérülések esetén sem tudnák az első segélyt megadni a rászorulónak, mert a törvényben előírt mentődo­bozok üresek, feltöltésükről nem gondoskodtak a vezetőle A Lábodi Állami Gazdaság vadasi üzemi konyháján oly kevés a tányér és a bögre, hogy a kultúrált étkezésnek még a legkisebb lehetősége sincs biztosítva. Vajon hányszor szóltak, veszekedtek emiatt a gazda­ság igazgatójával a szakszer­vezet vezetői? Valószínűleg egyszer sem. Hányszor fedték fel előtte az egészségié1en kö­rülményeket, s hányszor mondták neki: nézze, igazgató elvtárs, mi ezt nem tűrhetjük, intézkedjék, vagy különben kénytelenek leszünk felsőbb szervekhez fordulni. Bizony harcolni kell a szakszervezeti vezetőknek a dolgozók jogos igényeiért. Nem engedhetnek meg olyan „takarékosságot”, amely a dolgozók érdekei el­len irányul, másrészt, amikor harcolnak a dolgozók jogos igényednek megvalósításáért, minden ingadozás nélkül visz- sza kell utasítanunk a szociá­lis demagógiát. Ha a mezőgaz­dasági szakszervezetek így végzik munkájukat, növek­szik tömegbefolyásuk, s javul a dolgozók munka- és életkö­rülménye. Suti Károly A Béketanács híreiből A csurgói járásiak 600 forin­tot gyűjtöttek össze rózsatő vásárlásiára, melyet a balaton­almádi Béke rózsaligetbe küldtek. Ebből a pénzből a na­pokban vásároltak meg 30 gyönyörű kétméteres rózsatö­vet, melyet a Veszprém me­gyei Béketanácshoz már el is juttattak. Ezzel 191 darabra emelkedett a somogyiak által Balatonalmádiba küldött ró­zsatövek száma. Április 30-án este Lengyeltó­tiban küldöttválasztó béke­gyűlést tartanak. Előadó Za- jácz György elvtárs, a Megyei Pártbizottság munkatársa. • * * A porrogszentkiráiyiak má­jus 1-én gyűlnek össze, hogy megválasszák küldötteiket a megyei békegyűlésre. A béke- gyűlés előadója Sásí János elvtárs a Megyei Tanács el­nökhelyettese lesz. • * • Kaposvárott május 3-án a városi tanács termében tarta­nak küldöttválasztó békegyű­lést a városi békebizottság rendezésében. A békegyűlés előadója Balogh Béla elvtárs, a Közgazdasági Technikum tanára, a Somogy megyei Bé­ketanács elnöke lesz. JEGYZETEK egy divatbem u fafór ól Nagyon is vegyes érzelmek-1 mek és felnőtt ruhakombiná­kel ültem be a vendéglő-ét­terembe, a meghirdetett di­vatbemutató nézőterére. S amikor 7 órakor, a kezdés idő­pontjában éppen csak benépe­sedett a helyiség a kis emel­vény előtt, az asztalok körül, azt gondoltam, hogy a tabi földművesszövetkezeti divat- bemutató megbukott, és még arra sem lesz jó, hogy az ét­terem vasárnapi forgalmát a szokottnál jobban megélénkít­se. .. Csalódtam. Először akkor, amikor alig tíz perc alatt úgy megtöltötték a tabiak az ut­casarki éttermet, hogy na­gyobbacska kultúrháznak is dicséretére válik, ha ennyi embert képes magába fogad­ni. Másodszor akkor, amikor megéreztem, hogy ez a divat- bemutató nem nagyképü be­jelentések mellett felkínált szépen csomagolt semmi. Üe legkellemesebben akkor csa­lódtam, amikor a tabi szövet­kezet árukészletéből vett gyer­clókat határtalan lelkesedéssel tapssal fogadta a bemutató kö­zönsége. Amikor pedig az első taps felcsattant, már tudtam, hogy a bemutató elérte a cél­ját. Azok a ruhadarabok ugyanis, amelyek az áruház zsúfolt polcain, a sablonosnak vélt kirakatokban senkit sem ragadtak meg, most szinte »életet kaptak«, kivívták az elismerést. Minden egyes be­vonulást a felfedezés csodál­kozó sóhaja kísérte, hogy »... Ö, hát ebben a boltban ilyen is van!...« Nem néztem utána, de egy egészen köze­pes képességű üzletember is eldőnthette már ezen a divat- bemutatón, hogy a következő héten megélénkül majd a tabi áruház forgalma. Persze beszélgethetnénk a megrendezésnél tapasztalt ügyetlenségről, arról, hogy le­hetett volna gördülékenyebb, még színesebb ez a ruhabe- mutató. Nyilván a férfiak is szerették volna látni, hogy áll rajtuk a legújabb fazonú ruhakollekció, milyen prakti­kus férfiviselet várható az el­következendő hónapokban. Az azonban mindenképpen elő­nyére írható a kis rendezvény­nek, hogy a falun újszerű, bá­tor kezdeményezésnek számít is minden egyes darabjával a falu emberének, divatjáriíEt szólt. Igaz, előbb is megren­dezhették volna. Szívesen látnánk hasonló ötletet, a di­vatbemutatónál még színvona­lasabb, tartalmasabb hasonló kezdeményezéseket. A tabi bemutató mindenképpen jó volt arra, hogy bebizonyítsa: a falu apraja-nagyja szívesen kedveli az ilyesmit. Örömmel tanul, tájékozódik így szóra­kozva. Mert nemcsak beszélni aka­runk. a falu kultúrált keres­kedelméről, hanem következe­tesen dolgozni érte — Tabon és másutt. Ss y.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents