Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-16 / 64. szám
Vasárnap, 1958. márcins 16. 5 SOMOGYI NÉPLAF MIT MENTENEK? Egyik vezető tanácsi funkcionáriusunk nemrégiben furcsa módon kelt védelmére egyik volt községi beosztottjának, akiről bebizonyosodott, hogy törvénytelenségek sorozatát követte el, kiskirályos- kodott, megkárosította a népi vagyont és még több más, bűnös dolog terheli a lelkiismeretét. — Jóllehet, elkövette ezeket — mondta, amikor megkérdeztük: mi a véleménye ezek után — de... És itt jön a kommunisták számára elfogadhatatlan érvelés: hűséges híve a szocializmusnak és a további magyarázkodásból arra lehet következtetni: a bűnös alsóbb vezetőnek meg keli kegyelmezni, szemet kell húnyni bűnei fölött, hiszen voltak érdemei, stb. Furcsa és veszélyes értelmezése a párt politikájának az effajta szemlélet. Veszélyes, mert megingathatja a bűnös vezető dolgait jól ismerő helyi kommunisták és pártonkívüliek igazságérzetét, a pártba vetett hitét. Okot ad arra, hogy az emberek azt hihessék és mondhassák: ja, igen, «-fent« a pártvezetés jót akar és mond, de »lent-«, nálunk egészen Másként van ... Ezért csak így kell fogadni a párt' és kormányvezetők kinyilatkozásait ... Rosszul értelmezése annak az elvnek, hogy a mi államunkban minden állampolgár egyenlő jogokkal bír, s ebből következtetve a kommunisták, a vezető beosztással megbízott állampolgárok sem emelkedhetnek felül a törvényeken, sőt ha ők azt te- saik, ténykedésüket súlyosabb elbírálás alá kell vonni. Micsoda opportunizmus, politikai vakság azt hinni, hogy X, aki felettesei előtt és értekezleteken ugyan szocialista, de a mindennapi életben kalandor módra, cipője talpa alá gyűri a törvényeket, visszaél beosztásával, hogy az ilyen ember hűséges híve, s hasznára van a szocializmusnak? Van ebben a szemléletben jó adag cinikusság, meri arra neveli az embereket: a szavaknak nem kell mindig a tettekkel párosulniuk. Nemrégiben a lakosság bejelentései alapján vizsgálatot indított a rendőrség az egyik vidéki földmfivesszövetkezeti boltvezető ellen. S ámbár már a vizsgálódás elején nap nál világosabbnak tűnt a sikkasztás, a verebek is arról csiripeltek a faluban nap hosszat, az illető boltvezető korábbi kapcsolatait felelevenítendő, valóságos mozgalmat szervezett kimentése érdekében, Sajnos, a járási vezetők között is akadt néhány men- töangyal, akik beosztásukat arra használták fel. hogy a rendőrségnél befolyásuk révén kedyező irányba tereljék — azaz eltereljék — a nyomozást. Az igazságot, vagyis a gazemberséget nem lehetett véka alá rejteni, mert a rendőrség végül is eredményes munkát végzett, leleplezte a bűnöst, ám gondolkodtak-e a sikkasztó boltvezetőt pártfogásukba fogadó elvtársak: kit és mit védelmeztek? A bűnt. És ez megengedhetetlen. Kommunisták nem »okoskodhatnak« így. Bár határtalan emberséggel, realitással kell elbírálniuk egy-egy ember sorsát, ez nem jelenti azt, hogy pártfogói legyenek a bűnnek, az igazságtalanságnak. A szocializmus igaz építője csak az lehet, aki gyűlöli a bűnt, a csalárdságot, akinek szavai és tettei mindennap egybeesnek a párt politikájával, a nép érdekével. Aki másként cselekszik — legyen párttag, vagy párton- kívüli —, a szocializmus gyengítője. Mezőgazdasági ankét vö t Kaposvárott A magyar—szovjet mezőgazdasági napok befejezéseképpen pénteken mezőgazdasági ankét volt. Kaposvárott. A rendező szervek — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront Megvei Bizottsága, a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, a MEDOSZ, a MÉSZÖV és a Somogy megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Osztálya — meghívására mintegy másfél- száz agrárszakember jelent meg ezen a tanácskozáson, amelyen két tartalmas előadás hangzott el. Tóth Sándor, az Állattani Kutatóintézet tudományos munkatársa a ssrtéstenyész- és időszerű kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta a bacon- irányzat előnyeit: a külföld! piacokon nem a zsír-, hanem a húsjellegű sertések iránt nyilvánul meg nagyobb kereslet. Kifizetődő dolog a baoon-sertésetekfcl foglalkozni, hiszen ezeknél jobb a takar- uányértékesítés és viszony- 'ag rövidebb idő alatt meg- 'érül a ráfordítás költsége. Hazánkban nagyon elterjedt a keresztezett sertésállomány. Nem máról-holnapra ugyan, le céltudatos tenjtösztői munkával elérhető a fehér hússertések tartására való áttérés, ahol ennek a feltételei ueg teremthetők. Kulin Sándor, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanára a termelőszövetkezetek üzemszervezéséhez adott útmutatást előadásában. Példákkal bizonyította, hogy egy- ?gy gazdaság jövedelmezősége nagyban, függ a helyes növénytermelési. állattenyésztési arányok kialakításától. Különösen felhívta a figyelmet a pillangós virágú .takarmány- ‘ermő területek növelésére, amely szilárd alapja az állattenyésztés fejlesztésének. A vitában részvevő agronó- musok saját gyakorlati tapasztalatikkal egészítették ki az előadásokat. A profi-szellem nem vezet jóra Nem »mai gyerek« a bőszén- ual fúvószenekar. Tagjai nyolc éve tanulnak együtt, s járják a megyét. Az ország különböze helyeire is eljutottak már, muzsikájukkal kedveskedvén hallgatóiknak. Az elmúlt években aligha volt megyei rendezvény, ahonnét hiányoztak volna, s mindenütt siker követte játékukat, a kitartó munka legszebb, legbuzdítóbb elismerése ... Most hír érkezett: mint mondották, feloszlott a zenekar. Nem hittünk a hírnek, nem hiszünk azóta sem, hogy megtudtuk a részleteket. Egyszeriéin képtelenség arra gondolni, hogy egy nyolcéves együttes tagjai - csak úgy egyszerűen saétszéledjenek, s lemondjanak legkedvesebb szórakozásukról, fakulásukról. Mi történt a zenekarral ? Alapjában véve semmi különös. Azaz mégis. Az anyagi javak szerzésének vágya vakította el az öntevékeny együttest. Pedig nem ildomos egyéni hasznot húzni ily módon a közös tulajdonból. S amikor figyelmeztették őket, lemondtak ... 1956-ban tánczenekart alakítottak a fúvószenekarból. Mert az emberek úgy érezték, most már valami hasznot is kell húzni tudásukból. A tánczenekar alakítása — bocsánat a kifejezésért — baklövés volt, alapjában helytelen, mert általa uralkodott el a profi-szellem Bőszénfán. Arról most mér nem érdemes sokat be- sséini, hogy törvénytelenül (működési engedély és zenész szakszervezeti tagság nélkül) működtek, s ezért a MEDOSZ, a zenekar gazdája és fenntartója tartotta a hátát. Felesleges beszélni róla, mert reméljük, hogy a múlt évi helyzet megváltozik. A telep évi 10 ezer forintos kulturális alapjából 7—8 ezer forint minden évben a zenekaré. S ha már lakodalmakon, táncmulatságokon játszott a aanekar (tagjai a közösség hangszerével szereztek éjszakánként 100 forintokat, saját célra), érthető, hogy a szak- szervezet befizettette a jövedelem 25 százalékát. Mint kiderült, ez az összeg sem a zenészek zsebét terhelte, hanem a munkáltatóét, akitől 25 százalékkal többet kértek. (Erkölcstelen dolog!) De hogj mennyire a profi-szellem kialakulására vezetett ez a mu- asákálgatás, bizonyltja, hogy így is elkeseredtek a zenészek, mondván: ha 25 százalékkal többet kérünk, kevesebb helyre hívnak meg bennünket ... Végzetessé — bár korántsem végzetes — akkor vált a dolog, amikor a szakszervezet március 31-re háromezer forint befizetését kérte az együttestől. Mégpedig arra a célra, hogy a nyár folyamán balatoni kirándulást szervez a dolgozóknak. A muzsikusok erre felháborodtak, s kijelentették, hogy akkor inkább nem lesz zenekar ... Baj van az együttes szellemével Hozzávetőleges számítás szerint is sole százezer forintot költött már az állam a zenekarra. Tagjainak többsége Bőszénfán tanult játszani. Az állam hangszerekkel, képzett vezetővel látta el őket, s nagy anyagi áldozatok árán gondoskodott az együttes fenntartásáról. Nyolc év alatt sokat tanultak az emberek. Egy bizonyos fokú tudás birtokába jutottak, s ezt most egyéni céljaikra kívánják felhasználni. Nem valami hálás dolog ... A közösség áldozatát a közösségnek kellene viszonozni, még akkor is, ha a zenészek sok ' szabad időt, sok éjszakát, sok energiát fordítottak a tanulásra. Mi nagyrabecsüljük őket, s igazságtalanok lennénk, ha elmulasztanánk értékelni fáradozásaikat. De szabad nyolc év eredményét, győzelmeit feladni néhány száz forintért? Szabad feloszlatni egy nagy múlttal rendelkező, nyolcéves gárdát ilyen kicsiségekért? Meggyőződésünk, a fúvósok maguk sem tartják egyenes, becsületes dolognak. De azért nem ártana néha erről is beszélni a zenekar tagjaival... Tovább kell élni a hagyományúknak A zenekart nem szabad feloszlatni! Úgy a szívünkhöz nőtt már, oly szeretettel, nagyrabecsüléssel figyeltük fejlődését, s oly sok élményt szerzett nekünk. Kár lenne érte. Hisszük, hogy felébred a vezetők, zenekari tagok lelki- ismerete, zene iránti szeretete, •5 elnyomja a kialakult profi- szellemet. Beszélni kellene az emberekkel. Beszélni arról, hogy mit várnak tőlük, kik már ismerik képességeiket; mit vár tő- ’űk a telep, a szakszervezet, az állam, a nép, kinek megtakarított pénzén — szorgalommal, odaadással — szerezték tudásukat. És engedjék meg, hogy ehhez a beszélgetéshez egy szerény javaslattal szolgáljunk: oszlassák fel a tánczenekart, minden bajok okozóját. Oszlassák fel, s térjenek visz- sza a régi kerékvágásba, mely egyetlen útja az öntevékeny együttes fejlődésének, továbbjutásának. S ha ez az intézkedés néhány hajlíthatatlan ember elvesztéséhez is vezet, vállalják a nehézséget, higgyék el, megéri... Jávori Béla LOTTÖ-TÄ TÉKOZTATÖ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztató jelentése szerint a lottó 11. játékhetére 3 895 092 szelvényt küldtek be a fogadók, így egy-egy nyerőosztályra 1 460 625 forint jut. Mivel telifa1 álatos szelvény ezúttal sem volt, a négytalála- tosok között ennek az összegnek a kétszeresét, 2 921 250 forintot osztanak szét. Négy találatot S2-en értek el, nyereményük egyenként 35 625 forint. A háromtalálatcs szelvények száma 3864, a nyeremény egyenként 378 forint, a 85 634 kéttalálatos szelvényre 17 forintot fizetnek AZ ELŐSZELE MÄR ITT VAN... fJOPP! - KAP JOBB KÉZZEL a fejé- 11 hez (a balban aktatáska) a tér közepén az egyik járókelő. Majd hirtelen megfordul, s guruló kalapja után iramodik... Kalapot »emel«, kendőt, sálat, szoknyát lobogtat a télvégi szél. Van már ereje a napnak is, felenged a fagy Nagybajom utcáin. Az udvarokat, utcákat és a széles mezőt elönti a délelőtti fényzuhatag. Mintha rügyet bontana az orgona... Az árokpart mentén lúd tép a zsenge fűből. A kirakat előtt kát lány, arcukat csiklandozzák az ütegről visz- szapattanó napsugarak. Tavasz van! — Nem, még nincs tavasz. Csak az előszele ért ide — mondja Búzás István, s szorosabbra fogja a gyeplőt. — A kutya nem eszi meg a telet. — Nézze, hogy szikkad a sár, a. parasztok mennek a mezőre, maga is — bizonygatom. — Ez igaz. Két héttel előbb még jobb idő volt. Már szántani akartam., csak egy kocsi trágya hiányzott a földről, nem vihettem ki, mert jött a hó. — Még nem késő!... — Nem, de az ember érzi a jó időt és nyugtalan. Tudja, most már van mit félteni. .. Sajnálnám, ha a fagy kárt tenne a szép vetésekben. — Talán most már nem... — Nono, az idő csalfa. — Tavasz van — próbálkozom még egyszer, s közben leszállók Búzás István kocsijáról. — Még nincs, de az lesz — erősíti meg a mondatot egy kézszorítással. Tavasz! Messze van még a tavasz? Vagy? Na, mindjárt. . — Hő! — állítja meg intésemre a két igavonó tehenét a bakon ülő ember. — Kedvez a kocsizásnak az idő? Rá lehet menni a földre, nem vág le nagyon a kerék? Kicsit időzik, majd Így formálja szavakká gondolatait: — Jó idő van, sokat sziklcadt a föld, lehet, meg muszáj is kocsizni... Csorbapusztára viszem a trágyát — bök hátrafelé — cukorrépa alá. Tekintetem a kezére téved. — Hány éves papa? — Én fiam? Messze néz, majd lassan, szinte tagolva mondja: — Het-ven-öt. Mennyi buktatót, kínt, örömöt rejthet Molnár Sándor bácsi hetvenöt éve? S amíg a nyílt, tiszta tekintetű öregember szemébe nézek, ez jutott eszembe: sok fiatalban nincs ennyi hit, erő, akarat, s ő talán még a halál előtt is a holnapra gondol... Taii/isz van! A kovácsműhelyből is kidobták a kályhát. Az ablakon beszökő ^ napsugarak két egymás mellett álló puskára esnek. (Nem igazi fegyverek!) Szabó József bö- hönyei paraszt liozta, forrasztani. Mihavecz Béla kovácsinas menetet vág, reszel és összepasszít... — Hová lesznek a csavarok? — Az inkeieknek készítünk szalagfűrészt, ahhoz. — A mester? — Elment arra be — int fejével a falu felé. — Na, de megyek én is — hajol le »fegyvereiért« Szabó József. — Most már nem égeti ki a tarisznyámat. — De azért óvatosságból megtapogatja. — Viheti, már nem meleg — nevet föl halkan a jövő kovácsa. »■Idegeneknek tilos a bemenet!« — Ilvcn-ÜSS aisü. 1 feliratú tábla fityeg a Növényvédő Állomás kapuján. Ide bemegyek. — Költözködünk Toponárra... Kifzelebb leszünk a központhoz, jobb gépszín... Köng- nyebb a munka és az ellenőrzés is — sorolja az új »támaszpont« előnyeit Csontos Lajos főagronómus. — Mikor kezdik a munkát? — A költözködéssel április első hetére végzünk. A másikat? Ha az idő engedi (hát piég- sincs tavasz?) — kezdjük. Ha nem jött volna a hó, már permeteznének is a brigádok, a Kaposvári Állami Gazdaság gyümölcsösében. Van munka. A nagykanizsai pályafőnökséghez tartozó vasút-vonalak mentén (340 km hosszan) mi permetezzük majd a gyümölcsfákat. Vegyszeres gyomirtásra is kötöttünk szerződést több tsz-szel és állami gazdasággal. Vegyszer? Van elegendő. Gépeink jók, csupán az időjárástól függ a munkakezdés. — Még azt tessék megírni — néz a tollamm a főagronómus —, hogy van egy nagy csávázó gépünk. Teljesítménye napi 200 mázsa. Egyaránt alkalmas a búza, rozs, nedves, vagy porcsávázására, az árpa, zab üszögtől való megtisztítására. A munkadíj 2,40, illetnie 4 forint nyolcvan, attól függ, hogy ki adja a segédszemélyzetet... A földművesszövetkezet raktára előtt kocsik állnak. — Naponta húszán is jönnek*— mondja Gyávái Jenő főagronómus. De menjünk beljebb. Vida László raktáros tartja a zsákot. Andor István, Mikei István merik a műtrágyát.. — Én legalább 8 mázsa pétit, szuverfoszfi- tot és kálit veszek — így az Istvánok közül az idősebb. — Kifizetődik? — Meglepődve néz föl. — Hacsak a szalma nő tőle, akkor is megéri. A lapátoktól odébb új zsákok, friss cédulákkal. — Szerződéses növényi magvak azok: tavaszi bükköny, szarvaskerep, cukorrépa és egyéb mag van bennük. Ki sem kell dobolm, tudják már a gazdák, hogy megjött. Viszik azt is — mondja a raktáros. A kocsi-derék megtelik zsákokkal. — Én még visszajövök. Török bács'nak is viszek — szól be az ajtóból Andor István, s föllép a kocsira. — Amint fordul, a lovak sörényét megbillenti a szél... t GYŐZELEM TSZ portáján sem ko' pog a bakancs. Itt is a hirtelen »jött- ment-K hó leve keresi a hézagot a lábbelin. Majd fölszárad. És akkor? Hozzáfognak a vetéshez. Először is kora tavasziak jönnek sorra, a zab, tavaszi árpa. fehérhere, szarvaskerep — több mint félszáz holdon. Egy mázsa szuperfoszfát, káliból, pétiből 40—40 kiló esik egy holdra. Van is, meg jön is még a termésfokozó műtrágyából. — Most már jóra fordul az idő, számítgatja az elnök. — Egyszer már nskikezdtilnk, s feltárcsáztunk vagy tíz hold legelőt. Ha újra kimegyünk a mezőre, talán nem kell abbahagyni a munkát... A gépállomás idevezényelt traktorosa is szeretné hallatni a hangját. Jöhetne is már az igazi tarvisz, hisz any- nyian várják. Na, majd a fecskék! Igen, a fecskékkel biztosan megjön. GÖBÖLÖS SÁNDOR (Hl mczoqazdaiáqi szakkänqatk A szakismeretek bővítése, a hozzáértés növelése, a tudomány által feltárt, a gyakorlatban is kipróbált módszerek elsajátítása — a mezőgazdasági termelés fokossásának fontos előfeltétele. E rejtett kincsnek kibányászásához ad segítséget a Mezőgazdasági Kiadó azzal, hogy újabb és újabb műveket jelentet meg. Bizonyára nemcsak a parasztemberek veszik kezűikbe A házkörüli állattartás c. könyvet, amely olvasótáborába verbuválhat falun élő iparosokat, város szélén lakó kisembereket is. Amint az előszó írja, ez a könyv »az egyes állatfajok tenyésztési, takarmányozási kérdésein kívül felöleli az elhelyezési, tartási, sőt az egészségügyi tudnivalókat is«. A bevezetés utal rá, hogy baromfáállományunk 95 százaléka, a sertések és fejőstehenek több mint fele a háztáji te- tenyésztők óljában, istállójában van. A nyulak, kecskék pedig szinte egytől-egyíg a magánosok állatai. A háztáji állattartás beleszól nemcsak a család, hanem az ország élelmiszerellátásába is. Érdemes tehát szakítani a nagyapáinktól örökbe kapott, egyes elavult tenyésztési szokásokkal, ha van azoknál jobb és célravezetőbb, hiszen így ízesebb, több falat kerül asztalunkra, s nő a bevételünk. A rajzokkal illusztrált könyv közérthető nyelven hirdeti a tudomány szavát. Miről olvashatunk benne? Általános tudnivalók a takarmányozásról, s az állategészségügyi szabályok betartásáról. Részletesen taglalja a baromfiak és sertések tenyésztésének, nevelésének, hizlalásának szakkérdéseit. A tehén tartásának, s a tejtermelésnek a legnagyobb helyet szenteli a könyv. A »szegény- emberek« az ő tehenük — a kecske — tenyésztéséhez nyerhetnék belőle útmutatást. Megtalálják benne az őket érdeklő fejezeteket a nyúltartók és méhészek is. Lapozgatás közben szinte közvetlen kapcsolatba kerül az olvasó a mű íróival: kérdés-felelet formájában tá'Tia a témát a könyv. »Mezőgazdák talajismeretei és trágyázási útmutatója«, ezt a címet viseli az a nemrég megjelent könyv, amelyet tizenegy szakember írt. Az agrártudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatának bizonyí- ■íka a szaki md nlo»'.nak ez a terméke. A címben foglalt arogramon túl a vele összefüggő más kérdésekkel is fog- ’alkozik, s mindezekről összefoglalót ad a könyv. Három részre tagozódik. Először a ta- lajművelésről ír, aztán a tala j- smeret, az üzemi talajtórké- aezés, a talajvédelem és a ta- 'ajjavítás módszereit ismerteti. A harmadik rész a főbb növényetek táplálkozásáról, a szerves- és műtrágyázásról, e műtrágyák hatásáról tájékoztat. Ez a könyv alapvető szakmai felkészültségre szert tett gazdák körében tarthat számot a legnagyobb érdek] ód ősre. Hasznosságához nem férhet kétség, hiszen a gyakorlat szükségleteiből 'kiindulva kíván módot adni a szaktudás gyarapításához. Jnmtelmüiölibin'iljlMis knrsisrü gépekkel érhető el! IlröHE* VÁSÁROLJON! UKL—125/1 benzinmotor 2 Le teljesítménnyel MIA benzin- és petróleum motor 4.5 Le teljesítménnyel MIB benzin- és petróleum motor 7 Le teljesítménnyel II—JMC—130 Diesel motor 25 Le teljesítménnyel Különféle áramfejlesztő agregátorok 1 kW—15 kW teljesítm REVERS üzemanyag szivattyú HARMAT szórófej kertészetele részére Kerti szórófej kertészetek részére DIMPT—11 szivattyú gépcsoport 20 000 lit/perc telj. D—413+TO 300 szivattyú gépcsoport 15 000 lit/perc telj. HORTOBÁGY szivattyú gépcsoport 3300 lit/perc telj. MIB+SP 1522 szivattyú gépcsoport 3000 lit/perc telj. MIA-j-SP 1220 szivattyú gépcsoport 1200 lit/perc telj. Targoncás szivattyú géoesonort 800 lit/perc telj. UKL—125/1-j-SP 6! 3 szivattyú gépcsoport 360 lit/perc telj. MÁVAG—100 szivattyú gépcsoport 109 lit/perc telj. Fenti g^nei iatenleq mán raktirrol kaphatók a MEGYEI MEZÖSZÖY VÁLLALAINÜl
