Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1958. márgius 16. Hruscsov választási beszéde — befejeződött a Szovjetunió választási ka mpánya Moaakvn (MTI). Pén­teken délután több mint ifajenötezer moszkvai dolgozó teres lett össze a Téli Sport­palotában, hogy meghallgassa Hruscsovot, az SZKP Közpon­ti Bizottságának első titkárát. Hruscsovot Moszkva Lainyin vÉJeszbóteerületének dolgozói felölték küldöttjükül a Leg­felső Tanács szövetségi ta­kácsába. A nagy érdeklődéssel várt »'Alasztásí gyűlés elején a ke- rtílet dolgozói szólaltak tel. .Vóndannyian egyöntetűen tá­mogatták a Szovjetunió Kom­munista Pártja egyik kiváló rezgőjének, a szovjet nép hő 'iának, Hruscsovnak jelölését t Legfelső Tanácsba. Hosszaratártó, lelkes tapssal, felállva köszöntötte a gyűlés több mint tizenötezer rósz- vpvője a szónoki emelvényre tépő (Hruscsovot. aki beszédé­nek elején köszönetét mon­dott a választóknak a nagy ragíti szfceltetésért. A szánok a továbbiakban tan gsúlyozta: ilyen ütemű fej­ődést a világ egyetlen álla­ma sem ért el. A Szovje'tTnió az idén aranyi fontos iparcik­ket termei, amennyinek elő­állító tóra a szovjet hatalom megteremtése után 16—SO év ■tellett Az BZKP Központi Bizott- «á'gának első titkára ecu tán a ffiovjet mezőgazdaság ered­ményeiből. a szovjet tudomány •k tetímiíka eredményeiről •ízéit, majd azokkal az i/ntéz- sedésekksol foglalkozott, ame- 'yeknefc segítségével a párt és a kenmány nagy mérték >en emelte a szovjet néo Üetszf.avonalát Részletesen ■szólt a lalcáskérdés megoldá­sáról is és hangsúlyozta: a akásépítfcreíés jelenlegi üteme giinden eddigit felülmúl. E fekimtírtben n Szovjetunió náris túlhaladott sok nagy, őkés országot, de a lakás- aelyzet még korántsem kidé­rt tő. Az utóbbi évek nagy mű -zaki, tudományos és kultu­rális fejlődése ellenére is sok .ernnivató van -még a dolgozik .gőnyránol-; még tökéletesebb kielégífésSben. Különösen áz­tál keil scfoat foglalkozni, bo­lyain lőhet a legnehezebb muri- cafolyamatokat gépesítem, bo­lyán lehet megkönnyíteni a :ök mtrakáját. Hruscsov hangsúlyozta, hogy nirrt egyszerű válasrtú, aki március 16-án ugroncrak a ízavazóum'áboz járói, néhány megjegyzést kíván tenni a még megoldatlan problémák­ra. Bírálta Moszkva városfej­lesztésének egyes vonásait. Hangsúlyozta, hogy a legkö­zelebbi években jelentősen megnő a közszükségleti cik­kek termelése, de nem ele­gendő, ha csunán a mennyi­séget növelik, javítani kell a minőséget is, bővíteni a vá­lasztékot. Beszédének következő ré­szében az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára egy­bevetette a szovjet demokrá­ciát a tőkés országok állítóla­gos demokráciájával. Hang­súlyozta. hogy a szovjet rend­szer mély demokratizmusát mutatják a választások is. Is meretes, hogy a Szovjetunió­ban jóformán minden válasz­tópolgár él állampolgári ágaival. Ugyanakkor az Egye­sült Államokban és más ve­rető, tőkés országokban tá­volról sem mindenki vés7 -észt a választásokon. Az Egyesült Államok konvresz- szusi választásain ' például az elmúlt években a szavazó'-- aránya alig haladta meg az öt­ven százalékot. Angliában n°- dig a legutóbbi választásokon esakn°m hétmillió szavazó nem ált állampolgári jogává1 Ez a ténv is bizonyítja, hovv a tőkés országokban a válasz­tópolgárok nem érzik sajá+ ügyüknek a választásokat éc tisztában vannak azzal, hogy a parlamenti képviselők nem a dolgozók érdekeit képvise­lik. Hruscsov éles szavakkal bí­rálta a burzsoá »»demokráciát" és rámutatott arra. hogy csak a szocialista rendszer hozza meg a dolgozóknak az igaz’ szabadságot, ennélfogva a szo­cializmusé a jövő. Beszédének harmadik ré­szében ez SZKP Központi B> zottságp.nak első titkára a nemzetközi problémákkal fog­lalkozott. Hruscsov hangoztatta, hogy az Egyesült Államok. Angii0 és Franciaország vezetőinek politikája következtében, sa.i nálatos módon ezekkel az or szagokkal nem sikerült kellé mértékben megjavítani a kapcgotatokatt. A Szovjetunió népe scgvrabecsüli az ame rikai. az angol és a franci: népet, amely szövetségese volt a fasizmus ellen vívott felszabadító háborúban. De ezeknek az országoknak a ve­zetői nem méltányolják a Szovjetunió erőfeszítéseit, nem hajlandók elfogadni az államok kapcsolatainak alap elvéül az ismert öt alapél vet. Az imperialista országok tovább folytatják a hideghá­ború és a fegyverkezési ver seny politikáját, a bukott erő politikát és nem törekednek 3 remzetiköai kapcsolatok meg javítására, az égető nemzet k.özi problémák rendezésére Ennek a politikának követ­keztében a háborús vészéi' változatlanul fennáll, az új atomháború veszélye még nem hárult el a világ feje felől. Hruscsov rendkívül élesen bírálta azokat az amerikai ki '•■érieteket, hogv a csüestetel kozó napirendjére erőszakol ak a kelet-európai országok belső helyzetének kérdésé1. Tangsúllyozta: a Szovjetunió erről a prd’lémáról nem haj- 'andó tárgyalni, az ilven ja­vaslatot sértőnek tekinti a kelet-európai országokra. Beszédének befejező részé­ben arról szólt, hogy a Szov­jetunió népe a bel- és kül politikai kérdések tekinteté­ben teljes mértékben helyes]1 *s támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a politi­káját. A moszkvai választási gvű- 1 őssel befejeződött a Szovjet­unió választási kampánya Március 16-án reggel meg­kezdődik a szavazás, am°- Iven mintegy 130 000 000 szov- iet választópolgár járul majd az urnák elé. Fény derült a Hlinka-górdistók 13 évvel ezelőtti tömeggyiikosságaira Prága (MTI). Rudolf Baraak belügyminiszter Pozsonyban sajtóértekezletein ismertette annak a nyomozásnak eredmé­nyét, amelyet a csehszlovák szlovák felkelőt, 14 egyenruhás francia, angol, amerikai és ka­nadai állampolgárt gyilkolt meg. Az egész akciót egy SS- tiszt irányította. A HLinka-gár­belügyi szervek a háború utol- disták a levetkőztetett foglyo- só hónapjaiban Szlovákiában ! ka<t egy begyújtott mészégető­elkövetett fasiszta tömegmé- j kemence elé térdeltettók, majd száriások ügyében folytattak. I tarkón lőtték, úgyhogy az ál- A felszabadulás után Szlová- j dozatok holtan, vagy sabesül- kiában 176 tömegsírból 3723, ten az égő kemencébe estek, áldozat, közöttük 720 asszony j A tömegmészárlás letartózta­ss 211 gyermek holttestét ásták fásban lévő tettesei beva'llot- ki. Sokáig az volt a vélemény, j ták, hogy az áldozatok között hogy ezeket a tömeggyilkossá-! asszonyok is voltak. Ezeknek okát kizárólag a német fasisz- ‘ !ák hajtották végre. Az utób­bi időben a csehszlovák belügyi klerikál-fasiszta cinizmusaa jellemző, hogy a gyilkosok ál­lati tettük után meggyónták ouneiket és papjaiktól feloldo- zást nyertek. Baraak belügyminiszter kö­zölte. hogy további tömeggyil­kosságok tetteseit sikerült le­tartóztatni, a többi között a közép-szlovákiai Kremnicka falu mellett felfedezett tömeg­sír háromszáz áldozatának gyilkosait. A belügyi szervek összesen 42 Hlinka-gárdistót vettek őrizetbe, közöttük olya- gyermekeit a gárdisták az noteat, akiknek leUkiismeretét anyák szemeláttára, élve dob- hetven gyilkosság terheli. A ták a lángsírba. Az áldozatok gyilkosok másik része nyugat­szervek több nyugatra disszi- j értéktárgyainak egy részét a ra menekült, ahol legtöbbjük dált, majd az imperialista kém- j szervezet által Csehszlovákiá­ba visszaküldött, volt Hlinka- gárdistát fogtak el. Ezek vallomása, valamint irattári anyagok és a hatósági szervek alapos nyomozása fényt derített a 13 év előtti tragédiára és a hatóság kezére juttatta a bestiális gyilkossá­gok több szlovák fasiszta tet­tesét. A nyomozás során sikerült megállapítani, hogy 1944-ben a szlovák nemzeti felkelés részleges leverése után a Hlin- ka-gárda legmegbízhatóbb tag­jaiból alakulatokat szerveztek. A német Gestapo szervezetei ezekre bízták a legkegyetle- oebb tömeggyilkosságok végre­hajtását. így például 1945. ja­nuár 4. és 11. között Nemecká falu mellett a Hlinka-gárda negwen tagú egysége V. Hóra, azóta nyugatra szökött parancs ’ "oka vezetésével 400 cseh és nyomozás során megtalálták a! ma az imperialista kémsaer- letartóztatott tetteseknél. A vf»zet szolgálatában áll. „Egyre szaporodnak az amerikai kudarcok — vajon miért? Rádióműsorok a Tanácsköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából A Magyar Tanácsköztársa­ság megalakulásának 39. év­fordulója alkalmából a rádió a jövő héten több emlékmű­sort sugároz. Kedden délután az Ifjúsági Rádió Ady Endre és József Attila forrada'mi verseiből ad összeállítást, este pedig Fekete Béla írását ol­vassák fel Varga Gyuláról, aki részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előké­szítésében, kivívásában, majd az intervenciós háborúban. Március 20-án délelőtt »»A hadvezér« címmel ifjúsági rá­diójáték hangzik el Stromfeld Aurélról. Délután »Minden­kihez« címmel a Magyar Ta­nácsköztársaságról szóló em­lékműsort közvetít a rádió. Március 21-én, pénteken a délelőtti rádiójátékot Karikás r-i-n-es írásai alapján Dé­vényi Róbert írta. Karikás Trlnyes alakítóin Újlaki Lász- '6 lesz. A Petőfi adón a Ta­nácsköztársaság kulturális pa­prikájáról hangzik el riport­műsor. Vasárnap, március 33-án az Ifjúsági Rádió Sza­muely Tibori emlékműsort közvetít. (MTI) A Kínai Kommunista Pórt központi lapja budapesti munkatársának kétrészes cik­két közli a magyar termelő­szövetkezeti mozgalom fejlődé­séről. u Párizs1 {MTI), Az Echos című [francia, lap vezércikk­írója a fenti című cikkében igyekszik megtalálni a rakéta­kutatásban elszenvedett ame­rikai kudarcok okát. Ha mér­leget készítünk az amerikai­ak kísérleteiről — írja —. ame­lyeket az interkontinentális rakétákkal és a mesterséges holdakkal végeztek, a követ­kező eredményre jutunk: Atlas-rakéta: hat kísérlet *— hat kudarc. Thor- és Titan-rakéták: Kí­sérletek száma ismeretlen, de egy sem járt sikerrel. Mesterséges h«ldak: négy kísérlet — egy siker. Ez a táblázat annál szomo­rúbb, mert az egyetlen sike­res kísértetnél egv harminc- három tonnás négylépcsős ra­kétát lőttek ki ahhoz, hogy egv mindössze négy és fél kilós mesterséges holdat in­dítsanak el útjára. A korszerű technika lét- fontosságú területein; • ezek szerint súlyos amerikai vál­sággal állunk szemben. Hol kell keresnünk az okokat. Miért éri az amerikaiakat ku­darc. kudarc után ott, ahol az oroszok látványos sikereket érnek el? ■a.) Az orosz kudarcokról nincs jelentés: lehelt, hogy az oroszok valamümr sikertelen­séggel is küzdöttek. Egy tény azonban vitathatatlan: ok­tóber 4-én halálos biztonság­tól indították el pályáján az •első szputnyikot. Egy szput- ryik útnak indításánál arra kell törekedni, hogy pályájá­nak középpontjában a Föld legyen. A második szput- nyik majdnem korszerű pó­lyát írt le. b.) Az amerikaiak lemara­dása tényleges. Ami ezt a tényt súlyosabbá teszi az, hogy a vizsgálat több okot is kimutat így például úgy látszik, az Egyesült Államokban nem tudták felhasználni a leg­újabb üzemanyagokat. Nem tudnak megfelelő hőálló öt­vözeteket előállítani. És nem tudnak olyan szivattyúkat szerkeszteni, amelyek meg­bízhatóan szállítják az üzem­anyagokat És legfőképpen minden jel arra mutat, hogy az amerikai­ak nem tudnak »kikalkulálni« egy teljes gépezetet. Kü’ör- böző szakértők különböző részfeladatok elvégzésére kapnak megbízást. A kivite­lezést különböző cégekre bíz­zák. De hiányzik a szintézis. Hol vannak azok az a'»vak. amelyek a kérdések egészét meg tudják oldani. Hibás kiindulás után a helyzetet Iá tszot-m egoi dósok­kal nem lehet megváltoztat­ni. Idői árás j elentés Várható időjárás vasárnap estig: változó felhőzet, helyen­ként még futó havazás. Mér­sékelt északnyugati. északi szél. A nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap plusz 2—plusz 5 fok között. Nemzetközi Szemle A SFATO9 Indonézia és a 7. flolta.o. Március első napjaiba* kifu- «tí támaszpontjáról a délke­let-ázsiai vizeken hajózó ario- ákai 7. flotta. A megadott be- »FeM csatlakozott hozná a Szin­gapúrban állomásozó angol tá­vol-keleti flotta s ezzel meg- asiößäit a délkelet-ázsiai ka­nn aj szövetség (SEATO) ten- feri erejének, a szárazföldi csapatok és a légierő harci Műveleteivel kombinált nagy­szabású hadgyakorlata. Az «merikai lobogó alatt manő­verező 7í flotta a hadgyakor- ait befejeztével sem tért visz- sza támaszpontjára, hanem el­hajózott a dél-kínai tengerre — egészen közel az indonéziai ázadók közep-szumátrai és szak-ceiebesi központjaihoz. JÉzt a kis »kiruccanást« az aflonéz szigetekhez minden jel ■zerint már korábban eltervez­ek, hiszen — mint a News­week cimB. befolyásos ameri- sai hetilap megírta — »a 7. lottót nemrégiben óriási már- ójri/cn megerősítették...« és v.,. rövidesen dél felé indul lágyon fontos küldetéssel, A Hajóhadnak az a feladata, hogy lyitva tartsa a Nyugat-Csen- tgs-óeeán közlekedési útvona- ait, amelyeket most az indo­néz események fenyegetnek és iözremfflködjön kétezer ame­rikai elszállításában a vesaé- yeztetett területekről... Ez az akció — fedi fel a kártyákat l Newsweek — belekeverheti tr, amerikai hajóhadat a* in- Idnéz polgárháborúba«. Ez a kilátás azonban szcmmellátha- tóan cseppet sem nyugtalanítja a washingtoni kulisszatitkokat ismerő hetilapot. Ellenkezőleg. Az előbbi megállapításához ugyanis baljós hangsúllyá1 hozzáfűzi: »A 7. flotta az Egyesült Államok és a nyugati világ diplomáciájának gerince a távol-keleti vizeken...« Flotta és diplomácia, «je ns — flotta- diplomácia Nos, a Newsweeknek ez a — talán önkéntelen — szó­kapcsolása mindennél jobban érzékelteti azt a légkört, mely­ben a SEATO külügyminiszteri tanácsa március 11-én meg­kezdte tárgyalásait Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában. Az ülésszak napirendjén hi­vatalosan ugyan nem közöl­ték, de az amerikai hírügy­nökségek jelentéseiből kitűnt, hogy Washington olyan intéz­kedések megvitatására gondolt, amelyek alkalmasnak látsza­nak a SEATO tevékenységének »aktivizálására«. Ennek meg­felelően a nyolc külügyminisz­ter zárt ülésein a következő kérdések kerültek szőnyegre: atom- és rakétafegyverek el­helyezése egyes ázsiai orszá­gok területén, a SEATO össze­kapcsolása a NATO-val és a bagdadi paktummal, a SEATO kibővítésének lehetőségei, az indonéz helyzet. Ezt a négyfogásos menüt tá- 'alta fel Dulles amerikai kül- ügyminiszter a manilai érte­kezlet asztalára, körítésképpen pedig heves szemrehányások­kal halmozta el azokat az eret­nek nézeteket vailé ázsiai kor­mányokat, amelyek azt meré­szelik gondolni, hogy minden kormány — akár kommunista, akár nem kommunista — egy­forma. »Az a kormány, amely ! azt mondja népének, hogy mindkét rendszer egyenlő le­het, nehezen tud szigorúan el­bánni a belföldi kommunisták­kal« — mondotta Dulles. »Már­pedig — emelte fel hangját az amerikai külügyminiszter — azok a kormányok, amelyek visszautasítják a biztosítéko­kat a kommunistákkal szeri­ben, ártanak szomszédaiknak«. Közismert, hogy az Indonéz Köztársaság semleges po’itikát folytató kormánya nem tartott igényt az amerikai »»biztosíté­kokra«, s úgy látszik, Dulles ebben elegendő jogcímet lá­tott, hogy az amerikai flotta- diplomáciát működésbe lép­tesse. S bizonyára az sem vé­letlen, hogy az éppen olyan időpontban történik, amikor az indonéz kormány erélyes in­tézkedéseket foganatosít a sze­paratista Husszcin-íéle kato­nai lázadás elfojtására, az or­szág egységének helyreállításá­ra. Nem hiába örvendezik a londoni Times, hogy a SEATO külügyminiszterei »szerencsés időpontban« tárgyalnak Mani­lában, hiszen »a szövetség va­lamennyi tagállamát alapve­tően érinti Indonézia sorsa...« Nos, az »Indonézia sorsát« illető érdeklődés természetét kellőképpen megvilágítja az a tény is, hogy az értekezlet nyi­tányára befutott Manilába Paníou őrnagy, az indonéziai lázadó katonai klikk képvise­lője. Igaz ugyan, hogy a nyilvá­nos üléseken mélyen hallgat­tak Indonéziáról, de a zárt aj­tók mögött zajló eszmecseré­ken annál több szó esett az Indonéziával kapcsolatos »kez­deményezések« lehetőségéről. A közeljövő talán majd meg­mutatja, hogy Pánton őrnagy bevonása a titkos tárgyalások­ba, milyen kihatással lesz az indonéziai fejleményekre. A manilai értekezleten azon­ban kitűnt, hogy a SEATO nyílt és közvetlen beavatkozá­sa az indonéziai ügyekbe, nem valósítható meg egykönnyen. Maga Dulles is bevallotta, hogy »az amerikai külügymi­nisztérium jogi szakértői még tanulmányozzák... vajon az indonéz polgárháború olyan formákat ölt-e, amelyek alap­ján a zendülőknek hadviselő jogokat lehetne adni...« Addig is azonban, amíg ez a fogas »jogi« kérdés eldől, Dul­les elküldte a 7. flottát az in­donéz szigetek közelébe, hátha kedvező lesz a döntés. Ámde természetesen nem­csak »jogi« és formai nehézsé­gek vannak. Az értekezleten részt vett amerikai delegáció szakértői — az AFP jelentése szerint — bizalmas beszélgeté­sekben rámutattak: ha az Egyesült Államok nyíltan se­gítené a felkelőket, ebben az esetben attól kellene tartani, hogy a Szovjetunió a djakar- tai kormány erőteljes támoga­tásával válaszolna. Emellett a SEATO egységes fellépése elé egyéb akadályok is tornyosultak. Kiderült, hogy a paktum ázsiai tagországai (különös módon a nyolc kö­zött ilyen csak három van: Pa­kisztán, Thaiföld és a Fülöp- szigetek) azt szeretnék, ha a SEATO katonai jellege helyett inkább a gazdasági célkitűzé­seket domborítanák ki. Külö­nösen a pakisztáni külügymi­niszter fakadt ki keserűen, mondván, hogy az Egyesült Államok nagyobb gazdasági segélyben részesíti a semleges országokat, mint hűséges szö­vetségeseit. Az ázsiai országok képvise­lői azért a gondolatért sem lelkesednek túlságosan, hogy területükön amerikai rakéta­kilövő pályákat építsenek és ezzel országukat megsemmisítő ellencsapásnak tegyék iá. Szá­molniuk kellett a hazai köz­véleménnyel, amelyre mély benyomást tett a szovjet kor­mány javasolta ázsiai atom- fegyvermentes békeövezet gon­dolata. Ez lehetett az oka an­nak, hogy az értekezlet záró- közleirényéből kihagytak min­den utalást a rakétatámasz­pontokra. Ami pedig a SEATO kibőví­tésének lehetőségét illeti, arra fényt vet az a tény, hogy a manilai értekezlettel egyidejű­leg Japán és Malájföld kor­mánya határozottan leszögez­te, nem kíván csatlakozni a SEATO-hoz. ügy látszik, más jelentkező nem akadt, mert a zárónyilatkozat erről sem tesz említést. A semmitmondásában is so­katmondó zárónyilatkozat csu­pán annyi »eredményről« szá­mol be. hogy a SEATO főtit­kárát felhatalmazták, lépjen kapcsolatba a NATO és a bag­dadi szerződés főtitkárával. Ez a döntés az ázsiai országokra nézve súlyos veszélyeket rej­teget magában, mert abban az esetben, ha az Egyesült Álla­moknak sikerül a SEATO-t és a bagdadi tömböt a NATO-hoz láncolnia, ezzel a SEATO tag­államaira is automatikusan ki­terjeszthetné az ÉszakatLanti Szövetség tagállamainak kato­nai kötelezettségeit. Könnyen elképzelhető, hogy ilyen kö­rülmények között péMául a NATO tagsággal rendelkező Hollandia vezető körei a SEATO közvetlen beavatkozá­sát kérhetnék indonéziai »ér­dekeik« megvédésére »a kom­munista fclíorgatással szem­ben«. A manilai értekezlet mérle­gét megvonva tehát megálla­pítható, hogy a dullesi menü nagy része megemészti) életlen­nek bizonyult, s az ülésszak eredményei távolról sem elégí­tik ki Washington várakozá­sait. Mégis, a zárt üléseken hozott döntések nem kis ve­széllyel fenyegetik a dé'kclet- ázsiai térség békéjét. Ebben a tekintetben különösen figye­lemmel kell kísérni majd azo­kat a lépéseket, amelyeket az amlkommunizraus álarcában a SEATO és ennek égisze alatt a 7. flotta készül megtenni In­donézia függetlensége elien.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents