Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-12 / 60. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1958. március 12. Megkezdődött SEATO mamim értekezlete Manila (MTI). Mint a Reuter jelenti, a fülöp-szigeti külügyminisztérium zászlótermében kedden reggel megkezdődött a SEATO országok külügyminiszterei nek háromnapos értekezlete. Az érteikezletet Carlos Garcia, a Fülöp-szdge- tefc elnöke nyitotta meg. Az ülésszak elnökévé Beirtó Serrano fülöp-szigeti külügyminisztert választották meg. Ezután Serrano a délkelet-európai térséget fenyegető »-kommunista veszélyéről beszélt. John Foster Dulles amerikai külügyminiszter hasonlóképpen azt hangsúlyozta, hogy »a kínai—szoyjet tömb még mindig hatalmas erőfeszítéseket rész katonai erejének kiépítésére. Ipari ereje ugyancsak megnövekedett és veszélyes gazdasági és politikai offenzí- vákat folytat-«. Christian Pineau francia külügyminiszter kijelentette: »A SEATO védelmének olyan erősnek kell lennie, hogy szembenézhessen a fenyegetéssel-«. Selwyn Lloyd hangsúlyozta: »Bármikor és bármilyen szinten hajlandók vagyunk tárgyalásokba bocsátkozni a Szovjetunióval, ha azok eredménnyel kecsegtetnek. A tárgyalások kudarcától, vagy sikerétől azonban olyan nagy tét függ, hogy a józan ész azt követeli: megfelelően készítsük azokat elő«. Walter Nash újzélandi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa leszerelést akar és meg kíván szabadulni a nukleáris megsemmisítés fenyegetésétől, Ehhez megfelelő biztosítékok szükségesek. Közben a SEATO országoknak magasabb életszínvonal, gazdasági és szociális haladás elérésére kell törekedniük. Richard Casey ausztráliai külügyminiszter állításait ismételgette a SEATO-ról, mint a »kommunista veszély«-elhá- rító szervezetről. Hétfőn este egy fogadáson az amerikai, francia és brit külügyminiszterek nem hivatalos megbeszélést folytattak. »ELEKTROMOS« ZENE Temraemvoksz, tíoííb. Mit jelenítenek ezek a szavuk? Vadállatokat, vagy saép virágokat? Egyiket sémái Mindkettő egy-egy zenei haugsaer neve, mégpedig nem is egyszerű, hanem »elektromos« hangszereké. Az első elektromos hangszert Moszkvában 1921-ben készítették, amikor a Vili. iiéktrotachfiikfii kongresszuson, a világon először, a Termen mérnök által szerkesztett elektromos hangszerem adtak hangversenyt. Innen ered a »Termenvofksz« elnevezés. Az egyik szovjet tudományos éutaíőintéz&tben ma is számos elektromos hangsáért készítenek. Megszerkesztették az úgynevezett h armóni um ot, amely egy olyan billentyűs, sok han- gú aeneszerszám, amelyen minden zongorista tud játszani. Elkészítették az adapteres íartgszer terveit is, asaetyben >. meartanikus rezgések elektromos rezgésekké válnak. Nemrégiben készült el az egy- haiigszínű elektromos hangvillával rendelkező zongora is. E nangszer számára »Intermez- 50« néven külön zenedarabot srtak. A Szovjetunióban nagyon .•népszerű az az együttes, amelynek mindé» tagja elektromos harmóniumon, orgonán, le rmenvakszon, liárfíán, gitáron, zongorán, harmonikán és ■nagybőgőn játszanak. ■ Kaestner, Horn és társai az atomhalál ellen Bonn (DPA). Több mint negyven politikai, tudományos, gazdasági, művészeti és egyházi személyiség Bonnban felhívást adott ki, amely harcra szólít fel az atomhalál ellen, és ugyanakkor további lépéseket jelent be. A felhívás a többi között rámutat arra, hogy háború esetén a német népre az övezeti határok mindkét oldalán biztos atomhalál vár. Az atomfegyverkezésben való részvétel és rakétakilövő támaszpontoknak német területen való elhelyezése csak fokozhatja ezt a veszélyt. A német politika céljának — hangzik tovább a felhívás — a Kelet és Nyugat közötti enyhülésre kell irányulnia. Csak az ilyen politika szolgálja a német' nép biztonságát. A felhívás aláírói a szövetségi gyűléshez és a szövetségi kormányhoz fordulnak, hogy ne vegyen részt az atomfegy- verkezési versenyben, hanem támogassa az atommentes övezet létrehozására irányuló fáradozásokat. Az aláírók felszólítják a német népet, szegüljön szembe az életét fenyegető fegyverkezési politikával és helyette a békés politikáját követelje. A felhívást a többi között Max Born Nobel-díjas fizika- professzor, Walter tem publicisztikai intézetének igazgatója, Erich Kaestner író, Martin Niemöller, a hesseni evangélikus egyház elnöke. Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke, Willi Richter, a Német Szak- szervezeti Szövetség elnöke, Carlo Schmid, a bonni szövetségi gyűlés alelnöke, Fritz Steinhoff, Észaikrajna-Vesztfá- lia miniszterelnöke, Ernst Wolf göttingai egyetemi tanár írta alá. „Kifelé az alom- és rakéta* fegyverekbe!!“ London (AFP). Azok az interkontinentális rakéták, amelyeket Nagy-Britanniában akarnak elhelyezni — ócskavasból vannak — ezért ellenzem, hogy azokat ideszállítsák — jelentette ki Geoffrey de Freitas, az angol munkáspárti ellenzék repülésügyi szóvivője. A kilövőpályák tízmillió fontba kerülnek az angol kormánynak, ami annál is inkább pocsékolás, mert azokat nem lehet használni olyan» ballisztikus rakéták kilövésére, amelyeket jelenleg Angliában gyártana.k. Ezeket ugyanis csak földalatti vagy tengeralatti kilö- víőhelyefcről lehet felbocsátani — mondotta a továbbiakban a szónok. Freitas kijelentette, hogy az angol kormánynak fel kell függesztenie a termonukleáris kísérleteket és meg kell várnia a csúcsértekezlet eredményeit, mielőtt a kilövőpályák építésébe kezd és meg kell tiltani, hogy a Nagy-Britanniában állomásozó repülőgépek őrjárataikra atombombákat vigyenek magukkal. A munkáskonferencián a részvevők közös . határozatot fogadtak el. Ebben kitűzték a fő feladatokat: »Kifelé az atom- és rakétafegyverekkel Nyugat-Németor- szágból! Legyen mindkét német állam az európai atomfegyver-mentes övezet tagja!« A Pravda közleménye a kommunista és munkáspártok folyóiratának kiadásáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda legutóbbi számában az alábbi közlemény jelent meg a kommunista és munkáspártok elméleti folyóiratának kiadásáról: A kommunista és munkáspártok képviselői 1957 novemberében tartott moszkvai értekezletükön kifejezésre juttatták egy nemzetközi folyófejlődés | irat kiadására irányuló kívánságukat. E kívánságoknak megfelelően néhány kommu- Hageman I nista és munkáspárt képvlseprofesszor, a münsteri egye- »lői március 7-én és 8-án találkoztak Prágában. A találkozó részvevői egyhangúlag elhatározták, -hogy rövid időn belül megkezdik Prágában egy elméleti és tájékoztató havi folyóirat közös kiadását. A pártok képviselői, a folyóirat alapítói kijelentették, hogy mindazok a testvérpártok, amelyek az adott értekezleten nem vettek részt, ! azonos jogokkal csatlakozhat- I nak hozzájuk, vagy bármilyen, számukra alkalmas formában részt vehetnek a folyóirat kiadásában és munkájában. PÁRIZS (MTI). Vasárnap a Párizs »melletti Montrouge-ban köz- igazgatási választásokat tartottak. Az új városi tanácsban a kommunisták kapták a legtöbb helyet, s 12 mandátumot szereztek meg. A választók 35,7 százaléka kommunista jelöltekre adta szavazatát. A párt 5,4 százalékkal növelte szavazatainak arányát és egy tanácsosi hellyel többet kapott. A Romillyben vasárnap megtartott közigazgatási választásokon is a kommunista párt került az élre, a szavazatok 48 százalékát kapta. A város 27 tanácsosa közül 13 kommunista. TITOGRAD (Tanjug). A nagy havazás miatt Montenegróban úgyszólván teljesen megbénult az országúti közlekedés. Az autóbusz járatok a legtöbb vonalon beszüntették a forgalmat', mert az utakat egy méternél magasabb hó borítja. NEW YORK (AFP) Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a szovjet kormány meghívására pénteken repülőgépen Moszkvába utazik. BERLIN (MTI) Lipcsében megrendezték a munkásfunkcionáriusok össznémet értekezletét. A konferencián, amelyen mintegy 1300 funkcionárius vett részt Németország mindkét részéből, Hermann Mátéra, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, a népi kamara alelnöke mondott beszédet, s hangoztatta, hogy közös akciókkal meg kell akadályozni a nyugat-németországi atomfegyverkezést és síkra kell szállni az atomfegyvermentes európai övezet lét- rehozásáért. Politikánk — mondotta —, amely azt hirdeti, hogy Németország békés újraegyesítése a németek ügye, s épp>en ezért a két német állam konföderációja, az újraegyesítés egyetlen járható útja, érvényesülni fog. COLOMBO (MTI) A TASZSZ jelentése szerint Colombóban ünnepélyesen átnyújtották a nemzetközi Lenin-békedíjat U. Saranan- kara There ceyloni buddhista lelkésznek. Az ünnepségen beszédet mondott TyihÖnov szovjet író és Pritt angol közéleti személyiség. TOKIO (TASZSZ) A SEATO küszöbönálló ülésszaka alkalmából közölt TASZSZ nyilatkozat széleskörű visszhangra leit a japán közvéleményben és a sajtóban. »Teremtsük meg az atommentes övezetet! Váljék Ázsia békeövezetté!« —■ A japán lapok ilyen címek alatt kommentálják a nyilatkozatot. 0 kereskedelmi és vendéglátóipar! tanulófelvétel tudaivaiói A Belkereskedelmi Minisztérium korábban közölte, hogy az új iskolai évre 21 kereskedelmi szakmáiba jelentkezhetnek fiatalok tanulónak. Ezzel kapcsolatban a minisztérium oktatási osztálya az alábbi tájékoztatást adta: Az eqyes szakmákra a következő módon lehet jelentkezni: az általános iskola vaqy qimnázium utolsó öves tanulói úqynevezett továbbtanulási lapot kapnak. Ezen kell feltüntetni, hoqy a kereskedelem melyik áqában szeretnének elhelyezkedni. A iskola iqazqatója a jelentkező-lapokat továbbítja a leqközelebbi kereskedelmi tanuló iskolának, amely szerint meqtartják a felvételiket. A felvételi vizsqák június utolsó napjaiban lesznek. A felvételi vizsqa sikere alapján dönt az iskola és a szakmai vezetőség. A tanulókat júliusban vaqy augusztusban négyhetes próbaidőre hívják be és ezután kötik meg a végleges szerződést. Azoknak a fiataloknak, akik az iskolát korábban fejezték be — egy-két éve —, régi iskolájukban hasonló módon kell jeler.tkezniök. Tájékoztatásul még közük, hogy a cipő, papír, írószer, sport, játékcikk szakágakra ebben az évben csak Budapesten lesz képzés. így csak azok jelentkezzenek akik gondoskodni tudnak budapesti szállásukról. Ugyanez vonatkozik az óra-ékszer szakágakra is. f*»t . V- I'7VY»lY5'* fYV?T?Y»'l’*»*YY»»Y?»YTy?»'VY»YYyYY*YTYY»TV*VTVV»»¥TTYYYYV» 7WYV?»YYy»V?YYYVYTVTYYTYYYV»yY»TYYYYYVTY»YYTYYYVYYYYYYYYVYYYrYTYYYyVYYYYYrYTYVYYYTYY»TYYYTVYI YYYYYYTY'VTTVYYYYYYTY» HMCfiLITÓL I rta: cser pál A HÁLHAlÁTLANSAGIG Úgy látszik azonban, hogy ebben i nevelésben is voltak hiányosságok, mert imint az esti lámpák fényében vizsgálgatta szeretett városát, egyszer csak megroggyant mindkét lába s mint egy tehetetlen Izrumplis- tsák, szinte élettelenül roskadt le egy villany- jszlop tövébe.-Istenem, ne hagyj el! — nyögte, fohász- twdta a havas mindenségbe. Megtörölgette szemüvegét, hogy jobban lásson.- Úgy látszik ez sem használt, mert elfogta i keserves zokogás. Mi történt? Elmondom Az összecsuklás előtti pillanatokban ért ré- ji hivatala, a Méh Románca Takarékpénztár gallérstílusú, mitológiai alakokkal cizellált, emeletes épülete elé. Az épület homlokzatán azonban nem ragyogott az aranybetűs, valódi jót irásművészettel megfabrikált cégjelzés, hanem helyette neoncsövekből eszkábált felírás piros és kék ködfényekkel ragyogta az esti homályba: Demokratikus Táncfőiskola és Kultúrcsúcs. Az ablakokból nem a régi hivatal diszkrét fénye sütött ki az úttestre, hanem 'affinalt színek világa tetszett át a csipkefüggönyök csipetnyi résein. A nagy pénztárteremből, ahol annyi éven át szorgoskodott, jazz muzsika őrült lüktetése hangzott. A méltóságteljes, márványlépcsős kapualjból valami idétlen alak még idétlenebb fiityölése szaggatta a havas este békés csendjét. Csak ez történt, semmi más. Hogy emiatt Bertalan összecsuklott? Más időkben, mondjuk a régi világ hamis polgári viszonyai kö- sött mind az író, mind az olvasó meditálhatna afölött, vajon egy régi porceláncsésze eltűrése, a családi örökségként őrzött pianínó valamelyik húrjának elpattanésa milyen lelki megrázkódtatást vált ki az érdekeltekből, de a mai versenymozgalmas viszonyok között erre nincs idő, amint arra sincs, hogy Bertalan érzelmeivel bíbelődhessünk. Elég, ha annyit mondok, hogy Bertalan, amikor kisírta és ki- vívéjdta magát, lassan feltápászkodott s a házak fekete árnyékait keresve, mint a tetten ért tolvaj, surrant otthona felé. Hazaérkezésének ez a parányi epizódja * 29. azonban eléggé kihatott életére, sorsának további sodródására is. Érthető, állás nélkül, hivatal, kenyérkereset nélkül maradt. Valaki azt mondta egyszer, hogy a tojásból napfényre került pulykacsemete a leggyámoltalanabb lény a világon. Még enni sem tud a szerencsétlen. Ne szóljuk le kérem ezeket a kis pulykákat. A leggyámoltalanabb lény a hivatalnok, mert ha az egyszer kibukik az iroda falai jelképezte tojáshéjból, hát rádől az egész világ. Az első napokban Bertalan talán vem érezte ezt, mert a házi munka idejét is, meg figyelmét is lekötötte. Tudniillik távollétében a családi fészekben történt egy és más. Először is anyósa férjhez ment egy becsületes kőfaragóhoz. — Hidd el, Berci, olyan boldogok, hogy az kész gyönyörűség — lelkendezett a feleség. — Csiszlik úr, akit azonban majd papuskának kell szólítanod, mondom, a papuska valósággal o. tenyerén hordja a mamácskát. Nem is beszélnek másként, mint szivecském, meg cukrosom. Szóval tanulhatnál te ott tisztességes házastársi viselkedést. S tudod milyen gyerekes a papuska? Hát én mondom, hogy egyenesen kirakatba való. A mamát elküldte már a város minden nőgyógyászához. Bizony, gyereket akarnak. Hát ezen kissé összevesztek, mert Bertalan számadatokkal bizonygatta, hogy ez lehetetlenség. Linácska fölfortyant: — Az ószövetségből huszonöt példát tudok neked felsorolni, hogy nem lehetetlenség. Vagy gondolj a koros szent Erzsébetre, keresztelő szent János anyjára. S ha akkor lehetett, úgy a mai fejlett technikai viszonyok között méginkább lehetséges. Mit lehet ilyenkor a családiason felingerelt feleségnek mondani? A másik meglepetés pedig az volt, hogy Bertalan távolléte alatt nagyapa lett. — Hát tudod, Berci, ezzel levettek a lábamról. Bármennyire is küszködtem magammal, de amikor Máté beállított a hírrel és még hozzá tette, hogy a gyönyörűséges porontyot én utánam Linának akarják kereszteltetni, nem tudtam ellenállni. Én szakítottam a te ósdi elveiddel, megbocsátottam a fiataloknak. Te, az Aranka olyan helyes, kedves asszonyka, hogy első látásra szívből megszerettem. Na és a kicsi? Magamat látom benne. így tehát anyós nem volt, a feleség minden reggel és este unokáját járt fürdetni, Bertalan nyakába szakadt az összes házi gond. Takarított, főzött, sütött, mosogatott, szerényen és álhatatosan. Természetesen egyszer a jövő teendőit is meg kellett beszélni, mert ugye a karaván halad és hosszabb a nap a kolbásznál. Egy barátságos vasárnap délután, kibővített családi körben kezdték meg a tervezést. Ezen a megbeszélésen részt vett a Kovács házaspáron kívül a mézeshetes Csiszlik-pár, Márk, a második számú csemete, valamint Vágó, városi fő-villanyleolvasó. — Mihez értesz, te fiam? — adta fel az első, de igen gyakorlatias kérdést a papuska. — Berci elsőrendű pénztáros. S tiszta kezű, ami a fő — lelkesedett Lina asszony. — Ebben az országban nincs szükség pénztárosokra — hangoskodott Vágó. A mi népünk a nagy építkezések gigantikus korszakát éli, nem vacakolhatunk pénztárosokkal. Ahogy már több szakszervezeti gyűlésen is kifejtettem, a vasipar áll az élet homlokterében. Vasművet Hortobágyra, Bugacra, Harcaliba. Erőműveket Somogyba, Zalába, Bácskába. Vágó fellengzős, de igen meggyőző felszólalása után egy kis vita alakult ki inég a mezőgazdaság jövendő útjáról és a külpolitikáról. Amikor ezekben a kérdésekben nem tudtak kiegyezni, rátértek ismét Bertalan ügyére. — Gyere, apa, hozzánk a gyárba — indítványozta Márk. Mint segédmunkást holtbiztos, hogy felvesznek. Nyolcszáz forintot feltétlenül zsebre vághatsz havonta. Aztán, ha ügyes leszel, majd kialakul... Erre a gyerekes elképzelésre az anyós fel- fortyant, abbahagyta férje kezének simoga- tását. — Nem szégyelled magad, te taknyós? Apád diplomás ember, aki kis híján két évtizedet húzott ki az íróasztal mellett, a nagy páncél- szekrény mellett s te gyári söprögetőnek invitálod? Az ilyen ember tudományára, mint a te szerencsétlen apád, még minden hivatalnak szüksége lehet. Hiszen lassan annyi a hivatal, mint a nyű s ott Kovács Bertalan eszére még nagy feladatok várnak. Ezzel le is zárult a családi tanácskozás érdemi része. Bertalannak úgy sem igen adtak szót, véleményére se reflektáltak. Szegény, amikor saját sorsát szerettei olyan pucérra vetkeztették, mély letargiába esett, amiből a késő estig tartó ultipartiban sem tudott teljes egészében kilábolni. A következő napok, mondhatni majdnem az egész tavasz, a céltalan lézengés időszakát jelentette számára. Sürgött-forgott a városka társadalmi, politikai és kulturális porondjain, de mindebből semmiféle anyagi haszon nem származott. L,egalább is egyelőre nem. Márciusban akadt valami látszólagos keresete, de csak látszólagos volt ez is. Ekkor történt ugyanis, hogy apósa, Csiszlik kőfaragó mester a temetőben régi sírköveket vásárolt. Mert ugyebár a régi, bessüppedt hantok felett nincs szükség feltámadást hirdető márvány- és gránit kövekre. A város eladta, Csiszlik megvette. Mind a két fél jól járt. Az egyik pénzt kapott, a másik pedig potom áron köveket, melyeket csekélyke fáradsággal vadonatújra lehetett csiszolni, majd megint eladni, az újonnan elhalálozottak hiú hozzátartozóinak. Hát ebben a sírkőszállításban segített Bertalan. Nem mondom, kicsit viszolygott eleinte a háta ettől a munkától, de csak beletörődött, mint ez életében általában történni szokott. — A keresetedet beleszámítom a sírkövedbe — fizette ki Csiszlik a vejét. — A legszebb gránitot kapod, erre már ezután gondod ne legyen. Minden esetre a sírköves munkával szemben a gyűlések, értekezletek, különféle megbeszélések sokkal szimpatikusabbak voltak. Itt csak kezdetben jött zavarba, amikor ilyeneket kérdeztek tőle: — Az elvtárs kit képvisel? Mivel sem üzemhez, sem szakszervezethez, párthoz, egyesülethez nem tartozott, keservesen nyögte ki, a hirtelen kitalált szót: — A társadalmi munkásokat. Valamikor el sem tudta képzelni, hogy ilyen naiv kijelentésért megtapsolhatják. Lám most megesett vele. Kezdetben, ugyancsak kínos volt, amikor egy-egy előadás után a vitavezelő hozzáfordult: — S az elvtársnak mi a véleménye? — Még nem összegeztem a dolgokat, éppen most emésztem — leplezte zavarát. Amikor azután gondolkodott a dolgon, szólásra jelentkezett: — Mindenben egyetértek az előadó elvtárssal. (Folytatjuk.)
