Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 60. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1958. március 12. Mai számnak tartalmából: Megkezdődött a SEATO manilai értekezlete Fejlődik, szépül Mezőcsekonya Ahogy belépünk a mezőcso- komyai tanácsházára, felirat ötlik a szemünkbe: »-Csendet kérünk, tanítás folyik.« Sok a tanuló a községben, 200 iskolás fiú, lány van, nincs megfelelő tanterem, s ezért a tanítás a tanácsháza egyik ideiglenesen berendezett he­lyiségében is folyik. De már nem sokáig, mert jóváhagyták az új iskola költségvetését, s Mezőcsoko-nyán 310 000 forin­tos költséggel emeletes, négy- tantermes, korszerű iskolát építenek. A község lakói is hozzá­járulnak ehhez 70 ezer forint értékű társadalmi munkával. 15 000 forint értékű saját építési anyaggal, s 45 ezer forint községfejlesztési hozzá­járulással. Két autóbusz vá­róterem is épül a községben 35 000 forint felhasználásával és 10 000 forint értékű saját építési anyaggal. Ezen kívül útgyalulást. árakmetszést végeznék a köz­ségben, s azon a részen, ahol még nincs villany, villamosít­ják az utcákat. Tízezer forin­tot fordítanak a község par­kosítására. Központi helyre helyezik át a postahivatalt. A bölcsödét megszüntetik, s he­lyette napköziotthonos óvo­dát hoznak létre. Épül az új kaposvár—balatoni műül első szakasza Néhány hete benépesedett Kaposfüred és Memye között lévő eddig elhagyott, gidres- gödrös kocsiút. Serényen dol­gozó emberek munkálkodnak a Kaposvár—Balaton között Kikeltek az első naposcsirkék Megyénkben négy keltetőállomás működik: Kaposvá­rott, Nagyatádon, Fonyódon és Siófokon. Az idén több mint egymillió naposcsibét bocsátanak a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok és egyéni gazdaságok rendelkezi­S6TSm Az első kis naposcsibék a kaposvári keltetőállomáson látták meg a napvilágot. A kedvezőtlen idő miatt keve­sebb tojást raktak be a gépekbe, s így csak 8800 kiscsi- bét tudtak a csombárdi állami gazdaság és a környékbe­li falvak részére eladni. Jövő héten már húszezer, már­cius utolsó hetében pedig 80 000 naposcsibét tudnak szál­lítani. A nagyatádi, fonyódi és a siófoki keltetőállomás jö­vő héten összesen 40 000 napos csibével áll a gazdaságok ren­delkezésére. Bárom normálholdnál többre szerződtek A 3004-es számú kormány- rendelet által biztosított ked­vezmények kihasználása két­szeres hasznot jelent termelő- szövetkezeteinknek. Azok a tsa-ek, amelyek évre szólóan szerződnék gépi munkára és az egy holdra eső munka mennyisége eléri a három normál hold at,-, jelentős, újabb kedvezményekhez jutnak. A Memyei Gépállomás kör­zetéhez tartozó 10 termelőszö­vetkezet már február első fe­lében megállapodott a gépál­lomással, s közülük egv sem szerződött 3 normálholdom alul. De többre igen. A so- mogygeszti Uj Barázdának pél­dául 7.26 normálholdra szólnak a papírjai... Az igaliaknak is 70 forintért szánt a traktor. A 2435 normálhold mun­kabéreként 15 százalékos kedvezmény nélkül 194 700 forintot vitt volna el a géoállomás, így meg 24 350 forinttal keveseb­bet fizet az Alkotmány Tsz. A másik eredmény termény­ben mutatkozik majd. — A szerződések túlsúlyban mind a tíz tsz-nél talajmunká­ra vonatkoznak — mondja Mackó János, a gépállomás fő­mezőgazdásza. S ez azt jelenti, hogy a talaj az eddigieknél jobb előkészítést, gondosabb művelést kap, a jól művel! föld pedig több termést hoz. ha csak két mázsával is, de többet... Követendő a somogygesztieík okoskodása. Kalászosaik 90 százalékát kombájnnal aratják le — folytatja a főmezőgaz­dász, — Az aratógép kereken 1Ö8 forintért dolgozik, de nem csépeli el a gabonát. A lkom­ba jn 132 forintért arat és csé­pel. Igaz, drágább ez, de meg­marad a cséplésért járó gép- és munkásrész. A 3004-es rendelet valóra- váltásánek szép bizonyítéka a Memyei Gépállomással kötött 10 termelőszövetkezet szerző­dése. Egy szocialista szektor is sokat tehet a mezőgazdaságunk fejlesztéséért, a több kenyé­rért. az embereik könnyebb boldogulásáért. Hát még tíz, száz és ezer! Különösen, ha együtt, egy irányban ihatnak az erők, s egymást megértve és támogatva küzdenek a kö­zös célért. Mennyén asztal mellett be­szélgettek a termelőiszövetke­zetek és gépállomások vezetői. Mennyi lesz a munka? Mikor­ra küldjék a Zetorokat? Hány erő- és munkagépre van szük­sége egy-egy tsz-nek és hova, melyik traktoros menjen? — erről tanácskoztak Ezen a megbeszélésen már nyoma sem volt a régebbi években többször tapasztalt bizalmatlanságnak. A 3004-es értelmében a tsz- ek határában szorgoskodó gé­nek és traktorosok parancsno­ka nem a gépállomás, hanem a munkaadó termelőszövetke­zet elnöke. A memyeiek már ki is küldték a gépeket és az embereket. A somogygeszti Uj Barázda Tsz-be Major Ferenc II. ment DT-jével. Az ecsenyi Előrében ifjú Szűcs János forgatja majd a kormányt. A felsőmocsoládi Petőfi Tsz Szekér Jánost kér­te. A felesége a szövetkezet­ben dolgozik, szívesein megy oda. Legyen a nyereségrészesedés a takarékosság alapja Megyénkben sokezer dolgo­zó van, aki a pénzét nem ott­hon, hanem a takarékban gyűjtögeti, készül arra, hogy házat építsen, motort vegyen, vagy egyéb más, nagyobb ösz- szegű kiadásra használja fel. Ezt bizonyítja az is, hogy a ta­karékpénztár Somogy megyei hálózata az elmúlt évben is többmillió forinttal növelte ta­karékbetét állományát. A vállalatok dolgozói részé­re az eredményes, jó munkáért most került első ízben kifize­tésre a nyereségrészesedés. E nyereségrészesedés többletjö­vedelmet jelent, s ha ügyesen gazdálkodnak a dolgozók a kézhez kapott pénzzel, megte­Fftmfbp^lr nlaníáf, nao*voTih tér­ezt a pénzt, amit nyereségré­szesedés képpen kapnak, ne otthon gyűjtögessék, hanem, vagy az egészet, vagy egy ré­szét helyezzék el takarékbetét­ként. A betétkönyvben való gyűjtés előnyös is, mert kama­tozik, biztonságos, nem vesz­het el, s az állam szavatol ér­te. Az otthon tartott pénz vi­szont könnyen elfogy, felesle­ges kiadásra csábítja az em­bert. Ezért a nyereségrészesedést átvevő dolgozók gondoljanak már most esetleges bútorvá­sárlásra, téli tüzelő beszerzé­sére, varrógép, kerékpár vá­sárlására vagy családi ház épí­tésre. s ezért takarékban gyűjt­Küenchen a tíz .termelőszö­vetkezet közül megszavazták a jó munka, a 3004-esben meg­határozott teljesítmény után javasolt 0,2 munkaegységet. Ennyit igazán megérdemel a traktoros 10 normálhold után, ha jobb lese a tervezettnél a termés. Nagyobb kedvvel szánt vagy arat, ha tudja, hogy az év végén, neki is jut valami részesedés. Csupán a ráksi, az eléggé híres és szegénynek nem mondható itermelőszövet- kezetben nem méltányolják prémiummal az oda vezényelt traktoros munkáját. A répáspusztai Első ötéves Terv 0,2-ről 0,4-re emelte a honoráriumot. A ráksiafcnak nem telik? ... Igaz, nem köte­lezheti őket senki, de jó belá­tás is van a világon. G. S. épülő új úton. Ma már 200 ember végzi ezt a munkát, ezenkívül 100 kordély, négy vontatót, 10 körmöstraktor hordja a földet, segít az út kialakításában. Néhány hét alatt sokat ha­ladt az útépítés. A desedai dombon két és fél méteres bevágásra van szükség, s az itt kitermelt földet a desedai patak mellé hordják, ahol 3 és fél méter magasságban emelni kell az út szintjét. A desedai árkon keresztül most egy ideiglenes hídon közle­kednek, de nem sokára elkez­dik egy nyolc méteres nyílá­sú betonhíd építését. Szor­galmasan dolgozik a Hidas­brigád, amely egy 10—12 mé­ter szélességű beton átereszt egy nap alatt elkészít. Füred és Memye között negyven ilyen átereszt kell építeni. A Kaposvári Útfenntartó Vállalat életében eddig ez a legnagyobb beruházású út­építés. A Kaposfüred és Memye közötti útszakasz megépítése 13 millió forintba kerül. Eredetileg úgy volt, hogy az útépítéshez szüksé­ges 26 ezer köbméter követ a TEFU szállítja majd, de ehe­lyett a szállítást kisvasúttal fogják végezni. Ez üzembiz­tossá teszi a szállítást, mert esős, sáros időben is tudják végezni, s a költségeket 200 ezer forinttal csökkentik . A paialomi nő tanács április 4-re készül A patalomi kommunisták ama irányuló fáradozását, hogy létrehozzák a nőtanácsot, az elmúlt napokban siker koronázta. Mintegy negyven asszony jelent meg a nő- tanács alakuló ülésén. Bólyás József párttitkár rövid Be­vezetője után a megjelentek megalakították a adótanácsot- s nyomban meg is választották aj vezetőséget. Elnök- Horváth Lajosné, a helybeli pedagógus felesége, titkár Tarr Gyuláné lett. A nőtanács megalakulása után a*onnal munkáhoa láttak, elhatározták, hogy színdarabbal készülnek április 4-e megünneplésére. :i0GOCO00OGOOOGOO©OOO©OO©QOO©0OOQÖOO0OGG©e Eredményes ez ezüstkelésses tanfolyam Somesysérdcn Különösen nagy figyelem mel és érdeklődéssel hallgat­ják Sziklai János, az állam; méntelep főagranómusánai előadását, aki az állatte­nyésztésről, a különböző ál­latbetegségekről* s az álta­tok nevelésével kapcsolatbal tartott már előadást, az ezüst» kalászos tanfolyam hallga­tóinak. Amikor beköszöntött a tél, a somogysárdi gazdák is el­határozták. hogy ezüstkalá­szos tanfolyamot indítanak ismereteik fejlesztésére. Er­re a tanfolyamra negyven gazda jelentkezett. Heten­ként kétszer, kedden és pén­teken valamennyien rend­szeresen meg is jelennek a foglalkozáson, mert tudják, olyant tanulnak, ami csak hasznukra válhat. Hárommillió szőlőoltvány A Bal aton boglár i Szőlőolt- ványtermelő .Állami Gazdaság­ban szorgalmas munka folyik, hogy a megfelelő oltványokat időben kiválogassák, s időben rendeltetési helyükre juttas­sák. A szőlészeti gazdaság az elmúlt évben mintegy 2100 0CQ 148 tanuló a megyében Nagy gondot fordítanak Somogy megyében földmű­vesszövetkezeteink a szakem­berek utánpótlására. Jelen­leg 126 kereskedelmi, 16 ipari és egy kirakatrendező tanuló sajátítja el az elméle­ti és gyakorlati munkát. A lengyeltóti, balateftszabadi és balatonlellei földműves­szövetkezeteknél a vezetőség és a boltvezetők különös lelkiismeretességgel foglal­koznak a kereskedelmi ta­nulókkal, mert jó szakembe­reket kívánnak nevelni be­lőlük. forint jövedelmet hozott az ál­lamnak. A gazdaság vezető, most aa oltvány-vesszők sző* mának emelésével megfelelt arányban a nyereséget is mint­egy 40 sKáailékkal akarják nt. vélni. Eddig 2 OOO 000 oltvány ki válogatását végeztéik el, már­cius 21-ig még egymillió olt­ványt válogatnak ikL April» 5-én pedig megkezdődik a# oltványiskola beültetése. Aj oltványiskolákba 2 000 000 vacá vesszőt ültetnek be, ezenkívül mintegy másfél millió, hazai termesztésre alkalmas vesszőt, amely a homokos vidékeken lévő szőlősgazdák szőlőjének nemesítését fogják majd szol­gálni. Egy esztendő tanulságai Megyeszerte folynak a föld­művesszövetkezeti köz- és küldöttgyűlések. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a tagság­nak a legnagyobb része meg­jelenik e fontos rendezvénye­ken. Dicsér és bírál érdem szerint. NAGYKORPÁDON március 9-én, vasárnap dél­előtt zsúfolásig megtöltötte a szövetkezeti tagság a mozi helyiségét. Több mint három és félszázan szorongtak a te­remben és lesték Simonka Sándor elnök szavait. Három­negyed éve működik önállóan ez a szövetkezet, ugyanis 1957 tavasza után a tagság kívánságár^ különváltak a lá- bodiaktól. A beszámoló tanú­sága szerint a szövetkezet összesen 620 000 forint va­gyonnal gazdálkodik, s ebből 126 000 forint a saját vagyon, a többit állami hitelből fede­zik. Van ezenkívül saját tu­lajdonban 193 000 forint érté­kű épület, berendezés és egyéb használati tárgy. Hal­lottuk azt is, hogy a vagyon­védelem érdekében komoly intézkedések történték, így sikkasztás, lopás nem történt Nagykorpádon és a felvett leltárait is inkább megenge­dett többletekkel zárultak, mint hiánnyal. Az összes nye­reség 58 923 forint, amely, ha figyelembe vesszük, hogy látozódik a szövetkezet mű­ködése, nem rossz eredmény. Nagy örömmel vette tudo­másul a tagság azt, hogy visz- szatérítés címén 11 100 forin­tot osztanak ki; Ez azt je­lenti, hogy 1000 forint vásár­lás, illetve értékesítés után 6,20 forintot kapnak a tagok. A vitában sokan részt vettek. Egy javaslat nyomán határo­zatot hozott a tagság bolt és kocsma létrehozása érdeké­ben, házvételről. Több hoz­zászóló kérte, hogy helyben létesítsen a földráűvesszövet- kezet gabonafelvásárló tele­pet. Jelenleg ugyanis Lábodra kell vinni az eladó terményt. Bírálta a közgyűlés a gépál­lomás munkáját: a trágya­hordáshoz nem megfelelő gu­mikkal felszerelt vontatót küldtek Segesdről és az sok­szor napokat kénytelen állni. Erről beszélt Gonda Ferenc, de az ő véleményét mások is alátámasztották. Sarki elv­társ a húsellátást és húsbolt- nyitást tette szóvá a taggyű­lésen. Ezután választották meg az igazgatóságot. Elnöke: Simon­ka Sándor, tagjai: Jehoda Ist­ván, Vida József, Nagy Fe­renc, Bakos Viktor lettek. A felügyelő bizottságba viszont ifj. Szécsényi Ferenc, Árvái Lászlóné és Pacsér József ke­NAQYATÁDON a földművesszövetkezet már küldöttgyűlést tartott. Jelen voltak itt a körzethez tartozó községek megválasztott kül­döttei is: taranyiak, ötvöskó- nyiak, bakháziak, rinyaszení- királyiak. Harmincnál is töb­ben nyilvánították vélemé­nyüket a szövetkezet munká­járól. Ostorozták a hibákat, segítséget kértek a gondok megoldásához, javaslatokat adtak a további jó működés­hez. Nem kell szégyenkeznie á vezetőségnek. Milliós szövet­kezet lett a nagyatádi. A saját vagyona 1 738 000 forint az ingatlanon kívül, ami az egész szövetkezet kezelésében lévő vagyoninak több mint egyötöde. Nagyatád biztosan halad azon az úton, hogy min­dig kevesebb állami hitelt kelljen igénybe vennie és ha úgy gazdálkodik, mint tavaly, akkor a közeljövőben már nem lesz szüksége állami tá­mogatásra. A nagyatádi szövetkezetinél a tiszta nyereség 914 000 fo­rint. Ebből ezer forintonként 10,50 forint visszatérítést ad­nak. A küldöttgyűlés végén a szövetkezet elnöke oklevele­ket nyújtott át főleg a veze­tőségi tagoknak és dolgozóií­nak, akik jó munkájukkal ér­demelték azt ki, valamint azoknak, akik az ellenlorra­kezet vagyonvédelme érdeké­ben mindent elkövettek. SEQESDEN is nagy érdeklődés melleti tartották meg a taggyűlést, Ángyán elvtárs, a szövetkezei elnöke mondta el a beszámo­lót. Ebből kitűnt, hogy a sző« vetkezet összesen 202 747 fo­rint nyereséget ért el az el«: múlt évben, holott a tavaly nyári jégverés miaitt különö­sen a felvásárlási terveket, du az értékesítési terveket sem tudták teljesíteni, A szövetke­zet 28 000 forint visszatérítési fizet tagjainak. A tiszta va­gyon, a házingatlanokat is és berendezést is beleértve, kö­zel egymillió forint,. Jelentős megelőző intézke­déseket foganatosított a veze­tőség a vagyonvédelem érde­kében. Ennek tulajdonítható hogy lényegesebb sikkasztás, lopás nem fordult elő a fölé- művesszövetkezetnél. Ez az« bizonyítja, hogy a felügyeli bizottság lelkiismeretes műm kát végzett. Különösen feltűnt a seges- di taggyűlésen az, hogy a nők többen jelentek meg, mint a férfiak. Ez a nőbizottság jó működésének köszönhető; E három gyűlés rövid is» mertetése' is bizonyítja, hogy a földművesszövetkezetek megértették a reájuk háruló nagyobb feladatok fontossá­gát. A tagság együtt érez sző* vetkezetével és igyekszik an» ««te munkái át

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents