Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-11 / 59. szám
Kedd, m március H. 3 SOMOGYI NÉPLAP A Táncsics Könyvkiadó megjelentette a „Szabadsúg te gsriUj ackern rendet“ című műsorfüzetet. Ez a könyvecske április 4. és május 1. ünnepélyeinek előkészítésénél nélkülözhetetlen segítője lesz a kultúrcsopor- toknak. Nagy Lajos: Uj vendég érkezett, Sós György: Három kívánság,, Homoródy Tölgy és hars, Barkasi András: Taktika, Dobozy Imre—Varga Imre: Májusfa a színjátszók régi óhaját elégíti ki: modemek, mai életünk problémáival foglalkoznak, könnyen kivitelezhetek, nincs velük kapcsolatban megoldhatatlan díszlet, vagy jelmez^probiéma. A mese- szerű népi játéktól a meg- rázóan szép tragédiáig, vagy leleplező szatíráig, a műfaj lagjobb, legszebb darabjai találhatók meg a műsorfüzetben. A gazdag verstár összeállításánál az vezette a szerkesztőket, hogy klasszikusainktól kezdve napjaink legkiválóbb költőkig, eddig kevésbé ismert, de emellett mégis nagyhatású, nagyszerűen szavalható versek közt választhassanak színjátszóink, számláink. Különös figyelmet érdemel a füzet műsor javaslata ének- és zenekarok számára. Itt a magyar és a szovjet tömegdalok, kórusművek, népdalfeldolgozások és zenekari művek gazdag csokra található, a kották beszerzésének pontos feltüntetésével. A »■Szabadság, te szülj nekem rendet« című műsorfüzet minden szakszervezet kultúrosztályán és az Egressy Gábor Művészeti Klubban igényelhető. Újjáalakulnak az 1919-ben megszüntetett hegyközségek A Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ nyilatkozata Február végén Rendelet jelent meg az 1949-ben méltatlanul megszüntetett hegyiközségek újjáalakításáról Mivel működési irányelvek még nem ismeretesek, a hegyközségek céljáról, feladatáról kértünk tájékoztatást a Földművelésügyi Minisztériumban. A hegyközségek életre -hívása — mondották — beletartozik abba a célkitűzésbe, hogy szőlő- és gyümölcsterme- nalésünket magasabb -színvonalra emeljük. Mivel mind a szőlő, mind a gyümölcs Igényli a közös muniká-t — kártevők elleni védekezés, talajmegóvás, anyagbeszerzés, árueladás , ennek megszervezése pedig a hegyközségek keretén belül oldható meg. Ezek a hegyközségek tehát nevében, céljában és működési elvében hasonlóak az 1919-ben megszűntékhez, de van egy alapvető különbségük Is: nem jogutódai a korábbi szervezeteknek. Mert régen -kötelező volt megalakítani a hegyközségeket és ide be -kellett lépni minden szőlő- és gyümölcstermelőnek a rá kivetett járulékot fizetni kellett, -míg most •teljesen önkéntességi alapra épül az új szervezés. A gazdák önkéntes alapon társulhatnak, céljaikat és a fizetendő járulékot önmaguk határozzák meg. Ezenkívül régen birtok- szerinti volt a hegyközségben való képviselet, most pedig személyszerinti lesz. A szervezetek létrehozása — -közölték a minisztériumban — a következő formában megy végbe: a -termelők maguk közül választanak egy szervező- bizottságot. Ez a minta-alapszabályzat révén kidolgozza a saját alapszabályzatát, s alakuló közgyűlésen megalakul a hegyközség. Az -így létrejött A vetőburgonya akcióról Burgonyatermésünk - országos átlaga a korábbi években kát. holdanként 38 mázsa körül mozgott. Jelenleg 63 mázsán felül tartunk. Ez nem a véletlen erejiménye. ‘ Államunk évről évre kiváló minőségű vetőburgonya fajtákat hoz forgalomba a MEZÖMAG Vállalat útján. A kísérleti gazdaságokban állandó feljavítás és új fajtáknak előállítása folyik, amelyeknek eredménye egyre inkább mutatkozik. Termelőszövetkezeteink és egyéni parasztjaink rendszeresen öt év óta kapcsolódhatnak be az állami vetőburgonya akcióba. Ez év tavaszán is megkezdődött az akció megszervezése. A termelőszövetkezetek igényét a járási mezőgazdasági osztályok, az egyéni parasztságét a földművesszövetkezetek írják össze. Az akcióban részt vehet a megye minden tsz-e és dolgozó parasztja. A feltételek kedvezőek* mert a! kiválóan egészséges és fajtiszta, a Vetőmagfelügyelőség által fémzárolt zsákokban leszállított vetőburgomyáért az alábbi mázsánként! árakat fizetik a megrendelők: MeTkur és Aranyalma fajta 90 forint, Kisvárdai Rózsa 125 forint, Gülbaba 145 forint. A vetőburgonya cserében is kapható étkezési -burgonyáért. Ez esetben a felsorolt áraknak megfelelő .mennyiségű burgonyát kell leadni a -helyi földművesszövetkezeti terményfelvásárlónál. Az akció határideje március 15-e. Ezért mielőbb jelentsék be igénylésüket a tsz-ek és egyéniek. A tsz-ek és egyéni parasztok tartsák szem előtt, hogy a burgonya gyorsan leromló növény. Ha magas termést akarnak elérni, a három, négyévenkénti vetőburgonya cserére feltétlenül szükség van. Hasznos ez az akció azért is, mert elősegíti, hogy a községekben azonos fajtával egységes termelés alakuljon ki. A meginduló burgonya exportnak csak ilyen feltételek mellett tudunk maradéktalanul eleget tenni. » A MEZÖMAG Vállalat felügyelői és a földművesszövet- kezeti agronómusok minél hatékonyabb felvilágosító munkával, az igénylők gondos ösz- szeírásával vigyék sikerre a vetőburgonya akciót, -hiszen az ország második -kenyeréről van szó. szervezet több célt tűzhet maga elé: Szaporítóanyag-telepeket, pinceszövetkezeteket, feldolgozó telepeket, vagy pálinkafőzőét létesíthet. A hegyközség közgyűlési határozata kötelező minden tagra, sőt abban az esetben, ha a termelőknek több mint fele hegyközségi tag, a közgyűlés döntései kötelezőek a hegyközségi földek között dolgozó, de nem szervezeti gazdákra is. A hegyközségek — hangsúlyozták a minisztériumban — érdekvédelmi, képviseleti szervként is hatnak. Ellátják tagjaik szakszerű képviseletét, mind a hatósági, mind a fel- vásárlási szerveknél. (Tekintve, hogy a közösségnek médiában áll az erre legjobban negfelelő embert kiválasztani.) Ezenkívül minden megyében és országos viszonylatban is létrehozzák a szőlő- és gyümölcstermelő tanácsokat a 'nagyközségek segítése és érdekképviselete céljából. Az országban már több helyen szervezkednek a szőlő- és gyümölcstermelő gazdák. Cegléden például már a múlt év óta igen eredményesen működik a hegyközség, melynek körülbelül 500 tagja van. S mivel ezek nagy része szétszórt tanyákon lakik, tájékoztatásukra Hegyközségi Híradót jelentetnek meg, s ezúton értesítik tagjaikat az időszerű kérdésekről. A szervezet más arculatát mutatja a badacsonytomaji, vagy a tállyai példa. Az előbbinél pinceszö- szövetkezetet alapítottak a tagok. Ez szüretkor átveszi a -termést, együttesen ■ kezeli, jobb minőségű bort -állít elő, és természetesen jobb áron is értékesíti. A Borsod megyei TáUyán viszont szaporító- an yag-f ermel ősre és eladásra rendezkedtek be. A hegyközségeknek, mint szervezeteiknek ügyeivel a 'őldművesszövetfcezetek foglalkoznak. közölték a Földművelésügyi MinisztériumPan, s ezért felkerestük a SZÖVOSZ Országos Központját, ahol a következő tájékoztatást adták: Hegyközségeket kétféle formában alakíthatnak a termelők: önálló és nem önálló szervezetként. A kettő közötti különbség a tags-ág erejéből és á ,földművesszövet|kezattet való kapcsolatából adódik. A nem önálló hegyközségi szervezet a helybeli földművesszövetkezettel tart szoros -kapcsolatot. Hiteleit a földművesszö- vel&ezettől ; kapja, adminisztrációját is az végzi. Pénzét a földművesszövetíkezet ’kezeli, de a -bevételt csak a hegyközség javára fordíthatja. Ezzel szemben szakmai és szervezési irányítást is a földművesszövetkezet ad. Az önálló szervezetű hegyközségek csak annyiban kooperálnak a földművesszövetkezettel, amennyi-ben ők a Főldművesszövetkezetek Járási Központjához tartoznak, mint felügyeleti szervhez. Az önálló -hegyközségek önálló jogi személyiként bírnak, azaz hitelek felvételére jogosultak. Azt, hogy a hegyközségek milyen formáját alakítják meg az újonnan szervezkedő hegyközségek, a tagság dönti el. \z eddigi példák mindenesetre a nem önálló formát helyezik előnybe, hiszen a földmű- '/esszo ve tkeze tökkel való jó 'gyüt (működés csak előnyére van a hegyközségnek. A földművesszövetkezetek — hangsúlyozták a SZÖVOSZ Országos Központjában — igen sokoldalú segítséget nyújt a hegyközségeknek. A közös anyagbeszerzésen kívül megszervezhetik a védekező és más anyagok beszerzését, melyeket nagybani árban kapnak. Módjukban áll megszervezni a közös szőlő, gyümölcs és borértékesítést — ezt viszont magasabb áron veszik át tőlük. S ha pedig akár telepítésre, akár gépek vásárlására hitelre van szükségük, ezt megkaphatják a földművesszövetkezettől. A nagykőrösi hegyközség például 10 000 forint hitelt kapott ilyen célra. Mint önálló szervezetnek jogában áll saját hegyőrt alkalmazni, saját -megegyezés alapján. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a tanácsok nem kezelték kellő figyelemmel a szőlő- és gyümölcsterületek őrzését. Mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind a SZÖVOSZ szőlő- és gyümölcster- malési szakemberei gz eddigi kezdeményezésekből, és a gazdáknak kedvező féltételekből úgy látják, hogy a szőlősgazdák többsége szívesen fogadja és csatlakozik az újjáalakuló hegyközségiekhez. Király Ernő f Drágább, de megéri! — Amit tudni kell as új nyilvántartások vesetésérol — Noha a népi rendszer fennállása óta százezrek sajátja lett a szakszervezeti társadalombiztosítás, a nyugdíjak megállapítását, mostanáig megnehezítette és bizonytalanná -tette az, hogy nem állt rendelkezésre sem a gyárakban, vállalatoknál, munkahelyeken, de még az SZTK szerveinél sem olyan megfelelő nyilvántartás, amelynek alapján a munkaviszonyok tényleges fennállását hiteltérdemlően igazolni lehetett volna. A dolgozók sem rendelkeztek mindig megfelelő igazolásokkal, és így csupán emlékezetükre támaszkodnak. Az özvegyek és árvák nagyon gyakran nem Is ismerik elhalt hozzátartozóik esetleg év-tizedekre visz- szahúzódó munkaviszonyait. Mindebből az következett, hogy hónapokig -tartó levelez- getós, utánjárás révén juthatott valaki nyugellátáshoz. E fennálló hibák kiküszöbölésére a munkaügyi minisztérium 11/1957. számú rendeletével kötelezővé tette, hogy ez év január 1-től minden munkaviszonyban álló dolgozóról »Munkaviszony nyilvántartó lapot« állítsanak kií illetve vezessenek. A nyilvántartó lapra a dolgozók személyi adatait, foglalkozását, munkaviszonyait és bizonyos életkortól munkabéradatait is feljegyzik. Az új nyilvántartási rendszer eredményei természetesen nem azonnal, hanem majd évek során jelentkeznek. A legfőbb eredménye a bevezetett rendszernek az lesz: — A nyugdíjigények elbírálása biztonságos nyilvántartási rendszerre támaszkodik és ezzel elkerülhetővé lesz, hogy valakinek jogtalanul állapítanak meg nyugdíjat. A jogosultak pedig sokkal kevesebb utánjárással juthatnak ellátásukhoz. Egyszerűbb és gyorsabb lesz a munkaviszonyoktól függő betegségi biztosítási és nyugdíjigények elbírálása, az igénylők várakozási ideje fokozatosan csökken. — Lényegesen kevesebb esetben lesz szükség arra, hogy a dolgozók panasszal forduljanak a felügyeleti és más szervekhez. — A munkabérek 10—15 éven át tartó vezetése lehetővé teszi, hogy a nyugdíjazási korhatárt megelőző egy évi — rendszerint alacsonyabb — kereset helyett, a korábbi évek, illetve több évi kereset átlaga alapján lehessen megállapítani a nyugdíjak összegét. Az új nyilvántartási rendszer azonban csak akkor éri el célját, ha mind a dolgozók, mind pedig a munkáltatók, a vállalatok, üzemek, intézmények vezetői és erre hivatott alkalmazottai ismerik a nyilvántartás jelentőségét és gondot fordítanak a nyilvántartó lapok gondos kiállítására, vezetésére, megőrzésére. Ehhez a munkához a szakszervezetek jelentős segítséget nyújthatnak. Egyrészt felvilágosító, -másrészt ellenőrző tevékenységükkel. Tekintsék e feladatot fontos érdekvédelmi funkciónak és ellenőrizzék, hogy vezetik-e a vállalatnál minden dolgozóról a. nyilvántartó lapot, s eleget tesznak-e a bejelentési kötelezettségeiknek. A pontos vezetést maguk a dolgozók is elősegíthetik oly módon, hogy figyelemmel kísérik saját nyilvántartó lapjuk vezetését. Ezért munkaviszonyuk megszűnésekor feltétlen nézzék meg, hogy a nyilvántartó lapokra a valóságnak megfelelő adatokat vezettek-e fel Igaz, hogy a bevezetett nyilvántartás fenntartása évente többmillió forintba kerül, de népi államunk meghozza ezt az áldozatot, hiszen a társadalombiztosítás ime@(javítáEá- ról, a dolgozók nyugodt öreg karáról van szó, ez pedig mindennél drágább számunkra. Klenovics Imre, SZTK ügyvezető REPÜLŐ AUTOMOBILOK Az Amerikai Egyesült Államokban repülő automobilok több típusának szerkesztésén dolgoznak. A különleges rendeltetésű automobilok nagyjából normális gépkocsikhoz hasonlítanának, azzal a különbséggel, hogy a kereket négy futószerkezet pótolná. A repülő automobilok 4 horizontális légcsavar segítségével működnének, s biztonságos repülés érdekében 2 motorral látnák el őket Képek a tavaszt váró tahi járásból Éjszakánként még keményre fagy a föld, a gazdaemberek reggel aggódva lesik, milyen idő várható, jön-e már végre a tavasz. Annyi már bizonyos, hogy elő kell venni a hengert és a fogast, erősen meg kell majd munkálni a bevetésre szánt földterületet. Mindenütt ilyen tavasz várás található a -tahi járásban. Es munkakedv. Oka sokféle. A termelőszövetkezetekben a 3004-es rendelet. A közös gazdaságok a rendelet megjelenése előtt úgy tervezték, hogy átlagosan 91 kiló mű-trágyát használnak fel kataszteri holdanként. Most ez a mennyiség 122 kilóra növekedett. A gépállomásokkal minden tsz megkötötte a szerződést. Az eredmény azt mutatja, hogy ebben az esztendőben minden szövetkezeti földön a lényegesebb munkákat a gépállomások gépei végzik el. Ebbe -beleérthető a kapálás, kaszálás, de még a ienyűvés is. A gépeknek ez teljes -kihasználtságot, a termelőszövetkezeteknek pedig az eddiginél 15 százalékkal nagyobb díjkedvezményt jelent. Tehát -hasznos mindkét szerződő félnek. • * * A szerződések hasznáról egyébként egyre jobban megbizonyosodnak a tahi járás itermelőszövetkezeted-bem. A növénytermeléssel foglalkozók is jól kihasználják a várható jövedelemre előlegként felvehető pénzösszegeket. A nágocsi Rákóczi Tsz tagjai a tavaszon műtrágyát és állatokat vásároltak az előlegből. A szorosad! tsz-tagok szintén műtrágyára és vetőmagvakra költik a pénzt. Ugyanígy tesznek a kapolyi Szabadság Tsz- ben is. & # * A termelőszövetkezetek -vagyonát mintegy 60—65 000 forinttal gyarapítja ebben az esztendőben az úgynevezett másodfokú növények termelése. Nem is rossz jövedelmi forrás egy közös gazdaság számára sem. Minden mázsa másodfokú tavaszi árpa leszállítása után 110 kg szokvány-árpát és 45 forint felárat, s minden mázsa zab után ugyanannyi zabot, valamint 40 forint felárat kapnak a -gazdaságok. » * * A közelmúltban néhány új tsz-szel szaporodott a tahi járás közös gazdaságainak száma. Most ismét olyan hírek járnak, hogy több község dolgozó parasztjai készülődnek termelőszövetkezetet alakítani. Bábonymegyeren sokan foglalkoznak a szövetkezés gondolatával. A nemrég megalakult közös gazdaság példájára — amelynek tagjai túlnyomórészt szegényparasztok —, most több középparaszt akar létrehozni tsz-t. A tavasz érdekes eseményeket tartogat Bonnyán is. A helybeli Búzakalász Termelőszövetkezeti Csoport tagjai ugyanis azt tervezik, hogy mire kivirul a táj, feljebb lépnek: mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakítják át csoportjukat. * * * Senki ne higgye azonban, -hogy a tabi járásban ezek szerint minden rendben megy. Erre cáfolna — minden kommentár nélkül — a sérsekszöl- lősi eset. Ebben a községben u-gyan egyre többen -beszélnek arról, milyen hasznos lenne termelőszövetkezetet alakítani, de hiába. Az induláshoz megtalálnák a módot is, hiszen birtokukba vehetnének egy nagy sertésólat, fiaz- tatót, süldőszáilást és hizlalót, valamint egy hatvan férőhelyes istállót, négy dohányszárítót, amibe legalább öt hol-d termése belefér. Mindezeket senki sem használja. De segítséget sehonnan, legfőképpen pedig a községi tanácstól sem kapnak. A tanács elnöke jó egyéni gazda hírében áll, elégedett is azzal, amije és ahogy van. Esze ágában sincs tehát a közösbe belépni, de még a tsz-be kívánkozók ügyét sem hajlandó támogatni. Legjobb bizonyság erre az, hogy a 100 holdas jóminőségű tartalékföldet is, ahelyett, hogy a majdani szövetkezeti tagoknak adná ki anna-k idején használatra, a -tavasszal fel akarja parcelláztatni. Jó lenne, ha ez nem -történne meg és ha más nem, hát a járási tanács segítené legalább a sérsekszöllősiek tsz- alakítási ügyét. — ger — RAJT ELŐTT — Ami hiba, észrevétel, módosításra váró dolog van, most mondják el az elvtársak, még javíthatunk, de a mezőn már késő. — Ezt a mondatot Ferenc József, a tabi gépállomás igazgatója mondta, a négye 3 brigád értekezletén. — Tovább már nem várhatunk, nyakunkon a tavasz, bármelyik pilllanat- ban jöhet az indulásra szólító parancs. Valóban március 7-én a magasabb fekvésű földeken már csillogtak az ekék. Jobb és nem rósz- szabb időre számítva kapták meg á négyes brigád vezetői és traktorosai géptípusuknak meg-1 felelően a tavaszi terveket, meg az utolsó eligazítást. Bedegkér, Kánya, Tengőd. Ez a brigád mozgási körzete. Termelőszövetkezeteknek, egyéni gazdáknak szántanak, vetnek — amit éppen jónak lát a tsz- elnök, vagy parancsol a földműves- szövetkezet megbl- zdttja, azti teszik. Szerelés, alkatrészek pótlása, gépjavítás, üzemanyag ellátás továbbra is a gépállomás dolga. A cél: jó munkát végezni, de nem az üzemanyag normát túllépve. Gondosabb gépápolást, így kevesebb alkatrész cserére lesz szükség... Több figyelmet a társadalmi tulajdon védelmére. Ez mlnd-wAnd kötelesség,j egyben!, a jó munka alapja is. Nem lehet »feketén szántani-«, a törvény ezt bűntett. Tartsuk be a rendelkezést, még a baleset védelem!, érdé-, kében is... ne lásson senki ittas traktorost a gépen. Az első féldeci árát magától, a többit már a családjától vonja el a traktoros — mondotta az igazgató. A traktorosokra épít, számít az 01 szág. Ennek tudaté ban induljanak ki földekre és végezzé munkájukat, aká széles táblát, aká keskeny parcellá szántanak. A bedegkérl föld művessszövetkezet helyiségében szc rongó esőkabáté gépállomási dolgc zók még nem tud ták, hogy másnapr hó lesz. Nem ba Az ott elmondotta érvényesek egy hé múlva is. A raj később lesz, die hi ba kevesebb les: mert pár napot nyei tek a szerelők azo kijavítására.- gs ■
