Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-11 / 59. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Kedd, 1058. március 11. Javul-e a kenyér minősége az újabb erőfeszítések nyomán? A napokban egy vitán kris­tályosodott ki az a sok sutto­gás, sokszor nyilvánosan is hangoztatott kifogás, amely a kenyér minőségével kapcsolat­ban hónapok, de talán évek óta sokszor jogosan, még több­ször alaptalanul foglalkozta­tott egyes szakembereket és fogyasztókat. Néhány hónap­pal ezelőtt új vezetőt kapott a Sütőipari Vállalat, aki (nagyon helyesen) a kenyér minőségé­nek megjavítását tűzte ki a vállalat főfelad'atául. Nos, en­nek az akciónak a során han­goztatták, hogy nem egyszer azért rossz a kenyér, mert a Kaposvári Nagymalotmtól ka­pott liszt nem felel meg az előírt minőségi követelmé­nyeknek. Sőt, a pékek szerint csupán a helyi malom lisztjéből eleve nem is lehet jobb minő­ségű kenyeret sütni. elváltozásokat okoz a környe­zet hőmérséklete és a levegő páratartalma. Ezek olyan ter­mészetes adottságok, amelye­ken a Kaposvári Nagymalom egyelőre nem tud segíteni. Ne­hezíti a helyzetet az is, hogy a gabonafelvásárlást egy má­sik szerv, a Terményforgalmi Vállalat végzi. A malom a ga­bonaátvételnél csupán a dohos és emberi táplálkozásra alkal­matlan gabonát utasíthatja vissza. Az átvett gabonában tehát igen nagy minőségi ská­la alakul ki. Ugyanakkor a Sütőipari Vállalat mintegy ti­zennégy féle laboratóriumi szempont szerint választhatja ki azt a lisztet a malomban, amelyből — véleménye szerint — a legjobb minőségű kenye­ret készítheti el. Ezek után nem nehéz eldön­teni tehát, hogy A sütőipari szakemberek főként a liszt sav foka el­len emeltek kifogást, amely az állandó laboratóriu­mi vizsgálatok során úgy lát­szik nagyobb az előírtnál és kesernyés ízt kölcsönöz a liszt­nek. Amellett — állítják — -ra­gacsos a kenyér bele, súly és nedvességtartalmi arányai kedvezőtlenek. Biztosítson hát ezért a Kaposvári Nagymalom az általa készített liszthez megfelelő mennyiségű, más malomtól kapott lisztet és ke­verje azokat, mielőtt a sütő­iparnak átadná. Vélemények és ellenvélemé­nyek sziporkáztál-: a probléma körül. A malomipari szakembe­rek szerint a liszt minő­sége elsősorban a gabona minőségétől függ. Ezen pedig jobb, nemesítet- tebb vetőmagokkal lehet segí­teni. Hiszen a malomban csu­pán fizikai és nem kémiai vál­tozáson megy át a gabona, ad­dig, amíg liszt lesz belőle. A rosszabb minőségű gabonából készült liszt is rosszabb minő- sésű marad. Sőt megnehezíti a helyzetet az, hogy szovjet tudósok kimutatása szerint az őrölt raktározott lisztben már végbemegy biokémiai változás a liszt minőségének rovására. Még a leggondosabb tárolás mellett is emelkedik például a savfoka. Ugyancsak kémiai jóval előnyösebb helyzeti adottságokkal rendelkezik a Sütőipari Vállalat a ma­lomiparnál. Még az ilyen viszonyok között is a malomipar az esetek túl­nyomó részében biztosította az előírt lisztminőséget, amely­ből számtalanszor azért nem vált csak jó kenyér, mert a kaposvári sütőipari üzemek korszerűtlenek; a technológiai eljárások nehezen ellenőrizhe­tők. Sőt egyes szakemberek szerint a jelenleg előírt lisz4 fajlag-százalék sem egészen kielégítő. Vagy, hogy érmen a tüzelőfelhasználással van baj.. Ennek ellenére a Kaposvári Nagymalom tárgyalt arról a sütőiparral, hogy más táj liszt­jével keverjék a kaposvári ke­nyérlisztet, ha ez meghozná a kenyér minőségének javulását. A megegyezés szerint a Ka­posvári Nagymalomban őrölt lisztet a jövőben mintegy ezer mázsa »idegen liszttel-« keve­rik havonta, sőt márciusban ennek kétszeresét alkalmaz­zák. A próba tehát megkezdő­dött. A közeli hónapokban elvá­lik majd, kiben, vagy mi­ben a hiba... Mi szívből óhajtjuk a kenyér minőségének ímegjavulását és a magunk eszközeivel segítjük is azt. Csupán a fent leírt módjával szemben vannak ag­gályaink. Nemcsak azért, mert ©OGOCXDCOGOOQQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOX KULTURÁLIS HÍREK A töröcskei KISZ-fiatalok február 16-án mutatták be elő­ször Gárdonyi Géza: Fehér An­na című betyártörténetét. A sok nehézség árán született elő­adás után elhatározták a fia- taloik, hogy a szomszédos köz­ségekben is bemutatják képes­ségeiket. Kuminccz Imre csökölyi kul- túrotitihon-igazgaíó írja, hogy március 3-án méhész-ankétot rendeztek a faluban. Koleszár Gyula helyi méhész, örösi Pál Zoltán: Méhek között című ■könyvéről tartott értékes tájé­koztatót. Utána .bemutatták a Vándorméhészek és a Méhek világában című kisfilmeket, majd vita következett. A méhészek legfőbb gond-ja, hogy megfelelő legelőket biz­tosítsanak. Ezért az ankét után a falu különböző részében, gye­pükön, földsarkakban, utak mentén Ámonfa magot vetet­tek. Ezzel is növelik egyre sza­porodó családaik számára a legelőt. Egyre élénkebbé válik a tö­megszervezeti élet Nemesviden. A nőtanács eddig mintegy 2 ezer forint értékű téglajegyet adott el a fóti gyermekváros javára. Február hónapban jel­mezbált rendeznék a faluban, s a közelmúltban húsz fiatal és felnőtt nő részvételével kézi­munka-szakkört indítottak a leánykoszorúban. Egyre tartalmasabb a KISZ- fiatalok kultúrmunkája is. Je­lenleg Husaka: Szabadság, sze­relem című daljátékát tanul­ják. A bemutatót március lő­re tervezik, azt követően pe­dig részt vesznek a járási kul­turális bemutatón. Áldozatkészségükről tettek tanúbizonyságot az ouztopáni körzeti kulturális bemutatón részt vevő somogyjádi, eddei, várdai és osztopáni kultúrcso- portok. A jól sikerült bemuta­tón a somogyjádiak az Égi ma­dár című egyfelvonásossal, 45 tagú vegyeskarral és szavalat­tal szerepeltek; Edde kultúr- csoportja Darvas Szakadéké­nak III. felvonását, a várdaiak a Sári bírót mutatták be nagy sikerrel. A fiatalok nagy áldo­zatot vállaltak, hisz az eddeiek csakúgy, mint a somogyjádi 60 kuLtúros, közlekedési eszköz hiányában gyalog tette meg az utat Osztopánig és vissza. Joggal hiányolták a csopor­tok a járási művelődési szer­vek megjelenését Talán éppen ennek köszönhető, hogy a se­regszemle jellegétől eltérően, minősítés helyett helyezéseket adott a zsűri a csoportoknak. Mohácsi Lajos, a tapsonyi népművelési ügyvezető írja, hogy mozgalmas kulturális élet folyik a községben. Estén­ként csaknem minden terem foglalt az iskolában. Az egyik­ben 40 dolgozó paraszt az ezüstkalászos tanfolyamon sa­játítja el a korszerű mezőgazda- sági ismereteket. Mellettük 13 felnőtt látogatja a dolgozók ál­talános iskolájának VIII. osz­tályát. A harmadik terem a legza­josabb. Itt a fiatalok készül­nek lelkesen Gárdonyi: Bor cí­mű művének előadására. A fi­atalok körében nagy az izga­lom, hisz legtöbbjük még so­hasem szerepelt színpadon. Kü_ lön dicséretet érdemel Karancz Imre érettségizett fiatal. Nagy­részt neki köszönhető, hogy ki­alakult ez a lelkes gárda, s az ő példájuk talán megmozgat­ja a falu többi fiatalját te. például a nagyatádi sütőipar nem egyszer igazolta, hogy a Kaposvárról és más vidékről átvett liszt között semmi mi­nőségi különbség nincs, hanem mert várható, hogy ha a kis­malmok belekapcsolódnak: a város lisztellátásába, körzetük­ben csakhamar kimerítik készleteiket. És mit tesznek ekkor? Mit tehetnének? A Terményforgalrni Vállalathoz fordulnak: szállítson számuk­ra gabonát. Ez pedig azzal a lehetőséggel jár, hogy ismét kaposvári gabonából sütünk kenyeret, csakhogy mondjuk, Észak-Somogyban őrölve. Hogy kinek a zsebére megy a szállítási költség? — a miénk­re. Éppen ezért a hóbortos Öt­letek ellen pedig, amelyek a mi pénzünkön akarják ezt a céltalan, kusza liszt-csereke- resfeedelmet az egész megyére kiszélesíteni és rendszeresíte­ni, kereken tiltakozunk. Nézetünk szerint nem a liszt keverési arányában van az alapvető hiba. Állítjuk, lehet jó kenyeret süt­ni ebből a gabonából is, kicsit Löbb körültekintés, s nagyobb munkafegyelem mellett Ehhez még szállítási költség sem kell — de annál több felelősségér­zet. A sütőipar történetében el­lett utóbbi hónapok reményt is nyújtanak ahhoz, hogy ezen a területen áll be elsősorban a javulás. Szegedi Nándor Célunk a tanulás Szólnom kell még a nőkről is, Ide értve az ódesanyákat és leendő anyákat, ők is tevé­kenyen részt vesznek a tanu­lásban. Gyöngyösi József né kazsoki szülésznővel megala­kítottuk a Vöröskeresztes tan­folyamot, mely eddig két elő­adáson foglalkozott az Anya­védelem és feladata című anyaggal. Végezetül, de nem utolsó­sorban meg kell emlékeznem a férfiakról is. akik szintén a tankönyvet olvasva, a jegy- zetfüzetet lapozgatva ülnek az Iskola padjaiban az ezüstkalá­szos tanfolyamon. íme, ezek az adatok mind bizonyítják, hogy falunk végre a fejlődés útjára lépett. SIposs Károly igazgató, Büssü. A Somogyi Néplap »Szunnya­dó falu« c‘mű cikke, amely községünk népét érintette, felrázott minket. Dolgozóink, a község vezetői belátták: a fejlődés elve azt diktálja, hogy tanuljunk, mert érdemes. Ez a gondolat ébred fel Büssü községben és ez foglalkoztat ma mindenkit, öreget és fia­talt, legyen az úttörő, KI-SZ- tag, férfi vagy nő. A büssül »Arany János« út­törő csapat 26-os létszámmal rendelkezik. Egyik csapatösz- szejövetelen elhatározták, hogy színdarabot tanulnak. Az elha­tározást cselekvés követte Hozzáláttunk a »Tizenkét hó­nap« című mesejáték tanulásá­hoz. Az előadás sikere a gyer­mekeket újabb színdarab ta­nulására serkenti, me ívnek szerepei a közeli napokban ke- rül kiosztásra. A bevételből Úttörőcsapatunk az »Ismerd meg hazádat« mozgalom kere­tében tanulmányi kirándulást akar szervezni a nyári szünet­ről is, akik szintén a tan barátai. Most tanulják a gány három felvonásos s müvet. Áras 4 Ft Kapható t Postahivataloknál, kézbesítőknél és hírlapárusoknál 1 nagyatádi járás nötanácsaiaak életéből (Tudósítónktól.) A közelmúltban alakult meg járásunkban Rinyabesanyőn a nőtanács. Most már minden községben működik a nőtamács szervezete. A nőtanácsok leg­több községben szerveztek sza­bó-varró tanfolyamokat, kézi­munka szakköröket, sütő-főző tanfolyamokat, melyeken az asszonyok és férjhezmenés előtt álló leányok is szívesen részt vesznek. A segesdi nőtanács keretén belül műkö­dik egy gazdasszonykör, sza­bő-varró tanfolyam (kettő is, egyik Felső-, a másik Alsóse- gesden) és kézimunka szakkör. Ezeken a tanfolyamokon több mint száz asszony vesz részt. Tervük most az, hogy beindít­ják a szőnyegkészítő tanfolya­mot is. A nőtanács most vásá­rol egy szövőgépet, melyen majd elsajátíthatják a sző­nyegkészítés tudományát. Ötvöskónyiban 24 fővel működik a kézimunka (horgoló és kötő) szakkör. Munka közben felolvasásoka is rendeznek. A gyermekváro részére párnát és asztalterítő két készítenek az ötvöskónj asszonyok. Azt is elhatároztál: hogy a beteg családanyákat i meglátogatják és betegségü ideje alatt segítenek a házi munkák elvégzésében. A kutasi nőtanécs gazdasszonykörébe 26 fő dolgozik. Most elhatároz ták a kutasi asszonyok, hog április 4-én, felszabadulásun ’ 13. évfordulóján találkozó rendeznek. Lábodon ugyancsak kézimunka szakkc működik. Sok ügyes kéz ke szít! esténként a gyermekvárc lakóinak szánt párnákat e asztalterítőket.-----FT1KW­■ •.... ’ Nagyatádon a községi nőtanács által szel vezeti: kézimunka tanfolyamo 25 nő vesz részt A mosógél mely házról házra jár, jó seg tő társa a nagyatádi assze nyolcnak. Napi 10 forintos kö csöndíjból újabb gépet vásí rolnak majd. A közelmúltba rendeztek igen jól sikerült je mezbált A legötletesebb je mezeket díjazták is. Most k< zászlót készítenek, az egyik a községi KISZ-szervezetnek, másikat a gimnázium KISÍ szervezetének ajándékozzák KISZ megalakulásának eg; éves évfordulóján. A gyermel város lakói részére készíte tárgyakból kiállítást rend® nek a járás művelődési házi ban. Kantelepen 38 fő vesz részt a szabás-va rás tanfolyamon. A most rei dezett teadélutánjuk bevétel a gyermekvárosnak ajánd kozzák. Hasznos munkával töltik t hát nőtanácsaink idejüket. K vánjuk, hogy lelkes munkáji kát mindenkor siker koroná za. cé gjjßpi elő a dxíSL után Csütörtökön, március 6-án este 7 órakor a városi ta­nács nagyterme szinte szűknek bizonyult, mert ez estére rendezett Győr műemlékei és városképi szépségei című szí­nes, 240 db. diapozitívből álló sorozatát vetítette le Czi- gány Jenő, Győr városi tanács műemlékbizottságának tit­kára. [JteK i örömmel állapíthatjuk meg, hogy az előadásnak min­den perce, minden filmkockája, s a hozzáfűzött rövid tör­téneti mondanivalója két és fél óra hosszáig lekötötte a kö­zönség érdeklődését. Czigány Jenő városának szerelmese. Mindjárt elmond­hatjuk róla — nem elfogult szerelmese —, mert előadásá­ban nemcsak a város múltjának szépségeire tért ki, hanem itt-ott építő kritikát is mondott — melyből mi kaposváriak — nézők és a város további javulásával törődök, sokat megszívlelhettünk. Az előadó bevezetésében, tömören fogalmazva, ismertet­te Győr természetadta fekvését, települését az őskortól a rómaiak pannóníai uralmáig — a középkor jelentős állomá­sait —, a vár építését és viszontagságos napjait a török hó­doltság idején. Azután bővebben ismertette a város XV11I. századi korát, melyből a legtöbb emléke maradt fenn — ut­casorok, paloták, miniatűr házacskák —, majd az európai civilizáció korában nagy ipari várossá fejlődött Győrrel foglalkozott — de megmutatta a szocializmus óriási arányú építkezéseit is. Amennyire tartalmasak voltak fejtegetései, éppúgy üdítően szépek voltak és művészettörténeti szempontból bí­rálva sem hagytak kívánnivalót a képek. A képek vetítése történeti korok szerint folyt, így szinte szemünk előtt per­gett le a város jónéhány százada — eljutva a mai állapo­táig. így Győrnek nemcsak műemlékeiben gazdag utcáit is­mertük meg, hanem a mai lüktető, pezsgő gyárvárost is. Gyönyörködtünk és tanultunk. A tanulás említésekor saját városunkra kell gondolnunk. Egy ilyen értékes elő­adásnak nem szabad nyomtalanul eltűnni az idő rostáján — hasznosítanunk kell. Jó lenne ha az előadáson jelen volt, s a város fejlődésével foglalkozók a tanulságot levonnák: Ne csak óhajtsuk városunk szebbé válását, hanem a meg­kezdett terveket bátran váltsuk valóra. A kitűnő előadásnak azonban volt egy szépséghibája is: az építő-szakmai körökből gyér számban jelentek meg s hogy a megyei és városi vezetőink hathatósabb rétegét nélkülöztük. Pedig ennek az előadásnak kettős célja volt: a közönség részére ismeretterjesztésen keresztül akartuk közelebb hozni műemlékeink megszerettetését — másrészt városunkban, megyénkben pusztuló építészeti emlékeinkre akartuk a figyelmet - mentési szándékkal ~ ráterelni. SOÓS ISTVÁN Ezeréves írásos leletet fe­deztek fel a hajdani Koppány vezér országából, annak is egy piciny településéről, Kls- berényről. Az Írás csak né­hány szóval említi a Jelent, jobbára — zseniális utópisz­tikus érzékkel — a Jövőt festi a névtelen krónikás, természe­tesen a régi krónikák nyelvén. Ennek a korabeli kéziratnak adjuk néhány jellemzőbb rész­letét. MA. Nehéz életet jelent ebben a barbár kö­zépkorban élni. Alighogy elfoglaltuk az új hazát, kénytelenek voltunk ismét kalandozás­ra indulni. Kisberény harcosai részt vettek a véres csatákban, és szerencse, hogy Géza fejedelem kezdi ránabaszedni a népeket Igaz, még nincs Szent István királyunk, aki ellen erőszakos katolizálása miatt fellázadhatnánk, így azután igen csendesek a hétköznapjaink. A faluszéli kocsma is csak kétszer van nyit­va hetenként, akkor se sokan járnak oda, s még csak külön sámánunk sincsen, a hácsd jár ide vasárnaponként fehér lovat áldozni. Petróleumlámpa fényénél üldögélünk estelen- te, könyv, vagy újság nemigen járja. Idegen se nagyon téved ide, hiszen útjainkat még a legforrób nyarakon is sűrű sár fedi. JÖVÖ. Ez volt a jelen, de egészen másképp lesz itt minden ezer év múltán. Kisberény lüktető életű mezőgazdasági városkává vá­lik. A gazdák, akik még nemrég tíz-tizenöt hold földön gazdálkodtok, tárgyalásokba bo­csátkozva a gazdag tapasztalatai vénekkel, és hozzátéve a maguk jószántságát az ország pénzéhez, bevezették a villanyáramot. Ez pe­dig forradalmat csinált. Még az új vezón latorban is felpezsdült az élet: községfejlesz­tési alapot szavaztok meg a tanácsban, seb­bői végig a falun gyönyörű kövesutot épite tek. De ez még kevés. Egy szép napon tál szekerekkel és gyalogszerrel összegyűltek lakosok, hogy a sámán házából kiköltöztél sók az iskolát. Ezt majd annak idején társi dalmi mtmkának nevezik. És miért ne cs nálnák? Hiszen érdemes a fiatalok dolgáv; is foglalkozni. Az egyke vagy az egyetlen gy< rek se kultusza csak a mi időnkben dívot a középkorból származó EPOSZ is már rége, régen megszűnt. A falu ifjúsága — még a ni sök és a házasok is! — a KISZ-tbe járnak ti nulni, művelődni, szórakozni. A szomszédi településről, a lengyeltóti gyepűről mindé nap pontos járatú autóbusz szállítja az em bérekét, gyermekeket otthonaikba, s a esi ládok az egyetértés, szeretet és a boldogsí jegyei között élnek. Persze könnyű neki! ott a termelőszövetkezet, melyben közöse dolgoznak és soha olyan jólétben még ne: éltek, mint most. ALMOK. Nem, még nincs helikopter-áIl< mása Kisberénynek, sem televíziója. A józa lakosait csak olyasmiről tervezgetnek, am saját erejükből is létrehozható. Konok, er< emberek: méltó unokáink. Sőt, sokkal külöi bek nálunk, hiszen fejlettebb berendezheti sű társadalomiban élnek. Nincsenek úgy e zárva a külső világtól ebből a gyönyörűség: kis völgyben, mint mi vagyunk itt, alig szí évre a honfoglalás után. Boldog és büszl emberek! Kiket nem fenyeget már a rabszo ga élet, kiknek nem kell örökös vigyázás ki zött álomra hajtani fejetek, s keserveiteké szemet gyöngyöztető kumisz-itallal csillapít! ni. Tegyetek még sokat községünk felvirágo: tatására! ösmagyárból fordította: Fehér KálmS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents