Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-28 / 74. szám

Péntek, 1958. március 28. 5 SOMOGYI NEPLAF 90 évvel ezelőtt született Makszim Gorkij, a szocialista realizmus megteremtője »AZ IRODALMAT — mon- i dotta Gorkij — bátran nevez­hetjük »embertannakmint­hogy az író alapanyaga az ember, ■.tetteinek,, gondolatai­nál c, érzéseinek és törekvései­nek egész gazdagságával. Mi­nél jobban felöleli az író az -emberi életet, minél mélyeb­be^ ábrázolja az embert nyugtalanító főbb kérdéselcet, annál erősebben hat olvasói gondolataira és érzelmeire. Ha egy könyv elolvasása után megérezzük, hogy életünkben új, nagy érzések, fájdalom és öröm, szeretet és gyűlölet sarjad ki a hős sorsának át- erzése nyomán, ha érezzük, hogy az elolvasott könyv ha­tása alatt jobbak, tisztábbak és nemesebbek akarunk len­ni, akkor ez azt jelenti, hogy a szerző barátunkká és taní­tónkká vált. És a nagy író az egész emberiség barátjává, tanítójává lesz: oly széles a látóköre, éc/ oly mély az életismerete.-'-' Az emberiségnek ilyen barátja és tangója volt Gor­kij, ilyen tanítója és barátja ma is. Amikor 1905-ben Gorlcijt letartóztatták és a Péter Pál erődbe bebörtönözték, Anitáié France azt írta: »Gorkij ügye — közös, ügyünk. Az of*Síi tehetség, mint Gorkij, egész miág kincse. Az v.ilág érdeke Gorkij kiszaba-t dítása!« I Mi szerzett Gorkijnak sze-t retetet és dicsőséget világ- J szerte, ml készítette elő az í irodalmi tevékenységre'! | Az 1890-es években lépett. o| történelem színpadára az ♦ orosz proletariátus, mely márt akkor oly erőt képviselt, mely t képesnek látszott és később ♦ ■képesnek is bizonyult meg- í változtatni a régi rendszert | és saját kezébe venni az ál-1 lám,hatalmat. : Ebben az időben kezdte• meg munkásságát Alekszej' Makszimovics Gorkij. 1868. MÁRCIUS 28-án, 90: évvel ezelőtt született Nyizs- n yi j-Novgorod ban. Édesapja műasztalos, egy hajózási iro­da vezetője volt Asztrahány- ban, 1872-ben meghalt. Gorkij édesanyja — VarPara Vaszil- jevna — férje elvesztése után visszatért édesapjához, Vaszi- lij Vcsziljevics Kasirinhoz, aki ekkor egy kisebb kék­festő üzem tulajdonosa volt. Alekszej Makszimovics Pes- kovot (Gorkijt) nagyapja fte- velte, tanította olvasni, írni, de legtöbbet nagyanyja, Aku- lina Ivanovna Kasirina fog­lalkozott vele. Gorkijt beíratták az isko­lába, s a harmadik osztályig jutott, amikor nagyapja hirte­len tönkrement, a család el­szegényedett. Nagyapja inas­nak adta egy üzletbe. Gorkij tizennégy éves volt ekkor. Az évek során egyik, helyről a másikra vetődött, állandóan változtatta foglalkozását. Volt pók, éjjeliőr, hajóinas, ház­mester, mázsáló a vasútnál. Nehéti életkörülményei kö­zött megedződött jelleme, gazdagodtak tapasztalatai és erősödött kapcsolata a nép­pel. Emberi és írói egyénisége a XIX. század végén alakult ki, amikor a szabadságmozgal­mak új szakasza kezdődött, s egyúttal feltűntek a forradal­mi harc új formái. Gorkij már kezdő író korá­ban ezt vallja: »Körülöttünk forr az élet, az emberek új öntudatra ébrednek, új, me­rész feladatok lépnek elénk, új ember születik. Az olvasó választ akar az élet és az em­beri lélek legfőbb kérdéseire, tudni akarja, hol az igazság, és igazságosság, hol keresse barátait és ki az ellensége.« író eddig még nem jutott el Oroszországban az alkotás lényegéig. Gorkij megszentelt egyéniség volt, hirdetik elbe­szélés-, regény és színdarab- kötetei, Rá is vonatkozik az a mondása — a klasszikus írókról ami valamikor al­kotó éltének hajnalán hang­zott el először: »Éltek közöttük a szó nagy művészei, az élet és az emberi lélek avatott ismerői, akiket az élet tökéletesítésé­re irányuló tántoríthatatlan igyekezetük, az emberbe ve­tett erős hittük fellelkesüétt. Olyan könyveket alkottak, amelyekhez soha sem nyúl- tet a feledés, mert örök igaz­ságokat őriznek, halhatatlan szépségét sugároznak. Alak­jaik elevenek, az ihlet ereje eleveníti meg őket. Van ezek­ben a könyvekben bátorság is, szikrázó harag is, és ki­csendül belőlük a szabad, őszinte szerelem hangja.« E szavakat teljes joggal vonatkoztathatjuk Gorkij mű­vészetére. IRASMŰVÉSZETE a maga egészében — bevezetés a szov­jet irodalqm történetébe. Ö volt az első, aki hatalmas művészi érődnél valósította -meg a szovjet irodalom mű­vészi elveit, fektette le a a szocialista realizmus alap- mit. SPORT 5GGGO0O©QOOG©OOO©©OO0OOOGOOOOOOOOO0OO0OG0OOOOO 30O0GOQ0OOOŰOOOG SPORTLEVELEZŐINK FÓRUMA Göliéből írják az ♦ egész ♦ 1© éven ffeliilieknek »A film tanít, szórakoztat, ne­vel« - ma már közismert mon­dás. Nem hiába tartotta Lenin a kultúra-terjesztés egyik legjobb eszközének a filmet. A filmszín­házainkban bemutatott filmek nagyobb részéről el is mondhat­juk, hogy a fenti hármas köve­telménynek megfelelnek. Azon­ban még a legjobb filmeknél is van ma még egy igen felülete­sen kezelt probléma: az ifjúság nevelésének kérdése. Régóta figyelem a magyar filmgyártás termékeit, de olyan magyar filmet, mely csak 16 éven felülieknek szólna, ritkán láttam. Nálunk talán olyan fil­mek készülnek csak, amelyeket nyugodtan megnézhet serdülő fiatalságunk is? Korántsem. Nézzünk néhány filmet, melyet vidéki filmszínházaink ma is játszanak. Helyes-e, hogy gyer­mekek is látogathatják a Baka- ruhában előadásait? Gondoljunk csak a cselédszoba ágyában le­játszódó jelenetekre, vagy a konyhában elhangzó párbeszéd­re. Azután vessünk egy pillan­tást a Hannibál tanár úr bár.ie- lenetére, vagy a Láz kerti revü- jére. (Ilyen táncokért lett csak felnőtteknek bemutatva az Ali baba c. francia film.) Gondol­junk a szép és megható Buda­pesti tavaszra. Igaz, sokat ta­nulhatott belőle serdülő fiatalsá­gunk, de a hálószoba-jelenetnél nem csukhatjuk be a gyermekek szemét, azok pedig nagyon is »csak. felnőtteknek« szóló jele­netek. Hol a hiba ezeknél a filmek­nél? Ott-e, hogy a MOKÉP a fia­talok szempontjából csak a kül­földi filmeket vizsgálja meg és dönt, hogy a gyermekek megnéz­hetik-e, vagy az illetékesek úgy gondolják, hogy a 16 éven aluliak nem értik a kényesebb monda­tokat, vagy a nagyon Is egyér­telmű mozdulatokat? (Vagy ta­lán egy kisebb fertőzés itt is immunissá tesz?) Akárhogy Is áll a dolog, fel kell figyelni nemcsak egy-egy film szerkezeti felépítésére, ideo­lógiai megalapozottságára, ha­nem a film részleteire is. Ha a téma megengedi, bánjon az ope­rator tartózkodóbban a lencsé­vel, vagy ha ez egyes filmeknél elkerülhetetlen, akkor kerüljön ki a plakátokra a »46 éven fe­lülieknek« felírás. Baj van viszont a 16 éven fe­lülieknek játszott filmek bemu­tatójával. Ezek a rövid kiemelt jelenetek rendszerint tartalmaz­zák mindazt, amiért majd a gyer­mekek nem nézhetik meg. Vajon a propagandát másképpen nem lehetne megoldani? Végül pár szót az egyes filmszínházak fe­lelősségéről ezen a téren. Miért nem veszik komolyan a 16 éven aluli korhatárt? Gyakorlatilag úgy néz ki a dolog, hogy a fel­nőtteknek bemutatott filmeket szinte tüntetőleg látogatják az iskola padjaiból kimaradt 14—16 évesek. Igaz, hogy a jegyszedők nem kérhetnek a születés ideié­ről igazolást, de egy kis felelős­séggel és ügybuzgalommal meg lehetne oldani ezt is. Ideje, hogy rendet teremtsünk ezen a téren is, s az arra ille­tékesek sürgősen vizsgálják meg a régi, már csak vidéki, főleg falusi mozikban játszott filme­ket is. A Moziüzemi Vállalat el­lenőrei pedig nézzenek körül egy kicsit a nézőtéren is, ha ott 16 éven felülieknek játszanak. Jóleső érzés látni azt, hogy a mi lapunk, a Somogyi Néplap mind nagyobb fontosságot tulajdo­nit a falu sportjának. Hogy őszin­ték legyünk, a múltban sokszor | már azt hittük, hogy a Kinizsi és | a KM TE kisajátította magának a sportrovatot. Különösen túlzottnak találtuk, hogy nem egy esetben szív nélküli, lélektelen játékról bosszú hasábokon számolt be a lap, a sokkal több áldozatot hozó kis falusi sportkörök életéről pe­dig alig-alig esett szó. Most a sportlevelezők fóruma, úgy érzem, betölti az eddigi űrt, az egyre na­gyobb levelező gárda megoldja majd a hiányosságokat. Nekünk ugyan nincs II. osztá­lyú csapatunk, de azért én is sze­retnék beállni a sportlevelezők tá­borába. Időnként elmondom majd, ha lehet, hogy s mint áll a sport ügye a ml falunkban, Göllén. A göllei kék-fehér labdarúgók­nak híre azelőtt nemcsak a kapos­vári járásban volt ismeretes. Hogy most messze lemaradtunk örök ve- télytársainlctól, Somogysziltól, Igái­tól, annak több oka van. Szerin­tem a felelősség közös a labdarú­gó alszövetséggel. De abban mi vagyunk hibásak, hogy nem fia­talítottuk a csapatot, s hogy ide- . génből importált labdarúgókkal 1 akartunk sikert elérni. Ml lett a . sorsunk? Az, ami minden ilyen t esetben lenni szokott. A vidéki já­♦ tikosok cserbenhagytak bennün­♦ két. Azért mondom ezt el, hogy ♦ tanuljanak belőle mások, mert ml | már leszűrtük a tanulságot. Í * Most, amikor a KISZ-szel együtt szerveztük meg a sportkört, új szellem lett nálunk úrrá. Ez már eredményekben Is megmutatko­zik, mert hisz a III. osztályban 2 csoportelsők vagyunk. Nem is tit- I koljuk célunkat, szeretnénk, ha Csák Ernő edző vezetése alatt a komoly munka megérlelné gyü­mölcsét és bejutnánk a megyei n. osztályba. Télvíz idején igyekeztünk a sportkör anyagi alapjait Is megte­remteni. Színjátszó gárdánk a Tacskó című vígjátékot adta elő nagy sikerrel. Az így szerzett pénz a sportkör céljait szolgálja. Aztán más célkitűzésünk is van, szeret­nénk a korábbi, nem éppen jó vi­szonyt baráti légkörré változtatni a szomszédos Somogyszillal. Ennek egyik jele már látható. Nemrégi­ben Somogyszilban játszottunk ba­rátságos mérkőzést. Húsvétkor a sziliek jönnek el hozzánk. Még két problémánk van. Az egyik: fá­jó, hogy a III. osztályban egyre fogynak a csapatok. Itt a SLASZ nagyobb erélyére és határozottsá­gára van szükség. Ez esetben úgy vélem, megszűnik az Indok nél­küli visszalépés-sorozat. A másik: szeretnénk megtekinteni a magyar —jugoszláv labdarúgó mérkőzést a Népstadionban. A Népstadion igaz­gatósága visszautasította jegyigé­nyünket. Tudna-e a Somogyi Nép­lap segíteni nekünk, hogy jegyet kaphassunk? Az utazási költség és a jegy ára már biztosítva van. Horváth Sándor Gölle (örömmel köszöntjük Horváth Sándor göllei sportlevelezőnket, s ezúton adjuk tudtára nemcsak neki, hanem mindenkinek, hogy nem kell ahhoz labdarúgó csa­patnak lenni a faluban, hogy valaki feltárja a község sport­problémáját. Jegyet adni ugyan mi sem tudunk, de majd meg­kérjük a megyei sportíelügyelő- séget, hegy a rendelkezésére álló jegyekből lehetőség szerint jut­tasson a lelkes göllei sportolók­nak is. Szerk.) Az Ötvöskónyi SK előkészülete Mi is bizakodással tekintünk a tavasz elé. A labdarúgó sport hí­vei nagy örömmel vették tudomá­sul, hogy Csajági György lett a sportkör elnöke és Recsek Dezső a labdarúgók edzője. Március 16-án már edzőmérkőzést is játszottak labdarúgóink Kutas ellen, s l:l-es félidő után 5:3-ra kikaptunk. Ter­veink? Szeretnénk jobban szere­pelni a tavaszi idényben, mint az ősz folyamán. Persze azt is tud­juk, hogy a sportpályán nemcsak győzni, hanem veszíteni is lehet. Mi azonban a tavasszal minél többször győzni szeretnénk. Molnár József, az ötvöskónyi SK sajtófelelőse Nem kapott ki Kötésén Kéthely csapata Az MLSZ Somogy megyei Alszö- vetségének 6. számú hivatalos lap­jában azt olvastuk, hogy Kötésé csapata 2:0 arányban legyőzte Kőt- hely labdarúgóit. Szeretnénk kö­zölni mindazokkal, akiket illet, hogy a hivatalos lapban közzétett eredmény téves. Kötésén 150 néző előtt, Dombrovszki játékvezető bí­ráskodása mellett csapatunk 2:0 arányban győzött. Az első félidő­ben egyenrangú ellenfelek voltunk a kötcseiekkel. Szünet után ki­domborodott az, hogy a mi játé­kosaink jobban felkészültek a ta­vaszra. Horváth II. két góljával biztosan és megérdemelten győz­tünk. Kérjük tehát a SLASZ-t, hogy módosítsa a hivatalos lap­ban megjelent eredményt ekként: Kéthely-Kötcso 2:0 (1:0). Üdvözlettel: Nébli Vendel kéthelyi sportlevelező (Mi a módosításra már felhív­tuk a SLASZ figyelmét, ahol megtudtuk, hogy egyszerű el­írásról van csupán szó. A hely­re igazítás a legközelebbi hiva­talos lapban jönni fog. Szerk.) Köszönfii ka Balatonkiliti Gépállomás segítségét ♦ Kicsi sportkör a miénk, a Bal a­♦ tonkiliti MEDOSZ. Ennek ellenére Í sportolóink néhány figyelemre­méltó eredményt értek már el. Most nem ezekről szeretnék szól­ni, hanem arról, hogy milyen nagy • segítséget kaounk a helybeli gép- t állomás vezetőségétől. A gépállo- Z más vezetői jelentős anyagi támo­gatást biztosítanak a sportkörnek, s mindenütt, ahol csak tudnak, segítenek nekünk. Jórészt a gép­állomásiaknak köszönhető, hogy fellendülőben van községünkben a sportélet. akúu azért még gondunk is. A községi tanács egy ízben a vb-ülé- sen határozatot hozott, hogy a vágóhíd romos épületének anyagát megkapjuk, hogy abból öltözőt és szertárt építhessünk. Azt mondja a szólás-mondás: minden határo­zat annyit ér, amennyit megvaló­sítanak abból. Nos, nálunk a ha­tározat egyelőre csak határozat. Mikor lesz belőle tett? - tesszük fel a kérdést egyre többen. A Balatonkiliti SK vezetősége &fiartlevelezainktiek aálaizoluitk R. J. Számolni nem könnyű. Magam sem voltaim híve eme kivételes tudomány- -ágnaik az iskolában. Mégis engedje meg az olvasó, hogy egy számtani feladvány­nyal kezdjem. A pél­da a következő: Ha egy terem be­fogadóképessége 220, a .rendező szervek 130 meghívót külde­nek a legilletékeseb- belcnek, s aznap este csoportos szervezés­sel (tehát meghívó nélkül) 202 diák ül a nézőtéren, hány meghívok vendég hallgatta végig az előadást? Nos, számoljunk csak. Ugye nem ne­héz? Megvan? Kö­szönöm. Tehát a 180 meghívott közül 18. Úgy van. Pontosan így tfór-i tént ez néhány nap­pal ezelőtt Nagysza­vak jártaközöny vá­rosában, ahol éppen , irodalmi estet ren­deztek. Hogy kik és íoiónt rendezték? A -kik« között szere­pelnek azok is, akik nem voltak ott, meg : azok is, akiknek esze : ágában sincs ilyen helyre járni. Közöt­kultúrfőnöke is. Miért rendezték? Pontosan nem tudni, de valószínűleg azért, hogy meghallgassák és szellemi táplálé­kot merítsenek. Mert bár könnyebb, s lát­szólag hasznosabb meríteni az italbolt­nak nevezett alkal­matosság soha ki nem apadó forrásából, de hátha mégis szomjú- hozza valaki a hu­manista irodalmat, a szépet, igazat, embe­rit, a művészetet... Óh, de balgák a rendezőik! Öh, de nai­vak, tapasztalatlanok! Ismerkedési estet kellett volna rendez­ni, vagy valamiféle találkozót két akó borral, tűzrőlpattant menyecskékkel. Ki- dömtötték volna a terem falát... Számtannal kezd­tem, azzal folytatom. Statisztikával. Ment­ségemre felhozom, nem a Paraszti mi- atyánk, a szünet alatt csináltam. A nézőté­ren elszórtan felnőtt fejeket is lehetett lát­ni, s hordozóik kö­zött a következő fog­lalkozás szerinti megoszlást -tapasztal­tam : 1 iskolaigazga­pártfunkcionárius, 2 titkárnő, 2 újságíró, 2 színházi rendező, 1 levéltárvezető, 1 ze­nész, 1 főkönyvelő és 4 magánzó. A többi diák. A másik 162-tőt nehéz lenne felsorol­ni, azokat, akik nem voltak ott. De bizis- ten hasznos munkát végeztek... Ezt másnap tud­tam meg. A Légvá­rakat Építő Társa­ságnak halaszthatat­lan elintéznivalója akadt. Éppen akkor, midőn Hasak Novák Pistikéje mesél a pó­diumon, ők felvetet­ték (és ott is maradt), hogy ideje lenne 2000 személyes ope- raházat építeni Nagy- szavakj ártáközöny vá­rosában. A Művelő- déstelanügyi Társu­lat ekkor vitázott, hogy legyen vagy ne lesven irodalmi élet Nagyszavakjártaikö- zönyben, de lapzár­táig még nem tudtak dönteni. A Helyi Igé­nyeket Kielégíteni Igyekvő Bizottság Irodalmi Csoportja mellett működő Mű­velődésügyi Albizott­ság alá rendelt" Iro­dalmi Szakosztály tagjai vérigmenő csa­kollektív szerződés alapján működő óriáshonoráriumel- osztó Konszern létre­hozásáért. Ezenkívül is volt némi irodalmi meg­mozdulás azon az es­tén, de annak érté­ke korántsem ér fel a fentiekével. Számtannal kezd­tem, azzal folytattam, s most a fokozatosság kedvéért egy nehe­zebb feladványt nyúj­tók át olvasóimnak: Ha a 48 000 lakosú N agvszavak jártakö- zönyben évenként 326 művelődésügyi bizottság, annak 487 népművelési albizott­sága és 3652 irodal­mi szakosztálya ala­kul, továbbá minden bizottság hetenként két ülésen megvitat­ja a művelődésügy helyzetét, s arra a napra egy-egy iro­dalmi estre 386974 meghívót küldenek, mikor lesz érdeklő­dés az irodalom iránt? Nos, számoljunk csak. Megvan? Kö­szönöm. Tehát söha! Ez az összefüggés, kedves olvasóim, az irodalom és a mate­matika között... Mészcr János, Karád: Kudomrák Ifjúsági labdarúgóra fel kellett volna hívniuk a megyei válogató bizottság figyelmét. Ml majd meg­keressük az Ifjúsági bizottságot és megkérjük, hogy kísérje figyelem­mel a valóban ügyesnek látszó ka- rádi fiú szereplését. Lehetséges, hogy sor kerülhet Kudomráknak i válogatott keretben való kipró­bálására is. Ifj. Somijai Gyula, Kaposfüred: Köszönettel vettük zlcsi mérkőzés­beszámolóját. Közöljük azonban, hogy csak a hazai mérkőzésekről kérünk tudósítást. Idegenbeli mér­kőzések beszámolóival nem akar­juk terhelni lelkes sportlevelezőin­ket. Horváth József, Tapsony, föld­szöv: Hivatkozott első levele nem érkezett meg. Kerestük önt Tap­bármelylkéről, ban. Molnár József, bármilyen műfaj­sonj7ban, mivel nem találtuk, ezért a tanács egyik vezetőjét kértük j fel, hogy legyen segítségünkre. ! Molnár József, Balatonboglár: Természetesen szívesen vesszük az örülünk hogy a ’teniszezők védel- Ön beszámolóit is. Reméljük, hogy mében íelemelte szavát. Ennek a gépállomással karöltve még sok sikerről adhat majd számot Tap- sonyból. Azóta már bizonyára tud­ja, hogy Karád közlekedési nehéz­ségek miatt nem érkezett meg. Egyébként is a múlt vasárnapi for­dulót a SLASZ elhalasztotta, s erre majd csak a bajnoki idény befejezése után kerül sor. Talos István, Nagyatád: Köszö­nettel vettük őszinte levelét. Ha legközelebb Nagyatádon járunk, megkeressük, s akkor megbeszél­hetünk minden felvetett problé­mát. Addig is írhat nekünk a nagyatádi sportról éppúgy, mint a maga által felvetett témakörök szellemében mi megkeressük majd a Diák Sport Központot és annak válaszát közöljük a balatonbogiári teniszsport barátaival is. Szigeti János, Felsőmocsoláű: Levélben fogunk választ küldeni, írjon máskor is. Többeknek: Mi a Somogyi Nép­lap előfizetését nem tudjuk elin­tézni. Kérjük mindazokat, akik előfizetni kívánnak, ez igényüket jelentsék be a helybeli postahiva­talnál. Ha lapkorlátozás is van, azért az előfizetői igényeket min­denkor ki fogjuk elégíteni. Mit várhatunk a Dózsa öklözök) töl a vidéki bajnokságon? Épp hogy csak túljutottunk az országos ifjúsági egyéni ökölvívó bajnokságokon, amely a kaposvári öklözök oly szép sikerét hozta, máris újabb erőpróba előtt állnak a dózsás öklözök. Ez alkalommal a felnőtt versenyzők lépnek szorítóba Budapesten az országos vi­déki bajnokság keretében, melyeket a MÖSZ március 28—29—30-án rendez meg a csepeli sportcsarnokban. Ismeretes, hogy 11 ökölvívónk szerzett jogot arra, hogy indul­hasson a legjobb vidéki ökölvívók találkozóján. A 11 versenyző kö­zül tíz kötelek közé is lép. A lég súlyú Nyári László azonban nem, mert nem tudja hozni súlyát. Edzője pedig, igen helyesen, nem erőlteti Nyári fogyasztását. így légsúlyban valószínű nem áll a szorítóba somogyi versenyző. — No és mit várhatunk a többi tíztől — tettük fel a kérdést Szegfi László edzőnek, mielőtt a Dózsa öklözőkkel útnak indult Buda­pestre. íme a válasz: — Nem volna helyes, ha túlzott | reményeket táplálnánk. Egy ilyen J versenysorozaton ugyanis nem , könnyű előre számolni. Sok min- | den közbejöhet. Aztán nem is is- ; merjük a vidéki öklözök legtöbb- j jéti Egyik évről a másikra rend­mában van, s ha nem kerül össze korábban Dőrivel, eljuthat a dön­tőig. — Hogy a többiek közül Iá a biztos? Erre nehéz volna válaszol­ni. Ha Tóbi nem lett volna sé­rült, akkor a pehelysúlyban szá­szerint új tehetségek tűnnek fel, i mítanék elsőségére. Kérdés, hegy akik bizony sok kellemetlenséget okozhatnak. Ami a papírformát illeti, nekünk vannak esélyeink. Legelsősorban Dőri bajnokságára számítunk a váltósúlyban, sőt, ha szerencsésen alakulna a sorsolás, az is elképzelhető lenne, hogy e súlycsoportban kaposvári döntőre kerül sor. Hergert ugyanis jó for­kényszerpihenő nem vetette-e nagyon vissza Tóbit. Harmatsúly­ban Nachladel indul. Véleményem szerint az első akadályokon túl­juthat. Aztán később majd meg­látjuk. Mindenesetre Nachladel jó formában van, s még egy-két ki­sebb meglepetésre is képesnek tartom őt. Sülé a könnyűsúlyban lép majd kötelek közé. Ellenfelei ismeretlenek. Sülében bízom. O is eljuthat a döntőig. Talán ^baj­nokságot is nyerhet. Füzesinek a kisváltósúlyban a győri Trimmel IV-et kell legyőznie ahhoz, hogy vidéki bajnok legyen. Füzesit je­lenleg képesnek tartom erre, mert jó formában van és igen lelkiis­meretesen készült is fel. J^kab sok meglepetést okozhat, s Itt is lehet akár kaposvári döntő is. A nagyváltósúlyban is elképzelhető egy bajnoki cím. Miklai és Riba egyaránt jó formában vannak. Talán valamelyikük megszerzi az elsőséget. Középsúlyban Gerber sem esélytelen. Igaz, hogy ő az utóbbi időben eléggé kiszámítha­tatlan. — De ez mind csak találgatás, mert hisz sok minden szólhat köz­be. Én csak egyet kérek lelkes szurkolóinktól, hogy bízzanak ben­nünk, mert ami tőlünk függ, azt megtesszük. * * * Eddig a nyilatkozat. Ehhez ta­lán még annyit: valóban bizako­dással indítjuk útnak legjobb ököl­vívóinkat a vidéki bajnokságra. Mit vérünk tőlük/ Azt, hogy tu­dásuk legjavát nyújtva, becsület­tel küzdjenek, s ez esetben elkép­zelhető, hogy a felnőttek is elérik azt a sikert, amit az Ifik. Azaz, szereznek három bajnokságot. Persze, ha több lesz, az sem baj. , K. S. fl K. Téglagyár, a KMTE II és Babócsa vezet a megyei II. osztályban Kaposi csoport: Balatoni csoport: Drávái csoport: 1. K. Téglagyár 13 11 1 1 48:13 23 1. KMTE II. 13 10 ­3 47:14 20 1. Babócsa 12 11 ­1 54:18 22 2. Mezőesokonya 13 8 2 3 38:22 18 2. Buzsák 13 9 1 3 36:17 19 2. Kaposmérő 12 7 4 l 52:15 18 3. Somogyszil 13 8 1 4 27:22 17 3. Nagyberek 13 8 2 3 40:29 18 3. Nagyatád II. 12 8 1 3 35:19 17 4. Somogysárd 12 8 ­4 52:23 16 4. Kéthely 13 6 3 4 25:18 15 4. Háromfa 12 5 3 4 23:22 13 5. Kaposfüred 13 7 1 7 31:30 15 5. Karád 13 5 4 4 34:28 14 5. Kadarkút 12 5 3 4 21:22 13 6. Nagyberki 12 4 4 4 32:28 12 6. Táska 13 5 3 5 33:33 13 6. Felsőbogát 12 5 2 5 18:33 12 7. Gázló 13 4 4 5 29:27 12 7. B.-szemes 13 6 1 6 26:29 13 7. Lábod 12 4 3 5 29:30 11 8. Nagytoldip. 13 5 2 6 30:35 12 8. Öreglak 13 5 3 5 24:32 13 8. Csurgó n. 12 5 1 6 18:36 11 9. Zlcs 13 5 1 7 22:22 11 8. Somogyvár 13 5 2 6 37:30 12 9. S.-tarnóca 11 4 1 6 16:24 9 10. F.-mocsolád 13 4 3 6 25:41 11 10. B.-szentgyörgy 13 3 3 7 9 10. Berzence 12 2 4 6 27:37 8 11. Ecseny 1. TlT.' 12 3 2 7 o 33:35 3 11. B.-killti 13 3 3 7 16:41 9 n. Heres^nye 11 2 1 8 2232 6

Next

/
Thumbnails
Contents