Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-04 / 53. szám

SOMOGYI NÉPLAP

2

Kedd, 1958. március 4L

Az országgyűlés következő ülésszaka tárgyalja az 1958, évi költségvetést

Elkészült az 1968. évi állami költségvetés, amelyet az országgyűlés legközelebbi ülésszaka tárgyal meg.

Az MTI munkatársát a pétazügyrnmiszbériur» illetékes főosztályán az alábbiakban tájékoztatták az idei költségvetésünk előkészítésével kapcsolatos munkáról:

— Mint ismeretes, a költség- rotés a népgazdasági tervre épül, annak mutatóin alapulnak az előirányzatok. Éppen ezért történik a gyakorlatban — így az idén is_ —, hogy a költségvetés néhány héttel a terv után készült el. A pénzügyminisztérium tzonban már a terv kimunkálásának időszakában számítótokat végez, amelyek bizonyos ellenőrzési lehetőséget (adnak a terv pénzügyi kihatásait illetően. A költségvetésen kívül hitel-mérleg és pénztári terv is készül, majd mindezekből az úgynevezett összevont pénzügyi mérleg, amely teljes képet ad a nép- gazdasági terv pénzügyi vonatkozásairól.

— a pénzügyminisztérium általános, s felettes hatóságuk szakirányelvei, a megadott mérőszámok, normák alapján e szervek maguk állítják össze költségvetési javaslatukat. Ezek, a gyakran több évtized tapasztalataira épülő — ugyanakkor nem merev — normák nagyon megkönnyítik a helyi és az országos érdekeknek egyaránt megfelelő tervezést.

— E javaslatokat először a főhatóság vizsgálja felül, majd szakáganként összesítve terjesztik fel a pénzügyim misztériumhoz.

— A tanácsok az idén alkalmazták először a költségvetés összeállításának új, „z eddiginél demokratikusabb és célszerűbb rendszerét. Előre megkapták az állami adóiéi'vet, az adóbevételekből való részesedésük mértékét. Érre alapíthatták költségvetésüket — még pedig úgy —, s ez az új rendszer lényeges vonása, hogy a bevételek (vállalataik, a szövetkezetek

adója, nyereség befizetése, az intézményektől befolyó őszszegek) növelésével saját hatáskörűkben növelhetik kiadásaikat is.

— Bízunk abban, hogy az Országgyűlés által elfogadandó 1958. évi állami költség- vetés újabb lépést jelent majd országunk fejlődésében, gazdasági erősödésében — fejeződött be a tájékoztatás.

Megnyílt

az idei tavaszi lipcsei vásár

Időjárásjelentés

Tovább tart a hideg idő

Várható időjárás kedden estiig: felszakadozó felhőzet, ma több, holnap kevesebb helyen havazás, harvaseső, élénk, időn- <ént erős északi, északkeleti «5éL Az éjszakai lehűlés kissé erősödik, a nappali hőmérséklet alig változik.

Várható legmagasabb napóul i hőmérséklet kedden plusz í plusz 4 fok között

NEMZETKÖZI SZEMLE

»Forr a világ bús tengere« ... talán szentségtörés költői szavakkal jellemezni azt, ami a lehető legtávolabb áll minden Urától, e verssor mégis találó napjaink nemzetközi politikájára. A központi kérdés változatlanul »a csúcstalálkazó«. több mint valószínű, hogy még az idén létre is jön. Es minél határozottabb alakot kezd ölteni ez a valószínűség, annál gyorsabbá válik a nemzetközi élet mozgása. Jegyzékek, ellenjegyzékek, javaslatok, eilenjavaslatok ütköznek és ravasz manőverezéseket látunk azok részéről, akik ellenzik a nagyhatalmi tárgyalásokat. Ugyanakkor megmozdult az esetleges csúcstalálkozó legfőbb érdekeltje, a nemzetközi közvélemény is. Nem mindenütt azonos ütemben és nem egyforma szélességben, de Angliában mindenesetre olyan erővel, amilyenre aligha találunk példát a háború befejezése óta. A csúcstalálkozótól függetlenül, de annak sorsát befolyásolva tovább folyik az ázsiai—afrikai népek felszabadulási harca, amire a tuniszi és algériai események világítanak rá legélesebben. Mindezek mellet, mint valami palackból kiszabadult szellem, aggodalom kezdi körülfonni a nyugati világ politikusait és pénzügyi vezetőit: megáll-e az amerikai gazdasági visszaesés?

Az új genfi találkozó valószínű napirendjén

Több mint valószínű a csúcs- találkozó. És ha a valószínűség a megvalósulásnak adja át a helyét, a napirenden minden bizonnyal ott fog szerepelni a Rapaczki-terv. Ez az egyik végkövetkeztetése a párizsi Le Monde vezető munkatársának, André Fontainenek is, aki hat egymást következő cikkben vizsgálta egy »új Genf« lehetőségeit. »Mindent egybevetve — írta —, a jelek azt mutatják, hogy amennyiben a kormányfők összeülnek, ez a terv a vita egyik legfőbb tárgya lesz«.

Józanság lés realizmus jellemzi a lengyel kormány tervét. Ka a nyugati világ képviselői végül is hajlandók lesznek arra. hogy azokból a probLipcse (MTI). Szombaton este ünnepélyesen megnyitották az idei tavaszi lipcsei vásárt. A lipcsei Capitol moziban megrendezett hagyományos ünnepségen többek között megjelent Walter Ulbricht, az NDK minisztertanácsának első elnökhelyettese, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, a kormány több tagja, valamint a világ minden tájából Lipcsébe érkezett kormány- és kereskedelmi küldöttségek tagjai, köztük a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége is élén Ince Jenő külkereskedelmi miniszterrel.

Az ünnepi megnyitó beszédet Heinrich Rau, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese, belnémet- és külkereskedelmi miniszter tartotta. A lipcsei vásár vonzóereje ebben az évben tovább növekedett, s a világkereskedelem idei találkozóján nyolcvan ország vesz részt

Lemondott a görög kormány

Athén (Reuter). Karamaa- lisz görög miniszterelnök vasárnap Pál királynak benyújtotta kormánya lemondását A miniszterelnök kihallgatáso* jelent meg a királynál, s azt tanácsolta neki, hogy oszlassa fel a parlamentet és rendeljen el új, általános választást

A Karamanlisz-kormány lemondására a szombaton kirobbant válság után került sor, amikor a kormány 15 híve megvonta támogatásét Karamanlisztől.

I ▼▼TVTV7YTTTYTTTYTVÍT7VVV 7TVVTV7VYVYTr»T7'rTTV’7TTTTTTTT7TTTVVTT7VTTTVTVTT

lémákból induljanak ki, amelyekben elképedhető bizonyosfokú közeledés, vagy megegyezés, akkor a Rapaczki-terv jó szolgálatot tehet. De ennél több is rejlik a lengyel elgondolásban: egy későbbi tárgyaláshoz nyit kapukat.

Az az elképzelés, hogy a két Németország, továbbá Lengyelország és Csehszlovákia területe atomfegyvermentes övezetté váljék, józan, mert nem követeli a nagyhatalmi erőviszonyok felborítását. A világ fennálló megosztottságából indul ki — éppen ezért lehet tárgyalási alap — és ha megvalósul, hatalmas feszültségcsökkentő hatása lehet. Túl ezen, a kölcsönös ellenőrzés bevezetésével, főpróbája lehet egy későbbi általános leszerelési egyezménynek. Azokban a nyugati polgári körökben, amelyek nem idegenkednek egy nyugat—kelet közti párbeszédtől. a javaslatnak éppen ez az oldala keltett visszhangot.

»Számunkra — hangsúlyozza a Le Monde már idézett cikke — pontosan az atomfegyverekre Ivonatkozó ellenőrzési rendszer lehetőségében rejlik a Rapaczki-terv legpozitívabb vonása. Hiszen nem az

akadályozta-e meg mindezide- ig a leszerelési tárgyalásokat, hogy nem sikerült egy ilyen ellenőrzési rendszert ’létesíteni?« A Le Monde okfejtése persze tipikusan nyugati érvelési mód és a célok is nyugatiak: az ellenőrzésre helyezni a hangsúlyt. Ha mindezt leszámítjuk, az állásfoglalás akkor is előre visz. A Rapaczki-terv- nek éppen az az egyik nagy érdeme, hogy nem hagyta figyelmen kívül a másik oldal várható ellenvetéseit.

Norstad közbelép

A Rapaczki-terv nem szól Németország egyesítéséről. Közvetve, a légkör megjavításán keresztül kedvező hatással lehet azonban a német kér. désre. Ezt hangsúlyozta Ra- paczki külögyminiszter is az angol Timesnek adott interjújában.

Az említett összefüggések és lehetőségek nyugatnémet politikai körökben is érthető izgalmat támasztottak. Az Ade- nauer-kormány sietett eleve elutasítani a Rapaczki-íervet, a közvélemény képzeletét azonban megragadta az atomfegyvermentesség és az enyhülés lehetősége. Az érdeklődés fokát jelzi az a körülmény, hogy a terv körül, magán a nyugatnémet kormánypárton, a kereszténydemokraía párion belül is heves vita kezdődött.

És ekkor lépett közbe Norstad tábornok, az Atlanti Szövetség főparancsnoka. Hívebben szólva, ekkor avatkoztak be azok az amerikai körök, amelyek ragaszkodnak az »erőpolitika« folytatásához.

Szerintünk az amerikai egységek európai »jelenléte« elképzelhetetlen Nyugat-Németországban elhelyezett atomfegyverek nélkül. De nemcsak erről van szó. Norstad, Dulles és a többiek »ragályosnak« tartják a Rapaczki-tervet, amennyiben az megvalósul. Attól félnek, hogy nem lehet majd megakadályozni, hogy Franciaország, Olaszország és más nyugat-európai országok ne követeljék az »atomfegyvermentes övezet« kiterjesztését saját területükre, ha az egyszer Nyugat-Néanetország- úan létrejön. Végül az idézett körök úgy látják, hogy az atomi egy vérmentes övezet megteremtése után kevésbé fejthetnek ki nyomást a Szovjetunió és a népi demokratikus országok viszonyát illetően.

így történt, hogy miközben a nyugatnémet kormánypárt képviselői csoportja, éppen arról vitatkozott élesen és szenvedélyesen, vajon elfogadható-e a Rapaczki-terv nemzetközi vitaalapul, váratlanul közzétették Norstad tábornok sebtében elmondott televíziós nyilatkozatát, A NATO főparancsnoka nyilatkozatában állást foglalt amellett, hogy a

nyugatnémet hadsereget szereljék fel atomfegyverrel és a köztársaság területén létesítsenek rakéta-támaszpontokat.

A nyilatkozat időzítése aligha enged kételyt célját illetően. A nyugatnémet szociáldemokrata sajtószolgálat egyenesén annak a gyanújának ad hangot, hogy a nyilatkozatot maguk Adenaurék rendelték meg. A londoni Times bonni tudósítója pedig arról ír, hogy a tábornok beszédét Nyugat- Németországban az ország belügyibe való beavatkozásnak tekintik. »A német népet nyugtalanítja — fűzi hozzá az angol konzervatív lap tudósítói# —, hogy amennyiben atomfegyvereket helyeznek el hazájuk területén, az ország politikái helyzete csak bonyolultabbá válik«.

Norstad támadása a Rapaczki-terv tick szólott, de a csúcstalálkozó gondolatára aüart sújtani. Azt pedig nehéz elképzelni — hangoztatja a nyugatnémet szociáldemokrata sajtószolgálat — hogy »Norstad Dulles külügyminiszter kifejezett engedélye nélkül követelte volna a szövetségi haderő atomfegyverekkel való ellátását, éppen most, a »csúcstalálkozó előkészítő szakaszában«.

Nagy hiba volna tehát lebecsülni a csúcstalálkozó ellenzőinek erejét és manőverezés! képességét. Az »eleve elren- deltség« bölcseleté komoly csalódásokra, sőt veszélyekhez vezethetne itten.

Az enyhülés felé csakis az erők reális felmérésével lehet haladni. Minden jel arra mutat, hogy a feszültség csökkentésén fáradozó hatalmak és a tárgyalásokat követő társadalmi rétegek ezt a reális utat választották.

'VVTfTirVT»T7TT7TTV7TT777TVTT7»TTTTT»7VT»»TT7VT¥V»VTYYr7YTVfTVVV»7VTTTYV'rY7VVVVVTTVTVTT7fTTT7YTVTTYTV?V *YT»7Y7»7*»»7V7VY7T777r»»T77»7»Y»»VV7**YYT»»YY»7»»7»VY»7»77Y7»»»*i 7« T ■ ,

, “ “ÁL!,* A HALHATATLANSÁGIG

Mondanom sem kell, hogy a derék pap elrohant, mondva azt, hogy az isten úgyis megveri ízt a gonosz fészket, meg aztán lássák, mire mennek nélküle « tanítóválasztással. Legtöbb egyházközségi tagnak lelohadt a kedve, hogy n(,ost nem lesz meg a választás. Voltak olyanok is, akik utána akartak menni a mérges , és feldúlt lelkiatyának. De nem volt szükség erre, mert a bíró kijelentette, nem azért veteti ő a falut már húsz esztendeje, hogy ilyen egyszerű dolgot ne tudna elintézni. Mondta azt is, hogy itt van Kovács Bertalan, aki tanult ember, meg városból jött, sokféle tudományos dologban járatos, így nem lesz hiba a kréta körül. Ha valami mégis rosszul men-' ne, itt majd mindig igazít a hibákon.

így lett Kovács Bertalan tanítóválasztási elnök Salamonban. Szabadkozott, szinte kérette magát, de nem volt kiút. Meg is mondta a bírónak, azt se tudja, mi a teendő ilyenkor. De szén is segítettek. Elkérték Bencze Juli néninek, a templomi elöimádkozónak vaskos, sárgalapos Égi Manna c. imakönyvét, Bertalan kezébe nyomták, hivatkozva annak vastagságára: abban minden benne van, aztán most már kezdjen hozzá.

ilyen kántorválasztási még nem pipált a világ. A falu összes választási igényei kielégítettek, a jelöltek egy híján a végén megszöktek. Tartott pedig az egész cirkusz délelőtt 11 órától, ebédszünet nélkül, majdnem éjfélig, kezdődött a minisztrációval — az imakönyv első oldalain ugyanis ez található. Aztán volt keresztjárás, búzaszentelés, úrnapi, húsvéti körmenet. Beiktattak egy esküvőt, templomszentelési, sőt egy temetést is. Mondanom sem kell, hogy a jelöltek arcfintorgatva el- snmfordáltak, kanibalizmusnak és ripacsko- dásnak nevezve a sokféle próbatételt, a falura azt mSidva, hogy egy nagy határ tehénganéj, az egyházközség derék tagjait elmebajosnak, Bertalant sült hülyének titulálták, Helyes János bíró uramat pedig görénynek, elmebajosnak, gengszternek és mindenféle bugrisnak. De ki törődött ezekkel a bolhacsípésekkel, az .egész falu nagyszerűen szórakozott. Egy ke* 23.

szeg emberke tartott csak ki, lenyelve mindenféle badarságot s időnként szinte kétségbeesve sugdosta Bertalan fülébe:

— Ne hagyjon cserbe, éhendöglik a családom!

Hát igy volt s biztos, hogy ezt a kántorválasztást emlegetni fogják még az unokák is. Éjfélkor a kocsmában fejeződött be a nagy népünnepély, ahol a megmaradott jelötet egyhangúan megválasztották tanítónak is, meg kántornak is.

Egy kerek hetet töltött Bertalan a faluban. Ez a hét ha nem is hozott több olyan szenzációt, mint az első és második nap, éppen elég volt ahhoz, hogy kiégesse szívéből a faluról táplált összes illúziót.

Első eset: minden háznál vizezték a tejcsarnokba vitt tejet.

Második eset: szamárszőrrel gyógyították a köhögő gyerekeket.

Harmadik eset: az új tanító összes földjeit lefoglalta egy kerek esztendőre a bíró, választási kiadások címén.

Negyedik eset: két menyecskénél és egy hajadon leánynál végeztek magzatelhajtást az »ügyes asszonyok«. Az egyik menyecske belehalt.

Ötödik ese: a bíró eladta a három disznót egy ócska harmóniumért és az elöljáróság előtt minden este két óra hosszat azt billegeti.

Hatodik eset: valaki ellopta a harangkotelet.

Hetedik eset: a falu végén, valami idecsöppent kommunista gyűlést tartott s a bíró a tűzoltókat mozgósította ennek megakadályozására.

Nyolcadik eset: az egész falu éjszaka fuvarozza az államosított erdőből a fát. Minden tizedik hasáb fa, bírói tiszteletdíj.

Kilencedik eset: dán orvosok érkeztek a faluba s az emberek maguk helyett kutyáikat akarták beoltatni.

Tizedik eset: a falunak csak egy bolondja van, Balog Csicsa, de az aztán annyira bolond, hogy ^lész nap az utolsó ítéletről ordítozik.

Tizenegyedik eset: reggel nem lehet aludni, mert bőgnek a marhák, este sem lehet aludni, mert akkor a kutyák vonítanak.

Tizenkettedik eset: csípnek a bolhák.

Nem csoda, hogy olyan finom lelkületű férfiú, mint Bertalan, sok mindenből kiábrándult szűkebb hazájában, a bíró tiszteletből bandériummal kísértette ki a húsz kilométerre lévő állomásig, mint hajdanában a püspököt, vagy a főispánt szokták. De ezen nem is lehet csodálkozni, mert lóháton kellett megtennie az utat, egy csiklandós hátú, harapós dög hátán. Ötször repült le a paripáról, ötször rakták visszay Egész úton víg nótaszó zenge- dezett, míg Bertalan leplezetlenül hullatta könnyeit, úgy szenvedett szegény.

Amikor végre egy tehervonat mozdonyának szeneskocsijára felkapaszkodhatott, keresztet vetett örömében és egész hazáig azt suttogta:

— Süssék meg a fafusi romantikát!

Az ember társas lény, ezt már rég kisütötték a bölcsek, a házasságközvetítők, a kutyus- és papagájtulajdonosok. Ebből következik, hogy mindenki lekötelezettje embertársai szűkebb, vagy tágább körének, legelsősorban családjának. Ez az utóbbi is többféle lehet: az asszony felé, a gyerekek felé, a rokonság felé. Ez a társas viszony sok esetben keresztény türelmet és mohamedán fatalizmust kíván, főleg, ha ebbe a kombinációba az anyóst is beszámítjuk.

Hát most éppen erről lész szó.

Ugye, emékezünk még arra, hogy 1947 tavaszán, amikor a munkásegység megvalósulása úgyszólván küszöbön állt, a politikai élet óceánján milyen káprázatos manőverezések történtek. Súlyos zavarok mutatkoztak a politikai pártok csajkásai, hajóskapitányai, árbocfelvigyázói között, mi a fene lesz itt, ha a munkásság összefog és az eddig kétfelé hadonászó öklök együtt, pörölyként verik az üllőt. Nyugtalan volt tehát a tenger, vijjogtak, sikongtak a viharmadarak. Érthető tehát, hogy sok embernek elment a kedve a vasárnapi ebédtől, súlyos gondok nyavalyáitól fet- rengtek éjszakai nyoszolyáikon a választópolgárok, a kiskertekben lekonyultak a legszebb virágok, s a legyek is úgy döglöttek, hogy még soha.

Mi lehet a reménység?

— Uj választás! — Ez a sóhaj szaladt a drótokon. az éter hullámain, a ruhaszárító köteleken, Vatikántól egész Andorpusztáig.

— Uj választást! — Ezt dohogták a gyárké- méni/ek, ordították a rikkancsok, a madarak erről csicseregtek, ezt kongatta a legelésző tehéncsordák kolompja.

S a választások elé mindenki a húsvéti örömök várakozásával tekintett. Hány ezer ember álmodott ebben az időben föispánságról, államtitkárságról, uram bocsáss, még miniszterelnökségről is, s éjjel-nappal jelmondatokon törte fejét, programpontokat fogalmazga- tott. És lám, a politikai égboltozaton a régi csillagok mellett új plánéták tűntek fel és szilvaérésre úgy megszaporodtak a pártok, mint nyári porban a. bolhák.

Prózai dolognak tetszik, de ezekben a szárnyaló napokban Kovács Bertalant kizárólag nyálai érdekelték. Aki valaha is foglalkozott nyulakkal, jól tudja, miféle szenvedély ez. Van két nyulad. Kedvesek és bőhók, szeretik a káposzta-torzsát. Aztán ez a két nyúl szerelembe szédül. Jönnek az apróságok. Bo- hó, kedves népség, nézni is gyönyörűség. Még több káposzta kell. Tiszta öröm. Végig lehet kunyerálni a szomszédokat nyúl-eleségért. Eztán az új nemzedék is szaporodik, járhatod a piacot sárgarépa, mindenféle üdezöld nyavalya után.

Bertalan most nyugodtan tehette azt, mert szabadságon volt. De íme, a nyulak és Kovács Bertalan ámulatára a szabadságba is beleköp a hivatal, melyet Gombos Bibike képvisel a fáskamrában, a nyúlketrec előtt.

— A főnök küldött, kedves Kovács, hogy jöjjön be a hivatalba fényképezkedni.

Bertalan önkéntelenül mondta volna, igenis, de amikor a ketrec harmadik emeletén lévő nyúlge ne rációra tekintett. amelynek

nem jutott a déli eleségszállítmányból és a sok harmatos nyúlszemecske izgatottan kutatott a kiürült eleséges tarisznya felé, megszólalt lelkiismerete:

— Jó, jó, de még nem ebédezett a tizenhárom nyulam.

Persze, hiába is mondta, mert Bibike keresetlen szavaiból hamarosan kitűnt, hogy menni kell, ha ég és föld összedől is.

— Úgy látszik, bedvlizett a főnök.

— Csak nem komoly a baj? — érdeklődött Bertalan, míg indulásra cihelődött.

Útközben Bibike szavaiból kiderült, hogy nem kényszerzubbonyos még Hegyi Tivadar állapota, de mindenesetre valami baj van, mert már reggel óta Fiús Félix fényképésszel fotografáltatja magát mindenféle pózban és most erre invitáltatja Bertalant is.

(Folytatása következik.)