Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

Vasárnap, 19S3. március 23. 5 SOMOGYI NÉPLAP Helyrehozhatják a tévedést ENGIS TERÉZT, a szuloki tanács volt alkalmazottját há­rom hónapja bocsaiottaac el ál­lásából. A napokban pedig ő nyújtotta be felmondását. Táv­irati stílusban kifejezve ériy- nyi történt. Érdemes szólni az ügy egyes részleteiről, mert akarva, vagy akaratlanul olyan eljárást követtek, amelyre nem lehet helyeslőén rábólintani. Hat esztendő elég volt arra, hogy Engis Teréz bele gyakorol­ja magát a tanácsi iratkezelés­be, hiszen 1951 óta ugyanazon a helyen, ugyanolyan beosztás­ban dolgozott Botyka.i József vb-élnök a leghitelesebb meg­mondhatója, hogy sűrűn vára­kozó tanácstitkárok mindegyi­kének ■ munkájával vetekedett az adminisztrátor tevékenysé­ge. Kisebb fogyatékosságok né­ha árnyat vetettek tevékenysé­gére, de alapos kifogás soha nem merült fel ellene. Mégis alkalmatlannak mlnősi tették feladatköre betöltésére. Az el- azök távolié tőben. 1957. decem­ber 16-án, a végrehajtó bizott­ság nevében felmondott naki a tanácstitkár. Tekintsünk el az előzmények szálainak bagózá­sától — inkább a folytatásra irányítsuk figyelmünket. Akiket illet a dolog, azok érezték a helyzet fonákságát: összehívták a vb-t, hogy leg­alább utólag — december 27- én — szentesítse a korábbá fel­mondást. Ez a vezető testület a jegyzőkönyv tanúsága szerint, egyhangúlag tudomásul vette a történteket. Mende-monda, hallomásból szerzett, a bizonyí­tó tények felsorakoztatását mellőző kinyilatkoztatások alánján döntöttek. Tárgyilagos­nak egyáltalán nem nevezhető határozatuk, hiszen az admi­nisztrátor érdemeit teljesen el- hallga'ták, meglévő hibáit fel­nagyították, s betöréseitek az ügyet a Munkatörvénykönyv 29. paragrafusának 3. bekezdé­sébe. JOGGAL KÉRDEZHETJÜK: miért asszisztált ellenvetés nél­kül e metgalapozatlan döntés­nél a Barcsi Járási Tanács sze­mélyzeti előadója, Németh Jó- asef? Különös, hogy nem tűnt flel neki egy figyelemre méltó momentum. 'Kérésére az egyik vfo-tag csak azzal a kikötéssel adott a leányról írásbeli elma­rasztaló véleményt, hogy ez a nyilatkozat nem ikerül nyilvá- ndsoágra. Ebből meg kellett volna érteni, hogy — enyhén szólva — sántikál az ügy. A legkirívóbb ballépésnek aat tartjuk, hogy a községi, já­rási illetékesek közül senki, de senki nem hallgatta meg Engis Teréz véleményét. A helyi tanács végrehajtó bizott­sága a döntés után sem tárta elé az elbocsátás indokait. Sőt egyesek azon is megbotrankoz- tak, hogy a megyei pártbizott­ság és a sajtó képviselője né­hány vfe-tagtól Engis Teréz je­lenlétében kért felvilágosítást az; ügyről. Pedig megítélésünk szerint nem elvetendő rossz, hanem egyedül célravezető módszer a szembesítés (ezért alkalmazza a ibíröság is, amely nem a hibákra, hanem a -bű­nökre derít fényt). Ha valamit állítunk embertársunkról a há­ta mögött, akkor merjük azt a szemébe is megmondani. Per­sze, ez az utóbbi a kényelmet­lenebb, de egyben a legbecsü­letesebb, az igazság vüágrase- gftósét legjobban szolgáló eljá­rás is. A járási tanácsot Németh József személyzeti előadó kép­viselte ebben az ügyben. Kár, hogy ő nem tartotta -magára kötelezőnek a panaszos meg­hallgatását. Ugyanezt kell mondanunk a járási egyeztető 'bizottságról, amely január li­án ülésezett Soós István elnök­letével. Engis Teréz beadvá­nyáról döntöttek — anélkül, hogy ö is ott lett volna. Ám, hogy takargassák hanyagságu­kat, beírták a jegyzőkönyvbe: jelen volt a panaszos is. Bi­zonyára úgy vélték, hogy a fe­hér ipapír nem tud elpirulni, bármilyen valótlanságot ko­pogtat hátára az írógép? Ne­hezen tudnák megindokolni egyéb mulasztásukat is. A .hoz­zá jiik forduló dolgozó érveinek valódiságáról meggyőződni — ugyan, mire jó az? így véle­kedhettek eme érdekvédelmi szerv tagjai. így hát cseppet sem csodálkozhatunk azon, hogy a járási egyeztető bizott­ság mechanikusan lemásolta és helyben hagyta a községi vb valóságtól elrugaszkodott ha­tározatát. ENNEK AZ ÜGYNEK kap­csán egyedül a területi egyez­tető bizottság eljárásáról emlé­kezhetünk meg dicsőítőén. Nem sajnálta a fáradságot, hogy megtudja: Engis Terézt egyszer sem figyelmeztették jogszabá- lyosan meghatározott módon munkája jobb elvégzésére; s allenfciiTadalimi bűneseteké monyt sem -követett el — az indoklásiban ugyanis szere­pelt ennek az állításnak az el­lenkezője is. Kimondta tehát a TEB a döntő szót: a munkavi­szonyt a felmondási naptól kez­dődően helyre kell állítani. Mit várna ezután az ember? Azt, hogy Szülőkön levonják az ügy tanulságait, helyrehozzák hibájukat — vagyis fejet haj­tanék a törvény előtt. Nem ez történt, hanem egészen más. Engis Teréz — (kezében a TEB- től kapott értesítéssel — mun­kára jelentkezett a községi ta­nácsnál. A felmondás előtti munkakörébe akart visszake­rülni, hiszen ezt írja elő a dön­tés. Igen ám, de a határozat végrehajtásának útját sorom­pó zárja le. Látszólag elfogadni a TEB döntését, de a valóságban an­nak k eresztő 1 hú zásán fáradoz­ni — nem tartozik a helyes cselekedetek közé. Azt mond­ták Engis Teréznek a szuloki tanácsnál: visszaveszik, de más, szamára ismeretlen feladatokat ruháznak rá, mivel az ő mun­kakörét időközben betöltötték. Az elnök azt is hozzátette, hogy ezután sokkal magasabb követelményeket állít elé. Em­berileg érthető, hogy ettől a nem éppen bizalomgerjesztő fogadtatástól megriadt a volt adminisztrátor. Ám felháborító az a javaslat, amelyet egyik fe­lelős beosztású elvtársiéi ka­pott : elviselhetetlen körülmé­nyek várnának rá, ha vissza­kerülne a tanácshoz, jobb lesz tehát, ha önként lemond a tör­vény által visszaszerzett állá­sáról. Sajnos, szót fogadott En­gis Teréz. Ezért most maga sem tudja, hol tartogat számá­ra kenyeret a sors. «Jóakaró­ja-« ugyanis, adós .maradt azzál az útmutatással, hogy >>apát- lan-anyátlan árva leány léted re itt és itt biztosan el tudsz helyezkedni«. A VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁG még nem foglalkozott a fejleményekkel. Célszerűnek és emberségesnek tartanánk, ha nagy köriBtekintéssel hatá­rozna ez a vezető testület. Sen­kinek nem válik hasznára, ha egy hibát újabb hibával tetéz. Abból viszont mindegyiküknek haszna származik — a vb-mek is és Engis Teréznek is —, ha belátja a tévedését és helyre­hozza azt. Csakis ez a járható út. Bízunk abban, hogy a köz­ség vezetői alaposan megfon­tolják a következő lépésüket. Hiszen — ettől az esettől elte­kintve, amelyből .bizonyára okulnak — mindig sikeresen munkálkodtak a falu felemel­kedésének segítésén. Nemrég példamutatásukkal ismét a szo­cializmus útjára vezettek né­hány családot. Az új termelő­szövetkezet napról napra erő­södik, s máris számottevő gaz­dasági, politikai tényezőként szerepel. Azok a szuloki vezető elvtársaink, akik az egész köz­ség népét hozzáértően irányít­ják. biztosan megtalálják a módját annak, hegy kiegyene­sítsék egy ember gond iának kérdőjelét is. Kutas József A kaposvári Kisker. Vállalat ajándéksorsolása- A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat f. hó 23-i ajándéksorsolá­sán a következő nyereménytárgya­kat nyerték az alábbi számok: 1 db lámpa á 90,- 4/26 051 1 db ébresztőóra á 86,60 13/29 620 1 db egvlapos rezsó zsinórral á 74,40 8/09 908 3 pár nvlon harisnya á 73.- 12/09 909, 3/73 0X0. 32/06 760 1 db női csomag á 64,10 10/65 965 1 db férfi csomag á 62.30 23/73 037 1 db hőtartó á 63,50 5/99 760 2 db Gamma öngyújtó á 60,- 46/19 491, 5/09 902 2 db női kombiné á 60,— 33/099 755. 38/06 761 2 db női nvlon nadrág á 56,— 7/99 760, 43/72 726 3 pár krenpnylon zokni zsebkendő­vel á 54 - 19/73 037, 18/73 049, 4/20 640 2 db Eka gömblámpa á 50,- 34/65 988, 43/73 039 5 db tisztselvem nyakkendő á 50,— 20/99 752, 4/73 043 , 29/73 030, 20/26 051, 37/09 909 EGY ÚJ ÜZEMÁG KEZDET! SIKEREI Amióta a termeltetési üzem­ág Böhönvén megalakult, az­óta gazdája lett a földműves- szövetkezet a termeltetési munkának. Az üzemág , jó eredményei megyei viszonylat­ban is kiválóak. — Miiyen feladatok megol­dásával foglalkoznak most? — Elsősorban a termelési szerződésikötéssel. Minden nö­vényféleségnél elértük, vagy meghaladtuk az előirányzatot. Folyamatban van a magok, a műtrágya kiosztása — adja meg a választ Horváth József agronómus. — Most a legna­gyobb erőpróbánk a gépi mun­kák szerződéfiköt & ének j ó megszervezése. Nem ismeretlen ez a- feladat a böhönyed földművesszövetke­zet számára. Tavaly ősszel 500 normálholdnyi italajimunkát végeztettek el a gépállomással. Ebből 90 normálholdra tehető a szántás a szakcsoportok és mag termelési társulások egy­helyben lévő földjein. Az el­múlt -hónapokban mind széle­sebben bontakozott ki ez a te­vékenységük. A körzet minden községében termelési felelősö­ket alkalmaznak. Más földmű­vesszövetkezeti dolgozok is se­gítenek a gépi szerződéskötés­ben. A MÉSZÖV engedélye alapján van üzemági admi­nisztrátoruk, aki pontosan végzi az írásbeli munkákat. A gépállomással kötött szer­ződés szerint az éves tervük összesen 6491 narmálhold, amelyből a tavasrí idényre 2775 normálhold esik. Ez meg­oszlik 850 normálhold talaj- munkára, 1425 normálhold Téli esték Berzencén A berzenceiek nem hagy­ták kihasználatlanul a hosz- szú téli Estéket. A járási pártbizottság téli program­jának megvalósulása során művelődtek, tanultak a köz­ség gazdái. Már több iro­dalmi, történelmi, s mező- gazdasági tárgyú előadást hallgattak meg igen nagy érdeklődéssel. Pajzs Irén tanítónő például Arany Jánosról tartott előadást, Tilk Cézáné történelem sza­kos tanárnő pedig Kossuth Lajos életét ismertette. Szollár György mezőgazda- sági felügyelő és Kiss Ti­hamér agronómus t gyü­mölcsfák gondozásáról, a taivaszi mezőgazdasági mun- lcákról beszélgettek a gaz­dákkal. Király Istvtán ffiaT- latorvos pedig hasznos ta­nácsokat adott szállításra és. 500 normálhoíkl egyéb tnaktormunikára. A szál­lításra miár teljes egészében leszerződtek, a talajmiunkáiból pedig 412 holdra van szerző­désük. — Hogyan sikerült ezt el­érni? — Az összes falusi gyűlése­iken foglalkoztunk Ú gépi mun­kák propagálásával — mondja az agronómus. — A legna­gyobb eredményt a .szerződ te- tf-’oen a személyes látogatá­sok során értük el. Beszéltünk a dolgozó parasztokkal, meg­győztük őket és a legtöbben hallgattak szavunkra, bíznak bennünk. Örömmel .mondha­tom, hogy a gépállomások bri­gád vezetői és jroíktaroisaá is se­gítettek nekünk a szerződifcitoö- tériben, mert ahogy a régi köz­mondás is mondja, ha közö­sen, egyirányban húzzuk a ko­csit akkor jobban halad. — Milyen munkára kérnek gépet a gazdák? — A .téli időszakiban főleg a trágya és műtrágya szállítása folyt. Azt szeretnénk, ha a szállítási munkák befejeződné­nek addig, mire a földekre ki teher, menni a teák torokkal, s akkor az összes erőgépüket a talajelőkészítésre (kívánjuk TTVV r.f.E.QPV A •y-.-rfrte'.-.-r tok, akik a tavasziak alá az ősiszel mélyszántást végeztek most. tárcsázásra szerződtek Megmagyaráztuk ugyanis ne­kik, hogy felesleges az új-abb tavaszi szántás, mert ha csak tárcsázzuk a vetőágyat, akkor a talaj jobban megőrzi nedves­ségét. A bizakodásra -megvan az otT A rr o-A"|--íóv>jf>ó :rwíTT-iPz­gépek megérkeztek a helyszín­re, s csak addig tétlenkednek, amíg a szeszélyes időjárás .megembereli magát. Ha iszik-: i’"'-: n főid, akkor, a községek fel tér.kép° zott határában VyL 15 csoportosítás szerint feűidü- börögnetk a traktorok. A -műn­_ V/'íSrJ/f •*> 'T I'Ó rf ,1 0. ÜT ,C) TV'-Nf'l1-, ftljf,. előre utalványozza a gépállo­mási dolgozók részére. A tavasz folyamán vizsigá- "‘V a szövetkezet és jeles osz­tályzatot szeretnének kapni. Ezért az agronómus, meg a szövetkezet, körzeti felelősei a talaí,munkáik ellenőrzését a gépállomási brigádvezeitőkkel közösen végzik. Ott lesznek a gazdák is — több szem jobban észre vesrí a selejrtet.- A szállí­tógépek sem barangolhatnak összevissza: a menetleveleiket a központban .adják ki. — Ezek szerint minden jól megy a böhönyei szövetkezet­nél? — Hiba itt is van —-, mondja az üzemág agronómus vezetője. — Nincsenek .még rendezve a szállítási díjtételek és a.szer-, zödést köttető személyek díja­zása. Hiányoznak a nyomtatvá­nyok. Reméljük azonban, hogy Tiindezek hamarosan kedvező­en elintéződnek. Böhömyén azt láttuk, hogy a földművesszövetikezet és gép­állomás feivüiágosító munkája nyomán a szerződéskötések jó ütemben folynak. A mezogaz* dasági üzemág ■ nincs egyedül ebben a munkában, mert ott áll mellette az újonnan meg­alakított, megválasztott terme­lési bizottság, amely a környék lá.akíválóbb dolgozó parasztjai­ból, arany- és ezüstkalászos gazdákból tevődik össze. A szervezettség és összefogás sok ; sikert hozott és még több re- 1 menyre jogosát. D. í. 173 vagon tiszta bab és borsó Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek szállítanak babot és borsót az öreglaki mag­tisztító telepre. Eddig több mint 170 vagonnal tisztítottak meg, s az idegein (anyagoktól men­tes, szabályosan fémzárolt bab és borsó jó részét el is . küldték a rendeltetési helyre“. Olasz, frankja, osztrák, cseh, szovjet stb . földben ereszt majd gyökeret a magyar talaj terméke. Egy angol cégnek 12 vagonnal küld­tek. Csehszlovákiába is rövidesen elindul egy rakomány. A szállításom kívül most nincs különösebb munka, de a szezon idején akad éppen elég tennivaló. A hozzánk érkező ma? . :t [-.■>' 1 alkalmas exportra. Először is megnézzük, hogy «zsákérett-e«, s ha a nedvesség 15—18 szá­zaléknál nagyobb, akkor megy a szárítóba. Ott aztán Zsigmond Sándor és a VILHA (szárító gép) elvégzi a többit. A 35—40 fokos mesterséges meleg kiűzi a fölösleges vizet á borsóból. De a nap erejével is szárítunk. Az utóbbi jobb, csak nem mindig van rá mód — magyarázza Béres Lajos telepvezető. Szárítás után a fertőtlenítő kamrába kerül a mag. A légmentes helyen — 4,2—38 órán át — a különböző erőhatású vegyianyagok meg­ölnek minden kórokozót. A kamrákból aztán az egyes/, számú rak­tárba hordják a magot az emberek. És kö­vetkezik a «gépelés«. A villannyal működte­tett fúvós-szívós gépek rostáin pereg a bor­só, meg a bab. A nem természetesen kelet­kező szél kiviszi a könnyű, selejtes magokat és a szemetet. De osztályoznak is ezek a rosták. Tisztítás után próbacsínáztatás következik. S ha nem megfeTelő a tisztaság és a csíráké-, pesség, akkor — nincs más megoldás — kéz­zel válogatjuk át a magokat. — Ilyenkor száz- húszan is dolgoznak itt — mutat a válogató- asztalokra a telepvezető. Csak tiszta és jó csíraképességű magV*»t adunk raktárainkból. Külföldre 98 százalékos csíraképességűt szállítunk. Igényes az on »pl Hearst, meg a többi külföldi cég. Éppen ezért, ha a kézi válogatás utáni sem megfelelő a borsó tisztasága és csíraképessége, Sttarak Károly, Fekete Ferenc minőségi átvevők újra visszaöntetík az asztalokra. Mikor mindezeken túl váltnak, csak akkor kezdenek hozzá äz utolsó folyamathoz, a fém- zároláshoz. Az állami gazdaságokhoz. ter- melőszövetkezetakhez küldött magokat ők. az. ország határain /túlra irányított rakományo­kat pedig közpohti szakemberek fémzárolják. Természetesen, a diszpozíció megérkezéséig itt tárolják szakszerűen és szabály szerint előírt stószokban. ,1 — Minden évben ennyi magot tisztítottak, mint az idén? — Nem, megközelítőleg sem, 1953-ban ala­kult a telep. Az első évben mindössze nyolc vagonnal küldtünk szét. Aztán évről évié többet. Jövőre az idei teljesítményünktt (173 vagon) is le akarjuk pipálni. Csak tárolási nehézségek vannak, de ezen segítünk. Még ebben az évben felépül az 500 négyzetméte­res, 60 vagon bab, borsó befogadására alkal­mas csővázas raktár — mondja a válogató mellett heverő vascsövekre mutatva Béres Lajos ... — gs — — Csúnya volt, csúnya volt...- Ugye a tavaszi hófúvásra gondol, Paci, s arra, hogy emiatt elmaradnak a labdarúgó mérkőzések? — Hát ez is csúnya a tavaszt ho­zó Sándoroktól. De amit a siófoki Kádár és az igali Horváth Jenő tett a múlt vasárnap, az még en­nél is csúnyább. Kádár az ellen­fél játékosát ütötte meg. Az utób­bi még aljasabb cselekedetre szánta rá magát, úgy annyira, sze- °énv játékvezető megért klmosa- kodni.- De hallom, a fegyelmi előtt viszont ezek a labdarúgók mo­sakodtak. — Csakhogy hiába, mert Kádár három, Horváth pedig hat havi eltiltást kapott »emlékeztetőül«. De szerintem még ennél is többet érdemeltek volna.- Sok baj van ezekkel a fo­cistákkal. — Persze, nem mindenütt. A hét elején még én is így vélekedtem, aztán kiderült, hogy mégsem ka­pott hajba a Kinizsi meg a KMTE.- Hát miért veszekedtek? — Mert a jövő vasárnap mind­ketten itthon játszanak é& min­denki délután akart játszani, mert hát ugye a közönség ...- No és ml lett a vége? — Az, ami minden esetben, ha a felekben megvan a megegyezésre a hajlandóság. Szóval nem azok­nak lett igazuk, akik a közös ren­dezés ellen ágáltak. Egy pályán játszik a jövő vasárnap a két NB Il-es csapat.- Ez rendben van, az azonban már kevésbé, Laci, 'hogy maga vidékről a héten semmi hírt nem hozott. — Tévednek. Van egynéhány atádi hírem, csakhogy ennek alig­ha örülnek a SLASZ-nál.- No, csak ki vele, ml fáj az atádlaknak? — Azzal nincsenek kibékülve, hogy a megyei válogatottat a rossz kaposvári csapatokra akarják fel­építeni, amikor úgy mondják, ne­kik van egy jó NB m-as csapa­tuk. Ha ehhez jön a szomszédos csurgói gárda, meg aztán egy-két olyan ügyes fiú, mint a tabi Puha. akkor aligha kerül öt-hat kapos­vári labdarúgó a megyei váloga­tottba. — Jól van, Laci, majd a válo­gató bizottság ezt elintézi. — Igen, csakhogy azt remélik, hogy jobban, mint eddig. Mert mi szükség volt Atádról Kaposvárra vinni próbajátékra a kapust, hogy a végén ott csatárt játszók. Aztán miért nem Atádon tartják az ed­zést, azon a pályán, ahol sor ke­rül a mérkőzésre. így az atádiak. — No látom, Laci, maga is be­lemelegedett ebbe, talán még mérges is. — En nem, de a Dózsa-ökölvívók annál inkább. Látná csak őket. — Láttuk, hallottuk. Három ifi bajnokságot nyertek. — Úgy van. Ezért szeretné a MOSZ Kaposvárra küldeni a ma­gyar ifjúsági válogatottat április 5-én. — Bravó, akkor majd látjuk a legjobb magyar ifi öklözöket Kaposvárott. — Igen ám, csakhogy hol? A sportcsarnok kicsi, a Béke Szálló úgyszintén. Egy lehetőség volna, a színház. Csakhogy Thália pap­jai azt mondják, ez a művészet otthona. Elfelejtik, hogy amíg a fővárosban nem volt meg a Sport­csarnok, addig az ökölvívók a mostani Erkel Színházban kaptak helyet. — Laci, mi mást hallottunk. Azt, hogy a színház rendelke­zésre áll. — Igen, 3700-ért, KI tudja ezt megfizetni? Aztán az is furcsa, hogy alkudni is lehet a színház­nál, mert az újabb tárgyalás után már -csak« 2200 lett a színház ára, j holott- legutoljára a CsB idején a rendezési költség a színházban 1000 forint körül mozgott. — Miért lett ez most a duplája akkor? — Ezt kérdezik a belügyiek Is a színháztól... 1 — Kaposvár anyakönyvi hí­rei. Születés: Balogh István leánya Mária, Fodor Béla leá­nya Anna, Orsós György leá­nya Mária, Táskái Gyula leá­nya Éva, Zsinkó József leánya Zsuzsanna, Bánik József leá­nya Anna, Király József fia Ferenc, Tulák András fia And­rás, Barabás László fia Ist­ván, Huszka György fia György, Imre Ferenc fia Fe­renc, Szabó István fia István, Gálti István fia Miklós. Há­zasság: Tóth József—Bedics Julianna, Kovács István—Nagy Rozália, Kréméi József— Kéndli Anna, Kocsis József— Milkovics Ilona, Baranyai Fe­renc;—Lévai Mária, Benedek Róbert—Rédli Margit. Halálo­zás: Amold Ferencrté 35 éves, Gombár Györgyné 69 éves, Né­meth József 67 éves, Bíró Jó­zsef né 80 éves, Keresztes János 61 éves, Bódis Géza 80 éves. Az NB Il-es mérkőzéseket megtartják, a többi mérkőzések elmaradnak A rendkívüli időjárás következ­tében szinte országszerte használ­hatatlanná váltak a sporttelepek. Ennek ellenére az MLSZ szomba­ton a késő délutáni órákban úgy határozott, hogy az NB I-es és NB Il-es mérkőzéseket minden­képpen meg kell tartani. Viszont hozzájárult, hogy az NB III. és a megyei labdarúgó bajnokság min­den osztályában elmaradjanak a találkozók, s azokat egy későbbi időpontban játsszák majd le. A Kinizsi tehát szombaton dél­után elutazott Oroszlányba. A KMTE pedig a tanács és a hon­védség segítségével igyekszik meg­tisztítani a Dózsa-pályát, hogy a Szombathelyi Pamut elleni mér­kőzését lejátszhass». — A Somogyi Állami Báb­színház a bábszínház helyisé­gében (Kossuth L. u. 21.) ma délután 4 árakor bemutató elő­adást tart. Színre kerül Móra —Pápa: Csal a vári Csalavér c. háromíelvonásos báb mesejá­téka. MŰVELŐDÉS— SZÓRAKOZÁS VASÁRNAP: Csiky Gergely Színház: Ja­cobi: Leány vásár. Este 7 óra­kor. Vörös Csillag: Ötlábú birka. 3, 5, 7, 9 órakor. Matiné: Három jóbarát. Fél II órakor. Szabad Ifjúság: Fekete dosz- szié. 3, 5, 7, 9 órakor. Matiné: 6 mesefilm. Fél 11 órakor. KIOSZ Béke-mozi: Te és annyi más bajtársad. 2, 4, 6, 8 órakor. Nagyatádi Járási Művelődési Ház filmszínházának műsora: j Till Ulenspiegel. Francia film. ♦ • 3, 5, 7 órakor. Matiné: Mo» ♦ * (lern kalózok. 10 órakor. ♦ Rippl-Rónai Múzeum: Vá­rostörtóneti, ősrégészeti, nép­rajzi, természettudományi ki­állítások, Gadányi Jenő-kiéllí- tás és Rippl-Rónai emlékkiál­lítás. Nyitva 10—14 óráig. HÉTFŐ: Vörös Csillag: ötlábú birka. 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: Fekete dosz- szié. 4, 6, 8 órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents