Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-18 / 41. szám
J ŰZETEK JOGOS BÜSZKESÉG Nagykorpádon a fiókból előkerülnek a könyvek. Lapjaikról árulkodó számok bukkannak elő. Az első tétel nyomban az, hogy 60 000 forint volt a múlt esztendőben a tiszta nyereség. S mindehhez csak ketten dolgoznak az irodában. Mégis jól megy minden. — Szeretnek bennünket a faluban — mondják. S ebben nincs semmi nagyképűség. Ez így igaz. Szeretik a földmű vessző vetkező tét. Megérdemli. Megérdemli, mert minden olyan árucikket igyekszik beszerezni, ami a falu lakosságának kell. Hiánycikkről van szó. Főként élelmiszerről. Ha valamit a megye túl3Ó végéről kell elhozni, nem sajnálják a fáradtságot. Nem is éri szó a házuk táját. Simonka Sándor, a földművesszövetkezet elnöke vezetésével tehát jól dolgoznak. Bizonyítja ezt a részjegyjegyzés is. — 307 százalékra teljesítettük — büszkélkednek. Azt jelenti ez, hogy átlagosan az egy főre eső részjegyjegyzés 97 forint. Büszkeségre jogosító eredmény. Még valamit el kell mondani: a nagykorpádi földművesszövetkezet könyvelője, valamint a kutasi földművesszö- vetkezet elnöke férj és feleség. Az asszony azt mondja: — Reggel, ha kijövünk a kapun, és megyek erre Nagykorpád felé), a férjem meg arra (Kutas felé). Ott elválunk. Az ilyen elválásból még nincs hiba. További jó munkát mindkettőjüknek. A vásárlási könyv titka Az asztalon a nagykorpádi földművesszövetkezet irodájában ott fekszik vagy 30 vásárlási könyv. Fellapozom. Az első oldalon egy sereg kitöltött rubrika ötlik a szemembe. A végösszeget nézem: 3192 forint. Ennyi pénz erejéig vásárolt Szentgyörgyi József földművesszövetkezeti tag. S a végén a könyvnek, mi áll? Körülbelül 6000 forint erejéig el is adott árut a földművesszövetkezetnek Volt miből vásárolni. De akármelyik könyvet lapozza fel az ember, hasonló adatokkal találkozik. A földművesszövetkezet tehát hasznos és előnyös mindenki számára. Siixakodó hangulatban Marcaliban a földművesszövetkezeteik járási központjában bizakodó a hangulat. Amíg másutt a megyében több helyen csüggednek a földművesszövetkezetek dolgozói a gépállomásokkal talajmunkára és egyébre kötendő szerződés miatt, addig itt más a helyzet. — Teljesítjük a tervet — mondja ki a scntenciáit Garai elvtárs a szövetkezed politikai előadó. A terv viszont tekintélyes. A következő a helyzet: A marcali Gépállomás körzetében összesen 19 490 normálholdra kell szerződést kötni. Ebből talajmunka 10 855 normálhold. A szállításra kötendő szerződés 8640 normál- holdra rúg. A Tapsonyi Gépállomáson így oszlik meg a terv: talajmunka 8765 normálhold, szállítás 10 370 normálhold. S még valami: kombájnnal való aratás 232 hold. A hiba és a húzódás oka nem is ott van a megyében, hogy nem tudják teljesíteni a tervet, hanem ott, hogy nem értik a rendeletet. Abban ez áll: — ... a termelői szakcsoportok, szakszövetkezetek és mezőgazdasági társulások, az állami gazdaságok, vállalatok, intézmények és más közületek, valamint egyéni termelők részére végzendő mezőgazdasági munkára és szállításokra a gépállomásokkal a szerződést a földművesszövetkezetek kötik meg, 'kivéve be összes cséplési munkákat. A gépállomások és földművesszövetkezetek ezt a szerződést együttes felelősséggel, legkésőbb 1958. március 15-ig bezárólag tartoznak megkötni egymással. Eddig a rendelkezés. Aki figyelmesen elolvassa, nem lehet kétsége afelől, hogy a tervek reálisak és minden részletében teljesíthetők is. Még valamit hadd írjak ide. Garai elvtársról, a szövetkezet political előadójáról van szó. Arról ugyanis, hogy sok a megterhelés, a gond, a felelősség a vállán. Előadói beosztása mellett még felvásárlási felügyelő is. Nem sok ez egy 'kicsit? De bizony az. »TTTTVVTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT’fTTTTTfTTTTTTTTTTTTTTVrrTTTTTTTTTTTTl TTTTTTTTT* TTTTYTfrrt'.TTTTTTT’rVTTTTTTTTTTYTTTTTTTTTTTTTTTTTTTYTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT' YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYTYYYY „SZÍVES" VENDÉGLÁTÁS... Somogyszob kacifántos egy hely. E megállapításhoz méltóan fogadtak is. Főként Csicskár elvtársnő, a főkönyvelő. Ha valamiben titkolózni lehet, ő azt csinálta. Szinte harapófogóval kellett kihúzni belőle a szót. S milyen hangon buggyant az elő? Már csak a vállrándítás hiányzott ahhoz, hogy teljes legyen a kép. őszintén szólva erre megtet felértékeltek, s azt az ösz- szeget a földművesszövetkezet javára írták. Furcsa egy könyvelés és nyereségkimutatás. őszintén szólva a somogy- jzobiaknak van bajuk, problémájuk elég. Reméljük, sikerrel ;últeszik magukat ezen, s egyenes kerékvágásba lendülnek toben az esztendőben. „Varrni akarok tanulni' Az újságíró tolla, hadd árulkodjon még valamiről. Alig ülünk a nagykorpádi földművesszövetkezet irodájában 15 percet, nyílik az ajtó. Árvái Lászlóné lép be. — Be akarok iratkozni — szól szerényen. — Hová, asszonyom? — Hát a varrótanfolyamra. A ceruza máris szántja a papírt, s neve odakerült a listára. Elmenőben még visszaszól. — Ha megtanulok varrni, nem kell másnak fizetni, ha a gyereknek, vagy magamnak is kell valami ruhadarab, örülünk annak, hogy a szövetkezet ránk, asszonyokra is gondol és indít szabó-varró tanfolyamot. Felöltözött Marcali központja Marcaliban a földművesszövetkezet egységei vannak a község központjában. Az üzletek 'portáljad sok kívánnivalót hagytak maguk után az elmúlt években. Örömmel 'állapíthatjuk meg, hogy két hét óta felöltözött a községnek ez a része, korszerű cégtáblák és bejáratok melletti oldaltáblák hirdetik a szövetkezeti egységeket. A Csaknem százezer FI tiszta nyereség Cipősdobozokért 3000 forint táblákat, portálokat a kaposvári földművesszövetkezet dekorációs részlege és címfestői készítették, Szabados János részlegvezető irányításával. Aki csak megnézte a felszerelt cégtábláikat, elismeréssel nyilatkozott a kaposváriak munkájáról. Valóban városias külsőt adott az elkészített munka a marcali földművesszövetkezetek egységeinek. Most már csak azt kérjük a marcali földrnűvesezövetkezert vezetőitől, hogy viseljék gondját a körzetükhöz tartozó kisebb községek boltjai cégtábvolt minden oka. Miről van szó? Nem másról, mint arról, hogy a földművesszövetkezetben nem dicsekedhetnek valami jó munkával. Amíg 1956- j ban 126 000 forint volt a tiszta I nyereség, addig a múlt esztendőben csak 50 300 forint. De ez se tiszta munka. Effektiv jövedelem nincs. Ez az összeg is úgy adódott, hogy egy épüleöreglakon a földművesszövetkezet dolgozói közül azt mondja Szabó Lajosné, az adminisztrátor: — Nagy szánk van. Nem hagyjuk magunkat. Nem is fogjuk. Spórolunk. A szövetkezetnek. Nem mondom, fázunk attól, ha pénzt leéli kifizetni. Mi tagadás, a szövetkezet jól gazdálkodott A múlt évi tiszta hasznuk 98 080 forintra rúg. Arról is szólni kell, hogy a részjegyzés se akármilyen. ötezer forint helyett 12 000 forintot adtak a közös kasszába a dolgozó parasztok. Ebből építettek egy jégvermet, amiben 130 kocsi jé g vár a jobb sorsára. Ami igaz, igaz: öreglakon az emberek a nyáron csak hideg, jéghideg sört, fröccsöt, vagy egyebet isznak majd. A lengyeltóti földművesszö- vetikezet textil-ruházati szaküzletében évente nagyon sóik cipőt adnak él. Bánhegyi Ferencnek, a szaküzlet vezetőjének javaslatára a cipővel együtt nem adták a vásárlóknak a cipős dobozokat, mert azokra úgy sincs a vevőknek szükségük, azt legtöbb esetben eldobálják, nem hasznosítják. A bolt dolgozói az elmúlt évben összegyűjtötték ezeket a HOGYAN OLCSÓBB ? All az utcán az autó. Csönd mindenütt. Az emberek dolguk után mennek. Siet a nép. Autó tülköl az utcán, gyerek kiált: »gyere játszani«, s amikor elhangzik a szó, már hemperegnek is a pázsiton, a porban. Ráöntik a kocsi motorházára. Elnézést az olvasótól, de z nevet nem árulom el. Az illető kérte. Szeretek eleget tenni az ígéretemnek. A lényeg nem is ez. A lényeg az, hogy Nagybajomban működik egy igen jó akarékszövetkezet. Az elnök izavahihető ember. Olyan va- aki, aki ha valamit mond, azt cészpénznek vesszük. Ennek löszönhetö, hogy a takarék- izövetkezet 263 taggal indult, : ma már 360-an t'annak. A yetét se kutya, összesen 156 000 örinttal rendelkeznek, amiből 00 000 forintot kölcsönként úadtak. A takarékszövetkezet iránt gén nagy az érdeklődés. A lolgozó parasztok tudják, logyha beadják pénzüket a takarékszövetkezetbe, nem tezik rossz helyre. Tudják, hogy !zzel dolgozó társaikon segítetek Aki kölcsönt kér a szövetkezettől, a legnagyobb összeg 5000 forint lehet, amit egy évi visszafizetésre adnak. Jó dolog ez. Emberi összefogást jelent, s jelenti, hogy aki tud, segít a másikon azzal, hogy felesleges pénzét a szövetkezetben őrzi. A nagybajomi földművesszövetkezet élenjár ebben. Dicséret érte. A vadonatúj kultúrház udvarán pipázó, cigarettázó emberek állnak. Az idő kitűnő. Jobban esik a szabad levegőn egy szippantás, mint odabenn. Igaz. Igazgatósági ülés van itt. Éppen szünetet tartanak. Az első ember, akibe ütközöm, Balogh István igazgatósági tag Rinyaszentkirályról. Nem kertel. Azt mondja: — Nekem nincs szükségem a gépállomással kötendő gépi munkára. Fiat holdam és két lovam van. Saját erőből is bírom. Majd, amikor nagyokat hallgatok szavaira, így folytatja: — De azért segítek a szerződéskötésben. Mi meg azt mondjuk: — Számolja 'ki, mennyivel olcsóbb és könnyebb, ha azt a hat holdat is géppel műveli és művelteti meg. Ellenőrizni nem könnyű dolog A kutasd fmsz jó példája annak, hogyan kell ellenőrizni. Ez alkalommal egy leltári elszámolásnál 4000 forint volt a hiány. A kár okozója Lantosi István. Sokáig titkolták ügyét. Végül is kiderült. Nem sokkal később azután Szabáson 2600 forint többlet ugrott ki. Ebből 1000 forintot valamiképpen el- suspitoltak. De hogyan? Ez már a ME- SZÖV-re tartozik. Meg kell jegyezni, hogy az ügy a bíróságon van. Persze, ezt is hozzá kell tenni: a jó ellenkínnM«ri44n hogy idejében, időben leleplezték az ügyet. — Most én kérdeznék valamit — mondja az ügyvezető, Al- secz János. — Hogyan lehetne megoldani, hogy itt nálunk, külön kul- túrcsoport ne alakuljon. Belegben van lehetőség arra, hogy ezzel ne legyen baj. Csupán egy pedagógust kell megnyernünk, aki ezt elvállalja. Nyerjék meg. — Színjátszó- és tánccsoportot akarunk itt szervezni. t'™». — —'. i j— * földművesszövetkezeten áll minden. Nagy problémát okoz most a gépállomással kötendő szerződés. Azt helyeslik, hogy a gépeket kihelyezik egy-egy körzetbe, de attól már fáznak, hogy Kutason 1200 normálholdat kell szántásra lekötni. — Ezt teljesíteni nem tudjuk — mondják. Egy dolog érthetetlen csupán. Az erről tanácskozó megyei értekezleten ők is ott voltak, s ellenvetést nem tettek. Nem arról van szó, rosszat írjak. Amiről alább szó lesz, az kellemetlen, de a szövetkezet vezetői egyelőre nem tehetnek róla. A helyzet ugyanis az, hogy a konzervgyári növényekkel baj van. Eddig 1 a forintforgalom után fizettek jutalékot, 4,5 százalékot. Most mázsánként akarják ezt. — Ez nem jó, mi ráfizetünk — mondja Alsecz elvtárs. az elnök. így van-e, nem-e, elsősorban rájuk tartozik, de a MESZÖVdobozokat és visszaküldték a cipőgyárnak, ahol igen nagy örömmel fogadtok a lengyeltóti bolt takarékossági akcióját, mert ők is nehezen tudják beszerezni a cipős dobozokat, s ezért 3000 forint ellenértéket fizettek a használt dobozokért. Dicsérendő a lengyeltóti ruházati szaküzlet dolgozódnak ez a kezdeményezése, nevezzük akár újításnak, vagy takarékosságnak, mert ezzel hozzájárultok a népgazdaságban általánossá vált takarékossági akcióhoz, örülnénk, ha megyénk többi földművesszövet- kezeti boltjai — ahol cipőket árusítanak — követnék a lengyeltóti ' szaküzlet dolgozóinak példáját, D. Z. Iáinak is. A kivadári nőbizottság kezdeményezése A Nagyatádhoz tartozó Kivadár földművesszövetkezeti nőblzott- sága szabó-varró tanfolyamot rendezett. A tanfolyamnak 30 hallgatója van, akik megfelelő szakember irányításával sajátítják el a szabás-varrás tudományát. A részvevők kérték a földművesszövetkezet vezetőségét, hogy Ismeretterjesztő előadásokat is tartsanak számukra a tanfolyam ideje alatt. A kivadári példa Nagyatádon ragadós lett, mert ugyancsak a nagyatádi földművesszövetkezethez tartozó Rinyaszentkirály községben szintén szabó-varró tanfolyam indult be a nőbizottság kezdeményezésére. Szabályozták a részesedés és visszatérítés kifizetését A SZÖVOSZ elnökének utasítása értelmében a földművesszövetkezet tagját a földművesszövetkezetnél történt vásárlások, illetve a földművesszövetkezet részére történt értékesítések után — ideértve az előzetes értékesítési megállapodást, továbbá a szerződés alapján átadott terményeket is — visz- szatérítés illeti meg. Visszatérítésben azonban csak azok a tagol: részesíthetők, akik a részjegyek ősz- szegét teljes egészében befizették. A visszatérítés kiszámítása a tagoktól beszedett vásárlási könyv alapján történik. A visszatérítés címén kifizethető összeget a tiszta felesleg felosztásakor a földművesszövetkezet közgyűlése állapítja meg. Visszatérítés és részesedés címén a tiszta felesleg legfeljebb 20 százaléka oszthafelosztásra kerülő összeget az egyes tagok között a vásárlási könyvekben bejegyzett forgalmak arányában kell felosztani. Az egy tag részére kifizethető visszatérítés nem haladhatja meg a vásárlási könyvbe bejegyzett összeg 3 százalékát. A vásárlási és értékesítési visszatérítést, valamint a részjegyek utáni részesedést a tagoknak vásárlási utalvány formájában adják ki. A részesedés, illetve a visz- szatérités összegéből a tagok — amennyiben ezt kívánják — további részjegyeket is jegyezhetnek. A tagok felajánlása alapján pedig a közgyűlés a részesedés, illetve a visszatérítés összegét a tagok által meghatározott célú beruházásokra is fordíthatja. Az utasítás1 rendelkezéseit már az 1957. évi visszatérítések elszámolása során is