Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám (36. szám)

-------------------------------------------­------------------------­M ai számunk tartalmából: A hirtelen enyhülés kisebb áradásokat okozott A BICSKA Ifjú figyelő XV. évfolyam, 37. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958. február 13. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megyei én járási vezetőink megvitatták a 3004-es kormányrendeletet Február 10—11-én kétnapos értekezlet volt Balatonboglá- ron a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága közös rendezésében. Az értekezleten részt vettek a megyei és járási párt- és ta­nácsszerveknek a mezőgazda­ság irányításával foglalkozó vezetői, aztán az állami gazda­ságok és gépállomások igazga­tói, valamint a MÉSZÖV me­zőgazdasági és szövetkezetpo­litikai főosztályának vezetője. Illés Dezső, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője ismer­tette a termelőszövetkezetek megerősítéséről és fejlesztésé­ről szóló legújabb kormány­rendeletet. Elmondta, hogy a meglévő tsz-ek gazdálkodásá­nak megjavítása a mozgalom fejlődésének fontos előfeltéte­le. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány olyan jelentős segítséget nyújt e feladat meg­oldásához, amelyet ésszerűen felhasználva, nagy lépést te­hetünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezése útján. Illés elvtárs részletesen taglal­ta a tsz-ek növénytermelési, állattenyésztési teendőit, az árutermelés fokozásának mód­jait, érvekkel bizonyította a mezőgazdasági nagyüzemek szervezésének szükségességét. Deák János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője a somogyi tsz-mozgalom jelen­legi helyzetéről adott pontos képet. Abonyi Pál és Nagy Árpád megyei igazgatók az ál­lami gazdaságok, illetve a gép­állomások tennivalóira irányí­tották rá a figyelmet. A vitában felszólaló osztály- vezetők, járási tanácselnökihe- lyettesak egyöntetűen hangsú­lyozták: jó ez a most megis­mert rendelet, s megvalósítása során minden bizonnyal nagy sikerek születnek. A részvevők megértették, ezután pedig másokkal értetik meg a 3004-es kormányrende­letet. Ebben a hónapban min­den járás székhelyén, azután pedig a termelőszövetkezetek­ben, 'községekben kerül sor a rendelet megvitatására. A cél az, hogy minden funkcionárius, minden tsz-tag és minél több egyéni paraszt is ismerje meg államunknak ezt az új intéz­kedését és kinki halogatás nél­kül fogjon hozzá az ebből fa­kadó, reá háruló feladatok megoldásához. Több mint egymillió forint értékű társadalmi munka a somogyi vízlevezető árkok rendbehozásánál Somogybán az elmúlt évben több mint 6400 kataszteri hold rét- és legelő terület víztelenítését végezték el. 131 674 folyóméter árok tisztításihoz az érintett községek dolgozói 800 ezer forint értékű társadalmi munkát adtak. Ebben az évben tovább folyik a rétek és legelők vízte­lenítése. 33 községben folytatódnak a tavályi munkák és újabb tizenhatot kapcsolnak be az árkok tisztításába. A ta­valyi 800 ezer forinttal szemben az idén több mint egy­millió forint értékű társadalmi munkát végeznek az ér­dekelt községek 'akói, s ezzel újabb hatezer holdnyi rét, legelő és szántóterület víztelenítését hajtják végre. Bö- hönye községben például a dolgozó parasztok az állami támogatáson kívül több mint 64 ezer forintos társadalmi munkával igyekeznek rétjeiken és legelőiken keresztül­húzódó árkokat rendbehozni. Hasonló összegű társadalmi munka folyik lengyeltóti és Miklósi községekben is 20 ezer rántottcsirke Az állami gazdaságokban is megkezdődött a csibekeltetés. A lábodi és alsóbogáti álla­mi gazdaságban február 11-én rakták be az első tojásokat és a kikelt csirkék egy részét közfogyasztásra szállítják majd el. Májusra a somogyi állami gazdaságok 20 ezer rámtam való csirkét hoznak forgalom ba, s a belföldi piacokon kí­vül exportra is szállítanak. A lábodi állami gazdaság pél­dául a kikeltetendő 10 ezer csirkének felét, mint rántani valót küldi el majd májusban és júniusban a fővárosba ex- I portra. Jelmezbál a balatonkeresztúri iskolában Nem hal ki a buzsáki népművészet (Tudósítónktól.) Buzsákon a régi hagyomá­nyok már majdnem kivesző­ben voltak, mikor a pártszer­vezet, a tanács néhány peda­gógussal megbeszélést tar­tott, mi módon tudnák a régi hagyományokat megőrizni, to­vábbfejleszteni. E munkában nagy része van Németh Gé- záné pedagógusnak, akinek szívügye a buzsáki népművé­szet sorsa. Nem ismer fárad­ságot, hogy a fiatalok is el­sajátítsák az idősek kézügyes­ségét. Neki köszönhető, hogy a községben február 3-án egy varrótanfolyam indult 27 fiatal részvételével, hogy el­sajátítsák a hagyományos ké­zimunkát. A 27 fiatal nagy­része kiszista. A tanfolyam vezetője Vér- dai Jánosné, a népművészet mestere, aki maga is fiatal- asszony, s szorgalmasan dol­gozik, hogy a többi fiatal is elsajátítsa az ő tudását. Na­ponta reggel fél 9-től délután 4 óráig közöttük van, s ta­nítja őket a hímzések elsajá­títására. Jelenleg a már ismert »vá­zákat« tanítja, majd a »bo­szorkányosat« és a »rátéteset«. A tanfolyam hallgatói fi­gyelmesen tanulnak, különö- -ain Somogyvári Mária, Ben- kő Teréz, Drancsics Margit, Pasztusich Júlia, Gresa Ilo­na, Zakariás Ilona, Kovács Jú­lia és Várdiai Ilonka értek el szép eredményt, akik már ma­guk is elsajátították a buzsáki hímzés tudományát. Ez a tan­folyam február 13-ig tart, s a fiatalok lelkesedése, szor­galma biztosíték arra, hogy nem fog kihalni a buzsáki népművészet, hogy lesznek olyanok, akik tovább tudják adni, tovább tudják tanítón) a buzsáki hímzést. Végit Lajos II Nagyatádi Fonalgyár exportjáról Faházakat vásárolunk Finnországban Az ellenforradalom előtt a gyár termelésének 28—39 szá­zaléka ment exportra. Sajnos, a kialakult kapcsolatok 1956 őszén megszakadtak g tavaly mindent élőiről kellett kezde­ni. A MODEX megbízottai szorgalmasan járják a külföl­di piacokat s igyekeznek mi­nél több üzletet kötni, hogy minél több országba szállíthas­son a gyár készítményéből. A Fonalgyár tervében szerepel az export termelés fokozása. Nagyon fontos ugyanakkor az önköltség csökkentése is. Csak úgy tudnak a külföldi piacokon versenyképesek lenni, ha meg­felelő áron, príma minőségű árut kínálnak. A gyárban ezért van nagy jelentősége a minő­ségi ellenőrzés fokozásának. A Nagyatádi Fonalgyár jelenleg Közép-Keletnek és Afrikának exportál kiszerelt árut. Jó piacnak bizonyul jelenleg Szíria, ahonnan kiszorultak az angol és francia áruk. A gyár már kötött velük szerződést, de a lehetőségeket még job­ban ki kell aknázni. emelni lehet, mivel a saudánd piac képes nagyobb mennyisé­get is felvenni. A Nagyatádi Fonalgyár ex­portja kezd a rendes mederbe visszatérni, sőt mód van arra is, hogy túlszárnyalja az el­lenforradalom előtti színvona­lat. A »Puntelo« nevű helsinki faházépftő vállalat ajánlatot tett az IBUSZ-nak íélen-my’á- ron laikható, szállodai célrp is alkalmas faházak építésé­re. A tárgyalások rövidesen befejeződnek, s valószínűleg sor kerül 10—12 faház meg­vásárlására. HÍREK a barcsi járásból (Tudósítónktól.) A csokonvavisontai óvoda szülői munkaközössége jól si­került teaestet rendezett. A ze­nét — társadalmi munkában, de annál nagyobb lelkesedéssel és hangulattal — a három ze­neértő pedagógus szolgáltatta. A teaest bevételét az óvoda szakmai felszerelésének bőví­tésére fordítják. * * * Barcson motoros tani oly amot indított a Honvédelmi Sport- szövetség. A tanfolyamnak harmincnál több hallgatója van. Hetemként három esti foglalkozáson a műszaki isme­reteket és a közlekectésrondé- szet szabályait tanulják a hall­gatók. Rövidesen megkezdőd­nek a gyakorlati foglalkozások is. * * * Uj szakikör kezdte meg mű­ködését a barcsi járási műve­lődési házban. A rádió- és elektrotechnikai ismeretek el­sajátítására eddig tízen jelent­keztek, de a foglalkozások megkezdésével újabb jelentke­zésekre lehet számítani. A szakkört Vincze János vezet») Lesz-e kozmetikai szolon? A nők, az örök Évák, a szépségápolás hódolói évek Az alkonyati félhomályban egymás után csikortíiultak meg az utcai kiskapuk, s homályos alakok bukkantak elő Itt is, ott is. Félve körül­néztek, aztán mekiiramodtatk a sötétedő utcának. Nem volna jó, ha meglátnák, hon­nan jöttek elő. Hisz jelmez­bálra indulnak az általános iskolások. Fényözön fogadja őket az JHifitakáL Kissé késve, de meg kell ónúékéznünílz a KPVDSZ-hez tartozó dolgozók szombat es­te megtartott báljáról. Ez a bál a Béke Szálló nagytermé­ben, s az úgynevezett kártya­szobában volt megtartva. A kártyaszobát ízlésesen, gond­dal bárhelyiséggé varázsolták át, ahol olcsón, különféle ital­különlegességeket fogyaszt­hattak a vendégek. Közben a sarokban szólt a zene, har­monika, zongora, s a külsősé­gek mellett megfelelő han­gulatot is varázsöli a jó­kedvű mulatóshoz. A nagyteremben folyt a tánc. Mindenfelé ízléses de­korációk, amelyek a KPVDSZ- hez tartozó dekoratőrök ügyességét dicsérték. Akik ott voltak, jól érezték ma­gukat, jól szórakoztak, jól táncoltak; Ötvös Béla és zene­karának muzsikájárra. Berú- gás, veszekedés nem volt. Mindenki jól érezte magát, s ezért egyöntetű a vélemény, hogy ez a bál: mintából volt. Párizsból jelentik: Rabat (AFP) A marokkói rá­dió kedden este francia adásá­ban az alábbiakat közölte: »Párizsból érkezett jelentés szerint a francia külügyminisz­tériumban az a hír terjedt el, hogy az algériai kérdésben ha­marosan csúcsértekezletre ke­rülhet sor Párizsban. iskolában. Száznál is több jelmez gyűlik össze, néhány egymást nézegetve, nevetve, de a legtöbbet nem lehet 'felismerni. A nevelők is gyönyörködnek a szép jelme­zekben. Közben gyülekeznek a szülők, felnőttek is. Végre megérkezik Karnevál herceg. Kétszáz néző előtt a színpad­ra maga elé rendeli jel nézés alattvalóit. Sorban vonulnak a bohócok, az állatok, vi­rágárusok, rokokó babák, a növényvilág, a török basa háremével, Hamupipőke ga­lambjaival, Piroska a far­kassal, s a többi mind hosz- szú sorban. A közönség nagy tapssal fogadja mindegyiket. S amikor megérkezik a leg­szebb hölgy, akit Karnevál — Kérek egy pohár sört. — Egy étlapot. — Egy liter bort. — Kenyeret. — Cigarettát. Röpködnek, pattognak a szavak, mint a zene, ha ép­pen talpalávalót játszik a ze­nekar. A pincér meg siet, gyors és mozgékony, hogy a vendégnek panasza ne legyen. Ha telt a ház, egy perc nyug­ta nincs. Egy este figyelem a sokrétű, általában kellemes, néha kellemetlen, de nehéz munkát. Nagy figyelem, ud­variasság s körültekintés — ez a pincér munkája. A vendéglők, éttermek írat­lan törvénye, hogy a vendég mondja be, mit fogyasztott. Persze (tisztelet a kivételnek) akadnak olyanok, akik keve­sebbet diktálnak a ceruza alá, herceg méltónak tart, rá­zendítenék a zenészek s el­kezdődik a karnevál. Repül a hólabda, kígyózik a szerpentin. A táncosakat belepi a konfetti, a lámpio- nok fényénél vígan folyik a tánc. Közben megnyílik a büfé is, ahol a nevelők étel­lel, s itallal látják el az éhezőket és szomjazókat. Az álmosodó gyerekeket las­san kiszorítják a felnőttek, akik igen jó hangulatban, vi­dáman tartják a tanulók kar­neválját . reggel 4-ig. Az általános iskola pedig boldogan fordítja 2100 forint tiszta jövedelmét új iskolai fölszerelések bővítésére. Tengődi Ferenc általános isk. igazgató mint a valóság Ilyenkor ter­mészetesen kénytelen szólná a pincér. Vita kerekedik, s van úgy, hogy a pincér enged. Az ilyen vendég legjobb, ha nem ül fehér asztalhoz, vagy ha leül, akkor csak tiszta vizet kérjen, mert azért nem kell fizetni. A hiányt természetesen a pincértől levonják. Ki kér­heti, követelheti, kívánhatja ezt? Senki. No, de az is igaz, hogy né­ha a pincér is többet számol — akarva-akaratlan. Ilyenkor a vendég vagy nem szól, vagy szóvá teszi. Az is igaz viszont, hogy ilyesmi olyan, mint a fehér holló. Törvényeink értelmében it­tas egyént kiszolgálni tilos. De elkerülhetetlen, hogy ittas ember meg ne forduljon va­A Nagyatádi Fonalgyár Szu­dánba, Egyiptomba. Törökor­szágba is exportál kiszerelt árut: varrócérnát és kézimun­ka fonalat. India erősen har­col a kiszerelt áruk behozata­la ellen, de ipari feldolgozásra mégis vásárol kötő- és szövő­ipari cérnát, mivel képtelen saját maga ellátni hatalmas textiliparát cérnával. így In­diába további feldolgozásra szállít a gyár árut. A külföldi megrendelőknek bármilyen színben készít a gyár cérnát és kézimunka fonalat. Külföld­i-e főként a 100, 200, 400 yar- dos fonalak és a 10 000 yardos kúpok mennek. Szudánba ne­gyedévenként 5000 kg fekete műselyem fonalat exportál a vállalat. Ezt a mennyiséget lahol. S amikor udvariasan figyelmeztetik: — Sajnos, nem állhatunk rendelkezésére — a vendég többnyire így csattan fel: — Hát az én pénzem nem olyan, mint a másé?! Persze, hogy olyan, csak az állapota más. Mindenki tudja, hogy a ki­vétel erősíti a szabályt. Az it­tas embereknél is. Egyik csendesen leül egy sarokba, s ha már olyan nehéz a feje, el is bóbiskol. Másik hőzöng, kiabál, intézkedik, veszek­szik, hol durván, hol humo­rosan. Újabban 1000 forintra büntetik azt a pincért, aki ittas embert kiszolgál. Igyekeztem kiszámolni, mennyit gyalogol egy pincér. Hozzávetőlegesen annyit, hogy Kaposvárról Dombóvárra el­óta várják már, mikor nyit­nak végre Kaposvárott is kozmetikai szalont. Tagadha­tatlan, hogy működik egy-két »maszek« kozmetikus, de a legtöbb kaposvári Éva nehe­zen határozza el magát ar­ra, hogy ezeket felkeresse. Egy gyönyörű neonfényes sza­lon azonban, ahová az ember szíves-örömest megy el, ha nem arcápoltatásra, akkor egy kis triccs-traccsra, az igen, az más! Oda bizony sokan, mit sokan, minden, nö el­érne. Tehát kerek 30 kilomé­tert. Már csak ezért is meg­becsülést érdemelnek, no meg azért is, hogy legyen hétköz­nap, vasárnap — a szabadidő kevés. Amikor más ember jólesően elbeszélget egy liter bor, vagy pohár sör mellett, ők akikor is talpon vannak. Ez esetben szerencsés a nőt­len pincér — ha szerencsének lehet mondani —, hiszen ne­ki is van magánélete. A nőst viszont a családja is hazavár­ja, vagy kirándulni, szórakoz­ni szeretne a családfővel. A pincér munkája is szak­ma. Az ember általában szí­vesebben böngész egy újságot, vagy egy jó könyvet, mint az étlapot, A pincér nap mint nap arra van kényszerítve, hogy az étlapot betéve tudja. Az árakat is. Ez hozzátarto­zik a gyors és pontos munká­hoz. A pincérek megérdemlik a megbecsülést, az elismerést Ugyanolyan dolgozók ők, mint bárki más. S ezt soha nem szabad elfelejteni. Tóth Ferenc járna, főleg, ha központi he­lyen lenne. A kaposvári fodrász) fctss annyit talpalt már a nők ügyében, hogy a földet hat­szor is körbesétálhatta volna ennyi fáradsággal. Hosszas harc, szónoklat, bizonygató« eredményeképpen sikerült megkapniuk a Lenin utca 1. szám alatti helyiséget. Hol van akkor a kozmetika? — vetődik fel önkéntelenül a kérdés hölgy olvasóinkban', Kérem, ne legyünk olyan naivak. Van a világon még egy Népművészeti Bolt ÜS! Hét nem beletelepedett a koz­metika céljára kiutalt helyi­ségbe azzal az indokolással, kérem, a mi boltunkat az Ady Endre utcában most tatarozza a Tatarozó Vállalat. Most az­tán vitatkozzunk, mi a fon­tosabb, a Népművészeti Bolt. vagy a kozmetikai szalon"’ Mind a kettő »művészeti« bolt. Figyeljék csak meg a nőket egy «egy sikeres kozmetikai ke­zelés után. Mind azzal tesz) fcí a bal lábát a bolt ajtaján: »Micsoda művészek, legalább tíz évet fiatalodtam, olyan jól rendbetetták az arcomat,­Szóval legjobb, ha a Tatarozó Vállalat még a holnapi nap folyamán befejezi a Népmű­vészeti Bolt helyiségének a tatarozását, hogy a. kozmetikai' szalon végre birtokba vehes­se a kiutalt bolthelyiségét. El­lenkező esetben félő, hogy a türelmetlen nők vagy gyor­sabb iramra fogják a tataro­zókat, vagy magúk fejezik be a munka hátralévő részét, hogy végre az 5 »tatarozá­suk« is megkezdődhessen a kozmetikai szalonban. — tg *» Jl itjoajpyió . A PINCÉR |

Next

/
Thumbnails
Contents