Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 35. szám

Szerda, 1958. február 12. 3 I0M06TI H*PRA* HOSZHOLDAS birodalom j/’alaha én is sokat koptat­tam a Malom-árok part­ját. Télen térdigérő hóban, nyáron nyakigérő sárban. Ma sem különb a helyzet. Ugyanaz. Kétszer is meggondolja az em­ber, amíg egyszer elindul. Vi­szont, akik itt dolgoznak a MÁV célgazdaságában, napjá­ban többször is kénytelenek da_ gasztani a sarat. Gondolhatna rájuk a városi tanács. Nem nagy dolog, néllány autó salak helyrehozná az utat. A karban­tartást már vállalják a gazda­ság dolgozói. Nem nagy, nem kicsi világ ez itt a város szélén. Éli a ma­ga szerény életét. A munka is nyugodt, kiegyensúlyozott. Az emberek vidámak, könnyebb így a munka is. A gondnok, Tóth Mátyás még csak most kóstolgatja a vezetés ízét. Bizakodó. Magas, szikár alakját mindig 'ott látni, ahol szükség van rá. Bebarangolja a 20 holdnyi gazdaságot, a ser­tésólakat, a raktárba is rend­szeresen bekukkant, úgy ismeri ezt a kis birodalmat, mint a te­nyerét. Büszke ember... Büszkesége jogos is. Nem akármilyen munka folyik itt. Néhány éve még csak a MÁV Internátus szükségletét fedezte a gazdaság. Azóta kiterjedt fel­adatköre, s megváltozott célja is. Messze vidékekre, még Bu­dapestre is szállítanak sertés­húst a vasúti üzemi konyhába, a vasutas dolgozók asztalára. A gyors számvetés tetemes mennyiségről árulkodik. A múlt évben 91 758 kg-at szállí­tottak el. Az állatok szépek. Úgy esz­nek, mint a sáska. A muníció egész krumpli hegy. Moslékkal nevelik, hizlalják gömbölyűre a 308 darab sertést. Négy em­ber gondoskodik róluk Ebiin­ger György vezetésével. Az öreg úgy ért a ►►nyelvükön«, hogy annál jobban nem is le- . hét. Egymás után nyitogatja ki az ólak ajtaját. Özönlik, -gurul kifelé a sok szép sertés. Aztán, amikor kigyönyörködjük ma­gunkat, csak ennyit szól: — Befelé! • ■ . S az állatok parancsnak ve­szik ezt. Engedelmesen, szép sorjában kocognak vissza lehe- venedni a vacokra, szunentani egyest. Nem vész itt kárba semmi. A : egyik kis szobából vígan pö- í kel a kémény. Izzik a parázs az üst alatt, alig győzik pótolni fával. S az üstben fő a szappan. A nnus néni, a csendes beszédű Hideghéti Józseíné áll fölötte, r agykanállal, gumicsizmában. Nem sokat beszél, de ha mu» száj oda is mondja. Roppan a lépcső, nyikorog a csizmasarok alatt a kavics — nagy késsel a kezében Kiss Ist­ván lép be. — No, asszonyok, délután költözünk. Erre már beljebb húzódik a szomszéd szobába Annus néni társa, Stósz Jánosné is. Vára­kozva néznek, bővóbb szavakat várnak. — Magukat kilakoltatjuk in­nen — néz nagykamolyan az asszonyokra. — Hova, te? ... — Oda ni, a maguk öltözőjé­be. Villan egyet Annus néni sze­me, s már neki is támad a fia­talembernek. — S hol fogunk öltözni? Pista rándít egyet a vállán, s válasz helyett indulna kifelé. Annus néni viszont az ajtó­ban áll, nem engedi. Nagyot lé­legzik, s már mondja is szapo­rán, amúgy magyarosan. — Azt nem adjuk. Most még csak megjárja, mert sóletben megyünk, sötétben jövünk. Nem öltözünk át. De tavasszal ás nyáron mi is szépek akarunk lenni. Végül is a gondnok, Tóth elvtárs dönti el a vitát a vitat­kozók közmegelégedésére. Stósza Jánosné eddig hallga­tott, Most odafordul a gondnok elvtárshoz és így mondja: — Az üst kilyukadt. Meg kell javítani. Ez a két asszony a szappan- főzés mestere. A börkaparék bői, bélzsírból olyan szappant főznek, hogy egy gyárnak is becsületére válnék. Az elmúlt esztendőben olyan jól forgatták a fakanalat, hogy 2282 és fél kiló szappant varázsoltak elő az üstből. Viccesen úgy nevezik őket, hogy a ►►móregkeverők Aki ezt mondja nekik, s nem áll odébb gyorsan, csattan ; hátán a fakanál. gy kis család — 15 em ■*-* bér — szinte másodil otthona ez a kis gazdaság. Sze retetben, megértésben élne«: és dolgoznak. így van ez jól. Tóth Ferenc Új üzemágak a répás­pusztai Első Ötéves Terv Tsz-ben Mit gyártott tavaly és mit gyárt idén a Finommeciianikai Vállalat A Finommechanikai Válla- atnál a készáru termelés egy- •e emelkedik. 1957-ben már négymillió forintot is megha- adta a készáru termelés, ami ászonyítva az előző évi terme­ciakönyök, 150 mosdó (kerek) 100 mosdó (szögletes), 100 sze metesláda és 5500 folyómétei ereszcsatorna készül ezenkívü az üzemben. A répáspusztai Első ötéves Terv Tsz az idén több mint 173 ezer forintot fordít saját erő­ből történő beruházásokra, új iizemágak létesítésére. Harminchárom holdnyi ha­lastavukhoz — amelyet a na pókban vettek birtokba — fel­szereléseket vásárolnak és az itt lévő halásztanyához bevezc tik a villanyt. A téglaégctőt új kemencével bővítik és így évente félmillió téglát tudnak majd előállítani. 25 ezer forin­tos költséggel az eddig teljesen kihasználatlanul állt pincét is rendbehozzák és sampinyon­gomba tenyésztésre állítják be, amely igen jó jövedelmet hoz a téli hónapok alatt is a szövet­kezetnek. Fűrészgatterjuk kor­szerűsítésével elérik, hogy ha­jópallókat és az igen keresett söprűnyeleket is tudnak majd készíteni. A termelőszövetkezet vezető­sége az új üzemágak létesítése mellett gondoskodik a tagság­ról is: a tejház mellett egy zu- aanyozóvai ellátott melegvíz­fürdőt épít, ahol a tagság mun­ka után megtisztálkodhat. A föóKAMÉRGEZÉS NEM GYEREKJÁTÉK BÁR TAGADHATATLAN, hogy nem az utolsó vadászél­vezeteik közé tartozik a havon egerésző -rókát egy szép lövés­sel falbuktatnd, mégis kénytele­nek vagyunk adott esetekben a fegyvernél is hatékonyabb eszközhöz is folyamodni. Ott, ahol nagy, összefüggő erdőségek vannak, ahol a kis­vad (a pró vad) amúgy is fehér holló, de nem a róka miatt, ha­nem a -terület alkalmatlansága folytán, ahol tehát számbave- hető kárt nem okoz, ott hagy­juk a mérget, elégedjünk meg a puskával, hiszen bőven kár­pótol elejtése ama kárért, amit ilyen területen okozhat. De nem mindenütt ilyen pu­ritán típus ővörössége. A kis- vadas területnek — ahol hóhér szerepet játszik — valóságos átka. Itt kell legradikálisabb eszközökhöz fordulni, hogy időnként nagytakarítást ren­dezzünk a vadászterületen. A legradikálisabb eszköz pe­dig a gyorsan ölő méreg, a stricim in. A mérgezés azon­ban sokkal körülményesebb, s felelősséggel járó művelet, semmint gondolnánk. Kiszá­míthatatlan bajok, kellemetlen- Jségek vagy akár katasztrófa , okozója lehet, aki nem kellő Léshez, épp négyszerese annak. A Játék és Sportszer Nagyke­reskedelmi Vállalat 2770 mély- cocsit, 2866 szívkocsit, 1658 ojáskocsit vett át a Finom- mechanikai Vállalattól. Ezen- usívül a tricikli I-ből 5388-at, a tricikli Iliből 6594-et gyár­tottak. Készítettek még 150 ké­zi húzókocsit, 50 játék húzó­kocsit és 101 kuli kocsit is. A vállalat a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak 209 üstházat, 100 dobkályhát, 152 mosótefcnőt, 2260 sütő tep­sit, 7960 íüstcsövet, 2880 folyó­méter ereszcsatornát, 470 mos­dóállványt, 135 szénkosarat, 234 mosófazekat. 960 szénkan­nát, 1700 marhavakarót, 1052 franciakönyököt, 7104 horgany­zott és 5601 folyóméter fekete gépfonatot szállított 1957-ben. A Finommechanikai Válla­lat készítményeit szerte az or­szágban ismerik és kedvelik a vásárlók. Idán új típusokkal gazdagítják az eddig bevált játékok számát. Előrelátható­lag 4000 tricikli I, 2500 tricikli II. 1000 húzó kocsi, 3000 szív­kocsi és 5500 mélykocsi készül a Finommechanikai Vállalat műhelyeiben. A Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalatnak 300 kútveder, 6000 füsteső, 400 szénkanna, 50 üstház, 500 fran­................... okozója lehet, aki nem kellő U.KkJ.á.Xk^kk.ká.kU^kkXkAXkkk.á.k^lkkkb.l.é.^kk.kLkkkkkkk.Lkkkt.k.kkLkk , el(jVlgyázattaI) körültekintéssel 2 * AKI A MUNKAIDŐ ALATT un asztalon alt zik Nemrégiben történt, hogy a tapsonyi földművesszövet­kezetnél ellenőrzést végzett Mester elvtárs, a járási köz­pont agr.onómusa. A tapso­nyi szövetkezet dolgozója, Bencsik elvtárs, aki már ügyvezető, üzemágvezető is volt a szövetkezetnél: jelen­leg, mint segédkönyvelő és adminisztrátor dolgosuk — úgy viselkedett, amely mel­lett nem lehet szó nélkül el­menni. Bencsik élvtárs 11 órakor elhagyta a munkahelyét és délután 3 óra körül tért csak vissza — részegen. Több dolgozóval összeveszett, majd amikor a főkönyvelő­től utasítást kapott, hogy a kartonok számoszlopait adja össze, az asztalra borulva el­aludt. Nem is ébredt fel a munkaidő lejártáig. Nem tudunk szavakat ta­lálni arra, hogy történhet meg ilyen eset egy földmű­vesszövetkezeti irodában, különösen akkor, amikor még ellenőrzés is van. Kide­rült: az ilyen nappali szen- dergést Bencsik elvtárs más­kor sem vetette meg. Csupán azon csodálkozunk, hogy a szövetkezet vezetői és a járási központ eddig még nem lé­pett fel határozottan az ilyen és ehhez hasonló ese­tekben. Azonnali erélyes in­tézkedést várunk a szövet­kezet vezetőitől, hogy ilyen eset többé ne ismétlődjék meg. Dévai Zoltán — Szakmai továbbképző tanfolyam indult a marcali művelődési házban a marcali és a fonyódi járás pénzügyi dolgozói részére. Az előadáso­kat kéthetenként tartják, min­den alkalommal két-két napon keresztül. — Szabadegyetemi hír. A szabadegyetem villamosenergia tagozatán ma este 6 órakor Je­ges! Lajos, a RAVEL vezetője tart előadást Az elektromos hírközlés, méréstechnika cím­mel a Táncsics gimnáziumban. § w 9 f . *1 .A, 4 Egy liter tej ára Száz forint lapul a zsebben. barát. Aztán letele­A férj elindul. Kezében kis kanna, még szatyor is — zöld­ségféle is kell. Lassan ballag az utcán. A kandli is, szatyor is, kényelmetlenül érzi maaát Fekete Pista kezében. Mind­untalan a térdéhez verődik. Hiába, asszony kezébe való az. Vasárnap. Az utcán ráérő emberek sé­tálnak. A forgalmasabb he­lyeken kis csoportokban áll­dogálnak. Süttetik magukat a koratavaszi napfényben. Ki újságot vásárol, néha elsuhan egy autó is az utcán, Mi ta­gadás, a legtöbb ilyenkor az utcán a háziasszony. Piacra igyekszenek, vagy onnan ha­zafelé. Persze, a szatyor al­ján lapul azért egy-két csoki is a gyerekeknek. Ha ott nem, hát a zsebben. Pista, aki fiatal házas, szí­vesen csinálja, amit csinál (majd megúnja). Dehát a mé­zeshetek íze, zamata még kí­sért, annak ellenére, hogy 3 hónapos kisfia gőgicsél opt- hon a kocsiban. Határozott lépéssel kapasz­kodik a tejbolt előtt az első lépcsőfokra. Már nyitná az ajtót, amikor a háta mögött Isrtrvnnti n AA+rlrt ia — Szervusz, Pista! De régen láttalak. Mióta megnősültél, alig mutatkozol. S már karon is fogja az új jövevény, volt iskolatársa Pistát. — Ne siess már — kérleli a fiatal férjet. Ennek örömére, no, meg a fiad egészségére iszunk valamit. — De a tej — szabadkozik Pista. Bekukkant a boltba. Sokan vannak, — Na, míg gyérül odabenn, hát nem bánom ... Az étteremben alig lézeng egy-két vendég. A pincér szin­te örül az új jövevényeknek, hiszen tétlenül egy kicsit ne­ki is unalmas. — Két fél erőset — rendel­kezik a pednek. A közös emlékek felidézése nyeli az időt. — Hüh, komám! — Pillant az órájára Pista. — Igyekez­zünk, mindjárt zár a tejbolt... Előkerül a piroshasú Pista zsebéből is. Fizetnek. Gyor­san zsebregyűrik a pénzt, s elkocognak. Jó óra, másfél óra múlva ér haza Pista. A gyerek sír, az asszony kicsit neheztel. — Na, itt a tej — kiált de­rűsen Pista, amire a néhány féldeci is ösztönzi. A másik szobában aztán ti­tokban, titkosan számol. — Hű a nemjóját! Ez drága tej volt. A piroshasú 30 forinttal he­vesebb. tam, ebben a cikkben csak ki­fogásolni fogok. Nem mindenkinek szúr szemet, de az enyémet majd kiverte egy felírás a Május 1 utcában. A Bútorért&kesítő Vállalat feliratáról van szó. teljes szöveg így hangzik: » végzi. £ Habár a nagy fagy beálltával ► de főként a hó leesésével bár- ‘ mikor megkezdhető a mérge­zés, mégis a februárt tartom erre legalkalmasabbnak, ami­kor a vadászat már szünetel, _ kutyával nem megyünk a terü- ; letre, csupán a vad gondozása, I etetése, s a ragadozók fokozott 1 irtása végett járjuk a határt. ► A mérgezés helyéül válasz- l szűk a terület azon részét, hol í tapasztalatunk szerint gyakran ► fordul 'meg a róka. Az erdő­► menti szántások, erdei tisztá­► sok, bokros árkokkal megszag- ; gatott dűlők, mélyebb árkú pa- ; takok medre, különösen, ha jég borítja, s főként a frissen tiá- t gyázott szántóföldek azok a he- ; iyek, hol a róka legszívesebben ► tanyáz és jár élelem után a í hó leestéveL Ide helyezzük a ! falatokat, mert itt talál leg­könnyebben rája. ► A falat, mint neve is elárul- | ja, mindig akkora legyen, hogy a róka egyszerre befalhassa. Hogy miből álljon, erre nézve különbözőek a vélemények, ►►ahány ház, annyi szokás«. Mindenki azt vallja legmegfe­lelőbbnek, amellyel, jóllehet vé­letlenül, éppen a legjobb ered­ményt érte el. Természetesen minden alkalmas e célra, amit a róka szívesen elfogyaszt, de a legmegfelelőbb étek, ami nem nagyon mesterkélt, ami nem kelt gyanút a sunyj vörös- bundásban. Igen alkalmas erre a célra a róka egyik legkedveltebb és legmegszokottab eledele: az egér. Ebbe olyképpen helyez­zük a mérget, hogy a comb bel­ső oldalán beszúrunk a gyo­mor mellé, s a méreg behelye­zése után a fölborzolit szőrt szépen lesimítjuk. Kihelyezésé­nél az egeret természetes állás A »Bútorértékesítő Nemzeti Vál- . ^ egeret lermeszenes au<u­lalai»... Valóban, valamikor | hasra fektetjük. Apróbb A" n-ncs. i madarak pl. a veréb is alkal­Új és régi dolgok Az egyik napon értekezlet­re siettem. Hat órára voltam hivatalos. A városi tanács tornyán akartam megnézni az időt. Sajnos, póruljártam. Áll az óra. Nem járt. Csináltam egy hátraarcot és a templom tornyát kutattam. Fél három. Nem lehet, hiszen 4 órakor vettem nyakamba a várost... Loholtam az értekezletre, El­kiaiervL De nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy akire tarto­zik, ne tartozzon a közönség­nek azzal, hogy álljon az óra­mutató. Húzza fel, hogy jár­jon. Azért van. Emlékszem, diák koromban a Fő utcán (most Május 1 u.) a hirdető- oszlop csúcsán is volt óra, nem tudom mi okból, de most nincs. Pedig hasznos lenne. S hn mnm ti kltnnénnlthnv miú.t­volt ilyen, de ma már nincs Ideje lenne korrigálni ezt a feliratot. Egyszer már szóvátettük az autóbuszügyet. A szó azonban süket fülekre talált. Azt ki­fogásoltuk, hogy az autó­buszokon miért csak az van írva: helyi járat. Írják ki azt is, hol, merre közlekedik a kocsi. Egy kérésünk van csak: ha a vállalat nem ért egyet velünk, legalább vála­szoljon. Szóból ért az ember. Nem igaz? Mégsem maradok meg ígé­retemnél. Nemcsak kifogáso­lok, mást is leírok. Mégpedig humoros, kedves dolgot. Régen történt, sokan látták és talán emlékeznek is rá. Három film címéről van szó. Egy kirakatban nevettek ránk az ügyes dekoratőr jóvoltából. Így hangzik: Éjfélkor — Elbe­szélés az első szerelemről — Fájdalom nélkül. Hiába, vannak még humo­ros emberek Kaposvárott. S végül csak annyit: akiket illet, azok is olvassák el a So­mogyi Néplapot. mm tt mm más erre a célra, melynek fe­jébe a torkán át szúrt lyukon helyezzük el a mérget Leg­jobb, ha a fejbőrt a tarkótól a csőr felé kissé lehúzzuk és a méreg behelyezése után ismét visszahúzzuk, a tollakat pedig lesimítjuk. Kapós méregfalatnak bizo­nyult a myüLbél is. Ebből arasz­nyi darabkát vágva, egyik vé­gét bogra kötöm, s a be nem kötött végénél fogva, mint disznóöléskor töltőre a hurkát, fölhúzom a tollszárra, s így he lyezem bele a mérget, azutáa ezt a végét is megkötöm, hog a méreg a két bog közé jusson Megfelel e célra bármilyei húsdarabka is. Elhullót nagy vad vagy háziállat hullája ikö rül is érdemes a dögből vágói méregfalatokat elszórni. Egye sek ajánlották a lyukas mogyc rót, mint méregfalatot. A lyu kon át apró üvegszilánkokat, néhány strichninlkristályt he lyezunk, majd a lyukat betöm ve, az egészet faggyúban meg forgatjuk. Tapasztaltam, hogy; róka a faggyúval bevont mo gyorót megtalálta, ott nyomba: megroppantotta hátsó fogain, a nyálkahártyájába szúródot üvegtől okozott sebeken stricimül közvetlenül érintkez ve a vérrel, rögtön halált okc zott. A mérgezés megkezdése élőt a környék lakosságát a szoká sós módon értesítsük a mérge zésről. Figyelmeztessük a nag veszedelemre, amit az elhullót róka vagy esetleg madara okozhatnak. Amidőn mindezeken .túl va gyünk, csak akkor helyezhet j ük el a falatokat. Ehhez min denekelőtt vonzalákra va szükség, mely célra igen jó pörkölt házimacska, ennek hié nyában az összekötözött va vagy másnemű véres belek d megteszik a szolgálatot. A falatokat a késő délután órákban legcélszerűbb kibe lyezni, hogy az este kiváltó re ka a vonzatúktól visszamarad szimatot gyorsan megtalálja. A falatok kihelyezését köve tó nap reggelén ismét kinn ke lennünk, számbavenni a fals tokát, továbbá, hogy az esetle elhullott rókát felszedjük, h falat tűnt el, a nyomon után keresünk, hátha távolabb mer a róka, s ott ette meg. A fair tokát mindig pontosan tartsu számon. Tudnunk kell, hog hányat készítettünk, hol, hi nyat helyéztünk ki, hányat fc gyasztottak el a rókák, bánj nak kall még kinnt lenni. Cé szerű a kihelyezett falat mell kis jelzőágacskákat letűzn ami igen megkönnyíti az elier őrzést, sőt nélkülözhetetlen, h például friss hó takarja t nyomunkat és a falatokat. Némelykor a nagy távolsá miatt 'be kell érnünk napjába egyszeri ellenőrzésseL E; azonban mindenesetre me kell tennünk, már csak azé: is, hogy a megdermedt rókák; heverni ne hagyjuk, mert madarak gyorsan kikezdi napközben, de meg amúgy i romlik a szőrme, a hasi részt ken kipállik a heverésben. A nyúzásnál legyünk előv gyázatosak, mert a mérgeze állat vére is mérgező hatású, így a könnyelműség nagy b; okozója lehet. A lenyúzott d< göt földeljük el jó mélyre, hog semmi ne férhessen hozz; Szedjük össze és ássuk el megmaradt falatokat is. A STRICHNINNEL vaj foglalatoskodás a legnagyob figyelmet és óvatosságot kövt teli meg, akár magunk vége: zük, akár mással végeztetjüí Ha seb van a kezünkön, sen mi körülmények között r nyúljunk a méreghez, me: egy parányi elég belőle, hog vérünkkel érintkezve katasz rófát idézzen elő. Legjobb eg külön, e célra szolgáló gum kesztyűt használni mindig, b méreghez nyúlunk, falatok: 'készítünk, utána pedig alap« san mossuk meg kezünket k< römkefével. Szöllősi József, megyei erdészeti és vadászati felügyel Két kulturális hír baráti államokból MOSZKVA (MTI). V. Tkacsevnek, az Ob szovjet kutatóhajó expedí­ció tagjának érdekes beszámo­lóját közli az Izvesztyija szom­bati száma. Mint Tkacsev írja, az Ob expedíciója számos nagyjelentőségű felfedezést tett a Déli-sarkvidéken. A szovjet kutatóhajó személyzete 5 hó­napos munkával részletesen földerítette ót. Anterktisr nart­vi<lékének eddig kevéssé i mert részeit. Prága (MTI). Gyermekbénulás e leni oltóanyagot gyártan: Csehszlovákiában. Az olt anyagot a Rehesus Maccadi nevű majomfajta veséjéből á lítják elő az egyik prágai ki nika tudományos intézetébe A majmot Indiából, Vietnan ból és Indonéziából importé táv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents