Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 33. szám

Or VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mai számunk tartalmából: Vasárnapi lárva VlQ ÖZVEQY AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS L A P 3 A XV. évfolyam, 33. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. február 9. Űj terveket érlelt Irodalom, m űvcssel, népművelés Újabb jelentés Nágocsról: Megalakult a Béke Tsis A napokban számoltunk be az újság hasábjain arról, hogy N ág öcsön megnőtt a termelőszövetkezeti gazdálkodás iránt az érdeklődés. A meglévő tsz-ek, az Uj Hajnal és a Rá­kóczi mellé február elsején létrejött a harmadik szövetkezet, az Uj Erő. Azóta mindhárom közös gazdaságba léptek be dolgozó parasztok. Pénteken, február 8-án pedig megalakult a község negyedik szövetkezete. 12 család, 20 taggal, 132 kh földön hozta létre ezt a tsz-t, amely a Béke nevet vette fel. Tagjai békességben, egyetértésben akarnak élni a három másik szövetkezettel. Az a véleményük, hogy a több kicsiny szövetkezet helyett kevesebb számú, de nagyobb, erősebb kö­zös gazdaságban lenne célszerű dolgozni. A Béke alapítóit foglalkoztatja a valamelyik tsz-hez való, közös megegyezésen alapuló csatlakozás gondolata. Ezért indítványozták, hogy a négy tsz vezetői, majd pedig minden nágocsi szövetkezeti tag tartson együttes megbeszélést az egyesülés lehetőségének megvitatása végett. ás országgyűlési képviselők somogyi csoportjának ülése Pénteken ülést tartott az onszáiggyűléfci (képviselők So­mogy megyei csoportja. Elő­ször Somogy megye 1958. évi tervét tárgyalták meg. Az ülés megállapította, hogy’ a felszabadulás óta komoly vál­tozás történt a megye gazda­sági és közületi fejlődését il letően. 1945-ben még csak 52 községnek volt villanya, jelen tog pedig 180 faluban helyet­tesít lámpaíényt az áram. Ez nem azt jelenti, hogy már minden probléma megoldást nyert. Az ez évi beruházásokra ötven főre egészítették ki a Hazafias Népfront mezőgazdasági bizottságát me­tsz­A földművesszövetkezeti kultúrcsoportok terveiből A Hazafias Népfront zőgazdasági bizottsága tagok, mezőgazdasági szakem­beréle és egyéni parasztok be­vonásával ötven főre egészítet­te ki létszámát. A legutóbbi ülésen a megye mezőgazdaságának fejlesztése érdekében napirendként tár­gyalták meg g megye szak- 'oktatásának helyzetét és a bur­gonyába,gár elleni védekezés előkészületeit. Mezőgazdasági szakelőadások keretében tájegységeknek meg­felelően a megye 12 községé­ben a szőlőtermelésről is tar­tanak előadást, melyre a sző­lészeti főiskola tanárait és megye szőlőtermelő szakembc reit hívják meg., Márciusban a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeiről, to­vábbá a szovjet mezőgazda ság eredményeiről sorozat- előadások lesznek, országos­hírű előadók bevonásával. A múlt évi országos kultu­rális seregszemle a megye föld- művesszövetkezeti csoportjai­nál igen nagy fejlődést hozott. Ma mái- 44 kultúrcsoport mű­ködik megyénkben. Néhány csoport igen szép tervek meg­valósítását tűzte célul 1958- ban. Szeretnének országos hír­re szert tenni és ennek érdeké­ben végzik most az előkészítő munkákat. Lássunk egy kis Ízelítőt terveikből. A buzsáki kultúrcsoport el­határozta, hogy a régi népszo­kások, dalok, táncok felhasz­nálásával színre viszi a vala­mikor nagyhírű »Buzsáki la­kodalmast«. Az előzetes gyűj­tési munkákat a csoport mű­vészeti vezetője, Knézics Ist­ván pedagógus végzi az idő­sebb, kultúrát szerető parasz­tokkal közösen. Úgy hírlik, hogy a gyűjtési munkák már be is fejeződtek és hamarosan megkezdik a próbákat. Laikócsán a »Lakócsai dél­szláv lakodalmas« összegyűj­tésén dolgoznak a kultúrcso­port tagjai Gugán József dél­szláv pedagógus irányításával. A barcsi szövetkezetnél Sze- recz József kultúrcsoport-veze- tő segítségével dolgoznak a »Drávamenti szvit« összeállí­tásán, amely a Dráva menté­nek népdalait, népszokásait, táncait kötné egy csokorba. Tudvalévő, hogy Babócsa -mellett mintegy 800 fős ci­gánytelepülés is van. A cigá­nyok szokásait, táncait és da­lait szeretné felújítani a helyi szövetkezet kultúrcsoDortja Lengyel Imre kultúrfelelős irá­nyításával. A zákányi földművesszövet­kezet szenlmihályhegyi kultúr- csoportja Zrínyi életét feldol­gozó balladán, fáradozik Eper- jesy Ernő pedagógus irányítá­sával. A népi játékok össze­gyűjtéséhez a Népművelési In­tézet is segítséget ígért Re­méljük, Somogy kultúrát sze­rető közönsége hamarosan gyönyörködhet majd azokon az előadásokon, ahol ezeket bemutatják. D. Z. fordítható összeg kevés, nem fedezi a fejlesztési tervek valóraválfásához szükséges ki­adásokat Tenni, javítani va­ló még van éppen' elég a me- (gyében. Ezért szükség van a lakosság anyagi és más irányú támogatására is. 50 községben kereken 200 kilométer bekötő­utat építenek. Ebben az ügy­ben a somogyi képviselők fel­keresik az illetékes kormány- szerveket Még a fürdőszezon előtt üzem-be helyezik Sió­fokon a nyolcmilliós költség­gel épülő, az ország legmoder­nebb kenyérgyárát. A másik napirendi pont: még szorosabb kapcsolatot a képviselők és a választók kö­zött. Ezt illetően a képviselők elhatározták, hogy a követke ző öt hónapban 160 faluba lá­togatnak el, s a községekben fogadónapokat; tartanak majd. Részt vesznek több tanácsülé­sen és hónaponként legalább egvszer Kaposváron is tarta­nak fogadónapot, s egy-egv képviselő meghallgatja a vá­lasztók problémáit. Kettős haszna is van ennek a hatá­rozatnak: a kormány politi­kájáról, a törvényekről, az ország helyzetéről élő szó út­ján is tájékozódhatnak az em­berek, viszont a képviselők, meg a nép ügyes-bajos dolgait látva és ismerve, még nagyobb eredményeik reményében vé­gezhetik munkájukat ASSZONY A TALPÁN Nap mint nap kora estétől kezdve a késő éjszakáig kasszemet nézett a kinti far­sö eredménye? Bakonyi Sándor ék. téttel a konyha villanyfényt Bakonyi Józsefék ekkor írták alá a belépési nyilatkozatot. árasztó ablaka. Kadlicskó Jó­zsefet megviselte a gond. Meg Giziék — azaz ifjú Ju­hász Józsefék — is: ők hárman csatlalioztak a kis, zsenge Nem. az útelágazásnál vívta szövetkezethez. Ide iratkozott a lelkitusát. Rég határozottI idős Juhász József, meg Pista más az jöt­szövetkezetet. Néhányon nap visszakanyarodtak egyéni útra. De többen tek helyettük. Ma 11 család 26 tagjáé a szövetkezet. így most már nem gyötri kétség Kad licskónét afelől, hogy lesz-e új termelőszövetkezet, vagy nem. már feleségével együtt: irány fia is, feleségestől. Ijuka La- j Mert nemcsak lesz, hanem a szövetkezet. • Uj, közös gaz­daság szervezésének szentelte minden idejét. Idegszálai ■megfeszültek a nagy fordulat kivívása végett. Az alakuló gyűlésről hom- lok-verejtékezve érkezett ha­za. A biztosra ígérkezők né­melyike nem jött el. Mégis Párthír Értesítjük az MSZMP párt- alapszervezeteket, hogy a Kos­suth Könyv- és Lapkiadó Vál lalat megyei -kirendeltsége Sztálin utca 14. sz. alá költö­zött a megyei pártbizottság épületébe. Propagandaanyagok elszámolása és rendelése ügyé­ben ezután a fenti címen ke­ressék pártszervezeteink a propagandaanyag terjesztőt. Az óvónők is tanulnak Nemrégen ért véget a városi nőtanács és a művelődési fel­ügyelőség által az óvodai és napköziben dolgozó dajkák ré­szére rendezett előadássorozat Három hét alatt három előadást hallottak a városi óvodai fel­ügyelőtől a rendtartásról, a kórházi gyermekorvostól a fer­tőző betegségek felismeréséről és a lázzal járó beteg gyerme kék elkülönítésének fontossá gáról, a megyei védőnő pedig a kisgyermekek gondozásáról oktatta a hallgatókat. Az elő­adásokon végigvonult « leg­fontosabb elv: a tisztaság rend, a gyerekekkel való tfe- lyes bánásmód mindenek a: alapja. Az óvodai és napköz1 otthonok dajkái igen hasznos tapasztalatokkal távoztak as előadásokról. A gyümölcs 2 gyermeknevelésben mutatRcziE majd meg. Abban, hogy a szí) lök mind megelégedettebber viszik haza esténként kicsim gyermeküket. Tíx községben épül társadalmi munkával művelődési otthon Nemrégen avatták fel me­gyénk 150. művelődési házát Berzence községben, amelyet a falu dolgozóinak összefogá­sával, társadalmi munkával hoztak létre. Ebben az esztendőben to- vtább folynak a művelődési otthonok építkezései: több mint -tíz községben, köztiik Zákány, Kaposmérő, Balaton­szárszó & még másutt száz- kétszázezer forint értékű tár­sadalmi munkával iwekez nek a falu művelődéséne központját megépíteni. A építkezések már mindenü megkezdődtek és ebben e évben újabb tíz-tizenöt ku túrházban kezdődik me majd a szórakoztató előadó művelődés. Befejezés alatt áll a báli tonboglári. továbbá a tabi j rási művelődési ház építés amely a megye legszebb - korszerűbb járási kullúrkö pontja lesz. Fél évszázad a főzőkanál mellett­jós, Dohai István szintén az már meg is van az Uj Erő, Uj Erőbe kérte felvételét. | amelynek tagjait az ő meg- Az alakuláskor 8 család, 17 győző szavai is segítették egy- tagja hívta életre a termelő- ség be tömöríteni. — kj — PAP LESZEL FIAM! így szólt ötven esztendővel ezelőtt a 12 éves fiához Ádámfi bácsi. Nagy búsan indult el a papi szemináriumba ifjabb Adámfi Ádám, közben nagy terveket szövögetett magában. Amikor átlépte a papnevelde küszöbét, máris kisütötte a tennivalókat: kereket old, itthagyja a számá­ra rabsáigot jelentő papi pá­lyát. Elhatározását hamarosan tett követte, megszökött és 12 éves gyerekfejjel Franciaor­szágba ment, ahol egy magyar konyhára szegődött be szakács- inasnak. Visszaemlékezéseiről beszél ez a világot járt, deres­hajú, jó egészségnek örvendő, yígkedélyű, ma már a szakács­művészet nagymestere. — Sok országot megjártam, sok szépet láttam, éltem a le­hetőséggel, igyekeztem az öreg Európa hegyeit, völgyeit, váro­sait megismerni. Megfordul­tam Olaszországban is, mert hát ebben az időben úgy volt, hogy minden mesterpalán-ta külföldön szerezte meg a szak­tudását és csak azután lehetett belőle idehaza megbecsült, jó mester. Itáliában járva meg­fordultam a csodálatos Velen­cében, Nápolyban, az énekek hazájában is. Ez különösen tet­szett nekem, mert magam is jóhangú fiatalember voltam, s nem egy tüzes szemű olasz le­ány szívét hódítottam meg — mondotta. Nóta ide, nóta oda, ő mégis­csak a főzőkanól mellett ma­radt és képezte magát a legki­tűnőbb inyencfalatok elkészí­tésének tudományában. Olasz­országot elhagyva Németalföl­dön is járt, ahol több szakács­versenyen vett részt. Hogy mi­lyen nagy becsülete van a ma­gyar konyhának külföldön, azt idehaza talán egyesek el sem tudják képzelni. — Még kirá­lyok is ettek főztemtoől — mondotta. — Pedig nem is csi­náltunk különleges ételeket a szakácsversenyeken — mond­ja —, bográcsban főtt magyar megszületett a nágocsi Ujj tálnál •J* izannégy éve nap mint nap ugyanannál az asz­Erő. Fejleszteni kellene, hogy ÍJ ( W, X G-J ItrU IVó V őG ov f minél erősebb legyen. Nyugta­lanul aludt. Éj szaka, álmában is egyik szövetkezettől a má­sikig bolyongott. Reggel visz- szafogta az ágy. A mozgalom ügye azonban nem aludt el. Felesége nyakába vette a falut. Olyan félig-meddig biz­tos rávehető ismerősökhöz ko­pogtatott be. Kutasiéknál be- szélcjptctt Bakonyi Sándorné- val. Hazafelé menet beszólt férjének: — Most máshová indulok. ül, s végzi munkáját viaszi fel a leveleket, távirato­kat, cső,magokat, bonyolítja le a telefon-beszélgetéseket Há- wxmfáo. Gyengéje a gyerek. Ha egy cseperedő kis fiúról, lánykáról esik szó, szőke haj­jal. keretezett arca mosolygós­sá válik, szeme csillogni kezei. Egy kisfiú a szomszédból minden délelőttjét nála tölti, játszik, amíg a munkáját vég­zi, beszél, kérdez és az olyan jó. Szívesebbé teszi a hang­ját, viselkedését mindazokhoz. A POSTAMESTERNŐ , akik napközben, belépnek a két Addig ne várj haza, ■ lépésnyi apró helyiségbe, amit az íróasztalától egy vékony fal végbe nem viszem a tervemet. Én estére nyugodtan aka­rom álomra hajtani a fejemet. Elmegyek a Gizihez, beszélek a fejével. Ezzel behúzta maga mögött az a-ró<- vitte a felvilágosító szót, amit szíve diktált. Este megint kisgyűlési te­remmé alakult át Kadlicskó- ék konyhája. A meglátogatot- takat ide invitálta a lelkes asszony-agitátor. Hogy mi volt a házról-házra járásának az és egy úgynevezett kiadó lak választ el. ab­— Érdekes község ez a Három- fa — mondja —, itt mindig akad valakinek dolga a pos­tán. A hivatalos idő alatt szinte percenként nyílik az ajtó. Szavai igazolásául most egyszerre ketten is megállnak az ablak előtt. Egy férfi — te­lefonálni akar — és egy kis­lány, áld »zárt levelezőlapért« jött. A postamesternő lejegyzi a ként számot, a kislánynak meg mosolyogva válaszol: — Kicsim, te már harmad­szor vagy itt, mindig olyant kérsz, ami már régen nincs. Valaki távirati blankettát kér. Míg kitölti és ráírja a címzettel közlendő szöveget, sikerül telefonösszeköttetést teremteni a barcsi postával. Még nem is végez, amikor új­ra nyílik az ajtó: egy öreg néni csomagot akar feladni. A kerek kosár a mérlegre kerül, s közben megkezdődik a beszélgetés. — Kinek küldi, néném a csomagot? — Az unokatestvéremnek. Beteg szegény. Trombózisa van. Nem tud dolgozni. hát én segélem. — Mi van benne? — Egy kis mák. — Csak mák? — Az. — Azért, mert megmondhat­ja ám, hiszen lehet mindent küldeni, s ha esetleg romlan­dó élelem is van a csomagban, ráteszünk egy cédulát, hogy gyorsabban elérjen a címzett­hez. Az öreg nénit látva, egy pillanatra vissza kell emlé­kezni a múltra, amikor a fa­lu lakói nemcsak azért keres­ték fel a postát, hogy feladja­nak valamilyen küldeményt, hanem azért is, mert az itt dolgozó írástudó emberek ol­vasták fel a számukra ér­kezett leveleket. — Most már alig van írás- tudatlan ember Háromfán — mondja a hivatal vezetőnője, talán mindössze hárman nem ismerik a betűt. Megáll a beszédben, s el­mosolyodik. Eszébe jut a régi emlék, az öregasszony, aki egyszer levelet akart feladni a városba, fiának. Nem itt történt, még az előbbi helyén. A borítékon azonban a né­ven és a helység feltüntetésén kívül más nem állott. — Kevés ez a cím nóndkém — szólt a hivatalnoknő, de a mama csak nevetett. — Nem kevés az lelkem, hi­szen az én fiamat mindenki ismeri abban a városban. — Máért, hát mi a maga fia? — Hát rendőr, lelkeeském. aki az utcasarkon áll egész nap. A visszaemlékezésre azon­ban nincs sok idő. Valaki te­lefonálni akar Nagyatádra azt kell elintézni. Berreg, csö­rög a készülék, s a postames termő hangja hallatszik: — Te, Ilonka, légy szíves add mór nekem a hívott szá­mot. rt M íg a kapcsolásra vár, félig súgva mondja: — Innen akarok majd nyug­díjba menni. Nem szeretném, ha addig máshová helyezné­nek, ment jó itt dolgozni, ahol már mindenkit ismerek, akár öreg, akár fiatal. — ger ­gulyást, töltött káposztát, tesbélest készítettünk. összes emlékei közül tegkec vesabbek közé sorolja, arnikt Oroszországban, Szentpé tervi rótt tartózkodott fél éven ke resztül. 1912-ben a cárt Oros; orszáigban egy főhercegni mint magyar szakácsot palot jába hivatta. Ez idő alatt az szerencse érte, hogy láthatta munkásmozgalom nagy vezi rét, Lenin elvtársat. Hog mennyire rettegett tőle a cári mus, bizonyítja, hogy gazdáj a hercegnő arra az időre, mi Lenin Széntpétervárott tartó: kodott. összes alkalmazottait virágházba záratta. Hiába vo azonban minden óvintézk« dés, a portás vezetésével sik< rült kiszökniük, hogy csak ej pillanatra is láthassák Lenit A VILÁGJÁRÓ ÁDI Bí CSIT nem tudták a küllői sikerek megszédíteni, a hoo vágy erősebb volt a csodálat Nápolynál, Velencénél és a f hercegi palotánál is. Szí’ mindig hazahúzta és a szaltác művészet tudományával mc gazdagodva, visszatért M gyarországra. Külföldön szertett tapaszt latait idehaza tovább gyára® tóttá és más népek ételkűlö legességeinek remek készítő mellett az ízes magyar éteü két süti-főzi a logszivesebbt Jelenleg a kaposvári tis: klub konyháját vezeti szakin ja iránti szeretettel, fáradság nem ismerő odaadással. Ádi bácsi néven ismerik népszerű szakácsmestert K posvárott. aki soha nem hai nál szakácskönyvet, kívül 500 receptet tud felsorol amelyből »csak« 270 a sa; készítményű receptje. 62 és kora ellenére még arra is ; ideje, hogy a nőtanácsok ml hívására előadást tartson ü: mefcnél, vállalatoknál a fő: tudományáról, miközben ezzel kapcsolatos egészségül krücsökre is megtanítja asszonyokat. A FÉL ÉVSZAZAJJöS jö leumát ünneplő Ádi bácsin a sok kitüntető oklevél km hosszam tartó életet, erőt, égé séget kívánunk további mi íkájához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents